Regisztráció  Belépés
jakabgasparne.blog.xfree.hu
az élet folytatodik a gyerekek által Jakab Gáspárné
1946.06.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Tamási Áron szülőháza
  2008-07-08 06:38:06, kedd
 
  Tamási Áron szülőháza (Nagy u. 238.): emlékmúzeumnak rendezték be, ahol az író személyes tárgyai, pályafutásának emlékei láthatók. A múzeum vezetője és gondnoka az író öccse, Tamási Gáspár volt - aki egyébként szintén kiváló író (közismert műve: "Vadon nőtt gyongyvirág") -, ma az író húga, Tamási Erzsébet fia a gondnok. A ház közel 150 éves, hagyományos székely ház: zsindelyes, faboronás./ Farkaslaka/


Link
 
 
0 komment , kategória:  Tamási Áron  
Fehér zimankó
  2008-01-09 07:24:59, szerda
 
 
Tamási Áron: Fehér zimankó-részlet

Fel is állt Lőrinc mellől a gazda, s nézte a fényes világot, hogy most immár mi legyen. Valahogy a hír szárnyára kéne adni a holtat, ámbár... No, még egyszer megnézi, gondolta haladékul, s ismét odabújt a fiúhoz. Furcsa, a színe egészen megvolt, akár egy élő bárkinek; s maga a test is tartotta még a meleget. A reménye megmozdult. Csak hát, asszony kéne ide, aki ecetes vízzel megdörzsöli.
- Hátha! - biztatta magát.
Fel is állott, s békiáltott a házba, hogy Orsolya!
Hanem erre az Orsolyára úgy megreszketett Kristóf, mint a kocsonya, ha indul a föld. Ahogy tudott, el is indult, hogy ő nem várja meg a lányt.
- Hova indultál? - kérdezte Timóti.
- Megyek a rendőrszobára, s feladom magam - mondta Kristóf.
- Mondd meg nekik - folytatta Timóti -, hogy három napig csak vizet adjanak neked.
- Vagy még azt se - szólott Kristóf.
S ahogy tudott, elment.
Timótiné is kijött a házból, s véle Orsolya, egy kicsi szoknyácskában és mezítláb, Amikor meglátták Lőrincet, ott a patyolat esőben és holtan a földön, azt sem tudták hirtelen, hogy a világon vannak-e, vagy csak álmot látnak. Orsolyának a színe is egészen elfutott, majd odaomlott a fiú mellé, s a lelkiből úgy lelkendezte:
- Szerettem... Szerettem!
Hát erre Lőrinc egyszerre felült, s így szólt:
- Akkor feltámadok.
Az égi fényességben átölelték egymást, s úgy szorították. Timótiék sem tehettek egyebet, bólogattak az örömben. Timóti le is hajtotta szemérmesen a fejét; s az asszony pedig, ahogy illik is ilyenkor, sírni kezdett.

 
 
0 komment , kategória:  Tamási Áron  
Jégtörő Mátyás-/Tamási Á.
  2008-01-09 07:17:21, szerda
 
  Tamási Áron: Jégtöró Mátyás-részlet

Nagyon szép és vidító lehetett ez az első havazás, mert nemsokára Mátyás is kijött a házból, a két markát telimerítette hóval, és mosolyogva nézte. Aztán odament az ablakhoz, és békiáltott rajta:
- Márta, itt a tél!
Asszonyom is kijött, és úgy csudálta a fehér világot.
- Bizony; itt a tél és a gond! - szóltam oda nekik, de már meg is bántam, mert úgy tekintettek reám, mint aki elrontott valamit.
Hozzám léptek mind a ketten.
- No, mi volt az éjjel, Bátor? - kérdezte Mátyás.
- Sötét volt - feleltem.
- De a fokhagyma megvan-e?
- Furcsa kérdés - mondtam egy kicsit sértődötten. - Mit gondolsz, ha nem volna meg, akkor tudna ilyen szépen hullani a hó! És tudnék én sírás és kétségbeesés nélkül itt heverészni, s tudtatok volna ti aludni, s tudna ilyen szép fehéren megmaradni a hópehely!
Márta megsimogatta a fejemet, és gyöngéden szólott:
- Csak szeretetből kérdezte Mátyás.
- Jól tette, hogy kérdezte - feleltem neki -, mert ha meg is van a fokhagyma, azért még nincsen minden rendben.
- Hát mi baj van? - ijedt meg a gazdám.
- Lehet, hogy semmi nagy és különös baj nincsen, de nagyon rossz álmot láttam az édesanyád felől, s bizony jó volna, ha mindjárt elmennőnk és meglátogatnók.
Összenéztek ketten, majd Márta aggodalmasan jegyezte meg:
- Biza Mátyás, csakugyan menjetek el.
Nem is kellett több biztatás, mert sapkát tett Mátyás, és ketten elindultunk. Már mentünk egy jó darabot, de se ő nem szólott, sem én. Végre a födeles hídnál mégis rám nézett, és azt mondta:
- Csakugyan álmodban láttad a rosszat?
Egy csepp időt akartam, hogy jól meggondoljam a feleletet.
- Édesanyád felől-e?
- Igen.
- Hát - nyeltem egyet - én előtted nem titkolózom, mert az a való és igaz, hogy nem álmomban láttam a rosszat, hanem ébren, és a két nyitott szememmel.


 
 
0 komment , kategória:  Tamási Áron  
Tél a völgyben
  2008-01-09 06:50:26, szerda
 
  Tamási Áron: Tél a völgyben--részlet

Csend lett a szobában. Egyik sem szólott semmit. De nagyon fáztak mind a ketten. Szinte jobban, mint a fagyasztó szélben azelőtt. Az asszony vacogva visszafeküdt az ágyba, Lázár pedig tüzet gyújtott a kályhában, majd oda feküdt ő is a felesége mellé. De fektükből is a mennyezet felé néztek, mely a tűz kivillogó fényében derengve lebegett.
Elsőnek az asszony szólalt meg nagy későre.
- Jól tetted - mondta -, hogy a lovakat odaadtad Piros Lázárnak.
- Ő nem eszi meg - felelte Lázár.
Csak el-elszenderedtek, úgy aludtak.
Aztán megvirradt.
A házban meleg volt, künn pedig csupa ragyogás. Békességben múlt a nap is. Délután pedig Piros Lázár visszahozta a lovakat. Majd az ácskodó Fejér Lázár is megjelent, és bédeszkázta az istálló ajtaját. Amikor készen volt véle, Lidi pálinkát vett elő, s nagy szívélyességgel töltött a három Lázárnak, akiket meleg szavakkal arra biztatott, hogy legyenek mindig jó barátok.

 
 
0 komment , kategória:  Tamási Áron  
Jégtörő Mátyás-/Tamási Á.
  2008-01-09 06:18:37, szerda
 
  Tamási Áron: Jégtörő Mátyás-részlet

Amikor a szőke vízen haladtak által, egy régi fedeles hídon, már egészen este volt. A föld duzzadott, mint az érésben lévő sajt; a fákon rügy pattogott, mint a feszülő kebel felett a gomb. A csillagok is egymásután siettek a helyükre, mert érkezőben volt már a szigorú tanítónő, a telehold.
Aztán mi is megérkeztünk az egyedülvaló, kicsi házba. Ahogy átlibbent Márta a küszöbön, s utánadöccent Mátyás is velem, már éreztem az otthon nyugalmát és a jó meleg ágyat. Egyszerre elérzékenyedtem a boldogságtól, de aztán a gyötrelmes éhség eszembe juttatta, hogy én ma éjszaka mégis csak a vérét fogom szívni azoknak, akiket oly igazán szeretek!
Sírtam bánatomban.
Kicsi Márta örömében sírt.
Csak Mátyás volt egyedül példakép, mert ő felölelte egyszerre mind a hat párnát, és a padra dobta.
- Mit csinálsz? - kérdezte lelkendezve Márta.
- Ágyat vetek.
- Nem lehetne inkább beszélgetni?
- Hát hogyne! Az angyalok nyelvin értesz-e?
Értett, mert nem felelt semmit, hanem csendesen a Kos jegyébe fordult, miként a többi bolygók a világban.Március huszonegyedike volt.




 
 
0 komment , kategória:  Tamási Áron  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2018.07 2018. Augusztus 2018.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 10840 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 9
  • e Hét: 1153
  • e Hónap: 6253
  • e Év: 177567
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.