Belépés
bbemes.blog.xfree.hu
Az élet nem azt jelenti, hogy túléljünk egy vihart, hanem hogy tudjunk táncolni az esőben. Lepkeanyu .
1978.01.30
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Pillangó köd
  2009-09-11 11:18:40, péntek
 
 



Az NGC 6302 jelű Pillandó-köd egy haldokló csillag által létrehozott planetáris köd 3800 fényév távolságban, a Skorpió csillagképben.
 
 
0 komment , kategória:  Csillagok, csillagképek  
Oroszlán csillagkép
  2008-07-13 09:44:58, vasárnap
 
  OROSZLÁN: (Leo):





A görög mitológia szerinti történet:
Az argoszi síkság északi szegélyén magasodó hegyekben élt a nemeai oroszlán, s rettegésben tartotta az egész hegyvidéket. A görög mítosz szerint Ekhidna kígyóistennő volt az oroszlán anyja, és az állatot Héra küldte büntetésül erre a vidékre. A fenevad a városhoz közeli területeken garázdálkodott, és addig még senki sem tudta legyőzni, mert bőre az acélnál is keményebbnek bizonyult. Héraklész félisten vállalkozott arra a feladatra, hogy megöli az oroszlánt. Egy kis városban, Kleónaiban szállt meg egy szegény parasztnál, akinek fiával szintén az oroszlán végzett. Héraklész útra kelt, megkereste a vadállat barlangját, és mivel azon két kijárat volt, betömte az egyiket. Az oroszlánt hosszas birkózás után buzogányütéssel elkábította, és puszta kézzel megfojtotta. Az oroszlán azonban még holtában is kemény feladat elé állította Héraklészt, mivel páncélos bőrét nem lehetett lefejteni. Ezért csak a gyémántnál is keményebb oroszlán karmokkal sikerült az állatot megnyúznia. Magára vette az acél keménységű bőrt, így maga is legyőzhetetlenné vált. Visszatérve Kleónaiba, a szegény paraszt feláldozta Zeusz tiszteletére utolsó kosát. Zeusz pedig fia, Héraklész tiszteletére, emlékül az égre helyezte el az oroszlánt, így született meg az oroszlán csillagkép.





Az ekliptika leszálló részén van az Oroszlán csillagkép,az állatöv ötödik jegye.

alfa LEONIS-REGULUS: Pilniusz szerint ezt a csillagot valószínűleg azért nevezték "stella reginá"-nak, mert igen közel fekszik az ekliptikához. Olyan távolságra van a Földtől, amelyet a fény 68 év alatt fut be.

béta LEONIS-DENEBOLA: Az arab szó jelentése az "oroszlán farka". A csillagkép másik fényes csillaga 42 fényév távolságból 2,23 fényrendű. A4 típusú színképével a hidrogén csillagok közé tartozik., felületi hőmérséklete 20 000K körül van.

gamma LEONIS-ALGIEBA: A név arab szó, "oroszlánsörény"-t jelent. Két csillagóriásból álló rendszer, melyek közül az egyik narancs színű, a másik pedig sárga. Közös tömegközéppontjukat 619 évenként járják körbe. A rendszer távolsága tőlünk 130 fényév.

delta LEONIS-ZOSMA: E név eredete tisztázatlan, talán perzsa. A2 színképtípusú, 2,58 fényrend látszólagos fényességű csillag, amely 68 fényév távolságban fénylik.

Az Oroszlán csillagképben találhatók a Messier-katalógus szerint M65, M66, M95 és M96 jelzésű, galaxisunkon kívül fekvő, fényesebb extragalaktikus ködök.

M65




M66




M95




M96


 
 
0 komment , kategória:  Csillagok, csillagképek  
Sárkány csillagkép
  2008-06-15 16:57:04, vasárnap
 
  Draco (Sárkány):





A görög mitológia szerinti történet:
Gaia egy aranyalmát adott Hérának, amikor feleségül ment Zeuszhoz. Héra elültette azt a kertjében és rábízta őrzésül a Heszperidákra és a sárkányra (Ládónra). A sárkányt Heraklész ölte meg tizenegyedik munkájával, amikor el kellet hoznia az aranyalmákat a Heszperiszektől. A kígyót jutalmul Héra tette az égre.





alfa DRACONIS - Thuban: Az A színképtípusba tartozik. Színképe egy kísérő jelenlétére utal, amely a csillagot 51 évenként kerüli meg. A Thuban távolsága 220 fényév.

béta DRACONIS - Alwaid: A csillag fizikai tulajdonságai Napunkéhoz hasonlítanak. G2 színképtípusú. Van egy 14 fényrendű kísérője. Ez a kettőscsillag sok tekintetben hasonlít a Nap - Jupiter rendszerre. Távolsága 365 fényév.

gamma DRACONIS - Etamin: K5 színképtípusú vörös óriás, 116 fényév távolságban. A csillagkép legfényesebb tagja.

delta DRACONIS - Nodus II.: G8 színképtípusú sárga óriás, amely 120 fényév távolságra van.

zéta DRACONIS - Nodus I.: 148 fényév távolságra van, abszolút fényessége 1,4 fényrend.

nű 1,2 DRACONIS - Kuma.: Kettőscsillag. 120 fényév távolságra vannak a Földtől, egymástól való szögtávolságuk 62 fok.

pszi DRACONIS.: Kettőscsillag. Mindketten fehéressárga színűek, egyikőjük négyszer, a másik 1,4-szer fényesebb a Napnál. A kettős 75 fényév távolságra van.

Az NGC 6543 jelű planetáris köd kb. a delta Draconis és a zéta Draconis között található. A köd kedvező légköri viszonyok esetén már egy kisebb távcsővel látható. A 3600 fényévre levő planetáris központi csillaga 9,5m, felszíni hőmérséklete 35 000 Kelvin.



 
 
0 komment , kategória:  Csillagok, csillagképek  
Bak csillagkép
  2008-05-31 18:38:35, szombat
 
  Bak (Capricornus)




A görög mitológia szerinti történet:
Mitopoétikus szereplése mindenek előtt páratlan szexualitását, kéjvágyát és termékenységét emeli ki. Ezért áll kapcsolatban olyan istenekkel és egyéb mitológiai szereplőkkel, akik e tulajdonságok hordozói, mint például a görög mitológiában Pán. Az ókori görögök úgy tartották, hogy Pán, az erdők és a pásztorok istene, a titánok ellen vezetett harca során azért zuhant egy folyóba, hogy ellenségei elől megmenekülhessen. Más istenekhez hasonlóan ő is hal alakot akart ölteni. Ám túl későn ugrott a vízbe, ezért az alsó fele halfarokká változott, a feje azonban kecskévé. Később Zeusz az égre helyezte. A halfarkú kecskét manapság Bak csillagképnek hívjuk.

Másik legenda szerint:
Pán:
Hermész és Drüopé nimfa fia, az erdők, mezők, legelők, vadászok, kecskepásztorok és nyájak istene. Pán kecskeszarvval, szakállal, farokkal és kecskelábakkal jött a világra, anyja úgy megijedt tőle, hogy elszaladt és magára hagyta az újszülöttet. Hermész azonban nem hagyta cserben fiát, hanem egy nyúl bőrébe takarva felvitte az Olümposzra, hogy bemutassa őt istentársainak. Az istenek amikor meglátták a furcsa kis szerzetet éktelen kacajra fakadva mulattak a fiú külsején és Dionüszosz mivel leginkább neki tetszett, Pánnak nevezte el, mert ,,mindnyájan" kedvüket lelték benne. Pán legszívesebben Árkádiában tartózkodott, idejét pásztorkodással és sípjátékkal töltve. Legkedvesebb társai a Szatüroszok, Szilénoszok és különböző nimfáktól született fiai a Paniszkoszok, társnői a nimfák voltak. Sokszor csatlakozott Dionüszosz vidám csapatához, de részt vett a nimfák dáridóin is. Az emberekkel szemben készségesen viselkedett, segített a vadászoknak megkeresni az elejtett vadat, vigyázta és termékennyé tette nyájaikat, de ha álmában megzavarták, haragjában akkorát ordított háborgatójára, hogy azon erőt vett a ,,páni rémület" a pánik. Pán sok nimfát elcsábított, velük nemzette számtalan fiát, a Paniszkoszokat, Ékhóval Iünx nimfát (Héra később nyaktekerccsé változtatta, mert Zeuszt bájitallal megitatva szerelemre gyullasztotta Héra papnője Ió iránt), Euphémével Krotoszt, Szümaithisszel, pedig Akiszt. Kedvese volt ezenkívül még Szeléné is, aki eleinte visszautasította őt, de egyszer, egy egész éjszakán át tartó olümposzi lakomán Pán tisztára mosott fehér gyapjúval álcázta magát. A már kissé kapatos Szeléné nem ismerte fel, s hagyta, hogy meglovagoltassa a hátán, majd Pán az istennővel elrohant és egy szerelmes éjszakát töltöttek együtt. Szeléné ezután az éjszaka után válogatott állatokból álló juhnyájat ajándékozott kedvesének. Több művészeti alkotás tanúsága szerint Aphroditéhoz is fűzték szerelmi szálak. De Pánt nem kísérte mindig ilyen szerencse a szerelemben, beleszeretett egyszer a szűz Pitüsz nimfába és üldözőbe vette. A riadt lány árkon-bokron keresztül menekült erőszakos csodálója elől, de Pán nem tágított, mikor már majdnem utolérte, Pitüsz rémületében inkább fenyővé változott, mintsem hogy az isten hozzáférhessen. Hasonlóan alakult Szürinxszel való esete is, a gyönyörű nimfa inkább a folyóba ugrott és hagyta, hogy náddá változtassák, de nem lett Pán kedvese. Ebből a nádból készítette el Pán az első pásztorsípot, amelyet a nimfa emlékére szürinxnek nevezett el, de amit mi inkább pánsíp néven ismerünk. Pán összemérte tudását Apollónnal egy zenei versengésben a Tmólosz-hegyen, de vesztesként távozott, pásztorsípját felülmúlta Apollón arany lantja. Szent növénye a bodza.





Az állatöv tizedik jegye a Bak csillagkép. Augusztus vége felé válik láthatóvá.
alfa CAPRICORNI - GREDI: Két csillag, amelyek véletlenül egymáshoz közelinek látszanak, így kettőscsillagnak tűnnek. Valójában az egyik 1600 fényév távolságból fénylik, míg a másik csillag csak 116 fényév távolságban van.

béta CAPRICORNI - DABIH (a mészárosok szerencsecsillaga): A 150 fényév távolságra lévő béta csillaghoz optikai kísérő társul. Felbontásához egyszerű látcső is elegendő. A két csillag sárga és kékes színű. A főcsillag fényereje 100-szor múlja felül a Napét.

gamma CAPRICORNI - DENEB - ALGEDI (a bak farka): Látszólag 3,7m fényes, valójában nyolcszor ragyogóbb a Napnál. A csillag legalább 60 fényévre fekszik a Földtől.

delta CAPRICORNI - NASCHIRA: 2,9m fényes, 49 fényévre levő csillag valójában 12-szer fényesebb a Napnál.

Bak csillagkép közelében található az M30 jelű gömbhalmaz, ami 41 000 fényévnyire van. A csillagcsoport 75 fényév átmérőjű. A gömbhalmaz 164 km/s-os sebességgel közeledik felénk.



 
 
0 komment , kategória:  Csillagok, csillagképek  
Hattyú csillagkép
  2008-05-23 22:25:44, péntek
 
  Hattyú (Cygnus)

A görög mitológia szerinti történet:
Az egyik monda szerint a hattyú Orpheusz, a trákiai hős, aki olyan szépen zenélt és énekelt, hogy a vadállatok, de még a fák is köréje sereglettek, hogy hallgassák énekét. Zeusz ezért Orpheuszt az égre helyezte, hogy mindig kedves lantja közelében lehessen.
Másik monda szerint a Hattyú Zeusz maga, aki hattyú képében csábította el Lédát, és így születtek meg az Ikrek. Ezért Zeusz a Hattyút az égre helyezte.

A Hattyú csillagkép:




- alfa Cygni, Deneb (Farok): sárgásfehér színű csillag, felszíni hőmérséklete 1100 Kelvin. A csillag 1825 fényév távolságra van tőlünk, és 75 000-szer fényesebb a Napnál.

- béta Cygni, Albireo (Madár): egy 390 fényévre levő fizikai kettőscsillag (színük narancs/kékes); távcső segítségével már mindkét társ jól látható, már közepes műszerrel is könnyen felismerhető eltérő színük miatt.

- gamma Cygni Sadir ill. Sadr (Mell): 750 fényévnyire van. Színképtípusa F8, 5 000-szer fényesebb a Napnál.

A Tejút sávjában fekvő Hattyú számtalan nyílt csillaghalmazt rejt. A legfényesebbek:

- a 20 csillagból álló, 4 000 fényévre levő M29




- a gamma Cygnitől 1.5°-ra északnyugatra fekvő, a 40 db halványabb csillagból álló, 5 200 fényévre látszó NGC 6910




- 25 db csillagot számláló, 820 fényévre levő M39




Az NGC 7000, a híres Észak-Amerika-köd 2 000 fényévre van. A Denebtől 3°-kal keletre fekvő köd csak nagyon fényerős távcsővel, illetve fotografikus úton figyelhető meg.




Az NGC 7000-től nyugatra a meglehetősen halvány Pelikán-ködöt (IC 5067) találjuk.


 
 
0 komment , kategória:  Csillagok, csillagképek  
Zsiráf csillagkép
  2008-05-18 20:10:36, vasárnap
 
  Zsiráf (Camelopardalis)

A Camelopardalis egy modern csillagkép, amit valószínűleg Petrus Plancius (1552-1622) alkotott azért, hogy az égbolton ezt a halvány csillagokból álló űrt kitöltse, amit körülvesz több fényes csillagkép. (Kis Medve, Cassiopeia, Perseus, Auriga, Ursa Maior és a Draco) A holland tudós neve a kartográfiából vált híressé, amikor Holland Nyugat Indiai Társaságnál dolgozott. Az általa készített Világtérkép (1592-94) nagyon népszerű lett. A csillagtérképe 1624-ben kapott elismerést, amikor Jakob Bartsch a Camelopardalis-t felvette a csillagképek közé. (Néhány történet Bartsch-t teszi a csillagkép kitalálójává.) A "camel-leopard" akkor lett az állat elnevezése, amikor a görögök a zsiráfot egy teve fejű, leopárd testű állatnak képzelték.





alfa Camelopardalis: 3300 fényév távolságra van tőlünk, s szokatlanul forró csillag. Felületi hőmérséklete 3500 Kelvin. Az ilyen csillagok ritkák. 4,38m a látszólagos fényessége.

béta Camelopardalis. G2 színképtípusú szuperóriás, amelyet alig 4,22m fényességű csillagnak látunk. 1700 fényév távolságra van tőlünk.

A Zsiráf néhány nyílt csillaghalmazt rejt:
- az NGC 1502 nyílthalmaz 30-45 csillagból áll, távolsága 3000 fényév.




- az NGC 2403 egy 37 000 fényév átmérőjű, 8 millió fényév távolságra levő Sc-típusú spirális galaxis. Összfényessége 8,9m.


 
 
1 komment , kategória:  Csillagok, csillagképek  
Kos csillagkép
  2008-04-26 13:25:52, szombat
 
  KOS (Aries)





A görög mitológia szerinti történet:

Boiotia királya, Athamas feleségül vette Nephele felhő asszonyt, aki Okeanos és Tethys gyermeke volt. Két gyönyörű gyermekük született, egy lányuk akit Helle-nek hívtak, és egy fiúk, Phrixos. Sokáig boldogságban éltek, de egy napon Athamas beleszeretett Ino-ba (Cadmus és Harmonia lányába), és elűzte a régi feleségét Nephele-t. Nephele visszament a felhők közé, és ott azt a parancsot adta a többi felhőnek, hogy egy csepp esőt se küldjenek a görög király földjére. Így hát hiába szántottak-vetettek, szárazság és éhínség köszöntött az országra.
A király követeket küldött Delphoiba, hogy tanácsot kérjen Apollon szent jósnőjétől, Püthia-tól. Hogy mit mondott a jósnő, azt Athamasz sosem tudta meg, mert a hazatérőket a város határában Ino fogadta, és mézes szavakkal, drága ajándékokkal megvesztegette őket. Így a zarándokok Apollon jóslata helyett azt jelentették a királynak, hogy mindaddig nem fog esni az eső, amíg a Felhő asszony két gyermekét fel nem áldozzák Zeusz oltárán.
A két gyermek, Phrixos és Helle ezalatt a réten legeltették a nyájat, mivel gonosz mostohájuk Ino miatt már nem volt maradásuk a palotában. A pásztorok és az állatok között éltek. Különösen egy szép, szelíd kossal játszottak sokat, mert ennek a gyapja mind egy szálig aranyból volt.
Egyszer amikor senki sem figyelt rájuk, ez a kos, akit egyébként Hermes isten küldött, emberi hangon megszólalt és elmesélte nekik, hogy milyen veszély fenyegeti őket. Azt javasolta, hogy üljenek fel a hátára, és a gyerekek hallgattak a szóra.
A kos belevetette magát a tengerbe, és az ázsiai partok felé úszott. A kis Helle azonban bátyja nyakába kapaszkodott, az út közepén nagyon elfáradt, és hiába bíztatták, elgyengült, lecsúszott a kos hátáról, és a tengerbe fulladt. Ezt a tengert, a mai Dardanellák helyén, Helle tengerének nevezik. Phrixos, a megmenekült fiú hálaáldozat gyanánt feláldozta a kost Ares oltárán.
A kos jótettéért jutalmából az égboltra került Kos csillagképként.





alfa ARIETIS - HAMAL: A név eredeti arab elnevezés. Ma tudjuk, hogy az alfa Arietis óriáscsillag, olyan távolságban, ahonnan a fény 78 év alatt ér el hozzánk. 2,23 fényrendű. Felületi hőmérséklete 4500 Kelvin, kisebb, mint a Napé.

béta ARIETIS -SHERTATAN: A név az arab Ash Shieraból származik, és éppúgy, mint a következő csillag neve, jelet, megjelölést jelent. Színképe szerint ez a csillag az un. hidrogéncsillagok csoportjába tartozik, viszonylag nagy a hőmérséklete kb. 10 000 Kelvin. Távolsága tőlünk mintegy 50 fényév.

gamma ARIETIS - MESARTHIM: Az elnevezés megközelítően "két jel"-nek fordítható. Talán mert a Mesarthim szép optikai kettőscsillag, amelyet már 1664-ben azonosított Hocke. A hidrogéncsillagok körébe tartoznak. A fényesebbik csillag 148, a másik 172 fényév távolságban van. A kettősség tehát csak látszólagos, az idézi elő, hogy véletlenül mindketten az égbolt azonos irányába esnek.

Teljes láthatóság az Északi 90°-tól a Déli 58°-ig.





 
 
0 komment , kategória:  Csillagok, csillagképek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2821 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 58
  • e Hét: 667
  • e Hónap: 1695
  • e Év: 3742
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.