Regisztráció  Belépés
relisisi.blog.xfree.hu
"A szeretet,amely veget er,csak a szeretet arnyeka. Az igazi szeretet kezdet es veg nelkuli." /Hazrat Inayat Khan/ Braun Annamaria
1957.10.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
Nagyvárad
  2017-05-01 15:07:18, hétfő
 
 



Gyerekkorban itt ebben a szép parkban, Redhaly park( ma románositották Balcescu park) mindig öröm volt jönni. Anno volt egy kis vonat, gyerek vonat, ami körbe járta a parkott. Szintén volt egy szinház, ahol gyerekek léptek fel.
Persze minden ünnep, majálisok itt tartották.
 
 
0 komment , kategória:  Erdélyi-ország  
Tordai sóbánya
  2015-08-25 16:50:35, kedd
 
  Ahogy tudjátok Erdélyben születtem, az az én "országom" és ameddig élek mindig vágyni
fogom látni. 2012-ben februárban voltam abban a szerencsés helyzetben hogy láthattam
a Tordai sóbányát. Bár tel volt és hó kint, nagyon sokan jöttek láttni. Számomra egy nagy meglepetés volt. Ahogy erkeztunk, rendezet parkoló, kis fa-bodély üzletek, a hó takaritva a járdákon, civilizált váróterem és, na igen hihetetlen, civilizált bánásmod a turistákkal.
A sóbánya szintén nem lehet felismerni: lepcsók javitva, modern csillogó lift, világitás és
lent egy egész napra foglaltságok kicsiknek és nagyoknak egy arányiban.
A sóbányárol pedig kerestem egy kis információt.




Ime:/forras: erdelyiturizmus.hu/
Tordán a só kitermelése felszíni kamrák formájában már a rómaiak idején megkezdődött,
a bányászatot igazoló dokumentumok 1271-re vezethetők vissza, amikor hivatalosan is létrehozták a sókamarát.
A ma is létező sóbányát 1690-ben nyitották meg. A XVII. század vége és a következő
század eleje fellendülést hozott az erdélyi bányászatban a Bécsi Udvar által hozott rendelkezéseknek köszönhetően, melyeknek célja a régió gazdasági megerősítése volt.
A sót legelőször -statikai okok miatt- a harang formájú nagytermekben termelték ki (József,
Mária Terézia és Antal termek), majd 1850 után a trapéz alakú aknákban folytatták.
Ezzel az ásási móddal nagyobb mennyiség kitermelése vált lehetővé ugyanabban a
mélységben. 1853-ban elkezdték a Ferenc József galéria ásását, melynek teljes hossza
917 méter. Ezzel egy időben felújították a Mária Terézia aknát, és mellette megnyitották
a Gizella és Rudolf aknákat is. Egy-egy ilyen akna méreteire jellemző, hogy több százezer
tonna sót biztosított, több évtizeden keresztül.
A sót mindvégig szakképzett bányászok termelték ki, a függőleges kiemelés pedig lovak
által húzott csigaszerekezettel történt. Az aknákban faggyúviaszos gyertyákkal, gyertyákkal
és fáklyákkal világítottak. A só kitermeléséhez soha nem használtak robbanóanyagot, csak kizárólag emberi erőt.
A bánya 1840-ben kritikus gazdasági helyzetbe került, mivel a marosújvári sóbánya egyre nagyobbá vált, de az 1850-es években a trapéz alakú tárnák megnyitásával a kitermelés
újabb lendületet kapott.
A sóbányában 1932-ben állt le a munka, ma már csak turisztikai látnivaló és gyógyhely.
A bánya összes termének kivételes akkusztikája van, a harang formájú aknákba
(a Mária Terézia látogatható) érdemes lekiabálni. smile emoticon
A benti hőmérséklet állandóan 10-12 fok között van, ezért tanácsos meleg ruhát vinni
magunkkal!
A látogatás gyalogosan történik, így a termeket légszennyezés nem éri, gyógyulásra
kiváló hely.

A bánya látogatóterének infrastruktúrája európai uniós támogatással újjászületett, belső csónakázótó,panorámalift, óriáskerék, játszótér stb. létesültek, a belső világítása pedig
alapjaiban változott meg.
Az amerikai Business Insider magazin. a világ 25 hihetetlen látványossága közé sorolta
a tordai sóbányát.

Nyitvatartás (helyi idő szerint):
Nyáron: belépés 9-19 óra között, a bánya területét 20 óráig kell elhagyni.
Télen (október 1-től): belépés 9-16 óra között, a bánya területét 17 óráig kell elhagyni.
Belépődíjak:
Felnőtteknek, nyugdíjasoknak: 20 RON
Gyermekeknek, diákoknak, egyetmistáknak: 10 RON
Ha valaki gyógykúra miatt kívánja a bányát látogatni, 7 napos bérlet vásárlása lehetséges.
2013. november 1-től fizetni kell a parkolásért, ennek díjai:
Személygépkocsiknak: 5 RON
Buszok, kisbuszok, mikrobuszok részére: 10 RON
 
 
0 komment , kategória:  Erdélyi-ország  
Szabadság-2014, Peles kastély
  2014-08-18 13:48:45, hétfő
 
  Bár elözöleg megirtam hogy nem tudtunk semmit az egész tervről,
mégis vártam a szabadságnak a "gyöngyszemet" és meg is érkezett,
Sinaia, Peles kastély.
Mivel, kommunista időben zárva volt, mindig szeretem volna ide
látogatni egyszer. Valami bizsergést éreztem mikor megtudtam hogy
ide is jövünk. Számomra egy ritka "gyönygyszem", épitészeti és
berendezés szempontból.
Sokat kellet gyalogolni, felemelkedő, rossz az út és keresztül megy az
erdőben. Kellemes...nem mindenkinek, annál szebb a termeszét, a kert.
Egy jó nagy kerülő kell megtennünk ameddig oda értünk. És miért
legyen minden sima, kell kis izgalom, ...hát meg volt. Képzeljetek
miuttán résztvetunk egy jó rohanásban, hogy időben oda érkezünk,
16-kor a kasszában már nem adnak jegyet, mert csak 17-ig van
nyitva...és beszélek nyári időszakról, mikor sok a turista, elég nagy a
tolongás, mert nincsenek felkészülve vagy más okokból. Úgy hogy nem
tudtunk bejutni a kastélyban, csak sétáltunk a kertben. De, azt sem
tudtunk sokáig élvezni, mert nagyon szépek a szobrok, a szökőkút,
jött a medve. Igen, a medve a két bocsával jött a kastély kertben
keresni ennivalót és biztos eltudjátok képzelni azt ijedség és a
kiváncsiskodás egyben, mindenki elő a fegyverrel, fényképező, és
találni egy jó hely, persze biztonságos és ahonnan jó lehet látni.
Bosszúságunkat és az én rosszullétemet, egy kávé mellett csillapitotunk.
Utána szép lassan megtettünk a visszautat és tudtunk nézni a
kirakódó vásárt, is örülni a szép időnek, a szép környezetnek.
Másnap reggel újra jöttünk és igy sikerült is bejutni a Peles-kastályban.
Ahogy emlitettem, nincsenek felkeszülve és kellet egy kis "orientálás".
A berendezés, a bútorok, a fa diszitések, a márvány munkák, mind
lenyűgöző és figyelemre méltó. Érdekes, még abban az időben készült
mozgó tetőtér, legkondi rendszer(hideg, meleg), már létezett az angol wc
és bidé.
Pár szót ejtek a kastélyról ( wikipediaból ):
Peles-kastély (románul: Castelul Peles) Romániában, Sinaia településen
található és I.Károly román király épitette 1873 és 1914 között, Johannes
Schultz és Karel Liman épitészek tervei alapján. A kastély diszitését a
hamburgi J.D. Heymann, a mainzi August Bembé és a bécsi Berhard
Ludwig végezték.
A kastély neoreneszánsz stílusú és Románia egyik legfontosabb
történelmi jellegű műemléke. Egyedi stílusa miatt, valamint történelmi
és művészi értékéből adódóan a 19 század második felének, valamint
a 20 századi Europanak is az egyik legfontosabb ilyen jellegű műemléke.
1883-ban a kastélyt hivatalosan is felszentelték. Az uralkodó a jövő
nemzedék román uralkodóinak székhelyét látta benne.
A kastély elhelyezkedése nem véletlenszerű, hiszen nem messze innen,
Predeál település mellett húzódik az akkori Osztrák-Magyar Monarchia
és a Román határa. Az uralkodónak a helyválasztással az volt az
elképzelése, hogyha egyszer majd Román Királyság egyesül Erdélyvel,
a kastély az ország szívében helyezkedjen el.
A kastély felépítése után egyre fontosabb szerepet töltött be, és a királyi
család nyári rezidenciája lett. A család szívesen múlatta itt az időt, ahol
általában májustól novemberig tartózkodtak. A kastély több fontos
politikai döntés helyszínéül szolgált, 1914-ben a Koronatanács vagy
az első világháborúban, itt mondták ki például Románia semlegességét .
A kastélyt már a felavatását követően, 1883-ban módosították, jelentősen
kibővítették. A jelenlegi formáját I.Károly román király, halálának évében
1914-ben, nyerte el. A kastély 160 szobával, több bejárattal, valamit több
belső lépcsővel büszkélkedik. A kastély központi tornyának magassága
66 m. A Peleş kastélyon kívül még két kisebb kastélyt építettek a környéken,
a Foisorul és Pelisorul kastélyokat.
A kastélyt, 1975-ben, Nicolae Ceausescu utasítására bezárták, és a
nagyközönség 1989 után látogathatta újra, a kastélyt megnyitották a
turista forgalom számára a Pelişorul kastéllyal együtt
A román állam visszaszolgáltatta a kastélyt a királyi családnak 2006-ban.
A híresztelések ellenére a román állam nem vásárolta meg a kastélyt
(30 millió euróért), hanem az a királyi család tulajdonában maradt. Az
hogy a kastély továbbra is múzeumként üzemelhet, I. Mihály román király
döntése alapján történik.
A legfontosabb látogatható termek a következők:
-A Diszterem egy hatalmas méretekkel rendelkező terem diófa burkolattal,
domborműves tapétával és szobrokkal. A mozgatható üvegtető, melyet
elektromotorral vagy kézi erővel lehet mozgatni, egy igazi meglepetéselem
volt a király látogatói számára, akik innen kémlelhették a csillagokat meleg
nyári éjszakákon.
-A Királyi könyvtár leginkább a könyvek szerelmeseit fogja meg, könnyv
ritkaságaival, de az egyszerű látogató számára is tartogat meglepetést
egy rejtett ajtó formájában, amely egy titkos folyosórendszert rejt, melyen
keresztül a király eljuthatott a kastély különböző termeibe.
-A Fegyvertermek 1903 és 1906 között rendeztek be, több mint 4000
elemet rejtenek, úgy az európai, mint keleti kultúrákból. A fegyvertermek
legértékesebb darabjai a német páncélzatok amely XVI-XVII századból
származó , valamint egy teljes ló és lovas páncélzat, ami egyedülálló
Romániában.
-A Zene-terem, Erzsébet királyné kérésére rendezték be. A teremben
található bútorzat a karputalai maharadzsa ajándéka.
-A Firenzei terem vagy más néven a Nagy Szalon jellegzetessége a
hársfa faragott mennyezet, a két hatalmas csillár és az olasz
neoreneszánsz stílusú dekorációk.
-A Márványterem Charles Lecompte du Nouy építész alkotása.
Jellegzetessége egy carrarai márványból készült ivókút, amely egy
kairói alkotás másolata.
-A Szinház egy 60 fő befogadására alkalmas terem, királyi páhollyal,
XVI.Lajos kori stílusnak megfelelő dekorációs

A Császári lakosztály amely 1906-ban rendezték be az I.Ferenc
József magyar király és osztrák császár tiszteletére, aki meghívottként
vett volna részt az I.Károly román király 40 éves uralkodása alkalmából
rendezett ünnepségsorozaton. A látogatás végül elmaradt.

Egyéb termek: Tanácsterem, Dolgozószoba, Ebédlő, Török szalon,
Királyi háló.
A kastély ólomüveg ablakait 1883 és 1914 között szerelték be.
A kastély teraszait, szám szerint hetet, különböző kőből készült szobrok,
szökőkutak és carrai márványból készült dísztárgyak díszítik.



 
 
0 komment , kategória:  Erdélyi-ország  
Szabadság-2014, Sfinx-Babele
  2014-08-10 10:56:09, vasárnap
 
  A mi utunk, viszont tovább vezettet, Bucsegi, a magas hegyék felé. Végig régi,
szép arhitektúrávál, gondozott házakat láttam. Nem kell elfelejteni hogy ezeken
a tájakon, valamikor, nagy fejedelmek éltek és amikor a kommunizmus be állt,
itt épültek új lakások is, amivel próbálták "elrejteni" a múltat,a gazdagságot,
magyarságot.
Sinaia egy üdülő város, ahol I. Károly román királynak, itt volt a nyári rezidenciája,
a Peles-kastély. A település, Sinaia, a Bucsegi hegységnek keleti lábánál
helyezkedik el. A látni valók nagyon sok és érdekes: telekabinal (sikló) utazni fel
a hegyre ( Szfinx, Babele, télen sielni, nyáron sétálni), a települést magát és
a Peles-kastély.

Első irt történetet Bucsegirol létezik 1839-tol és irta egy francia Jean Alexandre
Vaillant, aki kett pásztorok Komárnikból és egy szolga Angelescu kiséreteben,
felmennek azzal az indokkal hogy az Omul-hegyre (Ember-hegyre) kitüzenek
a " Fejedelemség zászlóját ".
Az irást amit hagyott, egy rendkivüli értékű, magas szinvonalú irás és lehet
megérteni mennyire lenyűgözte a látottakat. Olvasva ezt az irást és a legendák
amelyeket a pásztorok mesélték, felfigyelünk arra hogy ezekben nem lehet
találni semmi jel amely a vallásra utal.
A hegyek megközelitése lehet ket módja:gyalog vagy siklóval, amely
legegyszerűbb és amelynek hosszú pályán 4350m és a különbség 1235m,
amely körülbelül 15 perc alatt megteszi.
Mi, a telekabint ( siklót ) választattunk. Megjegyzem, igyekezni kell jó korán ott
lenni, a kasszánál, mert sokan jönnek és megtörténhet hogy a sorban
vesztegeted a drága időd. Mi tagadás, vettünk az utat a sikló felé és kis
várokazás után már jött a telekabin és beszálltunk. Az út nagyon meredek
és csodálatos látványi nyilik a szemünk előtt. Ott lent, látom a gyalogos utat is,
kecskeringös, fel a hegyre és a fenyvesek keresztül. Jeee, ott egy vad bak...a
sikló kabinjában mindenki csodálkozik és mindenki hangosan nyilvánitja az
érzéseket ami a csodás látvány teremti.
A csodálatom, az érzéseim,a fényképeim keresztül nyilvánitom, ők beszelnek
helyettem.
Érkeztünk fent, a pálya végére és jó melegen kellet öltözni, sőt lehetett inni jó
meleg tea vagy kávé az ottani vendéglőben.
Káprázatos ott lenni, ott fent a " világ " tetején, sűrű, csipős levegő, szép ragyogó
napsütésben, hó foltok, veszélyt rejtő helyék, messzire tudtam látni, a havat
megérinteni, és az érzések kavarodtak bennem. Először jártam ott és amit
ott éreztem, életem végéig fog kisérni.
A Szfinx, eredete a névnek Sphinx, és hasolit egy emberi fejel és vannak
hasonlóságok az egyiptomi Szfinxel. Egy nagy kőtömb alakult ki az évek
során, kialakulása annak köszönhető, hogy a szél erózió egy nagyon hosszú
idő alatt történt, a Bucsegi Szfinx magassága 8 m és szélessége12 m.
A Sfinx közelében, emelkedik egy csoport amely úgy nevezik " Babele "
( öreg asszonyok ).
Közel összekötetésben a Sfinxel, becenevet is kaptak, " A kuklopsz oltárok
Káráimánból " és ezzel el voltak szánva Földnek és Égnek, Napnak és
Holdnak és Marsnak, a háboru és mezőgazdaság istene.
Sok legendák és elméletek szól a keletkezésről. Kutatók magyaráznák hogy
a fő elemek a viz és a szél voltak és hozzá járultak a fagyás és olvadás.
A kő amit található, váltakozó, mészkő és homokkő.
Semmi tudományos bizonyitékokal nem tudják megmagyarázni ezeknek
a szikláknak a keletkezésüket és továbbra is legendák keringenek körülöttük,
a valóság és a természet fölötti, összekeverednek.
Bár a lelkem háborgót és az emlékek mint tomboló szélvihar, éreztem hogy
körülöttem mind megérzik mi zajlik bennem, ferjém, testvérem, Karcsi és még
Balázs is. Igen, megérzik hogy nehéz pillanatok élek át, talán megértették a
fájdalomat is és csak fogtak a kezem, vagy éppen simogatták és beszéltek
hozzám, vagy a testvérem megölelt. Éreztem a szeretett ami körbe vesz
abban a gyönyörű helyén és a szép emlékeimet szinte szeretettel vissza
huzodtak a szivem rekeszében, ott ahol örökre helyett csináltak maguknak.
Én is megértettem, ott, a "világ" tetején hogy a szenvedés, a fájdalom útjának a
végső állomása nem a halál, hanem Atyám által ajándékozott élet és életem minden
egyes pillanataiban átéreztem az a nagy szeret és a közelséget, a nyuitot kéz a fejem
fölött, a végtelen hatalma.


 
 
0 komment , kategória:  Erdélyi-ország  
Szabadság-2014, Bran castle
  2014-08-02 12:58:39, szombat
 
  Az út tovább vezetett a hegyek között, már Arges-megyében voltunk
és alkonyodott már. Kerestünk egy vendéglátóhely, hogy éjszakára
ott pihenyünk. Most ahogy olvasol biztos gondolod, mi sem egyszerű
egy ilyen helyen, de nem úgy volt és pár szóban mesélnek mi is
történt velünk. Az utunkban, az út mentén, már meszéről láttunk egy
szép kis motel és gondoltunk, na itt van és jól megpihenünk.
De kedves olvasó nem igy történt. Kopogtunk, kiabáltunk, pedig egy
ablaknál volt világosság, de senki nem válaszolt, igy nem volt más,
tovább kellet utaznunk. Hopp, nem baj , itt egy másik vendéglátóhely,
szinte szép nézetű és jól bezárva, nehogy véletlenül is, valaki oda
merészelni piheni. Már jó benne jártunk az éjszakában, de volt egy
pillanat mikor olyan magasan jártunk, hogy a holdat is tudtunk volna
kézzel erinteni. De már nem volt vicc és mindenki nagyon fáradt volt,
még beszelni is alig volt kedvünk, na meg, a bosszússágot.
Szerencsénk van, mert itt van egy másik motel, gondoltunk, és
emberek is vannak és még beszeltünk is velük, de, nincs szerencsénk.
Nincs itt a főnök és nem tudnak adni szobát engedeje nélkül. Ezt próbáld
megérteni, mi ez vicc, csak néztünk egymásra és a fáradságtól nem is
bosszankodunk már a válaszra, jó nevetünk. Nem volt más csak tovább
utazni és majd csak találunk egy vendégház vagy cimmer. Egyszer csak
itt egy másik vendéglátóhely, már késő volt, de hiszitek vagy sem,
fogadtak bennünket, volt szoba és eltudtunk menni piheni is. A szoba szép,
nagy, tiszta(biztos te sem gondoltál hogy az, ott a semmi középen, a hegyi
tetején), Tv, internet, kis tiszta fürdőszoba, meleg viz és az ágy kényelmes.
Persze nem sokat nézelődtünk akkor, mivel nagyon elfáradtunk. Reggel,
szobának a kis teraszon ittunk a kávét és ámulatban voltunk a gyönyörű
tájtól, ami ott volt a szemünk előtt: hegyek és völgyek, kis települések,
fenyvesek, a tiszta levegő, a madár csicsergést és a szép vad virágok.
Természetesem, kellemes meglepetés volt nekünk és miuttán meg
reggeliztünk, tovább indultunk Brassó felé, elbúcsúzva a helytől, ahol olyan
megértésel és kedvesen fogadták bennünket.
A következő pont ahol érkeztünk volt Castelul Bran(törcsvári-kastély) és
hoztam pár érdekességek az úgy nevezett helyről, a wikipediaból.
A törcsvári kastély (románul Castelul din Bran)Romániában, Erdélyben, Brassótól 30 km-re délnyugatra, aTörcsvári-szoros előtt álló Törcsvár falu mellett helyezkedik el. A kastély ma múzeumként működik, mellette pedig egy kis falumúzeum található.
A vár I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és a havasalföldi román vajdák betörései ellen. Fekvéséből adódóan a nehezen bevehető várak közé tartozott.
1448-ban, Hunyadi János által kiadott oklevélben (melyben parancsot ad ki az ottani várnagyoknak) szerepel Törcsvár neve.
1498-ban II. Ulászló zálogba adta a várat Brassónak, majdII. Lajos király, meghosszabbította a zálogot 25 évvel, azzal a kikötéssel, hogy a vár várnagya mindenkor magyar legyen.
1512-ben a várat,Brassó város 100 forint értékben felújíttatta, Zeller Mátyás építőmester vezetésével.
1568-ban a kastély végleg Brassó fennhatósága alá került, aminek következményeként János Zsigmondfejedelem évi 200 forintra adó fizetésére kötelezte őket.
1612. április 5-én Báthory Gábor legyőzvén a brassóiakat és rozsnyói várt, a törcsvári kastély ellen indult, amikor Henklischer János várnagy harc nélkül átadta a kastély kulcsait a fejedelemnek. Később azonban a kastély visszakerült az időközben a fejedelemnek behódolt brassóiakhoz.
1660-ban II. Rákóczi György, a Mikes Mihály vezette székely katonákkal elfoglalta a várat.
1690-ben Thököly Imre seregeivel sikertelenül ostromolta a várat.
A brassói szászok 1916-ban visszaajándékozták IV. Károly királynak, aki feleségének, Zita királynénak adta a várat.
1918-ban román fennhatóság alá került, majd 1920-ban Karl Schnell brassói polgármester Mária román királynénak ajándékozta az 1918. december 1. Nagy-Románia egyesülése alkalmából. A királynő átépítette és romantikus kiegészítésekkel restauráltatta, majd lényának, Ilona hercegnőnek hagyta örökségül, aki 1931. július 26-án ment férjhez Habsburg Antalhoz. A házaspár később Ausztriába költözött, s 1948-ban - a királyi család száműzetése után - a törcsvári kastély a román állam tulajdonává vált. Az államosítás után kifosztották és sorsára hagyták a kastélyt, restaurálása csak 1987-ben kezdődött, a munka legnagyobb része 1993-ra készült el.
A román visszaszolgáltatási törvény alapján, a már 50 éve múzeumként működő romantikus várkastélyt Ilona hercegnő gyermekei - a Bécsben élő Mária Magdolna és az amerikai építészként is ismert Domonkos - vették át a román kulturális minisztériumtól 2009-ben.
A kastély 100 m magas hegyen épült, trapéz alaprajzú, É-D-i irányú belsőtornyos vár. A várnak egyetlen bejárata van, egy vastag falú, szűk bejáratú kaputorony, melyhez eredetileg elmozdítható falépcső, ma kőlépcső vezet.
Az északi oldalon, egy kétemeletes torony, mellette egy hétemeletes, befelé keskenyedő, négyszögű bástya található, amelynek tetejére egy figyelőtornyot építettek. A nyugati oldalon egy kerek torony található, melynek az alagsorában nagyon alacsony bejáratú, ablaktalan börtön volt. Földszintjén a darabontok szobája volt, az udvar közepén pedig a kb. 70 m mélységű kút található.
A kastélyt a közelmúltban teljes mértékben restaurálták, jelenleg nagyon jó állapotban vannak a falai. A belső helyiségekben a román királyi család emléktárgyaiból állandó kiállítás tekinthető meg.
A kastély igen látogatott belföldi és külföldi turisták által egyaránt, ugyanis a legendákból és horrorfilmekből ismert Drakula grófként azonosított Vlad Țepeș egyik kastélyának tartják.
/ http://hu.wikipedia.org/

Számomra nagyon érdekes volt megnézni a kastély. Az a kor, amit még marat belőle, kevés persze, de azzal együtt ad egy képet hogy éltek azokban az időkben. Ami még nekem tetszet, a müvészi munkát, csempeből és fában, (kályhák, bútorok, tartó oszlopok, külömböző tárgyak) és maga a kástély épitési szempontból( titkos ajtókkal, körforgású lépcsó fából, folyosók, stb.). A kastélyhoz tartozik egy nagyon szép kert is, mellék épületekel, tea-ház, sétálok, pihenők. Nagyon örültem hogy tudtam látni ezt a rég mult kastély.


 
 
0 komment , kategória:  Erdélyi-ország  
Szabadság-2014, Vidraru
  2014-07-31 08:06:11, csütörtök
 
  Tovább utazva érkeztünk a Vidraru-tóhoz. Itt egy viztározó hoztak létre 1965 és maga a gát épitése, Vidraru-gát, öt és fel évig tartott 1960-tól. A tó egész területe 893 hektár, hossza 10.3km, legnagyobb szélessége 2.2km és a területe 28km. Még egy pár érdekes adat: a gát magassága 166m, a hossza 306m, épitése mint egy hordó(dublu ivben) és 42 alagút kellet az épitésihez, a tónak maximális vizmélység 155m, vizmennyiség 465 millió köbméter.
Ugyan itt van a vizenergia központ is amely található 100m az Arges-folyó ágy alatt: magassága 31.70m, hossza 67.80m, szélessége 16.70m, négy függőleges turbinák, minden egyes turbinának a teljesitménye 61MVA. A termelt villamos energiát szállitása egy külső épületen történik 178m hosszu ferde galerián keresztül, 220kV kábeleken és onnan a transzformátor állomáson, Aref, körülbelül 2 mérfölden. A Vidraru, stratégiai fontosságú a román energetikai rendszerben a vizenergiával, ugyanakkor az épületek, a tó, a gát egy csodálatos helyen fekszik. Ma, lehet látogatni az egész és egy turisztikai látvány egyben. Mindenfele vannak "kiskereskedők" ahol csak természetes alapú árú lehet kapni(különleges méz, természetes alapú kenőcsék, tinktúrák, stb.) és gyümölcsök.



 
 
0 komment , kategória:  Erdélyi-ország  
Szabadság-2014, Bilea-lac
  2014-07-24 17:46:00, csütörtök
 
  Megtettünk 21km a tekergős útból, egy másik látvány nyilt előttem,
érkeztünk a Bilea-tóhoz, amely 2035 m magasságban van. Körbe
csak hegyek és ott a középen egy viz-szem. Hihetetlen, még
be volt fagyva egy jó része a tónak és körül sok hó volt még.
Jó kellet felöltözni. Bár nagyon nehéz a közlekedés, érdemes megnézni.
Cartisoaraból van egy tele-kabin is amely erre a csodálatos helyre hoz.
Mikor érkeztem a Bilea-tóhoz, a szivemnek egy rekeszét kinyilt és pár
pillanatra csak kapkodtam a levegő után. Az emlékek megrohantak és
vissza vittek 1982-ben. Pont ott jártam, akkor is gyönyörű volt a táj,
akkor is hideg volt, de akkor velem volt a gyermekem, három és
fel éves,egy kis ember-fióka. Az emlékek ott forgolotak a szivemben,
megjárták az egész lényemet, szemem ködös lett, de az emlékek
mindig velem lesznek, azok a drága, édes emlékek a gyermekemről,
Krisztián, mert már csak azok maradtak nekem.
A legnehezebb rész az útnak, Bilea-tó és Bilea-vizeses között fekszik,
hossza 13km.Tovább utaztunk, bementünk egy alagútban, Bilea-alagut,
a leghosszabb Romániából 887m, magassága 4,4m, 6m széles és
nincs kivilágitva, sem legáramlás.
Itt, ott megáltunk, ahol csak megengedte az út és kiszállva "elfelejtettünk"
magunkat abba a tájban. Kopárnak látszót, de mindenfele zöld,
vagy fenyvesek vagy moha vagy nagy foltokban virágok. Az ég, ott volt
közel a fejünk fölött, gyorsan változtatta magát, mikor derűs volt és
engedett messze földön látni a településeket a völgyben, mikor
változott, borús, fekete, nehéz fellegekben, mintha most akar ránk
zúdulni, de nem eset és mi, csak elvesztünk a csodás táj és a virágokat.
Hihetetlen milyen csodás virágok vannak olyan magasságban és mind
olyan mint egy szines sziget a zöld szőnyegben:fehérek, kékek, sárgák,
ciklámen. A moha, puha, finom és selymes és a szine a zöldnek a
legüdébb szine.





 
 
0 komment , kategória:  Erdélyi-ország  
Szabadság-2014, Transfagaran
  2014-07-23 15:07:22, szerda
 
  Vetünk az utat a Transfagarasan felé, autó-út amely átvissz a hegyeken,
keresztül az egyik oldalról a másikra. Szerencsénk volt, nyitva volt az út,
mert hivatalosan, csak két holnap az évből lehet közlekedni rajta.
Pár szó erről az útról: épitekezése tartott 4 évig, 1970-1974ig, nyitása
volt 1974.szeptember.20, a Ceausescu időben és az ö rendelésében,
hossza 151km és érkezik 2042m magasságban, két sávos autós út,
vegig aszfaltos és nagyon tekergős. Az út kezdődik Bascov falutól,
Arges-megye és a vége Cartisoara község, Szeben és Brassó között.
Indultunk a tekergős úton Cartisoara felől , jobbra és balra csak kő és
zöld fű és törpe virágok, mit nézek, mit figyeljek, nem is tudom.
Egyszer csak látom "sir a kő", más kő is sir és ott, még egy, a könnyek
tódulnak és már értem honnan ered a "viz-er", nagyon sok "viz-erek"
vannak és mind futnak lefele, a hegyből le a völgyben, hosszu kilométereken
keresztül.
Gyönyörű, lépcsözetes vizesés, 1230m magasságban és 68m hosszu.
Persze nagyon meglepödtem mikor láttam hogy még van hó és nem is kevés.


 
 
0 komment , kategória:  Erdélyi-ország  
Szabadság-2014, Albota
  2014-07-22 20:35:42, kedd
 
  Ember életeben nagy része a munka teszi, igy amikor érkezik a szabadság ideje,
mindenki megpróbál felszabadultan, jó kedelyű újra tölteni az "élet elemeket".
Ebben az évben, 2014 iuniúsban, mentem szabadságan vertunk tábort.
Szeretnék irni pár szó erról a városról, "Pece-parti Párizsban a férjemmel
Érdelyiben és mint máskor is Nagyváradon, szülövárosunkban".
-Nagyvárad(románul Oradea, latinul Magnowaradium)a
romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban,
a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. A település a reggió legnagyobb városa.
Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I.(Szent) László király alapitotta.
A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között és László ide telepitette a bihari püspökséget.
1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták.
1660.június 6-án halt meg II. Rákóczi György fejedelem.
1692-ben Donatus heissler császári lovassági tábornok szabaditotta fel a várost a töröktől. /adatok a wikipedia.org/

Sebes Körös

Körös, Körös, te Körös,
Itt folysz mellettem.
Közeledben születtem,
És itt nőttem fel.

Látlak, itt vagy,
Emberek is figyelnek.
Lassú hullámaid,
Ringatnak és varázsolnak.

Partjaidat szerelmesek járják,
Gyerekek, magányosak, idősek.
Sem kor, sem évszak nem számit,
Csak a béke és a nyugalom.

Körös, Körös, te Körös,
Medred tovább tanúsít.
Folysz, csordogálsz lassan,
Tovább ringatsz és varázsolsz.

/ Relisisi Anne du Maria...Nagyvárad-2012.febr./


Vártunk nagyon ezt a szabadságot, tekintettel arra hogy nehéz idöszakot
éltunk át és bár volt egy vége, mégis nehéz lelki traumában vagyunk.
Gondoltunk hogy a találkozás a barátainkkal, a jó beszelgetések, nagyon jó
és kellemes lesz számunkra.És most vissza nézve, irhatok nagyon jó volt,
csodálatos és sok köszönettel tartozunk a barátainknak, Magdi és Feri,
Tomi, Magda és Virgil és a fogadott tesveremnek, Erzsike és a családjának
Balázs és Karcsi..
Találkoztunk a barátainkkal és sok kellemes pillanatokat töltöttunk együtt,
jó beszelgetések és emlékeztunk régi szép idökről .
Abban a szerencsés helyzetben voltunk hogy a barátaink, a fogadott
tesverem családja, terveztek egy gyönyörű kirándulási program.
A tervezet helyeket, anno , gyermek koromban mint sportoló és később
az egyetemi táborban, mentem látogatni ezeket a helyieket.

Érdely, Érdely
szép ország vagy!
Hegyek, dombok,
Völgyek és folyok.

Magas fenyvesek,
Gyönyörű vizesések.
Vad virág ammere jársz,
Felejthetetlen tájak.

/Relisisi Anne du Maria-2014.június/

Indultunk Nagyváradról vonattal a tesveremhez, Körösfőre, település
Kolozs-megyében és amely Kalotaszeghez tartozik, ott ahol Dsida Jenő
is járt, ott ahol Vasvári Pál is járt és élt és harcolt.
Itt értesültunk hogy egy kiránduláson megyunk a hegyek felé, a
Fagarási hegyekben.
Indultunk Körösfőről Kolozsvár irányában és utána Torda felé.
Láttam a Tordai-szorost a messzeségben, magas, impozáns és
csodálatos. Végik kisertek a faluk és a szabad földeket. Faluk amely
egymás után sorakoztak, rendezettek, régi és új házakkal, lakói idősek
és fiatalok. A zöld, a viz, az erdőket, a virág, változtatják egymást,
szemem nem tudta ezt a gyönyörű, nyugtató, varázslatos természet feldolgozni.
Egyszer csak a semmi közeppen, egy valósságos álom világ nyilt előttem,
Albota, település Fagaras-hegyek alatt. Itt egy turisztikai komplexum,
ahol pisztráng nevelde van és természetesen van minden hogy az
aki betér ide, jól éreze magát:panzió, vendéglő, kirándulások lovon vagy
baggival és lovas kocsival, van strand és más sport lehetőségek.
A hely enged látni a mesében illő látványi a Fagarasok felé és az
Albota hegyicsucs(2507m) és a természetesen keletkezett
"Caldarea"( nagy mélyedés). Az ott töltött órákat amelet hogy gyorsan
teltek ell, csak úgy elszálltak az órák, egyszerű azt a érzést keltett bennem
hogy egy elvarázsolt világban vagyok.



 
 
0 komment , kategória:  Erdélyi-ország  
Böjte Csaba testvér gondolatait az Élet- és Családvédő
  2012-12-14 08:27:44, péntek
 
  Az Országgyűlés Felsőházi termében elhangzott -felolvasott- Böjte Csaba testvér gondolatait az Élet- és Családvédő Konferencia alkalmából.

Megmaradunk!?
Én is olvasom az okos, precíz kimutatásokat, hogy az elmúlt években itt is - ott is mennyivel fogyott a mi drága népünk, és hogy a statikák fényében mire számíthatunk. Természetesen én is kitudom számolni, hogy ha havonta leesik 10 cserép a házamról, akkor mikor fog elfogyni az összes cserép és rám roskadni a ház. Az is logikus, és ki is lehet számolni, hogy ha jön nekem ezer méterről az autó ötvenessel, akkor hány másodperc múlva fog elütni...csak az nem logikus, hogy miért nem ugrok félre, miért nem igazítom meg a cserepeket az otthonomon, miért várjuk némán, passzívan a sorsunk beteljesedését?

Egy statikusan gondolkodó világban élünk, a legtöbb ember abból indul ki, hogy ilyen a világ, ez van, ezt kell elfogadni. Mostanában újból és újból felcsendül bennem egy régi, Kájoni János által gyűjtött csíksomlyói dal refrénje: "ha nincs kenyér keresünk!"
Igen, mi keresztények a mi Urunktól Istenünktől azt halljuk:
"Keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek", "bármit kértek az én nevemben, azt megkapjátok"... Igen, egy változó, növekvő, kibontakozó világot teremtett az Isten, és mi ennek a folyamatosan születő világnak vagyunk a gyermekei. Nem statikus, fáradt gondolkodás kellene
vezessen bennünket, hanem egy dinamikus, bátor, cselekvő, keresztény lelkület, a mi Urunk Istenünk szelleme.
Isten ránk bízta a teremtő erőt, merem-e azt használni hittel, reménnyel?
Szépnek látom Isten adta drága szülőföldemet?
Azt ami érték nekem, azt örömmel megmerem-e osztani gyermekeimmel???

Egy kedves vállalkozó itt Székelyföldön 15 év alatt egy kis csodát teremtett, van neki panziója, sípályája és főleg sok sok vendége. Egy nap felhívott szomorúan, hogy nagyra nőtt fia összepakolt és elment Amerikába...
Leültünk beszélgetni és én megkérdeztem őszintén: "Mit gondolsz, ezt amit itt 15 év alatt megálmodtál, felépítettél, más országban ezt el tudtad volna érni? Saját szájával mondta ki, hogy nem. Hát akkor miért kell nap mind nap azt mondani, hogy itt Erdélyben nem lehet eredményesen dolgozni meg nem is érdemes, mert úgyis minden hiába, meg stb., stb. Ha a gyerekeid nap mind nap csak azt hallják,hogy nehéz, hogy nem éri meg, akkor miért ne mennének el a mi "rossz"
világunkból?? Barátom némán hallgatott, láttam, hogy érti azt amiről beszélünk. Végül is ő űzte el, a problémák folyamatos felemlegetésével magától, szépen fejlődő vállalkozásától a gyermekét. Így igaz, de gond egy szál sincs- mondtam neki - most te kell vissza is édesgessed a fiadat!
Ha felhívod, ha írsz neki mindig mondd el, hogy mennyi vendég volt, hogy ma hányan lovagoltak és hogy mennyi állatot tudtál értékesíteni a saját tehéncsordádból. Nem kell bölcselkedni, valótlan dolgokkal hencegni, csak az igazat mondd ki, de azt újból és újból örömmel mondd el, mert a te
örömödnek, bizakodásodnak teremtő ereje van!! Használt a gyógymód, a fiatal ember, mint szakács hazajött és vezeti apja konyháját.

Igen, folyamatos félrevert harangok mellett nem lehet családot alapítani, munkát vállalni, gyereket szülni. Abba kellene hagyjuk az állandó pánikolást, nyafogást, siránkozást és merjük kimondani a gyerekeink, fiataljaink előtt, hogy ennyi cipőnk, ruhánk soha nem volt, és öseinknek sem vólt az elmúlt ezer év alatt, és azt is mondjuk el, hogy ilyen mennyiségű élelmiszer, információ, luxuscikk soha nem volt még a Kárpát-medencében.

Nehéz a magyar ember sorsa?
Igen, vagy 10-20 kilóval átlagban valóban nehezebb a kelleténél, és ezért kell fogyókúrázzunk. Ennyi kövér ember, megműveletlen föld, leszüreteletlen almafa, megkapálatlan szőlőtőke soha nem volt itt a Kárpát-medencében! Miért sírunk? Miért űzzük el gyermekeinket, fiataljainkat falvainkból,
városainkból??

A félelem, a szorongás, ha csak irreális még akkor is mindenképp kifejti a maga pusztító hatását. Hogy mennyire így van, elmondok egy kísérletet: A tudósok vettek száz egeret, ötvenet beraktak egy kísérleti terembe, a másik ötvenet egy ugyanolyan terembe zárták. Arra voltak kíváncsiak, hogy a félelem, a szorongás, a stressz mit fog eredményezni az egereknél? Éppen ezért az egyik megfigyelés alatt álló terembe beraktak egy ketrecbe zárt macskát. Így bezárva a macska nem
bánthatta az egereket, de a szaga érződött, közben nyávogott, morgott félelmetesen és a kis parányi állatokra ez az irreális félelem is hatással volt. Abban a teremben hol nem volt cica, az élet szépen ment a maga medrében, sok sok kis egérke született, a párok gondoskodtak a parányi
utódokról, vígan fejlődött az egérpopuláció. A másik teremben, hol a cica a ketrecben biztosította a stresszt, a félelmet, hiába, hogy egyetlen egeret sem tudott bántani, az egerek nem hoztak kellő mennyiségű utódot, sőt sokszor a megszületett utódokat is megették és azok a kis egerek amelyek
életben maradtak, sokkal gyengébben fejlődtek, betegesebbek voltak, sőt mindenféle deviancia gyakrabban előfordult náluk, pl. több volt itt a saját neme iránt vonzó egyed.. Igen, a félelem, a szorongás, még az irreális, alaptalan félelem is öl, pusztít, megfojtsa az áldozatát!! Ezt a gonosz
lélek is jól tudja, ezért lengi be világunkat ez a hatalmas nyugtalanság, félelem!! A Gonosz mindig, de mindig a szentírásban pánikol, ócsárolja a jó Isten által szeretettel teremtett világot. Jézus Krisztus mindig, de mindig vigasztal, biztat, bátorít! Azt kéri újból és újból, hogy ne féljünk, hanem
bízzunk benne!!

Végezetül szeretnék elmondani egy jó hírt! Erdélyben, a tavaly télen, a hideg miatt egy héttel meghosszabbították a téli vakációt és mi szépen csendben pihentünk a nagy hó alatt. Érdekes a kollégáim családjaiban toronymagasan a szeptemberi hónapban született a legtöbb kisbaba. Igen, a csend, a nyugalom, a béke meghozta a maga gyümölcsét. Szerintem ebben a mai gazdasági, társadalmi hullámverésben is, ha magunkban, környezetünkben békés nyugalmat tudnánk teremteni, akkor Isten áldása kiáradna ránk és megmaradnánk. Ha hitetlenül a gonosz lélekre figyelünk, akkor a félelem, a szorongás, a legtöbbször felesleges pánik, alaptalan stressz összemorzsolja a szívünket is, de a népünket is.

E néhány gondolattal szeretném megköszönni azt a hatalmas bizalmat, szeretetet melyet folyamatosan érzek az anyaországi testvéreim részéről, és kérek elnézést amiért nem tudtam Székelyföldről személyesen elmenni Budapestre.

Adja a jó Isten, hogy áldás legyen ezen a mostani találkozón is!!

Csaba t.

Csíkszereda, 2o12. október 16.
-------------------------------------------------------------------------------

Ezt a levelet én e-mailben kaptam és miuttan CSAK LÁTTAM már ide hoztam.
Utána elolvastam és nagyon sok jót találtam benne és gondolatok amelyek nekem is adott mire gondoljak.
Igen, tennunk kell valami és csinálni is, nekunk, mind egyén mindenki. Ha nem fogunk gyorsan cselekedni, mind egyén és mindenki, még rosszabb lesz és még többet sirni-panaszkodni fogunk és a világunk lassan jobban fog lejebb és lejebb csuszni.
Kedves Böjte Csaba tesver köszönöm a szép gondolatokat és kivánok hogy adjon a Jó Isten még sok erőt és elszántságot hogy felrázál bennunket hogy minden egyén tegyen "A JÓT"
 
 
0 komment , kategória:  Erdélyi-ország  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 6 db bejegyzés
e év: 24 db bejegyzés
Összes: 6493 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 543
  • e Hét: 2070
  • e Hónap: 19075
  • e Év: 82434
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.