Belépés
charlotteani.blog.xfree.hu
"Az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív" (Prédikátor 7:3) Nálam helye van az érzelmeknek, az állatok szeretetének, a Bibliának, az élet dol... Molnár Anikó
1976.03.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Ady Endre élete (1877-1919) költő, újságíró
  2016-06-28 04:08:06, kedd
 
  Ady Endre
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ady Endre

Link

Ady 1908-ban (Fotó: Székely Aladár)

Élete
Született: 1877. november 22.
Érmindszent[1]
Elhunyt:1919. január 27. (41 évesen)
Budapest
Nemzetiség: magyar
Szülei: Ady Lőrinc
Pásztor Mária
Házastársa: Boncza Berta
Pályafutása:
Írói álneve: Ida
Jellemző műfaj(ok): költészet, újságírás
Irodalmi irányzat szimbolizmus
Alkotói évei: 1899-1918
Első műve: Versek (Debrecen, 1899)
Fontosabb művei: Vér és arany (1907)
Az Illés szekerén (1908)
Szeretném, ha szeretnének (1909)
A halottak élén (1918)


Érmindszent, Ady Endre mellszobra szülőháza kertjében

Link
Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre[2] (Érmindszent,[1] 1877. november 22. - Budapest, Terézváros, 1919. január 27.[3]) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

Tartalomjegyzék [elrejtés]
1Élete
1.1Veleszületett testi adottságai
1.2Gyerekkor
1.3Életpályája
2Költészete
3Ady Endre, az újságíró
4Kötetei
5Származása
6Jegyzetek
7Források
8További információk
8.1Művei
8.2Szakirodalom
9Kapcsolódó szócikkek

Élete

Érmindszent, diósadi Ady Endre szülőháza

Link
Egy szatmári faluban, Érmindszenten, elszegényedett nemesi családban született. Édesapja diósadi Ady Lőrinc (1851-1929), kisparaszti gazdálkodó, édesanyja tiszaeszlári Pásztor Mária (1858-1937), református lelkipásztorok leszármazottja volt. Egy nővére (Ilona, aki még egyéves kora előtt meghalt) és egy öccse volt, Ady Lajos (1881-1940), aki magyar-latin szakos tanárként ábrándos nyelvészkedéssel nevüket Ond vezér nevéből eredeztette.

Veleszületett testi adottságai
Ady több átlagostól eltérő testi adottsággal jött a világra. Mindkét[4] kezén hatujjúsággal született. A rendellenesség enyhébb változatát jelentő, csupán csont nélküli, csökevényes bőrnövedékeket születése után - a tövüknél cérnahurokkal elkötve, elsorvasztva - a bába tökéletesen eltávolította.[4] Sokujjúságát később a költő a kiválasztottság táltosjeleként értékelte, és ez a közvéleményben is misztikumként lengte körül. Emellett ,,mindkét oldalt lenőtt" füllel, és feltűnően nagy, rövidlátó szemmel született. Felnőttként hiúságból nem hordott szemüveget, inkább egészen közelre hajolva olvasott. Lábai alkatilag véznák, gyengék, ennek tudhatta be bizonytalan járását, nagy bütykei miatt pedig speciális cipők viselésére kényszerült.[4]

Gyerekkor
Tanulmányait az érmindszenti református elemi iskolában kezdte 1883-ban, ahol Katona Károly tanította írásra, olvasásra, számolásra, bibliai történetekre és zsoltáros énekekre. Szülei idővel gimnáziumba szánták, ez volt az oka, hogy tanulmányait 1886-tól a katolikus népiskolában folytatta Hark István keze alatt: az elemi befejeztével, 1888-ban a nagykárolyi piarista gimnáziumba került. Ebben az iskolában voltak saját bevallása szerint a legszörnyűbb diákévei amellett, hogy itt erősödött meg a fizikailag addig gyengécske gyerek, itt írta első költeményeit is, amelyek többnyire verses csúfolódások voltak, és ezekből az évekből származik barátsága Jászi Oszkárral, akivel együtt jártak hittanra. 1892-től a zilahi református kollégium diákja volt, ahol 1896 júniusában jelesen érettségizett: csak görögből és matematikából kapott jó osztályzatot. A liberális szellemű zilahi ,,ősi schóla" a szigorú szerzetesi iskolából kikerülve a szabadságot jelentette számára: itt szabad volt nyilvánosan is cigarettázni és itt váltak rendszeressé a szombat esti kocsmázások is; emellett itt érték első - iskolai - irodalmi, és szerelmi sikerei is, utóbbi F. Erzsike személyében, aki későbbi versei Zsókája lett. Itt ismerte meg Kun Bélát is, aki egy ideig magántanítványa volt.

Életpályája
Édesapja a lecsúszott család újra-felemelkedésének lehetőségét: a leendő szolgabírót látta benne, ezért beíratták a debreceni jogakadémiára. A várost nem sikerült megszeretnie: szülei beleegyezését megszerezve a második évre már a pesti jogi karra iratkozott be, majd Temesvárra ment, ahol délelőtt a királyi táblánál írnokoskodott, délután magánórákat adott. Temesvárról nagyon betegen vitte haza édesanyja 1897 karácsonyán, ahonnan felgyógyulva utazott újra Budapestre a IV. félévre beiratkozni; azonban a többször is megküldött tandíj korhelyeskedésre elúszik: nem mert szülei szeme elé kerülni, ezért Zilahra utazik, ahol ügyvédbojtár lesz és egy barátjánál lakik: ezidőtájt születik meg egy önálló verseskötet kiadásának gondolata. Ősszel az egyetem folytatásának szándékával ismét Debrecenbe ment, azonban az előadásokat hanyagul látogatta, sokkal jobban érdekelték a lapok (Debreceni Főiskolai Lapok, Debreceni Ellenőr, Debreceni Hírlap). Előbb a Debreczeni Hírlap, majd 1899-től a '48-as érzelmű, függetlenségi párti Debreczen című folyóirat ,,hivatásos" munkatársa lett; a soron következő félévre már be sem iratkozik, ezzel vége szakadt jogegyetemi tanulmányainak. Ugyanebben az évben megjelent első verses kötete, Versek címmel, de nem volt sikere.


Ady és Csinszka 1914 körül

Link
1899 végén Nagyváradra ment, ahol gazdag kulturális élet volt ekkor. 1900 január elején a kormánypárti Szabadságnak lett a belső munkatársa: ekkor ez volt Nagyvárad legtekintélyesebb és anyagilag legerősebb lapja. A társadalmi igazságtalanságról és a munkásnyomorról írt kritikus cikke 1901. április 22-én jelent meg a Friss Újságban Egy kis séta címmel, amely azonban világnézeti ellenszenvet gerjeszt ellene lapjánál, így május 23-ától a lapversenytárs Nagyváradi Napló kötelékébe lépett. Jó újságíróvá vált, magyar prózai stílusa itt fejlődött ki. Új verskötetet is kiadott 1903-ban Még egyszer címen, azonban ez is komolyabb visszhang nélkül maradt. Ady Nagyváradon bohém éjszakai életet élt, amelyben Halász Lajos és Szűts Dezső voltak állandó partnerei. Ehhez a városhoz kötődik az a végzetes szerelmi viszony is, amelynek következtében először elkapta a szifiliszt: erről a Mihályi Rozália csókja című novellájában ír.

Életében az áttörést 1903 augusztusa hozta el: ekkor ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal, egy Nagyváradról elszármazott gazdag férjes asszonnyal, aki ekkor Párizsban élt és látogatóba jött haza. Léda (Ady így nevezte őt el) lett a múzsája; az ugyanebben az évben megjelent Még egyszer című kötetében ,,A könnyek asszonya" című költeményt már ő ihlette. Lírai kibontakozásában Léda iránti szerelme és nála tett párizsi látogatásai segítették. A Léda-kapcsolat 9 évig tartott: 1903-tól 1912-ig. Léda 1907-ben halott lánygyermeket hozott világra, vélhetőleg a költőtől. Kapcsolatuk 1912-re teljesen megromlott: Ady a Nyugatban publikált Elbocsátó szép üzenet című versével végleg szakított Lédával.

Hétszer járt Párizsban 1904 és 1911 között. Első, egy évig tartó párizsi útja után az ellenzéki Budapesti Naplónál helyezkedett el, ahol 500 cikk és egy sor költemény jelent meg az ő tollából. A rövid idővel a hazatérése után tartott választásokon a nem várt ellenzéki siker - amely 30 év után váltotta a kormányzó Szabadelvű Pártot - a lapot kormánytényezővé tette azzal, hogy annak főszerkesztője, Vészi József a miniszterelnök sajtófőnöke lett. 1906-ban a Fejérváry-kormány lemondott, és mivel Ady pozíciót töltött be a darabontkormány mellett sajtótudósítóként, méltatlan támadások érték, ami elől előbb Érmindszentre, majd júniusban Párizsba ,,menekült".

A második párizsi tartózkodása és a kapcsolódó földközi-tengeri utazás időszaka termékeny korszaka a költészetének. 1906-ban megjelent harmadik verskötete Új versek címmel - ez a könyv mérföldkő a magyar irodalomban, a modern magyar költészet születését jelzi -, de a negyedik kötete, a Vér és arany hozta meg az igazi sikert és a kritikusok elismerését.



Link
Az egykori EMKE kávézó épülete Nagyváradon. Itt alakult meg A Holnap Irodalmi Társaság
1908-ban a Nyugat című új irodalmi lap első számában megjelentek Ady versei és esszéi, ennek a lapnak lett élete végéig munkatársa, 1912-től pedig az egyik szerkesztője is. 1908-ban Nagyváradon A Holnap nevű irodalmi csoport egyik alapítója volt. Egy antológiát jelentettek meg Ady költeményeivel, valamint Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka műveivel. Ezeket a verseket rosszallással és értetlenséggel fogadták.

A Nyugat kétségtelenül a magyar irodalom legfontosabb folyóirata, melynek Ady nemcsak szerkesztője volt, hanem szimbóluma is. Mivel a Nyugatban nem jelentek meg politikai cikkek, írt más lapokba is (például: Népszava, Világ). Keményen kritizálta a politikai helyzetet. Nem volt ínyére a vezető pártok nacionalizmusa, bírálta a szociáldemokraták antinacionalizmusát is; látta mennyire maradt el Magyarország a fejlett országok után, de rámutatott a nyugati országok fogyatékosságaira is.

Jászi biztatására jelentkezett a szabadkőműves Martinovics páholyba, amelybe 1912. május 3-án vették fel. A páholy tekintélyét emelte Ady tagsága, ezért rövid idő alatt léptették legény, majd mesterfokba. A páholymunkákon azonban csak igen ritkán vett részt, hét éves tagsága alatt mindössze négy alkalommal - azaz felvételén és díjemelésein kívül csak egyszer.[5]

A Lédával való szakítása után többnyire csak alkalmi nőkapcsolatai voltak. 1913. november 21-én a hűvösvölgyi Park Penzióban Balázs Béla mutatta be neki Dénes Zsófiát (,,Zsuka"), a Párizsban élő fiatal újságírónőt, akivel gyorsan megkedvelték egymást, és akit a költő saját neve után Andreának nevezett el. A gyorsan kibontakozó szerelem hatására esküvőt fontolgattak, azonban Dénes Zsófia anyjának heves tiltakozása miatt a kézfogó elmaradt; a Becéző, simogató kezed és az Élet helyett órák című, a Ki látott engem? kötetben megjelent költeményei a Dénes Zsófia iránti érzései emlékei. 1914-ben találkozott az akkor 20 éves Boncza Bertával, akivel 1911 óta levelezett.[6] Berta első levelét egy svájci intézetből írta Adynak.[6] 1915. március 27-én a lány apjának (Boncza Miklós, neje: törökfalvi Török Berta) beleegyezése nélkül összeházasodtak.[6] Verseiben Csinszkának nevezte Bertát.[6] Esküvői tanúik Vészi József és Ignotus-Veigelsberg Hugó voltak.[7]


Ady síremléke a Kerepesi temetőben (Csorba Géza alkotása)

Link
Az első világháború kitörését nemzeti tragédiaként élte meg; ez idő alatt nem közölt írásokat, négy év hallgatás után, 1918-ban jelent meg újabb verseskötete, A halottak élén cím alatt. A kötetet Hatvany Lajos szerkesztette, aki ,,a kötet összeállításába erős kézzel nyúlt bele", egyes verseket ki is hagyott.[8]

Az őszirózsás forradalom után megalakult népköztársaság a forradalmi versei miatt megpróbálta kisajátítani, saját költőjének tekinteni. Ady ettől igyekezett elhatárolni magát, noha harcos híve volt a polgári radikalizmusnak, és ,,vezérének" nevezte Jászi Oszkárt. 1918 novemberében (a Tisza-gyilkosság után) a harmadlagos szifilisz jellemző szövődményeként kisebb szélütést kapott. Ettől kezdve beszéde szaggatottá vált, de elméje tiszta maradt. Később megkapta a világon épp ekkor végigsöprő spanyolnáthát, ebből kialakuló magas lázzal járó tüdőgyulladását a Liget Szanatóriumban kezelték. Két hete ápolták, amikor egy reggel hírtelen meghalt (1919. január 27-én, 41 évesen). Halálát végül is, Czeizel Endre adatai szerint, a kórboncolás alapján a főverőér megrepedése okozta, melyet a harmadlagos vérbaj jellemző megnyilvánulása, az aorta idült gyulladása miatt kialakult főverőér tágulat előzött meg[4]

Temetése január 29-én volt: koporsóját a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, ahol Kunfi Zsigmond, Móricz Zsigmond, Vincze Sándor, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Pikler Gyula, Bíró Lajos, Jászi Oszkár, Kernstok Károly, Schöpflin Aladár és sok más közéleti személyiség mellett több ezren rótták le kegyeletüket és búcsúztatták, majd kísérték utolsó útjára fedetlen fővel, a Múzeum körúton és a Rákóczi úton át a Kerepesi temetőig.

Költészete
Fő szócikk: Ady Endre költészete


Babits Mihály és Ady Endre Székely Aladár fényképén

Link
A 19-20. század fordulójának magyar költészetét a haldokló népi-nemzeti iskola határozta meg, mely Petőfi nyomain járt, utánozta népies hangját és nem tudta magát megújítani. Ady, ha nem is az első volt, aki szakított a hagyománnyal, de az első, aki utat tört egy új, modern stílusnak. Bár szívesen tetszelgett a magányos, meg nem értett forradalmár szerepében, a valóságban költőtársai támogatták őt és sokan utánozták verseit. Maga Ady nem kedvelte az utánzókat, és A duk-duk affér[9] című írásában ki is gúnyolta őket.

Az első két kötete még nem jelentett semmi újat. Az új stílus elemei először esszéiben, publicisztikájában és más írásaiban mutatkoztak meg. Egy új költészeteszmény nevében lép fel, hangsúlyozva azt, hogy ő nem lesz a ,,szürkék hegedőse". Az ősi, magyaros költészet, kultúrkör és az új, forradalmi változást hozó költői program egyesítése a célja - ezáltal szakítva ki a magyar költészetet az elvadult Hun táj virágtalan vidékéből.

,,
Hajdani, eltévedt utas
Vág neki új hináru utnak,
De nincsen fény, nincs lámpa-láng
És hírük sincsen a faluknak.

"
- Az eltévedt lovas, részlet, 7. versszak
,,
Elvadult tájon gázolok:
Ős, buja földön dudva, muhar.
Ezt a vad mezőt ismerem,
Ez a magyar Ugar. ...

Csönd van. A dudva, a muhar,
A gaz lehúz, altat, befed
S egy kacagó szél suhan el
A nagy Ugar felett.

"
- A magyar Ugaron, részlet, 1., 4. versszak

Szülőháza elölről

Link
Sajátos technikával dolgozik: egyrészt megalkotja egyedi kevert ritmusát, mely a szimultán verselés egy kevert változata; a belső ritmus, ismétlések, halmozások, puritánabb versszerkezet és a zökkentés, tagolás jellemző e sajátos ritmikára. Továbbá új szavakat alkot az ,,el" igekötő igékhez való hozzátoldásával, ezáltal keltve egy vagy csak múltbeli vagy elszalasztott lehetőséget, történést vagy balul sikerült próbálkozást a múltban. Többé-kevésbé ezek az igéi a magyarság szomorú sorsára utalnak (elél, elmásol).


Érmindszent látképe szülőháza udvarából

Link
Ady tematikus-motivikus költő. Költészetében meghatározott motívumcsoportokat követhetünk végig, s ezzel Ady egyedülálló a világirodalomban. Tematikája, szimbólumrendszere: ars poeticák, szerelem (Léda, Csinszka), látomásos tájköltészet, Magyar Ugar, Istenes versek, magyarság - kuruc tematika, létharc - pénz motívuma, halál, forradalmi versek és világháborús költészet.

Adyt biztosan befolyásolták Baudelaire és Verlaine versei. Gyakran használja a szimbolizmus elemeit, visszatérő témái az Isten, Magyarország és a harc a túlélésért. Más témái élete bizonyos időszakaiban fordulnak elő: pénz, Léda.
Szimbolizmusa költeményeinek látomásosságában, meghatározatlanságában jelentkezik. Jelentős szereppel bírnak szimbolista ihletésű verseiben a színek (piros, fekete, fehér), a szuggeráló erő és az Adyra jellemző szómágia, mint például a korrespondancia (szokatlan képzettársítások, konkrét és absztrakt összekapcsolása) és a zenei crescendo (jambikusság, ismétlések, halmozás).

Szecessziós jelleget is mutat költészete, amit a következők támasztanak alá. A szecesszióra jellemzőek a dekoratív vonalak, az egzotikusság, különösség, titokzatosság. Ilyen verseit meghatározza az önfeltárulkozás, a személyiség új kultusza - szereplírának tekinthetők; az elkülönülés gesztusa, a túldíszítés, dekorativitás, az eufemizált halál.

Kiemelkedő egyéniség, aki másként gondolkodik a szerelemről, pénzről, életről és halálról, másként szereti hazáját. Szeretne változást hozni, nem érzi jól magát a feudálisan elmaradott Magyarországon.

Verseiből árad a harc, a lázadás a kor helyzete ellen. Költészetének egésze forradalom. A küzdésvágy és a reménytelenség érzése állandóan jelen van verseiben.

Messiás-sorsnak érzi a költő életét: Magyarországon duplán kell szenvedni, mint máshol a világban, ha valamit el akar érni az ember.

Stílusának egyik legjellemzőbb vonása a különös jelzők gazdagsága. Gyakori témája énjének testi-lelki kettészakadása. Életszeretet, az élet teljességének igénye mindvégig kíséri költészetét.

,,Vallom és hirdetem, hogy nincs értékesebb, hatalmasabb és szebb mint az élet."
Ady Endre, az újságíró
Újságíróként a Budapesti Naplónál, 1904-ben

Link Bővebben: Ady Endre újságírói munkássága
Ady Endre a modern magyar sajtótörténetnek is az egyik kiemelkedő alakja. ,,Újságíró-volta egyáltalán nem véletlenszerű. Ő nem úgy került a sajtóhoz, mint Petőfi (...) költői tehetségének jutalmaképp, és hogy megélhetéséről valamiképp gondoskodjanak. Ady előbb volt jó újságíró, mint jó költő, és mindvégig megőrizte újságíró természetét" - írta róla Szerb Antal. Ady a nagyváradi Napló munkatársa volt, és itt, a szerkesztőségben ismerkedett meg szerelmével, Lédával. Párizsból visszatért Nagyváradra s így szólította Váradot: Olyan gyönyörűszép Nagyvárad, mint egy kis Pece-parti Párizs.

Kötetei
Versek, Debrecen, 1899. június
Még egyszer, Nagyvárad, 1903. szeptember vége
Új versek, 1906. február
Vér és arany, 1907. december végén 1908-as évszámmal
Az Illés szekerén, 1908. december második felében 1909-es évszámmal
Szeretném, ha szeretnének, 1909. december közepén 1910-es évszámmal
A Minden-Titkok versei, 1910. december közepe
A menekülő Élet, 1912. január vége
Margita élni akar, verses regény, 1912
A Magunk szerelme, 1913. március vége
Ki látott engem?, 1914. február vége
A halottak élén, 1918. augusztus eleje
Az utolsó hajók, 1923
Voltak olyan versei is, melyek nem jelentek meg verseskötetben.

Származása
Ady Endre családfája
Diósadi Ady Endre
(Érmindszent, 1877. nov. 22.-
Budapest, Terézváros, 1919. január 27.)
költő, újságíró, ref. Apja:
diósadi Ady Lőrinc
(1851. aug. 15.-
1929. ápr. 22.) Apai nagyapja:
Ady Dániel
szilágylompérti birtokos,
a Wesselényiek számtartója Apai nagyapai dédapja:
Ady Bálint ref.
Apai nagyapai dédanyja:
n. a.
Apai nagyanyja:
Viski Julianna Apai nagyanyai dédapja:
Viski Dániel
nyárszói lelkész
Apai nagyanyai dédanyja:
Szabó Anna
Anyja:
tiszaeszlári Pásztor Mária
(Szatmár, 1858. júl. 4.-
Budapest, 1937. nov. 28.) Anyai nagyapja:
Pásztor Dániel
református lelkész, eredetileg ref.,
majd áttért a r. k. hitre Anyai nagyapai dédapja:
Pásztor József
református lelkész
Anyai nagyapai dédanyja:
Kolozsvári Borbála
Anyai nagyanyja:
Kabay Rozália Anyai nagyanyai dédapja:
Kabay Gábor
vagyonos falusi birtokos Érmindszenten, ref.
Anyai nagyanyai dédanyja:
Simay Zsuzsanna

Jegyzetek
Az egykori ötszázforintos bankjegy Ady arcképével

Link
Ugrás ehhez: a b Ady szülőhelyét gyakran tévesen Érdmindszentként adják meg. Helyesen: Érmindszent. Az Érdekes Újság Dekameronja I: Önéletrajz. mek.oszk.hu, (1913)
Ugrás fel Budapest V. ker. polgári házassági anyakönyv, 143/1915. folyószám.
Ugrás fel Haláleste bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 210/1919 folyószáma alatt.
Ugrás ehhez: a b c d CZEIZEL ENDRE. home.hu.inter.net. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
Ugrás fel Szűcs László: Ady Endre a Martinovics Szabadkőműves páholyban. (Hozzáférés: 2015. január 2.)
Ugrás ehhez: a b c d [/erett/download/irodalom/03.ady_endre_szerelmi_kolteszete.doc 03. Ady Endre: szerelmi költészet]. (Hozzáférés: 2009. október 1.) (.doc)
Ugrás fel A házasságkötés bejegyezve a Budapest V. ker. polgári házassági akv. 143/1915 folyószáma alatt.
Ugrás fel Ady életrajza (Literatura.hu)
Ugrás fel Ady Endre: A duk-duk affér
Források[szerkesztés]
OSZK gyászjelentések

További információk

Légrády Sándor tervezte 1969-ben kiadott egyforintos postabélyeg Ady Endréről

Link

Ady Endre szobra a pécsi Barbakánkertben, Melocco Miklós alkotása (1977). A szobrász a költő arcát a Vedres Márk által készített, hiteles halotti maszk alapján formálta meg

Link

Szobra a Liszt Ferenc téren

Link
Ady Endre a PORT.hu-n
Ady Endre rövid életrajza
Ady Endre. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
Mekis D. János: Ady-kultusz és Ady-hatás
Magyar Nemzeti Levéltár - Ady, a szabadkőműves
Stációk és tárgyak - Ady Endre és az Ady család tárgyi hagyatéka (PIM 2014)
Elveszettnek hitt Ady-kéziratot mutattak be (Hozzáférés: 2015. június 29.)
Vallomás a patriotizmusról (Ady-kézirat, az MTA KIK-ben)

Művei
Ady Endre művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Ady Endre művei (Project Gutenberg)
Ady Endre művei kategorizálva és címkézve
Ady: online-audiók Latinovits előadásában
Literatura
Ady Endre versei
A nagyváradi újságíró
Az újságíró Ady
Ady Endre művei a Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadónál
Ady Endre verse Székesfehérváron
Czeizel Endre: Ady Endre családfájának és sorsának értékelése
Az Ady-életmű a teológia mérlegén
Ady Endre versei műfordításokban Bábelmátrix
A "Nyugat" című irodalmi folyóirat digitalizált számai, 1908-1941
Szakirodalom[szerkesztés]
Papp István Géza: Ady Endre vonzásában Bába Kiadó, Szeged, 2007 ISBN 978-963-9717-64-0
A. MOLNÁR Ferenc: Ady Endre bibliájáról, Irodalomismeret, 2003
Borbély Sándor: Ady Endre, Horpács, Mikszáth, 2000
Domokos Mátyás (szerk.): A Komp-ország poétája. In memoriam Ady Endre, Budapest, Nap Kiadó, 2005
Fráter Zoltán, Hegyi Katalin: ,,Nincsenek itt már farsangi hajnalok". Ady és Csinszka pesti lakása, Budapest, Argumentum, 2001
Görömbei András: Barta János Ady-élménye, Irodalomtörténet, 2002
H. NAGY Péter, Lőrincz Csongor, Palkó Gábor: Ady-értelmezések, Pécs, Iskolakultúra, 2002
LOSONCI Miklós: Ady Párizsa, Budapest, Biró Family, 2001
Muzsnay Árpád (szerk.): Ady Endre és Móricz Zsigmond tanácskozás, Szatmárnémeti, 2009
Pomogáts Béla: Öt költő. Irodalomtörténeti tanulmányok [Ady Endre, Babits Mihály, Illyés Gyula, József Attila, Kosztolányi Dezső erdélyi vonatkozásai], Marosvásárhely, Mentor, 2005
SÁRA Péter: A minden titkok költője. Tanulmányok Ady Endréről, Budapest, Püski, 2000
SCHWEITZER Pál: Ady és Mylitta. Mű és élmény kapcsolata egy szerelem harminc versében, Budapest, Argumentum, 2000
Bölöni György: Az igazi Ady
Hatvany Lajos: Ady a kortársak közt
Lukács György: Új magyar líra
Móricz Zsigmond: A költő harca a láthatatlan sárkánnyal
Horváth János: Ady s a legújabb magyar lyra
Jászi Oszkár: Egy verseskönyvről
Kosztolányi Dezső: Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről
Schöpflin Aladár: Ady Endre
Szerb Antal: Ady Endre
Németh László: Ady Endre
Kenyeres Zoltán: Ady Endre
Keresztury Dezső: Ady. Halálának 25-ik évfordulójára
Király István: Az eltévedt lovas
Király István: Ady Endre I-II, Bp., 1973
Földessy Gyula: Ady minden titkai
Pilinszky János: Vallomás Adyról
Vezér Erzsébet: Ady Endre élete és pályája
Kemény István: Komp-ország, a hídról
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Ady Endre emlékezete Erdélyben
Ady Endre Társaság Aradon
Ady Endre Társaság Kolozsvárott
Ady Endre Társaság Nagyváradon
Ady Endre Emlékmúzeum Nagyváradon
Ady Endre Emlékmúzeum Budapesten

Link
 
 
0 komment , kategória:  {Ady Endre újságíró, költő  
Ady Endre
  2007-12-15 17:18:42, szombat
 
 



ÉLETRAJZI ADATOK


1877


November 22-én született a Szilágy megyei Érmindszenten. Apja Ady Lőrinc, anyja Pásztor Mária.

1883


Öt éven át az elemi iskolát végzi szülőfalujában.

1888


Gimnáziumi tanulmányainak kezdete a nagykárolyi piaristáknál, s 1892-ig tanul ott.

1892


A gimnázium négy felső osztályát végzi, és 1896-ban érettségizik Zilahon, a Wesselényi Kollégiumban.

1896


Két éven át megszakításokkal joghallgató Debrecenben és Budapesten; közben díjnok a temesvári táblánál és egy zilahi ügyvédi irodában.

1898


Szeptembertől a következő év decemberéig újságíró Debrecenben több lapnál.

1899


Június második felében megjelenik első kötete, a Versek.

1900


Az év elejétől 1903 októberéig újságíró Nagyváradon, előbb a kormánypárti Szabadság-nál, majd a Nagyváradi Napló-nál.

1903


Március első felében először megy külföldre: Bécs, Velence. Augusztus második felében megismerkedik Brüll Adéllal (Lédával). Szeptember végén megjelenik a Még egyszer.

1904


Februártól a következő év januárjáig első párizsi útja.

1905


Januártól 1906 júniusáig a Budapesti Napló szerkesztőségében dolgozik.

1906


Február elején megjelenik az Új versek kötete. - Júniustól a következő év júniusáig második párizsi útja. - Szeptembertől novemberig földközi-tengeri utat tesz Lédával.

1907


Júniustól 1908 februárjáig a Budapesti Napló szerkesztőségében dolgozik.

1907


December végén megjelenik a Vér és arany.

1908


Január 1-én megindul a Nyugat, melynek kezdettől fogva munkatársa. - Februártól májusig Érmindszenten és Budapesten tartózkodik. - Április elején Nagyváradon részt vesz a Holnap irodalmi társaság megalakításában és egy versantológia előkészítésében. - Májustól szeptemberig harmadik párizsi útja. - December második felében megjelenik Az Illés szekerén.

1909


Januártól májusig negyedik párizsi útja. - Június végétől augusztus elejéig a kolozsvári idegklinikán gyógykezelik. - Augusztus 9-étől szeptember közepéig Lédával Rheinfeldenben üdül. - Szeptember közepétől decemberig Érmindszenten és Budapesten él. December közepén megjelenik a Szeretném ha szeretnének. - Decembertől a következő év májusáig ötödik párizsi útja.

1910


Júniusban Budapesten tartózkodik, júliusban és augusztusban Újtátrafüreden és a Csorba-tónál pihen. - Szeptembertől a következő év januárjáig Érmindszenten és Budapesten van. - Decembertől a Világ munkatársa; a hónap közepén megjelenik A Minden-Titkok versei.

1911


Januártól márciusig hatodik párizsi útja. - Májusban hetedik s egyben utolsó párizsi útja. Júniusban Firenzében és Rómában van Lédával. - Júniustól augusztusig Érmindszenten él. Szeptember közepén Lédával Prienben és Münchenben. - Szeptember végétől a következő év februárjáig Érmindszenten és Budapesten tartózkodik.

1912


Január végén megjelenik A menekülő Élet. - Február közepétől júliusig a Városmajor Szanatóriumban gyógykezelik. - Áprilisban véglegesen szakít Lédával. Júliustól decemberig közli a Nyugat a Margita élni akar című elbeszélő költeményét. Ősszel átmenetileg szakít a Világ-gal, és a Népszava munkatársa lesz.

1913


Márciustól július elejéig a Graz melletti Maria-Grünben gyógykezelik. - Március végén megjelenik A magunk szerelme. - Júniustól októberig Érmindszenten él. - Októbertől a következő év márciusáig rövid megszakítással Budapesten él. Előbb a Magyar Király szállodában, majd novembertől a hűvösvölgyi Park Penzióban lakik. Decemberben az Új Szent János kórházban, januárban a városligeti Park Szanatóriumban gyógykezelik.

1914


Február elején megjelenik a Ki látott engem? - Márciusban az Adriai-tengerhez utazik. - Március végétől április elejéig Budapesten tartózkodik. Április 23-án Csucsán személyesen is megismerkedik Boncza Bertával (Csinszkával), aki már évek óta levelezett vele. Június elején megkéri Csinszka kezét. - Június végén részt vesz Nagyváradon a Polgári Radikális Párt gyűlésén; itt éri Ferenc Ferdinánd meggyilkolásának híre. Júliusban és augusztusban menyasszonyával együtt az árvaszék engedélyének megszerzésén fáradozik, mivel Boncza Miklós megtagadta beleegyezését a házassághoz. - Szeptember első felében Budapesten van, először a háború kitörése óta.

1915


Márciusig Érmindszenten és Csucsán tartózkodik. - Március 28-án Budapesten tartja esküvőjét Boncza Bertával, miután az árvaszék megadta az engedélyt. A házaspár ettől fogva Csucsán lakik. - Az év őszén és telén Rákosi Jenő támadássorozatot indít Ady és a Nyugat többi írója ellen. - Decemberben másodszor sorozzák, és a katonai behívás veszélye fenyegeti.

1916


Márciustól júniusig Budapesten van, április közepétől a Városmajor Szanatóriumban gyógykezelik.

1917


Január elején meghal apósa, Boncza Miklós. - Május közepétől június közepéig Balatonfüreden pihen Csinszkával. Az év őszén feleségével Budapestre költözik. November közepén költöznek be a Veres Pálné utca 4. szám alatti lakásukba.

1918


Június végétől október végéig Csucsán nyaralnak. - Augusztus végén megjelenik A halottak élén, négy és fél év óta az első verseskötete. (A kötetből kimaradt versek 1923-ban Az utolsó hajók címmel jelennek meg.) - Október végén feleségével Budapestre érkezik. November 16-án, súlyos betegen, jelen van a köztársaság kikiáltásán a parlamentben. Ugyanezen napon jelenik meg az utolsó verse, az Üdvözlet a győzőnek. - November 18-án a Nemzeti Tanács üdvözli betegágyánál.

1919


Január közepén beszállítják a városligeti Liget Szanatóriumba, s ott január 27-én reggel meghal. Január 29-én temetik a Nemzeti Múzeum előcsarnokából.

ADY ENDRE ÖSSZES VERSEI - SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ - BUDAPEST - 1977 - alapján
Link
 
 
0 komment , kategória:  {Ady Endre újságíró, költő  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2019.03 2019. április 2019.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 65 db bejegyzés
Összes: 7487 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 128
  • e Hét: 503
  • e Hónap: 9118
  • e Év: 44148
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.