Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/146 oldal   Bejegyzések száma: 1457 
Sárhelyi Erika: Az én békém
  2018-09-16 22:39:13, vasárnap
 
  Az én békém egy tavaszi vasárnap,
mikor semmi dolga nem akad a mának,
s a fagyból eszmélő gyöngéd kikelet
végleg elzavarja kertemből a telet.

Az én békém hű barátom, jó kutyám
ölemben elnyúlva egy esős délután,
mikor a lámpa sárga fénykörében
a jelen egyszerre erős és törékeny.

Az én békém a szó, mi összeköt veled.
Köldökzsinór-szavak törik föl csöndemet.
Az én békém te vagy, s tiéd az érdem,
hogy a vers lett az én legszebb menedékem.





 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Sajó Sándor: Magyar fiú éneke
  2018-09-07 23:02:02, péntek
 
  Sajó Sándor: Magyar fiú éneke

Amikor én születtem
E csonka ország gyermekének,
Már szomorú volt itt az élet;
Csak nőttem, növekedtem
A nyomorúság kenyerén
S ez nem tejben, csak könnyben ázott, -
Apám ki tudja hol csatázott,
Anyám meg egyre sírt, szegény...
Tavasz jött, húsvét, tél s Karácsony,
Számunkra gond a gond után:
Karácsonykor nem volt kalácsom,
Húsvétkor nem volt új ruhám....
Amikor én születtem,
Gyermeknek lenni haj! nem volt öröm;
Úgy nőttem, növekedtem,
Mint árva fűszál porladó kövön...
Most már eszmélek, ó, most már megértem
Én nemzetemnek árva sorsát,
Tudom, mért volt oly bús a gyermekségem:
Azért, mert nincsen Magyarország!

A múltat már nem kérem számon,
Hogy búban nőttem, azt se bánom,-
De a jövendőt nem adom!
A süket lelkek még nem hallják,
Én hallom már az Isten hangját:
Én népem, segíts magadon!
Ős földünkön most úr a gazság
De él az Isten és van igazság,
És az igazság: hatalom,-
Már jövendőkben forr a vérem:
Most nincs hazám, de - úgy segéljen! -
Lesz még, mert visszafoglalom!







Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
128 éve született Reményik Sándor
  2018-08-30 22:30:24, csütörtök
 
  Egy 2015-ós cikk a kolozsvári Szabadság napilap hasábjain:

A ,,lámpagyújtogató" élete képekben és versben

Reményik Sándor születésének 125. évfordulójára

Augusztus 30-án 125 éve annak, hogy Kolozsvár belvárosában, a Tholdalaghy-házban megszületett Reményik Sándor, a költő. Édesanyja Brecz Mária, édesapja Reményik Károly, Kolozsvár főépítésze, az Egyetem, az Egyetemi Könyvtár, a Klinikák kivitelezője. Reményik a kolozsvári Református Kollégium végzettje, tanulmányait a jogi karon folytatja, de nem fejezi be. Első kötete, a Fagyöngyök 1916-ban jelent meg, ettől kezdve folyamatosan közöl. A Pásztortűz c. irodalmi folyóirat főszerkesztője. A két világháború közötti erdélyi magyar líra egyik legismertebb alakja volt.





A város panorámáját Nyugat felé a Gyalui-havasokhoz tartozó Testes és a hármas csúcsú Gergely havas zárja. Alkonyatkor kékeszöld pára borítja őket, novembertől áprilisig a csúcsot hó takarja. Reményik szerette ezt a panorámát, ez ihlette a Benéz a havas c. versét. - ROHONYI D. IVÁN

Magányos ember. Húga családjával Budapesten lakik. Reményik öreg szüleivel, idős nagynénjével és nagybátyjával együtt az óvári Szentlélek (ma: Virgil Fulicea) utcában és a Hója alatti, Donát-úti tornyos villában. Támogatja őket, amennyiben törékeny egészsége és gyenge idegállapota engedi. Sokat tartózkodik Nagyváradon, Budapesten és Pécsett gyógykezelésen.




A Tholdalaghy-házban csak rövid ideig lakott a család, különösebb emlékek Reményiket nem kötik ehhez az épülethez. - ROHONYI D. IVÁN




Reményik Károly a Szentlélek (ma Virgil Fulicea) utcában levő földszintes ház helyébe egy egyemeletes házat építtetett, a földszintet az iroda foglalta el, a család az emeleten lakott. Ez volt Reményikék belvárosi lakása, ennek a háznak az emeletéről látható a főtéri templom tornya, ez ihlette Reményiket a Torony c. költemény megírására. - ROHONYI D. IVÁN




A dobsinai idős családtagok Kolozsvárra költözésével egy tágasabb házra volt szükség, ezért épült fel a Donát úton a ,,tornyos villa".

Szenvedélyes szeretettel ragaszkodik városához, Erdély hegyeihez és a ,,vadvizekhez".




Reményikék Donát úti kertjének végében állt a Donát-szobor (már elköltöztették a Falumúzeum területére).




Kolozsvárt a Kis-Szamos szeli át, a Donát negyed területén este lehetett hallani a víz zúgását.

Eredj, ha tudsz - én maradok - vallja és teszi - marad 1941 októberében bekövetkezett haláláig. A Házsongárdi temetőben van eltemetve, furcsa véletlen folytán barátai, Mannsberg Arvéd és Lám Béla közelében.




Reményik elemibe az evangélikus templom udvarán levő, német nyelvű iskolába járt. Ma a templom udvarán Reményik-szobor áll. - ROHONYI D. IVÁN




A Református Kollégiumban érettségizett, az osztályterem az épület földszinti jobb sarkában helyezkedett el. - ROHONYI D. IVÁN

Járjuk be Kolozsvárt Reményik szemével, idézzük fel azokat a gondolatokat, érzéseket és hangulatokat, amiket városunk ébresztett a költőben.




Szőcsné Szilágyi Piroska festőművész, akvarellista volt Reményik Sándor művész barátja. 1924-ben egy kézzel festett kalendáriumot ajándékoz Reményiknek, amit Tliri kalendáriumnak nevezett el. Augusztus 30. dátumát arannyal festette ki.




A halál gondolata foglalkoztatta Reményiket, hitt a gondolat és a költészet erejében. - ROHONYI D. IVÁN


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Európa lába Márkos Attila verse
  2018-08-28 23:43:11, kedd
 
  Európa lába Márkos Attila verse


Link


Európa lába Márkos Attila verse
előadja: Sipos Imre
zene: Szűts István
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Bertha Zoltán: ILLYÉS ÉLETMŰVE EMBLEMATIKUS
  2018-08-28 23:13:59, kedd
 
  ILLYÉS ÉLETMŰVE EMBLEMATIKUS

HOZZÁSZÓLÁS A ZSARNOKSÁG TERMÉSZETRAJZÁHOZ A KÖLTŐ REMEKMŰVE KAPCSÁN
Bertha Zoltán

A Magyar Idők 2018. augusztus 21-i számában jelent meg Pataki Tamás Mindig igaznak kell lenni című interjúja Beke Alberttel. Az abban elhangzó egyik állításra szeretnék az alábbiakban reflektálni, természetesen a személyeskedés legcsekélyebb szándéka nélkül, kizárólag Illyés Gyula emblematikus életművének a védelme érdekében, a feltétlen véleményszabadság jegyében.

Az ominózus megállapítás így hangzik: a költő ,,leghíresebb verse, az Egy mondat a zsarnokságról egy hazug vers, mert nem mindenki 'szem a láncban', például azok, akiket felakasztottak, ők nem voltak láncszemek".

Nemcsak irodalmárok, tanárok, értelmiségiek, de a kommunizmus áldozatai közül se értelmezte még senki félre, senki ártatlan nem érezte még magára nézve sértőnek Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című, litániaszerű poémájának azt a sorát, hogy ,,hol zsarnokság van, / mindenki szem a láncban".

Hiszen e planctus - vagyis katartikusan megrázó panaszdalos költemény, siralmas ének - a zsarnokság, a diktatúra minden alattvalójának, áldozatának az életét tönkretevő gyilkos hatását, minden életterületet átitató atmoszféráját sugallja - kivételes esztétikai értékminőségben.

A legnagyobb hatású versek közé számít, a Himnusz, a Szózat, a Nemzeti dal, a Psalmus Hungaricus mellett sorsköltészetünk halhatatlan remeke. A teremtmények arca - A huszadik század legszebb magyar versei (A Korunk ankétja) című, 2002-ben Kolozsvárott kiadott antológia is, amely a Kárpát-medence több mint száz kiemelkedő írójának, irodalomtörténészének a szavazását összesítette a legjelentősebbnek tartott költeményekről, a legelsők közé rangsorolta.

Az ilyen típusú művek ,,a nemzeti közösség lelki életének »lenyomatai«, nagy érzelmi erővel, közös történelmi emlékeket ébresztve, közös tanulságokat megfogalmazva mutatják meg azt, hogy Magyarország, a magyar nép milyen felismerésekkel és érzésekkel reagált élettörténetének drámai eseményeire" (Pomogáts Béla).

Így idézi fel Illyés Gyula is a totális elnyomás hangulatát a megnyomorítottak szemszögéből és érzülete szerint. A hátborzongató szuggesztivitással megjelenített minden percnyi rettegés, a rémisztő hallgatás, megannyi ijedelem, riadalom, ,,jajsikoly", a gödörbe húzott hullák szörnyű látványa, az elhurcoltatások borzalma: mind a zsarnokság által bekebelezett, megmételyezett, agyongyötört társadalom és nemzet kálváriáját tanúsítja.

A zsarnokság minden szerencsétlen ember mozdulatát, gesztusait bemocskolhatja; ott kísért ,,az óvodákban, / az apai tanácsban, / az anya mosolyában, / abban, ahogy a gyermek / idegennek felelget"; ,,a hirtelen puhábban / szorított kézfogásban". Hogy ,,mindenki szem a láncban": a gátlástalan (szovjet) bolsevik önkény kénye-kedvének kitett egész nép passiójának felfokozottan jelentéses metaforája.

Nemcsak a fogságba toloncoltak és a halálraítéltek, hanem a ,,szabadrabok" (Nagy Gáspár későbbi költői fogalmát használva), a szabadtéri börtön lakóinak kényszerű helyzetére is utal, arra, hogy senki nem szabadulhat meg az erőszakrendszer következményeitől, mert a sztálinista, rákosista parancsuralom megmérgezi a szenvedők minden pillanatát. Senki nem vonhatja ki magát a nyomasztó légkör hatása alól; ami ,,alattomosan fertőzve beszüremlett a létbe, lélekbe, családi életbe, barátságba, szerelembe" (Alföldy Jenő).

Mindenki részese a kiszolgáltatottságnak. Vagyis nem bűnrészese a zsarnokságnak, nem kialakítója, működtetője, fenntartója, hanem bűntelen és szenvedő áldozata.

Mindenki szem a rabláncban, a rabláncon, hát még a kivégzettek, a felakasztottak mennyire a téboly hatalmába pusztulnak bele! Vonagló mártírként halnak bele abba, hogy elérte, láncra verte, megölte őket a magyar- és embergyűlölő tirannusok szörnyhada.

A zsarnokság vétlen és ártatlan áldozatai nem maguktól váltak a mindent megrontó brutális hatalmi mechanizmus szenvedő részeseivé. Hanem azzá alázták őket; igen, részesévé, merthogy fordítva is: még a gyilkos is agresszív része az ártatlan életnek, amelyet kiolt. Érintkezik vele, a versben pedig torokszorító művészi kifejező erővel meg is jelenítődik mindez.

Fertelmes és aljas része a kiépített láncolatnak a gazember, a hóhér, de ebből az alávaló rendszerből nem vághatja ki magát az sem, akit megkínoznak, bebörtönöznek, likvidálnak.

Ennek semmi köze ahhoz a gondolathoz, hogy valaki is az áldozatok közül hozzájuk, közéjük akart volna tartozni, a gyilkosok hálózatának a részévé kívánt volna szövődni. A versben a zsarnokság ontológiája tárulkozik föl: hogy miként működik, miként pusztít a terror. A ,,szem a láncban" tehát nem erkölcsi ítélet, ítélkezés.

Halálunkban is a zsarnokság áll fölöttünk, még azt is ő mondja meg, kik voltunk. A többször felbukkanó ,,bilincs" szó konnotációja is átsugárzik a néhány sorral lejjebb elhangzó keserű kijelentésre a rabláncba igázottságról. Nem aktív részvétel ez a zsarnokságban, hanem ellenkezőleg: pokoli részesedés annak minden lehetséges gyötrelméből és iszonyatából. Szenvedéstörténet, apokalipszis. És örök mementó.

Ezt a verset az utókor számára csakis így magyarázhatjuk. Illetve ebben az esetben lesz felrázó, megrendítő erejű a fiatalabb nemzedékek számára is. És így emelkedhet nemzeti megmaradásunk igényére eszméltető alkotásnak a befogadásban is.

Nem fogadhatjuk tehát el (sőt tiltakozunk ellene) a szóképnek azt a félrevezető, torzító, sőt tökéletesen ellentétes értelmű, ,,lefordítását", hogy egy diktatúra minden (vagy akár csak egy) üldözött alattvalója egyúttal kiszolgálója is annak. Éppen ellenkezőleg: megkínzott szolgája, rabszolgája. S ebben az állapotban mindenki osztozik, ebbe az állapotba a lázadók is belehaltak. Erkölcsi nagyságukat persze a legélesebben el kell választani a meghunyászkodók magatartásától.

A monumentális vers magát a sátáni helyzetet eleveníti meg, s nem elsősorban a morális cselekvés alternatíváit boncolgatja, hanem az erkölcsi lehetőségeitől is megfosztott cselekvés fullasztó levegőjét árasztja. Egy hatalmas látomás arról, amit senki más így meg nem örökített a magyar és a világirodalomban.

Illyés Gyulát Fekete Gyula szimbolikusan nemzeti irodalmunk ,,törzsfőjének", ,,családfőjének", ,,asztalfőjének" nevezte. Felnövekvő generációk sora nyert tőle és a műveitől bátorságot a legfőbb égető nemzeti, közösségi és erkölcsi sorskérdéseink mindenkori felmutatására.

Ikonikus sorslírája talán legmegindítóbb remekének üzenetét szeretnék tisztán tartani azok, akik ma is a magyarság megmentéséért, megmaradásáért, felemelkedéséért küzdenek.

Mert ahogyan Kulin Ferenc összegzi Illyés költői szavának következetességét: ,,Ha a zsarnokságnak az a természete, hogy mindent bekebelez, mindent elsajátít, mindent magához hasonít, hogy végül »magad is zsarnokság vagy«, hát szegezd vele szembe a saját természetedet, mondd ki ellenében a saját igazságodat, s állj az útjába, ha kell, az életed árán is."

A szerző irodalomtörténész, könyvtáros, egyetemi tanár


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Reményik Sándor: Augusztus, nyárutó
  2018-08-24 22:13:48, péntek
 
  Augusztus, nyárutó...
A Göncöl tengelye,
Mint roppant égi óramutató,
Némán, merőn mutat már ősz fele
Kigyúlt hajók
Suhannak át az égbolt tengerén,

Némán, szorongó szívvel nézem én
Ott fenn egy fagyos, zúzmarás ajak
A forró csillagokra rálehel, -
S hullnak, mint itt lenn a falevelek.
A csillagok hamarabb kezdik el...
Mi jön? Mi megy?
Mi hull le még?
Nem volt a csillaghullásból elég?

Kigyúlt hajók
Suhannak át az égbolt tengerén,
Jelek, csodák...
Némán, szorongó szívvel nézem én.
Egy új teremtés reggele előtt
Ez tán az Isten vajúdó, szent láza
És itt lenn nincs, aki megmagyarázza.

1920



 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Kiss Dénes: Nyomaink az időben
  2018-08-24 21:50:21, péntek
 
  Tárgyainkon idő törékenysége
A múlandóság pazarlása
Szívdobajaink eldobálva
és porrá pereg rajtuk a béke
Állunk pillanat ablakában
s végignézünk az elmúláson:
suhannak szent baráti arcok
Lélek szárnya érinti bőröm -
Merre mentek? Kellene látnom?
Az égen át vezet a lábnyom

Aranyfüst fénylés minden tárgyon
Talpam alatt hóroppanások
Az utak vége idelátszik -
Mintha Istenre kéne várnom
De eljut-e a Baross utcáig?!
A betonház temető-emlék
zengeti jeges orgonáit
Szemragyogás ikrásan öntve
rozsdás rácsok között pörög le
A csatorna fogatlan ásít

Idő hártyája minden tárgyon
Sorsom percek törékenysége
Porló csontom már fénnyé válna
Parázs hamu-madara rebben
öregség fáradt moccanása
A sírját így keresi ember?
Kínlódva át fényen sötéten
S nem jogosít más a reményre
csak tagjaim elfáradása
fagyott idő végtelensége?!


Szauruszok hajnalban, 2005




 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
A diófa - Márkos Attila verse. Előadja : Csernák János
  2018-08-24 21:40:09, péntek
 
  A diófa - Márkos Attila verse. Előadja : Csernák János, zene: Szűts István


Link






 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Szuhanics Albert: Kedves az Istennek
  2018-08-19 23:13:24, vasárnap
 
  Kedves az Istennek,
hogy magyarok vagyunk.
Mennyekbe írta fel
a mi ünnepnapunk.

Szent Istvánnak napján
nemzetünk ünnepel.
Előttünk új kenyér,
büszke a hű kebel!

Az ég királynője,
Boldogasszony népe.
István országunkat
ajánlá kezébe!

Szent a mi koronánk,
megszentelt e nemzet.
Magyarország örök
Istentől teremtett.

Államiságunknak
ünnepe hű imánk.
Hogy ő védő jobbját
kiterjessze miránk!

Előttünk új kenyér,
szalaggal. átkötve.
Piros-fehér-zölddel...
erőt ad szívünkbe!

Kedves az Istennek,
hogy magyarok vagyunk,
és hogy e szent napon
van az ünnepnapunk!








Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
Kányádi Sándor: Városi kánikula
  2018-08-12 23:32:42, vasárnap
 
  Kányádi Sándor: Városi kánikula

Éjjel-nappal
forró katlan,
a hőség ki-
bírhatatlan.

Minden ház, mint
egy-egy kályha,
s mintha lépnél
eleven parázsra.

Se egy szellő,
se egy felhő,
se nyugatról
se keletről.

A nap mintha
megállt volna,
az éjnek is
nap a holdja.

S az utak, mint
sárkánynyelvek,
valósággal
sisteregnek,

s ugranának,
ha nem volna
híd alattuk,
a folyóba.







Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  IRODALOM/VERSEK  
     1/146 oldal   Bejegyzések száma: 1457 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 96 db bejegyzés
e év: 1121 db bejegyzés
Összes: 24062 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1835
  • e Hét: 20071
  • e Hónap: 100817
  • e Év: 1691798
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.