Belépés
petrikildiko.blog.xfree.hu
Azt akarjuk megváltoztatni, amit meg kéne tartani és azt akarjuk megtartani, amit meg kéne változtatni. Petrík Ildikó
1963.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
A napsugár...
  2008-08-19 15:44:02, kedd
 
  "A napsugár nem kérdezi
Hogy mennyit ér fénye,
A napsugár nem kérdezi
Hogy mit kap cserébe.
A napsugár nem mérlegel
Csak tündökölve árad
Simagat és átölel
És nem kér érte árat."



Vágyom a napsugárra!!:-)))))))
 
 
2 komment , kategória:  Versek  
Ne ítélj!...
  2008-08-09 18:20:53, szombat
 
  Reményik Sándor: Ne ítélj!

Istenem, add, hogy ne ítéljek -
Mit tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Istenem, add, hogy ne ítéljek.

Istenem, add, hogy ne bíráljak:
Erényt, hibát és tévedést
Egy óriás összhangnak lássak -
A dolgok olyan bonyolultak
És végül mégis mindenek
Elhalkulnak és kisimulnak
És lábaidhoz együtt hullnak.
Mi olyan együgyűen ítélünk
S a dolgok olyan bonyolultak.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Valami nincs sehol...
  2008-08-09 18:11:31, szombat
 
  Váci Mihály: Valami nincs sehol...

Újra kell kezdeni mindent,
- minden szót újra kimondani.
Újra kezdeni minden ölelést,
- minden szerelmet újra kibontani.
Újra kezdeni minden művet és minden életet,
- kezünket mindenkinek újra odanyújtani.

Újrakezdeni mindent e világon,
- megteremteni, ami nincs sehol,
de itt van mindnyájunkban mégis,
belőlünk sürgetve dalol,
újra hiteti, hogy eljön
valami, valamikor, valahol....
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Nincs enyhe szó...
  2008-08-07 14:59:51, csütörtök
 
  Reményik Sándor: Nincs enyhe szó...

Nincs enyhe szó, nincs simogatás annyi,
Hogy elborítsa egy ütés nyomát;
Hogy feledtessen egyetlen göröngyöt:
Nincs a világon annyi simaság.

Nincs erdőn, tengeren oly nyugalom,
Nem jő évek során oly csendes óra,
Hogy fölriadni ne tudnánk belőle
Egy emlék-harang-kondulóra.

Hol mérgezett, fekete vér szivárog,
Nincs annyi gyolcs, mely betömné a rést,
S a sértett szív, hogy csak azért is fájjon,
Letépi mindíg-újból a kötést.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Valaki hiányzik
  2008-08-07 14:51:13, csütörtök
 
  Harcos Katalin
Valaki hiányzik

"A szívem fölött elsuhant egy árnyék;
Valaki hiányzik, valami fáj még;
valószerűtlen, zord messzeségben
valakit várnék, de el sosem érem.

Valaki alszik; álmatlan álmot.
Nem ismeri még a csodás világot,
amit a szívem nekem teremtett
s álompermettel dúsan telehintett

Valaki moccan. . . álmodik mégis?
Talán mellette ott vagyok én is?
Karjába bújnék, ölelni vágyom,
de távol van tőle az én világom...

Valaki néha nagyokat sóhajt...
valamit suttog... valakit óhajt.
Megszeretgetném, hogyha tehetném,
hogy boldog legyen, csak azt szeretném.

Valaki itt van... álmodom álmát...
én már meglestem az ő világát.
Titkon velem van megint az éjben,
s ajkam a csókját ízlené éppen.

Valaki mégis karjába kapna
egy titokzatos, szép pillanatra.
Valakit hívok, valakit vágyok...
kísértenek most szerelmes álmok.

Valaki elment, de visszavárom.
Nélküle üres az én világom.
Valamit titkon megsúgok csendben:
boldogok lennénk szép szerelemben... "
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Kaptam...
  2008-08-01 10:51:37, péntek
 
  Ma kaptam ezt a szép verset Anikótól és úgy gondoltam közzéteszem.

Váci Mihály:
Mert egyedül

Mert egyedül meghal szívünk nagy árterein
amiért élni érdemes, mert egyedül
a küszködés szép szele kifullad az égen.
Ránk térdepel és gúzsba köt a bánat,
a szív nem dobban többé forró rózsát,
csak mázsás kő lóbál nyakunkba kötve,
a vér-erek sudár hárfáján elhal
a könnyű ujjal keltett zene bennünk.
Az arcunk, mint folyókon a holtak
zöld arca, úszik a hétköznapok tükrén
s csak hintázunk tonnányi félelmünkkel
üresen, mint harang, ha nem zendíti nyelve,
Mert egyedül a halál gyökér íze
olvad a szánkban - ó, mert egyedül
nem nyílik számunkra a déli égbolt,
amely felé sírásunk fürj csapata bujdokolna.
Mert egyedül nincs puha táj, hazánk sincs,
melynek földjébe keserű gyökérrel
foganni vágy csírátlan szívünk.
 
 
1 komment , kategória:  Versek  
Örvényben
  2008-07-22 13:14:44, kedd
 
 
Élünk egymás mellett, mint két idegen,
Érzéseink már fagyosan hidegek,
Kezdetben a szívünk megértésre tárva,
Helyette most lelkünk jégburokba zárva,

Sorsunk házának faláról megfakult,
Mállott vakolatként hullik le a múlt,
Szerelmünk felőrli az időmalomkerék,
S apró porszemekként szétfújja a szél,

Beszélünk egymáshoz, ritkán, minek?
Mondataink nem szólnak senkinek,
Becéző szavaink mély gödörbe estek,
Szomorún magányosak lettek az estek,

Közös gondjainkat belepte a por,
Elvesztett bizalom lába földbe tipor,
Mélybe zárt emlékek homlokunk ráncain,
Meghallhatatlanul csörgetik láncaik,

Gyilkol és elpusztít ez a közöny,
Ha elmegyünk, egyikünk sem köszön,
Néha elfog az iszonyat, s bizony,
Elsüllyeszt bennünket ez a viszony,

Mint mikor egy örvény, lassan lehúz élve,
Pörögve-forogva süllyedünk a mélybe,
Légszomjunkban fekete ködöt lélegzünk be,
S belezuhanunk a mínusz végtelenbe...

/ Gary Hun /
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Egyszer...
  2008-07-22 12:56:27, kedd
 
  Egyszer. Mindig csak egyszer.
Mindig először, mindig utoljára.
Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni.
Nem alkalmazkodni. Elhatározni.
Nem a megszokás. A váratlan.
A kaland.
A veszély.
A kockázat.
A bátorság.
A küszöbön állni.
Folytonos átlépésben lenni.
Élve meghalni, meghalva élni.
Aki ezt elérte szabad.
És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet."

/Hamvas Béla/
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vártál-e?
  2008-04-22 14:50:41, kedd
 
  Mondd, vártál-e már úgy?
Hogy tudtad, hiába vársz...
S mentél-e már úgy?
Mindegy volt, merre jársz....
Szóltál már visszahívón?
Tűnő árnyék után...
Hagyták már, kinyújtott kezed
elengedve, sután?
Kérdeztél-e már? - tudva azt,
nem felel senki sem,
Vártad-e már halk reménnyel?
A szép szót: KEDVESEM.....




 
 
2 komment , kategória:  Versek  
Reménytelenül
  2008-04-13 12:08:29, vasárnap
 
  REMÉNYTELENÜL
Lassan, tünődve

Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.

Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.

A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.

József Attila
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 363 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1
  • e Hét: 207
  • e Hónap: 517
  • e Év: 16077
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.