Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/163 oldal   Bejegyzések száma: 1627 
A férfi, akit farkasok neveltek fel a vadonban
  2018-04-23 22:38:50, hétfő
 
 



Marcos Rodríguez Pantoja egykoron Spanyolország Mauglija volt a Sierra Morena hegyvonulatban, de az élete sokat változott azóta.

A most 72 éves férfi egy apró, hűvös házban él Rante falujában. A legutóbbi telet nehezen viselte, még most is gyakran csúnya köhögés szakítja meg a beszédben, írja az El Pais.

Legutóbbi boldog emlékei gyerekkorához vezetnek vissza, amikor farkasokkal élt. A farkaskölykök testvérként fogadták őt be, az anyafarkas pedig saját fiaként tekintett rá. Egy barlangban aludt denevérek, kígyók és szarvasok közelében. Együtt tanították meg őt, hogyan kell túlélni. Nekik köszönhető, hogy Rodríguez rájött, melyik bogyók és gombák ehetők.





Az egykori farkasfiút - akire 19 éves korában talált rá a vadonban a polgárőrség - ma az emberi világ hidegsége aggasztja. Ez olyasvalami, amivel anno, amikor még félmeztelenül, mezítláb futkározott a farkasokkal, nem kellett foglalkoznia.

"Csak akkor pihentette a lábamat, amikor a hó miatt már fájni kezdett. Bőrkeményedések voltak rajta, így amikor a sziklákba rúgtam, olyan volt, mintha labdáznék" - emlékezett vissza.

Miután rátaláltak, Rodriguez világa darabokra hullott, és sosem volt képes ebből kikecmeregni. Átverték, kihasználták a főnökei a vendéglátó- és építőiparban, és nem tudott tökéletesen beilleszkedni az emberi társadalomba. De legalább a szomszédai egyenrangúként kezelik őt.

Most egy spanyol környezetvédelmi csoport összefogott érte és gyűjtést szerveztek, hogy kazánt vehessenek a lakásába, ezt ugyanis nem engedheti meg magának a nyugdíjából.





Rodriguez egy azon kevesek közül a világon, akit állatok neveltek fel. 1946-ban született Anora településén. Anyja szülés közben életét vesztette hároméves korában, apja pedig elhagyta a családot egy másik nőért. A férfi csak a visszaélésekre emlékszik élete ezen szakaszából.

Később a hegyekbe vitték, hogy átvegye egy öreg kecskepásztor helyét, aki 300 állatot felügyelt. A mentora megtanította neki, hogyan kell tüzet gyújtani és hogy kell használni az eszközöket, majd hirtelen meghalt, vagy eltűnt, egyedül hagyva az akkor mindössze hétéves kisfiút. Amikor a hatóságok rábukkantak, Rodriguez nem beszélt, csak morgott, sírni viszont sírt.

"Az állatok is sírnak" - magyarázza.

Elismerte, hogy szeretett volna visszatérni a hegyekbe, de már nem olyan, mint régen volt. A farkasok nem tekintik többé testvérnek.

"Mondhatja bárki, hogy a közelünkben élnek, hiszen hallani a zihálásukat, amitől libabőrös leszek... De nem könnyű meglátni őket. Ha jelzek nekik, válaszolnak, de nem fognak megközelíteni. A szaglásom pedig olyan, mint az embereké, koponyát viselek" - mondta sóhajtva.

A története számtalan antropológiai tanulmány témáját adta, könyvet írtak róla, sőt, a 2010-ben készült Among wolves című film is az ő sztoriját dolgozza fel.





Állítja, az élete sokkal nehezebb azóta, hogy visszatették őt a modern világba.

"Úgy gondolom, röhögnek rajtam, mert nem értek a politikához vagy a focihoz"
- fogalmazott korábban, mire az orvosa azt tanácsolta: "röhögj vissza, mindenki kevesebbet tud nálad."

Útját rengeteg rossz ember keresztezte, de olykor szolidaritással is találkozik. Xosé Santos erdőtiszt például előadásokat szervez iskolákban, ahol Rodriguez elmondhatja, mennyire imádja az állatokat, és milyen fontos odafigyelni a természetre.

Végezetül Rodriguez elmondta, az emberek közül csak a gyerekek közt érzi jól magát.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Hulladékból építenek fészket a koppenhágai hattyúk
  2018-04-23 22:27:44, hétfő
 
  A madarak gyakran természetes anyagnak nézik a műanyagot.





A madarak részben a Lujza királyné hídjáról bedobált hulladékból készítk fészküket - számol be a helyi sajtó. A népszerű híd az Indre By és a Nørrebro városrészeket köti össze.

Hasonló jelenséget már 2017-ben is megfigyeltek. A természetvédők már 2017-ben is felhívták a figyelmet a problémára, úgy tűnik azonban, hogy egyelőre nem sikerült visszaszorítani a szennyezést. A Dán Természetvédelmi Társaság szerint a szemét komoly fenyegetést jelent a hattyúkra és más, Koppenhága területén élő állatokra.

Maria Reumert Gjerding, a társaság elnöke kiemelte, a fő problémát a nem lebomló hulladékok, például a műanyagok jelentik. Ezeket az élőlények könnyedén összekeverik a szerves anyagokkal, ha lenyelik, halálos lehet számukra. A műanyagok ráadásul általában igen erősek és tartósak, így az állatokat a hulladékba gabalyodva is elpusztulhatnak.

Reumert Gjerding szerint a jelenség komoly aggodalomra ad okot. A szakértő kiemelte, fontos lenne eltávolítani a műanyagot a természetes területekről, és olyan helyekre szállítani, ahol újra tudják hasznosítani.

A Dán Természetvédelmi Társaság éves hulladékgyűjtő kezdeményezése 2018. április 23-án kezdődött. Az egy héten át tartó projekt során mintegy 141 000 gyermek gyűjt szemetet országszerte.

A programmal 2017-ben nagyjából 110 000 konzervdobozt és 155 000 kilogramm műanyaghulladékot szedtek össze Dánia különböző természetes környezeteiből.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Kutatók véletlenül bukkantak rá arra az enzimre, ami képes
  2018-04-21 22:10:27, szombat
 
  Kutatók véletlenül bukkantak rá arra az enzimre, ami képes felfalni a műagyagot

Véletlenül bukkantak rá a kutatók arra a műanyagfaló enzimre, mely képes lehet megszabadítani minket az óceánokban felhalmozódott műanyagmennyiségtől!





Világszerte számtalan kutatócsoport specializálódott a természetben felhalmozódott műanyag problémájának megoldására és most végre úgy néz ki, hogy az egyik ilyen csoport megvalósítható ötlettel állt elő - és mindezt csupán a véletlennek köszönhetjük!

Kutatók egy olyan új enzimfajtát fedeztek fel, mely egy bogárban található meg, és ezt génmódosítva olyan mutáns enzimet képesek előállítani, ami napok alatt képes felemészteni a műanyagot.

Erre a meglepő felfedezésre egy japán kutatócsoport jött rá akkor, amikor tanulmányozni kezdték a hulladéktárolókban található baktériumok szerkezetét. Ez a speciális bogár olyan enzimet képes termelni, mely a röntgensugaraknál 10 billiónyival erősebb. Elsőre ez az enzim is hasonlóan viselkedett, mint a többi természetes polimert (a növények külső, védőrétegét képző anyag) megsemmisítő baktériumkultúra, de a későbbiekben elvégzett génmanipulációk által a csapat tulajdonképpen egy olyan anyagot hozott létre, mely képes ,,megenni" a PET típusú műanyagokat.

A The Guardian szerint a kutatást irányító Prof. John McGeehant először sokkolták az eredmények, de azt is hozzátette, hogy ez óriási előrelépést jelent a globálisan felhalmozódott műanyagok problémájának ügyében. Az igaz, hogy a PET palackokból már egy ideje képesek újrahasznosítás révén ruhaneműket és egyéb textíliákat létrehozni, de ez a mutáns enzim az eredeti alkotóelemeire képes bontani a műanyagot.

,,Ez azt jelenti, hogy nem szükséges további olaj kiszipolyozása a földből, és alapjaiban tudjuk csökkenteni a természetben felhalmozódó műanyagmennyiség számát." - mondta MCGeehan.

Léteznek példák olyan enzimekre, melyek hosszas laboratóriumi kezelés után 1000-szer jobban teszik a dolgukat, legyen szó a mosószerekben vagy bioüzemanyagokban megtalálható enzimekről. MCGeehan szerint ezzel, az újonnan felfedezett enzimmel is hasonlóképpen fog történni. Lehetőség nyílik arra, hogy jó pár év laboratóriumi munka által szupergyors enzimet hozzanak létre. A csapat szerint ez az enzim permetezés útján potenciális megoldást kínál az óceánokban hánykolódó nagy mennyiségű műanyagdarabok a lebontására, megsemmisítésére.

Azt nem is kell mondanunk, hogy napjainkra milyen égető kérdéssé vált a felhalmozódott műanyagszennyezés, de most végre megszülethet a megoldás, és ez az enzim teljesen új megvilágításba helyezi majd ezt az ügyet.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
A pilisi kikeletnél alig van szebb látvány: kirándulóhelyek
  2018-04-21 22:05:19, szombat
 
  A pilisi kikeletnél alig van szebb látvány: kirándulóhelyek, amiket muszáj megnézned

A Pilis tökéletes helyszín az idei év első túrázásához.





A fákon már kibomlottak a rügyek, élénken zöldellnek az első, friss hajtások. A vadvirágok tarkította táj napfényben fürdőzik, az egyik legszebb arcát mutatja a hosszú, téli szürkeség után.

Ha eddig elrettentett a rossz idő és a hideg, akkor most végre itt az alkalom, hogy elindulj az idei év első túrájára, amihez tökéletes helyszínt biztosít a Pilis.

Túrák a Pilisben

A Pilis javarészt mészkő ormai a Duna jobb partján emelkednek 650-750 méteres magasságban. A változatos, lankás táj sokféle különböző nehézségű és hosszúságú túrára kínál lehetőséget. A Budapest határához közeli a hegyeket ráadásul a fővárosiak számára is könnyű elérni, hiszen autóval alig 30-60 perc, sőt, tömegközlekedéssel sem sokkal több, mint egy óra. Ha pedig nekivágsz az útnak, akkor ezeket mindenképpen érdemes megnézni.





Pilisszentkereszt felől könnyen megközelíthető a Dera-patak vágta festői szurdok, mely körül több barlang is található.





A 756 méteres Pilis-tető a legmagasabb csúcs. A kilátóból pompás panoráma tárul fel. Érdemes a Budai-hegység felé is elnézni innen.





A Pilis-tető keleti oldalában található, jellegzetes formájú szikla a Vaskapu, mely mellett jólesik egy kicsit megpihenni.





Ugyancsak egy érdekes formájú kőalakzattal találkozhatsz, ha Pilisborosjenőről vágsz neki az útnak. A Teve-szikla a Nagy-Kevély lábánál, a kék jelzésen közelíthető meg.





A Nagy-Kevély 534 méteres sasbércére is sok túrázó kapaszkodik fel szívesen.





A Nagy-Kevélyen a zöld jelzés az egri vár másolatához visz, de a néhány barlangot is érdemes megnézni a csúcsra vezető út közben.





Pilisszentlélek háromszáz fős falucskája mellett találhatóak egy egykori pálos kolostor romjai, melyek körül jókora füves terület található, ahol le lehet ülni egy kicsit beszélgetni, piknikezni.





A Pilis aprócska falvai közül is érdemes betérni néhányba. Ez Klastrompuszta, Kesztölc külső, üdülőrésze, de Pilisszentlélek, Pilisborosjenő, Csobánka és Pilisszentkereszt is jó célpontok többek közt.





A tavasz tökéletes lehetőséget kínál, hogy a Pilis vadvirágaiban is gyönyörködj. A vidék flórája a bükkös, tölgyes erdők árnyékában is tarkállik. A különböző, ritka kökörcsinek mellett pilisi lennel is találkozhatsz.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Nem minden fa alszik, de mindegyiknek van pulzusa
  2018-04-20 22:16:07, péntek
 
 



A fákról eddig úgy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzívan alkalmazkodnak a környezetükhöz, így a nappal és éjszaka váltakozásához is.

Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása néhány órás időközönként változik. Az eredmények a fák vízszállításának egy eddig ismeretlen mechanizmusát sejtetik: a fák ,,pumpálják" a vizet.

A fák a gyökerükkel felszívják a vizet, végigáramoltatják a törzsön, és a nagy részét elpárologtatják a levelük gázcserenyílásain. Mindmáig tudományos viták tárgya az a kérdés, hogy a gravitáció ellenére hogyan juttathatja fel a növény ilyen nagy magasságba a vizet. Ugyanakkor az élőlények nappali és éjszakai (úgynevezett cirkadián) ritmusát is intenzíven vizsgálják: 2017-ben éppen ennek a témának a kutatásáért adták az élettani Nobel-díjat.

Egy lézerszkenneléssel dolgozó magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport szerint a két folyamat szorosan összefügg. A lézerszkenner olyan eszköz, amellyel néhány perc alatt többmillió pontban, néhány milliméteres pontossággal lehet méréseket végezni, így lehetővé teszi nagyon lassú folyamatok nyomon követését is.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék együttműködésében végzett vizsgálat során egy éjszakán keresztül óránként mértek fel 22 facsemetét, szorosan ellenőrzött körülmények között. A korábban megismert alvómozgást csak a fák egy részén lehetett kimutatni, de történt egy új, nem várt felfedezés is.

Ritmikus vízpumpálás

"Adataink azt mutatták, hogy a fák ágai egy-két centimétert mozognak fel-le, kettőtől hat óráig terjedő, tehát az éjszaka hosszánál lényegesen rövidebb ciklusban ismétlődve"

- mondta Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatója.

"Korábban az volt az általános szemlélet, hogy a fákban egyenletesen áramlik a víz, és a legrövidebb, a növényeket érintő periodikus folyamat a cirkadián ritmus. Az eredményeink ezt látványosan cáfolják.

"Megtaláltuk az összefüggést az ágak mozgása és a víznek a törzs mentén való áramlása között, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fa ritmikusan pumpálja a vizet."





2015-ben már megjelent egy elmélet az Erdészeti Lapok című folyóiratban Török András erdőmérnök tollából, amely leírja, hogy a fákban a vízszállításnak időben periodikusnak kell lennie. Ebben a kísérletben publikáltuk az első mérési eredményeket, amelyek hasonló jelenségre engednek következtetni."

A növényi mozgások mindig a sejtek víztelítettségével függenek össze. Ha a fák ágai akár napszakos, akár ennél rövidebb ritmusban helyzetet változtatnak, annak az kell legyen az oka, hogy a törzsben periodikusan változik a víz áramlása, nyomása. Az eredmények publikálása során a kutatók áttekintettek korábbi, független méréseket is.

A fák aktuális víztelítettségét a törzsátmérő finom változásain keresztül lehet mérni, és ennek a napszakos ingadozását jól ismerjük. Számos, korábban publikált mérési adatsorban ugyanakkor tetten lehet érni ugyanezt a napszakosnál rövidebb periódusú, pulzushoz hasonló átmérőváltozást is, amelyeket korábban egyszerűen mérési zajnak tekintettek a kutatók.

A korábbi szemlélettel gyökeresen ellentmond, de az eredmények alapján elképzelhető, hogy a vízszállításban a perisztaltikához hasonló aktív összehúzódási folyamatok is szerepet játszanak.Természetesen további kísérletekre van szükség ahhoz, hogy a pulzálás okát és pontos mechanizmusát feltárják, de az már biztos, hogy a fák éjszaka is mozognak.

A vizsgálat eredményeit két cikkben publikálták a kutatók.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Az etetés befejezésének időzítése
  2018-04-04 21:44:46, szerda
 
  Magyarország természeti környezetének, biológiai sokféleségének jelenlegi állapota nem igényli (és azért dolgozunk, hogy ez a jövőben is így maradjon) az egész éves etetést, áprilistól-októberig másként lehet és kell segíteni a madarakat. Azonban a téli madáretetés befejezésének megfelelő időzítésével és az utolsó hónap madáreleség kínálatának némi átalakításával különösen a települési madarak számára nyújthatunk kora tavasszal is segítséget.




Az etetési időszak utolsó hónapjában növeljük az aprómagvak arányát az eleségkeverékben

A kora tavasz biológiai kihívásai

A madarak tavaszi vonulásának és költéskezdésének időzítésében az egyik legfontosabb szempont a megfelelő táplálékellátottság. Ez azért nélkülözhetetlen, mert a vonulás utáni kondíció-visszaállítás, a fészeképítés, majd különösen a tojásrakás jelentős többletenergiát igényel.

Éppen ezért a március közepétől április közepéig tartó időszak − különösen elhúzódó tél és hűvös tavasz esetén − kritikus periódus a korán fészkelni kezdő madarak, és ezek azévi (első költésből származó) szaporulata számára. Ez különösen a települési, főleg a városi, belvárosi madarakra igaz, ahol a természetes növényzet területi aránya az épületek, az utak és utcák miatt a természetesnél jóval alacsonyabb.

Bármilyen meglepőnek tűnik is, a kora tavasz elsősorban nem a rovarevők, hanem a magevők számára jelent kihívást. Ennek oka, hogy ekkorra szinte teljesen kiürülnek az előző ősszel képződött természetes magraktárak (hullottmag-bázisok, érett virágzatok, vadföldek), miközben a növényi élet sem indul még be. Ezzel szemben a rovarok akár télen is repülnek, ha süt a nap és a hőmérséklet +10 C° környékére emelkedik, ami kora tavasszal már általánosnak számít.

Ezzel az eltérő természetes táplálékkínálattal magyarázható, hogy az etetési időszak végén a cinegék és más rovarevők száma gyakran drasztikusan csökken, vagy ezek a fajok el is tűnnek az etetőkről, miközben a magevők nagyobb számban és olyan etetőhelyeken is megjelenhetnek, ahol akár egész télen egyet sem lehetett látni.

A TELJES CIKK KÉPEKKEL, VIDEÓKKAL itt olvasható: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
A globális felmelegedésre a válasz Afrikában van
  2018-03-30 12:21:50, péntek
 
  Engem korábban gyakran kerített hatalmába az az érzés, hogy mi itt és most tönkretesszük ezt a bolygót. Hiába dobálod a PET-palackot a sárga kukába, aztán csak felülsz a repülőre, és a vége egy környezeti katasztrófa.

A kérdést legutóbb az indukálta, hogy a viharos erejű orkán épp le akarta szedni a házunk tetejét, de mivel ez nem ment neki, hozzánk vágott egy 15 méteres fenyőfát. Melynek sebessége 300 000 km/sec. Össze is dőlt a kerti szaletli.

"Örömmel jelenthetem, hogy a Föld nevű bolygó meg fog menekülni. Az más kérdés, hogy az emberiség megmarad-e."

Ezekkel a szavakkal biztatott a Szent István Egyetem docense, amúgy általános iskolai évfolyamtársam, akinek felvetettem ezt a világmegmentési témát. A tudományos álláspont az, hogy összességében az életet nem kell félteni ezen a bolygón, az egyes fajokat annál inkább. És a veszélyeztetett fajok közé a Homo Sapienst is besorolhatjuk, bár ez egy furfangos állat, a jég hátán is megél.

Hát kösz szépen. Nincs ennél jobb?

DE VAN!

Január elején Londonban voltunk a NetAcademia csapatával egy oktatási konferencián (ahol a Deutsch Tamás is, jól kell helyezkedni na, még ha véletlenül is), és - nem meglepő módon - zuhogott az eső. Mit csinál ilyenkor a művelt magyar ember városnézés helyett? Elmegy a British Múzeumba, ingyenes a belépő, meleg is van, kávé is van, és az eső sem esik.

Én már kilencvenhatodszor voltam a British Múzeumban (sokat esik az eső), úgyhogy "bennfentesként" az asszír részleget és Egyiptomot ajánlottam.

Ha az ember jó végén kapja el az egyiptomi kiállítást, tehát a tizenkétezer évvel ezelőtti részen indul, egy meglepő Szahara-térképpel szembesül. A Szahara ugyanis zöld volt. I.E. 10 000-ben.





A szaharai népek tehát nem a Nílus völgyében, vagy a sivatagban próbáltak megélni, hanem a buja zöld Szaharában. Ahol a homok a fekete föld alatt volt, csakúgy, mint mondjuk Magyarországon sok helyen. Ha idehaza leásol egy métert, homokot találsz. Aztán történt valami, amitől a Szahara kiszáradt, ezek a szerencsétlenek meg beszorultak a Nílus völgyébe, az egyetlen helyre, ahol még maradt víz. Időszámításunk előtt 10 000 tájban beindult, majd roham tempóban lezajlott az elsivatagosodás, egyben véget ért a legutolsó jégkorszak, melynek szinte a mai napig senki nem tudja az okát.

Kitérő: Mi is a "fekete föld"? Talajba zárt CO2. Brutális mennyiségű CO2-t tárol egy jól megtermett, kifejlett bioszféra! És brutális mennyiségű CO2-t ereget a levegőbe a talaj megszűnése, hisz minden, ami ott volt, szénvegyület volt, ami már nincs ott. Hol van most a Szahara talaja? A levegőben.

Ma már tudjuk. Sőt, még többet tudunk! A világ legnagyobb "globális felmelegedését" a szaharai népek okozták. A bolygó hőmérséklete az emberi tevékenység hatására több fokkal megemelkedett, véget ért a jégkorszak, Európa kizöldült, a Szahara megsárgult. És mi most ezt a klímát tekintjük alapnak, helyesnek, megőrzendőnek. A Wikipedián egyelőre ennyit mernek "biztosan" állítani:

"The introduction of domesticated animals correlates in many places to a rapid change from grassland to scrubland vegetation, and it is hypothesized that Neolithic humans may have potentially played a role in stripping vegetation from the landscape, which induced cascading effects to the ecosystem and climate." (https://en.wikipedia.org/wiki/Neolithic_Subpluvial)

Vagyis hogy az állatok háziasítása valahogy tökre egybeesik (időben korrelál) a növényzet eltűnésével, a neolitikum embere pedig valamiképpen szerepet játszott a vegetáció eltüntetésében.

Vannak már olyan tudósok, akik ennél bátrabbak, és kijelentik, hogy ezt és ezt tették a szaharai népek, és ezzel kiirtották a növényzetet, a talaj lepusztult, felszínre került a homok, és lőn globális felmelegedés és a ma ismert Szahara. És a ma ismert európai éghajlat, ne feledjük. Azért ilyen bátrak ezek a tudósok, mert reprodukálni tudják mind az elsivatagosodást, mind pedig a bezöldítést. A vezető tudós ebben a brancsban Allan Savory.

Ismerkedjünk meg a munkásságával!

Talán a legmeggyőzőbb az a fénykép, ahol Allan Savory a sivatag egyik felét zöldbe borította, de nem ám öntözéssel, hanem annak a módszernek az ellenkezőjével, amit a szaharai népek csináltak.





A kerítéstől balra - elakad a damilos fűkasza. A kerítéstől jobbra - menthetetlen sivatag. És ez így megy több száz kilométeren át, a kerítés egyik és másik felén. Nincs különbség az öntözésben (nincs öntözés), nincs különbség az esőzésben. A kerítéstől balra több milliárd tonna CO2 "szilárdult meg" a felszínen fű formájában. Nincs még egy módszer, amivel hatékonyabban ki lehet vonni a CO2-t a légkörből, mint az élőlénnyé alakítás.

Mit mond erre a Docens Úr?

"Igen, ismerjük Allan Savory munkásságát. Valójában már csak arra kell figyelni, nehogy túl sok CO2-t szedjünk ki a levegőből, újabb jégkorszakot okozva!"
Miután a fenti fényképet láttátok, belemehetünk a részletekbe. Nem, nem öntöz. Nem, nem szór ki semmiféle vegyi anyagot vagy talajképzőt vagy csodaszert. Nem csinál semmi mást, mint - rengeteg növényevő állatot pakol a visszafordítani kívánt területre! Ennyi.

Miért működik ez? Mert ha van fű, és azt az állatok letapossák, talajtakarást valósítanak meg, így az a kevés eső, ami esik, nem párolog el fél órán belül, hanem hetekig (hónapokig?) tartja a nedvességet. Allan Savory vezette be a sima "eső" helyett a "hatékony eső" fogalmát. A hatékony eső a talajban marad. Ezen túlmenően az állatok trágyázzák is a talajt. Ökoszisztéma van ottan, kérem szépen! Amíg meg nem bolygatják. Ha leszeded az állatokat a fűről, ilyen száraz környezetben pár éven belül megdöglik a fű, és szép lassan eltűnik a talaj.

Mit tettek tehát a szaharai népek, amivel felborították a neolitikum klímáját? Kiirtották az állatokat a Szaharából. Nem az a lényeg, hogy állatokat háziasítottak, hanem az, hogy az óriási csordákat levadászták. Nem kell messzire menni a bizonyítékért, hogy ez így igaz. A bölények kiirtásával szuper elsivatagosodás történt az USA pampáin is, és ennek nincs 500 éve. Senki nem gondolhatja, hogy az óriási bölénycsordák homokot meg kavicsokat ettek anno. Ahol megszűnt a bölény, megszűnt a fű, megszűnt a talaj is.

Most jön a Google Earth a képbe. Amióta a Föld felszíne bárki számára bármikor megtekinthető, a civil lakosság rengeteg olyan felfedezést tett, amit korábban senki nem vett észre. Boszniai piramisok, szaharai papírsárkányok stb.

A Szaharában közel ezer óriási, csak légi felvételről kivehető, papírsárkánynak nevezett "rajz" található, amiknek látszólag semmi értelmük sincs, mert nincs ott semmi. Pont, mint a Nacza-vonalak! De ezek nem rajzok, hanem tízezer év alatt a talajig leomlott, szétszóródott kőfalak. Aki azokat építette, homokot kellett, hogy egyen évtizedeken át, ha itt nem volt vegetáció. Allan Savory azonban rávilágított, hogy ezek óriási csordakivégzőhelyek, több kilométeres beterelőfallal, a végén mészárszékkel, ahol naponta akár több tízezer állatot lehetett lemészárolni - amíg volt állat.

És amíg volt állat, ezek a mega - mészárszékek egyáltalán nem a sivatagban voltak.

Idézzünk talán erről egy hitelesnek tekintett forrást, a The New York Timest:

"Archaeologists think ancient nomadic tribes used the kites, which can be more than a mile long, for hunting. The structure's two long converging walls would funnel stampedes of gazelles into the body of the kite, where they would be slaughtered."

(https://www.nytimes.com/2017/10/19/science/saudi-arabia-gates-google-earth.html)

Link





Nos, ez történt anno, és nemcsak a Szaharában, hanem a földgömb összes pampáján Dél-Amerikától Mongóliáig. Most már mindent tudunk, csak az a kérdés, elfogadjuk-e. És persze idővel elfogadjuk. Akkor a második kérdés az, visszacsináljuk-e, amit őseink elrontottak? Melyik éghajlat a "helyes"? A mostani? Vagy a zöld szaharai? Jégkorszakkal Európában?

Addig is, amíg ez a vita lezajlik, Allan Savory és csapata a mai napig 40 millió hektár sivatagot változott át zöld mezővé az elmúlt években Afrikában. Ennek egyelőre éghajlat változtató hatása nincs, mert kevés a visszahódított terület. De az eljárás ismert, publikus, és könnyen megvalósítható, és ráadásul az afrikai népek éhezésének egyetlen létező, valós ellenszere. Nem a fűevés, hanem az állattenyésztés.

Hogy hogyan indul be a semmi közepén, a porsivatagban az állattenyésztés, ez maga a "know how". (Amúgy ehhez sem kell semmiféle csodaszer, csak egy kevés víz.) Ha már beindult, nem kell csinálni semmi különöset, csak fenntartani a csordák létszámát és okosan (=tudományosan) legeltetni őket. A talaj meg kialakul. Visszanő.

A villanyautó sem hülyeség, de az nem veszi ki a vízből az oxigént, sem a CO2-t a levegőből. A fű az igen.

Ha hasznosnak tartottad ezt a cikket, oszd meg, kérlek. Szerintem érdemes ilyesmiről is tudni a nagyvilágból.

Ennyi a történet. Most azt javaslom, mindenki nézze meg Allan Savory előadását a TED-en. Érdemes!

Videó:
Link


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Veszélyesebb a műanyag, mint hitték: ismeretlen hatásokat
  2018-03-24 21:29:15, szombat
 
  Veszélyesebb a műanyag, mint hitték: ismeretlen hatásokat tártak fel a kutatók

Elképesztő tortúrának teszi ki az emberiség az óceán élővilágát.





A tengerek óriásait, a bálnákat, cápákat, rájákat veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék, naponta akár több százat is lenyel belőlük némely egyed - figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport. A mikroszemcsék öt milliméternél kisebb műanyagdarabkák, melyek az óceánok és tengerek élővilágát veszélyeztetik.

A tudósok olyan kutatásokat sürgetnek, melyek kimutatják a műanyag mikroszemcsék hatását az úgynevezett szűrőgető állatokra, melyek a tengervízből szűrik ki a kisebb méretű táplálékot, rákokat, planktont - olvasható a BBC híroldalán.

Eddig ismeretlen veszélyek

Amerikai, ausztrál és olasz tudósok a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban megjelent friss elemzésükben azt írták, a legnagyobb figyelmet a Mexikói-öböl, a Földközi-tenger, a Bengáli-öböl és a délkelet-ázsiai Korall-háromszög térségére kell fordítani. A friss elemzés olyan adatokat vizsgált meg, melyek a nagy testű szűrögetőkre leselkedő mikroszemcse-szennyezésről szólnak.

Ez a szennyeződés tovább csökkentheti a nagy tengeri planktonevők számát a tudósok szerint, ám a kockázatokat eddig alig vizsgálták. A lehetséges veszélyek közé tartozik a csökkent tápanyagfelvétel és az emésztőrendszer sérülése - mondta Elitza Germanov, az ausztrál Murdoch Egyetem és az amerikai Tengeri Megafauna Alapítvány kutatója.

Méreg a tengervízben

A szűrögetők több száz köbméter tengervizet nyelnek le naponta, hogy kiszűrjék belőle az élelmüket, eközben műanyag mikroszemcséket is visznek be a szervezetükbe, melyek mérete sok planktonfajéhoz hasonlít. Korábbi tanulmányok a cetcápák és a barázdásbálnák szervezetében mutattak ki olyan mérgeket, melyek a műanyagokból származhatnak.

"Ezek a toxinok komoly fenyegetést jelentenek a tengeri szűrögetőkre, mert befolyásolhatják a hormonműködésüket, ami a növekedésüket, fejlődésüket, anyagcseréjüket és szaporodásukat irányítja" - mondta Maria Fossi, a Sienai Egyetem kutatója, a cetcápákat és a barázdásbálnákat vizsgáló tanulmány egyik szerzője. A cetcápák egyik fontos szaporodóhelyének számító Kaliforniai-öbölben naponta kétszáz műanyag mikroszemcsét nyelnek le a becslések szerint.A tudósok elmondták, hogy egy Franciaországban partra vetődött és elpusztult bálna szervezetében nyolcszáz kilogramm műanyagot találtak. Egy Ausztráliában elpusztult bálnából harminc teljes műanyagszatyrot és hat négyzetméter műanyagfóliát szedtek ki. Számos cápa-, rája- és bálnafaj a kihalás határán áll, például a cetcápa a Természetvédelmi Világszövetség - IUCN - vörös listáján a sebezhető fajok között szerepel.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Áprilistól tilos leverni a fecskefészkeket
  2018-03-24 19:51:58, szombat
 
  VÉGRE VÉDELEM ALÁ KERÜLNEK A FECSKÉK!!!!!!!

ÁPRILISTÓL TILOS LEVERNI A FECSKEFÉSZKEKET





Áprilistól tilos a telelésből visszatérő és a költési időszakot megkezdő fecskepárok fészkeinek leverése házátalakítás, felújítás, szigetelés, festés miatt. A Magyarországon költő fecskefajok egyedeinek természetvédelmi értéke 50 ezer forint, a törvény már a fészkek és a tojások elpusztítását is bünteti! A hazai fecskepopuláció hosszú idő óta csökkenő tendenciát mutat, a füsti- és a molnárfecskék állománycsökkenése 5-7 százalék között mozog évente. Mivel a fecskeállományok csökkenését okozó élőhely- átalakítások és a klímaváltozás negatív hatásait az egyes emberek közvetlen beavatkozással nem tudják befolyásolni, a legfontosabb cél a költési siker, a kirepülő fiókák számának növelése.





Éppen ezért különösen fontos, hogy védjük a fiókákat, és segítsük elő, hogy az állomány növekedésnek induljon, segítsük őket a fészekrakásban! A hatályos jogszabályok a természetvédelmi oltalom alatt álló madarakra a költési időszak alatt (április-június) kiemelt figyelmet fordítanak.

A védett madarak fészkei, tojásai és fiókái - a kifejlett madarakhoz hasonlóan - a törvény hatálya alá esnek, ezért pusztításuk, a fészkek és fészkelő helyek engedély nélküli bolygatása törvénytelen. A megfelelő hatósági engedélyek igénylése, majd ezek birtokában a fecskefészkek eltávolítása március 31-éig lehetséges.

Amennyiben valaki törvénytelen madárpusztítást tapasztal, vagy veszélyeztetett fecskefészkekről vagy-telepekről szerez tudomást, bejelentést a helyi illetékességű kormányablaknál tehet, amely minden ilyen bejelentés ügyében jogosult és köteles eljárni.



Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Elvesztettük a legnagyobb harkályunkat?
  2018-03-17 20:52:59, szombat
 
  A madarak éve kapcsán mostani cikkünkben a császárharkály kálváriáját mutatjuk be, talán sokan nem hallottak még erről a fajról, története azonban rendkívül érdekes. Keresésére már több expedíciót is indítottak, sajnos sikertelenül.




Valósághű festmény Tomasz Cofta "ecsetéből".

A dinoszauruszok eltűnése óta most zajlik bolygónkon a legnagyobb kihalási hullám. Évi 1-2 faj kihalása teljesen természetes lenne, az emberi tevékenység hatására azonban jelenleg körülbelül napi 10 faj tűnik el a Föld színéről.

A császárharkály a Föld legnagyobb testű harkálya volt (55-60 cm). Viszonylag elterjedt volt Mexikó zárt erdőségeiben, de 1956-óta egyetlen példányt sem láttak. A költőpároknak 26 km2 érintetlen erdőterületre volt szükségük, míg a költési időn kívül összeverődött csapatoknak még nagyobb, 98 km2 erdő kellett ahhoz, hogy elegendő táplálékot találjanak. Mivel ilyen nagy összefüggő és háborítatlan erdőségek nem nagyon akadnak már, ezért kevés az esély arra, hogy akár egy kisebb populáció is fennmaradhatott.




A Sierra Madre, a császárharkály egykori élőhelye (Fotó: Jacob Maentz).

Ugyan már indítottak több expedíciót is a faj keresésére, a fennmaradt zárt erdőségekben drogkereskedők marihuána és mákültetvényei bújnak meg. Mivel ezeket a területeket fegyverrel őrzik, megközelítésük nem biztonságos, így ha él is még 1-2 példány, sajnos a madártani kutatók szeme elől rejtve maradnak.




1953.Sierra Madre - első expedíció. A kidőlt fán néhány másodperccel
a kép készítése előtt 3 császárharkály táplálkozott. (Fotó: Tim Gallagher).

A császárharkályok már a korábban is szerepeltek a helyi lakosok vadászati listáján, ezt még egész jól kiheverte az állomány. Egyes törzsek gyógyszerként használták a fajt, mások ínyencségnek tekintették a fiókákat, több törzsnél pedig rituálék fontos kiegészítői voltak a tollak és csőrök.




Dél-Amerikai indián (Forrás: survivalinternational.org).

A faj állománya akkor omlott össze, amikor az 50-es években a fakitermelő cégek mérget adtak a helyi lakosoknak, hogy a harkályok táplálkozófáit lekenjék vele. Természetesen a faanyag védelmében ez semmit nem ért, hiszen a harkályok kizárólag a korhadó, beteg fákon kutattak lárvák után, és ezekbe is vájták fészküket. A mérgezés azonban elképesztően sikeresnek bizonyult, hiszen egyszerre nagyobb csapatokat is ki tudtak irtani.




Fakitermelés Dél-Amerikában (Forrás: WWF).

Az elkövetkező évtizedek során az erdőben folyamatos fakitermelés folyt, a zárt erdőségek felszakadoztak, az öreg fák szépen lassan eltűntek. Amint a császárharkály egyre ritkábbá vált, egyre többen lőttek rá, csak hogy közelről megfigyelhessék ezt a soha nem látott madarat - ezzel is gyorsítva a faj eltűnését.

Videó: Az egyetlen videó a fajról 1956-ból Link

A fajról fennmaradt 160 múzeumi kitömött példány és egy amatőr film 1956-ból ami pár másodpercben bemutatja a faj mozgását egy fatörzsön.




Császárharkály pár Julie Zickefoose által (Forrás:juliezickefoose.blogspot.hu).

Göcző Gabriella


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
     1/163 oldal   Bejegyzések száma: 1627 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 140 db bejegyzés
e év: 508 db bejegyzés
Összes: 23449 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5079
  • e Hét: 32446
  • e Hónap: 195247
  • e Év: 850303
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.