Regisztráció  Belépés
tinka1951.blog.xfree.hu
Kibírni mindent, És menni mindig tovább, Még akkor is, Ha nem élnek már Benned Remények és csodák." /Hemingway/ Makrancos Kata
1952.11.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/24 oldal   Bejegyzések száma: 238 
Az amerikai fiatalok(70%)nem tudják mi történt Auschwitzban
  2018-04-15 11:48:31, vasárnap
 
  Az amerikai fiatalok közel 70 százaléka nem tudja, mi történt Auschwitzban
2018. 04. 13. 09:17

A nemzetközi holokauszt emléknapon végeztek egy kutatást az Egyesült Államokban, melyből az látszik, hogy egyre inkább megfeledkeznek az emberek azokról a borzalmakról, amik a II. világháború alatt történtek.

Az amerikaik 31 százaléka úgy tudja, hogy 2 milliónál kevesebb zsidó vesztette életét a holokauszt során, pedig a valós szám 6 millió körül van. A fiatalok körében még komolyabb a tudatlanság, a 18 és 34 év közöttiek 41 százalék becsülte meg rosszul az áldozatok számát.

De ami még ennél is megdöbbentő, hogy az amerikaik 41 százaléka (és a fiatalok 66 százaléka) azzal sincs tisztában, hogy mi történt Auschwitzban, 39 százalékuk pedig azt hiszi, hogy Hitlert demokratikusan választották meg.

A kutatás készítői szerint nem holokauszt tagadás áll a háttérben, csak az emberek egyre kevesebbet beszélgetnek és tanulnak a második világháború szörnyűségeiről.

(New York Times)


Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
háború a magyar parasztság ellen
  2018-04-01 23:10:49, vasárnap
 
  Amiről nem beszélhettünk évtizedeken át: háború a magyar parasztság ellen
Borbás Barna / 2018.03.27., kedd 09:30 /

HIRDETÉS
Sorsfordítás - A paraszti társadalom felszámolása, 1945-1962 címmel indított programsorozatot a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB). A paraszti gazdaságok kollektivizálásáról szóló tablókiállítást a közeljövőben több városban is bemutatják, rendhagyó történelemórákat tartanak, a kapcsolódó kisfilm pedig már megnézhető a NEB Youtube-csatornáján.

XX. századi történelmünk egyik legnagyobb, tabusított erőszaktétele: ez volt a paraszti gazdaságok kollektivizálása, mely több hullámban a népesség csaknem felét érintette Magyarországon 1945 és 1962 között. Az egyéni gazdálkodókat totális propagandával és fizikai erőszakkal kényszerítették arra, hogy mondjanak le földjeikről, és írják alá a belépési nyilatkozatot a termelőszövetkezetekbe. A kommunista hatalom feldúlta a hagyományos közösségeket, a hozzájuk kapcsolódó kultúrát, életmódot is.

Az átélt szenvedésekről az érintettek 1990-ig nem beszélhettek. Azóta sokan, többféle módon dolgozták fel a téeszesítést; könyvek, oralhistory-gyűjtemények, dokumentumfilmek is készültek, a téma mégsem szerepel súlyának megfelelően a történelmi köztudatban. A NEB-es programsorozat ezen igyekszik változtatni. Az erőszakos kollektivizálás történetét bemutató programsorozatban helyi konferenciák, kerekasztal-beszélgetések és rendhagyó történelemórák is lesznek.

A programhoz készült, Apáink földje című kisfilm a téma rövid, 10 perces összefoglalója, melyben a téeszesítés érintettjei is megszólalnak.



A Sorsfordítás programsorozatának következő állomásai: Nagykanizsa (március 27.), Kecskemét (március 28.). Részletek ezen az oldalon.


Disclaimer: a fenti kisfilm elkészítésében szövegíróként részt vettem.


Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Előkerült egy 1300 éves térkép, ami meglepő dolgot mutat...
  2018-03-20 00:14:14, kedd
 
  Előkerült egy 1300 éves térkép, ami meglepő dolgot mutat a magyar történelemről!
3
Előkerült egy 1300 éves térkép, ami meglepő dolgot mutat a magyar történelemről! Ez megváltoztat mindent! Megdöbbentő 1.300 éves térkép került elő....


Előkerült egy 1300 éves térkép, ami meglepő dolgot mutat a magyar történelemről!

Ez megváltoztat mindent!

Megdöbbentő 1.300 éves térkép került elő. Már az úgynevezett honfoglalás előtt a Kárpát-Medencében voltunk

Pannonia azaz Hungária 750-ben áll a térkép címénél.

A térkép azt mutatja, hogy 895-ben, az úgynevezett honfoglaláskor csupán a már itt lévő magyarokhoz csatlakoztak a keletről érkező újabb törzsek.

Elképesztő, mennyire színes, vadregénybe illően kalandos volt a magyar nép története.

Rengeteg viszontagságon mentünk keresztül, hihetetlen világokon vándoroltunk át. Csodálatos legendák alakultak ki, és rendkívül hűséges vezetők igazgatták dicső nemzetünk sorsát.

A Magyar Királyság létrejötte a magyar törzsek Kárpát-medencei honfoglalásához köthető. Ettől kezdve több mint 1000 éven át Magyarország története a Kárpát-medence történetével volt azonos.

A magyar államalapítástól egészen 1918-ig a magyar történelem egyben a Magyar Királyság történetét is jelentette, annak valamennyi lakójával együtt.

A Magyar Királyság több mint 900 éves történetének legnagyobb részében az egész Kárpát-medencét magában foglalta, ez alól csak a 150 éves török hódoltság kora kivétel.

Érdemes végignézni a videót, a hideg fog futkosni a hátadon, egyből átérzed a dicső magyarok

OSZD MEG másokkal is!

Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
A Nagytemplom a szabadságharcban is történelmi jelentőségű
  2018-03-15 10:59:52, csütörtök
 
  A Nagytemplom a szabadságharcban is történelmi jelentőségű helyszín volt. Immár itt van az országzászló új helye; kedden megtartották a csütörtöki lobogófelvonás főpróbáját - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen - Több ezer környékbeli lakos ragadott fegyvert a szabadságért és a függetlenségért.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Debrecen igencsak fontos helyszínné vált - tudtuk meg dr. Miru Györgytől, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének docensétől a nemzeti ünnep alkalmából folytatott beszélgetésünkkor.
A történész elmondta: mivel napilapok 170 éve még nem léteztek, és a vasút sem készült még el Debrecenig, egy-két napos késéssel jutott el a pesti forradalom híre ide.
Március 17-én a debreceni tanács a Városháza előtt népgyűlést tartott, ahol beszámoltak a történésekről, és kihirdették a 12 pontot.
Hasonló események zajlottak a környékbeli helységekben is. Májusban megkezdődött a honvédség létrehozása.
Az egyik zászlóalj központja Debrecenben volt, ahová körülbelül ezren jelentkeztek.
A kormány, a minisztériumok, a csatolt intézmények (például a pénzjegynyomda), csaknem 10 ezer ember, 1848 végén, 1849 elején érkezett meg az osztrákok által megszállt Pestről az akkor körülbelül 50 ezer lakosú Debrecenbe - ismertette dr. Miru György, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének docense.

Elmondta: egyebek mellett itt működött a Kossuth Lajos vezette - ideiglenes kormányként működő - Országos Honvédelmi Bizottmány is. A sok vendég ellátása, elszállásolása komoly feladatot jelentett Debrecen lakosainak, amit azért sikerült megoldani.

Politikai, intézményi központ
Az országgyűlés népképviseleti szerve a Református Kollégium Oratórium termében, a főrendi tábla a mai Széchenyi utca és Piac utca sarki épületben, a Bárczy-ház emeletén ülésezett. Kossuth Lajos több alkalommal is mondott Debrecenben beszédeket, és nemcsak zárt körben, hanem az utcákon is. 1849. április 14-én a trónfosztás elfogadásakor az ország­gyűlés ülését áthelyezték a Nagytemplomba, ahol olyan sok helyi polgár gyűlt össze, hogy a képviselőknek úgy kellett helyet szorítani az első sorokban. Kossuth ekkor is komoly szónoklatot tartott. A trónfosztásról nem folytattak nyilvános vitát. Mindenki igennel szavazott - ismertette dr. Miru György. Ugyanakkor, miközben a kevésbé radikális sajtó is függetlenségi hangulatot gerjesztett, mégsem lehet azt mondani, hogy a tömeg nyomására történt meg mindez.

A történész kifejtette: a kormány és az országgyűlés május végéig működött Debrecenben. A sikeres tavaszi hadjárat nyomán felszabadult Pest, majd Buda, így az ország vezetősége visszakerült a fővárosba.

A debreceni végnapok
1848 őszétől sokan, összesen több ezren csatlakoztak a honvédsereghez Debrecenből és a környékből, főleg a Hajdúkerületből.

ksTavaly októberi megemlékezés Nagysándor József kőhalmánál - mely azon a dombon áll, ahol a tábornok a debreceni csatát vezényelte | Fotó: Molnár Péter

A szabadságharc utolsó nagyobb itteni eseménye az 1849-es debreceni csata volt, amikor Nagysándor József csapatai a várostól nyugatra, északnyugatra (a mai Balmazújvárosi út környékén) harcba bocsátkoztak az észak felől támadó orosz csapatokkal. A magyarok ugyan hősiesen harcoltak, de alulmaradtak a körülbelül tízszeres túlerőben lévő, Paskievics vezette oroszokkal szemben.

Méltó megemlékezések
Dr. Miru György a beszélgetés végén úgy vélte, hogy Debrecenben és Hajdú-Biharban manapság megfelelően, méltó módon ápolják az 1848-as szabadságharc és az azt követő szabadságharc emlékét. - Szerencsére számos ezzel kapcsolatos emlékhellyel rendelkezünk. Az iskolákban jól tanítanak erről, a média kiemelt helyen foglalkozik a történésekkel. Bár meglehetősen régen, 170 éve történt eseményekről beszélünk, ezek mégis alkalmasak az ezzel való szembesülésre, a nemzeti öntudat, a közösség tudat, a hazaszeretet erősítésére - állította a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének docense.

- Orosz Csaba -

Kitüntetést kaptak a nemzeti ünnep alkalmából
Az idén is szerepeltek megyénkbeli kötődésűek az elismert kiválóságok közt

Állami kitüntetések

A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, polgári tagozat

Dr. Csernátony Zoltán, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Klinikai Központja (DE KK) Ortopédiai Klinikájának igazgatója, egyetemi tanár
A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, polgári tagozat

Dr. Orosi Piroska, a DE KK Kórházhigiénés Osztályának osztályvezető higiénikus főorvosa, egyetemi docens
A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata

Győri Zsófia, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona és Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskolájának vezetője
Szendiné dr. Orvos Erzsébet, a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának igazgatója, főlevéltárosa
A Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata

Dr. Sohajda Attila, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke, a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház Intézeti Gyógyszertárának vezetője
A Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata

Dr. Tóth Anikó, a Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodási Szak- és Felnőttképzési Intézetének megbízott intézetvezetője
Művészeti kitüntetések

Jászai Mari-díj

Tenki Réka, a budapesti Örkény István Színház Színművésze
József Attila-díj

Tóth-Máthé Miklós író, drámaíró
Liszt Ferenc-díj

Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkara vezető karnagya, a Debreceni Kodály Kórus korábbi vezető karnagya
Magyarország Kiváló Művésze

Csuja Imre Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész
Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Csokonai Színház igazgatója


Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Lenyűgöző történelmi fotók,
  2018-03-13 09:16:30, kedd
 
  Lenyűgöző történelmi fotók, amiket egyszer az életben látni kell!

Gép csapódik egy anyahajóba a II. Világháború alatt - A Google első csapata - A Beatles tinédzserkori fotója - © Forrás.: iliketowastemytime, slightlywarped,

Újabb és újabb kincsekre bukkanunk, ha okosan böngészünk történelmi témákban. Olyan dolgokról, emberekről, eseményekről találhatunk megkapó felvételeket, amikről nem is gondoltunk, hogy léteznek. Összegyűjtöttünk pár olyan régi fotót, amit vétek lenne kihagyni!

Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Párizsi kapcsolatai és Kádárné segítették Rotschild Klárát
  2018-02-04 08:46:05, vasárnap
 
  Párizsi kapcsolatai és Kádárné barátsága segítették Rotschild Klárát

Hívták a kelet Diorjának és magyar Chanelnek is, nála öltözött Psota Irén és Gábor Zsazsa is. Annak ellenére, hogy osztályidegenként tartotta számon az új rendszer, mégis a kommunista nómenklatúra kivételezettje lett, a diplomáciai utak női programjai kötelezően az ő váci utcai szalonjába vezetettek. Rendszeresen felkereste üzletét Kádár János és Tito felesége , de megfordult itt Farah Diba, Irán császárnéja is. Rotschild Klára a huszadik századi magyar divattörténet kiemelkedő alakja, életéről eddig mégis keveset tudtunk.
A pesti asszonyok, különösen, akik megszokták, hogy jó szalónból öltözködjenek, nagyon igényesek. Nagy merészség volt tehát ma egy teljesen új szalónnak olyan kollekcióval kijönni, amely azoknak az asszonyoknak a számára készül, akik csakis haute couture-modellt viselnek. Rotschild Klára merész volt. Szalónt nyitott a Deák Ferenc-téren és harmincnyolc modellt mutatott be. A modellek tökéletes kópiái a legnagyobb és legjobb párizsi házak modelljeinek.

Így számolt be a frissen nyílt Rotschild-szalonról a Színházi Élet című hetilap 1934-ben. Klára viszonylag későn, 31 évesen nyitotta meg saját szalonját a Deák tér 3. szám alatt, de szülei révén már korábban is benne volt a divatszakmában: apja szintén sikeres pesti szalonos volt, anyja pedig nála dolgozott szabásznőként, majd válásuk után maga is szalont nyitott.


Rotschild Klára ruhaanyagokat mutat Jovanka Broznak, Josip Broz Tito jugoszláv elnök feleségének, a Különlegességi Női Divatszalonban. Mellette jobbra Tamáska Mária, Kádár János, az MSZMP főtitkárának felesége.
MTI Fotó: Kovács Gyula
A beharangozó cikk a divatszakma korabeli működését is megmutatja: a szalonosoktól nem azt várták el, hogy saját kreációkat hozzanak létre, hanem hogy a párizsi divatot követve, az ottani nagy házak ruhamodelljeit minél pontosabban lemásolják. Ez volt a gyakorlat nemcsak Budapesten, de az összes európai nagyvárosban is. A divatot a két világháború között egyedül Párizsból diktálták, a kor szakemberei, szalontulajdonosai pedig mind kijártak az itteni nagy házak bemutatóira, és az ott látott modellek közül kiválasztották azt, ami a saját klientúrájuk igényeinek is megfelel. Ezeknek a snittjeit jobb esetben megvásárolták, de általános volt az ipari kémkedés is:

a szalonosok szabónőikkel lerajzoltatták, otthon pedig megvarratták a modelleket, amiket így sokkal olcsóbban tudtak adni.

A másolás általánossá vált gyakorlata sok problémát okozott, Rotschildnak is több konfliktusa volt emiatt a kollégáival. Mikor egy modell-lopásos perben azzal vádolták, hogy a versenytársa által megvásárolt és megvarrt párizsi ruhamodellt ő egy színházi bemutatón egyszerűen leutánozta, Rotschild így érvelt:

Az egész nőiruha-szakmában tudott tény, hogyha egy szabónő egy színházi premieren, lóversenyen, hangversenyen, vagy általában olyan társadalmi esemény színhelyén megjelenik, ahol jól öltözködő hölgyek vannak jelen, úgy az illető azért van ott, hogy valami újat lásson, művészi ízlését fejlessze a saját és az ipar jól felfogott érdekében egyaránt. Ez így van Budapesten és ez így van Párizsban is.

Rotschild Klára már a szalon megnyitása előtt a sajtófigyelem középpontjába került egy bántalmazásos per miatt: 1931-ben arról cikkeztek a lapok, hogy Somogyi Pál, a kor hírhedt aranyifjúja rátámadt és megverte, mikor ki akarta fizettetni vele a korábban Somogyi barátnőjének vásárolt ruhákat. Budapest hetekig erről beszélt, és ,,onnantól kezdve azt, hogy Rotschild Klári létezik, már mindenki tudta."

Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Muszáj ezt egy ötévesnek tudni?
  2018-01-15 12:20:30, hétfő
 
  ,,Antonius Kleopátrával merült el az élvezetekben" - Muszáj ezt egy ötévesnek tudni?

XIV. Lajos négyévesen lett Franciaország királya, az óvodáskorú uralkodónak pedig egy speciális kártyacsomagból tanították a földrajzot, a politikát, a történelmet és az antikvitást a hű udvaroncok.

Valószínűleg sem azelőtt, sem azóta nem dolgozott még egyszerre ennyi nagy ember, vizionárius művész és történelemformáló személyiség egy (vagyis négy) kártyapaklin, mint azon, amelyet 1644-ben az akkor csupán ötéves gyermekkirály, XIV. Lajos kapott ajándékba. A királyi kártyákat eleve a szakavatott intrikus és machinátor, Ausztriai Anna régens királynő jobbkeze, Lajos nevelője, Mazarin bíboros rendelte meg, és a formába öntésben a korszak nem sokkal kevésbé meghatározó figurái segédkeztek.


A GYERMEK XIV. LAJOS

A kreatív tervezést a költő, drámaíró és tökéletes udvaronc Desmarets végezte, akinek a nevéhez egyébként az évszázad egyik legfurcsább vígjátéka, a barokkosan lázálomszerű és teljesen elszállt Les Visionnaires is kötődik, úgyhogy mindenképpen remek választásnak bizonyult. A kivitelezéssel pedig egy ismert firenzei művészt, a még származásához képest is feltűnően dallamos nevű Stefano della Bellát bízták meg, aki korábban a Medicik szolgálatában már bizonyított, és aki egyébként tényleg pontosan úgy nézett ki, ahogy egy Della Bella nevű illetőt elképzel az ember.


STEFANO DELLA BELLA

Az nyilván már a komoly előkészületekből és az illusztris alkotógárdából is kitűnik, hogy nem hétköznapi kártyák voltak ezek, hanem elsősorban azért készültek, hogy a franciák jövendőbeli nagy uralkodóját, a Napkirályt okítsák hasznos ismeretekre, játékos, egészen kicsi gyereknek való formában. 199 darab készült, négy tárgyban: antik mitológia (Ovidius klasszikusa, az Átváltozások alapján); Franciaország királyai; a történelem neves királynői, hősnői és nagyasszonyai; és földrajz. A szövegek rövidek voltak, és egyszerűek, az illusztrációk látványosak, úgyhogy Lajos alighanem egy életre megtanulta, hogy Peking és Nanking Kínában található. Mutatunk néhány példát mindegyik témakörből, de a British Museum vagy a Francia Nemzeti Könyvtár oldalán a többit is meg lehet nézni, az ehhez a cikkhez is felhasznált remek fordításokat pedig a Wunderkammer blogon találtuk.

Magyarországról túl sok izgalmas dolog nem derül ki azonkívül, hogy termékeny, és hogy itt van Buda, Nándorfehérvár/Belgrád és Esztergom, de ez is valami.

Európa, ez a csodálatos asszony természetesen parádés lovak vontatta hintón közlekedik. A tudomány, a kellem és a kereszténység hazája - vagy legalábbis 1644-ben még az volt.

Oroszlános hintó! Afrika terméketlen, kevesen lakják, és azok is feketék vagy barnák. Lajosnak bizonyára eszébe sem jut majd odamenni.

XIII. (Igazságos) Lajos, XIV. Lajos édesapja. A kártya szövege az előző király keresztény erényeit, hadi sikereit és a hugenotta lázadók elleni határozott fellépését, valamint Richelieu bíboros tagadhatatlan befolyását hangsúlyozza.

Faramond, a frankok mitikus uralkodója a hagyomány szerint az ún. száli törvény megalkotója, amely kizárja a nőket a trónöröklési rendből. Emiatt tört ki a százéves háború, amelynek Jeanne d'Arc alakját vagy Shakespeare V. Henrikjét is köszönhetjük - meg egy csomó halottat.

Stuart Mária, Skócia királynője, Franciaország királynéja, akit férje halála után sok bánat és fájdalom ért, majd lefejezték - derül ki az alapos összefoglalóból.

I. Erzsébet, a szűz királynő, aki nagy bölcsességében visszautasította Európa koronás főinek közeledéseit.

Kleopátra, akihez Cézár az ablakon át mászott be, Antonius pedig elmerült vele az élvezetekben. Nem árt, ha az ember már ötévesen is tisztában van ezekkel a dolgokkal.

A Khariszok, avagy a Három Grácia: Euphroszüné, Thaleiaa és Aglaia.

Szalmakisz nimfa, akit úgy rabul ejtett az ifjú Hermaphroditosz szépsége, hogy csaknem megerőszakolta.

Az eredeti cikkért és az abban látható fotókért klikkelj a Link -re!

 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Muszáj ezt egy ötévesnek tudni?
  2018-01-15 12:20:27, hétfő
 
  ,,Antonius Kleopátrával merült el az élvezetekben" - Muszáj ezt egy ötévesnek tudni?

XIV. Lajos négyévesen lett Franciaország királya, az óvodáskorú uralkodónak pedig egy speciális kártyacsomagból tanították a földrajzot, a politikát, a történelmet és az antikvitást a hű udvaroncok.

Valószínűleg sem azelőtt, sem azóta nem dolgozott még egyszerre ennyi nagy ember, vizionárius művész és történelemformáló személyiség egy (vagyis négy) kártyapaklin, mint azon, amelyet 1644-ben az akkor csupán ötéves gyermekkirály, XIV. Lajos kapott ajándékba. A királyi kártyákat eleve a szakavatott intrikus és machinátor, Ausztriai Anna régens királynő jobbkeze, Lajos nevelője, Mazarin bíboros rendelte meg, és a formába öntésben a korszak nem sokkal kevésbé meghatározó figurái segédkeztek.


A GYERMEK XIV. LAJOS

A kreatív tervezést a költő, drámaíró és tökéletes udvaronc Desmarets végezte, akinek a nevéhez egyébként az évszázad egyik legfurcsább vígjátéka, a barokkosan lázálomszerű és teljesen elszállt Les Visionnaires is kötődik, úgyhogy mindenképpen remek választásnak bizonyult. A kivitelezéssel pedig egy ismert firenzei művészt, a még származásához képest is feltűnően dallamos nevű Stefano della Bellát bízták meg, aki korábban a Medicik szolgálatában már bizonyított, és aki egyébként tényleg pontosan úgy nézett ki, ahogy egy Della Bella nevű illetőt elképzel az ember.


STEFANO DELLA BELLA

Az nyilván már a komoly előkészületekből és az illusztris alkotógárdából is kitűnik, hogy nem hétköznapi kártyák voltak ezek, hanem elsősorban azért készültek, hogy a franciák jövendőbeli nagy uralkodóját, a Napkirályt okítsák hasznos ismeretekre, játékos, egészen kicsi gyereknek való formában. 199 darab készült, négy tárgyban: antik mitológia (Ovidius klasszikusa, az Átváltozások alapján); Franciaország királyai; a történelem neves királynői, hősnői és nagyasszonyai; és földrajz. A szövegek rövidek voltak, és egyszerűek, az illusztrációk látványosak, úgyhogy Lajos alighanem egy életre megtanulta, hogy Peking és Nanking Kínában található. Mutatunk néhány példát mindegyik témakörből, de a British Museum vagy a Francia Nemzeti Könyvtár oldalán a többit is meg lehet nézni, az ehhez a cikkhez is felhasznált remek fordításokat pedig a Wunderkammer blogon találtuk.

Magyarországról túl sok izgalmas dolog nem derül ki azonkívül, hogy termékeny, és hogy itt van Buda, Nándorfehérvár/Belgrád és Esztergom, de ez is valami.

Európa, ez a csodálatos asszony természetesen parádés lovak vontatta hintón közlekedik. A tudomány, a kellem és a kereszténység hazája - vagy legalábbis 1644-ben még az volt.

Oroszlános hintó! Afrika terméketlen, kevesen lakják, és azok is feketék vagy barnák. Lajosnak bizonyára eszébe sem jut majd odamenni.

XIII. (Igazságos) Lajos, XIV. Lajos édesapja. A kártya szövege az előző király keresztény erényeit, hadi sikereit és a hugenotta lázadók elleni határozott fellépését, valamint Richelieu bíboros tagadhatatlan befolyását hangsúlyozza.

Faramond, a frankok mitikus uralkodója a hagyomány szerint az ún. száli törvény megalkotója, amely kizárja a nőket a trónöröklési rendből. Emiatt tört ki a százéves háború, amelynek Jeanne d'Arc alakját vagy Shakespeare V. Henrikjét is köszönhetjük - meg egy csomó halottat.

Stuart Mária, Skócia királynője, Franciaország királynéja, akit férje halála után sok bánat és fájdalom ért, majd lefejezték - derül ki az alapos összefoglalóból.

I. Erzsébet, a szűz királynő, aki nagy bölcsességében visszautasította Európa koronás főinek közeledéseit.

Kleopátra, akihez Cézár az ablakon át mászott be, Antonius pedig elmerült vele az élvezetekben. Nem árt, ha az ember már ötévesen is tisztában van ezekkel a dolgokkal.

A Khariszok, avagy a Három Grácia: Euphroszüné, Thaleiaa és Aglaia.

Szalmakisz nimfa, akit úgy rabul ejtett az ifjú Hermaphroditosz szépsége, hogy csaknem megerőszakolta.

Az eredeti cikkért és az abban látható fotókért klikkelj a Link -re!

 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Így pusztította el az Állatkertet Budapest ostroma
  2017-08-31 11:48:40, csütörtök
 
  Számtalan állatot a lövedékek öltek meg, míg a krokodilok a medencébe fagytak. A város lakói pedig késekkel rontottak az ehető állatokra.

Forrás: az Állatkert honlapja
2015. január 24.

Hetven éve volt Budapest és benne a Fővárosi Állatkert második világháborús ostroma. Ezúttal a december végi és január eleji eseményekről, a front közeledéséről és átvonulásáról esik szó.

Kevesen tudják, hogy Budapest második világháborús ostroma egyike volt az 1939-től 1945-ig tartó háború leghosszabb és legvéresebb nagyvárosi ostromainak. Sztálingrád (Volgográd), Leningrád (Szentpétervár), Varsó vagy Berlin ostromáról a háború kapcsán világszerte sok szó esik, és számos film is feldolgozta már történetüket.

Azonban az egyáltalán nem számít köztudottnak, hogy a magyar fővárost mindent egybevetve 102 napon át ostromolták a szövetséges szovjet és román csapatok, s az ostrom igazán súlyos időszaka ötven napon át tartott (miközben például Berlint két hét alatt bevették). Az európai nagyvárosok közül csak Sztálingrád és Leningrád volt tovább ostrom alatt, előbbi 63 napig, utóbbi pedig majdnem három évig. Leningrádban azonban nem voltak utcai harcok (helyette blokád alá vonták a várost), Sztálingrádból pedig előzetesen kitelepítették a polgári lakosságot. Ezzel szemben Budapesten 800 ezer polgári személy próbálta túlélni a heves harcokat.

bekeidok

Egy idilli kép 1943-ból, amikor még nyoma sem volt az Állatkertben a későbbi pusztításnak (forrás: Fortepan)

Arról, hogy a hadviselő felek Budapestet nyílt városnak fogadják el - amint az például Párizs és sok más európai nagyváros esetében történt -, a korabeli helyzetben szó sem lehetett. Magyarországot ugyanis még márciusban megszállták a német katonai erők, az ország vezetése pedig a nyilasok kezébe került. A német hadvezetés Budapestet ,,erődnek" (Festung Budapest) nyilvánította, tekintet nélkül a védelmi lehetőségekre és a polgári lakosság nagy számára.

Sztálin október 28-án adta ki a parancsot a Budapest elleni támadás megindítására. November második hetében a Vörös Hadsereg alakulatai már Soroksárt és Vecsést támadták, karácsonyra pedig szinte teljesen bekerítették a várost, és minden irányból elérték annak külső kerületeit. December 25-én kora délután a János-hegy kilátóján már vörös zászló lobogott.

Az Állatkertben az ostrom kezdetét - az ágyúzás és a robbanások távolról hallatszó robajától eltekintve - az a gránát jelentette, amely december 13-án reggel csapódott be a takarmányraktárba. Az időpont nem véletlen, hiszen a szovjet csapatok, mindenekelőtt a 30. lövész hadtest több hadosztálya és a 39. páncélos dandár ekkoriban érte el Mogyoród térségét. Légvonalban tehát csak 17 kilométerre voltak az Állatkerttől, amely így a szovjet tüzérségi eszközök lőtávolán belülre került. A következő másfél hétben a vöröskatonák csak keveset haladtak előre, s az Állatkert sem kapott találatot. Karácsonykor azonban megkezdték az előretörést, s ettől kezdve a kert területe is a szó szoros értelmében csatatérré vált. Karácsony első napán például a lovaglótérbe csapódott gránát, a Majomház mellé pedig bomba esett.

06-romos-allathaz

Romos állatház

A következő napokban a gránátok, lövedékek, bombák becsapódása rendszeressé vált, majd a front közeledtével a lövegek helyett aknavetőkkel vették tűz alá az Állatkertet, végül pedig sor került a kézifegyverekre is. A szovjetek január 10-én a Hungária körútnál jártak, másnap pedig a frontvonal már az Állatkert területén húzódott. A harcoló katonák a bombatölcsérekben és a romok között kerestek fedezéket, itt foglaltak el lőállást és állítottak fel rögtönzött géppuskafészkeket. A front előrehaladása átmenetileg megállt, a kert területén elkeseredett harc alakult ki. A legnehezebb órák végül január 13-án értek véget, amikor a szovjetek előretörtek egészen a Bajza utca vonaláig. Mire a front áthaladt az Állatkerten, az állatok többsége odaveszett. Egy részük közvetlenül a fegyverek, golyók, robbanások, repeszek, illetve a légnyomás és a tűz miatt pusztult el.

A fából épült Bölényházra gyújtóbomba esett, az állatok bennégtek a lángok között. A szintén találatot kapott Zsiráfház lakói is mind elpusztultak, és Sziám, a legendás elefánt halálát is a légnyomás, illetve az ebből eredő belső vérzés okozta.

Voltak azonban olyan állatok is, amelyek egyszerűen azért pusztultak el, mert nem lehetett a számukra szükséges hőmérsékletet vagy takarmányt biztosítani. A takarmányraktárt már az ostrom kezdetén találat érte, de ha volt is mit adni az állatoknak, a legsúlyosabb harcok idején maga az etetés is életveszélyes volt. Voltak olyan állatgondozók, akik végül az életüket áldozták fel, amikor az állatok etetésére indultak. A harcokban a fűtés biztosítása is nehézségeket okozott. A betört ablakokon, kiszakadt ajtókon és a falakon ütött réseken keresztül jeges szél fújta át az állatházakat, közben pedig alig volt mivel fűteni, és sok helyen maga a kazán is tönkrement. Így például a Pálmaház északi szárnyában lakó krokodilok a januári jeges hidegben egyszerűen belefagytak a medencéjükbe.

05-serult-kisszikla

A sérült Kisszikla

A háború zűrzavarában a rend fenntartása és a vagyonvédelem is teljesen reménytelen vállalkozásnak tűnt, így a fosztogatók ellen sem lehetett túl sokat tenni. Áldozataik rendszerint a még életben maradt, ehető állatok voltak. Budapest lakossága ugyanis az ostrom végére - a közellátás szétesésével - a szó szoros értelmében éhezett.

A környék lakói így késekkel, bárdokkal felszerelkezve rohanták meg az Állatkertet, és minden állatot elvittek, ami egy kicsit is ehető volt. Így végezték a rackajuhok, a lovak, a szarvasok, az őzek, de még az antilopok és a kenguruk egy része is.

Az akvárium üvegeit puskatussal törték be, s a kiömlő tengervízből összefogdosott halakat vitték el megenni.

Sajátos tény, hogy értelmetlen vandalizmusra és lopásra is sor került, amelyet nem lehet sem az éhségre, sem a túlélési ösztönre fogni. Az akvárium berendezéseit, a motorokat, a kapcsolótáblák műszereit, a vizet levegőztető berendezéseket például részben tönkretették, részben pedig elvitték ismeretlen személyek (érdekes módon hasonló jelenséget tapasztaltak a közeli Mezőgazdasági Múzeumban is, ahol például a mezőgazdasági gépek modelljeit tették tönkre és hordták széjjel).

04-a-romos-palmahaz

A Pálmaház csupasz "vascsontváza"

A pusztulás minden téren csaknem teljes volt. Nemcsak az állatok többsége lett oda, hanem a kert épületeinek jó része is tönkrement. Néhány épület teljesen elpusztult, a Pálmaház vascsontvázából szinte az összes üveg hiányzott, s a műsziklákon is hatalmas lyukak éktelenkedtek. Ez volt a helyzet 1945. január 15-én, amikor az Állatkertet maga mögött hagyó front már a Nagykörút vonalánál húzódott.

A cikksorozat első részében arról olvashattok, hogyan fokozódtak a háborús gondok az Állatkertben 1944-ben, illetve milyen károkat okoztak a szövetséges légitámadások.

Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Így pusztította el az Állatkertet Budapest ostroma
  2017-08-31 11:48:37, csütörtök
 
  Számtalan állatot a lövedékek öltek meg, míg a krokodilok a medencébe fagytak. A város lakói pedig késekkel rontottak az ehető állatokra.

Forrás: az Állatkert honlapja
2015. január 24.

Hetven éve volt Budapest és benne a Fővárosi Állatkert második világháborús ostroma. Ezúttal a december végi és január eleji eseményekről, a front közeledéséről és átvonulásáról esik szó.

Kevesen tudják, hogy Budapest második világháborús ostroma egyike volt az 1939-től 1945-ig tartó háború leghosszabb és legvéresebb nagyvárosi ostromainak. Sztálingrád (Volgográd), Leningrád (Szentpétervár), Varsó vagy Berlin ostromáról a háború kapcsán világszerte sok szó esik, és számos film is feldolgozta már történetüket.

Azonban az egyáltalán nem számít köztudottnak, hogy a magyar fővárost mindent egybevetve 102 napon át ostromolták a szövetséges szovjet és román csapatok, s az ostrom igazán súlyos időszaka ötven napon át tartott (miközben például Berlint két hét alatt bevették). Az európai nagyvárosok közül csak Sztálingrád és Leningrád volt tovább ostrom alatt, előbbi 63 napig, utóbbi pedig majdnem három évig. Leningrádban azonban nem voltak utcai harcok (helyette blokád alá vonták a várost), Sztálingrádból pedig előzetesen kitelepítették a polgári lakosságot. Ezzel szemben Budapesten 800 ezer polgári személy próbálta túlélni a heves harcokat.

bekeidok

Egy idilli kép 1943-ból, amikor még nyoma sem volt az Állatkertben a későbbi pusztításnak (forrás: Fortepan)

Arról, hogy a hadviselő felek Budapestet nyílt városnak fogadják el - amint az például Párizs és sok más európai nagyváros esetében történt -, a korabeli helyzetben szó sem lehetett. Magyarországot ugyanis még márciusban megszállták a német katonai erők, az ország vezetése pedig a nyilasok kezébe került. A német hadvezetés Budapestet ,,erődnek" (Festung Budapest) nyilvánította, tekintet nélkül a védelmi lehetőségekre és a polgári lakosság nagy számára.

Sztálin október 28-án adta ki a parancsot a Budapest elleni támadás megindítására. November második hetében a Vörös Hadsereg alakulatai már Soroksárt és Vecsést támadták, karácsonyra pedig szinte teljesen bekerítették a várost, és minden irányból elérték annak külső kerületeit. December 25-én kora délután a János-hegy kilátóján már vörös zászló lobogott.

Az Állatkertben az ostrom kezdetét - az ágyúzás és a robbanások távolról hallatszó robajától eltekintve - az a gránát jelentette, amely december 13-án reggel csapódott be a takarmányraktárba. Az időpont nem véletlen, hiszen a szovjet csapatok, mindenekelőtt a 30. lövész hadtest több hadosztálya és a 39. páncélos dandár ekkoriban érte el Mogyoród térségét. Légvonalban tehát csak 17 kilométerre voltak az Állatkerttől, amely így a szovjet tüzérségi eszközök lőtávolán belülre került. A következő másfél hétben a vöröskatonák csak keveset haladtak előre, s az Állatkert sem kapott találatot. Karácsonykor azonban megkezdték az előretörést, s ettől kezdve a kert területe is a szó szoros értelmében csatatérré vált. Karácsony első napán például a lovaglótérbe csapódott gránát, a Majomház mellé pedig bomba esett.

06-romos-allathaz

Romos állatház

A következő napokban a gránátok, lövedékek, bombák becsapódása rendszeressé vált, majd a front közeledtével a lövegek helyett aknavetőkkel vették tűz alá az Állatkertet, végül pedig sor került a kézifegyverekre is. A szovjetek január 10-én a Hungária körútnál jártak, másnap pedig a frontvonal már az Állatkert területén húzódott. A harcoló katonák a bombatölcsérekben és a romok között kerestek fedezéket, itt foglaltak el lőállást és állítottak fel rögtönzött géppuskafészkeket. A front előrehaladása átmenetileg megállt, a kert területén elkeseredett harc alakult ki. A legnehezebb órák végül január 13-án értek véget, amikor a szovjetek előretörtek egészen a Bajza utca vonaláig. Mire a front áthaladt az Állatkerten, az állatok többsége odaveszett. Egy részük közvetlenül a fegyverek, golyók, robbanások, repeszek, illetve a légnyomás és a tűz miatt pusztult el.

A fából épült Bölényházra gyújtóbomba esett, az állatok bennégtek a lángok között. A szintén találatot kapott Zsiráfház lakói is mind elpusztultak, és Sziám, a legendás elefánt halálát is a légnyomás, illetve az ebből eredő belső vérzés okozta.

Voltak azonban olyan állatok is, amelyek egyszerűen azért pusztultak el, mert nem lehetett a számukra szükséges hőmérsékletet vagy takarmányt biztosítani. A takarmányraktárt már az ostrom kezdetén találat érte, de ha volt is mit adni az állatoknak, a legsúlyosabb harcok idején maga az etetés is életveszélyes volt. Voltak olyan állatgondozók, akik végül az életüket áldozták fel, amikor az állatok etetésére indultak. A harcokban a fűtés biztosítása is nehézségeket okozott. A betört ablakokon, kiszakadt ajtókon és a falakon ütött réseken keresztül jeges szél fújta át az állatházakat, közben pedig alig volt mivel fűteni, és sok helyen maga a kazán is tönkrement. Így például a Pálmaház északi szárnyában lakó krokodilok a januári jeges hidegben egyszerűen belefagytak a medencéjükbe.

05-serult-kisszikla

A sérült Kisszikla

A háború zűrzavarában a rend fenntartása és a vagyonvédelem is teljesen reménytelen vállalkozásnak tűnt, így a fosztogatók ellen sem lehetett túl sokat tenni. Áldozataik rendszerint a még életben maradt, ehető állatok voltak. Budapest lakossága ugyanis az ostrom végére - a közellátás szétesésével - a szó szoros értelmében éhezett.

A környék lakói így késekkel, bárdokkal felszerelkezve rohanták meg az Állatkertet, és minden állatot elvittek, ami egy kicsit is ehető volt. Így végezték a rackajuhok, a lovak, a szarvasok, az őzek, de még az antilopok és a kenguruk egy része is.

Az akvárium üvegeit puskatussal törték be, s a kiömlő tengervízből összefogdosott halakat vitték el megenni.

Sajátos tény, hogy értelmetlen vandalizmusra és lopásra is sor került, amelyet nem lehet sem az éhségre, sem a túlélési ösztönre fogni. Az akvárium berendezéseit, a motorokat, a kapcsolótáblák műszereit, a vizet levegőztető berendezéseket például részben tönkretették, részben pedig elvitték ismeretlen személyek (érdekes módon hasonló jelenséget tapasztaltak a közeli Mezőgazdasági Múzeumban is, ahol például a mezőgazdasági gépek modelljeit tették tönkre és hordták széjjel).

04-a-romos-palmahaz

A Pálmaház csupasz "vascsontváza"

A pusztulás minden téren csaknem teljes volt. Nemcsak az állatok többsége lett oda, hanem a kert épületeinek jó része is tönkrement. Néhány épület teljesen elpusztult, a Pálmaház vascsontvázából szinte az összes üveg hiányzott, s a műsziklákon is hatalmas lyukak éktelenkedtek. Ez volt a helyzet 1945. január 15-én, amikor az Állatkertet maga mögött hagyó front már a Nagykörút vonalánál húzódott.

A cikksorozat első részében arról olvashattok, hogyan fokozódtak a háborús gondok az Állatkertben 1944-ben, illetve milyen károkat okoztak a szövetséges légitámadások.

Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
     1/24 oldal   Bejegyzések száma: 238 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 102 db bejegyzés
e év: 431 db bejegyzés
Összes: 18690 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 8021
  • e Hét: 32246
  • e Hónap: 70370
  • e Év: 309356
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.