Regisztráció  Belépés
schuro.blog.xfree.hu
Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem. schuro ...
2011.11.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/40 oldal   Bejegyzések száma: 396 
Különös jelenség a fák koronái nem érintkeznek egymással
  2017-08-16 15:46:50, szerda
 
  Ez a különleges természeti jelenség, leginkább Malajzia és Borneó erdeiben fordul elő, az úgynevezett koronafélénkség (Crown shyness), amely a Dryobalanops aromatica vagy borneói kámfor koronáin figyelhető meg. A 65-75 méteres magasságokat elérő borneói kámfor, más néven maláj kámfor vagy szumátrai kámfor koronái ugyanis nem érnek egymáshoz, hanem különleges formát alkotva, a lomkoronáik között egy csatornaszerű hézag látható. A jelenséget először 1920-ban említik a szakirodalomban, de máig nem tisztázott, hogy pontosan mi okozza. Egy ausztrál erdész (Maxwell Ralph Jacobs, 1955) tanulmánya szerint a szelesebb tájakon a gallyak és ágak egymáshoz ütődése, a rügyek sérülése okozza, míg egy maláj botanikus (Francis S.P. Ng) szerint a fényérzékeny növény megáll a növekedésben, mikor a szomszédos lombozathoz közeledik, mert kevesebb rügy fejlődne ki egy sűrű, összefüggő lomkorona esetében. Mások szerint a növény a rovarok és lárvák terjedését akadályozza meg a különleges lombkoronájával.















 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Érdekes lombozatú fák.
  2017-07-17 20:56:10, hétfő
 
  Kelsey McClellan fényképész, San Francisco-i Outer Sunset környékén fotózta ezeket a szokatlan, érdekes lombozatú fákat.

















 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Kína a tea szülőföldje.
  2017-07-14 21:03:55, péntek
 
  Kína a tea szülőföldje, itt isznak a legrégebb óta teát. Az országban nagyon sok helyen termelnek teát, a nagyobb összefüggő területek a teavidékek.

Idénymunkások dolgoznak a Longjing tea ültetvényen, Hangcsou város, Csöcsiang tartomány.




Összesen 1,1 millió hektárt tesz ki ezeknek a teavidékeknek a területe. A legkeletibb tajvani területektől a legnyugatibb Tibeti Autonóm Területig, a déli Hainan szigettartománytól az északi Shandong tartományig találhatóak teaültetvények. 21 tartomány 967 megyéje, városa és autonóm területe mondhatja el magáról, hogy teát termel.

Kínai turisták sétálnak a tea ültetvényen, Zunyi város közelében, Kujcsou tartomány.




Zhejiang tartomány a legnagyobb zöld teát termelő terület Kínában. A Zhejiang tartományban termelt zöld tea a kínai zöldtea-export összegének 70 százalékát, a világ zöldtea-kereskedelmének pedig 60 százalékát teszi ki.

Idénymunkás a Longjing tea ültetvényen, Hangcsou város, Csöcsiang tartomány.




A teanövény (Camellia sinensis) két legelterjedtebb termesztett változata a kínai tea (C. sinensis var. sinensis) és az asszám tea (C. sinensis var. assamica). A kínai tea levelei kisebbek, vaskosabbak, durvább erezetűek, az asszámi nagyobb levelű, vékonyabb, finom erezetű. örökzöld fa, 5-6 méter magasra is nőhet, a teaültetvényeken azonban 1-1,5 méter magasra visszametszik. A cserjéről hároméves korában szedhető először levél, a legjobb minőségű árut 7-8 éves koráig adja.

Az idénymunkások egybeöntik a leszedett Longjing tea leveleket, Hangcsou város, Csöcsiang tartomány.




Kétféle éghajlat kedvez legjobban a teacserje optimális növekedésének: a trópusi, vagy a szubtrópusi éghajlat és a humuszos talaj. Az ültetvények helye is nagyban befolyásolja a növekedés ütemét, ezért a legjobb hegyoldalra telepíteni. Ugyanis minél magasabban feszik az ültetvény, annál jobb minőségű teát termesztenek rajta.

Teáskanna formájú épület, Zunyi város, Kujcsou tartomány.




A teacserje leveleit a leszedést követően az oxidáció és a hervadás elkerülése érdekében nagyon gyorsan fel kell dolgozni. Az eltérő feldolgozási módok miatt kétféle tea jön létre, az egyiket fekete, a másikat zöld teának nevezzük. A fekete tea előállítása során a levelek egy jelentős oxidációs folyamaton mennek keresztül. Ennek következtében a tea elveszíti antioxidáns tulajdonságainak nagy részét, ezáltal az íze karakteresebb lesz. A zöld tea elkészítésénél az oxidációs folyamat rövid, az antioxidáns összetevők érintetlenek maradnak. Éppen ezért a zöld teának több jótékony hatása van a feketével szemben.

Idénymunkások dolgoznak a Longjing tea ültetvényen, Hangcsou város szomszédságában, Csöcsiang tartomány.




Tea feldolgozó munkások, Zunyi városban, Kujcsou tartomány.




Tea ültetvény Zunyi város közelében, Kujcsou tartomány.




Tourist vonat halad át a tea ültetvényen, Zunyi város közelében, Kujcsou tartomány.




Kinálat a Tea Expon, Zunyi város, Kujcsou tartomány.




Idénymunkások a tea ültetvényen, Hangcsou város, Csöcsiang tartomány.




Idénymunkások mossák a ruháikat este a munka után, Hangcsou város, Csöcsiang tartomány.




Az idénymunkások közössen vacsoráznak, Hangcsou város, Csöcsiang tartomány.






A Tea Expo kiállítás látogatói különböző teákat kóstolnak, Zunyi város, Kujcsou tartomány.




Az idénymunkások gyűjtik a Longjing teát, Hangcsou város, Csöcsiang tartomány.




Egy idénymunkás keze, Longjing tea ültetvény, Hangcsou város, Csöcsiang tartomány.




Tea Expo, Zunyi város, Kujcsou tartomány.



 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
A tengerikókusz.
  2017-05-02 20:56:14, kedd
 
  A tengerikókusz avagy Coco-de-Mer (Lodoicea maldivica) a Seychelle-szigeteki Praslin szigeten honos pálmafaj, a Lodoicea nemzetség egyetlen faja.




Praslin mindössze 38 km2-nyi területével a Seychelles szigetcsoport második legnagyobb szigete. Mahétól a központi fő szigettől 44 km-re fekszik északkeletre. Belső repülőjárattal 15 perc alatt elérhető, de komppal is csak néhány óra a távolság. 6500 állandó lakosa mellett turisták ezrei keresik fel évente.




A szigeten a Praslin Nemzeti Park szívében található a Valeé de Mai (Május-Völgy) mely az UNESCO egyik legkisebb kiterjedésű világörökség területe. Pálmaerdejében számos endemikus pálma és állatfaj él. A Nemzeti Parkot világhírűvé az itteni erdő domináns pálmája a tengeri kókusz, a Coco de Mer pálma/ Lodoicea maldivica/ tette, amely az egész világon csak ezen a szigeten alkot összefüggő állományt. A szomszédos kis sziget Curieuse erdeiben is élnek még őshonos Coco de Mer példányok szórványosan, kevert állományban. A völgy és az erdő az őskontinens Gondwana szétszakadása óta izoláltan létezik, jórészt változatlan életközösségeknek biztosít létfeltételeket évmilliók óta. Az óriásfák erdeje valamikor az egész szigetet beborította, mára kb. 3500-4000 példány maradt meg, köztük a helyiek szerint közel 1000 éves famatuzsálem is akad.




A Seychelle-szigeteken sok hiedelem övezi ezt a kettős termésű pálmát, ami az egyik monda szerint maga lehetett az édenkerti tudás fájának a gyümölcse.
A Praslin természetvédelmi terület az egyetlen hely, ahol még fellelhető.
A világ legnagyobb növényi termése, aminek tömege elérheti a 18 kg-ot.
A fán a világ legnagyobb levelei láthatóak: átmérőjük akár 6 m is lehet.
A fa 30 m magasra is nyúlhat.
A fák 220 évig is élnek, de sokan 1000 évre becsülik élettartamukat, mivel 1768-ban a Praslin-szigetére érkező franciák csak fiatal hajtásokat találtak a Vallée de Mai természetvédelmi területen.
Évente 3000 tengerikókuszt adnak el szuvenírként.
A gyümölcs héja 10 cm vastag és rendkívül rosszízű.











 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
A vanília
  2017-04-16 23:21:20, vasárnap
 
  A vanília a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó Vanilla nemzetségnek, illetve a nemzetségbe tartozó néhány faj fűszerként felhasználható termésének elnevezése. Erre a célra elsősorban a Vanilla planifolia fajt termesztik, de felhasználható a Vanilla pompona és a Vanilla tahitiensis is.




A Vanilla planifolia más növényekre felkúszó növény, eredeti hazája Mexikó, ahol már Amerika felfedezése előtti időkben a kakaó ízesítésére használták. Félérett állapotban szüretelik, amikor a termés zöldes, vagy éppen sárgulni kezd. A leszedett termést először hőkezelik, szárítják, majd 8 hónapig dobozokban érlelik.

A fűszer (Vanillae fructus) 10-20 cm hosszú és 3-10 mm vastag toktermés. Fénylő felületű, hosszanti irányban ráncos, gyakran fehér vanília kristályok kiütnek rajta. A vanília a sáfrányt követően a második legdrágább fűszer a világon.




Minőségét aromája, színe, hajlékonysága jellemzi. Magas nedvtartalmú növény, csak kiszáradás után válik törékennyé. Ilyenkor már kevéssé értékes. Vanillint, illatanyagot, vanillinsavat, zsírt, gyantát tartalmaz.




A toronákok mitológiája szerint egy király leánya Xanat hercegnő nem akart előre eltervezett házasságban élni és más férfiba szeretett bele, mint akit kiválasztottak számára. Így apja a király mindkét szerelmest lefejeztette. Ahol a szerelmesek vére a földre hullt ott bújt ki a földből a vanília. Miután az aztékok leigázták a toronák őslakosokat a vanília titkának egyedüli tudói lettek. Nevezetesen, hogy a vanília orchidea csak egy napig virágzik, és a beporzását a méhek egyedüli módon végzik. Az aztékok a kakaóbabból készült csokoládét ízesítették vaníliával és igencsak kedvelték, mint édesítőszert. A XV. században tomboló földrajzi felfedezések azonban Európával is megismertették ezt a fűszer csodát. Mint tudjuk Spanyolország és Portugália között hatalmi verseny bontakozott ki India és a környező területek megszerzéséért. A cél a fűszernövényekben gazdag területek megszerzése volt. A portugálok Afrikát megkerülve érték el az indiai partokat, még a spanyolok a Közép-Amerika felé vezető utat választották, remélve, hogy így megelőzhetik a portugálokat. Ez persze nem sikerült, így a fűszerben gazdag területek portugál gyarmatok lettek. A spanyol utazók azonban remélve, hogy kincseket találnak kikötöttek Mexikó partjainál. Hernán Cortés (Hernando Cortes más átirat szerint) spanyol felfedező találkozott először az aztékok kedvelt édességével, amit később hazavitt Spanyolországba. Ekkor még csak egy édesítőt láttak benne, de I. Erzsébet Anglia királynőjének gyógyszerkészítője észre vette, hogy a vaníliának nem csak kellemes íze, hanem afrodiziákumszerű hatása is van. Így kezdték el a parfümgyártásban is használni a vaníliát.




Nem sokkal később megnövekedett az igény a vaníliára Európában, így a holland és francia felfedezők is Mexikóba mentek vaníliáért. Sőt a holland telepesek Jáva szigetén vanília ültetvényt is létre hoztak, de a vaníliaorchideák nem akartak nekik termést hozni. A sikertelenség okára csak a XIX. században jöttek rá, ekkor ugyanis Charles Moren felfedezte, hogy a vaníliaorchideát méhek porozzák be, úgy hogy a bibét a porzótól elválasztó részt egyszerűen felhajtják. Nem sokkal később egy fiatal rabszolga a 12 éves Edmond Albius, aki a vanília ültetvényeken dolgozott rájött arra, hogy hogyan lehet kézzel beporozni a vaníliát. Azóta is ezt a módszert alkalmazzák, így tud ma is a sáfrány után a második legdrágább fűszer lenni a világon.

Edmond Albius




Miután megfejtették a beporzás titkát új ültetvényeket hoztak létre Bourbon, Mauritius és Madagaszkár szigetein. Így mára a vanília termés 70%-a Madagaszkár szigetéről származik, és mindösszesen csak 25 %-a Mexikóból. A vanília termése a vaníliarúd, amit szárított formában szállítják és árusítják.




A vaníliát házilag is könnyen tudjuk tárolni, sötét, hűvös helyen 6-9 hónapig minden gond nélkül eláll. A felhasznált vanília rudat sem kell kidobni, hiszen porcukorba téve házi vaníliás cukrot kapunk. A magokat pedig alkoholban eltéve finom esszenciát kapunk. Eredeti vaníliát használhatunk fagylaltok, sütemények, édességek készítéséhez is.




Általában négy féle vaníliát szoktak használni a 110 nemesített faj közül. Az első a Bourbon vanília, ez világszerte nagy népszerűségnek örvend. A mexikói vaníliabab sokkal édesebb ízű, mint a Bourbon, általában krémekhez használják. A tahiti vaníliának inkább gyümölcsös íze van, ezért gyümölcsös édességbe szokták alkalmazni. Az indonéz vanília a leginkább fűszeres, fás ízű a felsoroltak közül, fahéjas, csokoládés, karamelles ételekkel harmonizál legjobban az íze.



 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Az Ashikaga-virágpark
  2017-04-07 22:44:40, péntek
 
  A japán kultúrában a virágoknak, főként a lilaakácnak évszázados hagyománya van. A méltóságteljes ősi szimbólum előtt a világ legnagyobb virágparkjával is tisztelegnek, mely 1000 négyzetméteren terül el, pasztell lilába borítva a várost.




A botanikusok és akáckedvelők mennyországa az a japán virágoskert, amit több tízezer akácot vonultat fel ezer négyzetméteren. A ritkaságszámba menő Ashikaga-virágpark Tokiótól nagyjából nyolcvan kilométerre északra, Ashikaga-ban található, amiről nevét is kapta.




A japán kultúrában az akác ősi szimbólum, és a mai napig a legkedveltebb virág a japánok körében. A virág parkot körbejárva több tucat különleges, itthon egyáltalán nem fellehető akáccal találkozhatunk, sőt nem ritkák az 1000 éves fák, melyek különböző alakjukkal csábítják egy közös fényképre a turistát. Izgalmas és titokzatos ösvényekből, alagutakból sincs hiány.




A parkban, ami állandóan rózsaszín, lila és sárga szín kavalkádban úszik, az akác mellett nyolc további, szezonális virágokból álló kertje van, melyeket különleges megvilágítással tesznek még látványosabbá.




A park május első két hetében borul teljesen virágba, ami felejthetetlen élménnyel ajándékozza meg az odalátogatókat. A belépő 300 és 1700 yen között mozog, a szezontól függően. Nyilvánvalóan a szezonban (május elejétől a végéig) a legmagasabb a belépő. Ha véletlenül Japánban jársz, mindenképp ruccanj ki az Ashikaga-virágparkba!













































 
 
1 komment , kategória:  Belső kör  
Ugró delfineket "mintázó" növények.
  2017-04-05 22:29:49, szerda
 
  Japánban most az ugró delfineket "mintázó" növények hódítanak. A Senecio peregrinus névre keresztelt pozsgás növény leveleihez azért kell egy kis fantázia, hogy meglássuk bennük a habokból előbukkanó delfint, de állítólag minél hosszabbra nőnek a levelek, annál egyértelműbb ez a hasonlóság.











 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
A 10 legfurább gyümölcs, amiről még sosem hallottál.
  2017-03-18 04:15:42, szombat
 
  Akiszilva. Csupán az érett, felnyílt tok sárgás magköpenyei ehetők, amelyek nagyon finom, erősen dióízűek.




Lampionvirág vagy zsidócseresznye. Termése, és a növény maga is mérgező!




Jabuticaba vagy Aborele szőlő. Különlegessége, hogy ágai helyett a törzsén nőnek virágai, gyümölcsei.




Kiwano vagy szarvas dinnye. Savanykás-édes húsának íze olyan, mintha a zöld almát zöld citrommal keresztezték volna.




Lansium parasiticum. Savanykás-édes húsának íze olyan, mintha a banánt a grapefruitot és a szőlőt keresztezték volna.




Csirimojó, cserimoja, krémalma, fahéjalma vagy kirimojaannóna. Savanykás-édes húsának íze a banán és ananász ötvözete.




Buritipálma, vagy kis móricpálma. A buritipálma termésének íze savanykásan édes és némileg összehúzó hatású.




Cupuassu gyümölcs. Savanykás-édes húsának íze olyan, mintha a körtét banánnal keresztezték volna.




Tojásdinnye, perui uborka vagy pepinó. Lágy, nagyon bő levű, édes terméshús dinnye- vagy körteízű.




Hala gyümölcs. Puhala édes, ananász-szerű gyümölcs.



 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Ritka fa fajták és különleges virágzatuk
  2017-03-12 21:22:33, vasárnap
 
  Vörös selymesgyapotfa. Széles koronájú, dús lombú kis fa, mely csodaszép piros virágait levélbontás előtt hozza.






Baobab fa. A majomkenyérfa vagy afrikai baobabfa virága éjszakánként nyílik.




Magnólia fa. A magnoliák lombhullató, vagy örökzöld bokor illetve fa. Tulipánhoz hasonló, harang vagy csillag alakú virágai fehér, rózsaszín és piros színekben, fajtától függően lombfakadás előtt vagy után nyílik.




Arany trombitafa. Sárga, illatos, trombita alakú virágai tavasszal nyílnak.




Cserjés hanga. A hanga örökzöld, fás szárú növény, de csak nagyon kevés faja cseperedik kisebb fává: a nagy többség cserje, illetve félcserje. Virágaik nagyok, fehérek, sárgák, pirosak vagy skarlátszínűek; a feltűnő virágzatra főleg azoknak a fajoknak van szüksége, amelyeket nem rovarok, hanem madarak poroznak be.




A tarajos korallfa kakastaréjfa, csörgősipkavirág. Felálló ágú, lombhullató cserje, vagy mintegy 5 m magasra növő kis fa. Korallpiros virágainak laza fürtje a bohóc csörgősipkájára, illetve kakastaréjra emlékeztet; ennek alapján könnyen megkülönböztethető a többi korallfa fajtól.




Szodomai alma. E növényfaj levele akár 30 centiméter hosszú is lehet; virága 1,5-2,5 centiméteres. A pártacimpák többnyire harangszerűen összehajlanak, és csúcsukon élesen elhatárolt, sötétibolya foltot viselnek.




Lapacho fa. A La pacho egy örökzöld faféle, nagyjából húsz méteresre nő meg, és roppant hosszú életű, nem ritkák a 700 éves példányok. Virágzata igazán impozáns, nagy és rózsaszínű virágait a szubtrópusi telet követően bontja.




Hercegnővirág vagy másképpen ibolyafa. Brazíliából származó, gyorsan növő cserje vagy kis fa, levelei molyhosak, mélyzöldek. Bársonyos, hajtásvégeken nyíló kékeslila virágai hónapokon keresztül díszítik a növényt.




Végzetcserje, végzetfa és sorsfa néven is nevezik. Valamennyi alapfaj és termesztett fajta sok virágot hoz, amelyek a hajtásvégeken állnak bugavirágzatot alkotva. A Thomson-végzetcserje virágai piros és fehér színűek, a többi faj esetében fehér, skarlátvörös, rózsaszín vagy halványlila színű virágok is előfordulnak.




Ágyúgolyó fa. A törzsön a korona alatt sok, levéltelen oldalág fejlődik, rajtuk nagy, rózsapiros virágokkal és ágyúgolyóra emlékeztető termésekkel.




Protea neriifolia (Leanderlevelű protea, kék cukorbokor). A növények általában 3 méter magasak, de néha akár 5 méteresre is megnőnek. A szélesen ovális levelei fényesen zöldek. Virágaik a tiszta fehértől egész a rózsaszínig, a sötét rózsától a borszínűig változhatnak, számtalan variációban.




Eukaliptusz. Az eukaliptusz bimbóit csésze és párta helyett rügysapka borítja. Amikor eljön a virágnyílás ideje, a fedőlap lehullik, és dús nyalábban előbukkan a porzók színpompás tömege. Erre azért van szüksége, mert a legtöbb fajt madarak porozzák be, márpedig a madarak szaglása gyönge. Egyes fajait más állatok porozzák be - mint például az oposszumok vagy a repülő róka. A magányosan álló virágok korong alakúak; a legtöbb fajé fehér vagy sárga, de némely fajé (például Eucalyptus caesia) vörös. Az apró magokat a fordított harang alakú, 2-3 cm-es toktermések kiszáradása után a szél szórja szét.




Waratah (Telopea). Az ausztrál nemzetségnek öt faja van, nagy cserje vagy kis fa. A legismertebb faj ebben a nemzetségben a Telopea speciosissima, melynek csodálatos élénkpiros virágai vannak.



 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
A Jaboticaba fa.
  2017-02-28 21:38:43, kedd
 
  Jaboticaba fa levelei fiatalon lazacszínűek, és utólag zöldülnek be. Ez egy nagyon lassan növő fa, amely inkább nedves, enyhén savanyú talajokat kedveli. Dél-Amerika egyik legérdekesebb gyümölcse a Jaboticaba, amely több néven is ismert: brazil szőlőfa, Jaboticaba, Jabotica, Guaperu, Guapuru, Hivapuru, Sabara és Ybapuru. Különlegessége, hogy termése nem az ágakon nő, hanem közvetlenül a fa törzsén. Különleges virágai is itt nyílnak. A bogyók hamar elérik a 3-4 centis méretüket, majd, szép mélyzöld színről egészen sötétkékre-lilás feketére váltanak. A helyiek körül rendkívül népszerű, közvetlenül a fákról eszik. A termés körülbelül akkora, mint egy szilva, de úgy néz ki, mint egy szőlőszem. 1-4 mag található benne, a gyümölcs húsa kocsonyás, fehér vagy rózsaszín, és édes. Héja bőrszerűen kemény, erős, és fanyar ízű.. Ennek megfelelően eszik: szétharapják, majd a kocsonyás belső kiszívják-rágják a héjból, amit a magokkal együtt eldobnak.



































 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
     1/40 oldal   Bejegyzések száma: 396 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 114 db bejegyzés
e év: 1459 db bejegyzés
Összes: 36716 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5989
  • e Hét: 17024
  • e Hónap: 346370
  • e Év: 3804598
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.