Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 32 
Átverés az omega-3?
  2018-07-18 14:42:27, szerda
 
  Átverés az omega-3?

2018. Július 18.

Nem védik a szívet az omega-3 zsírsavas étrend-kiegészítők egy nagyszabású új kutatás adatai szerint.

A kutatói több mint százezer, klinikai tesztekben részt vett ember adatait elemezték. Mint írták, egy az ezerhez az esélye annak, hogy az omega-3-készítmények jelentős egészségi előnyökkel járnának - idézte a BBC hírportálja.

Az elemzés során főként az omega-3 tartalmú étrend-kiegészítők hatását vizsgálták, a halfélék fogyasztását kevésbé.

Az omega-3 elnevezésű zsírok közé tartozik az alfa-linolénsav (ALA), melyet a szervezet nem tud előállítani, de megtalálható a növényi olajokban, a dióban, a mogyoróban és hüvelyesekben is.

Ide tartozik az eikozapentoén-sav (EPA) és a dokozahexoén-sav (DHA), melyeket a szervezet az ALA-ból elő tud állítani, de halakban, halolajban is megtalálható.

Lee Hooper, a kutatás vezetője, a Kelet-Angliai Egyetem tudósa elmondta, átfogó és szisztematikus elemzésük adatai hosszú időn át tartó vizsgálatokra, emberek ezreire vonatkoznak, ezért biztosak abban, hogy a közkeletű hiedelemmel szemben az omega-3 zsírsavas étrend-kiegészítők nem védik a szívet, nem csökkentik sem az agyvérzés, sem a halálozás kockázatát.

"A legmegbízhatóbb tanulmányok egybehangzóan kimutatták, hogy az omega-3 zsírsavas étrend-kiegészítőknek csak kis hatása van a szív- és érrendszeri egészségre, vagy egyáltalán nincs rá hatása" - magyarázta.

Tom Sanders, a londoni King's College táplálkozáskutatója és a Heart UK alapítvány tiszteletbeli elnöke a BBC-nek ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a friss tanulmány eredményei alapján nincs szükség arra, hogy megváltozzanak a helyes táplálkozás irányelvei, melyek a halfogyasztásra buzdítanak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Az öröm tízparancsolata
  2018-07-16 21:05:36, hétfő
 
  Gaston Courtois

Az öröm tízparancsolata

1.Minden reggel hűségesen kérd Istentől az örömöt.
2.Mosolyogj, és tanúsíts nyugalmat kellemetlen helyzetben is.
3.Szívből ismételgesd: ,,Isten, aki engem szeret, mindig jelen van."
4.Szüntelenül törekedj arra, hogy csak a jó oldalukat lásd az embereknek.
5.Könyörtelenül űzd el magadtól a szomorúságot.
6.Kerüld a panaszkodást és a kritikát, mert ennél semmi sem nyomasztóbb.
7.Munkádat örömmel és vidáman végezd.
8.A látogatókat mindig szívesen, jóindulattal fogadd.
9.A szenvedőket vigasztald, magadról feledkezz meg.
10.Ha mindenütt az örömöt terjeszted, biztos lehetsz benne, hogy magad is rátalálsz.

 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Ha elölről kezdhetném az életemet
  2018-07-14 18:13:57, szombat
 
  Erma Bombeck

Ha elölről kezdhetném az életemet

Pár napja valaki azt kérdezte tőlem, hogy ha újra születhetnék, másképpen élném-e le az életemet: Abban a pillanatban azt válaszoltam, hogy nem, később azonban kissé átgondoltam a dolgot, és...
Ha újraélhetném az életemet, kevesebbet beszélnék és többször hallgatnék másokat.
Nem szalasztanám el többé az alkalmat, hogy barátaimmal együtt vacsorázzak, csak amiatt, mert szőnyegemen itt-ott kis foltok is vannak és a díványom fodra kifakult.
Morzsálódó kenyeret a jobbik szobámban ennék, és sokkal kevésbé aggasztana a begyújtott kályhából kiáramló pernye.
Találnék arra is időt, hogy meghallgassam nagyapát, amikor legénykori és katonakori élményeiről mesél.
Hőséges nyári napon nem követelném, hogy a kocsi ablakai maradjanak felhúzva, csak azért, mert frissen berakott hajamat szétvinné a huzat.
Nem hagynám a rózsát formázó díszgyertyát lassan, ottfelejtve szétcsurogni az elhagyatott fali fülkében; magam gyújtanám meg, vigyáznék rá, amíg szépen el nem fogy.
Lemennék a gyerekekkel a kertbe is játszani, nem törődve azzal, hogy fűfoltos lehet a holmink.
Kevesebbet sírnék és nevetnék a televíziót bámulva és többször magát az életet figyelme.
Férjemmel jobban megosztanám az ő felelősségét.
Ágyban maradnék, ha beteg vagyok, ahelyett, hogy lázasan is bemennék a munkahelyemre, abban a meggyőződésben, hogy nélkülem megáll a világ.
Nem figyelném az időt az áldott állapot kilenc hónapja alatt, hanem minden pillanatát szeretni akarnám. Tenném ezt annak tudatában, hogy amit megélek, az az egyetlen alkalmam arra, hogy Istennel együttműködjem egy csoda megvalósításában...
Fiamnak, aki a nyakamba csimpaszkodva elragadtatással csókolgat, nem mondanám: "Na, jó, jól van, elég volt! Menj, mossál kezet, készen van a vacsora!"
Gyakrabban mondanám: "Ezt szeretem!", és sokkal kevesebbszer: "Sajnálom, ez nem tetszik!"
De főleg, ha mindent újra elölről kezdhetnék, sokkal jobban uralkodnék magamon az élet minden pillanatában... igyekeznék azt valóban látni, nemcsak nézni... élném is azt... és nem szalasztanám el azt soha többé.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Szent Jakab hava
  2018-07-01 23:43:52, vasárnap
 
  JÚLIUS

SZENT JAKAB HAVA

E hónap az érettséget hozza mindenkinek, nemcsak a gabona, a zöldség és a gyümölcs érik meg ilyenkor, hanem a felnőtt, házas ember is éretté válik ahhoz, hogy családot alapítva, elvetett mag módjára, önmaga kényelmét föláldozva gyermeknek adjon életet.
A legmelegebb hónapban járunk. A Nap érzi, hogy ereje egyre csökken majd, és utoljára még kitombolja magát. Tüze olyan erős, hogy mindent kiszárít, töve szakad a növényeknek. Ilyenkor a nap melegétől gyorsan édesednek a gyümölcsök. A természet pazarlóan bőkezű, terített asztallal vár bennünket.


Június 02. Sarlós Boldogasszony napja
A gyermekét váró Máriának Erzsébetnél, Keresztelő Szent János édesanyjánál való látogatását ünnepeljük e napon.
Sarlós Boldogasszony napja nagy ünnep volt a régi ember életében, mert ekkor kezdődött meg a búza aratása. Ahogy Mária is ,,nehézkes" (hiszen gyermekét hordozza méhében), a búzakalász is nehézkessé lesz, lehajtja fejét: megérett az aratásra. A búzaszem is Jézust hordozza, hiszen minden szemben megláthatjuk Jézus és Mária arcát. Az emberek kis kévét kötöttek búzából, ennek Jézuskéve volt a neve. Körülötte letérdeltek, s úgy köszönték meg a Jóistennek, hogy megadta a mindennapi kenyérnek valót ebben az évben is, sőt, még a szegényeknek és a madaraknak is jut belőle. Ezt a Jézuskévét tették a karácsonyi asztal alá annak ünnepén, hogy Jézusnak Jézussal ágyaznak. Új vetéskor kimorzsolták belőle a szemet, és a vetőmag közé keverték, hogy az elvetett búzán is Isten áldása legyen. Az Jézuskévét vidékenként más-más helyre tették a házban: volt, ahol a tisztaszoba sarkába, volt, ahol a konyhaajtó fölé akasztották vagy kivitték az útszéli keresztre.
Szinte minden vidéken készítettek aratókoszorút, melyet a templomban szenteltek meg és alakja, szerkezete hasonló volt a Szent Koronához, s minden templomnak éke volt, mivel Jézust jelölte.
Több falu mondai hagyományában szerepel, hogy a búzatábla fölött Boldogasszonyt látták templomot emeltek. Így lettek ezek Szent helyek, ahová Sarlós Boldogasszony napján összegyűlnek az emberek ünnepelni, lélekben megújulni. Így lett többek között búcsújáró hely Falloskút is.
Régi időkben ekkor volt a virágszentelés is. Ez a nap adta alkalmát a szegények gondozásának és az anyaság ünneplésének, mivel minden édesanyában van Boldogasszony tulajdonságából, az önfeláldozó, ajándékba adó szeretetből.
Sarlós Boldogasszony a szegények és a szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben, fogságban gyötrődők pártfogója, a halottak oltalmazója. A várandós édesanyákra is ő vigyáz.


Virágszombat: Ebben az évben március 31.
A virágvasárnapot megelőző szombat. A gyerekek kimentek a közeli erdőbe vagy hegyre, és barkaágakat gyűjtöttek e napon. Holnap ezeket a barkaágakat szenteli meg a pap a templomban. A fiúk fekete cukorsüvegből készített zsákot tettek a fejükre fölbokrétázva, fölpántlikázva, oldalukra pedig fakardot kötöttek. A kislányok fehér koszorúsan jelentek meg az iskolában, s innen a mesterrel az élen, párosával, dalolva mentek ágat vágni a határba. Virágvasárnapi énekkel vitték haza vállukon a barkaágakat. A templomot háromszor megkerülték, majd az ágakat odaállították az oltár köré, a falakhoz. A hívek másnap ebből vettek maguknak.


Július 13. Antiochiai Margit:
Antiochiai Szent Margit a IV. században élt, legendájában keresztény hite miatt pogány apja eltaszította magától. Tömlöcbe vetették. Margit kérte az Istent, mutassa meg neki a sárkányt, aki ember képében meg is jelent neki. Ő üstökön ragadta, majd a lába elé kényszerítette. Ezért a moldvai csángók a sátán (sárkány) művelte jégverés (,,nagyidő") ellen Margitot hívják segítségül.
Szent Margit a szőlőt és a határt védelmezi a viharban tomboló sárkánytól.


Július 15. Apostolok oszlása:
Amikor Jézus elküldte tanítványait, hogy tanítsák a népeket, s kereszteljék meg őket, a tanítványok szétoszlottak, s útnak indultak sokfelé. Ezt ünnepeljük e napon.
A középkori magyar egyház e napon áldotta meg az új kenyeret.


Július 16. Kármelhegyi Boldogasszony:
Kármelhegyi Boldogasszony a karmelita szerzetesrend nagy ünnepe.
A hagyomány szerint a XIII. században Stock Simonnak angyalok és szentek kíséretében jelent meg Szűz Mária és ,,skapulárét", vállruhát nyújtott át neki, e szavakkal: ,,Aki ebben hal meg, nem jut a pokol tüzére."


Július 17. Elek, András és Benedek:
Szent Elek a IV. században élt. Elhagyta családját. Imádsággal és vezekléssel töltötte életét.
András és Benedek, mester és tanítvány. Nem magyarok, de régi hazánk földjén éltek, szent életükkel hazánkat szentelték meg. András lengyel remete volt, aki első szent királyunk, István király hírére hazánkba jött, és a Vág-folyó partján, Trencsén közelében egy barlangban remeteként élt. Elhagyatottan halt meg. Barlangját tanítványa, Benedek örökölte.
Benedek a kapott gazdag alamizsnákat mindig a szegények közt osztotta szét. Ő a szegények és ügyefogyottak védelmezője. Kóbor rablók ölték meg, és a Vág-folyóba vetették.


Július 22. Mária Magdolna:
Bűnbánó Magdolna ünnepe. Mária Magdolna Jézus kortársa volt. Mielőtt megismerte Őt, bűnös életet élt. Miután találkozott Jézussal, jó útra tért. Jézus kedves tanítványa lett, mindenhova követte Őt. Jézus föltámadásakor Mária Magdolna volt az első, aki a sírhoz ment, és azt üresen találta. Később a pusztába vonult, ahol böjtöt tartva imádkozott a Jóistenhez, s angyalokkal beszélgetett. A legenda szerint halálának ráján hétszer fényesebb volt a Napnál és az égben a szent angyalok közé került.


Július 25. Jakab, Kristóf:
Szent Jakab Jézus tizenkét tanítványának egyike. Az apostolok közül ő szenvedett először vértanúhalált. Zománcképét megtaláljuk a Szent Koronán.
Hispániában térítette keresztény hitre az embereket, ezért ő a spanyolok nemzeti szentje.
Szent Jakab az utasemberek, a hajósok és a zarándokok védőszentje.
A székelyek szerint, ha a Nap fényesedik e napon, hideget jelez.
A tápéiak szerint, ha napján észak felől fúj a szél, akkor a tél hideg lesz, ha délről, enyhe, lucskos.

Szent Kristóf a Tizennégy Segítő Szent egyike. A hagyomány szerint nagy termetű, hatalmas erejű óriás volt. Szent Kristóf legendájából megtanulhatjuk, hogy a Jóistentől kapott testi erőnket nem mások bántására vagy rombolásra, hanem a jóra, ások szolgálatára kell használnunk. Ő a kertészek, gyümölcskereskedők, a patikusok, a kincskeresők és a vándoremberek védőszentje.


Július 26. Anna:
Szent Anna Szűz Mária édesanyja. Férje Joachim. Sokáig nem született gyermekük, míg végül a Jóisten Anna időskorában adott nekik gyermeket. Ősi hitünk Boldogasszonyában a kereszténység felvételével két asszonyt is tisztelünk: Szent Annát, a Nagyasszonyt és Szűz Máriát, a Kisasszonyt.
Szent Anna a nagycsalád, a nemzettség oltalmazója, a gyermekáldás védőszentje, a gyermeket váró édesanyák segítője. Az édesanyák önfeláldozó szeretetének is Szent Anna a példája. Ő a szővőmunkások, csipkeverők, söprűkötők, szabók, asztalosok, kádárok, bányászok védelmezője, és Ő segíti a haldoklókat is.
Szent Anna tiszteletére sok településünkön építettek kápolnát, templomot, ahol neve napján búcsút tartanak.
Szent Anna napja kedd. A kedd régen a kezdet napjának számított: minden lényeges tevékenységbe kedden kezdett bele a régi ember. Keddenként Anna segítségét kérve imádkoztak.
Annához imádkoznak azok a házaspárok, akiknek nincs gyermekük, de szeretnének.

Íme, egy gyönyörű, régi imádságunk:
,,Ég szülte Földet,
Föld szülte fát,
Fa szülte ágát,
Ága szülte bimbaját,
Bimbaja szülte virágját,
Virágja szülte Szent Annát,
Szent Anna szülte Máriát,
Mária szülte Krisztus Urunkat,
A világ Megváltóját. Ámen." (Bucsuszentlászló, Erdélyi Zsuzsanna gyűjtése)


Július 31. Ignác:
Loyolai Szent Ignác a XVI. században élt. Katonaként szolgált, megsebesülve látomása volt. Ezt követően megalapította a Jézus Társaságot. Rendje, a jezsuita rend, ma is működik és iskolákat tart fenn.
Ő oltalmazza a katonaságot, és régen a váraknál állítottak neki szobrot.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Június
  2018-06-28 12:02:00, csütörtök
 
  Jankovics Marcell - Jelkép kalendárium

(részlet)

Június

Egykorú magyarázat szerint a hónap névadója Juno volt. Június (egy latin forrás szerint: mensis Iunonius) római ünnepei alátámasztják e nézetet. 1-jén ülték meg Iuno Moneta (népies értelmezésben: az ,,intő" Juno) temploma avatásának emlékünnepét. (Február 1-jén, mely hónap a Februa ,,álnéven" rejtőzködő Junónak volt szentelve, Iuno Sospita, az ,,Oltalmazó" Juno templomának avatásáról emlékeztek meg.) Ugyancsak elsején ünnepelték Cardát, akit Ovidius Janus női párjának és az ajtósarok (latin cardo) megszemélyesítőjének tart. 11-én ülték a Matralia ünnepet, Mater Matuta (,,Reggeli Anya") tiszteletére. Ő ugyancsak Janus párja volt, akit Pater Matutinusnak (,,Reggeli Atyának") is neveztek.

Mater Matutát a görög Leukotheával (,,Fehér Istennővel") azonosították, akit Inónak is hívtak. Inó a névrokonságtól függetlenül is Juno mása: míg Inó dajkaistennő, Juno a gyermekáldás és házasélet úrnője volt. Június 9—15. között zajlott a Vestalia, Vesta istennő ünnepi hete. Az ő templomában égett a szüzek oltalmazta örök tűz. Vesta a családi tűzhely istenasszonya volt, s emiatt igen közel állt Junóhoz. A két istennő görög megfelelője, Héra, az ,,asszony" és Hesztia, a ,,szűz" Démétér ,,anyával" a Nagy Istennő egylényegű három személye volt. A Vestalia, jellegéből fakadóan tűzünnep, a nyári napfordulat ünnepe. A ,,téli kapu őrének", Janusnak emlegetése a júniusi istennők oldalán ugyanerre enged következtetni. (A jún. 15-e és 21-e közötti 6 napos időkülönbség a római naptárnak abból a sajátosságából ered, hogy a napév sarokpontjait rendszerint a hónap Idusa körüli holdtöltékkel együtt ünnepelték).

A hónap jelképe sárgászöld ruhás, repülő ifjú, fején éretlen kalászkoszorúval, jobbjában a hónap jegyének, a Ráknak a jelével, baljában a hónap terményeivel teli tál. Ábrázolták árpát sarlózó parasztlegény képében is, homlokán lenkoszorúval. A napisten szekeréről aláhulló Phaethón ugyancsak június havát jelképezi (Phaethónt a kutatás Kronosz/Saturnusszal azonosítja. Kronoszt mint gabonaistent az ókori Athénben aratás idején, a nyári napfordulókor ünnepelték, az antik csillaghit viszont a Rák és az Oroszlán havát a bukott Szaturnusz időszakának tekintette. A hagyomány úgy tartja, hogy a Tejút a Phaethón által ,,félrevezetett" napszekér keréknyoma. A nyári napforduló helye viszont jó kétezer éve a Tejúton van).

Június régi magyar neve Rák hava, illetve Szent Iván hava. Utóbbi nevét a szokáshoz híven a Rák hó (jún. 22/23-júl. 22/23.) első dekádjának legjelentősebb szentjéről, Keresztelő Szent Jánosról nyerte.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Szent Iván éj
  2018-06-25 15:59:26, hétfő
 
  Szent Iván éj



Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük. A régiek hiedelme szerint varázslatos éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. A néphagyományokhoz illően - világszerte - örömtüzeket gyújtanak, melyeknek csodás erőt tulajdonítanak.



Szent Iván hava (Nyárelő, Napisten hava) Junónak, a Holdistennőnek a hónapja, aki a házasság által megszentelt szerelem pártfogója s a családi áldás istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva.



Június 21-e, a nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot kívánta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb űzni.

A sötétség és az ahhoz kapcsolódó rontó hatások így egy időre - még ha csak egyetlen éjszakára is - de elveszítették hatalmukat az ember felett. Bár a kereszténység elterjedése után a Nap megsegítésének motívuma a mindinkább háttérbe szorult, a tűzünnep mégis megőrizte korábbi szimbolikáját és mágikus karakterét, mivel a tűz gyakorlati hasznával együtt már a régi korok emberei számára is nélkülözhetetlen erőt képviselt.



Az év leghosszabb napja, a föld bősége, szépsége, ereje teljében. Csúcspont. Ettől kezdve rövidülnek a napok, míg Yule napján újra meg nem fordul a Nap járása.
E nap alkonyán megnyílnak a világok közti kapuk, és a tündérnép átjön a mi világunkba...


A naptárreformok miatt van csúszás

A nyári napforduló az évnek az a jellegzetes időpontja, amikor a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A Föld - különösen az északi félteke - ilyenkor terményekben bővelkedik, szépsége és ereje teljében van. Egyféle csúcspont ez, hiszen a nappalok a következő napfordulóig innentől már csak rövidülhetnek. Ezen a napon - június 21-én - az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjjelét élhetjük meg évről-évre.

Szent Iván éjjele mégsem június 21-ére, hanem június 24-ére esik, ennek oka azonban a tropikus időszámítási mód sajátosságában és a tényleges naptári évek közti különbségben, illetve az egykori naptári reformokban rejlik. Így a nyári napforduló napja és megünneplése időben napjainkra már elvált egymástól. A nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábban valóban Szent Iván napra, azaz június 24-ére esett, de erre ma már az eltolódás miatt három nappal korábban, június 21-én kerül sor. Évszázadok, vagy egy évezred múlva a napfordulók még korábbi dátumra fognak esni.

A holtak a Tejúton távoztak


A nyári napforduló már a neolitikus idők óta jelentőségteljes nap az emberiség történetében. A kelták, a germánok, a szlávok és az északi népek többsége már a kezdetektől megünnepelte ezt, mint ahogy ezt ma is teszik. Papjaik, druidáik a Föld és az Ég nászának tartották e különös napot, s ennek megfelelően is tisztelegtek előtte.

A korai pogány népek spirituális vezetőinek némelyike hitte, hogy a leghosszabb nap éjjelén révületbe esve képessé válhatnak arra, hogy testüket elhagyva a Tejúton keresztül eljussanak a holtak birodalmába, az alsóvilágba. Ennek a páratlan utazásnak az volt a célja, hogy a holtakkal érintkezve útmutatást és segítséget kérjenek többek között a jövőről, a termésről, a gyermekáldásról, a viszályokról, vagy az istenek megbékítésének módjáról.

Keresztelő Szent Jánost ünnepeljük


Mivel a keresztényi logikába is beleillett a fény és a sötétség küzdelme, ezért a kereszténység végül ezt a napot Keresztelő Szent János napjává tette. Az Iván elnevezés a régi magyar Jovános, Ivános alakból ered, illetve a János névnek a szláv formájából.

Európa szerte - különösen az északi és a szláv népek - gyakorolták Szent Iván varázslatos éjszakáján a mágikus praktikákat, amelyek a megtisztulással, gyógyítással, az egészség megőrzésével, szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel voltak szoros kapcsolatban.

Nem volt ez másképp a magyar néphagyományban sem, s a tűz nem véletlenül vált a világosság, a tisztaság, az egészség, a szenvedély, az elevenség, a szerelem és az örök megújulás jelképévé a magyar hiedelemvilágban is. A nyári napfordulóra eső Keresztelő Szent János ünnepe az V. században vált elterjedtté, s a keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek korábban a különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak.


A Nap megsegítése



Az ősi ember, aki még mágikus összhangban élt a természettel, a nyárközépi tűzgyújtással minden bizonnyal a Napot próbálta meg támogatni a sötétséggel vívott harcában.



A kereszténység uralomra jutása után a Nap megsegítésének motívuma fokozatosan a háttérbe szorult, ennek ellenére a tűzünnep megőrizte mágikus karakterét. Ez mindenekelőtt magának a tűznek volt köszönhető, amelyet a régi korok emberei gyakorlati haszna mellett a világosság, a tisztaság, az egészség, az elevenség, a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképének tekintettek. Így válik érthetővé, hogy miért pont a megtisztulással, a gyógyítással, az egészség megőrzésével, a szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel kapcsolatos mágikus praktikákat gyakorolták Európa-szerte Szent Iván varázslatos éjszakáján.



Egy középkori krónikás szerint a nyári napforduló ünnepét a következő, tűzzel kapcsolatos mágikus népszokások jellemzik:

1. hatalmas örömtüzek gyújtása;

2. a szántóföldek megkerülése égő faágakkal;

3. lángoló kerék legurítása egy magaslatról.


Ezen a napon pedig ilyen dolgokat szoktak cselekedni:



· A gyermekek szemetet, csontot egybeszednek, hogy azt megégessék, és füstöt csináljanak, melynek ezt az okát tartják, hogy a tájban a pogányok a kutak körül tüzet szoktanak volt tenni, hogy a kígyók ne szaporodjanak ott, minthogy ez Szent János napja tájában szokott lenni, a keresztények - a tudatlanság is segítvén - a tájba tüzeket tettek, azokat által szökdösték, és azt kívánták, hogy minden szomorúságuk égjen el.



· Égő üszköket szoktak kezekben hordozni és azokkal a határokat kerülni, azt gondolván, hogy így áldatik meg az ő földeiknek termése.



· Némely helyeken ezen a napon kerekeket forgatnak, amelyek azt jelentik, hogy a nap már az égen felső pontjára hágott és minden dolgok változnak."



Szent Iván napi magyar népszokások


A Szent Iván naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk. A magyar szokások szerint régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását - népies nevén lobogózást - a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra megyében Szent Iván napi dalok éneklése kísérte.



A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is, mondván, aki abból eszik, nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik.

Szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek e naphoz. A szalmából és a többféle fából megrakott tűz fölött a hagyomány szerint a lányok átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából persze sokféle jövendölést lehetett kiolvasni.

Európa-szerte nagy ünnep


A pogány szlávok a nyári napforduló ünnepén nagy tüzeket gyújtottak a fás, bokros vízpartokon.
Először csak énekeltek, ettek-ittak a tűz körül, külön a nők, külön a férfiak. Éjfél közeledtével feláldoztak egy fehér tyúkot és egy fekete kakast, s vérüket égő olajjal teli tálba csurgatták. Az áldozat után hosszan tartó körtáncba kezdtek, majd amikor a tüzek kialudtak, ledobálták ruháikat és beugráltak a vízbe. Itt azután mindenki azzal töltötte a kedvét, akivel a sötétben összekerült.


Portugáliában a nyári napforduló ünnepe a ,,Santos Populares", vagyis a népszerű szentek ünnepségsorozat egyik elemeként vonult be a köztudatba. Az ünnepsorozat egyik legérdekesebb és egyben régi hagyományokat idéző pillanata, amikor Lisszabonban két-háromszáz szerelmespár egyszerre mondja ki egymásnak a boldogító igent. Ők ugyanis ilyenkor emlékeznek meg Szent Antalról is, aki a házasságközvetítés szentje. A szerelmesek ilyenkor bátran vallanak szerelmet kiszemeltjüknek egy cserép bazsalikom és egy szerelmes vers kíséretében.

Keresztelő Szent János ünnepén Portóban tele vannak az utcák ünneplő emberekkel, akik virágzó fokhagyma csokorral vagy kisebb méretű műanyag kalapáccsal veregetik meg finoman a mellettük elhaladókat, s ezzel szerencsét kívánnak nekik. Az idősebbek szerint így próbálják meg visszaterelni egymást a helyes útra. Természetesen az ünnep elmaradhatatlan kelléke a vidám tánc és az éjszakai tűzijáték a Douro folyó felett.

Spanyolországban, a valenciai tartományban és különösképpen Alicante város környékén az emberek korábban a város helyett a tengerparton ünnepelték a nyári napfordulót Szent János napján. Napnyugta után máglyákat gyújtottak, majd a tűzrakásokat körbetáncolták, miközben petárdákkal durrogtattak, végül pedig a tengerben úsztak a kora hajnali órákig.

Alicante városban a legfontosabb helyi ünnepé vált Las Hogueras néven. Ezen az éjszakán itt városszerte több méter magas, művészien elkészített papírmasé figurákat állítanak, amelyeket június 24-én éjfélkor meggyújtanak. A színes figurák sokszor szatirikus megjelenésűek, nem egyszer a helyi viszonyokat és ismert személyiségeket kritizálják.



Egy XVI. századi krónikából megtudhatjuk, hogy Németország szinte minden településén örömtüzeket gyújtottak Szent János napjának előestéjén.
A környék apraja-nagyja összegyűlt egy-egy ilyen tűz körül, ahol énekkel és körtánccal múlatták az időt. Az emberek üröm- és verbénafüzéreket aggattak magukra, a tüzet pedig a kezükben tartott szarkalábcsokron keresztül nézték, abban a hitben, hogy ez megőrzi szemük épségét az elkövetkezendő egy évben. Hajnaltájt az ürmöt és a verbénát bedobálták a tűzbe, a következő szavak kíséretében: ,,Hagyjon el minden balszerencsém és égjen el ezekkel".



Lotharingiában nagy halom szalmát gyűjtöttek össze egy domb tetején.
Ezt követően hatalmas fakereket építettek, majd teljesen beburkolták a szalmával. A kereket úgy tették némileg irányíthatóvá, hogy egy hosszú, mindkét oldalon messzire kiálló tengelyrudat illesztettek bele. Éjfél felé lángra lobbantották a kereket, és örömujjongásokkal kísérve elindították lefelé a lejtőn. A mellette futó legényeknek az volt a feladatuk, hogy a tüzes monstrumot egy közeli folyóba tereljék. Ha ez sikerült, a környék lakói bőséges szüretre számíthattak abban az évben. Talán mondanunk sem kell, hogy a lejtőn leguruló tüzes kerék a Napot jelképezi, amely a nyári napforduló után életének hanyatló periódusába lép.



A XIX. század végéig szinte nem volt olyan falu Európában, ahol ne lángoltak volna fel a nyárközépi tüzek.
Németország egyes vidékein a gyerekek házról-házra járva gyűjtötték össze a tüzelőt a Szent János-éji örömtűzhöz. Azt gondolták, hogy aki nem járul hozzá a közös tűzhöz, annak a vetésén nem lesz áldás, különösen a kendere marad csökött. Ezen az éjszakán sok gazda kioltotta a tüzet házi tűzhelyén, s egy olyan zsarátnokkal gyújtotta meg újra, amely a közös nyárközépi máglyáról származott. Számos helyen úgy hitték, hogy aki átugorja a tüzet, azt nem gyötri majd a hátfájás aratáskor. Bajorország egyes vidékein az öregek az örömtűzből származó botokat dugdosták a földbe, abban a reményben, hogy ez magasabbra növeszti majd a lent. Ez a szokás minden bizonnyal összefügg azzal a hagyománnyal, hogy a nyárközépi tűz lángjainak magassága meghatározza a len és a kender magasságát. Sok helyen a tűz átugrálásával ugyancsak a növények növekedését próbálták meg serkenteni.



Baden környékén úgy vélték, hogy azoknak a fiataloknak a szülei fogják a legbővebb termést betakarítani, akik a legmagasabbra ugrottak a Szent János-napi tűz fölött.



Vidéki örömök az éjféli nap országában


Az ünneplés azonban nem csak délen hagyomány. Svédországban nem Szent Ivánhoz kötik az év leghosszabb napját, hanem Keresztelő Szent Jánoshoz. A Midsommar - amely mindig a június 20. és 26. közötti szombatra esik - nem véletlenül nagy ünnep: nyúlfarknyivá válnak az éjszakák, bőségesen kárpótolva őket a téli sötétségért. Itt az év leghosszabb napja késő májustól kora augusztusig tart, amikor az északabbi területeken egyáltalán nem megy le a nap.



Svédországban a nyárközépi máglyákat általában a keresztutakon lobbantották lángra. A tűz táplálásához kilencféle fára volt szükség. A falusiak egy bizonyos fajta mérges gombát dobáltak a lángok közé, hogy megtörjék a manók és más természetfeletti lények hatalmát, amelyek a néphit szerint ezen az éjszakán a legaktívabbak. A régi svédek ugyanis azt tartották, hogy a nyári napforduló éjszakáján megnyílnak a hegyek, és a föld mélyének lakói elözönlik a fenti világot.

Ilyenkor a romantikusabb lelkületűek előszedik az egyébként sosem használt népviseletet, és zöldekkel, virágokkal, szalagokkal feldíszített májusfák körül táncolnak, koszorúval a hajukban. A többiek csendben kivárják az esti dorbézolást.

Csehországban a szerelmesek koszorúkat dobáltak át egymásnak a nyárközépi tűz fölött. Amikor a lángok lelohadtak, minden pár kezet fogott, és háromszor átugrott a tűzön. A hagyomány szerint, akik ezt megtették, hamarosan összeházasodtak, ráadásul egy évre védettséget szereztek a lázzal járó betegségekkel szemben. A megpörkölt koszorúkat hazavitték; egy részével megfüstölték a házat és az istállót, hogy biztosítsák az emberek és az állatok egészségét, a többit pedig egy éven át megőrizték. Vihar idején egy keveset mindig elégettek belőle a tűzhelyen, és közben imádkoztak, hogy a vihar ne tegyen kárt a házban és a termésben.



Európa sok más vidékéhez hasonlóan Csehországban is sokáig eleven volt a kátránnyal bekent kerék magaslatokról való legurításának szokása. Ezenkívül a fiúk összegyűjtötték az elnyűtt seprűket, majd szurokba mártották és meggyújtották őket. A lángoló seprűket azután a levegőbe dobálták, vagy körbefutották velük a szántóföldeket. A seprűk csonkjait a veteményeskertek földjébe dugdosták, hogy megóvják a növényeket a bogaraktól és a férgektől.



A nyárközépi tűz különféle maradványait Európa szerte kitűnő amulettnek tartották. A hamuját a földekre szórták, hogy távol tartsa a kártevőket; a félig elégett nagyobb faágakat az eresz alá vagy a tetőszerkezethez erősítették, hogy megoltalmazza a házat a villámcsapástól és a tűzvésztől; az elszenesedett kisebb gallyakat pedig előszeretettel alkalmazták az emberek és az állatok ellen irányuló rontás elhárítására. Az állatok rontástól való megóvásának egy másik elterjedt módja az volt, hogy a nyájat vagy a csordát keresztülhajtották a kialvófélben lévő tűzön vagy a kialudt tűz hamuján.



Litvániában másnap reggel azok a legények, akik a Szent Iván-éji tüzet táplálták, nagy mennyiségű tejet és tejterméket kaptak a tehenes gazdáktól, hálából, amiért újabb egy évre sikerült megakadályozni a fekete boszorkányokat a tej elrablásában. Szintén általános volt a nyárközépi tűzben megégett gyümölcsök gyógyító erejébe vetett hit.


Szeged környékén például tűzbe dobott, majd onnan kipiszkált almát fogyasztottak a torok- és hasfájás elmúlasztására vagy megelőzésére.



Láthatatlanná tevő páfránymag



A nyári napforduló ünnepét egykor a jövendőmondásra is különösen alkalmasnak tartották.


Karcagon és Kéthelyen a Szent Iván-nap előtti kakukkszó olcsó, az utána való drága gabonát jósolt. A palóc lányok a tűz kialvása után a kenderföldre mentek, és ott egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a letiport kender feláll, az egy éven belül férjhez megy. Abaúj-Torna megyében a fiatal házasok 13 szem parazsat tettek egy fazékba. Az asszony felhajította a fazekat jó magasra, és ha egy szem parázs sem hullott ki belőle, boldog családi életre számíthattak.



A néphit szerint Szent Iván előestéjén virágzik a páfrány.
Az aranyosan fénylő virág csak néhány pillanatig él, azután elhervad és elenyészik. Aki keresve-keresetlen mégis rálel, érteni fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket. A dunántúli Somló vidékén úgy tudják, hogy a boszorkányok a páfrány virágának köszönhetik mágikus erejüket és tudásukat.

A szatmári Sárközben azt is tudni vélték, hogy aki megszerzi a páfrány virágát, nem csak az állatok, hanem a füvek és a fák beszédét is megérti.
A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek tartották.
A következő szavak Shakespeare IV. Henrik című drámájában hangzanak el: "páfránymag balzsamunk van, s láthatatlanul járunk-kelünk".

A néphit szerint azonban szinte lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre. Sokan úgy tudják, hogy abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és elragadja az ember elől. Mások viszont azt tartják, hogy maga az ördög szakítja le a virágot, mivel nem akarja, hogy más is rendelkezzen az általa birtokolt mágikus erővel.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Szent Iván éj
  2018-06-25 15:55:25, hétfő
 
  Szent Iván éj (Keresztelő Szent János ünnepe) -

június 24. előestéje

Keresztelő Szent Jánost a Biblia (anyai ágon) Jézus rokonaként emlegette. Zakariás és Erzsébet gyermeke. Jézus korának jelentős személyisége, prédikátora. Az Iván elnevezés a János szláv eredetéből származik. Tőle ered a keresztelés, megkeresztelés szokása, mivel először ő keresztelte meg a Jordán folyó vizében az embereket, köztük Jézust is. Keresztelő Szent János ekkor már felismerte Jézusban a megváltót.

Keresztelő Szent János ünnepe már az ötödik században elterjedt volt, a magyar néphagyomány is hasonlóképpen emlékszik meg róla. Nevéhez - és magához az ünnephez - a fényt, a világosságot, a tüzet, az egészséget, tisztaságot, megtisztulást, megújulást és szerelmet fűzik.

Szent Iván éj (Keresztelő Szent János ünnepe) - június 24. előestéje

A Máltai Lovagrend, Firenze és Kanada is védőszentjét látja Szent Jánosban. Ugyanakkor "betegséget" is neveztek el róla, mégpedig a "Jánostánc"-ot, mely a Szent Iván éj ünnepén tartandó tűz tánc (tűzön átugrálás) során szedi áldozatait, a szerencsétlenül járt, lelkes ünneplők között.

Nyári napforduló, a csillagászati nyár kezdete.

Sokan vitatják, hogy június 21. vagy 24. a pontos dátum. A régi naptárak és az időeltolódás miatt a csillagászok a 21-ét tekintik eme jeles napnak. Ez az év legrövidebb éjszakája és a leghosszabb nappala.

Néphagyományok misztikus tulajdonsággal illetik ezt az estét, ezen az estén megtörténhet minden, varázslatok, kívánságok teljesülhetnek, stb. Pogány hagyományok szerint ez a fény, fényjáték (sötét-világos), tűz ünnepe. Ilyenkor örömtüzeket gyújtanak az emberek, ünnepelve (segítve) a fényt, elűzve a sötétséget. Éltetik a tűz létezését. A magyar nép szokása például a tűzbe vetett alma evése, mert aki azt elfogyasztja, nem lesz beteg.

Ha már fény, akkor a sötét oldalt, sötétséget, árnyakat se felejtsük el. Népi hiedelmek szerint, a különböző korok, vallások, népek papjai, spirituális varázslói ezen az éjjelen önkívületi állapotba esve a Tejúton keresztül eljutnak a holtak földjére, ahol a holtaktól segítséget, útmutatást, jövendölést kaptak a jövőre nézve a családról, termésről, istenekről.

Napjainkban a Múzeumok Éjszakáját rendezik meg ezen a napon, mikor éjbe nyúló nyitvatartással lehet megtekinteni a különböző kiállításokat.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Meghalt Kányádi Sándor
  2018-06-20 15:22:43, szerda
 
  Meghalt Kányádi Sándor

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költő, író, műfordítót szerda hajnalban érte a halál Budapesten.


Székely parasztcsaládban született a Hargita megyei Nagygalambfalván (Porembenii Mari) 1929. május 10-én. A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, majd beiratkozott a marosvásárhelyi Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem dolgozott, 1950-ben Páskándi Géza fedezte fel, első versét az Ifjúmunkás című lap közölte. Munkatárs volt az Irodalmi Almanach, az Utunk, a Dolgozó Nő című lapoknál és a Napsugár című gyereklap szerkesztőségében, első verseskötete Virágzik a cseresznyefa címmel 1955-ben jelent meg.

Költői pályájának korai időszakában "a szocialista lelkesedéstől megszállottan" bizakodó verseket írt az élet és a természet szépségéről, a romániai magyarság jövőjéről. A kijózanodás a hatvanas években következett be, ettől kezdve költészetének fő erkölcsi kérdése a közösséghez való hűség és a társadalom drámai konfliktusainak feltárása lett, műveiben mind tudatosabban kötődött az erdélyi magyarsághoz. Költészete tartalmilag és formailag is megújult, az archaikus, hagyományos és a modern lírai elemek sajátos szintézisét valósította meg. Nagyszabású költeményekben keresett választ a magyarság sorskérdéseire (Fától fáig, Halottak napja Bécsben), elítélte a román kormányzat elnyomó nemzetiségi politikáját (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban).

Kányádi Sándor 1967-ben utazhatott először nyugatra, Bécsben tartott előadást. Ezt követően Európában és a tengeren túl is számos helyen megfordult, 1984-ben hosszabb amerikai előadókörutat tett, ebből az élményből született meg a Dél keresztje alatt című versciklusa. 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, de nem kapott útlevelet, erre tiltakozásul kilépett a román írószövetségből. Az 1989-es romániai fordulat után számot vetett a múlttal, de arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság tovább él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról).

Több vers- és mesekötete szól a gyermekeknek (Három bárány, Farkasűző furulya, Világlátott egérke, Billeg-ballag, Kecskemesék, A kíváncsi Hold), számos versét a Kaláka együttes zenésítette meg. Életművének fontos részét alkotják az esszék és műfordítások (Erdélyi jiddis népköltészet, Egy kismadár ül vala, Csipkebokor az alkonyatban), de írt drámát és forgatókönyvet is. Kányádi saját műveinek avatott előadója, több nagylemeze is megjelent. Műveit számos nyelvre lefordították.

Költészete egyfajta szintézis, amelyben kifejezésre juttatja a közösségéért való aggodalmát és költői személyiségének belső kérdéseit. A változékony változatlanság jellemző rá: változatlan a népköltészetben gyökerező hang és a megtartó közösséghez fűződő hűség; a változékonyság a stílusban, a szemléletmódban, a tematikában és a műfajváltásokban fedezhető fel.

Művészetéért több rangos elismerést, többek között 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-, 1998-ban Magyar Örökség-, 2005-ben Hazám, 2008-ban Táncsics-, 2011-ben Aphelandra-, 2014-ben Széll Kálmán-díjat kapott. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át. 2008-ban a Magyar Kultúra Követe címmel ismerték el, 2009-ben Budapest I. kerületének és szülőfalujának díszpolgára lett. 2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2013-ban vehette át az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díját. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal, 2017-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki. 1998-ban részt vett a Digitális Irodalmi Akadémia megalapításában, az ő kezdeményezésére nyílt meg 2012-ben Budapest I. kerületében a Mesemúzeum és Meseműhely.

Egyik méltatója szerint Kányádi egy személyben költő és tanú, korának hiteles krónikása, tetőtől talpig európai polgár, tipikusan kelet-közép-európai művészsorssal.

Kányádi Sándort várhatóan szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. A temetés időpontjáról a család később ad tájékoztatást.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Szerelmi vallomás
  2018-06-08 14:51:37, péntek
 
  Farkas István

Szerelmi vallomás

A bál zajos forgataga eltűnt szeme elől. Egy olyan percre, pillanatra gondolt, amelyet még nem mert, nem tudott valóra váltani. Mellette ült a Lány. Most éppen pihennek mindketten.
Tánc közben a Fiú a Lány gyönyörű, zöld szemeit nézte és arra gondolt, hogy ez a kedves arc, a bájos mosoly nemsokára nem lesz neki többé. Most már mindegy. Lelke üres, csak a szerelem gyenge fényű tüze ég még szívében, de talán az is kialszik. A Fiú felkéri a Lányt. Együtt táncolnak. Kábultan fogja a Lány pici, gyenge kezét. Másik keze a Lány derekán, mintha magához akarná húzni, de nem lehet, nem lehet, nem szabad. Egyre közeleg a nap, mikor el kell dobnia magától az életet. Veszteni valója már nincs. Megcsömörlött az emberektől, megutálta a létet. Úgy döntött, hogy elmondja a Lánynak, mit érez iránta. A szám véget ért, egy gyorsabb következett és a Lány azt kérte, üljenek le. A Fiú így szólt a Lányhoz: - Ha szépen megkérlek, ugye kijössz velem sétálni? Mondani szeretnék neked valamit. Miért menjünk ki? - kérdezte a Lány. Azért - válaszolta a Fiú -, mert amit mondani akarok, az csak rám és rád tartozik. Azok a mondatok, amiket mondok majd neked, azok lesznek az utolsó mondataim. Kérlek, jöjj, és hallgasd meg őket, mert neked szólnak. A Lány most felállt és azt mondta: - Akkor hát menjünk. Csak sejtem, hogy mire céloztál, de ha arra, amire én gondolok, akkor lebeszéllek róla. A Fiú erre elmosolyodott. Eközben elhagyták a termet és kiértek az utcára. Senki sem volt arra, csak ők. Az öreg fák Apostolokként álltak a sötétben, a templom keresztje felett a Hold pihent. Gyere - mondta a Fiú -, üljünk ide a fák alá a padra. Most hát figyelj rám! Valamikor azt hittem, hogy az emberek jók és örülnek, ha boldogságot, örömet adnak egymásnak. Azt gondoltam, hogy a szerelem olyan, mintha egy láthatatlan erő egy másik emberhez hajtana, aki szeret téged, és te is imádod őt. Reméltem, egy ilyen érzés legyőz mindent, de tévedtem. Minden legyőzte ezt az érzést. Az emberek becstelensége, a pénz, a hazugság, a hatalomvágy. Rájöttem arra, hogy az ember életének semmi értelme, nem kell tovább vinni a mocskot, az ember aljasságait. Elhatároztam, hogy önként eldobom az életem, de mielőtt megteszem, bevallom neked, hogy szeretlek. Nem tudok úgy meghalni, hogy ezt ne tudd. A Lány szeméből könnyek hullottak. Ha szeretsz, akkor miért akarsz meghalni? - kérdezte. Azért - válaszolta a Fiú -, mert ez az érzés is elmúlhat, és én nem akarom elrontani az életed. Miért? - kérdezte a Lány. Miért mondtad el ezt nekem? Ha boldogtalanná akartál tenni, akkor most sikerült! Látod - mondta a Fiú -, te most azt nézed, hogy boldogtalan leszel. Én mindig azt látom magam előtt, hogy tízezrek halnak éhen, ölik meg az embereket. Te pedig azért sírsz, mert azt hiszed, boldogtalan leszel. Erre azt mondom, hogy minden emlék elmúlik egyszer. Te... te nem vagy ember! - kiáltotta a Lány, miközben felugrott és elszaladt a bálterem felé. A Fiú nem szaladt utána, hiszen fölösleges lenne. Ez a lány sem érti meg őt, és most már tudja, soha, senki sem értené meg. Egy picit még nézte a csillagokat, majd felállt és elindult az úton, az erdő felé. Elhagyta a házakat, ahol életek, szenvedő lelkek pihennek, alusszák fáradt álmukat. Beért az erdőbe. Felment a dombra és körültekintett a tájon. Ezer és ezer csillag ragyogott szemébe.
A Hold gyenge fénye megvilágította az erdőt, a fákat, melyek között piciny életek remegnek és félnek az elmúlástól. A Fiú lassan előhúzta kabátja alól a kétélű tőrt. Marokra fogta, majd leült a fűbe. Hirtelen meglátott egy apró kis virágot. A becsukott kehely csodálatosan szép volt. A Fiú odahajolt hozzá, közben a kést letette a földre. Figyelte, figyelte a kicsi virágot, miközben elnyomta az álom. Egy csöppnyi, kékeslila virággal és egy zöld szemű Lánnyal álmodott.

 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Szent Medárd napja
  2018-06-08 11:16:00, péntek
 
  Szent Medárd napja


2005. június 8. 10:30

Szerelmes uralkodók - már kapható a Múlt-kor nyári száma
Medardus frank származású katolikus püspök volt, és a gabona aratásának illetve a szüreti munka védőszentje. Egyes helyeken fogfájáskor is az ő közbenjárását kérik.




Frank nemesember és gallo-római anya gyermeke volt, 456 körül született a pikárdiai Salency-ben, 33 éves korában szentelték pappá. 530-ban püspök lett Veromandumban. A hunok és a vandálok pusztítása nyomán székhelyét áttette Noviomagusba (ma: Noyons), s 532-ben egyesítette a tornacumi (Tournai) egyházmegyével. Azt tartják, hogy e két egyházmegye ötszáz éven át egy közös püspök irányítása alatt maradt.

Állítólag ő adta fel a apácafátylat Szt. Radegunda frank királynének, és ő honosította meg a rózsaünnepélyeket. A rózsakoszorú (Rosere) a környék legpéldásabb viselkedésű hajadonának járt. 545 június nyolcadikán halt meg.

A néphit szerint, ha Medárdkor esik, 40 napig esni fog, Ha Medárd száraz, 40 napos szárazság várható, de ez ellen tenni is lehet, mivel Medárd esővarázsló nap is. ( E jelenségnek természettudományos okai vannak. Júniusra a szárazföld belső területei már jól fölmelegednek, a meleg levegő fölszáll, és helyébe érkeznek a súlyosabb párás tengeri légtömegek, ezek meghozzák az esőket, zivatarokat.)

Ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 32 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 104 db bejegyzés
e év: 1543 db bejegyzés
Összes: 10633 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 780
  • e Hét: 7769
  • e Hónap: 29553
  • e Év: 617522
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.