Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/132 oldal   Bejegyzések száma: 1310 
Imamorzsa
  2018-07-12 23:12:54, csütörtök
 
  Az imát Pecznyík Jolika, a néhai Pecznyík Pál költő lánya küldte.
Én írtam képre.

Istenem!

Úgy szeretném, ha ezen a mai napon kedvedet lelnéd elvégzett munkámban,
szavaimban és gondolataimban.Tanítsd meg velem szereteted átadni azok között, akik közé helyeztél engem, és olyanok között is, akiket nehéz szeretni!

Sokat kérek most Tőled:

Segíts, hogy minden dolgom szeretetben menjen végbe!
Nem csak másnak, hanem nekem is szükségem van megerősítésre, figyelemre, ragaszkodásra.

Add, hogy ezt másoknak is nyújtani tudjam!

Ámen.

(1.Kor.16:14) ,,Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!"


Uram, gyógyítsd a sebeket, melyeket mi ejtettünk másokon!





Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Borsodi Attila: VÉGVESZÉLYBEN A KERESZTÉNY EURÓPA
  2018-06-09 19:35:13, szombat
 
  GYULAY ENDRE: A MAGYAROK LELKÉT RENDKÍVÜLI MÓDON MEGVISELTE AZ ÁLLAMSZOCIALIZMUS IDŐSZAKA

Ha Európa azon az úton megy tovább, amelyet a nagy pénzemberek és az USA elképzelt, akkor a kontinens menthetetlenül tönkremegy - jelentette ki lapunknak Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyéspüspök. A főpásztor szombat délelőtt tartja hálaadó vasmiséjét a szegedi székesegyházban.

Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyéspüspököt a Rákosi-korszakban, 1953. június 7-én szentelték pappá Szegeden, az első szentmiséjét pedig egy héttel később mutatta be szülőhelyén, Battonyán. Abban, hogy a papi hivatást választotta, több körülmény is szerepet játszott. Rendkívül nagy hatással volt rá, hogy kilencéves korában elvesztette az édesanyját.

- Már nagyon beteg volt, de még mindenképpen beszélni akart Klivinyi Lajos préposttal, Battonya akkori lelki vezetőjével, aki szabadsága miatt távol volt.

Végül tudott vele találkozni, aztán még aznap meg is halt. A prépost a papszentelésem után mondta meg, hogy annak idején az édesanyám azt mondta neki a halálos ágyán: azt szeretné, hogy én pap legyek. Abban, hogy az álma valóra vált, közrejátszhatott az is, hogy akkoriban Battonyán kifejezetten nyitott volt a plébánia, és kiváló papjaink voltak. Nem véletlen, hogy többen is a lelkipásztori hivatást választottuk - jegyezte meg.

A pappá szentelését követő szűk két évtizedben Gyulay Endre hat dél-alföldi településen is tevékenykedett segédlelkészként, majd plébánosként.

- A káplánokat gyakran helyezik el azért, hogy egy-egy plébános mellett tapasztalatot szerezzenek. Aztán azzal, hogy Gyulán elkezdtem szervezni a fiatalokat, magamra irányítottam a figyelmet. Nekem az volt a titkom, hogy nem dicsekedtem a fiatalok közötti szolgálattal. A foglalkozásokra, amelyeket a templomban vagy a sekrestyében tartottunk, barátságokon keresztül jöttek a diákok. Talán éppen emiatt nem bántottak, de azért persze megfigyeltek, és előfordult, hogy házkutatást is tartottak nálam, amíg nem voltam otthon. Ha jött valaki hozzám, akkor rögtön bekopogtak mondvacsinált okkal, hogy körülnézzenek. Később Domaszékről is azért helyezett el a püspök Mezőhegyesre, mert annyira fellendítettem a helyi hitéletet, hogy az utolsó búcsúnkon 25 ministráns szolgált. Ezt nem tudta elviselni a hatalom - emlékezett vissza.

Gyulay Endre 1973-ban került Szegedre, ahol a kispapok lelki vezetője lett, és emellett gyakorlati tárgyakat tanított, a kedvence a hitoktatás volt. Itt 11 évet töltött, ahol szavai szerint az Állami Egyházügyi Hivatal két vezetője évente egyszer-kétszer felkereste, és kérdezősködött nála. - Az első alkalommal a kispapokról érdeklődtek, de azzal tagadtam meg a válaszadást, hogy lelki vezetőként nem árulhatok el se jót, se rosszat róluk, mivel ez olyan, mint a gyónási titok. Többet nem kérdezősködtek a benti életről - mutatott rá.

Később, 1987-ben II. János Pál pápa nevezte ki püspöknek. Gyulay Endre kiemelte: egyáltalán nem készült tudatosan arra, hogy egyházi vezető legyen. Előtte nem is dolgozott az adminisztrációban, így nem is tartotta alkalmasnak magát a főpásztori szolgálatra. Két perc gondolkodási időt kapott, de mégis elvállalta a felkérést. Aztán fokozatosan elmélyedt a jogban, és egyre jobban kiismerte magát a teendők között. - Volt akkoriban egy-két olyan cselekedetem, amit nem köszöntek meg.




A nyugalmazott megyés püspök azt mondja, amíg mozogni tud, teszi a dolgát

A késő Kádár-rendszerben érezhetően puhult a diktatúra, mert ugyan érezhető volt még a szorítás, de börtönnel és más komolyabb retorziók­kal kevésbé kellett számolni. Ekkor, a püspökké szentelésem után egy évvel, megjelentettem egy cikket a Magyar Hírlapban - az Új ember nem hozta le -, amelyben közöltem, hogy a magyar katolikus egyház él. Jeleztem: szívesen segítünk, de kérjük vissza az iskolákat, és követeltem, hogy állítsák vissza a szerzetesrendeket. A Magyar Hírlap főszerkesztője ebbe sajnos belebukott - emlékezett vissza.

Kérdésre a nyugalmazott püspök most is tagadta, hogy ügynökmúltja lett volna.

- Aki akkoriban püspök lett, azt automatikusan felkereste valaki, aki elbeszélgetett vele, és aprólékosan feltérképezte. Én annyi hibát elkövettem, hogy két hónappal a püspöki kinevezésen előtt aláírtam egy papírt, amit nem volt módom elolvasni. Egy főhadnagy adta a kezembe azzal, hogy gyorsan szignáljam. Mivel siettem, aláírtam, az lehetett a beszervező papíron.

Egy biztos, soha nem jelentettem senkiről, és nem okoztam kárt senkinek. A lelkiismeretem tiszta - hangsúlyozta Gyulay Endre, aki 2006-ban vonult nyugdíjba. Ennek ellenére ma is aktív életet él. Egy héten egyszer misézik az általa indított szociális otthonban, háromszor a szegedi dómban, emellett gyóntat és bibliaórát tart, és olykor publikál is.

A nyugalmazott püspök kitért társadalompolitikai és hitéleti kérdésekre is, elmondta: ha Európa azon az úton megy tovább, amelyet a nagy pénzemberek és az USA elképzelt, akkor a kontinens tönkremegy. Szavai szerint néhány millió migránst kell még hozni, és akkor az európai erkölcs visszafordíthatatlan károkat szenved.

- Sajnos a magyarok lelkét is nagyon megviselte, és tönkretette a családokat az államszocializmus időszaka, illetve a rendszerváltás óta eltelt közel három évtized. Ennek a nyoma ma is megvan, és ebből a helyzetből nagyon nehéz lesz kivezetni az embereket. Jó, hogy a kormány támogatja a vallást és az erkölcsöt, és üdvözlendő az is, hogy a keresztény egyházaknak jó a kapcsolata egymással - fogalmazott. Gyulay Endre az óriási paphiány kapcsán az ima szükségességéről beszélt, és szerinte modernizálni kell a lelkipásztorkodást.

Végül kérdésre, hogy túl a 87. életévén honnan veszi az erőt a folytatáshoz, röviden közölte: amit tud, azt csinálja, ami már nem megy, azt nem.

- Már beadtam a megrendelésemet a helyemre, de eddig még nem vették figyelembe odafent. Amíg mozogni tudok, addig teszem tovább a dolgomat - intett búcsút Gyulay Endre.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
A Csíksomlyói pünkösdi búcsú 2018.
  2018-05-24 20:52:12, csütörtök
 
  Csíksomlyói pünkösdi búcsú 2018: Link

Az idei ünnepi szentmise főcelebránsa Marian Adam Waligóra pálos szerzetes, a czestochowai Jasna Góra-i pálos kolostor házfőnöke volt.





Az élet védelmének a mindenek fölöttiségéről beszélt a lengyel szónok

A szerzetes a több százezres tömeggel is elismételte Mária akkor mondott szavait, amikor megtudta, hogy Isten fiát hordozza: "Istenem legyen nekem a te igéd a te szavad szerint". Az idézett kijelentés az idei búcsú jelmondata is volt.

Mária megmutatta, hogy szereti az életet. Nyitott szívvel fogadta a hírt, hogy az isten fiának az anyja lesz. Elfogadta hivatását, azonosult vele, és amikor kellett harcolt a gyermeke életéért. Nem akart megszabadulni Jézustól, mint szükségtelen dologtól - hangoztatta.

Marian Adam Waligóra arra figyelmeztetett, hogy a fejlett világ embere nem mindig cselekszik az isten akarata szerint. Példaként egy Alfie nevű kisfiú esetét hozta fel, akit áprilisban egy bírósági ítélet nyomán hagytak meghalni egy liverpooli kórházban. Mint felidézte: Ferenc pápa is próbált közbenjárni ügyében, és világszerte milliók tiltakoztak Alfie halála miatt.

"Látjuk, hogyan lehet megölni egy gyermeket, miközben ez a világ a kozmosz legutolsó sarkát is kutatja, feltárja a tenger mélységét, mesterséges intelligenciát alkot, diagnosztizálja a legcsodálatosabb eszközökkel a legritkább betegségeket. Ugyanakkor nem kifizetődő számára megtartani egy kisfiú életét, akinek csak oxigénre, vízre, és élelemre lett volna szüksége" - fogalmazott a szónok.

A történet kontrasztjaként említette, hogy miközben lemondtak Alfie életéről, az egész világ csodálta a királyi családban született trónörököst.

A pálos szerzetes Szent Bernát szavait idézve jelentette ki: "Máriára gondolva nem hibázol, vele kitartva nem veszel el, amikor ő védelmez, nem aggódsz, ahol ő vezet nem fáradsz el, amikor az ő kegyelme veled van, célba érsz".

Csíksomlyóra zarándokolva "istenanya tekintetének az ajándékát" kapja mindenki.

A mai búcsús nap megmutatja hogy a magyar hívők hol keresnek igazi segítséget, védelmet és oltalmat

- fogalmazott a lengyel szónok, aki a himnusz szövegével kérte: "Isten, áldd meg a magyart".

A mise kezdetén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek emlékeztetett arra, hogy az idei a 451. fogadalmi zarándoklati búcsú. Felidézte: egykor a székely ősök azt fogadták, hogy ha a szűzanya megsegíti őket őseik hite megőrzésében, akkor pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak Csíksomlyóra. A búcsú céljának nevezte, hogy a zarándokok megerősítést kapjanak őseik hitében.

A liturgia végére eleredt eső, a tömegből esernyők tízezrei emelkedtek a magasba.
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Pünkösdi üzenet
  2018-05-20 07:04:07, vasárnap
 
  Pünkösdi üzenet


Link







Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
A csíksomlyói Salvator kápolna
  2018-05-19 21:21:35, szombat
 
  A Kissomlyó-hegyén található három kápolna közül a legrégebbi és művészeti szempontból a legértékesebb a Salvator-kápolna, ahová a Jézus-hágóján, a Keresztúton haladva érkeznek meg a zarándokok.




Csíksomlyói Salvator-kápolna




Csíksomlyó, Szent Antal-kápolna

"Ezen kápolna, mint mondók, a búcsújáratok központja, ide igyekszik a hivők mindenike, mint oly helyre, honnan éghez küldött imája hatályosabb, mint oly pontra, mely a teremtő különös figyelmében részesül." - Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

"A Kis-Somlyó tetőlapját, mint emlitők, a Salvator-kápolna foglalja el. E kápolnát a hitrege szerint sz. István király épitette a pogány hitet védett Gyula legyőzetésének emlékére*A csíki kron. szerint sz. István azt az Uopolet Rabonbán fia, Becsék fiai által épitette, kik voltak Körönns, Csatha, Bándé, Győrffi, Papulcz, Ilancs, Tivaél. Kiket terjedelmes földdel ajándékozott meg Sály birtokából, mely Sály, Szabó Károly szerint (Uj M. Muz 1854. 408. l.) biharmegyei Sályi, melynek közelében Székely-Telek nevü helység van. a hitrege még azt is mondja, hogy azt égből leszálló angyalok épiték fel*Mely jelenet a kápolna falain le volt festve, most azonban le van kopva.. Salvator nevét Losteiner (Topografica I. Sect. I. Art.) attól származtatja, hogy Capistran és a nagy Hunyady 1456-ban a Megváltó átváltozásának napján (transfiguratio Salvatoris) augustus 8-án a "Salvator" nevét segélyül hiva, nyerték meg a csatát" - Orbán Balázs: A Székelyföld leírása.

Története

A Kissomlyó-hegy tetején és a Nagysomlyó-hegy lábánál épült Salvator-kápolna, a nép nyelvén Silator-kápolna néven ismeretes.

Építéséről nincsenek hiteles adatok. Losteiner Leonárd a ferences rend krónikása szerint:

"Capistrán és a Nagy Hunyady 1456-ban a Megváltó átváltozásának napján, augusztus 8-án, a Salvator nevét segélyül híva nyerték meg a csatát", vagyis minden bizonnyal az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére épült. A kápolna eredetéről egy másik hagyomány is fennmaradt, mely szerint, Szent István első magyar király építette 1002-ben, a Gyula fölött aratott győzelem emlékére. Ez azonban történelmileg nem igazolható.

Az egyhajós, boltozott, négyszögletes szentélyű középkori kápolna, minden valószínűséggel a XV. század második felében épült. A tatárbetörések után 1678-ban bővítették, Mikes Kelemen háromszéki és Kálnoki Sámuel erdélyi kancellár támogatásával. Ugyanakkor készült a címereikkel díszített dongaboltozat is. Főoltára 1679-ben készült, Haller János neje, Kornis Katalin fogadalmából.

A Salvator kápolnát Vitus Pilutius marianopolisi érsek 1680-ban az Úr Színeváltozásának tiszteletére szentelte fel.

A kápolnát Gyulai grófné 1780-ban újjáépítette, 1878-ban megújították és megnagyobbították. A szentély oltárképe 1879-ben készült. Az ötkazettás mellvéddel ellátott nyugati karzatot és a kazetták alakos ábrázolásait 1800 körül festették. Ez a díszítés a népi bútorfestészet elemeit őrzi.

Az 1916-ban hatóságilag eltulajdonított harangok helyett, 1924-ben két új harangot helyeztek el a kápolna tornyába.

A műemléképületet az évszázadok során többször is restaurálták: 1670, 1678, 1878, 1967.

Építészetileg a Salvator-kápolna mai egységesített formájában három különböző stílusban épült, művészi berendezésével a vidékies gótika, reneszánsz és a barokk jellegzetes és fontos emléke.

A kápolna szentélye egyenesen záródik, késői gótikus, boltozott, négyszögletes és alig három lépés hosszú. Keskeny nyílású csúcsíves diadalíve hét láb magas.

Hajója deszkamennyezetű, festett kazetákkal díszített, mindössze tíz lépés hosszú és hat lépés széles. Lőrésszerű ablakai befelé szélesednek, négyszögűek.

A déli oldalon az egyszerű szemöldökgyámos gótikus ajtó felirata "Renov Salvator 1678". A középkori épületnek ez volt az eredeti bejárata. A kápolnát a középkorban köfal övezte.

Nyugat felé néző homlokzatán nyílik egyetlen bejárata. A félkörívű kapu felett a következő latin nyelvű kronosztikon látható:

DOMUS SALVATORIS ET IANVi IVSTIFICANTIONIS POENITENTIBUS (1684.)

vagyis:

"A megváltó hajléka és a megigazulás ajtaja a vezeklők számára."

Ez az 1684-ből származó felirat, valamint az az épület külső falán olvasható 1734-es, búcsújárást megörökítő eredetlegenda a Salvator kápolna szakrális jellegére utal. A katolikus székelység a Megváltó Jézust tiszteli, az általa, "Silator" , "Salvator" néven emlegetett kápolnában.

A kápolna belseje





A kápolna belső falán félkör alakban a következő felirat olvasható:

"Isteni SalVator! Szent harCot HarcoL e tábor. Hogy kI SziVébül iMÁD vIvja kI égI honát "


A belső tér kialakítása, díszítése nagyon egyszerű. Famennyezetén angyalfejekből és barokk növényi elemekből összeállított keretekben festett képek láthatók, amelyek szenteket és apostolokat ábrázolnak:

Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Assisi Szent Ferenc, Szent Antal, Remete Szent Antal, Szent Pál, Zoerárd és Benedek remete, Jakab, Fülöp, Péter, Pál, János, András, Simon, Bertalan, Tádé, Máté apostolok.

A boltozaton négy kazetta virágdíszes.

A bal oldalon egy szárnyas kép van elhelyezve, melynek főalakja a feltámadott Üdvözítő apostolai körében, Tamásnak mutatja kezén a sebek helyét. Mellékképei Szent József, Szent Ferenc, Remete Szent Pál és Páduai Szent Antal.

A kórus ötkazettás mellvédjén, Szent István és Szent László között a Magyarok Nagyasszonyának képe látható.








Magyarok Nagyasszony Szent István és Szent László társaságában a csíksomlyói Salvator-kápolna karzatán. Fotó: Barna G. 1990 - felirat

A kápolna hajójában a Jézus Szíve és a Lourdes-i Máriát ábrázoló szobrok vannak elhelyezve.

A diadalív előtti déli mellékoltár a Fájdalmak Emberét jeleníti meg, amely felépítésében, festett faragványaival közvetlenül kapcsolódik a főoltárhoz.

A főoltár 1679-ben készült, melynek középső képén a keresztet tartó Krisztus festett alakja látható. Ezt János apostol és Katalin vértanú festett képei fogják közre. Az északi mellékoltár képe királynői viseletben Máriát a karján üllő Jézussal ábrázolja. A mellékoltár festett dísze és felépítése késő reneszánsz stílusú.


A kápolna külseje

A kápolna külső oldalán a következő szövegek olvashatók: A külső jobb, déli oldalán:

"SalVatort Várunk a Mi Urunk Jézus KrIsztus AkI istenI alázatos Testünket az Ő DICsöülésének aLakjáVá fogja VáltoztatnI Philipp. IV. 20."

Déli oldalán:

"EZEN A HELYEN LÁTTATOT AZ ÉGBŐL LEBOCSÁTTATNI LAJTORJA ÉS ITTEN CSODÁLATOS PROCESIO JÁRÁSOK ÉS ÉNEKSZÓK ÉJSZAKA HALLATTAK AZÉRT HIVATOT EZEN HELY SALVATOR HELYÉNEK. 1734 DI 30 AUG. MA."





Északi oldalán:

"A szInében eLVáltozVa MegDICsöült SaLVator ezen kápoLnája 200 éV után nagyrészt újra JaVitatott DoMUs SaLVatorIs et JanVa IVstIflCatIonIs poenItentIbVs."

Búcsúja





Az Urunk Színeváltozása emlékére felszentelt kápolna búcsúnapja augusztus 6-án van. Ezen a napon ünnepi szentmisét végeznek a "Szent Salvator", Jézus Krisztus tiszteletére.

Kőkereszt

A kápolna előtt hatalmas, díszesen kidolgozott kőkereszt áll, oldalain a következő vésett szöveggel:

nyugati oldalon

"Az első pünkösdi búcsú menet emlékére, melyet 1567. évben István gyergyó alfalvi pap Csíksomlyóra vezetett"





keleti oldalon

"Isten tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben"





északi oldalon

"Állították 1876. évben"

déli oldalon

"Gyergyó alfalvi hívek"

Remetelak

A kápolnát évszázadok óta remeték őrizték. A kezdetekről nincsenek hiteles források. Az első följegyzések II. József korára tehetők, amikor a császár rendeletére, 1782. március 26-án, hat remete cserélte fel remeteruháját világi öltözetre.

Annak ellenére, hogy a remeteéletet megszüntették, azért a későbbiekben is mindig tartózkodott egy személy a kápolna mellett.

A Salvator-kápolna közelében lévő remetelakot 1941-ben újjáépítették, lakója Jakab Imre évtizedeken keresztül őrizte a kápolnát, bekerítette a környékét és gyümölcsfákkal ültette be. Az 1980-as évektől Antal testvér költözött a remetelakba, aki vigyáz a kápolna rendjére, épségére a környék tisztaságára.

Pünkösdi körmenet

A pünkösdi búcsú alkalmával, a Salvator-kápolnánál pihennek meg először a labarumot vivő fiatalok és a búcsúsok ezen a helyen éneklik el az ,,Egészen szép vagy Mária..." kezdetű éneket a Szűzanya dicséretére.

Napfelkelte

A pünkösdi búcsú éjszakáján, vasárnapra virradóan, a zarándokok egy része, legfőképpen a csángók, hajnalban felmennek a napfelkeltét várni, a Salvator-kápolnához.

Ez a pünkösd reggeli napimádás egyedülálló néprajzi jelenség a Székelyföldön és az egész magyar nyelvterületen. A felkelő napnak pünkösd hajnalán különös jelentősége van: az új áldás az új kegyelem jelképe.

A csángók napfelkelte előtt megkerülik a hegyet, közben elvégzik a Jézus szíve litániát és a Rózsafüzért. A Salvator-kápolna mellett eléneklik az ,,Ó áldott Szűzanya..." kezdetű éneket, amellyel a felkelő napot köszöntik.

A székely természetkultusz hitben a napkoronggal együtt jelenik meg a látomás is: a Szűzanya, angyal, a Szentlélek galamb alakjában.


Források

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982.

P Boros Fortunát: Csíksomlyó a kegyhely. Csíkszereda, 1994.

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek : A középkori erdélyi püspökség templomai I. Kolozsvár: Gloria. 1996. ISBN 973-9203-08-6

Soós Sándor: Csíksomlyó. Szentendre, 1996.

Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.

P.Benedek Fidél: Csíksomlyó. Kolozsvár, 2000.

A Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor. Csíkszereda, 2002.

Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Békéscsaba, 2007.






Forrás: Link






Szerkesztett képemet a linkre kattintva, nagyobb méretben is megtekinthetik :Link


 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Mindszenty József: New York – Anyák napi szentbeszéd
  2018-05-06 08:41:52, vasárnap
 
  1974. május, [New York, St. Patrick székesegyház]





Isten rányomta életünk mindennapjára, nemcsak az első hatra, hogy az jó. Az élet önmagában, legyen bár nehéz, tűnjék bár elviselhetetlennek és mint szokás mondani, értéktelennek - az élet Isten ajándéka. Mondom, önmagában. Ez áll életünk minden körülményére és kereszthordozására is.

Az élet azonban átokká, Isten ostorává, a keserűségek és belső meg külső csapások sorozatává válhatik az ember gonoszsága által. El is veszhetik, mint az Úr tanítja, sőt az örök kín forrásává válhatik, ha az ember rosszul bánik vele, ha megátkozza és nem szenteli meg, ha gondját nem viseli, hanem ellene fordul és megöli.

Kedves Hallgatóim! Itt a New York-i Szent Patrik székesegyházban az Anyák napján, amelyre Cooke Őeminenciája, New York főpásztora meghívott, hogy a New York-i édesanyákkal együtt ünnepeljem a mi Urunk Jézus Krisztus, Istenünk és Urunk legdrágább ajándékát, a szentmiseáldozatot, kénytelen vagyok az emberi fajtánk legősibb igazságát - anyai, kimondhatatlan dadogását - újrahirdetni: Minden emberi élet Isten szándéka szerint jó és üdvös, az Istennel való legbensőbb, boldog közösségre van teremtve. Nincs átkos élet önmagában, csak embertől átkossá tett élet van. Ennek az igazságnak mint ténynek a fényében értjük meg keresztény hitünk tanítását az élet és az anyaság alapvető jóságáról és szentségéről. Az embernek örök kísértése marad, hogy a kölcsönös gonoszkodás által elrontott életet mint vádat Isten ellen fölhozza, kigúnyolja, kinevesse és még jobban meggyalázza. Isten ismeri ezt az évezredes kísértést. Itt szó, intés nem használt. Ezért jött el ebbe a mi emberi világunkba úgy, hogy anyától született és ezzel az anyaságot és benne az életet, minden emberi életet, az ebben a pillanatban megkezdődőt is, megszentelte, istenivé tette. E prófétákkal és a kétezer éves kereszténység tanaival, de minden egyes, a világ kezdete óta a gyermeket szeretettel dajkáló édesanyával kérlek benneteket: Térjetek vissza az anyaság, az élet jóságához, megbecsüléséhez, szentségéhez! Térjetek vissza Isten szent Anyjához, a boldogságos Szűz Máriához!

Itt, ebben a világ legnagyobb városában, ahol éjjel-nappal forgatják a metsző kést az anyaméhekben, ebben az órában is, ahol kezdődő, emberi életeket szakítanak, szippantanak, sósavval maratnak, fojtogatnak és tízezrével dobnak plasztik zacskókban a szemétdombra, itt kell magasra tartanunk az élet szentségének és istenadta jóságának zászlaját.

Minden emberi élet, minden anyai sors összefügg közvetlenül a Szűzanyának és szent Fiának sorsával. Ha csak emberi rációkra hallgatunk, ha csak az élet élvezete vagy félelme diktálja egyéni és közösségi életünket, ha csak istennélküli, imádságnélküli és hitnélküli professzorokra, orvosokra, biológusokra, szociológusokra hallgatunk, akkor az emberi élet és minden édesanya méhe csak függvénye lesz az emberi érdekeknek: meg lehet ölni, mert még csak kezdődő emberke, embrió; meg kell ölni, mert értéktelen és nyűg, hasznot nem hoz, hiába eszi a kenyeret, - öreg, halálos beteg, sokat szenved. Dosztojevszkij jut eszembe, aki a Karamazov testvérekben megállapítja: ,,Ha nincs Isten, minden szabad."

Az élet mellett és az abortusz ellen fölhozott érvek közül kifelejtik a legfontosabbat: Jaj annak az embernek, akit csak ezért az életért hoztak a világra. A Szűzanya a világra hozta Fiát a mi megváltásunkra és Isten iránti mélységes szeretetből. Az anya hivatása nemcsak evilági, hanem szól mindenkorra. A gyereket Istennek szüljük és nem a konzumnak, a fogyasztásnak. Csak ezzel a hittel képes az édesanya gyermekének a sorsát vállalni és érte küzdeni. Akkor nem lesznek gyermeke és fiatalok, akiket szüleik - az egyet, a kettőt - imádnak, akiket szüleik tulajdonnak tekintenek. A végén ezek a gyerekek maguk megundorodnak ettől a szülői kényeztetéstől, attól a tudattól, hogy a szülők őt ,,birtokolják". Íme a gyökere annyi millió szülő-gyerek konfliktusnak.
Még valami kívánkozik az ajkamra: Legyetek édesanyák, édesapák Isten miatt és ne csupán evilági okokból, mert az Egyház is édesanyánk. Az egyház nem sikeresen menedzselt intézmény, nem is szociális segítőtársulat, bár mindig az ember javára van, hanem az Egyház - édesanyánk. Ő szült bennünket a keresztségben vízből és Szentlélekből új embernek, istenes életre és ezáltal örök üdvösségre. Nincs megoldás az Egyház egyetlen problémájára sem jó édesanyák, imádkozó, bátor és az életet elfogadó édesanyák nélkül. Egy gyerekből, kettőből, Isten nem tud magának papot és nővért hívni, mert az ilyen családokban sokszor már kezdet óta befészkelte magát az önzés, a számítás, az áldozat szellemének kizárása. Az élet tagadásánál, visszautasításánál, a gyiloknál, az önzésnél, az önimádatnál nincs ott az Isten, nem is lehet.

Most itt Krisztus áldozatában, amikor saját magát adja értünk, kérem a New York-i édesanyákat: tegyék magukévá azt, amit Isten tervez, akar és vár az ő asszonyi mivoltuktól és anyaságuktól - minden ember és az Anyaszentegyház javára. Ámen.


Forrás: Link




 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Ima
  2018-04-03 20:55:02, kedd
 
 



Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link

Ima

"Áldja meg az Ég
A mindig igyekvőket
Az összetartozást erősítőket
A minőségi együttlétre törekvőket
A tekintetüket felfelé emelőket
A csüggedésben ösztönzőket
A mindenkor jelenben élőket
A múltat és jövőt tisztelőket
Az egyént, közösséget, nemzetet építőket.

Őrizze a Mindenható
A céljukat fel nem adókat
A sötétedéskor gyertyát gyújtókat
Az itthon és határon túl,
külhonban is rendületlenül
hűnek maradókat
A szellemi máglyákat
Az együtt gondolkodókat
A szállásadókat
A béfogadókat
Az éhes utazót meleg, otthoni ízzel kínálókat.

Óvjad, Uram
Az iskolaalapítókat
Az oktatást támogatókat
A szelíd hangú tanítókat
A kisdiákhoz leguggolókat
A szépen játszani hajlandókat
Az anyanyelvüket igénnyel használókat
A nem megbotló mindig jókat
A nehézségek ellenére végig kitartókat
A teljes nemzetben gondolkodókat.

Vigyázz Uram gyermekeinkre,
testvéreinkre, barátainkra
s az időseinkre,
igyekvő, szeretőszívű szüleinkre,
hajlott hátú, madárléptű
nagyszüleinkre,
kik kócos hajunkat egykor
mosolyogva simogatták
és értünk remegő kezüket
ma este is összekulcsolják."

(Forrás: Számadás c. könyv, Domus Hungarica Egyesület a magyarság szolgálatában. Győr, 2013., 100-101. oldal)


Hálás köszönet Kerekes Barnabás tanár úrnak, az Anyanyelvápolók Szövetsége alelnökének, aki a Józsa Judit Galéria legutóbbi Nyelvőrző Szalonjában közreadta a fenti imát!






Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Nagypénteken A TEMPLOM KÁRPITJA KÖZÉPEN KETTÉ HASADT
  2018-03-30 13:23:55, péntek
 
 



Nagypénteken hal meg Jézus urunk a kereszten. "Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilenc óráig. Meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada. És kiáltván Jézus ezt mondá: Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És meghala."

Sokan nem értik ezt az áldozathozatalt, mert nem is könnyen érthető. A keresztény egyházak Jézus áldozatáról beszélnek, de a szkíták nem áldoztak volna embert soha, semmi esetre sem. A zsidóknál más volt a helyzet. Emlékezzünk az Ószövetségre, ahol Ábrahám fel akarja áldozni a saját fiát a Teremtő - pontosabban a saját törzsi istene - oltárán. Ilyet egy szkíta ember soha meg nem tenne, mert számára az Isten nem ezt kódolta be a génjeibe.

Jézus esete azonban merőben más. Kivégzésének idejében a héber főemberek elhatározták, hogy pontot tesztnek ennek a számukra egyre kellemetlenebb Jézus-jelenségnek a végére, mert Jézus már komolyan veszélyeztette a hatalmukat. Döntöttek! Elfogatják és a megszálló rómaiak segítségével végeznek vele. Megtalálták az sátáni tervük soros szövetségesét Jézus körében: Júdást. Aki 30 ezüstpénzért, csütörtök este elárulta csókkal Jézust, a Gecsemáné kertben. Ilyenkor teszik fel egyes emberek a kérdést: Hát miért nem védte meg a Teremtő Isten a saját gyermekét ettől a szörnyű szenvedéstől és a szégyentől, ami a keresztúton érte?

Nehéz erre olyan választ adni, amit a mai világ gyermekei könnyen megértenének. De tegyünk egy példabeszéd próbát!

Júdás csókja jelentette az elfogó csapatnak, hogy kit is kell lefogni. A Teremtő tehát be akarta mutatni fiának mindazt a gátlástalanságot, hamisságot, színészi képességet, ami a jelen volt és van a Sátán, és a kiválasztottsági mítosz által megfertőzött emberiség jelentős részében. Szerette volna, ha a saját gyermeke megtapasztalja azt, hogy a hívei közül árulja el valaki. Így nem csak az ellenségei okozzák a vesztét, hanem az egyik tanítványa. Igaz, ezt egy anya nem tette volna meg soha, de az atyai szeretet mindíg más, talán érzéketlenebbnek látszó, de biztosan logikus.

Jézust tehát egy - divatos szóval - koncepciós perben ítélték el, ahol már előre megszületett az ítélet, csak a színjátékot kellett a héberek Nagy Tanácsának hozzátenni. Ezek a roppant gazdag és hatalommal bíró zsidók, már akkor is áldozatai voltak annak a mítosznak, amit ,,kiválasztottságnak" hívunk! Ettől voltak oly annyira megerősödve a hitükben, hogy Jahve nem a szeretet istene, hanem az Ő saját érdekeiket képviselő Teremtő. Azok a héber írástudók, vezető emberek, ugyanúgy fütyültek mindenre, amit nem az Ő érdekükben határozott meg Jahve, mint a mai bankárkaszt, vagyis a mai Szanhedrin. Istenkáromlást fogtak rá és halálra ítélték. De nem volt joguk kivégezni megszállt területen, így a Római Birodalmat képviselő helytartó, Pilátus elé cipelték Jézust péntek reggel. Ott előadták a Jézussal szemben felhozott vádakat, melyeket a helytartó nem látott megalapozottnak. De a héber vezetők gátlástalan zsarolására mégis kiszolgáltatta az ő ítéletüknek Jézust. Erre megostoroztatták, kigúnyolták, majd keresztre feszítették két gonosztevő közé. Akkoriban még nem volt televízió így a kivégzés nyilvános volt és látványosságnak számított. A nézők többsége nem értette Jézus szenvedésének értelmét, mert azt várták tőle, hogy kiáll egy elnyomott népért, a zsidókért. Kiáll a megszállókkal szemben, de kiáll a saját gőgös uraik, a félelmetes és tekintélyes Szanhedrin, tehát a leggazdagabb és a leggátlástalanabb héberekkel szemben.

Ám Jézus nem ezt tette, mert - bár tudott volna csodát tenni - de megértette, hogy a zsidó nép nem neki hisz elsősorban, hanem a saját, erkölcsileg lejáratódott vezetőinek! (Ugye mennyire hasonló a helyzet ma, amikor a sátán soros küldötte uszítja ellenünk a migránsoknak nevezett iszlám hódítókat? Európa népeinek ez a hiszékenysége bizony a fehér ember kipusztulását fogja okozni! Ám ha kipusztulunk, akkor nem lesz aki gazdatestet nyújtson a kiválasztottság mítoszában szenvedő mai zsidóságnak sem!)

Jézussal szemben is sokan ellenségesek voltak a keresztúton, s provokátorok és gúnyolódók vették körül. Úgy, ahogy ma teszik azok a tüntetők, akik “JÉZUSBUZI" táblát emeltek magasba a tegnapi kormányellenes tüntetésen, a fővárosi Kossuth Lajos téren. Lám, az egykori Szanhedrin által befolyásolt tömeg, ma is létezik. S a világon mindenütt képes leutánozni az egykori héber tömeg hisztériáját. Sőt képes a gátlástalan kegyetlenségének és a befolyásolható hiszékenységének a gyümölcsét is leszakítani, megvalósítva így a rombolás, a gyilkolás tömegpszichózisát.

Jó lenne tudni, kik beszélnek a mai soros Sátán nyelvén ezen tömeg tagjai közül. Amikor a pusztában kísértette meg Jézust, az akkori soros Sátán, még nem járt sikerrel, mert akkor egyedül volt Jézus. Ám amikor a tömeg elé állították, az már nem látta meg a nyomorúságát, nem értette tisztaságát és igazságát, mert el volt bódítva a ,,kiválasztottság" mítoszával, a Szanhedrin által.

A keresztút alatt a tanítványok jelentős része csalódott lett, mert Ők sem értették a szenvedés lényegét: az emberi próbatétel egy isteni személynek is azért szükséges, hogy korrektül tudjon ítélkezni majd akkor, ha eljön az idő.

Voltak jóindulatú szemlélődők is a tömegben, akik sajnálták és siratták Jézust, de bizony ők sem értették, hogy mi - miért történik. Csak egyetlen gonosztevő, akit Jézus jobb oldala felől feszítettek meg Jézussal együtt, az ún. jobb lator értette meg a szenvedés valódi értelmét.

Mert nem véletlenek a szenvedéseink itt a földön, hiszen soha nem lennénk boldogok akkor, ha mindenünk meglenne, és soha nem lennének árnyoldalai az életünknek. A jót ugyanis csak a rossz ismeretében tudjuk értékelni, s az ember gonosz tulajdonsága, gátlástalansága és önzése, csak akkor ismerhető fel könnyen, csak akkor érthető, ha találkozunk az önfeláldozással és szeretettel is.

Nem véletlenek a bukásaid és a vergődésed ember! Sőt még a gyászod, a megvetettséged és a csalódásod sem. Mert mindezek tudatlanul is közel visznek az Istenhez. Hiszen ha minden jó körülötted akkor nem fordulsz Istenhez, mert - sajnos ez is a sátán műve -, önmagadnak tulajdonítasz mindent amit elértél.

Szenvedés nélkül nem is tennénk fel kérdéseket Istennek! Nem kérdeznéd meg, hogy: , ,,Miért engedte meg ezt az Isten?" Így, csak azok tudnak Istenhez szólni, akik a szenvedés mélységében vannak. Csak azok, akik átélik a szenvedést, csak ők érthetik meg igazán az Istenfiú önkéntes áldozatának az igazi értelmét.

Akik bűntelennek gondolják magukat, vagy nem szenvedtek még soha semmitől, azok hazudnak.

Mert nekem azonnal bűntudatom van, ha elmegyek egy árva magyar falu mellett, ahol nincs már se földje, se állata a többségnek, mert a sátán soros küldöttei, minden lehetőséget elvettek tőlük, s így depresszióba ájultak. Vagy ha azokra a fiatalokra gondolok, akik egykor a zenémre táncoltak és elhitték, hogy a fekete zene mellett kell megtalálni a jövendőbelijüket. Elvittem őket a magyar népzenétől, a magyar kultúrától és a hazaszeretet helyett a slágerlistát tömködtem beléjük. Most is szenvedek és bűnhődök is ezért.

De nekem elég azokra az őstelepes magyarokra néznem, akik saját akaratukon kívül az utódállamokba kényszerültek, s megalázzák őket a megszállók minden eszközzel. Nincs iskola ahol a valódi magyar történelmet tanítanának a gyerekeiknek. Nincs bíróság ahol az anyanyelvükön tölthetnének ki egy űrlapot. Van ahol egyszerűen csak “bozgort" mondanak rájuk, másutt viszont mindig éreztetik velük, hogy másodrendű polgárok az őseik földjén. Nekik biztonságuk sincsen, mert az utódállam intézményei, rendőrsége, bírósága nem mellettük áll, hanem a többséginek nevezett társadalom oldalán. Ahogy Temerinben, amikor bűntelen magyar fiúkat ítélt el a bíróság. Hasonlóan mint egykor Jézust Jeruzsálemben.

De sorolhatom a magyar szenvedések régebbi állomásait: Csúrog, Zsablya, Szolyva, Zenta, Zalatna, Szárazajta, Kendilóna, Kispetri, Néma, s folytathatnám a sort napestig. Ám mi is, mint a Szolnok-Doboka megyei kis magyar falu (Néma), - elnémított szájjal vesszük tudomásul, hogy a magyarságot is keresztre feszítette a XX. század gátlástalansága, s mintha a XXI.-ik sem kegyelmezne még nekünk. Istenem miért történik ez velünk?

Egyetlen reményünk maradt, hogy harmadnapra feltámadunk!

Dr. Bene Gábor


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Virágvasárnappal elkezdődik a nagyhét
  2018-03-25 13:26:46, vasárnap
 
 



A Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztető virágvasárnappal megkezdődik a nagyböjt utolsó hete, a nagyhét. A kereszténység ezen a napon azt ünnepli, amikor Jézus szenvedése előtt elment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen ered a latin elnevezés: Dominica palmarum.

A liturgiának évszázadok óta része a dicsőséges bevonulásra emlékeztető virágvasárnapi körmenet, amelyet a szentmise keretében kiegészít a passió. Ez emlékezteti a közösséget arra, hogy Jézus dicsőséges bevonulása nem evilági esemény, hanem a halálon aratott győzelmének szimbóluma, amelyhez kínszenvedése és keresztre feszítése vezetett.

Azokban az országokban, ahol a pálma nem honos, így hazánkban is, a barkát szentelik meg. Ezzel kezdődik a virágvasárnap szertartása, amelynek folytatása a körmenet és szentmise. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, hamujával jelöli meg a hívek homlokát a pap.

A szentelt barkához sok hiedelem, többnyire tilalom vagy rontáselhárítás fűződik. Egyes helyeken úgy tartották, hogy lenyelve megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól, másutt a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba akasztják. Palóc szokás a kiszehajtás, a tél temetése, amikor a lányok női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, körülhordozzák a faluban, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják. Virágvasárnap dologtiltó nap, tilos a mulatság is.

Virágvasárnap idén március 25-re esik, amely nap a katolikus egyházban állandó időpontú ünnep, Gyümölcsoltó Boldogasszony főünnepe lenne, de virágvasárnap, nagyhét, majd az egy héten át tartó húsvét miatt ebben az évben Krisztus fogantatásának főünnepét április 9-én ünnepeljük.


Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe, húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. A barkát a pap rendszerint a nagymise előtt szentelte meg, majd kiosztotta a híveknek. A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására is.

Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnának a legyek és a bolhák; a tojásból nem kelne ki a csirke.

A zempléni falvakban azonban beviszik a szobába és a szentkép vagy a gerenda alatt tartják, hogy azután hamvazószerdán ennek a hamujával hamvazkodjanak.

A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak. A földműveléssel kapcsolatosan is hatékonynak tartották, például a kert földjébe tűzik le, hogy elűzze onnan a férgeket.

A virágvasárnapot megelőző hetet sokfelé virághétnek nevezték és a névmágia miatt alkalmas időnek tartották a virágmagvak vetésére. Kalotaszegen virágvasárnap kimennek a fiatalok virágot szedni. Ez a szokás ma is él. Este egyikük házánál zenére táncolnak.

Nyitra, Hont, Nógrád, Pest és Heves megye egyes községeiben gyakorolták a kiszejárást, kiszehajtást, és ennél is szűkebb területen, a Nyitra megyei Zoboralján ismerték, sőt néhol még gyakorolják ma is a villőzés szokását. Zoboralján, egyes falvakban a két szokás összekapcsolódott, de a sorrendjük különbözhetett.

Például Béden előbb villőztek, azután vitték a kiszét, Bodokon azonban a kiszejárás után villőztek. A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek. A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették vagy elégették. A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett.

A kiszi szó egyébként korpából készült savanyúlevest, jellegzetes böjti ételt jelent. A kiszejárást a bábu elkészítése, ruhájának összeszedése előzte meg. Deménden farsangi menyecskeviseletet adtak rá, Menyhén az az évben férjhez ment menyecske ruháját. Őrhalom, Hugyag, Ipolyvarbó községekben azonban az volt a szokás, hogy a kiszére csúnya, rossz ruhákat aggattak és bekormozták.

Drégelypalánkon úgy hitték, hogy akik öltöztetik, még abban az esztendőben férjhez fognak menni. A kiszebábu mozgatásának, a falun való végigvitelének is jelentőséget tulajdonítottak.

Ipolyszécsénkén úgy vélték, hogy aki elsőnek felkapja, hamarosan férjhez megy, Ipolybalogon pedig az a hiedelem élt, hogy amelyik faluvégről viszik, onnan hamarosan férjhez mennek a lányok. Ha véletlenül visszafordult a bábu, Horvátiban, Tompán attól tartottak, hogy visszajön a betegség a faluba, Kelenyén ez esetben a jégesőtől féltek. A kiszebábu megsemmisítése szertartásosan ment végbe.

Levetkőztették, szétszedték, úgy dobták a vízbe vagy elégették, és akkor a tüzet körültáncolták. Ahol a kiszét vízbe vetették, a szalmából minden lány megragadott egy csomót, és például Menyhén a szalmacsomó elúszásából jósoltak a férjhezmenetelre. Felsőszemeréden, Honton, Horvátiban, Tompán a vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek.

A kiszehajtás után a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a falut (zöldághordás). A felvidéki Alsóbodokon például az 1930-as években a szalmabábu kivitele után a lányok a mezőn fűzfaágakat tördeltek, azokat szalagokkal díszítették fel.

Megálltak mindegyik ház ablaka előtt és bekiáltották: ,,Van magoknak virágvasárnapjok?"

Ha azt felelték, hogy nincs - ami ritkán fordult elő -, tovább mentek, ha azt, hogy van, akkor énekelték a következő szöveget:
"Kijé, kijé ez a ház?
A jámbor emberé.
Benne van egy vetett ágy,
az mellett ringó bölcső,
Haj, villő!
Falu vígín selyemsátor,
Haj villő!
Jaj, de piros a mező,
de nem az ibolyától, hanem a rózsától.
Haj, villő!
Falu vígin selyemsátor,
Haj, villő!"

A zsérei lányok Felvidéken a villő-ágra hímes tojásokat is aggattak, és amikor megálltak a ház előtt, az ablakhoz emelték az ágat.

Menyhén a következő szöveget énekelték:
Ez ki háza, ki háza?
Jámbor Kovács Bélájé.
Villő, villő. Vállj meg kërëszt,
vállj meg, a ruzsás pallagon.
Villő, villő.
Hagy fonjam be sárhajam,
hagy vegyem rám gyócsingem.
Villő, villő.



Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
Csanádi Albert: Himnusz Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére
  2018-03-25 13:21:56, vasárnap
 
  Csanádi Albert pálos szerzetes: Himnusz Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére

Zengjed, nyelv, a szűzi méhnek
angyali dicséretét,
melybe szállva ég Királya
formát öltött, emberét,
és megszülte férfi nélkül
Szűzanyánk a gyermekét.

Mennyországnak küldötteként
Gábor angyal lejöve:
szűzhöz, kinek nemzetsége
Dávid király nemzete,
neveztetik Máriának,
s Józsefnek a jegyese.

Üdvözlégy, szólt, érintetlen
s kegyelemmel teljes lány,
áldott vagy te mindnyájuk közt,
asszony csak van valahány:
mert szépséged megkívánta
atyai bölcs tudomány.

Ő hallgatva míg töprengett,
mit jelentsen e szózat,
újra szól az égi küldött
ismételve e szókat:
ne félj, ne félj, ó, Mária,
Istent szülni méltó vagy.

Mert az Úrnál egyedül csak
te találtál kegyelmet,
megfogansz és megszülöd majd
megváltóját embernek,
Jézus lesz a neve néki,
ki üdvőzit népeket.

Nagy lesz ő, s a Magasságos
gyermekének hívatik:
Istentől majd Dávid atyánk
trónja néki adatik,
s Jákob népén, nemzetségén
örökké uralkodik.

S miként lesz az, kérdi a Szűz,
mert férfit nem ismerek,
az angyaltól víg jóslattal
hangzik rá a felelet:
Istent szülsz majd, de megtartod
a szüzességjeleket.

Mert a mennyek országából
a Szentlélek száll reád,
akitől a szűzi méhed
megfoganja a fiát,
atyjának ki mondhatja majd
magasságnak az Urát.

S hogy ne kétkedj, ím, rokonod,
a meddő s élemedett
Erzsébet is hat hónapja
hord méhében gyermeket,
mert az Úr amit kimondott,
lehetetlen nem lehet.

Legyen nekem igéd szerint,
mondja Szűz az angyalnak,
engedelmes lánya vagyok
a felséges parancsnak,
s méhe szűzen helyet adott
az isteni magzatnak.






Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  HIT  
     1/132 oldal   Bejegyzések száma: 1310 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 67 db bejegyzés
e év: 882 db bejegyzés
Összes: 23823 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 416
  • e Hét: 6514
  • e Hónap: 82687
  • e Év: 1367642
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.