Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/132 oldal   Bejegyzések száma: 1315 
1896. augusztus 28-án született Márton Áron püspök
  2018-08-28 23:32:44, kedd
 
  Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. - Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) az erdélyi katolikus egyház püspöke.

Jelmondatául a ,,Non recuso laborem" - nem futamodom meg a munkától - mondatot választotta. ,,Ez a latin nyelv gazdagsága alapján akár így is fordítható: nem utasítom el a bajt, a nyomorúságot, a szenvedést. Mély értelmű utalás volt ez munkával és szenvedéssel teli életére. Áron püspök a bécsi döntés után Dél-Erdélyben maradt, Gyulafehérvárról kormányozta egyházmegyéjét. A háború alatt, és az azt követő nehéz években az emberi jogok és a keresztény szeretet következetes, kiegyensúlyozott, bátor képviselője volt".[1]

,,...olyan püspök volt, aki nemcsak szerette a rá bízottakat, hanem ismerte is őket. Ő még nem átallotta kikérni a társadalom világi kutatóinak, a szakértőknek a véleményét, odafigyelt a szociológusok és szociográfusok adataira és következtetéseire; ő még hosszú távú stratégiákban gondolkodott a felemelés és javítás horizontján. Nemcsak sziklaszilárd volt, amint ezt sokan legjellemzőbb erényének tartják, hanem - bölcsessége és műveltsége mellett - okos is."[2]

,,Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában
az üldöztetés és börtön nem szégyen, hanem dicsőség."

Élete a kommunista rendszerig
Pappá szenteléséig


Székely földműves család harmadik gyermekeként született az erdélyi Csíkszentdomokoson. Édesapja Márton Ágoston, édesanyja Kurkó Julianna volt. Elemi iskolába szülőfalujába, a Római Katolikus Elemi Népiskolába (1903-1906) járt. Középiskolai tanulmányait előbb a csíksomlyói Katolikus Gimnáziumban (1907-1911), a csíkszeredai főgimnáziumban (1911-1914), majd a gyulafehérvári kisszemináriumban (1914-1915) végezte. Itt érettségizett 1915. június 12-én.

Három nappal később, június 15-én harctéri szolgálatra kapott katonai behívót. Először a székelyudvarhelyi 82-es gyalogezred közkatonája volt, majd tizedes és hadapród-jelölt lett. Még ugyanazon év októberétől 1916 júniusáig Doberdónál teljesített harctéri szolgálatot. 1916 nyarán Nagyszebenben tisztiiskolai kiképzésben részesült, utána pedig ismét a frontra vezényelték. Több mint egy éves (1916 szeptemberétől 1917 decemberéig) Ojtozi-szorosbeli frontszolgálat után Asiagóban harcolt. Négyszer meg is sebesült. A háború befejeztével hazatért, s önálló gazdálkodásba fogott, majd rövid ideig a Brassóban lévő Schiel gyár vasesztergályosként alkalmazta, de a gyár szász nemzetiségű igazgatója hamar elbocsátotta, mivel nem volt szász. Ezt követően visszatért Csíkszentdomokosra, ahol rövid hezitálás után rájött, hogy őt Isten más munkára, mégpedig népének szolgálatára szánta. 1920 őszén - kicsit megkésve - jelentkezett a Gyulafehérvári Papneveldébe. Határozottságával és kiegyensúlyozott életvitelével hamar kitűnt szemináriumbeli társai közül és tanárai is csak jó szavakkal illették őt.

Teológiai tanulmányait befejezve, 1924. április 19-én Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök diakonussá, július 6-án pedig pappá szentelte Gyulafehérvárott. Első szentmiséjét szülőfalujában mutatta be.

A püspöki székig

Ezt követően Ditróban, majd 1925-től Gyergyószentmiklóson volt káplán. 1926-tól a gyergyószentmiklósi Állami Főgimnáziumban, 1928-tól a marosvásárhelyi Katolikus Főgimnáziumban hittanárként és a fiúnevelde igazgatóhelyetteseként tevékenykedett. 1929. július 1-jén plébánosi kinevezést kapott Verestoronyra és a nagyszebeni Szent Teréz árvaházban tanulmányi felügyelő lett. 1930-1932-ben udvari káplán és püspöki levéltáros volt Gyulafehérvárott. 1932-től püspöki titkárként, az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség egyetemi szakosztályának vezetőjeként, valamint egyetemi lelkész és hitszónokként tevékenykedett Kolozsvárott.

XI. Piusz pápa 1938. december 24-én gyulafehérvári püspökké nevezte ki Márton Áront. A következő évben, 1939. február 12-én szentelték föl.

A háború és a zsidók deportálása ellen

1938. novemberi beszédében, amely az Erdélyi Iskola hasábjain nyomtatásban is megjelent, elsők között tiltakozott a háború ellen. 1944. május 18-án Kolozsvárott, a Szent Mihály-templomban mondott beszédében a püspök bátran felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, az akkori észak-erdélyi magyar polgári hatóság jelenlétében.[4] Május 22-én levélben szólította fel a Sztójay Döme miniszterelnököt, Jaross Andor belügyminisztert, a főispáni hivatalt és a rendőrkapitányságot, hogy akadályozzák meg a zsidók elhurcolását. Válaszul Kolozsvár rendőrkapitánya kiutasította a városból.[5] Kiállása miatt 1999. december 27-én a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a ,,Világ Igaza" címet adományozta a püspöknek. A post-mortem kitüntetést a bukaresti izraeli nagykövet 2000.[6] június 20-án adta át Jakubinyi György érseknek.[7]

A világháború utáni évek

1945 májusában XII. Piusz pápa Serédi Jusztinián hercegprímás halála után Márton Áront kívánta bíborossá kinevezni, azonban Rákosi Mátyás heves tiltakozása miatt végül Mindszenty Józsefet választotta.[8] Rákosi Mátyás ugyanis tudta: Márton Áron nagy tudású, karizmatikus egyéniség. A kommunisták sokkal jobban tartottak tőle, mint az addigi, közismerten antifasiszta veszprémi püspöktől. Így Márton Áron otthon maradt Erdélyben, ahol a magyar kisebbség jogaiért, a vallás- és a lelkiismereti szabadságért harcolt. Az egyre erősödő kommunista és ateista rendszer szerette volna a vallást mielőbb felszámolni Romániában. Hét másik püspöktársával 1948. március 19-én közös levelet intézett a román minisztériumhoz az alkotmány-tervezetben felfedezett ellentmondások miatt, a lelkiismereti- és vallásszabadságot illetően. Levelükben kérték a vallásszabadság kiterjesztését a Romániában gyakorolt összes vallásra, a vallásoktatás biztosítását minden fokú és jellegű iskolában, valamint a vallásgondozás lehetőségét a hívek számára a hadseregben, katonai kórházakban, árvaházakban és fogházakban. A román görög katolikus egyház betiltásakor, 1948. október 11-én körlevélben hívta fel a katolikus papokat, hogy ,,a görög-katolikus testvéreinket előzékeny szeretettel a legmesszebbmenő vallási támogatásban és segítségben részesítsék, amikor szükséges, templomainkat, kelyhünket és egyházi felszereléseinket a keleti szertartású szentmise bemutatására készségesen rendelkezésükre bocsássák".[9]

1949 tavaszán Márton Áron Felcsíkon volt bérmaúton. A gyimesi hívek egy fehér lovat ajándékoztak neki, s a püspök, fiatal férfiak vezetésével lóháton vonult be Csíksomlyóra, amit az állami hatóság lefilmezett. A püspök a búcsú után, régi szokás szerint, részt vett a székelyudvarhelyi úrnapi körmenetben. Az állami szervek tervbe vették Márton Áron letartóztatását Székelyudvarhely és Segesvár között. A sofőrje mezei és hegyi utakon vitte haza Gyulafehérvárra a püspököt, s mire a hatósági szervek észbe kaptak, a püspök már otthon volt. A püspöki palotát ezután állandó megfigyelés alatt tartották.

1949. június 21-én, a püspöki iroda akkori helyettesével, Ferenc Benjáminnal együtt taxit rendeltek, hogy elvitessék magukat Tövisre a vasútállomásra, ahonnan vonattal akartak tovább utazni Bukarestbe. Félúton a sofőr megállt, s motorhibát színlelt. Röviddel ezután ,,éppen arra jött egy másik autó" - civilruhás rendőrökkel. Ezek ,,készségesen" felajánlották autójukat a püspöknek. Miután elindultak, a hatósági személyek felmutatták igazolványukat, s kijelentették, hogy parancsuk van a letartóztatására. Szemét bekötötték és figyelmeztették, hogy nem kérdezhet semmit, kérdéseket csakis nekik van joguk feltenni. Amikor az autó megállt, kiszálltak valamennyien, majd levették szeméről a kendőt. Az épületekről, a tornyokról és a zárt udvarról a püspök könnyen ráismert Nagyszebenre. Egy zárt helyiségben gúnyos megjegyzések közepette vallatni kezdték, de ahogy ezt később maga is mesélte, testileg nem bántalmazták.

Fogságban

Márton Áron letartóztatásának híre eljutott Rómába is, és a L'Osservatore Romano című vatikáni napilap 1949. július 1-jén így írt a történtekről: ,,Nem hihető, hogy az erőszak új volt számára. A kormány szándéka, a diadalmas napok során elszenvedett kudarcok miatt, túlságosan is világos volt. Egyszerűen csak fel kell idézni június első felének napjait, amikor Márton Áron diadalmas útja lefolyt, valamint a román sajtó féktelen támadásait, amelyekkel a kiváló főpap személyét besározni akarták. Nem gondolták, hogy ezzel még csak fokozódik a hívekben a főpásztoruk iránti szeretet, és Péter székéhez, a Szentatyához való ragaszkodás..."

Márton Áront, 25 éves papi jubileumára, XII. Piusz pápa címzetes érsekké nevezte ki. A körülményeket tekintve észszerűbbnek tartották, hogy ezt se Gyulafehérvárott, se másutt ne tegyék közzé. A rákövetkező évben azonban már mint érsek szerepelt a pápai évkönyvben, s ennek alapján több levél érkezett a püspöki irodába ilyen címzéssel.

Márton Áron minderről akkor már semmit sem tudott. Először vizsgálati fogságba került, ami körülbelül 3 évig tartott. Ez alatt az idő alatt többször vitték át egyik börtönből a másikba. Volt a pitești, a nagyenyedi és a máramarosszigeti börtönökben. A bukaresti katonai törvényszék 1951. július 13-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. 1952-ben Máramarosszigeten közös cellába került Alexandru Todea görög katolikus püspökkel, akivel kitűnő kapcsolatban maradtak szabadulásuk után is.

Márton Áron helyzete idővel valamelyest javult. Groza miniszterelnök pozíciójának erősödésével közbe tudott járni, hogy enyhítsenek a püspök börtöni körülményein. Ennek következtében a bukaresti fogházból áthelyezték Bukarest külvárosába egy volt bojár villájába, ahol ugyan állandó őrizet és megfigyelés alatt tartották, de zárkáját már nem kellett mással megosztania. Másokkal csak akkor került kapcsolatba, amikor egy ablakon át beadták neki az ételt. Tény azonban, hogy sorsa könnyebbre fordult. Ezt bizonyítja az is, hogy a fogság ötödik éve után visszakapta imakönyvét, a breviáriumot, s emellett szellemi, spirituális igényeit is jobban kielégíthette.[9]

Szabadulása után

1955. február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén Márton Áron püspök szabadlábra került. Szabadulása után a bukaresti érsekségen egy hónapot kellett tartózkodnia, hogy megerősödjön egy kicsit. Az állam ugyanis nem akarta, hogy megviselt állapotban lépjen a nyilvánosság elé. A gyulafehérvári püspökségre 1955. március 24-én érkezett vissza.

Újrakezdte pasztorális tevékenységét, bérmautakat szervezett, hogy meglátogathassa egyházmegyéje híveit. Egyesek úgy emlékeznek vissza, mint valóságos diadalutakra, a nép ugyanis lelkesen ünnepelte börtönből kiszabadult püspökét. Népszerűsége végül is annyira zavarta az állami hatóságokat, hogy kiszabadulása után egy évvel háziőrizetre ítélték.

Még hosszabb fogságban

Az 1956-os bérmaút után behívták a gyulafehérvári rendőrségre, ahol kvázi vádlottként egy többtagú bizottság hallgatta ki. Igazolványát elvették, majd közölték vele, hogy megvonják tőle működési engedélyét, mert jelenléte ,,zavart keltett az emberek között". Megtiltották neki, hogy elhagyja a püspöki palotát, s ezáltal leszűkítették mozgáskörét a püspöki székházra, az udvarra, a kertre és a székesegyházra. Azt sem engedélyezték, hogy átmehessen a papnevelő intézetbe.

Ezzel megkezdődött ,,palotafogsága", amely tizenegy évig tartott (1956-1967 között). A tilalom által nem szakadt meg teljesen kapcsolata híveivel, szabad volt ugyanis látogatókat fogadnia.

A második vatikáni zsinat idején a kormány felszólította, hogy menjen el Rómába és vegyen részt a zsinaton. Azzal utasította vissza, hogy amíg fel nem oldják kényszerlakhelyét, addig nem megy külföldre. Attól tartott ugyanis, hogy ilyen módon szeretnének megszabadulni tőle.

Újbóli szabadulása Franz König bíboros látogatása révén

Márton püspök palotafogságának feloldása kapcsolatban volt König bécsi bíboros látogatásával, aki a román ortodox egyház, illetve a bukaresti pátriárka meghívására érkezett Romániába. Curtea de Argeșben 450 éves jubileumát ünnepelte az ortodox kolostor és kegyhely. König bíboros azzal a kikötéssel fogadta el a meghívást, hogy találkozhasson Erdély püspökével, Márton Áronnal is.

Márton Áron 1967. augusztus 11-én meghívást kapott Jusztinián bukaresti pátriárkától a Curtea de Argeș-i ünnepségekre. Először vonakodott, azután mégis elfogadta a meghívást. Október 20-án egyik papja, Jakab Antal társaságában - aki egyetemi társa volt - Márton püspök beszélgetést folytatott Dogaru igazgatóval Bukarestben. Dogaru akkor a személyi ügyek kedvező és gyors elintézését ígérte neki. 1967. november 19-én König bíboros fogadására a repülőtéren megjelent Jusztinián pátriárka. Márton Áron is kapott értesítést, s Jakab Antal társaságában szintén megjelentek. Miután König bíboros megérkezett, a repülőgép lejáratánál francia nyelven köszöntötte őt az Egyházügyi Hivatal képviselője. Bemutatták neki Márton Áront is. A repülőtér dísztermében frissítővel egybekötött közvetlen beszélgetés folyt Jusztinián pátriárka, Márton püspök és König bíboros között. Mivel a bíboros a pátriárka vendége volt, ezért az ő házában is volt egy rövid fogadás. Márton Áron a bukaresti érsekségen szállt meg. A következő nap délután König bíboros ellátogatott a bukaresti érsekségre is, ahol hosszas beszélgetést folytatott Márton Áronnal. Másnap délben pedig az osztrák követség adott ebédet a bíboros tiszteletére, amelyre Márton Áront is meghívták.

Még aznap értesítették Márton püspököt az érsekségen, hogy november 22-én délelőtt 10 órakor jelenjen meg az Egyházügyi Hivatalban. Dogaru igazgató fogadta, és együtt jelentkeztek Emil Bodnărașnál, a román Államtanács elnökhelyettesénél. Bodnăraș közölte vele, hogy a kényszerlakhelyre vonatkozó intézkedést azonnali hatállyal feloldották, s ezentúl szabadon mozoghat.

Utolsó évei

Visszaérkezve Gyulafehérvárra, fölkereste a teológiát, s díszülésen számolt be a történtekről. Márton Áron így szólt a jelenlévőkhöz: ,,Kedves Fiaim! Amint értesültetek róla, az elmúlt héten Bukarestbe hívattak. Többek között ott hozták tudomásomra, hogy mostantól szabad vagyok és szabadon mozoghatok. Ezt mindenekelőtt veletek akartam közölni."

Annak ellenére, hogy szabadon járhatott-kelhetett, hívei a bérmautak alatt aggodalommal kísérték, nem bíztak az állami szervek őszinteségében. Jó példa erre az 1969-i felcsíki bérmaút, ahol spontán ,,testőrgárdákat" szerveztek védelmére. Ezek kísérték a püspököt, szálláshelyein pedig őröket állítottak a ház köré. Ez alatt a bérmaút alatt találkozott utoljára Csíkszentdomokoson idős édesapjával.

1969-ben, életében először, eljutott Rómába is, ahol találkozott VI. Pál pápával, az akkori egyházfővel.[10] ,,Bár nagyon tisztelte VI. Pál pápát, úgy látta, hogy a kommunista diktatúrának és a kommunisták módszereinek ismeretében nincs remény a kompromisszumos megoldásokra. Sajnálta, hogy a magyar egyházi vezetők az állammal való egyezkedés útjára léptek... Luigi Poggi érsek, a Vatikán keleti utazó nunciusa gyakran járt Gyulafehérváron, hogy a román Vallásügyi Osztály elképzelésével harmóniában, rendezze az állam és az egyház közötti viszonyt Márton Áron közreműködésével. Áron püspök viszont tartja magát ahhoz, hogy a betiltott és megsemmisített görög katolikus egyház vezetői nélkül (akik, számos katolikus pappal együtt börtönben sínylődnek) nem hajlandó az egyház helyzetéről tárgyalni, és azt a benyomást kelteni a világ előtt, mintha vallásszabadság volna."[11]

Márton Áront halála előtt néhány hónappal, 1980. április 2-án, püspöki működésének 42. évében II. János Pál pápa felmentette az egyházmegye kormányzása alól, mert ezt az idős főpap, egészségi állapotára való tekintettel, már harmadszor kérte. 1980. szeptember 29-én sok szenvedés után, életének 85. évében hunyt el. Temetését Dr. Lékai László bíboros végezte, Dr. Jakab Antal megyés püspök, Bálint Lajos segédpüspök, Mons. dr. Hosszú László nagyváradi ordinárius és több püspök és ordinárius jelenlétében.

Temetésén több mint tízezren gyűltek össze a gyulafehérvári székesegyházban. Emberi nagyságát, méltóságát szellemi hagyatéka őrzi. Csíkszeredában róla nevezték el a Római Katolikus (a kommunista időben Matematika-Fizika) Főgimnáziumot,[12] ahol tanult. Jelenleg folyik boldoggá avatása.[13]




Márton Áron szobra a kolozsvári Szent Mihály-templom előtt




Szobra Székelyudvarhelyen




Szobra Kézdivásárhelyen




A püspök szobra Szászrégenben

Jegyzetek

A teljes cikk az alábbi linken olvasható: Link

Márton Áron Emléknap




Márton Áron püspök

MAGÁNYOS FENYŐ A SZÉKELY HAVASOKNÁL


Márton Áron püspöki címerében a halmok fölött magányos fenyő áll, a háttérben Székelyföld havasait szimbolizáló hegycsúcs magasodik, középen a Pax jele. Ez volt valóban Ő: egy, a kortársai közül kimagasló fenyő, aki Székelyföldön gyökerezik, hátterében a fejüket magasra emelő havasok, de egyben magányos is. Szinte kortársunk, hiszen 1980. szeptember 29-én halálozott el Gyulafehérvárott, Erdélyben. És mivel 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokoson, a két dátumpont közötti élete-munkássága az erdélyi magyarság-székelység nagy próbatételének az időszakára esett.

1919 - román bevonulás. 1920 - Trianon. 1940 - második bécsi döntés: a püspök Dél-Erdélyben, román területen maradt, hogy Gyulafehérvárról kormányozza egyházmegyéjét, s segítsen a rábízott magyarságon. Az 1940-es évektől a román állam hatalmaskodásai a magyarsággal szemben. Ezen időszakban: 1944 - magyarok, zsidók és minden üldözött segítése. 1944 - magyarok és székelyek védelme a szovjet és román hatalmaskodások, deportálások ellen. 1948 - a romániai magyarság nyelvi és vallási szabadságának védelme. 1949 - Márton Áron letartóztatása és börtönbe vetése. 1956 - 1967 között - ,,palotafogsága", azaz a püspöki palota épületének elhagyási tilalma. 1960-as évektől élete végéig - megfigyeltetése.

Küzdelem-küzdelem! Nem önmagáért, saját érdekeiért, hanem testvéreiért, a rábízott ,,nyájért". Egy életen át tartó küzdés. Ez volt ő, Márton Áron római katolikus püspök.

Márton Áron egy szerény anyagi körülmények között élő székely földművelő család harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Amikor született, akkor ez a táj a közép-európai nagyhatalom, Ausztria-Magyarország Magyar Királyságának gazdaságilag nem túlságosan fejlett területe volt. Viszont magyar, bár szegény. Ebben a környezetben tűnt ki jó képességeivel, nem csupán szellemi, hanem lelki erejével is az ifjú Márton Áron, aki az elemi iskola elvégzését követően a nagyhírű csíksomlyói Katolikus Gimnáziumban folytathatta tanulmányait. A szegény legény gimnáziumi tanulmánya nem volt mindennapos eset, már ebből is kitűnt, hogy a katolikus egyház felfigyelt a szegény, szerény, de okos gyermekre.

Ezután főgimnáziumba ment, majd a gyulafehérvári kisszemináriumban érettségizett le a papi pályára készülve.

Ekkor, mivel 1915-öt írtunk, behívták katonának, hogy előbb közvitézként, majd tizedesként, és aztán mint hadapród-jelölt szolgálja a hazát. Megjárta ő is a doberdói frontot, ahonnan tiszti iskolába vezényelték, hogy azt elvégezve Erdély földjét védje az Osztrák-Magyar Monarchiát hátba támadó román csapatoktól. Miután a románokat, igaz, német segítséggel, kivertük hazánk földjéről, az osztrák-magyar hadsereg itáliai támadására újból az olasz frontra vezényelték mint hadnagyot.

Márton Áron nem vonta ki magát a rohamokból, a támadásokból, ezért sebesült meg négyszer is.

Bár a háború után, keresve helyét és élethivatását, gazdálkodott egy kis ideig, akár a apja, illetve vasesztergályosként dolgozott egy gyárban, de megérezte, hogy az ő útja székely-magyar népének szolgálata.

1920 őszétől a Gyulafehérvári Papneveldében tanult, ahol tanárai és társai csakis jót mondtak róla, mivel kitűnt nemcsak okosságával, hanem határozottságával és életvitelével is.

1924. április 19-én Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök előbb diakónussá, majd július 6-án pappá szentelte Gyulafehérvárott. Márton Áron saját kérésére az első szentmiséjét szülőfalujában, Csíkszentdomokoson celebrálhatta.

Ezután megkezdte papi szolgálatát. Ahová egyháza rendelte, oda ment. Kis falvakban vigyázott a magyarság-székelység vallására, lelkére és nyelvére. A harcot ott lent, az egyszerű népfiak közt kezdte, felismerve, hogy ezek a szegény emberek nemzetünk, magyarságunk gerincei, tartóoszlopai.

Ezek után a gyergyószentmiklósi Állami Főgimnáziumban, 1928-tól pedig a marosvásárhelyi Katolikus Főgimnáziumban hittanárként és a fiúnevelde igazgatóhelyetteseként tevékenykedett.

Volt plébános, árvaházban tanulmányi felügyelő, de amikor püspöki levéltáros, majd 1932-től püspöki titkár lett és egyre inkább a közéletiség porondjára lépett, mind többen ismerték meg nevét. Mindez jelezte, hogy az életút vezetői pozíció felé ível.

Amikor XI. Pius pápa 1938. december 24-én gyulafehérvári püspökké nevezte ki Márton Áront, majd a következő évben, 1939. február 12-én püspökké szentelték, mindenki érezhette, jó pásztort kapott az egyházmegye. Olyan pásztort, akire nagy feladatok várnak.

,,Non recuso laborem", azaz ,,Nem futamodom meg a munkától", lett a jelmondata.

Munka meg volt bőven. Küzdelem az erdélyi székelység, magyarság vallásának, hitének, magyarságának megmaradásért. Hiszen a Román Királyság ezekben az időkben a német expanziós törekvéseket teljesen félreértve, nem hogy veszélyeztetve látta Trianonban szerzett javait, hanem - a németeket az olaj és földgázmezőivel zsarolva - újból kacsingatott azon magyar terültek felé, amelyeket Trianonban nem tudott megszerezni, ugyanakkor a megroppanó Jugoszláv Királyság egyes területeire is rávetette tekintetét. Ebben a helyzetben a bukaresti nyomás nagyon megnőtt. Az első bécsi döntést követően, látva a magyar diplomácia sikerét, elbizonytalanodtak a románok, bár ez korántsem akadályozta meg őket abban, hogy a román érdekek ügyében diplomáciai háborúba kezdjenek, majd fegyveres harccal is fenyegetőzzenek.

Márton Áron láthatta, érezhette, hogy ebben a felfokozott helyzetben az erdélyi magyarság két malomkő között őrlődik: a budapesti és bukaresti hatalmak érdekei között. Ezek pedig sokszor saját céljaik - nem nemzetiségi, hanem gazdasági és politikai céljaik - érdekében akarják felhasználni az erdélyieket, székelyeket és magyarokat, illetve az erdélyi románságot. (A németek pedig előálltak az erdélyi ,,őshonos" szászok védelmével.) A zöld diplomáciai asztalok mellett a nép-népek aduk voltak, kijátszható kártyák, s nem lelkek, tízezrek, százezrek, milliók.

Márton Áron, ha kellett, akkor a budapesti kormányzatnak is üzent, méghozzá nyíltan, semmit nem szégyellve és tagadva az erdélyi lapok hasábjain, hogy véleményét mindenki olvashassa. Nyíltan fellépett a háború ellen is.

,,Az idők vizsgálata kötelességeinket és azok vállalását még erősebben aláhúzza. Úgy érezzük, mintha az eseményekben, amelyek az ősz elején kirobbantak, és megremegtették egész Európát, egy sötét végzet kelt volna fel, hogy végrehajtson egy szörnyű ítéletet az emberiségen" - mondotta 1939-ben.

Bár az 1940-es második bécsi döntés nagyon sok magyar ember számára örömöt hozott, hiszen újból magyar fennhatóság alá került Észak-Erdély és ezzel több millió magyar-székely, így a trianoni trauma enyhülni látszott, de a sok ünneplő között voltak figyelmeztetők is. Köztük Márton Áron, aki felhívta a figyelmet a Dél-Erdélyben, román fennhatóság alatt maradó magyarokra, ahogyan a magyar uralom alá kerülő több százezer románra is.

Újból figyelmeztetett, szavait a háború ellen intézve: ,,Előbb-utóbb maga az ember rájön, hogy esztelenül cselekszik, és saját vesztét készíti elő, ha vissza nem tér az Istentől kijelölt útra, az örök törvények korlátai közé."

Csakhogy a magyar hatalomnak egész Erdély kellett, a románnak meg úgyszintén. Látni való volt, hogy a küzdelem a nagy háború után nem ér majd véget. A magyar és román külön háborúra készült, Erdélyért.

1944. május 22-én levélben szólította fel a Sztójay Döme miniszterelnököt, továbbá Jaross Andor belügyminisztert, hogy akadályozzák meg a zsidók elhurcolását. Válaszul Kolozsvár rendőrkapitánya kiutasította a városból. Tehát a dél-erdélyi románoknak túlságosan magyar volt, az észak-erdélyi magyaroknak meg túlságosan emberbarát. Ő bátran vállalta mind a kettőt: magyarságát és emberbarátságát.

Márton Áron tudta-látta, a régi világ nem szereti őt, mert törődik az emberekkel, a lelkekkel, éppen az embertelen-lelketlen háborúban. És érezhette, hogy az új, a készülő világ sem szereti őt, éppen ugyanezért. A fekete uralomra a vörös uralom következik...

Őt azonban nem lehetett elhallgattatni, megfélemlíteni, bár sokan aggódtak érte, és sokan figyelmeztették a bátor beszédű papot.

Ő, egy pappá szentelési beszédében kifejtette: ,,Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és börtön nem szégyen, hanem dicsőség."

Mintha megérezte volna saját sorsát. Vagy tudta minden bátor igaz sorsát!

A hívők, az egyház és a Vatikán viszont szintén figyelt rá. Ennek köszönhető, hogy XII. Pius pápa Serédi Jusztinián hercegprímás halála után Márton Áront kívánta bíborossá kinevezni. Csakhogy a magyar állam nevében Rákosi ellene volt a tervnek. Márton Áron püspök román állampolgár volt, ráadásnak - és ez a kommunisták szemében a legfőbb ellenérv lehetett - karizmatikus és szókimondó egyéniségétől nagyon tartottak. Meg ismerték Márton püspök egyházi oktatást megtartó, sőt fejlesztő elképzeléseit. Ezen okokból Márton Áron nem lehetett bíboros!

A Szentatya Mindszenty József püspököt választotta, aki a háborús években harcos antifasiszta szónoklataival tűnt ki, Márton Áron pedig püspökként folytatta a munkát.

,,A magunk életében olyan társadalmi rendet akarunk, amely Isten gondolatának megfelel. (...) Olyan társadalom a célunk, amely elismeri, tiszteletben tartja és védi a keresztény házasság szentségi jellegét, felbonthatatlanságát és Istentől rendelt célját; amely a munkás számára elismeri és tiszteletben tartja a tisztességes családi bérhez, a vélemény szabad nyilvánításához és az emberi életfeltételekhez való jogot; olyan társadalomban kívánunk élni, amely kizárja az emberi önkény érvényesülését; amely igazságos törvényekkel és azok igazságos végrehajtásával biztonságos jogrendet tart fenn; és amely megvédi minden polgár elidegeníthetetlen jogát minden emberi hatalom támadásával szemben" - mondotta 1946-ban.

Végigolvasva láthatjuk, egyik sem az a célkitűzés, amellyel az akkor már Romániában is a hatalom felé a kezüket nyújtogató kommunisták egyetérthettek volna. Aki pedig velük nem értett egyet, az az ellenségük volt. Az ellenségeiket pedig meg kívánták semmisíteni!

Márton Áron felemelte szavát a román görög katolikus egyház betiltása ellen, ahogyan a román alkotmány lelkiismereti- és vallásszabadsági téziseit is kifogásolta.

A román hatóságok az emberek szeretete által védett püspököt előbb megfigyelték, követéssel zaklatták, megpróbálták letartóztatni, vagy csupán egy letartóztatás ,,eljátszásával" megfélemlíteni, majd miután ezek a próbálkozások nem vezettek eredményre, hiszen a püspök nem rettent meg, 1949. június 21-én őrizetbe vették. Fogságba vetésének a híre hamar eljutott a Vatikánba, egy lap be is számolt róla.

De hiába volt a sajtóvisszhang, meg az egyházi tiltakozás, a román hatóság érősnek érezte magát, s csakis saját akarata volt számára a döntő.

XII. Pius pápa címzetes érsekké nevezte ki Márton Áront, bár ezt a kinevezést titokban tartották, vagyis félig titokban, mert néhány, a püspöki palotába címzett levélben érseknek volt nevezve Márton Áron.

Márton Áron minderről semmit sem tudott. Vizsgálati fogságba került, ami körülbelül 2 évig tartott. Ez alatt az idő alatt egyik börtönből a másikba vitték, a pitești és a nagyenyedi fegyintézetek után megjárta a máramarosszigeti börtönt is. Végül a bukaresti katonai törvényszék 1951. július 13-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.

1955-ben a legyengült főpapot kiengedték börtönéből, hogy egy felerősítő kúrát követően ott folytassa főpapi-papi tevékenységét, ahol a kényszerítő körülmények következtében abbahagyta. Pasztorális tevékenységet folytatott, bérmautakat szervezett, hogy mindeközben meglátogathassa egyházmegyéje híveit.

Ezután 1956-ban, avval az indokkal, hogy ,,jelenléte zavart keltett az emberek között", lakhelyelhagyási tilalmat határoztak el a részére, azaz nem hagyhatta el a püspöki palotát.

A tilalom által azonban nem szakadt meg kapcsolata a híveivel, szabad volt ugyanis látogatókat fogadnia. Akik, már akik a rendőr- és spicliszemektől kísérve mertek, mentek is hozzá.

Márton Áron, mivel sosem az ellentétet kereste a román egyházzal, nem meglepő, hogy elfogadta Jusztinián bukaresti pátriárka meghívását Bukarestbe, hogy ott együtt fogadják a román Egyházügyi Hivatal potentátjaival König bécsi bíborost. Nem csupán a pátriárka, hanem a román állami vezetés is ezt a magyar egyházi vezető fejhajtásának fogta fel, olyannyira, hogy a személyét érintő, a kényszerlakhelyre vonatkozó intézkedést azonnali hatállyal feloldották.

Márton Áron nem hódolt be, maradt az, aki volt. Csak a román kommunista vezetés nem tartott már annyira az idősödő főpaptól.

Márton Áron járta az egyházmegyét, Erdély földjét, beszélt, figyelt. Látta nem csak az erdélyi meg romániai viszonyokat, hanem érzékelte az emberi-társadalmi viszonyok változását. S csendes szóval, de határozottan figyelmeztetett.

,,Az emberiségnek a múlt század óta egyre krónikusabbá váló betegsége: a személyiség eltűnése. Az ember egyik napról a másikra megszűnik önmaga lenni, egyszerű számmá, személytelen adattá, akaratlan eszközzé válik a társadalom nagy gépezetében... Az adott szó elvesztette a szentségét. A szeretet szinte nyomtalanul eltűnt. Mindenki csak maga akar élni, érvényesülni, foggal-körömmel. A kenyérért, a munkahelyért vagy előléptetésért folyó, késhegyig menő küzdelemben feladják az emberi önérzetet, levetkőzik emberi tulajdonságaikat; megalkuvó, hízelgő, kíméletlen lelkületet öltenek magukra, s ha kell, embertársaik becsületén, egzisztenciáján, erkölcsi hulláján keresztül törnek magasabb, jobban jövedelmező pozíciókra. Az emberek már nem embertársak, hanem vetélytársak, sőt ellenségek között élnek, s csupa ellenségtől vagy versenytárstól körülvéve, kietlen magányosságban, elhagyatottan, egyedül érzik magukat. Sürgető kötelessége mindenkinek, elsősorban pedig azoknak, akik keresztényeknek mondják magukat, hogy megmutassák, mi a szeretet. A keresztények elsőrendű missziós feladatot teljesítenek, ha vállalják a missziós küldetést, és a saját életükkel mutatják meg, hogyan lehet és kell Istent tisztelni, egymásért felelősséget érezni, és nem hagyni el senkit, aki bármilyen tekintetben segítségre szorul."

Közben a román állami vezetés a nyugat felé tett lépéseket, amelyekkel jó gazdasági feltételeket szerettek volna államuknak, de elsősorban néhány állami vezető a maga és családja számára.

Ebben a helyzetben vallásszabadságot hirdettek, amely nem volt. Hiszen megfigyelték a papokat, és közülük sokan börtönben is voltak. Márton Áront felszólították, nyilatkozzon a vallásszabadságról. De ő hazudni nem tudott, nem akart. Ezért, vagy nem ezért, de gyanúsan ezen eseményt követően, II. János Pál pápa felmentette az egyházmegye kormányzása alól. (Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy erre a vatikáni vezetést Márton már többször önmaga kérte.)

A 19. század végén született főpap 1980-ra 85-ik életévébe lépett. S úgy rendelkezett a Mindenható élete felől, mint sokak esetében, akik nagy tetteket hajtottak végre: miután a feladat megszűnt, az élet is véget érhetett...

Márton Áron püspök 1980. szeptember 29-én elhunyt.

Márton Áron erdélyi ember volt, ízig-vérig. Székely és magyar. Hű fia nemzetének, védője a nemzet lelkének és a katolikus vallásnak. Amikor kellett, felemelte szavát az üldözöttekért. De nem ,,csak" szónokolt, bár a szószékről elmondott és újságban leírt szavaira sokan figyeltek. Ő, felhasználva püspöki hivatalát, miniszterelnökökkel és miniszterekkel levelezett. Próbált a politikusok lelkére hatni. De a világ más volt. Márton Áron, a jó lélek, a jó lelkekért tenni kívánó ebbe a világba halt bele.

A romániai rendszerváltás után Márton Áron püspök nevét már gimnázium - amelynek falai között valaha tanult - és szobrok őrzik. Jelenleg boldoggá avatása folyik. Amely folyamat sok esetben a szentté avatásig tart...

Márton Áront azonban ne csak a katolikusok emlegessék, hanem emlékezzen róla minden magyar. Ő volt az a főpap, aki nyájának minden helyzetben, minden vészben a pásztora maradt. Ő volt a példát mutató: katolikus, ember és magyar!


Petrusák János


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Nap videója: Semmihez sem foghatók Etiópia sziklatemplomai
  2018-08-23 22:14:39, csütörtök
 
  Nap videója: Semmihez sem foghatók Etiópia sziklatemplomai





Nagyon hinni kell, ha részt akarsz venni a misén. Egy 500 méter magas szikla oldalában, 200 méteres magasságban bújik meg az Abuna Yemata Guh templom, amelyet egy 45 perces megerőltető és életveszélyes mászással lehet megközelíteni.

A hívők bizonyára elmormolnak magukban pár imát, amíg feljutnak a sziklatetőre, ugyanis semmiféle korláttal nincs felszerelve az ötödik században épült templom.

Videó: Link

Kétségtelenül ez az egyik legextrémebb zarándoklat, amit el lehet képzelni!


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Virrasztás és ima a Szent Korona előtt
  2018-08-16 16:28:37, csütörtök
 
  A hagyomány szerint Szent István király Nagyboldogasszony napján ajánlotta fel a koronát és Magyarországot Szűz Máriának, a magyarok Nagyasszonyának. A Honvéd Koronaőrség virrasztással és áhítattal emlékezett az Országház kupolacsarnokában augusztus 15-én.





,,Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom" - a legenda szerint halálos ágyán Szent István király e szavakkal ajánlotta országát Szűz Mária kegyeibe. Nagyboldogasszony napján az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység Honvéd Koronaőrség tagjai virrasztással és közös áhítattal emlékeztek az évfordulón az őrizetükre bízott Szent Korona előtt, az Országház kupolacsarnokában. Az esemény ünnepélyes része volt a jubileumi programsorozatnak, amelyet annak tiszteletére rendeztek, hogy a magyar államiság jelképét 40 évvel ezelőtt, 1978-ban szolgáltatta vissza az Amerikai Egyesült Államok hazánknak.

,,A mai nap abban különbözik az előző évitől, hogy most újszövetségi idézetek segítségével azt a huszonnégy erkölcsi szabályt vesszük végig a kupolacsarnokban, az oszlopok között, amely az ember, a katona életében meghatározó" - mondta Ádám Barnabás ezredes, a Honvéd Koronaőrség parancsnoka.





A Nagyboldogasszony napján rendezett esemény a Honvéd Koronaőrség tagjainak közös imájával fejeződött be a Szent Korona előtt. A katonák hálaadást mondtak az elmúlt esztendőért, és áldást kértek a következő időszakra.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Pilhál György: Ünnepi fohász
  2018-08-15 21:51:44, szerda
 
  Hagynám most a randa napi politikát, épp elég ez az agylágyító hőség.

Szent István napjára készülve ne feledkezzünk el Nagyboldogasszony méltatlanul háttérbe szorult ünnepéről, augusztus tizenötödikéről! Jeles nap a mai. Miközben a katolikus egyház Szűz Mária halálára és mennybevitelére emlékezik, a hívő magyarság nem csupán védőszentje és égi pártfogója (Patrona Hungariae) okán tart ünnepet. Első királyunk 980 évvel ezelőtti halála (1038) is épp erre a napra esett, ezen a napon ajánlotta fel országát Máriának.

Mária napját még maga István tette kiemelkedő ünneppé. Egész országlása során fontosnak tartotta a Nagyboldogasszony-megemlékezéseket, minden évben erre a napra hívta össze a királyi tanácsot Székesfehérváron, ekkor volt a törvénykezés is.

A hagyomány a következő századokban sem veszített erejéből, éppen ellenkezőleg. Az istentelen kommunista évtizedeket leszámítva Nagyboldogasszony napja mindvégig a magyarság legnagyobb egyházi ünnepnek számított. Együvé tartozást, nemzetnemesítő erőt sugallt.

Aligha véletlen, hogy a törés a ,,másképpen gondolkodó" Rákosi Mátyás ámokfutása során történt. Az internacionalista vezér egyházüldözésének csúcsán, 1951-ben még a Városligetben álló Regnum Marianum-templomot is porig romboltatta. (Visszafogottabb utóda, Kádár János is kihagyta az ünnepi körmeneteket...)

Az egésszel csak azt akarom mondani, komoly felelősségünk, hogy ebben a megzavarodott világban Nagyboldogasszony napja mielőbb visszakapja az őt megillető - a mostaninál is méltóbb - helyét a kereszténységhez ragaszkodó Magyarországon. Ez jár nekünk. A lelkünknek is kell a kárpótlás, hogy újra érezhessük: Mária országa - Regnum Marianum - a hazánk. Ahol, mint a költő írja, élnünk, halnunk kell.

Forrás: Link


Nagyboldogasszony ünnepe van ma





Ma ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét. Az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek délelőtt az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét - tájékoztatta Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense az MTI-t. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus "röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe" édesanyja, Mária holttestét.

Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariaenek, azaz "a Szentséges Szűz elszenderülésének" neveztek. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték.

XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a "Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe" - írták.

Hozzátették: az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezi a magyar katolikus egyház Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.



Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Imamorzsák
  2018-07-22 11:18:06, vasárnap
 
  Az imákat a néhai evangélikus költő, Pecznyík Pál lányától, Jolikától kaptam:

1.Istenem!

Te mindegyik utamat a legjobban ismered.
Figyeled, amikor szinte száguldva haladok előre, vagy ismered,
amikor látható és láthatatlan könnyekkel szinte csak egy helyben topogok.
Volt, amikor szomorúsággal tudtam csak Hozzád szólni, de volt,
amikor a boldog örvendezés könnyeivel tekintettem fel Rád.
Mindig tudtad, hogy mikor, mi lakozik a szívemben.
Így kaptam Tőled vigaszt, erőt, hitet és reménységet.
Még hálaadásom csendjének közelébe is Te juttattál el engem.
Hadd menjek hát utadon, még akkor is, ha annak lennének könnyes szakaszai!
Hadd éljem meg a melletted való lét minden áldását!
Tudom, hogy az ilyen gondolataim is eljutnak hozzád.

Ámen.

(Zsolt.126:5) ,,Akik könnyezve vetnek, ujjongva aratnak majd!"

Köszönöm Uram, hogy tömegek között is, a magad közelébe tudsz vonni engem.


2. Mindenható Istenem!

Tudom, hogy olyan sok engedetlenségem miatt annyiszor magamra haragíthattalak volna már.
A dorgálásod, vagy feddésed mégis olyan nagy szeretettel mehetett végbe.
Amikor erre válaszként bűnbánattal feltártam előtted a szívem, azonnal éreztem, hogy újra kegyelmedbe fogadtál.
Köszönöm, hogy elvetted terhelő gondolataimat, és helyébe tetted azokat az emlékeket, melyekben felemeltél, erőt adtál, békességre intettél.
Oda vettél magad mellé, és megengedted, hogy gyógyító jelenléted újra, naponként pályára állítson.
Köszönöm, hogy az igaz szeretetet most is csak Tőled ismerhettem meg!

Ámen.

(Zsolt.103:9) ,,Nem perel mindvégig, nem tart haragja örökké."

Olyan sok út van Uram, amit választhatnék, de a Veled való a legígéretesebb!


3. Istenem!

Neked ma is van néped, akik teljes mértékben Benned bíznak.
Olyanok, akiknek Te vagy a reménysége, öröme, mindennapi munkájának értelme.
Olyanok, akik néha nagyon nehéznek tűnő útszakaszokat járnak meg, de Rád hagyatkoznak,
és a kevesen is nagyon hűségesek tudnak lenni.
Uram! Azt látom, hogy ők boldogok.
Nem idegesek, nem feszültek, nem rosszkedvűek, nem gorombák, nem maguknak valók, oda tudnak fordulni befogadó,irgalmas szeretettel gyermekeid felé.
Oltalmat Nálad találtak és ebben megnyugodtak.
Add, hogy azok közé tartozhassak, akikkel neked ma is mennyei terved van!

Ámen.

(Zof.3:12) ,,De meghagyom közöttetek maradékul a szegény és nincstelen népet, amely az Úr nevében keres oltalmat"

A közösségi életünk a legnehezebb, de Te abban akarsz társunkká szegődni!


4.Uram!

Annyi félelmet okozott már életemben a hozzám közeledő rossz hír.
Te tudod igazán, hogy mennyi aggódás született a szívemben ilyenkor.
Bár tudnom kellett volna, hogy Te nem terveztél ellenem soha, semmi rosszat, és annyiszor példát adtál már arra, hogy amikor valaki ártani akart nekem, akkor meg nem érdemelt kegyelmed
és végtelen szereteted által azt nem engedted.
Szeretnék még erősebben bízni Benned!
Szeretnék teljesen minden dolgommal Rád hagyatkozni, életem minden, még nem ismert eseményeit is a kezedbe tenni.
Értesd már meg velem végre, hogy akaratod nélkül még egy hajszál sem eshet le a fejemről!

Ámen.

(Zsolt.112:7) ,,Nem fél a rossz hírtől, erős a szíve, bízik az Úrban."

Uram! Ha a közeledben lehetek, mindig kisüt a nap a szívemben.


5. Drága Istenem!

Tudom, hogy nem lenne szabad, hogy haragommal menjen le akár csak egy nap is.
Még inkább nem kellene új napokat gyűlölettel, harag tartásával és táplálásával elkezdeni,
mert az nekem nem adott soha gyógyulást, de miatta keletkeztek már új sebek bennem.
Ilyen és ehhez hasonló harcaimban, Benned akarok reménykedni.
Mindig meghallgatsz, ha fájdalmaimat megosztom Veled.
Add, hogy ma is tudjam megtapasztalni szabadításodnak ezer jelét!
Imádságom csendjében arra kérlek, hogy életem minden ügyét Te magad vállald fel!
Fiad áldozatára figyelek, és már most tudok ebben bizakodni.

Ámen.

(Péld.20:22) ,,Ne mond: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az Úrban, Ő megsegít téged."




Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Imamorzsa
  2018-07-12 23:12:54, csütörtök
 
  Az imát Pecznyík Jolika, a néhai Pecznyík Pál költő lánya küldte.
Én írtam képre.

Istenem!

Úgy szeretném, ha ezen a mai napon kedvedet lelnéd elvégzett munkámban,
szavaimban és gondolataimban.Tanítsd meg velem szereteted átadni azok között, akik közé helyeztél engem, és olyanok között is, akiket nehéz szeretni!

Sokat kérek most Tőled:

Segíts, hogy minden dolgom szeretetben menjen végbe!
Nem csak másnak, hanem nekem is szükségem van megerősítésre, figyelemre, ragaszkodásra.

Add, hogy ezt másoknak is nyújtani tudjam!

Ámen.

(1.Kor.16:14) ,,Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!"


Uram, gyógyítsd a sebeket, melyeket mi ejtettünk másokon!





Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Borsodi Attila: VÉGVESZÉLYBEN A KERESZTÉNY EURÓPA
  2018-06-09 19:35:13, szombat
 
  GYULAY ENDRE: A MAGYAROK LELKÉT RENDKÍVÜLI MÓDON MEGVISELTE AZ ÁLLAMSZOCIALIZMUS IDŐSZAKA

Ha Európa azon az úton megy tovább, amelyet a nagy pénzemberek és az USA elképzelt, akkor a kontinens menthetetlenül tönkremegy - jelentette ki lapunknak Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyéspüspök. A főpásztor szombat délelőtt tartja hálaadó vasmiséjét a szegedi székesegyházban.

Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyéspüspököt a Rákosi-korszakban, 1953. június 7-én szentelték pappá Szegeden, az első szentmiséjét pedig egy héttel később mutatta be szülőhelyén, Battonyán. Abban, hogy a papi hivatást választotta, több körülmény is szerepet játszott. Rendkívül nagy hatással volt rá, hogy kilencéves korában elvesztette az édesanyját.

- Már nagyon beteg volt, de még mindenképpen beszélni akart Klivinyi Lajos préposttal, Battonya akkori lelki vezetőjével, aki szabadsága miatt távol volt.

Végül tudott vele találkozni, aztán még aznap meg is halt. A prépost a papszentelésem után mondta meg, hogy annak idején az édesanyám azt mondta neki a halálos ágyán: azt szeretné, hogy én pap legyek. Abban, hogy az álma valóra vált, közrejátszhatott az is, hogy akkoriban Battonyán kifejezetten nyitott volt a plébánia, és kiváló papjaink voltak. Nem véletlen, hogy többen is a lelkipásztori hivatást választottuk - jegyezte meg.

A pappá szentelését követő szűk két évtizedben Gyulay Endre hat dél-alföldi településen is tevékenykedett segédlelkészként, majd plébánosként.

- A káplánokat gyakran helyezik el azért, hogy egy-egy plébános mellett tapasztalatot szerezzenek. Aztán azzal, hogy Gyulán elkezdtem szervezni a fiatalokat, magamra irányítottam a figyelmet. Nekem az volt a titkom, hogy nem dicsekedtem a fiatalok közötti szolgálattal. A foglalkozásokra, amelyeket a templomban vagy a sekrestyében tartottunk, barátságokon keresztül jöttek a diákok. Talán éppen emiatt nem bántottak, de azért persze megfigyeltek, és előfordult, hogy házkutatást is tartottak nálam, amíg nem voltam otthon. Ha jött valaki hozzám, akkor rögtön bekopogtak mondvacsinált okkal, hogy körülnézzenek. Később Domaszékről is azért helyezett el a püspök Mezőhegyesre, mert annyira fellendítettem a helyi hitéletet, hogy az utolsó búcsúnkon 25 ministráns szolgált. Ezt nem tudta elviselni a hatalom - emlékezett vissza.

Gyulay Endre 1973-ban került Szegedre, ahol a kispapok lelki vezetője lett, és emellett gyakorlati tárgyakat tanított, a kedvence a hitoktatás volt. Itt 11 évet töltött, ahol szavai szerint az Állami Egyházügyi Hivatal két vezetője évente egyszer-kétszer felkereste, és kérdezősködött nála. - Az első alkalommal a kispapokról érdeklődtek, de azzal tagadtam meg a válaszadást, hogy lelki vezetőként nem árulhatok el se jót, se rosszat róluk, mivel ez olyan, mint a gyónási titok. Többet nem kérdezősködtek a benti életről - mutatott rá.

Később, 1987-ben II. János Pál pápa nevezte ki püspöknek. Gyulay Endre kiemelte: egyáltalán nem készült tudatosan arra, hogy egyházi vezető legyen. Előtte nem is dolgozott az adminisztrációban, így nem is tartotta alkalmasnak magát a főpásztori szolgálatra. Két perc gondolkodási időt kapott, de mégis elvállalta a felkérést. Aztán fokozatosan elmélyedt a jogban, és egyre jobban kiismerte magát a teendők között. - Volt akkoriban egy-két olyan cselekedetem, amit nem köszöntek meg.




A nyugalmazott megyés püspök azt mondja, amíg mozogni tud, teszi a dolgát

A késő Kádár-rendszerben érezhetően puhult a diktatúra, mert ugyan érezhető volt még a szorítás, de börtönnel és más komolyabb retorziók­kal kevésbé kellett számolni. Ekkor, a püspökké szentelésem után egy évvel, megjelentettem egy cikket a Magyar Hírlapban - az Új ember nem hozta le -, amelyben közöltem, hogy a magyar katolikus egyház él. Jeleztem: szívesen segítünk, de kérjük vissza az iskolákat, és követeltem, hogy állítsák vissza a szerzetesrendeket. A Magyar Hírlap főszerkesztője ebbe sajnos belebukott - emlékezett vissza.

Kérdésre a nyugalmazott püspök most is tagadta, hogy ügynökmúltja lett volna.

- Aki akkoriban püspök lett, azt automatikusan felkereste valaki, aki elbeszélgetett vele, és aprólékosan feltérképezte. Én annyi hibát elkövettem, hogy két hónappal a püspöki kinevezésen előtt aláírtam egy papírt, amit nem volt módom elolvasni. Egy főhadnagy adta a kezembe azzal, hogy gyorsan szignáljam. Mivel siettem, aláírtam, az lehetett a beszervező papíron.

Egy biztos, soha nem jelentettem senkiről, és nem okoztam kárt senkinek. A lelkiismeretem tiszta - hangsúlyozta Gyulay Endre, aki 2006-ban vonult nyugdíjba. Ennek ellenére ma is aktív életet él. Egy héten egyszer misézik az általa indított szociális otthonban, háromszor a szegedi dómban, emellett gyóntat és bibliaórát tart, és olykor publikál is.

A nyugalmazott püspök kitért társadalompolitikai és hitéleti kérdésekre is, elmondta: ha Európa azon az úton megy tovább, amelyet a nagy pénzemberek és az USA elképzelt, akkor a kontinens tönkremegy. Szavai szerint néhány millió migránst kell még hozni, és akkor az európai erkölcs visszafordíthatatlan károkat szenved.

- Sajnos a magyarok lelkét is nagyon megviselte, és tönkretette a családokat az államszocializmus időszaka, illetve a rendszerváltás óta eltelt közel három évtized. Ennek a nyoma ma is megvan, és ebből a helyzetből nagyon nehéz lesz kivezetni az embereket. Jó, hogy a kormány támogatja a vallást és az erkölcsöt, és üdvözlendő az is, hogy a keresztény egyházaknak jó a kapcsolata egymással - fogalmazott. Gyulay Endre az óriási paphiány kapcsán az ima szükségességéről beszélt, és szerinte modernizálni kell a lelkipásztorkodást.

Végül kérdésre, hogy túl a 87. életévén honnan veszi az erőt a folytatáshoz, röviden közölte: amit tud, azt csinálja, ami már nem megy, azt nem.

- Már beadtam a megrendelésemet a helyemre, de eddig még nem vették figyelembe odafent. Amíg mozogni tudok, addig teszem tovább a dolgomat - intett búcsút Gyulay Endre.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
A Csíksomlyói pünkösdi búcsú 2018.
  2018-05-24 20:52:12, csütörtök
 
  Csíksomlyói pünkösdi búcsú 2018: Link

Az idei ünnepi szentmise főcelebránsa Marian Adam Waligóra pálos szerzetes, a czestochowai Jasna Góra-i pálos kolostor házfőnöke volt.





Az élet védelmének a mindenek fölöttiségéről beszélt a lengyel szónok

A szerzetes a több százezres tömeggel is elismételte Mária akkor mondott szavait, amikor megtudta, hogy Isten fiát hordozza: "Istenem legyen nekem a te igéd a te szavad szerint". Az idézett kijelentés az idei búcsú jelmondata is volt.

Mária megmutatta, hogy szereti az életet. Nyitott szívvel fogadta a hírt, hogy az isten fiának az anyja lesz. Elfogadta hivatását, azonosult vele, és amikor kellett harcolt a gyermeke életéért. Nem akart megszabadulni Jézustól, mint szükségtelen dologtól - hangoztatta.

Marian Adam Waligóra arra figyelmeztetett, hogy a fejlett világ embere nem mindig cselekszik az isten akarata szerint. Példaként egy Alfie nevű kisfiú esetét hozta fel, akit áprilisban egy bírósági ítélet nyomán hagytak meghalni egy liverpooli kórházban. Mint felidézte: Ferenc pápa is próbált közbenjárni ügyében, és világszerte milliók tiltakoztak Alfie halála miatt.

"Látjuk, hogyan lehet megölni egy gyermeket, miközben ez a világ a kozmosz legutolsó sarkát is kutatja, feltárja a tenger mélységét, mesterséges intelligenciát alkot, diagnosztizálja a legcsodálatosabb eszközökkel a legritkább betegségeket. Ugyanakkor nem kifizetődő számára megtartani egy kisfiú életét, akinek csak oxigénre, vízre, és élelemre lett volna szüksége" - fogalmazott a szónok.

A történet kontrasztjaként említette, hogy miközben lemondtak Alfie életéről, az egész világ csodálta a királyi családban született trónörököst.

A pálos szerzetes Szent Bernát szavait idézve jelentette ki: "Máriára gondolva nem hibázol, vele kitartva nem veszel el, amikor ő védelmez, nem aggódsz, ahol ő vezet nem fáradsz el, amikor az ő kegyelme veled van, célba érsz".

Csíksomlyóra zarándokolva "istenanya tekintetének az ajándékát" kapja mindenki.

A mai búcsús nap megmutatja hogy a magyar hívők hol keresnek igazi segítséget, védelmet és oltalmat

- fogalmazott a lengyel szónok, aki a himnusz szövegével kérte: "Isten, áldd meg a magyart".

A mise kezdetén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek emlékeztetett arra, hogy az idei a 451. fogadalmi zarándoklati búcsú. Felidézte: egykor a székely ősök azt fogadták, hogy ha a szűzanya megsegíti őket őseik hite megőrzésében, akkor pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak Csíksomlyóra. A búcsú céljának nevezte, hogy a zarándokok megerősítést kapjanak őseik hitében.

A liturgia végére eleredt eső, a tömegből esernyők tízezrei emelkedtek a magasba.
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Pünkösdi üzenet
  2018-05-20 07:04:07, vasárnap
 
  Pünkösdi üzenet


Link







Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
A csíksomlyói Salvator kápolna
  2018-05-19 21:21:35, szombat
 
  A Kissomlyó-hegyén található három kápolna közül a legrégebbi és művészeti szempontból a legértékesebb a Salvator-kápolna, ahová a Jézus-hágóján, a Keresztúton haladva érkeznek meg a zarándokok.




Csíksomlyói Salvator-kápolna




Csíksomlyó, Szent Antal-kápolna

"Ezen kápolna, mint mondók, a búcsújáratok központja, ide igyekszik a hivők mindenike, mint oly helyre, honnan éghez küldött imája hatályosabb, mint oly pontra, mely a teremtő különös figyelmében részesül." - Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

"A Kis-Somlyó tetőlapját, mint emlitők, a Salvator-kápolna foglalja el. E kápolnát a hitrege szerint sz. István király épitette a pogány hitet védett Gyula legyőzetésének emlékére*A csíki kron. szerint sz. István azt az Uopolet Rabonbán fia, Becsék fiai által épitette, kik voltak Körönns, Csatha, Bándé, Győrffi, Papulcz, Ilancs, Tivaél. Kiket terjedelmes földdel ajándékozott meg Sály birtokából, mely Sály, Szabó Károly szerint (Uj M. Muz 1854. 408. l.) biharmegyei Sályi, melynek közelében Székely-Telek nevü helység van. a hitrege még azt is mondja, hogy azt égből leszálló angyalok épiték fel*Mely jelenet a kápolna falain le volt festve, most azonban le van kopva.. Salvator nevét Losteiner (Topografica I. Sect. I. Art.) attól származtatja, hogy Capistran és a nagy Hunyady 1456-ban a Megváltó átváltozásának napján (transfiguratio Salvatoris) augustus 8-án a "Salvator" nevét segélyül hiva, nyerték meg a csatát" - Orbán Balázs: A Székelyföld leírása.

Története

A Kissomlyó-hegy tetején és a Nagysomlyó-hegy lábánál épült Salvator-kápolna, a nép nyelvén Silator-kápolna néven ismeretes.

Építéséről nincsenek hiteles adatok. Losteiner Leonárd a ferences rend krónikása szerint:

"Capistrán és a Nagy Hunyady 1456-ban a Megváltó átváltozásának napján, augusztus 8-án, a Salvator nevét segélyül híva nyerték meg a csatát", vagyis minden bizonnyal az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére épült. A kápolna eredetéről egy másik hagyomány is fennmaradt, mely szerint, Szent István első magyar király építette 1002-ben, a Gyula fölött aratott győzelem emlékére. Ez azonban történelmileg nem igazolható.

Az egyhajós, boltozott, négyszögletes szentélyű középkori kápolna, minden valószínűséggel a XV. század második felében épült. A tatárbetörések után 1678-ban bővítették, Mikes Kelemen háromszéki és Kálnoki Sámuel erdélyi kancellár támogatásával. Ugyanakkor készült a címereikkel díszített dongaboltozat is. Főoltára 1679-ben készült, Haller János neje, Kornis Katalin fogadalmából.

A Salvator kápolnát Vitus Pilutius marianopolisi érsek 1680-ban az Úr Színeváltozásának tiszteletére szentelte fel.

A kápolnát Gyulai grófné 1780-ban újjáépítette, 1878-ban megújították és megnagyobbították. A szentély oltárképe 1879-ben készült. Az ötkazettás mellvéddel ellátott nyugati karzatot és a kazetták alakos ábrázolásait 1800 körül festették. Ez a díszítés a népi bútorfestészet elemeit őrzi.

Az 1916-ban hatóságilag eltulajdonított harangok helyett, 1924-ben két új harangot helyeztek el a kápolna tornyába.

A műemléképületet az évszázadok során többször is restaurálták: 1670, 1678, 1878, 1967.

Építészetileg a Salvator-kápolna mai egységesített formájában három különböző stílusban épült, művészi berendezésével a vidékies gótika, reneszánsz és a barokk jellegzetes és fontos emléke.

A kápolna szentélye egyenesen záródik, késői gótikus, boltozott, négyszögletes és alig három lépés hosszú. Keskeny nyílású csúcsíves diadalíve hét láb magas.

Hajója deszkamennyezetű, festett kazetákkal díszített, mindössze tíz lépés hosszú és hat lépés széles. Lőrésszerű ablakai befelé szélesednek, négyszögűek.

A déli oldalon az egyszerű szemöldökgyámos gótikus ajtó felirata "Renov Salvator 1678". A középkori épületnek ez volt az eredeti bejárata. A kápolnát a középkorban köfal övezte.

Nyugat felé néző homlokzatán nyílik egyetlen bejárata. A félkörívű kapu felett a következő latin nyelvű kronosztikon látható:

DOMUS SALVATORIS ET IANVi IVSTIFICANTIONIS POENITENTIBUS (1684.)

vagyis:

"A megváltó hajléka és a megigazulás ajtaja a vezeklők számára."

Ez az 1684-ből származó felirat, valamint az az épület külső falán olvasható 1734-es, búcsújárást megörökítő eredetlegenda a Salvator kápolna szakrális jellegére utal. A katolikus székelység a Megváltó Jézust tiszteli, az általa, "Silator" , "Salvator" néven emlegetett kápolnában.

A kápolna belseje





A kápolna belső falán félkör alakban a következő felirat olvasható:

"Isteni SalVator! Szent harCot HarcoL e tábor. Hogy kI SziVébül iMÁD vIvja kI égI honát "


A belső tér kialakítása, díszítése nagyon egyszerű. Famennyezetén angyalfejekből és barokk növényi elemekből összeállított keretekben festett képek láthatók, amelyek szenteket és apostolokat ábrázolnak:

Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Assisi Szent Ferenc, Szent Antal, Remete Szent Antal, Szent Pál, Zoerárd és Benedek remete, Jakab, Fülöp, Péter, Pál, János, András, Simon, Bertalan, Tádé, Máté apostolok.

A boltozaton négy kazetta virágdíszes.

A bal oldalon egy szárnyas kép van elhelyezve, melynek főalakja a feltámadott Üdvözítő apostolai körében, Tamásnak mutatja kezén a sebek helyét. Mellékképei Szent József, Szent Ferenc, Remete Szent Pál és Páduai Szent Antal.

A kórus ötkazettás mellvédjén, Szent István és Szent László között a Magyarok Nagyasszonyának képe látható.








Magyarok Nagyasszony Szent István és Szent László társaságában a csíksomlyói Salvator-kápolna karzatán. Fotó: Barna G. 1990 - felirat

A kápolna hajójában a Jézus Szíve és a Lourdes-i Máriát ábrázoló szobrok vannak elhelyezve.

A diadalív előtti déli mellékoltár a Fájdalmak Emberét jeleníti meg, amely felépítésében, festett faragványaival közvetlenül kapcsolódik a főoltárhoz.

A főoltár 1679-ben készült, melynek középső képén a keresztet tartó Krisztus festett alakja látható. Ezt János apostol és Katalin vértanú festett képei fogják közre. Az északi mellékoltár képe királynői viseletben Máriát a karján üllő Jézussal ábrázolja. A mellékoltár festett dísze és felépítése késő reneszánsz stílusú.


A kápolna külseje

A kápolna külső oldalán a következő szövegek olvashatók: A külső jobb, déli oldalán:

"SalVatort Várunk a Mi Urunk Jézus KrIsztus AkI istenI alázatos Testünket az Ő DICsöülésének aLakjáVá fogja VáltoztatnI Philipp. IV. 20."

Déli oldalán:

"EZEN A HELYEN LÁTTATOT AZ ÉGBŐL LEBOCSÁTTATNI LAJTORJA ÉS ITTEN CSODÁLATOS PROCESIO JÁRÁSOK ÉS ÉNEKSZÓK ÉJSZAKA HALLATTAK AZÉRT HIVATOT EZEN HELY SALVATOR HELYÉNEK. 1734 DI 30 AUG. MA."





Északi oldalán:

"A szInében eLVáltozVa MegDICsöült SaLVator ezen kápoLnája 200 éV után nagyrészt újra JaVitatott DoMUs SaLVatorIs et JanVa IVstIflCatIonIs poenItentIbVs."

Búcsúja





Az Urunk Színeváltozása emlékére felszentelt kápolna búcsúnapja augusztus 6-án van. Ezen a napon ünnepi szentmisét végeznek a "Szent Salvator", Jézus Krisztus tiszteletére.

Kőkereszt

A kápolna előtt hatalmas, díszesen kidolgozott kőkereszt áll, oldalain a következő vésett szöveggel:

nyugati oldalon

"Az első pünkösdi búcsú menet emlékére, melyet 1567. évben István gyergyó alfalvi pap Csíksomlyóra vezetett"





keleti oldalon

"Isten tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben"





északi oldalon

"Állították 1876. évben"

déli oldalon

"Gyergyó alfalvi hívek"

Remetelak

A kápolnát évszázadok óta remeték őrizték. A kezdetekről nincsenek hiteles források. Az első följegyzések II. József korára tehetők, amikor a császár rendeletére, 1782. március 26-án, hat remete cserélte fel remeteruháját világi öltözetre.

Annak ellenére, hogy a remeteéletet megszüntették, azért a későbbiekben is mindig tartózkodott egy személy a kápolna mellett.

A Salvator-kápolna közelében lévő remetelakot 1941-ben újjáépítették, lakója Jakab Imre évtizedeken keresztül őrizte a kápolnát, bekerítette a környékét és gyümölcsfákkal ültette be. Az 1980-as évektől Antal testvér költözött a remetelakba, aki vigyáz a kápolna rendjére, épségére a környék tisztaságára.

Pünkösdi körmenet

A pünkösdi búcsú alkalmával, a Salvator-kápolnánál pihennek meg először a labarumot vivő fiatalok és a búcsúsok ezen a helyen éneklik el az ,,Egészen szép vagy Mária..." kezdetű éneket a Szűzanya dicséretére.

Napfelkelte

A pünkösdi búcsú éjszakáján, vasárnapra virradóan, a zarándokok egy része, legfőképpen a csángók, hajnalban felmennek a napfelkeltét várni, a Salvator-kápolnához.

Ez a pünkösd reggeli napimádás egyedülálló néprajzi jelenség a Székelyföldön és az egész magyar nyelvterületen. A felkelő napnak pünkösd hajnalán különös jelentősége van: az új áldás az új kegyelem jelképe.

A csángók napfelkelte előtt megkerülik a hegyet, közben elvégzik a Jézus szíve litániát és a Rózsafüzért. A Salvator-kápolna mellett eléneklik az ,,Ó áldott Szűzanya..." kezdetű éneket, amellyel a felkelő napot köszöntik.

A székely természetkultusz hitben a napkoronggal együtt jelenik meg a látomás is: a Szűzanya, angyal, a Szentlélek galamb alakjában.


Források

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982.

P Boros Fortunát: Csíksomlyó a kegyhely. Csíkszereda, 1994.

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek : A középkori erdélyi püspökség templomai I. Kolozsvár: Gloria. 1996. ISBN 973-9203-08-6

Soós Sándor: Csíksomlyó. Szentendre, 1996.

Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.

P.Benedek Fidél: Csíksomlyó. Kolozsvár, 2000.

A Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor. Csíkszereda, 2002.

Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Békéscsaba, 2007.






Forrás: Link






Szerkesztett képemet a linkre kattintva, nagyobb méretben is megtekinthetik :Link


 
 
0 komment , kategória:  HIT  
     1/132 oldal   Bejegyzések száma: 1315 
2018.11 2018. December 2019.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1146 db bejegyzés
Összes: 24087 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 6481
  • e Hónap: 36445
  • e Év: 2064653
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.