Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/22 oldal   Bejegyzések száma: 214 
Az ablak, MINT SZIMBÓLUM
  2018-04-14 20:09:22, szombat
 
 



Az ablak a belső és külső világ, valamint a földi lét és a túlvilág közötti kapcsolat kifejezője. Az ablak válaszfalat alkot a valóságos és a szellemi világ között, a fény, az isteni üdvösség közvetítője.

A néphagyomány az ablakot a halállal hozta összefüggésbe. Ma is él néhol az a szokás, hogy a halál pillanatában a ház összes ablakát kinyitják, hogy a lélek akadálytalanul távozhasson. Rövid idő múlva az összes ablakot becsukják, hogy a halott lelke ne jöhessen vissza kísérteni.

A lakóház biztonsága érdekében és a halál félrevezetése miatt az ablakok valaha befelé, a kertre nyíltak. Amióta az ablakok többnyire az utcára néznek, a külső ablakokat sok helyen faragások díszítik, így védelmezve a ház lakóit a démonok ellen.

Az emberi lélek az ablakon keresztül tud kapcsolatot teremteni a fénnyel és Istennel.

A szegedi öregek szerint nem jó az ablakot éjszakára nyitva hagyni, mert a halott lelkek könnyen betévedhetnek. Az ablak gyógyító erővel bír, elmúlik a szemölcs, ha azt az ablakra lecsapódott párával kenegetjük.





Az álomfejtők szerint a nyitott ablak az időjárás rosszra fordulására utal, míg a csukott ablak azt üzeni, hogy pletykálnak az álmodóról. Ha az ablak törött, a tervezett utazást el kell halasztani.

Felhasznált irodalom: Rosta Erzsébet-Rábai Attila: Hiedelmek, hagyományok babonák a világ minden tájáról


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
Ötvös Zoltán:MEGHATÁROZTÁK A CSODASZARVAS HÚSZEZER GÉNJÉT
  2018-04-12 22:50:00, csütörtök
 
  MEGHATÁROZTÁK A CSODASZARVAS HÚSZEZER GÉNJÉT

Elkészült a gímszarvas genomjának leírása. Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa és Horn Péter, a Kaposvári Egyetem professzora vezetésével határozták meg a gímszarvas teljes DNS-szekvenciáját. Az eredmények a Molecular Genetics and Genomics című folyóiratban jelentek meg.

A magyar kutatók nemcsak húszezer gént különítettek el, hanem a gének kromoszómák szerinti rendjét is, így elkészült a gímszarvas teljes genomjának leírása. A genetikai mintát egy hatalmas szarvasbika szolgáltatta, amely a Kaposvári Egyetem vadgazdálkodási központjának telepén, Bőszénfán élt, természetközeli körülmények között. Bana Nóra, a közlemény első szerzője azt emelte ki, hogy az általuk készített gímszarvasgenom-szekvencia helyességét a napokban egy független vizsgálat is megerősítette.

Egy angol-új-zélandi kutatócsoport által meghatározott gímszarvasgéntérkép tökéletes fedésbe volt hozható a magyar kutatók által készített géntérképpel. Ez a térkép folyamatosan bővíthető az új ismeretek függvényében, ez pedig lehetővé teszi a hazai gímszarvas-populáció nyomon követését, evolúciós vizsgálatok elvégzését, de segíti a természetvédelem és a vadgazdálkodás munkáját is.





Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője szerint a kutatással olyan genetikai vizsgálatok elvégzésé­re is lehetőség nyílik, amelynek révén felderíthető bizonyos gének szerepe az agancs egyes tulajdonságainak meghatározásában. Az orvostudomány is profitálhat e kutatásból, hiszen az agancs növekedésének genetikai szabályozása közelebb vihet a csontritkulás, a szervfejlődés, a szöveti regeneráció vagy egyes tumoros folyamatok molekuláris hátterének pontosabb megértéséhez.

Az ELTE közleménye idézi Orosz László, az ELTE professor ­emeritusa szavait, aki szerint a gímszarvasok kutatása nem csak a várható genetikai eredmények hasznosíthatósága miatt fontos. Történetek, mondák, barlangrajzok is jelzik, hogy a szarvas milyen sok szállal kötődik az emberi kultúrához. Több nép mitológiájának szereplője, köztük a magyar mitológiának is központi alakja a ,,csodaszarvas".

A gímszarvas genomjának feltárása számos hasonló, természetvédelmi célú kutatás sikeres elindításához jelentett és jelent bátorítást, hiszen a szekvenciaelemzés tapasztalatait a kutatók más fajok, köztük, ragadozók (medve, farkas, hiúz) magyarországi előfordulásának és vándorlásának igazolására is fel tudják használni. A szarvas esetében alkalmazott eljárás a vaddisznóállományok nyomon követésére is alkalmas lehet.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
Lelki megtisztulás
  2018-03-31 01:06:18, szombat
 
  A nagyhéti ünnep telis tele van az ősi táltos hagyomány tavasz jövetelével kapcsolatos szokásokkal, ami a természet újjászületését kívánja elősegíteni.

A magyar néphagyományban ezért nagyhét első három napjában nagytakarításé a főszerep, hogy az ünnepre az emberi lelken kívül a környezet is megtisztuljon.

A palócoknál régen az asszonyok az egész portát kitakarították, kihordták az istállóból a trágyát, kijavították és kifestették a melléképületeket, és felseperték az udvart. A férfiak pedig a szerszámokat fényesítették ki.

Az asszonyok a családi hajlékot is teljesen újjávarázsolták. Nemcsak az élők környezetét tették rendbe, hanem a halottakét is, a családtagok elzarándokoltak a temetőbe és kitisztították őseik, rokonaik sírját.

Volt olyan hely, ahol barkakoszorúkat aggattak elődeik nyughelyére, hogy az elhunytak lelki üdvét is óvja. A nagyhéten megfigyelhetjük az ősi tűz-és vízkultusz nyomait, amely a kereszténység előtti időből való.

A sonka és a húsvéti ételek megszenteltetésének hagyománya sem a kereszténységhez kötődik, hiszen keleti rokonnépeink is meg szokták áldatni ünnepi ételeiket. A húsvéti körmenetek az ősi határkerülés mágikus szokását vitték tovább, ahol a régi bálványszobrok helyére állított feszületeket látogatnak meg.

A régi falusi közösségek ezzel a módszerrel akarták biztosítani a szerencsét és a jó termést arra az évre.






Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
Húsvéti hagyományok Erdélyből
  2018-03-31 00:45:38, szombat
 
 



A magyar erdélyi húsvét színesebb, népszokásokban gazdagabb, mint gondolnánk. A hagyományos, városi ember által is ismert elemek vegyülnek a népi hiedelmekkel, így alakítván ki a székelyföldi ünnepet. A passiójáték, a tojásajándékozás és a locsolkodás nem meglepő hagyományai mellett helyet kapnak a tűz-, étel- és vízszentelés, a határkerülés, a zöld ág ajándékozás és a rituális testvérré fogadás. Lássuk, hogyan is néznek ki ezek a tradíciók élesben.

Tűzzel, vízzel, étellel az áldásért

Az egyik mágikus rituálé a tűz-, víz- és ételszentelés, melyek még a pogány korokból maradtak fenn, ám a katolikus közösségben azóta gyakorolják őket. Főként a család és a közösség oltalmazása, egészségének megőrzése a célja a különböző szenteléseknek.






Telihold és boszorkánytánc

A másik bűvös hagyomány pedig a határkerülés, amit leginkább a boszorkányok korához lehetne kötni. A kutatók szerint régre visszanyúló gyökerekkel bír e varázslatot életre keltő körtánc, amelyet a mágikus kör elnevezéssel is szoktak illetni. A régiek hittek abban, hogy ha meghatározott körülmények között egy bizonyos időpontban járják körbe a földterületüket, akkor azt meg tudják óvni a kártékony állatoktól, a puszítitó időjárástól és természeti katasztrófáktól, valamint a természetfeletti lényektől. Ezért aztán a mezőgazdaság kollektivizálásig a parasztok szégyen nélkül vetkőztek meztelenre teliholdkor pontban éjfélkor, és járták körbe a len- és kendertábláikat. A leírás alapján elképzelt képhez könnyebben társítanánk boszorkányokat székelyföldi földművesek helyett, nem igaz? Hiszen számtalanszor hallottuk már, hogy a feslett, általában vörös hajú, gonosz nőszemélyek magával az ördöggel lejtenek táncot éjfélkor, miközben vadul énekelnek. Hogy könnyebb legyen elgondolnunk az erdélyi magyarok e különös szokását, elárulom, hogy ők néma csendben, egyfajta transzban vitték véghez szertartásukat.






Zöld ággal a szerelemért

Evezzünk hagyományosabb vizekre a szokások tengerében, és ismerkedjünk meg a zöld ág ajándékozással. Bevett dolog, hogy húsvét vasárnapján a legények zöld ágakat ajándékoznak a szívüknek kedves leányoknak. Kisfiúk és nagyfiúk egyaránt elindulnak hajnalban, hogy feldíszítsék zöldellő ágakkal a lányok tornácait. Számos faluban a nyírfaág vagy fenyőgally mellé színes szalag vagy tojás is kerül. Mindezzel rendszerint szépséget és jó egészséget kívánnak a megajándékozottnak.






Ima, bál és pálinka

Húsvét vasárnapján a későbbi órákban mindenki istentiszteleten vesz részt, majd a legények bálba hívják a lányokat. A bál után, éjfél tájt a leányok hazamennek, és terülj-terülj-asztalkámat készítenek elő a legények számára. Amazok házról házra járnak, énekelnek, felköszöntik a lányokat, és nagyon örülnek a süteménynek, bornak és pálinkának.

Erdély teljes területén jellemző, hogy a legények a felköszöntés keretében vízzel locsolják meg a lányokat, akik tojást ajándékoznak nekik. Azonban a romániai magyar területeken maradt csak fenn a rituális testvérré fogadás szokása. A lányok húsvét vasárnapját követő fehér- vagy mátkáló vasárnapon a legjobb barátnőiket hímes tojással lepték meg, s innentől kezdve ,,véremnek", ,,testvéremnek“, ,,vésárnak" nevezték egymást.






A szokások mellett had említsem meg az ünnepi étkeket, hiszen nincs húsvét hagyományos húsvéti ételek nélkül. Erdélyben a legtöbb finomság bárányból készül, mégpedig olyan tejes bárány húsából amely még nem evett füvet. Ettől húsa omlós és rendkívül ízes lesz, különleges alkalmakhoz tökéletesen illik.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
HÚSVÉTI SZOKÁSOK a KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
  2018-03-31 00:37:50, szombat
 
  A kereszténység legnagyobb ünnepéhez rengeteg népszokás kapcsolódik. A húsvét a tavaszi ünnepkör bevezetője, amelynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. A népszokások közül mindenkinek ismerősen cseng a locsolkodás és a tojásfestés, de a húsvéti hagyományok ennél sokkal színesebbek.

- A történelmi Magyarország különböző tájékain rengeteg húsvéttal kapcsolatos népszokás létezik - kezdte az ünnepi tradíciók ismertetését Bali János etnológus. Nagyböjt alatt a felvidéken található Ipolyvarbón a mancsozás volt a lányok és legények kedvelt játéka, amelyet csoportosan játszottak, a játék eszközei pedig botok és golyók voltak.

A magasba dobott golyót kellett az ütővel eltalálni, akinek nem sikerült, kiesett a játékból. A cifra mancsozóbotot a legények faragták a nekik tetsző lányoknak.

Virágvasárnapon, ha nagy vihar tombol, az andrásfalvi székelyek a mai napig szentelt barkát gyújtanak, hogy a házat ,,megfüstölje", és ,,akkor nem csap be a menkő". Szintén a mai Románia területén található Péterfalván a rontás ellen szentelt barkával füstölik meg az ólak belsejét, míg a felvidéki Tajtiban a kert földjébe tűzik le a barkát, hogy elűzze onnan a férgeket.

A néprajzkutató szavai szerint vasárnap nagy szerepe volt a víznek is: innen alakult ki a locsolkodás szokása is. A locsolóvers és a kölni használata azonban már új keletű szokás.
Moldvában a napfelkelte előtt keresztútra öntött vizet hasznosnak tartották a jégeső és veszedelem ellen.




Viasszal írnak tojást az erdélyi Csobotfalván

Szokás volt ilyenkor piros tojást tenni a mosdóvízbe és úgy mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen. Moldvai magyaroknál ezt a piros tojást mindenkinek a másik homlokához kellett ütni, hogy ne fájjon a feje.

Az ünnepi hétfőn helyileg kialakított hagyományos formái voltak a húsvéti locsolásnak. Például az Ipoly vidékén már előző este jártak a legények, ez volt az úgynevezett tojáshajtás. Lányos házanként 8-10 tojást szedtek össze. Előre megbeszélt háznál szalonnát kaptak, ott a tojásrántottát elkészítették és megették.

A héjat annak a lánynak a háza elé szórták, akire valamilyen oknál fogva haragudtak. Ezután indultak el locsolni. Külön jártak locsolni a még legényszámba nem vett fiúk a kereszt­anyjukhoz és a rokon lányokhoz. Erdélyben zászlós felvonulást is rendeztek ezen a napon.

Az ünnepkör zárása a fehérvasárnap - mutat rá Bali -, amelyhez szintén sok érdekes szokás kapcsolódik: a moldvai magyaroknál is a szertartásos barátságkötés szokása, a komálás, mátkálás.

A komatálon többnyire hímes tojás vagy piros tojás, sütemény, gyümölcs és bor volt. A komatálat a nagyobb lányok küldték el a választott barátnőjükhöz, verssel beköszöntve. A kapott ajándékokat, ha elfogadták, kicserélték, a kapott bort megitták, és az üveget a sajátjukkal töltötték fel, és úgy küldték vissza.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
10+1 dolog, amit nem biztos, hogy tudtál a húsvéti ünnepről
  2018-03-31 00:33:46, szombat
 
  Avagy, mi van a nyúlon túl?

Kultúránkban a húsvét az egyik legnagyobb ünnepünk az évkör folyamán, melyhez számtalan hagyomány, szokás és történet fűződik. A kereszténység elterjedése óta szorosan összekapcsolódik a vallással, de a tavaszi ünnep eredete sokkal régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk. Melyek ezek a szimbólumok, amik körülvesznek ilyenkor minket, és mit ünneplünk? Kedves Olvasóim, egy kicsit körbejártam a témát, és sok érdekességre bukkantam!




Csók István: A tavasz ébredése (1900. olaj, vászon)

Juhász Gyula: Húsvétra
(részlet)

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!

1. Mitől függ, hogy milyen dátumra esik a Húsvéti ünnep?


Az ünnep kiszámításának módját Kr. u. 325-ben, az első niceai zsinaton határozták meg, miszerint: "Húsvét napja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap." Ezek alapján a pontos dátuma évente más és más napra esik, valamikor március 22. és április 25. között.




Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora (1494-1498) A falra festett szekkó Milánóban, a Santa Maria delle Grazie-templomban található. / Kép forrása: wikipedia

2. Mit jelent a tojás szimbóluma Húsvétkor?


A Húsvét jelenleg Európában leginkább a keresztény hagyományokhoz kapcsolódó ünnepünk, de az évnek ebben a szakaszában a tavasz és ezzel együtt a természet újjászületésének ünneplése ennél még ősibb korokra mutat vissza. A tojást, mint szimbólumot szinte az egész világon megtaláljuk az élet, az újjászületés és a termékenység megtestesítőjeként. A tojások festése és díszítése valamikor pogány szokás volt, Kr. u. 200 körül kapcsolták össze a rómaiak a keresztény hagyományokkal.




A díszített tojások sokszor már művészi munkának is tekinthetőek, annyira szépek és magával ragadóak. Sokféle régi technika létezik: viaszolás, karcolás, csipkézés, berzselés, patkolás. / Fotó: videkielet.hu, Schauermann Tamás




Pirostojást író asszony, Hugyag, Nógrád megye, 1937. A régi időkben a leggyakoribb a piros tojás volt, mely színnek védelmi erőt is tulajdonítottak. / Kép forrása: keptelenseg.hu

3. Miért húsvéti nyuszi, ki volt Ostra és hogyan kapcsolódik mindehhez?


A húsvéti nyúl tipikusan nyugat- és közép európai hagyomány, és a tojás mellett szintén termékenységi szimbólumnak számít, mivel a nyúl rendkívül szapora és sok utódot nevel.

A kereszténység előtti időkben Ostrát, a tavasz, az újjászületés, a termékenység és a megújulás istennőjét ünnepelték a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. (Ostra nevéből ered a német Oster és az angol Easter elnevezés is, mindkettő jelentése húsvét.) A történet szerint Ostrának volt egy különleges madara, mely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat nyúllá változtatta a gyerekek szórakoztatására.




Húsvéti nyuszi 1940-ből. A nyúl és a Húsvét összekapcsolásának miértjére sokféle elmélet létezik, az európai kultúrában a XII.-XIII. századi Németországból eredeztethető, az első húsvéti nyuszis történet 1680-ban jelent meg. / Fotó forrása: keptelenseg.hu

4. Mióta küldünk képeslapot szeretteinknek Húsvétkor?


A húsvéti képeslapok Európában az 1890-es évek végétől terjedtek el, és a történet szerint először Angliában postázták azt a képeslapot, amelyen a húsvéti üdvözlet mellett egy nyúl rajza is ott díszelgett. A húsvéti képeslapok kedvelt szimbólumai a nyúl, csirkék, tojás, kereszt, bárány, tavaszi tájak, gyermekek voltak számtalan variációban és különböző szituációkban megrajzolva.










Húsvéti képeslapok különböző stílusokban, ki-ki megtalálja a kedvére valót! / Képek: sokszinuvidek.24.hu

5. Mi az a kiszebábu és miért végezte a folyóban?


A téltemetésnek ezt a régi ünnepét már nagyon kevés helyen ismerik, pedig igazán látványos szokásaink közé tartozott. A kiszebábut (más nevén kisze, kiszi, kiszőce, kiszice, kice, kicice, kicevice, banya, villő ) a falubeli lányok Virágvasárnapon (Húsvétvasárnap előtti vasárnapon) szalmából készítették, és menyecskeruhába öltöztették. Ezek után nagy zajkeltés (sípok, dobok, dudák) és különböző rigmusok kántálása közepette végigvonultak a bábuval a falu utcáin, egészen a folyóig, ahol a bábut levetkőztették és a szalmát a vízbe dobálták. (Ahol nem volt a közelben folyó, ott a szalmát elégették.)




A kiszehajtás célja a magyarázatok szerint, egyrészt a lányok férjhez menetelével kapcsolatos, továbbá hogy a bábuval együtt kivigyék a faluból a dögöt, a betegséget. / Fénykép: nemzetikonyvesblog.hu




Készül a kiszebábu
"Kicevice, villő! / Maj' kiviszük kicevicét, villő! / Maj' behozuk a ződ ágat, villő! / A lányokrë jó szerencsét, villő!"
/ Fotó: felvidek.ma

6. "A harangok Rómába mennek." Mit jelent ez a mondás?


A XV.-XVI. században alakult ki az a szokás a keresztény hagyományban, hogy Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok az esti misén, és legközelebb csak Nagyszombaton szólalnak meg. A csend a Jézus iránti gyászt szimbolizálja, egyben teret ad a befelé fordulásra, és a Húsvétra való lelki felkészülésre is. Az elnémult harangokat a régi időkben a fiúk kereplővel helyettesítették.







A harangok hallgatása alatt a falubeli gyerekek kereplőkkel jelezték az idő múlását, az ünnepi szertartások kezdetét a harangozó irányításával. / Fotó forrása: ldm.hu

7. Milyen tilalmak léptek életbe Húsvétkor?


A Krisztus kereszthalálára emlékező Nagypéntek a nagyböjt ideje, amikor legfeljebb egyszer étkeztek, akkor is csak valami "böjtöset". Ezen a napon nem volt szabad udvarolni sem, és más babonákkal is riasztgatták a népet: egyes vidékeken úgy tartották, hogy a nagypénteken kimosott ruha viselőjébe belecsap a villám, annak a gazdasszonynak pedig, aki nagypénteken kenyeret süt, a kenyere kővé válik.

Húsvétvasárnap a sepregetés mellett számos munka elvégzése tilalom alá esett, így nem lehetett főzni, varrni, az állatokat nem hajtották ki, és nem is fogták be őket.




A hagyományos böjti ételek egyszerű alapanyagokból készülnek, nem tartalmaznak húst, és nem terhelik meg a gyomrot. Ilyen pl. a Zöldséges árpakásaleves, Lekváros köleskása, Olajos törött paszúr (szárazbabból) / Fénykép: magyarkurir.hu

8. Mely ételeket vitték a hagyomány szerint Húsvétvasárnap ételszentelésre?


Ez a szokás igen régi, már a VII. századtól nyomon követhető. A böjt utáni első nap reggelén, azaz Húsvétvasárnap kosarakban vitték az immáron már nem böjtös ételeket szentelésre: sonkát, kalácsot, tojást, bort, egyes helyeken kolbászt, tormát, túrót, hagymát és még sót is. Ezeknek a megszentelt ételeknek aztán mágikus erőt is tulajdonítottak a népi hagyományok: pl. a szentelt sonka csontját az eresz alá tűzték védekezésül, vagy a gyümölcsfára akasztották, hogy sokat teremjen; a kalács morzsáiból, pedig úgy vélték, hogy apró fehér virágok fejlődnek ki.




Szentelésre váró kosarak tele minden földi jóval. A kosarakba sokszor gyertyát is tesznek, melynek később szintén különleges jelentőséget tulajdonítanak / Kép forrása: keptelenseg.hu




Az ételszentelés a mai napig gondosan őrzött hagyomány sok keresztény faluban / Fotó: alterirsa.hu

9. Miért locsolkodunk Húsvéthétfőn?


A Húsvéthétfőt elődeink "vízbevető", "vízbehányó" hétfőként is emlegették, szimbolikája a megtisztuláson túl a megújulást is jelenti, hogy a lányok "ne hervadjanak el", szépek és egészségesek legyenek az elkövetkező évben is. Nem utolsósorban pedig a locsolkodás remek alkalomnak bizonyult, hogy a legények a kiszemelt lánnyal tudassák tetszésüket és meglocsolják őket egy nagy adag vízzel. A lányok a hímes tojások kiosztása mellett viszonzásul virágot tűztek választottjuk ruhájára, így amelyik legény a nap végére a legtöbb virágot szerezte, igencsak népszerűségnek örvendett.










Húsvéti locsolkodás minden mennyiségben / Fényképek forrása: keptelenseg.hu

10. Mi az a siba, és mire használták?


Néhány vidéken a hétfői locsolkodás mellett a lányokat fűzfavesszőből font ostorral meg is vesszőzték. Egy percig se aggódjanak, ez pusztán jóakaratból történt, hogy messze kerülje őket mindenféle betegség. "Keléses ne légy, bolhásos ne légy, esztendőre frissebb légy!" - mondogatták a legények, miközben a sibának nevezett, négyszögűre font korbáccsal csapkodták a lányokat.




A Húsvét hétfői "sibálást", s ezzel a betegségek elűzését a lányok a sibára kötött szalaggal, és leginkább borral vagy piros tojással hálálták meg. / Fotó: feol.hu




"Sibálás - Suprikálás", avagy hogyan űzzük messzire a betegségeket Húsvét hétfőn, illetve hogyan csapkodjunk lányokat úgy, hogy még jutalmat is kapunk érte / Tinnye, Pest megye 1963; Fotó: keptelenseg.hu

10 + 1. Hol láthatunk manapság igazi, húsvéti vödrös locsolkodást?


Az ország északi részében, Hollókőn évente megrendezik a Húsvéti Fesztivált, ahol Húsvét Hétfőn visszacsöppenhetünk egy nap erejéig a régi idők igazi locsolkodós hangulatába. Népviseletbe öltözött lányok és férfiak a gyönyörű, hagyományos parasztházak között, vödrök és víz, víz, víz minden mennyiségben!




Húsvéti locsolkodás Hollókőn, egy biztos: itt aztán ruha nem marad szárazon! / Fotó: www.holloko.hu


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
Így nézett ki nagyanyáink korában a karácsonyi menü
  2017-12-19 19:32:18, kedd
 
 



Karácsonyi hagyományaink között nem csak a már korábban megjelent cikkünkben említett, tágabb közösséget érintő megmozdulások szerepelnek. A következőkben bemutatott hiedelmek elsősorban a karácsonyböjti ünnepi étkezés körül tömörülnek, de ezek a tradíciók a betlehemezéssel, regöléssel, csobánolással ellentétben szigorúan csak családi jellegűek volt, ez teszi azokat még inkább személyessé és meghitté.

A karácsonyi vacsoráról minden bizonnyal állíthatjuk, hogy háromnapos ünnepünk fénypontja. Azt gondolnánk, korábban ugyanolyan elterjedt és megszokott volt a halászlé, a rántott hal, a hideg sültek fogyasztása karácsonyeste, mint manapság. Egykor azonban szigorú böjti hagyományok kötődtek a december 24-i vacsorához.

A böjti szokások jegyében karácsonykor a hal kivételével elhagyták a húst. Ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy a régebbi korok emberei szenteste szegényes vacsorát tálaltak volna szeretteiknek.

Karácsonykor az asztalra kerültek olyan csemegék is, amelyek ritkaságnak számítottak. Ezek általában a következők lehettek: alma, dió, méz, fokhagyma vagy ostya. Az efféle ínyencségekhez babonák, hiedelmek fűződtek, ezért igen fontos részét képezték a karácsonyi étrendnek.





De hogy is nézhetett ki régebben egy karácsonyi menü?

Déjtárban, Nógrád megyében például fokhagymát ettek kenyérrel, diót, almát, túrós lepényt, túrósdedellét, mákosdedellét, szőlőt, mákos kalácsot, káposztalevest és bort.

A jellegzetes karácsonyböjti ételek fontos alapanyagai voltak a zöldségek és a gyümölcsök, közülük is leginkább a bab, a lencse, a káposzta, a gomba, az aszalt gyümölcsök, az alma, a dió és a sült tök. A szokás szerint a zöldségekből és az aszalt gyümölcsökből készült leves vagy sűrűbb étel volt a főfogás. Az aszalt gyümölcsök és a káposzta kivételével mindegyik zöldséghez fűződik egy-egy hiedelem

A babot és a lencsét egyaránt azért fogyasztották, hogy sok pénzt, gazdagságot hozzanak az elkövetkezendő évre, ám a babhoz több más hagyomány is kapcsolódik. Egyes helyeken azért ették, hogy sok csibéjük legyen az újévben, máshol lencsével kevert babot kentek az ökrök és a tehenek hátára, hogy szép kövérek és értékesek legyenek. A gombafogyasztás szintén a baromfineveléssel volt kapcsolatos, a babona szerint ugyanis, aki nem eszik gombát karácsonykor, nem lesz baromfia az újévben.

A karácsonyesti vacsoránál fontos szerepet kapott az alma, a dió és a sült tök is. Az almához szerelmi jóslások és szépségvarázslatok is tartoztak.





A lány az éjféli misére hívó első harangszókor a kútból húzott aranyvízbe tett almáról mosdik, hogy szebb legyen, aztán magával viszi a gyümölcsöt a misére, másnap pedig ha a ház előtt, az utcán eszi meg, megláthatja jövendőbelijét. Más helyeken az almát az állatok ételébe vagy vizébe tették, hogy ugyanolyan gömbölyűek és egészségesek legyenek. Szokás volt az is, hogy szenteste a családfő felvágta az almát annyi cikkre, ahányan az asztalnál ültek és együtt megették a gyümölcsöt, ezzel szimbolizálva kívánságukat, hogy a család összetartó maradjon.

A diófogyasztáshoz leginkább egészségvarázslatok kötődtek. A hiedelem szerint a diótörés megmutatja, hogy a család egészséges vagy beteg lesz-e a jövő évben, attól függően, hogy egészséges vagy férges volt a dió.

A sült tök esetében szintén egészségvarázsló hagyományokról kell említést tennünk, ugyanis a torokfájás megelőzése érdekében fogyasztották. Voltak azonban olyan szokások, melyek úgy tartották, ha édeset esznek karácsonykor, nem lesznek szomorúak az újévben.

A karácsonyi ételek egy újabb fontos csoportja az egykor országszerte jelentős szerepet betöltő öntött, főtt és sült tészták voltak.

Előbbiek mindegy, hogy milyen módon készültek, leggyakrabban mákkal ízesítették, de főleg a Dunántúlon gyakori volt a túrós töltelék is. Hiedelem viszont általában a mákos vagy a mézes-mákos tésztákhoz kapcsolódtak.





A hagyományok a tészták esetében majdnem mindig szerelmi jóslások voltak. Úgy tartották, hogy a karácsonyi vacsoránál, ha a fiatal lány lekapja a család egyik férfitagja villájáról az első falat mákos tésztát és kiszalad vele a ház elé, olyan nevű lesz a férje, amilyen nevű férfi először a ház felé jár. A tésztafélék közé tartozott a kenyér, a fonott kalács, a pogácsa és a perec is.

A kalácssütéshez is tartozik egy igen kedves szokás. A régiek vagy minden állatnak sütöttek egy cipót kalácstésztából, vagy egyet sütöttek kilenc szem borssal, kilenc gerezd fokhagymával, sóval, és ezt osztották szét köztük, mondván

ha mi kedvezünk nekik, ők is kedveznek nekünk.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
Ezért tulajdonítottak mágikus erőt a karácsonyi asztalnak
  2017-12-14 21:06:38, csütörtök
 
 



Régen a hagyományos karácsonyi asztal nem csupán az ünnepi ételek miatt kapott központi szerepet a családok életében. A karácsonyi asztal állításával igyekeztek elérni, hogy a következő év termékeny legyen, a család bőségben éljen.

Cél volt az is, hogy a karácsony éjjelén betérő angyalok, halottak, s a Kisjézus szállást és ennivalót találjanak a háznál.





A karácsonyi ételeknek, az asztalra került tárgyaknak mágikus erőt tulajdonítottak, később egész évben használták őket a baj elhárítása vagy megelőzése érdekében.

Alma, só, tojás, fokhagyma és vöröshagyma az asztalon

Először az erre a célra készített abroszt terítették fel. Tálban sült hús, kolbász, hurka, szalonna, frissen sült kenyér, kalács, dió, de méz és bor is került az asztalra. Kistányérban magvakat, kosárkában hagymát, fokhagymát, tököt, almát tettek rá. Utóbbi a család összetartozását jelképezte. A gazda felvágott egy almát annyi felé, ahányan vannak a családban, és egyszerre megették, hogy együtt maradjanak.

A karácsonyi asztalra helyezett só a néphagyomány szerint alkalmassá válik tehenek, méhek megvarázslására, gyógyítására, a tojás az állatok egészségét biztosítja. A fokhagymát éjfélkor az állatoknak adták, hogy a rontást távol tartsák vele.





A vöröshagymával a következő év időjárását jósolták meg. A tököt azért helyezték az asztalra, hogy jó módban, egészségben éljenek. Az asztalon lévő bort torok- és fülfájás gyógyítására használták.

Ekevas és patkó is kerülhetett az asztal alá

Az asztal alá szénát, szalmát szórtak, gazdasági eszközöket helyeztek. Ezek lehettek ekevas, járom, lószerszám, borona, asztal lába köré csavart tehénlánc, kaszakő, néhol sodrófa, mángorló, ácsszerszámok... Így próbálták biztosítani, hogy jó legyen a termés, az eszközök tartósak, jól használhatóak maradjanak egész évben.

Az abrosz varázsereje

A karácsonyi abrosz általában fehér, díszítése fehér vagy piros; szőtt, vagy hímzett. A karácsonyi abrosszal kizárólag ekkor terítettek, de évközben is előkerült más céllal. Varázs- és gyógyerejébe vetett hit annyira fontos volt, hogy a beteg embert megdörzsölték vele, átkötötték, betakarták, így gyógyították. Az abrosszal megelőzésképpen is betakaróztak, így próbálták elérni, hogy ne legyenek betegek. A jó termés érdekében ebből az abroszból vetették a búzát.





Kenyérsütéskor sütőabrosznak használták, hogy szépen keljen a kenyér. Úgy tartották, ha kimossák, elmegy a varázsereje; s azt csak a következő karácsonykor kaphatja vissza. A jobb termés reményében a gyümölcsfákra kötözték vagy alájuk szórták a szénát, szalmát.

Az asztalra helyezett magvak célja a jövő évi jó termés, a bőség bevonzása volt. A leszedés után a baromfinak adták a magokat, hogy jobban tojjanak.

Ez lett az ételmaradék sorsa

A karácsonyi abroszon felhalmozódott ételmaradéknak, morzsának mágikus erőt tulajdonítottak, ezért az állatok elé szórták, hogy azok egészségét, termékenységét megőrizzék. Azt tartották, hogy a karácsonyi morzsával együtt az egész év szerencséjét kidobnák. Az asztal leggyakrabban aprószentek napjáig érintetlen maradt. Külön esemény volt az asztalbontás. Miután mindent összepakoltak, a morzsákat egy külön zsákocskába tették. Ezzel visszaállt a hétköznapok rendje, véget ért az ünnep.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
Betlehemezés, csobánolás, regölés – Karácsonyi hagyomá
  2017-12-12 19:58:51, kedd
 
  Betlehemezés, csobánolás, regölés - Karácsonyi hagyományok nyomában





A téli ünnepkör - így a karácsony is - többségében vallásos eredetű szokásokat tudhat magáénak, de meghonosodtak mágikus eredetű rítusok is.

Meglepő, de karácsonyhoz közeledve egyre több és több évkezdő jellegű népszokással találkozhatunk, elég csak a Katalin, András, Borbála vagy Luca napi hagyományokat említeni. Ennek oka és eredete egészen a honfoglaló magyarságig megy vissza.

Az akkori emberek ismerték a földművelést, de leginkább állattenyésztéssel foglalkoztak, így az időszámításuk eltért a földművelőkétől. Évkezdésük kialakulása a nyári legelőre és a téli szállásra vonulástól függött, ezért ünnepelték az újévet karácsonykor Magyarországon egészen a 16. századig.

Betlehemezés


A karácsonyi népszokások középpontjában természetesen a betlehemezés áll, aminek több változata is van.

Leggyakoribb formája, a legtöbbünknek ismert előadás, amiben általában gyerekek játsszák el a megszokott, mókás pásztorjátékot kifordított állatbőr bundában.

Dunántúlon és a Felső-Tisza vidékén a betlehemezés egy másik változata él, ahol ugyanezt az előadást bábukkal játsszák el.

Tolna megyében a Bukovinából betelepült székelyek egy úgynevezett csobánolással ünnepelnek. Ilyen alkalmakkor felnőtt férfiak adják elő a karácsonyi misztériumot állatbőrből készült ijesztő maszkokkal. Szintén ide kapcsolható, bár vallásos eredete vitatható, mikor a pásztorok különböző zajkeltő eszközökkel körbejárják a templomot, hogy elűzzék a gonosz szellemeket és boszorkányokat.

Vesszőköteg, regölés

Nem egyházi jellegű népszokásaink egyike az Ipolyság településein, hogy karácsony böjtjén egy csordás vesszőköteggel a kezében kopogtat be azokba a házakba, ahol tehenet tartanak. A hagyomány szerint a gazdasszony annyi vesszőszálat vesz ki a kötegből, ahány tehenet tartanak és ezzel megcsapkodja a csordás lába szárát, ezzel biztosítva a jó tej- vagy húshozamot a jövő évre.

Egy másik, az előzőnél ismertebb szokás december 26-ához, karácsony másnapjához kapcsolódik, a regölés. Ebből az alkalomból gyerekek, legények és felnőtt férfiak házról házra járnak és bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. Egyes nyelvészek szerint a regölés kifejezés ősmagyar eredetű, kántálásuk és énekük ezért visszavezethető az egykori sámánok révülésére.

A Dunántúlon és Udvarhelyen, Erdélyben a legények láncos bottal és köcsögdudával járnak regölni, az eladósorban lévő leányok házánál énekelni varázséneküket. A termékenység-varázslattól jó egészséget és vagyont remélhet a gazda. Más esetben egy leányt és egy legényt regölnek össze, ami azt jelenti, hogy szerelmi varázslattal kötik össze őket. Mindenfajta regölést megelőz egy bemutatkozó rész, mikor elmondják, hogy ők István király szolgái, nem tolvajok, csak varázsénekeikkel minden jót szeretnének kívánni.

December 26-án István vértanút ünnepeljük, de az István név olyannyira összekapcsolódott első királyunkkal, hogy ezért az ő szolgáiként mutatkoznak be a regösök.

Terített asztallal kapcsolatos hagyományok

Szenteste az asztalra egészséges diót és almát volt szokás tenni. Az egészséges dió az egészséget, az alma a termékenységet szimbolizálta. A dió esetében nagyon fontos volt, hogy egészséges legyen, mert a beteg dió betegséget hozhat az elkövetkezendő évben.

A karácsonyi vacsora végeztével az almát felvágták annyi szeletre, ahányan az asztalnál ültek, így mindenkinek jutott egy darab, amit aztán megettek, ezzel jelképezve, hogy amilyen kerek az alma, olyan összetartó legyen a család.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
Kísérlet az eredeti Mikulás-jelenség hiteles rekonstrukciójá
  2017-12-06 00:28:25, szerda
 
  Kísérlet az eredeti Mikulás-jelenség hiteles rekonstrukciójára





A 20. század szekularizált, mindenben eladhatóságot kereső márkaképviselői károsan eltorzították és a maguk hasznára fokozatosan átalakították azt a keresztény alapú Szent Miklós-tiszteletet, amely addig hosszú évszázadokon keresztül eleven, a társadalmat is jótékonyan ösztönző-nevelő hatású hagyományt jelentett. A 4. században élő, karitatív lelkületű, szent püspök ünnepnapjához kötődve a mai médiában és a közéletben is javarészt egy olyan kilúgozott-degradált "Mikulás-brand" jelenik meg, amelyik pocakos-szakállas alakja, piros süvege és ruhája alapján rögtön azonosítható, és onnantól bármilyen "komiszságra" bevethető. Kell-e mondanom, hogy leleményes, felvilágosult és korlátokat nem tűrő világunkban "mikulásozás" terén a fantáziának nem lehet többé semmiféle határt szabni... Sajnos mai tendencia, de nagy kár lenne, ha az eredetileg értékteremtő-/erősítő hagyomány és léleknemesítő tanúság ellenében felülkerekedne a kilúgozott, tartalmatlan, legfeljebb másodpercnyi röhögéssel gazdagító mítosztalanítás, amely az általánosan ismert Szent Miklós alakjából a magadiktálta kifordult silányságával együtt Dugovics Tituszként rántaná magával a benne hordozott értékeket és követésre mozgósító erényeket is.

Szent Miklós példája korunk számára is időszerű mondanivalót hordoz, és erre talán soha nem szorultunk annyira rá, mint manapság. Hogy megkönnyítsem a lehetséges tanulságokhoz vezető utat, szeretném 10 gondolatban megközelíteni a "Mikulás-projekt" jelentőségét:

1. A Mikulás-hagyomány történelmi személyt, Szent Miklós myrai püspök alakját és lelkiségét hordozza. (A Gyed Maróz, a Télapó, a Coca Cola-apó stb. inkább mitológikus, mese- vagy reklámfigurák, amelyeket egy-egy ideológiai rendszer helyenként Szent Miklós ellensúlyozására, semlegesítésére is bevetett.)

2. December 6-án (vagy 5-én este) nem Szent Miklós jön el, de az érkező "Mikulás" őt képviseli, lelkiségét jeleníti meg, utánozza.

3. Szent Miklós a (krisztusi) jótettek szentje és lelkesítő jó példája. Olyan, valóban önzetlen és a Jézus Krisztus által hirdetett szeretetből fakadó, segítő jótetteké, amelyek nem feltétlenül várnak viszonzást: köszönetet, viszont szeretetet, fizetséget, ellenszolgáltatást, mert valódi szeretetből, szívbeli békéből és alázatos jóságból történnek. Jézus mondja: "Tegyetek jót és kölcsönözzetek, semmit vissza nem várva; így nagy lesz a ti jutalmatok (ti. a Mennyek Országában)" (Lk 6.35). Az ilyenfajta krisztusi ajándékozó egyfajta "ellensúlyozást" mégis érezhet: a megajándékozott személy meglepett örömét, meg azon megnyugtató hitét, hogy ezzel Istent szolgálja, aki "rejtekében is látja és számon tartja az övéit". Már az önzetlen lelkiségnek ez a reklámja megér egy Mikulás-ünnepet.






4. Ha a Mikulás mellett krampusz is van, az kétféle módon értelmezhető:
- vagy megkötözve jelenik meg, ami azt jelképezi, hogy Miklós püspök hitének hűségével és az önzetlen szeretet gyakorlásával sikeresen ellnállt a sátán kísértéseinek, és a gonosz hatalmát Krisztus erejével bilincsbe zárta;
- vagy szabadon, azaz immár megszelidítve, alárendelten szolgálja őt, pl. az ajándékok kiosztásában.

5. Szent Miklós "a jótettek kultúráját" (amelyet számos szent életében, mi szaléziak pl. Don Bosco minden napjaiban láthatunk) egyházvezetőként, azaz felelősséget hordozóként és hatalmat gyakorlóként élte! (Ezt a hatalmat jeleníti meg jelképes kellékként a püspöki pásztorbot.) És ha egy mozgalmas korszakban sok egyéb fontos teendője mellett erre is volt ereje és ideje, gondolhatjuk, hogy ez életének szerves és természetes része volt. Ez a maga időszerűségében ma is arra figyelmezteti korunkat, hogy a hatalom szeretete helyett a szeretet hatalmát érvényesítsük.

6. Ha az utókor mégis tudhat Szent Miklós eredetileg titkosnak tervezett jótetteiről, az nyilván azért van, mert az egyes eseteknél itt-ott porszem került a gépezetbe. Bizonyára százával vannak az általunk nem ismert egyéb szeretetgyakorlatai. Lelkületébe ma se férne bele, hogy jócselekedete közepette mobiljával selfie-t készítsen, netán a sajtó munkatársai jelenlétében végezze...

7. Szent Miklós - amúgy is ennyire időtálló és időszerű - lelkiségét nem lehet és nem is szükséges mítosztalanítani, nem kell pl. attól tartani, hogy mi lesz, ha a gyerekek számára kiderül, hogy ki játszotta a Mikulást. Ettől még nem tudjuk nemlétezővé tenni őt! Viszont az ajándékok értékénél lényegesen fontosabb az ajándékozói lelkület üzenetének közvetítése. Ilyen értelemben a Mikulás-tiszteletből nem lehet kinőni, hiszen bármilyen korú gyermek, fiatal és felnőtt gazdagodhat "a jótettek kultúrája" által. Hívő keresztények számára pl. egy miselátogatással, egy jóleső gyónással, magunkbanézéssel, netán régi haragosunkkal való kibéküléssel is párosítható "ajándékosztó Szent Miklós" megünneplése.

8. Egész életre elidegeníthetjük kisgyermekeinket Szent Miklós pozitív üzenetétől és páratlan mondanivalójától, ha riogatásra, feddésre "rendeljük meg". Ő nem erkölcscsősz és félelmetes megmondóember! Természetesen egy kis virgács visszajelzésként, jelszerű helyreigazításul nem árt, meg olykor-olykor konkrét kis kihágásokról is szabad (csodálatos módon) előre értesülnie, hiszen Ő a mindent tudó és látó Isten követe, akivel nagyon jó és közvetlen kapcsolatot ápol, de jelenlétének - akárcsak az Isten és a kereszténység küldetésnek - alapvetően pozitív, mondanivalóval, üzenettel megpecsételt missziónak kell lennie! A Mikulás ezért verbális üzeneteiben kitérhet saját példája tanúságára, az Istenről, hitéről, a szeretet gyakorlásáról és boldogságkereséséről való tanításra. (Ezen nem utolsó sorban a szülő is elgondolkodhat, mit mondana ő saját gyermekének erről...)

9. Érdemes ezt a találkozást valamennyire a rövid pillanatra magába szálló, elcsöndesedni és türelmesen várakozni tudó imádság alkalmává is tenni. Feleleveníteni az alapimákat, amelyeket valaha tanultunk, elmélyíteni tartalmukat, gyakorlatukat, logikájukat, és közben egymásért, távol élő vagy elhunyt szeretteinkért elmondani egy közös imát. A szeretet hatalma a helyes értelemben vett, lelki békét és Istenre hagyatkozást erősítő imából táplálkozik. A zaj és hangzavar világában ez egy soha vissza nem térő, jótékony lehetőséget is jelenthet az igazi emberségünkhöz való visszatérésre.

10. Mikulás az adventi (várakozó) időszakban egyfajta előhangolódást jelenthet Karácsony ünnepére, amelynek sokkal inkább kell szólnia a várakozásban és készülődésben megújuló személyes jelenlétünk és szeretetünk minőségének odaajándékozásáról, mint a mind értékesebbnek hitt tárgyi ajándék hektikus felkutatásában és megvásárlásában sokszor. Mondhatnánk, a Mikulás lehetne a Karácsony egyfajta főpróbája. Kis túlzással: amilyen a Mikulásunk, olyan a Karácsonyunk. Ilyen kérdésekkel szembesíthetjük magunkat: Milyen értékek mozgatják, erősítik egyéni és családi életünket? Mit tartunk legfontosabbnak közvetíteni szeretteinknek a szeretet jegyében? Miben van hiányunk, miben kell erősödnünk?

Nem hinném, hogy a fent említett mítikus vagy mesebeli lények ennyiféle üzenetet, mondanivalót tartogatnának "kultuszukban".
Szent Miklós életének ilyen gazdag tartalma láttán érdemes elgondolkodnunk az eredeti és nevelő erejű Mikulás-hagyomány fejlesztésében.


P. Csány Péter SDB







Forrás: Link




 
 
0 komment , kategória:  LEGENDÁK,HAGYOMÁNYOK  
     1/22 oldal   Bejegyzések száma: 214 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 75 db bejegyzés
e év: 762 db bejegyzés
Összes: 23703 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1349
  • e Hét: 22600
  • e Hónap: 115404
  • e Év: 1238840
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.