Belépés
relisisi.blog.xfree.hu
"A szeretet,amely veget er,csak a szeretet arnyeka. Az igazi szeretet kezdet es veg nelkuli." /Hazrat Inayat Khan/ Braun Annamaria
1957.10.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
Józsa Judit,kerámiaszobrász
  2009-09-02 17:14:57, szerda
 
 


Ebben az évben,újra volt lehetöségem megtekinteni Józsa Judit-nak a kiállitása,aug.20an.2009.
Azt fogsz kerdezni,na és ki ez a Józsa Judit.
Józsa Judit született Erdélyben-Korondon,hires fazekas központ,olyan keramikus dinasztiából,melyben a mesterség apáról fiúra száll.Édesapja ,Józsa János ismert
Európa-szerte mint a népművészet mestere.
Ma,Józsa Judit egy nagyon kedvelt és ismert kerámikus.
Részemról a mostani kiállitás,a második amit volt szerencsem látni.Az elsö amit látam Budapesten,aug.2007-ben aTiszta Forrás Galériában a budai várban.A kiállitásnak a cime "TerrAqua világa".Minden darab gyönyörü:Őr,Csodabogár,Az Éjszaka Úrnője,A Nappal Úrnője,Fekete Mágus,Feher Mágus,TerrAqua királya,TerrAqua királynője,Angyal,A Tenger,Pán,Balerina,Szeretet,Hit,Remény.
Minden darab magában egy "kis ékszer" és a kerámia ,csigák és algák alkotnak egy harmonikus egység.Az alkotásokat meg lehet tekinteni egy gyönyörü konyvben "TerrAqua világa"-Józsa Judit.Szeretnék idézni azt a motto amivel kezdödik.

"Főlkél a hold.Csókját lehinti
Az alvó tenger fölszinére
S e csók nyomán kikél a vizből
Az óceán ezer tündére."
/Juhász Gyula/


Ebben az évben a kiállitásnak a cime "Magyar táncok" ami nyitva van 2009.szeptember 30-ig,a budai várban,a Tiszta Forrás Galériaban.Itt keszitettem pár fenyképet is.

Itt meg ragadom az alkalmat, meg köszöni Józsa Juditnak a kedveséget és a lehetöséget hogy a "TerrAqua világa" könyvét,dedikált nekem.




 
 
0 komment , kategória:  Művészet  
Naplemente
  2009-06-30 20:25:37, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Művészet  
Este
  2009-06-30 20:23:50, kedd
 
  Erre jartam hetvegen....egy amator-muveszeknek a killitasa neztem es egy par fenykepeket csinaltam .

 
 
0 komment , kategória:  Művészet  
Bohózat
  2009-06-11 16:34:13, csütörtök
 
  Bohózat
/ A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából /

A bohózat a vígjáték egyik formája, amely a helyzetek komikumára helyezi a fő hangsúlyt és nem jellemek komikumára. Jellemzői az erős túlzás, mely kritikai-szatirikus célú. Szigligeti Ede szerint kétféle változata különböztethető meg aszerint, hogy milyen elemeket tartalmaz a bohózat:

Realisztikus bohózat: helyi vonásokat hangsúlyozó bohózat mint például a 19. századi francia bohózat.
Fantasztikus bohózat:ezek a tündérvilág motívumait tartalmazó bohózatok voltak, jellegzetes képviselője az osztrák Raimund Ferdinan
 
 
0 komment , kategória:  Művészet  
Regény
  2008-12-13 10:29:05, szombat
 
  Regény
/ A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából /

A regény az epika vezető műfaja. Formája elsősorban próza, korábbról ismerünk azonban verses regényeket is.


Elnevezés
A regény kifejezés a rege szóból ered. A szót Szemere Pál alkotta a magyar nyelvújítás idején, és Jósika Miklós terjesztette el. Azt megelőzően a román elnevezést használták, amely a francia roman szó átvétele volt: így nevezték azokat a nem vallásos tárgyú, terjedelmesebb, mulattató prózai műveket, amelyek nem latin nyelven íródtak, hanem a nép nyelvén.


Jellemzői
A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű. A regény terjedelme jellemzően nagy (150-200 oldalnál is több), bár rövidebb műveket kisregény néven is ismerünk. A történet mellett kidolgozott az egyes szereplők érzés- és gondolatvilága, a jellemfejlődés bemutatása.


Története
A regény az irodalommal egyidős műfaj, találunk példát az ókorban, a középkorban és az újkorban egyaránt. A regény mégis elsősorban a modern polgárság sajátja, a 18., 19., de leginkább a 20. század műfaja.


Típusai
családregény
történelmi regény
fejlődésregény
társadalmi regény
tézisregény
államregény
kalandregény
pikareszk regény
ifjúsági regény
detektívregény vagy krimi
szerelmesregény
lélektani regény, illetve mindezek kombinációja is.
Vannak továbbá dokumentumregények, sci-fi-regények, parabolaregények és szórakoztató regények, vagyis lektűrök. A regénynek számos más típusát különböztették meg a régmúltban és vélhetően még többet fognak a jövőben.


A legnépszerűbb regények
Az alábbi lista a Magyarországon legnépszerűbb regényeket tartalmazza a Magyar Televízió 2005-ös A Nagy Könyv című országos közönségszavazása szerint. Az első tíz népszerűség szerint:

Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Szabó Magda: Abigél
George Orwell: 1984
Jókai Mór: Az arany ember
Alan Alexander Milne: Micimackó
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
Joanne Kathleen Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
Mihail Afanaszjevics Bulgakov: A Mester és Margarita
A világirodalom további 70 legnépszerűbb regénye a szerzők ábécérendjében, A Nagy Könyv közönségszavazása szerint. (A magyar irodalom legnépszerűbb regényeit lásd a Magyar regények listája szócikkben!)

Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom
Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Honoré de Balzac: Goriot apó
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Emily Brontë: Üvöltő szelek
Dan Brown: A Da Vinci-kód
Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója
Henri Charriere: Pillangó
Agatha Christie: Tíz kicsi néger
Paulo Coelho: Az alkimista
A. J. Cronin: Réztábla a kapu alatt
Daniel Defoe: Robinson Crusoe
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, A Karamazov testvérek
Maurice Druon: Az elátkozott királyok
Alexandre Dumas: A három testőr, Monte Christo grófja
Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták
Umberto Eco: A rózsa neve
Michael Ende: A végtelen történet
Ken Follett: A katedrális
Gabriel García Márquez: Száz év magány, Szerelem a kolera idején
William Golding: A legyek ura
Jaroslav Haąek: ©vejk
Joseph Heller: A 22-es csapdája
Ernest Hemingway: Akiért a harang szól, Búcsú a fegyverektől, Az öreg halász és a tenger
Victor Hugo: A nyomorultak
James Jones: Most és mindörökké
Erich Kästner: Emil és a detektívek, A két Lotti
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Stephen King: A ragyogás
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve
Eric Knight: Lassie hazatér, Légy hű magadhoz
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Jack London: A vadon szava
Thomas Mann: József és testvérei, A varázshegy
Karl May: Winnetou
Robert Merle: Malevil, Mesterségem a halál, A sziget, Védett férfiak
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
George Orwell: Állatfarm
Erich Maria Remarque: A Diadalív árnyékában
Joanne Kathleen Rowling: Harry Potter és a Főnix rendje, Harry Potter és a Titkok Kamrája, Harry Potter és az azkabani fogoly
Jerome David Salinger: Zabhegyező
Felix Salten: Bambi
Irwin Shaw: Oroszlánkölykök
Henryk Sienkiewicz: Quo vadis
Mihail Alekszandrovics Solohov: Csendes Don
John Steinbeck: Édentől keletre
Stendhal: Vörös és fekete
Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Anna Karenina, Háború és béke
Mark Twain: Koldus és királyfi, Tom Sawyer kalandjai
Leon Uris: Exodus
Jules Verne: Nemo kapitány
Mika Waltari: Szinuhe



Jegyzetek
^ A francia roman szó a késő latin loqui Romanice (,,rómaiul beszél") kifejezésből ered, ami a vulgáris latinból lett újlatin utódnyelvekre utalt, szembeállítva őket a klasszikus latinnal. A középkorban az ófrancia romant szó és provanszál, olasz, spanyol megfelelői (romanz, romanza, romance) az e nyelveken született költészetre értődtek, majd jelentésszűkülés révén a verses regényre (román), illetve és egyes rövidebb elbeszélő költeményekre (románc).
 
 
0 komment , kategória:  Művészet  
Dráma
  2008-12-13 10:22:35, szombat
 
  Dráma
/ A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából /


A líra és az epika mellett a három alapvető műnem egyike, az alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) épülő, többnyire színházi előadásra szánt irodalmi alkotások (drámák, drámai művek, illetve színművek) összefoglaló elnevezése. A dráma az általa kínált művészi hatást úgy kívánja elérni, hogy konkrét, egyedi figurák cselekvéseit jelenidejű formában mutatja be, így mutatva fel azok általános érvényű jelentéstartalmait.

A kifejezést, a műnem sokszínűsége és az irodalmon túlmutató jelentősége miatt elsősorban gyűjtőfogalomként érdemes használni. A dráma elméletével, a színműírás és a színművészet elméleti kérdéseivel foglalkozó irodalomtudományi terület a dramaturgia. A tágan értelmezett színház világán túl a dráma megjelenik az oktatás és a terápiás tevékenység keretei között is (drámapedagógia, drámaterápia).

A dráma szó az ógörög dran (cselekedni) szóból ered. A szót a köznapi használatban mindenféle feszültséggel teli, nagy indulatokat mozgató eseményre is használjuk (családi dráma, drámai pillanatok stb.).


Forma és műfajok
A drámai művek lehetnek prózában írt vagy verses drámák. A dráma műfajai a tragédia, a komédia és a középfajú dráma más néven színmű. Sajátos műfaj a verses formájú drámai költemény, amelyben a dráma és a líra műnemi sajátosságai keverednek.


Drámaiság
A helyzetek azon tulajdonsága, hogy drámai feszültség jelenik meg bennük. Mindazok a helyzetek rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal, melyekben a szereplőknek valamilyen cselekvési döntést kell hozniuk, és ez a döntés életükre (vagy a közösségük életére) jelentős hatással van.

Az epikával szemben a dráma középpontjában nem a döntési helyzet megoldása vagy maga a döntés eredményeképpen megtett lépések állnak: a dráma valamely probléma felmerülésétől a megoldásra vonatkozó döntés meghozataláig vagy a cselekvésig eltelő időt vizsgálja. A dráma feszültségét éppen az adja, hogy a szereplőknek dönteniük kell, a cselekvés azonban akadályba ütközik, vagy csak nehézségek árán valósítható meg. Amikor a döntések eredményeképpen megszületik a cselekvés, a drámaiság szertefoszlik. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy minden dráma egyetlen döntési helyzetet tartalmazhat csupán: a dráma szerkezetét a legtöbb esetben a döntések és következményeik láncolata adja.

A dráma valamilyen jól megfogalmazható társas cselekményt vesz alapul(a múltban megtörtént esemény, több szereplő). A dráma szerkezetét a lezártság jellemzi.


Dramaturgia
A dramaturgia általánosságban a dráma tanulmányozásának tudománya, drámaelmélet.

A fogalom ugyanakkor nem csak irodalomtudományi jelentőséggel bír: a dramaturgia a színháztudomány egyik ága is, mely a színjátékformák és színházi előadások rendszerezésével, sajátosságainak feltérképezésével foglalkozik. A dramaturgia ugyanakkor gyakorlati tevékenységet is jelöl: különböző, általában az epika körébe tartozó szövegek színpadra (illetve filmre, televízióra) alkalmazását, illetve drámai szövegek egy adott előadás céljainak megfelelő átdolgozását is értjük alatta.


A dráma története

Klasszikus ókori dráma
Az európai színjátszás bölcsőjének számító görög színjáték (más népek színjátékformáihoz hasonlóan) nem írott drámai művek előadásával vette kezdetét, hanem a rituális cselekvésből alakult ki. Később azonban már a görögök színjátékformái is írásos formát öltöttek. A görögség drámairodalmának legnevesebb szerzői között Aiszkhüloszt, Euripidészt, Szophoklészt és Arisztophanészt tartjuk számon. A görög színházkultúra sokban hatott az ókori Római Birodalom drámairodalmára és színházkultúrájára is. E kor jelentős drámaírói pl. Seneca, Menandrosz, Plautus, Terentius.


Középkor
A középkori európai drámairodalom általunk ismert alkotásainak köre jórészt vallásos, kisebb részben világi tárgyú művekből áll. (Ez azonban abból is fakad, hogy a világi tárgyú színjátszás jórészt improvizatív volt, azaz a rögtönzésen alapult és nem írták le.) A vallásos drámák egyik típusa, a liturgikus dráma bibliai történeteket vitt színre és templomokban adták elő. Később egyre több világi elem szűrődött be a liturgikus drámákba, ezért kiszorultak a templomokból. A városok vásárterein adták elő a többnapos misztériumjátékokat. Az úgynevezett mirákulumok a szentek életét vitték színre. Később a reformáció időszakában születtek meg a hitvitázó drámák. Világi témájú előadások voltak a vásári bohózatokban is.


Reneszánsz és barokk dráma
Az európai drámairodalom legtermékenyebb korszakai a reneszánsz és a barokk kor. Az e korszakokban alkotó számos szerző közül csak néhány név: William Shakespeare, Ben Johnson, Lope de Vega, Pedro Calderón de la Barca.


Klasszicista dráma
Mind műfaji gazdagság, mint a drámaírói formanyelv megújítása szempontjából meghatározó jelentőségű a francia klasszicizmus drámairodalma, ezen belül is elsősorban Jean Racine, Pierre Corneille és Molière (Jean-Baptiste Poquelin) munkássága. Ugyancsak meghatározóak Nicolas Boileau-Despréaux dramaturgiai írásai, melyekben lefekteti a francia klasszicista drámaírás alapelveit.

Felrúgják az Arisztotelész szerint kidolgozott hármas egység elvét, tehát az egy idő, egy hely és egy történeti szál elvét. A hármas egység felrúgása erősen befolyásolta a színművek sajátosságait: mély szenvedélyeket rejtő nyugalom és összefogottság, kristálytiszta stílus és szerkesztésmód, formai és gondolati tisztaság jellemezte a műveket, melyek többnyire a szenvedélyek, konfliktusok végső kirobbanását jelenítették meg. A drámákban jellemző szereplő a bizalmas, akinek majdnem mindenki elárulja kis titkait, és nagyban irányítja a cselekményt tanácsaival. Az emberi lélekbe fordítja a tekintetet. (Madocsai László: Irodalom II.)

A klasszicizmussal szembeszálló drámairodalom alapjait Denis Diderot, később pedig a drámaíróként is jelentős Gotthold Ephraim Lessing fogalmazza meg.


Polgári dráma
Újabb jelentős változást a drámairodalomban a naturalizmus 19. századi előretörése hoz. Henrik Ibsen, August Strindberg, George Bernard Shaw munkássága a hétköznapi helyzetek és figurák bemutatásával megteremti a polgári dráma alapjait. Anton Pavlovics Csehov művei pedig a hagyományos drámiság-fogalommal való szakítás jegyében nem a cselekményre, hanem a figurák belső történéseire koncentrálnak.


20. század
A 20. század folyamán számos új drámaírói és színházi irányzat jelenik meg. Bertolt Brecht megteremti az epikus dráma fogalmát, megjelenik az abszurd dráma (pl. Samuel Beckett, Eugène Ionesco, Edward Albee, Slawomir Mrożek), de megjelennek az újrealizmus képviselői is (pl. John Osborne, Harold Pinter).

 
 
0 komment , kategória:  Művészet  
Érzelem
  2008-09-30 12:07:24, kedd
 
  Érzelem
/A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából/


A pszichológiában és a köznyelvben az érzelem a személy létérzetének, mentális (lelki) állapotának (tudatának) egy aspektusa, vonatkozása, amely rendszerint az illető belső (fizikai) és külső (szociális) érzékelésének érzetéhez kötődik, azon alapszik. Érzelemnek nevezzük a szeretetet, a gyűlöletet, a bátorságot, a félelmet, az örömöt, a szomorúságot, a gyönyört és az undort, amelyeket mind pszichológiai, mind fiziológiai jelek kísérnek. Az érzelem az a terület, ahol a gondolat és a fiziológia sajátosan összefonódik, ahol az én elválaszthatatlan az énnel kapcsolatos, az értékekre és az ítélőképességre vonatkozó, magunkkal és másokkal szemben kiakuló egyéni észleléseinktől.

Az érzelmet szokás szembeállítani az értelemmel. Az érzelmek elszabadulásának lehetnek nem kívánatos következményei, ezért az emberek igyekeznek érzelmeiken uralkodni, és az értelem uralmát fenntartani. Az értelem működése során azonban az érzelmek is természetesen mozgásban vannak, örömöt okoz az ismert dolgokkal való találkozás, a jól sikerült dolgokat igyekszünk megismételni stb. - ez az alapja a tanulásnak is.

Az érzelmeket újabban az ember-gép kapcsolat tervezésében is figyelembe veszik, és fontos szempontnak számít a technika, a tárgyi világ örömszerző képességének a növelése.


Érzelmek :
-elfogadás
-düh
-vágyakozás
-unalom
-undor
-irigység
-félelem
-bűntudat
-gyűlölet
-öröm
-féltékenység
-szerelem
-lelkiismeret-furdalás
-bánat
-meglepődés
-frusztráció
 
 
0 komment , kategória:  Művészet  
Szeretet
  2008-09-30 12:02:12, kedd
 
  Szeretet
/A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából/



A csók a szeretet jele

A szeretet elsősorban nem egy meghatározott személyhez fűződő viszony; a szeretet magatartás, a jellem beállítottsága, amely meghatározza az illető személy viszonyulását, nem a szeretet egy bizonyos ,,tárgyához", hanem a világ egészéhez.
- Erich Fromm-


A szeretet valaki vagy valami iránti ragaszkodásban, gyengédségben, önzetlen jóakaratban megnyilvánuló érzelem.


A szeretet a Bibliában

,,Isten szeretete mindig megmarad." (Zsoltárok könyve 52.rész 3.vers)

,,Nincsen nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja a barátaiért." (Jézus szavai, János evangéliuma 15.rész, 13.)

,,A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt, Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem fogy. (...) Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet." (Pál első levele a Korintusiakhoz, 13. rész)

,,Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala. Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért. Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást. Istent soha senki sem látta: ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk." (János első levele, 4. rész 9-12.)



 
 
0 komment , kategória:  Művészet  
Arthur Koestler
  2008-09-15 14:46:32, hétfő
 
  Arthur Koestler
/ A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából /


Arthur Koestler (született Kösztler Arturként), (Budapest, 1905. szeptember 5. - London, 1983. március 3.), író, újságíró, társadalomfilozófus.


Élete

Budapesten született, és nőtt fel, majd elektromérnöknek tanult a bécsi műegyetemen (Technische Hochschule), tanulmányait azonban nem fejezte be. Egyetemi évei alatt került kapcsolatba a cionista mozgalommal, ennek hatására 1926-ban Palesztinába települt. Itt - egy évnyi sodródás után - újságíróként helyezkedett el, az Ullstein-cég (Németország legnagyobb lapkiadó-vállalata) közel-keleti tudósítója lett. Jeruzsálem után Párizsba, majd Berlinbe helyezték át.

1931. december 31-én belépett a Németországi Kommunista Pártba. A következő év júliusában - miután párttagsága miatt elbocsátották - Szovjetunióba emigrált. 1932 és 1933 folyamán utazásokat tett a Kaukázusban és Szovjet-Közép-Ázsiában. Az ország valós állapotai és a propaganda által terjesztettek közötti ellentmondás miatt megingott hite az oroszországi kommunista mozgalomban betöltött vezető szerepét illetően, majd az 1936-ban kezdődő tisztogatások miatt magától a kommunizmustól is eltávolodott, végül 1938-ban kilépett a pártból.

1936-ban a spanyol polgárháborúról tudósított, a nacionalisták elfogták és halálra ítélték; a kiszabadítására szervezett nemzetközi kampány azonban sikerrel járt. 1939 októberében - vélhetően kommunista múltja miatt - a francia hatóságok letartóztatták, és a Le Vernet-i internálótáborba szállították, ahonnan 1940 januárjában szabadon engedték, de kiutasították az országból, a határozatot azonban a háborús körülmények között nem tudták végrehajtani. Amikor a németek bevonulnak Párizsba, bujkálni kényszerült, majd beállt a Francia Idegenlégióba. Innen megszökött, és előbb Észak-Afrikába, aztán a semleges Portugáliába menekült, majd Angliába - vízum nélkül, ezért újra börtönbe került, ahonnan 1940 decemberében szabadult. Ezután belépett az angol hadseregbe (Pioneer Corps, az egyetlen, ahova ellenséges ország polgárait is besorozhatták - lévén Koestler magyar állampolgár). 1940 decemberében jelent meg először Sötétség délben című regénye, Angliában, amelyben a sztálini tisztogató perekről, és a kommunista ideológiáról rántotta le a leplet. A regény legnagyobb sikerét a háború utáni Franciaországban érte el.

A háború után Londonban élt, s noha rövid időkre Észak-Walesben, Franciaországban és az Amerikai Egyesült Államokban is megtelepedett, végül Londonban talált otthonra. 1955-ben felhagyott a politikai írásokkal, és számos tanulmánykötetet írt, amelyekben tudománytörténeti, -filozófiai témákkal, és az emberi kreativitással foglalkozott, majd élete végén szenvedélyesen vonzódott az ún. ESP (Extra Sensory Perception, érzéken túli érzékelés) jelenségeihez. Idős korában Parkinson-kórban szenvedett, s 1983-ban feleségével együtt öngyilkosságot követett el. Hagyatékából valósult meg az Edinburghi Egyetem Parapszichológiai Tanszéke.


Művei

Sötétség délben (1940, Darkness at Noon; 1988 ISBN 9630257971)
Párbeszéd a halállal /Spanyol testamentum/ (1942, Dialogue with Death, 1993 ISBN 9638169117)
Érkezés és indulás (1943, Arrival and Departure, 2000 ISBN 9633797357)
A jógi és a komisszár (1945, The Yogi and the Commissar, ISBN 9638384964 1994)
Nyílvessző a végtelenbe (1952, Arrow in the Blue, 1996 ISBN 9633791472)
A láthatatlan írás (1954, The Invisible Writing, 1997 ISBN 9633792886)
Alvajárók (1959, The Sleepwalkers, 1996 ISBN 9630761084)
Teremtés (1964, The Act of Creation 1998 ISBN 9630763214)
Szellem a gépben (1967, The Ghost in the Machine, 2000 ISBN 9630766833)
A tizenharmadik törzs /A kazár birodalom és öröksége/ (1976, The Thirteenth Tribe, 1990 ISBN 9630283522)
A lótusz és a robot I. /India/ (1999, ISBN 9639147281)
A lótusz és a robot II. /Japán/ (1999, ISBN 963914729X)
A Föld söpredéke (1998, ISBN 9633793572)
Mint éjjeli tolvaj /Egy kísértet krónikája/ (1992, ISBN 9637885544)



 
 
0 komment , kategória:  Művészet  
Szigligeti Ede
  2008-09-15 14:40:02, hétfő
 
  Szigligeti Ede
/ A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából /


Szigligeti Ede (Nagyvárad, 1814. március 8. - Budapest, 1878. január 19.) magyar színműíró.


Élete
Eredeti neve Szathmáry József volt, melyet 1834-ben változtatott meg, amikor tagja lett a budai színháznak. Családi neve, melyet 20 éves koráig viselt, Szathmáry József volt. A gimnázium három alsó osztályát szülőhelyén végezte, a többi osztályt, valamint az akadémiai tanfolyamot Temesváron. Szülei Papnak szánták, maga orvos akart lenni, végül mérnökségben állapodtak meg s már dolgozott is két évig egy mérnök mellett, midőn 1834. Pestre jött, hogy elméleti tanfolyamot hallgasson. Titokban már rég a szinészetről ábrándozott, verselgetett is és szindarabokkal kisérletezett, és szigoru apja ellenére 1834 augusztus 15. szinésznek csapott fel. Apja erre megtiltá, hogy az ő nevét viselje s ő ekkor választotta Döbrentei ötletéből, Kisfaludy Sándor egyik regéje után a Szigligeti nevet. Alsóbb rendű szerepeket kapott, táncos, kardalos és ügyelő volt 12 frt havi fizetéssel, de tanulmányozta Goethét és Schillert és csakhamar egy tragédiát irt, mely Megjátszott cselek címen szinre is került. Ezt a következő évek alatt több komoly dráma követte, melyek szinpadi routinejukkal előnyösen különböztek az akkori eredeti darabok áradozásától s többé-kevésbé tetszettek is; Vörösmarty, Bajza, Fáy is buzdította a fiatal költőt. Az 1837. megnyilt nemzeti szinház falai között bontakozott ki egész tehetsége, nem mint szinésznek, hanem mint drámaköltőnek, s ettől fogva életét valóban a magyar szinügynek és első műintézetünknek szentelte. 1840. az akadémia pályázatán Rózsa címü vígjátékával elnyerte a díjat; e műve a szinpadon is sikert aratott és Laborfalvy Rózával sokáig répertoire-darab volt. Már ekkor a Sz. név országos hirre emelkedett és többfelé ünnepelték. Az akadémia 1840., a Kisfaludy-társaság 1845. tagjává választotta. Már a 40-es évek elejétől uralkodott a szinpadon s évtizedeken át, egész haláláig ő maradt első szinköltőnk; az akadémia drámai jutalmait 16-szor, a nemzeti szinházét 3-szor elnyerte. E sikerein kívűl élte nevezetesebb eseményei még, hogy a nemzeti szinháznak előbb rendezője, utóbb titkára, majd dramaturgja, végül pedig drámai igazgatója lett; a mellett tanára volt a szini iskolának. Élete végén keserítették a sajtóban felhangzó támadások. Szivbaj ölte meg. Szász Károly költeménnyel és életrajzzal, Gyulai Pál emlékbeszéddel tisztelte meg emlékét. Majdnem félszázadig tartó drámairói pályáján több mint 100 eredeti darabot irt, melyekben a meseszövés rendkivül változatos leleményü, a technika egészen modern volt s mindig hatásos; a jellemrajzban és előadásban gyöngébb volt mint a cselekmény fölépítésében és jelenetezésében, a költői ihletet gyakran a technikai ügyesség és a hatás eszközeivel való számító bánás pótolja. Remekeket alig alkotott, de mint a szinpad költője Kisfaludy Károyltól Csiky Gergelyig ő elégítette ki kora közönségének szükségleteit.


Művei

Történelmi drámák:

Frangepán Erzsébet - 1835.
Dienes - 1836.
Vazul - 1838.
Gyászvitézek - 1838.
Pókaiak - 1838.
Aba - 1838.
Romilda - 1839.
Cillei Fridrik (Frangepán Erzsébet átdolgozozása) - 1840.
Micibán családja - 1840.
Ál Endre - 1841.
Korona és kard - 1841.
Dávis - 1841.
Troubadur - 1841.
Gerő - 1844.
Gritti - 1845.
Zách unokái - 1846.
Mátyás fia - 1847.
Renegát - 1848.
II. Rákóczy Ferenc fogsága - 1848.
Vid - 1850.
Egri nők - 1851.
Andronik - 1851.
IV. István - 1852.
IV. Béla - 1852.
Diocletian - 1855.
Világ ura - 1856.
Béldi Pál - 1857.
Mátyás Király lesz - 1858.
Zsigmond fogsága - 1859.
Tinódi - 1861.
Trónvesztett - 1861.
Laczkfi Imre - 1862.
Bujdosó kurucz - 1863.
Nadányi (Laczkfi Imre átdolgozása) - 1864.
Szerencsés Imre - 1867.
Üldözött honvéd - 1867.
Kemény Simon (Kisfaludy Károly nyomán) - 1867.
Trónkereső - 1867.
IV. Béla (átdolgozása a korábbinak) - 1870.
Török János - 1870.
Struensee - 1871.
Valéria - 1873.
Perényiné - 1876.



Társadalmi drámák:

Megjátszott cselek - 1835.
Egy színésznő - 1847.
Arczkép - 1852.
Titkos Iratok - 1860.
Adósok börtöne - 1860.
A szerencse kereke - 1864.
A fény árnyai - 1865.
Halottak emléke - 1867.
Történelmi vígjátékok:

Rózsa - 1840.
Kinizsi - 1841.
Udvari bolond - 1871.



Társadalmi vígjátékok:

Lidérczek - 1834.
Április bolondja - 1836.
Vándor színészek - 1845.
Pasquill - 1846.
Liliomfi - 1849.
Házassági három parancs - 1850.
Lári-fári - 1853
Castor és Pollux - 1854.
Dalos Pista - 1856.
Veszedelmes jó barát - 1856.
Nevelő kerestetik - 1856.
A mama - 1857.
Petronella - 1857.
Fenn az ernyő nincsen kas - 1858.
Műszeretők - 1859.
Nőuralom - 1862.
Eladó leányok - 1863.
Egy nagyra termett férj - 1864.
Próbakő - 1866.
Kedv és hivatás - 1867.
A bajusz - 1868
Ne fújd, mi nem éget - 1870.
Új világ - 1872.



Népszínművek:

Szökött katona - 1843.
Két pisztoly - 1844.
Zsidó - 1844.
Debreczeni rüpők - 1845.
A rab - 1845.
Egy szekrény rejtelme - 1846.
Csikós - 1847.
Párbaj, mint Istenítélet - 1848.
Fidibusz - 1850.
Aggteleki barlang - 1851.
Nagyapó - 1851.
Czigány - 1853.
Pünkösdi királyné - 1855.
Csokonay szerelme - 1855.
Pál fordulása - 1856.
Tízezer forint - 1856.
Obsitos huszár - 1857.
Álmos - 1859.
Molnár leánya (báró Ötvös József novellája alapján) - 1861.
Istenhegyi székely leány - 1862..
A lelencz - 1863
A strike (Balázs Sándorral) - 1871.
Az amerikai - 1871.
A háromszéki leányok (Jókai Mór után) - 1875.



Népregék:

Nagyidai czigányok - 1842.
Argyl és Tündér Ilona - 1853.
Operaszövegek:

Fogadott leány - 1862.
Debreczeni bíró - 1863.
Dózsa György - 1867.
Előjátékok:

Láng A. jubileumára - 1842.
A szent korona - 1867.


Fordítások:

Dumas-Schmidt: Szaraczén - Buda, 1836. július 2.
O'Keefe-Kettel: Richárd király vándorélete - 1836.
Dumas-Schiff: III. Henrik és udvara - 1836.
Walter Scott - Lembert: Richárd király a szent földön - 1838.
Albini: Veszedelmes nagynéne - 1838.
Holtey: Babérfa és koldusbot - 1839.
Lockroy-Anicet: Miért? - 1841.
Raupach: Lovagszó - 1843.
Shakespeare: Tévedések vígjátéka - 1853 - Egressy Gáborral
Birch-Pfeiffer: Lowoodi árva - 1854.
Feuillet: Öregségre - 1854.
Elmenreich Fr.: Elveszem a nőmet - 1855.
Laube: Essex gróf - 1856.
Halm: Ravennai viador - 1858.
Shakespeare: III. Richard - 1867.
Goethe: Egmont - 1871.
Gottschall R.: Howard Katalin - 1871.
évszám nélkül:

Mellesville: A bujdosó kocsija
Victor Hugo: Didier
Kenney-Schneider: Házasult és eltemettetett.



 
 
0 komment , kategória:  Művészet  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 30 db bejegyzés
Összes: 6499 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 219
  • e Hét: 450
  • e Hónap: 3307
  • e Év: 122074
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.