Regisztráció  Belépés
tinka1951.blog.xfree.hu
Kibírni mindent, És menni mindig tovább, Még akkor is, Ha nem élnek már Benned Remények és csodák." /Hemingway/ Makrancos Kata
1952.11.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/25 oldal   Bejegyzések száma: 243 
Ilyen volt Horthy Miklós tetoválása
  2018-07-03 10:03:04, kedd
 
  Ilyen volt Horthy Miklós tetoválása

Bizony, a kormányzó karján kemény tetoválás díszelgett, nem kicsit furcsa történettel a háta mögött.

Vitéz Nagybányai ugyanis állítólag alkoholmámorban varratta magára (nohát, magyarul: részegen) a díszes kígyómintát, amelynek védelmező erejében egyébként sokan hittek, hiszen állítólag elfogadott és gyakori volt ilyesmiket tetováltatni akkoriban is, főként hírességeknek. Még Egon Erwin Kischt is elbűvölte, a nekünk kígyónak látszó, de valójában többszínű sárkány, amelyik így nézett ki:

kép: 24.hu





Fotókért klikk ide
Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Ő volt Kádár János szeretője
  2018-06-30 16:33:55, szombat
 
  Ő volt Kádár János szeretője
real2018. június 29. péntekHozzászólások (0) 123





Ez a nő volt az, aki már anyaként összejött a fiatal Kádár Jánossal, végül a mozgalom miatt szakítottak egymással.

Steiner Piroska korai mozgalmi időszakában ismerte meg Kádár Jánost, és egyből beleszeretett. Hiába volt gyereke, családja, Kádárral kezdett járni, és ezt a mozgalom is jóváhagyta. Piroska elvált a férjétől, és Kádár mellett döntött, de a kapcsolatuknak a párt vetett véget. Gyönyörű riportban mesél erről az idős hölgy:

Videó Link


Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
ahol két év börtönt is kaphatsz, ha átmész az út túloldalára
  2018-05-30 07:13:25, szerda
 
  Az amerikai város, ahol két év börtönt is kaphatsz, ha átmész az út túloldalára
0 16
Bobák Áron Bobák Áron 18/05/30 SZERDA 04:59

Sőt, az is megtörténhet, hogy miközben megpróbálsz betolatni a kocsifelhajtódra, véletlenül átmész egy másik országba. Íme a Rue Canusa, a világ leghihetetlenebb útszakasza.

Az 570 méteres útszakasz pontosan az északi szélesség 45-ik fokán, vagyis az Egyesült Államok és Kanada határán húzódik, amit annyira szó szerint kell érteni, hogy ha az egyik oldalon vezetsz az amerikai, ha a másik oldalon, akkor a kanadai KRESZT-t kell betartanod (sajnos semmilyen arra vonatkozó adatot nem találtunk, hogyan közlekedtek az úton az 1920-as évek előtt, amikor az USA-ban baloldali, Kanadában viszont még jobboldali közlekedés volt érvényben).


A Stanstead és Beeble Plain településeket elválasztó, 1783-ban meghúzott határ sokáig csak szimbolikus jelentőségű volt, amit egy sárga vonal jelzett. Bár a bürokrácia csodájaként az 1900-as évek elejéig itt működött a világ egyetlen nemzetközi postahivatala, aminek az amerikai és a kanadai oldalon is volt bejárata, a gyakorlatban nem nagyon vették komolyan a határsértéseket, az amerikaiaknak például simán elnézték, ha átmentek az út kanadai oldalán húzódó járdára, hogy biztonságosan közlekedhessenek.


Jobbra Kanada, balra az Egyesült Államok
2001. szeptember 11-e óta viszont nagyot fordult a világ: az út mentén térfigyelő kamerákat helyeztek el, valamint a határvédelmet is megerősítették, a lakosoknak pedig ahhoz is bejelentést kell tenniük a határőrségnél, ha meg akarják látogatni a túloldalon lakó szomszédaikat.

Amennyiben ezt elfelejtik, Kanadában ezer dolláros bírságra számíthatnak, az Egyesült Államokban élőknek viszont akár ötezer dolláros (azaz egymillió-háromszázezer forintos) büntetést és/vagy két év börtönt is a nyakukba varrhatnak a határsértésért.
Ennél is abszurdabb helyzetbe került az a két lakos, akiknek a határ a telkét vágta ketté: nekik a szeptember 11-e után életbe lépő szigorúbb szabályok miatt le kellett zárniuk a ház hátsó ajtaját, vagyis a saját kertjükbe sem mehetnek ki, mivel ezzel illegálisan átlépnék a határt.


Ha azt gondolod, hogy ez már-már groteszkebb, mint némelyik Örkény-novella, akkor várd ki a csattanót, ugyanis

a néhány kilométerrel arrébb található Haskell közkönyvtárat pontosan kettészeli a kanadai-amerikai határ, ami a Toronto Star beszámolója szerint közvetlenül a gyermekszekció mellett húzódik.

Teljesen hihetetlen, de az a fekete vonal ott tényleg a kanadai-amerikai határ
Terrorfenyegetettség ide vagy oda, azért az amerikaiaknak sem ment el teljesen a józan eszük, így a könyvtárat mind az Egyesült Államok, mind pedig Kanada állampolgárai szabadon használhatják, és mivel az épületnek mindkét ország felől van bejárata, még a határon sem kell átlépniük ahhoz, hogy bemehessenek.

(Forrás: Tom Scott/Youtube, Toronto Star, Wikipedia, Fotó: Axel Drainville/Flickr, Al/Flickr, Wikipedia)

Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Félmeztelenül kaszabolta a magyar hercegné az orosz grófnőt
  2018-05-30 07:08:07, szerda
 
  Félmeztelenül kaszabolta le a magyar hercegné az orosz grófnőt

Sándor Paulina, a 19. századi bécsi és párizsi úri társaságok egyik központi alakja, a művészetek nagy pártfogója akár vért is ontott, ha ízlésbeli kérdésekről volt szó.

Szabó Sz. Csaba
f Ajánlom

Pauline von Metternich, azaz Sándor Paulina osztrák-magyar grófnő (később hercegné) pedigréje aligha lehetett volna előkelőbb. Anyai nagyapja Metternich herceg, a kancellár, diplomata, államférfi és konzervatív ikon, aki Napóleon után rendet csinált Európában, és akit maga Henry Kissinger választott PhD-je témájául, édesapja pedig a valaha élt egyik legmenőbb magyar főúr, Sándor Móric, az életveszélyes, ám annál látványosabb mutatványairól és ingatag mentális állapotáról egyaránt ismert Ördöglovas, aki pont olyan volt, mint ha Széchenyi István nem a haza felvirágoztatásán fáradozott volna, hanem helyette inkább elmegy szerepelni a Jackass című nagyszerű tévésorozatba (és a végén ugyanúgy Döblingben végzi).


SÁNDOR MÓRIC. (FORRÁS: WIKIPEDIA)

Ha az embernek ilyen felmenői vannak, az nyilván automatikus belépőt biztosít Európa legkitűnőbb társaságaiba, de Paulina grófnő nem csupán kifogástalan családi kapcsolatainak köszönhette hírnevét és sikereit. 1836-ban született Bécsben, húszévesen hozzáment nagybátyjához (vagyis félnagybátyjához), a francia nagykövet Richard von Metternichhez, akitől három lánya született, és akivel boldog házasságban éltek, noha a férfi előszeretettel került bizalmas kapcsolatba színésznőkkel, táncosnőkkel, operaprimadonnákkal és a kulturális élet más női kiválóságaival. Felesége is rajongott a művészetekért, ám egészen más módon.


SÁNDOR PAULINA FRANZ XAVER WINTERHALTER FESTMÉNYÉN. (FORRÁS: WIKIPEDIA)

Egyrészt állítólag tűrhetően balettozott (és örömmel fel is lépett), de inkább csalhatatlan jó ízlése és fáradhatatlan kultúraszervező (sőt: közvetítő) tevékenysége volt az, ami a 19. század második felének egyik legmegbecsültebb és legbefolyásosabb asszonyává tette. Miután Richard von Metternich herceg hivatali kötelezettségei miatt a házaspár 1859 és 1870 között többnyire Bécs és III. Napóleon párizsi udvara között ingázott, a hercegnének volt alkalma alaposan megmerítkezni az európai szellem legjavában. Nem volt világraszóló szépség, ám okos, széleskörűen művelt, szellemes csevegőnek és levelezőnek bizonyult, akinek elbűvölő társaságát nemcsak az arisztokrácia, hanem a művészvilág is szívesen kereste.

Baráti viszonyt ápolt többek közt Prosper Merimée-vel, Alexandre Dumas-val, Saint-Saënsszal, levelezett Liszttel, Strauss a Bécsi Bonbon keringőjét, Wagner egy zongoradarabját dedikálta neki. Szervezett kiállítást, operaelőadást (például a Tannhäuser legendásan botrányos párizsi bemutatóját), ragyogó, tematikus bálokat és jótékonysági estélyeket, fiatal, feltörekvő komponistákat támogatott, szalonokat tartott fent, öltözködésével pedig divatot teremtett a francia udvarban, és miután beajánlotta kebelbarátnőjének, Eugénia császárnénak angol szabóját, Charles Wortht, megkezdődött a haute couture korszaka, francia chic máig tartó hegemóniája.


SÁNDOR PAULINA EDGAR DEGAS FESTMÉNYÉN. (FORRÁS: WIKIPEDIA)

Mindezek ellenére Sándor Paulina mégsem volt kimondottan az a Rambouillet márkiné típusú affektáló salonniére, aki fényűző rezidenciáján ezüsttálcán kínálja körbe az aprósütemény mellé szervírozott magaskultúrát rangos vendégeinek, egy kevésbé kifinomult megjegyzéstől pedig azonnal idegösszeomlást kap. Ugyanis a hercegné, szikrázó szelleme és eleganciája dacára, meglehetősen hangos, harsány és temperamentumos személyiség volt, aki nem félt gúnyos és találó vicceket elsütni a párizsi és bécsi előkelőségek (mondjuk Erzsébet királyné, akivel valósággal gyűlölték egymást) rovására, miközben egyik drága szivart szívta a másik után. Sőt, ha kellett, még az öklét (!) is használta; állítólag unokatestvérének, Melanie hercegnének mosott be egy ízben a Demel cukrászdában. Ahogy az is jellemző, hogy a 19. század, sőt valószínűleg minden idők legnevezetesebb női kardpárbaja is az ő nevéhez fűződik.


DAGERROTÍPIA 1854-BŐL. (FORRÁS: WIKIPEDIA)

1892-ben történt a nagy esemény, a végső leszámolás Sándor Paulina és az orosz születésű Kielmannsegg Anasztázia grófnő között, amit aztán széltében-hosszában tárgyaltak egész Európában. Ami nem csoda, mert már önmagában az is fantasztikus, hogy min robbant ki az egész konfliktus: azon, hogy milyen virágok szolgáljanak dekorációként a bécsi zenei és színházi kiállításon. Paulina volt az esemény női bizottságának tiszteletbeli elnöke, míg Anasztázia az ügyvezető, és ennélfogva természetesen mindketten maguknak követelték a jogot, hogy ebben a minden viccen kívül életbevágó kérdésben egyedüliként dönthessenek. Miután nem jutottak dűlőre, érthető, hogy tényleg nem maradt más megoldás, mint kardélre hányni a másikat (és azért zárójelben jegyezzük meg, hogy a dekoráció minden bizonnyal inkább csak egy jól hangzó ürügy volt, és valójában egy régóta húzódó háborúskodás végére óhajtott pontot tenni a két arisztokrata alfa-nőstény).


A PÁRBAJ EGY 20. SZÁZAD ELEJI ILLUSZTRÁCIÓN. (FORRÁS: WIKIPEDIA)

A párbaj a liechtensteini Vaduzban folyt le, és a párbajsegédi (Schwarzenberg hercegné és Kinsky grófnő), valamint az orvosi feladatokat (Lubinska bárónő) is kizárólag nők látták el, ilyesmire pedig korábban még nem volt példa a történelemben. A férfiak annyira nem szívesen látott vendégek voltak az évszázad egyik legfontosabb társasági eseményén, hogy még a feleket a helyszínre fuvarozó inasok és kocsisok is csak a vívóknak háttal, távolabbról élvezhették az eseményeket. Ugyanis Lubinska bárónő javaslatára a hölgyek, mintha csak egy dögös, bőrtangás fantasyamazonokat felvonultató Boris Vallejo-festményt próbálnának megeleveníteni, végül félmeztelenül vívtak meg, hogy az ilyen esetekben rendszerint a sebbe kerülő, nem mindig higiénikus textildarabok ne okozzanak csúnya fertőzéséket.

Az első két körben még csak óvatosan kóstolgatták egymást, azonban a harmadikban már elszabadult a pokol: Sándor Paulina az orrán sebesült meg, Kielmannsegg Anasztázia meg a karján, majd mindketten elájultak, a segítségükre siető szolgákat pedig Lubinska bárónő zavarta vissza az esernyőjével, nehogy még a szemérem is súlyosan megsérüljön ebben a szörnyű vérfürdőben. Ugyan a grófnő talált be először, az osztrák-magyar hercegné szebb és nagyobb vágást ejtett, így többnyire őt szokás győztesnek tekinteni; mondjuk az Ördöglovas lányától azért tényleg ez a minimum. Hogy végül milyen lett a virágdekoráció, arról sajnos nincs információnk, de biztosak vagyunk benne, hogy az egész császárváros le volt nyűgözve a látványtól.

Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Különleges családi síregyüttesre bukkantak régészek Derecske
  2018-05-03 16:48:51, csütörtök
 
  Különleges családi síregyüttesre bukkantak régészek Derecske határában - fotókkal, videóval

Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.05.02. 12:01 | Frissítve: 2018.05.02. 15:43
Régészeti és történeti szempontból kiemelkedő jelentőségű leletegyüttesre bukkantak a Déri Múzeum régészei Derecske határában. A római császárkori gazdag anyagról elsőként sajtótájékoztatón számolt be a múzeum régészeti igazgatóhelyettese, Dani János és Mester Péter ásatásvezető.



A kiemelkedő történeti és régészeti jelentőségű síregyüttes Derecske határában, az OGD Kft. gázvezetékének nyomvonalán végzett régészeti feltáráson került elő.

Különleges családi síregyüttesre bukkantak régészek Derecske határában - fotókkal, videóval
A debreceni Déri Múzeum régészei április 26-án első pillantásra egy olyan, 'szokványos' bolygatott szarmata temetkezésre bukkantak, melyben az eltemetett egyén csontjai rendezetlenül, nem anatómiai rendben helyezkedtek el. Ennek a sírrészletnek a dokumentálását követően az ásatáson dolgozó Balogh Réka Villő régésztechnikus folytatta a kérdéses terület feltárását, melynek köszönhetően kibontakozott a kutatók előtt egy nem mindennapi leletegyüttes. Hamarosan napvilágra került egy második eltemetett felnőtt (egy férfi) koponyája, egy ezüstfibula és a római ezüstdénárokból álló éremegyüttes. Miután kiderült, hogy két gyermeket is eltemettek a felnőttek mellett, világossá vált, hogy feltehetően egy családi temetkezéssel állunk szemben.


Különleges régészeti lelet Derecske határában
Galéria megnyitása (5 kép)
A római császárkori szarmatáknál jellemző módon, háton fekvő, nyújtott pózban, dél-északi tájolással helyezték őket a sírba. Bal szélen egy 1,5-2 éves kisgyermek, mellette az elsőként előkerült bolygatott csontvázú felnőtt nő feküdt. A nő mellett egy másik felnőtt, a csontjai alapján egy férfi helyezkedett el, akinek koponyája mellett egy kis ezüst karikát, medencéje és alkarja között, a derekánál egy vaskést találtunk. Az elhunyt lábához egy vöröses színű korongolt kerámiatálat helyeztek. A jobb oldalon fekvő, 10-14 éves gyermek mindkét karjánál egy-egy karperecet találtunk. Utóbbi két elhunyt közötti kis részen, valószínűleg nem eredeti helyzetében került elő az ezüstfibula és egy ezüstérme.

Ezt a síregyüttest nemcsak a szarmatáknál nem mindennapos többes (családi) temetkezés rítusa teszi rendkívül különlegessé, hanem a sírba helyezett, minimum 18 darabból álló ezüst pénzérme-együttes, melyet eredetileg egy kis, talán textil erszényben tehettek az elhunytak mellé.

Az antropológiai és egyéb természettudományos vizsgálatok, illetve az in situ felszedett pénzlelet pontos numizmatikai meghatározása segítheti a különös családi temetkezés titkainak felderítését, valamint az akkor lezajlott történeti események részletes megismerését.

Video Player
00:0000:00

Fontos leletre bukkantak debreceni régészek

Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Az amerikai fiatalok(70%)nem tudják mi történt Auschwitzban
  2018-04-15 11:48:31, vasárnap
 
  Az amerikai fiatalok közel 70 százaléka nem tudja, mi történt Auschwitzban
2018. 04. 13. 09:17

A nemzetközi holokauszt emléknapon végeztek egy kutatást az Egyesült Államokban, melyből az látszik, hogy egyre inkább megfeledkeznek az emberek azokról a borzalmakról, amik a II. világháború alatt történtek.

Az amerikaik 31 százaléka úgy tudja, hogy 2 milliónál kevesebb zsidó vesztette életét a holokauszt során, pedig a valós szám 6 millió körül van. A fiatalok körében még komolyabb a tudatlanság, a 18 és 34 év közöttiek 41 százalék becsülte meg rosszul az áldozatok számát.

De ami még ennél is megdöbbentő, hogy az amerikaik 41 százaléka (és a fiatalok 66 százaléka) azzal sincs tisztában, hogy mi történt Auschwitzban, 39 százalékuk pedig azt hiszi, hogy Hitlert demokratikusan választották meg.

A kutatás készítői szerint nem holokauszt tagadás áll a háttérben, csak az emberek egyre kevesebbet beszélgetnek és tanulnak a második világháború szörnyűségeiről.

(New York Times)


Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
háború a magyar parasztság ellen
  2018-04-01 23:10:49, vasárnap
 
  Amiről nem beszélhettünk évtizedeken át: háború a magyar parasztság ellen
Borbás Barna / 2018.03.27., kedd 09:30 /

HIRDETÉS
Sorsfordítás - A paraszti társadalom felszámolása, 1945-1962 címmel indított programsorozatot a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB). A paraszti gazdaságok kollektivizálásáról szóló tablókiállítást a közeljövőben több városban is bemutatják, rendhagyó történelemórákat tartanak, a kapcsolódó kisfilm pedig már megnézhető a NEB Youtube-csatornáján.

XX. századi történelmünk egyik legnagyobb, tabusított erőszaktétele: ez volt a paraszti gazdaságok kollektivizálása, mely több hullámban a népesség csaknem felét érintette Magyarországon 1945 és 1962 között. Az egyéni gazdálkodókat totális propagandával és fizikai erőszakkal kényszerítették arra, hogy mondjanak le földjeikről, és írják alá a belépési nyilatkozatot a termelőszövetkezetekbe. A kommunista hatalom feldúlta a hagyományos közösségeket, a hozzájuk kapcsolódó kultúrát, életmódot is.

Az átélt szenvedésekről az érintettek 1990-ig nem beszélhettek. Azóta sokan, többféle módon dolgozták fel a téeszesítést; könyvek, oralhistory-gyűjtemények, dokumentumfilmek is készültek, a téma mégsem szerepel súlyának megfelelően a történelmi köztudatban. A NEB-es programsorozat ezen igyekszik változtatni. Az erőszakos kollektivizálás történetét bemutató programsorozatban helyi konferenciák, kerekasztal-beszélgetések és rendhagyó történelemórák is lesznek.

A programhoz készült, Apáink földje című kisfilm a téma rövid, 10 perces összefoglalója, melyben a téeszesítés érintettjei is megszólalnak.



A Sorsfordítás programsorozatának következő állomásai: Nagykanizsa (március 27.), Kecskemét (március 28.). Részletek ezen az oldalon.


Disclaimer: a fenti kisfilm elkészítésében szövegíróként részt vettem.


Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Előkerült egy 1300 éves térkép, ami meglepő dolgot mutat...
  2018-03-20 00:14:14, kedd
 
  Előkerült egy 1300 éves térkép, ami meglepő dolgot mutat a magyar történelemről!
3
Előkerült egy 1300 éves térkép, ami meglepő dolgot mutat a magyar történelemről! Ez megváltoztat mindent! Megdöbbentő 1.300 éves térkép került elő....


Előkerült egy 1300 éves térkép, ami meglepő dolgot mutat a magyar történelemről!

Ez megváltoztat mindent!

Megdöbbentő 1.300 éves térkép került elő. Már az úgynevezett honfoglalás előtt a Kárpát-Medencében voltunk

Pannonia azaz Hungária 750-ben áll a térkép címénél.

A térkép azt mutatja, hogy 895-ben, az úgynevezett honfoglaláskor csupán a már itt lévő magyarokhoz csatlakoztak a keletről érkező újabb törzsek.

Elképesztő, mennyire színes, vadregénybe illően kalandos volt a magyar nép története.

Rengeteg viszontagságon mentünk keresztül, hihetetlen világokon vándoroltunk át. Csodálatos legendák alakultak ki, és rendkívül hűséges vezetők igazgatták dicső nemzetünk sorsát.

A Magyar Királyság létrejötte a magyar törzsek Kárpát-medencei honfoglalásához köthető. Ettől kezdve több mint 1000 éven át Magyarország története a Kárpát-medence történetével volt azonos.

A magyar államalapítástól egészen 1918-ig a magyar történelem egyben a Magyar Királyság történetét is jelentette, annak valamennyi lakójával együtt.

A Magyar Királyság több mint 900 éves történetének legnagyobb részében az egész Kárpát-medencét magában foglalta, ez alól csak a 150 éves török hódoltság kora kivétel.

Érdemes végignézni a videót, a hideg fog futkosni a hátadon, egyből átérzed a dicső magyarok

OSZD MEG másokkal is!

Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
A Nagytemplom a szabadságharcban is történelmi jelentőségű
  2018-03-15 10:59:52, csütörtök
 
  A Nagytemplom a szabadságharcban is történelmi jelentőségű helyszín volt. Immár itt van az országzászló új helye; kedden megtartották a csütörtöki lobogófelvonás főpróbáját - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen - Több ezer környékbeli lakos ragadott fegyvert a szabadságért és a függetlenségért.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Debrecen igencsak fontos helyszínné vált - tudtuk meg dr. Miru Györgytől, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének docensétől a nemzeti ünnep alkalmából folytatott beszélgetésünkkor.
A történész elmondta: mivel napilapok 170 éve még nem léteztek, és a vasút sem készült még el Debrecenig, egy-két napos késéssel jutott el a pesti forradalom híre ide.
Március 17-én a debreceni tanács a Városháza előtt népgyűlést tartott, ahol beszámoltak a történésekről, és kihirdették a 12 pontot.
Hasonló események zajlottak a környékbeli helységekben is. Májusban megkezdődött a honvédség létrehozása.
Az egyik zászlóalj központja Debrecenben volt, ahová körülbelül ezren jelentkeztek.
A kormány, a minisztériumok, a csatolt intézmények (például a pénzjegynyomda), csaknem 10 ezer ember, 1848 végén, 1849 elején érkezett meg az osztrákok által megszállt Pestről az akkor körülbelül 50 ezer lakosú Debrecenbe - ismertette dr. Miru György, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének docense.

Elmondta: egyebek mellett itt működött a Kossuth Lajos vezette - ideiglenes kormányként működő - Országos Honvédelmi Bizottmány is. A sok vendég ellátása, elszállásolása komoly feladatot jelentett Debrecen lakosainak, amit azért sikerült megoldani.

Politikai, intézményi központ
Az országgyűlés népképviseleti szerve a Református Kollégium Oratórium termében, a főrendi tábla a mai Széchenyi utca és Piac utca sarki épületben, a Bárczy-ház emeletén ülésezett. Kossuth Lajos több alkalommal is mondott Debrecenben beszédeket, és nemcsak zárt körben, hanem az utcákon is. 1849. április 14-én a trónfosztás elfogadásakor az ország­gyűlés ülését áthelyezték a Nagytemplomba, ahol olyan sok helyi polgár gyűlt össze, hogy a képviselőknek úgy kellett helyet szorítani az első sorokban. Kossuth ekkor is komoly szónoklatot tartott. A trónfosztásról nem folytattak nyilvános vitát. Mindenki igennel szavazott - ismertette dr. Miru György. Ugyanakkor, miközben a kevésbé radikális sajtó is függetlenségi hangulatot gerjesztett, mégsem lehet azt mondani, hogy a tömeg nyomására történt meg mindez.

A történész kifejtette: a kormány és az országgyűlés május végéig működött Debrecenben. A sikeres tavaszi hadjárat nyomán felszabadult Pest, majd Buda, így az ország vezetősége visszakerült a fővárosba.

A debreceni végnapok
1848 őszétől sokan, összesen több ezren csatlakoztak a honvédsereghez Debrecenből és a környékből, főleg a Hajdúkerületből.

ksTavaly októberi megemlékezés Nagysándor József kőhalmánál - mely azon a dombon áll, ahol a tábornok a debreceni csatát vezényelte | Fotó: Molnár Péter

A szabadságharc utolsó nagyobb itteni eseménye az 1849-es debreceni csata volt, amikor Nagysándor József csapatai a várostól nyugatra, északnyugatra (a mai Balmazújvárosi út környékén) harcba bocsátkoztak az észak felől támadó orosz csapatokkal. A magyarok ugyan hősiesen harcoltak, de alulmaradtak a körülbelül tízszeres túlerőben lévő, Paskievics vezette oroszokkal szemben.

Méltó megemlékezések
Dr. Miru György a beszélgetés végén úgy vélte, hogy Debrecenben és Hajdú-Biharban manapság megfelelően, méltó módon ápolják az 1848-as szabadságharc és az azt követő szabadságharc emlékét. - Szerencsére számos ezzel kapcsolatos emlékhellyel rendelkezünk. Az iskolákban jól tanítanak erről, a média kiemelt helyen foglalkozik a történésekkel. Bár meglehetősen régen, 170 éve történt eseményekről beszélünk, ezek mégis alkalmasak az ezzel való szembesülésre, a nemzeti öntudat, a közösség tudat, a hazaszeretet erősítésére - állította a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének docense.

- Orosz Csaba -

Kitüntetést kaptak a nemzeti ünnep alkalmából
Az idén is szerepeltek megyénkbeli kötődésűek az elismert kiválóságok közt

Állami kitüntetések

A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, polgári tagozat

Dr. Csernátony Zoltán, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Klinikai Központja (DE KK) Ortopédiai Klinikájának igazgatója, egyetemi tanár
A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, polgári tagozat

Dr. Orosi Piroska, a DE KK Kórházhigiénés Osztályának osztályvezető higiénikus főorvosa, egyetemi docens
A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata

Győri Zsófia, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona és Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskolájának vezetője
Szendiné dr. Orvos Erzsébet, a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának igazgatója, főlevéltárosa
A Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata

Dr. Sohajda Attila, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke, a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház Intézeti Gyógyszertárának vezetője
A Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata

Dr. Tóth Anikó, a Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodási Szak- és Felnőttképzési Intézetének megbízott intézetvezetője
Művészeti kitüntetések

Jászai Mari-díj

Tenki Réka, a budapesti Örkény István Színház Színművésze
József Attila-díj

Tóth-Máthé Miklós író, drámaíró
Liszt Ferenc-díj

Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkara vezető karnagya, a Debreceni Kodály Kórus korábbi vezető karnagya
Magyarország Kiváló Művésze

Csuja Imre Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész
Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Csokonai Színház igazgatója


Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Lenyűgöző történelmi fotók,
  2018-03-13 09:16:30, kedd
 
  Lenyűgöző történelmi fotók, amiket egyszer az életben látni kell!

Gép csapódik egy anyahajóba a II. Világháború alatt - A Google első csapata - A Beatles tinédzserkori fotója - © Forrás.: iliketowastemytime, slightlywarped,

Újabb és újabb kincsekre bukkanunk, ha okosan böngészünk történelmi témákban. Olyan dolgokról, emberekről, eseményekről találhatunk megkapó felvételeket, amikről nem is gondoltunk, hogy léteznek. Összegyűjtöttünk pár olyan régi fotót, amit vétek lenne kihagyni!

Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
     1/25 oldal   Bejegyzések száma: 243 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 21 db bejegyzés
e év: 695 db bejegyzés
Összes: 18954 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 133
  • e Hét: 2812
  • e Hónap: 19985
  • e Év: 515616
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.