Regisztráció  Belépés
gobiboszka.blog.xfree.hu
Az élet szép, csak élni kell Nemes Katalin
1960.04.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
Anyák napja ...
  2007-05-06 08:48:38, vasárnap
 
  Ezen a napon annyi mindent kell
megköszönnöm neked:
azt, hogy életet adtál, azt hogy felneveltél,
megköszönöm azt a sok jót amit értem tettél.
Megköszönöm, hogy megszidtál,
hisz csak azért tetted,
mert aggódtál értem,
s tudtad ha most fáj is,
később majd megértem,
s eltöprengek a miérten.
Neveltél a jóra, s féltettél a rossztól,
mindig tiszta szívvel ótál a gonosztól,
s ha mégis baj ért te mellettem álltál,
hogyha bánat ért mindig vigasztaltál.
Ápoltál, ha beteg voltam, s ha szomorú
ború borult rám, te voltál az,
ki megnevettettél
ANYU.
 
 
0 komment , kategória:  versek  
Családi kör :)
  2006-11-18 14:34:02, szombat
 
  Családi kör:

Reggel van, reggel van, mindenki ideges
Ház ura üvöltve tiszta zoknit keres.
Feketés csészével boglya fejű asszony,
Ajánlja az égnek, hogy rája rogyasszon.

Mintha szélből volna a nagylánynak lába,
Sebesen bevonul a fürdőszobába.
Hosszú perceken át pingálja a szemét
Testvéröccse ordít: - Gyere ki, te szemét!

Konyha melegében jó pirítós mellett
Nagymama mosolyog, ahogy tőle telhet.
Min vigyorog mama? - kérdezi a veje,
Csupa borotvahab összevagdalt feje.

Wc-be zárkózik a legkisebbik gyermek,
Most írja a leckét - na még csak ez kellett.
Ajtó előtt jár a család furcsa táncot,
Szemük szikrákat szór, arcuk sok-sok ráncot.

Mire a rádió mondja a hét tizet,
Elromlik a bojler, nem ad meleg vizet.
Az asszony begörcsölt kezekkel mosogat,
Férje jeges vízben sziszegve mos fogat.

A nagylánynak immár fél keze kabátban,
A másikban pöttyös kakaós pohár van.
Le is önti rögvest frissen mosott blúzát,
S kabátján vastagon megkent kiflit húz át.

Az utcáról szalad vissza a ház ura,
Lábán cipő helyett megszokott papucsa.
A reggel számára eléri a csúcsát,
A cipőben megleli elveszett slusszkulcsát.

Reggel van, reggel van, ideges mindenki,
Az asszony is elment nincs már otthon senki,
Bevetetlen ágyon gyűrött párna feszít,
És a WC-tartály sistereg egy picit...
 
 
0 komment , kategória:  versek  
Anyámnak ...
  2006-11-18 14:30:56, szombat
 
  ..... aki szintén nem lehet már velem ....


Várnai Zseni:
Csendes éj...
A csendes éjben anyámra gondolok,
Szívemben most az ő szíve dobog.
Szegény özvegy volt, sokat szenvedett,
Nem volt egyebe, csak a szeretet.
Szájától vont meg minden falatot,
És ha mi ettünk, ő is jóllakott.

Játékot venni nem tudott nekünk,
Varrással kereste kenyerünk.
Ő mesterkélt ünnepre szép babát,
Levágta hozzá dús hajfonatát,
Gyöngyöt fűzött, topánkát varrt neki,
Hullottak rá könnyének gyöngyei.

Láttam a föld sok szép kirakatát,
De nem találtam hasonló babát,
Oly tündérszépet, olyan kedveset,
Nem ért más hozzá. Csak a szeretet...
A szeme kék, a haja barna volt,
S a kóc mögött picinyke szív dobolt.
Anyám elment, nem érte meg szegény,
Hogy a világ forduljon tengelyén,
Pedig, hogy várta, várta mivelünk..,
Hogy nekünk is virradjon ünnepünk.
Ó, most ha élne,
Vehetnék már neki
Ruhát, cipőt,
S nem kéne küzdeni.

Ó emberek, míg él anyánk,
Nagyon szeressük őt, mert elmegy egy napon,
És visszahozni többé nem lehet
Az elmulasztott jó szót, tetteket,
A késő bánat mit sem ér neki,
Az élőt kell szeretni, érteni.

Mert újra érzem,
Látom, hallom őt,
S csak ámulok, hogy mily magasra nőtt,
És újra szép és újra fiatal,
S mintha szívéből zengene a dal,
Amit írok csöndes éjszakán:
Még most is adsz nekem, Anyám... Anyám...





 
 
0 komment , kategória:  versek  
apának ......
  2006-11-18 14:24:19, szombat
 
  Páromnak aki már nem lehet velem .....

Szabó Ila: Epilóg

Már csöndesen szeretlek,
szelíd szavam se szól.
Könnyebb neked, ha vágyam
csak hangtalan dalol.
Nem várlak, nem kereslek,
nem álmodom veled,
feloldom gondod, vétked,
mit én hoztam neked.
S a csöndes könnyek éjén
én áldva áldalak,
köszönnöm kell, hogy voltál
egy boldog pillanat.
Lenyugszik lassan bennem
a lánggal égő láz,
de éltedre titkon
tekintetem vigyáz

 
 
0 komment , kategória:  versek  
Fiamnak
  2006-11-18 14:20:57, szombat
 
  Várnai Zseni: Úgy megnőttél, szinte félek

Amikor még pici voltál,
olyan nagyon enyém voltál,
engem ettél, engem ittál,
rám nevettél, nekem ríttál.

Mikor később nagyobb lettél,
mindig messzebb, messzebb mentél,
először csak a kiskertbe,
aztán a nagy idegenbe.

Ha itt vagy is csak elnézel,
akkor is nem engem érzel,
nem anyádat, nem apádat,
valami más csillagtájat.

Úgy megnőttél, szinte félek,
már a válladig sem érek,
alig-alig hihetem már,
hogy ölbeli babám voltál.

Én voltam-e óriási,
vagy Te lehettél parányi?
Sosem voltál nehéz nékem,
Nem éreztem gyöngeségem.

Melletted most kicsiny lettem,
ágaskodik hát a lelkem,
nőni akar, hogy elérjen,
homlokodig hogy felérjen.

Húzol engem Te fölfelé,
mint a napfény maga felé
fát, virágot, lombos ágat -
fölemeled az anyádat.



 
 
0 komment , kategória:  versek  
angyal......
  2006-09-29 16:56:42, péntek
 
  Jókedvet adj és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc, vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.

S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő s folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan -
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram!
(Garai Gábor)



Az angyal lényege az ember,
titka a rembe,
igazsága te vagy.

Más világból hallod a hangját,
fehér szárnya suhogását,
de azt nem veszed észre,
hogy sosem térsz észre:
benned suhognak azok a szavak,
magadban hallod a röptet,
mert ha ő más síkon is halad,
angyalnak Te magad lökted.

Ha angyalod a magas ég,
te vagy a lenti mély,
ha Ő a vakító sötétség,
te vagy a tompa fény.

Születése titka a visszhang,
mely belőled hullámzik szerteszét;
életének titka az a csend-hang,
melyben megszül téged a Mindenség.

Hallgass és figyelj:
Nincs élet halál nélkül,
nincs ember angyal nélkül,
nem ő segít neked,
te adod neki az életet.
A te hangod remegteti meg az eget,
lényed újrateremt időt és teret,
s noha a kórusban sokan énekelnek,
minden hang benned terjed.
/A.J. Christian/
 
 
0 komment , kategória:  versek  
Akácos ut .....
  2006-08-19 08:23:04, szombat
 
  Akácos út...

Akácos út, ha végig megyek rajtad én,
Eszembe jut egy régi szép regény,
Nyáreste volt, madár dalolt a fán,
Ott kóborolt, csavargott egy cigány.

Megszólítám, de jó, hogy itt talállak én,
A legszebb lány tudod-e hol lakik ?
Ott lakik, túl az akácsoron,
Ma este még, e ház elé osonj !
: Egy ablaknál állj meg cigány,
Úgy muzsikálj, hogy sírjon az a szép leány !
Olyan legyen, mint egy szerelmi könnyes vallomás,
De csak csendesen, ne hallja senki más !

Az éjmadár átsuhan a városon,
Későre jár, s én az utcát rovom.
A holdsugár deres hajamra süt,
Kihalt, sivár csend honol mindenütt.
: Te csak dalolj, kacagj, nevess,
Enyém a könny, számomra úgy sincs más öröm.
Attól se félj, hogy a kacaj szívemen üt sebet,
Te csak dalolj, nevess ki engemet.

 
 
0 komment , kategória:  versek  
Az élet himnusza
  2006-08-19 08:19:50, szombat
 
  Kalkuttai Teréz anya: Az élet himnusza

Az élet az egyetlen esély, vedd komolyan!
Az élet szépség, csodáld meg!
Az élet boldogság, ízleld!
Az élet álom, tedd valósággá!
Az élet kihívás, fogadd el!
Az élet kötelesség, teljesítsd!
Az élet játék, játszd!
Az élet vagyon, használd fel!
Az élet szeretet, add át magad.
Az élet titok, fejtsd meg!
Az élet ígéret, teljesítsd!
Az élet szomorúság, győzd le!
Az élet dal, énekeld!
Az élet küzdelem, harcold meg!
Az élet kaland, vállald!
Az élet jutalom érdemeld ki!
Az élet élet - éljed!
 
 
0 komment , kategória:  versek  
Ne itélj !
  2006-08-19 08:18:10, szombat
 
  Reményik Sándor:
Ne ítélj
Istenem, add, hogy ne ítéljek -
Már tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Istenem, add, hogy ne ítéljek.

Istenem, add, hogy ne bíráljak:
Erényt, hibát és tévedést
Egy óriás összhangnak lássak -
A dolgok olyan bonyolultak
És végül mégis mindenek
Elhalkulnak és kisimulnak
És lábaidhoz együtt hullnak.
Mi olyan együgyűn ítélünk
S a dolgok olyan bonyolultak.

Istenem, add, hogy minél halkabb legyek -
Versben, s mindennapi beszédben
Csak a szükségeset beszéljem.
De akkor szómban súly legyen s erő
S mégis egyre inkább simogatás:
Ezer kardos szónál többet tevő.
S végül ne legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem,

De egyre inkább csak igen.
Mindenre ámen és igen.
Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül.
Ámen. Igen. És a gonosztól van
Minden azonfelül.




 
 
0 komment , kategória:  versek  
Önmagához....
  2006-08-19 08:13:56, szombat
 
  Paul Fleming - Önmagához

Mégse hagyd el magad. Légy mégis csüggedetlen.
A sorsnak ki ne térj. Állj a gazság fölött.
Légy magadnak elég, s vesztedre esküdött
bár sors, tér és idő s a kín le ne teperjen.

Mi búsít és vidít, közös a többiekkel.
Fogadd el végzeted. Ne bánd múltad, jövőd.
Tedd meg, miről tudod, el úgysem kerülöd.
Miben reménykedel, érik, készül szüntelen.

Mit átkoz s áld a szív? Mindenki önmagának
balsorsa és öröme. Lásd a dolgok sorát.
Ez él mind benned is, s mielőtt mégy tovább,

előbb magadba térj, és oltsd ki sürge lázad.
Ki maga mestere s legyőzi önmagát,
alattvalója mind a széles nagyvilág.
 
 
0 komment , kategória:  versek  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 196 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 25
  • e Hét: 87
  • e Hónap: 991
  • e Év: 5532
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.