Belépés
majek.blog.xfree.hu
Bármi gondod van az életben, végy elő egy verses könyvet, vagy a megoldást, vagy a megnyugvást megtalálod benne. (Bácskai János) Németh Mária
1954.06.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/39 oldal   Bejegyzések száma: 383 
Hogy a mi lelkünk szépítő tükör,
  2013-06-19 10:23:31, szerda
 
  Reményik Sándor:
Tükrök törvénye

Hogy a mi lelkünk szépítő tükör,
Egymást szépítjük meg:
Az meglehet.
Nem baj.
Így tükrözi a Szent Anna-tava
Sokszor még mélyebben a mély eget.

Mi nem tükrözünk mást, mint lényeget.

És azért ez a látás így igaz,
Ha egy-egy vonástól el is tekint.
Mi látjuk egymást, nem ahogy vagyunk,
De látjuk örök mivoltunk szerint.
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
Viszontlátásra, - mondom, és megyek.
  2013-06-14 12:06:49, péntek
 
  Reményik Sándor:
Viszontlátásra

Viszontlátásra, - mondom, és megyek.
Robognak vonatok és életek -
Bennem, legbelül valami remeg.
Mert nem tudom,
Sohasem tudhatom:
Szoríthatom-e még
Azt a kezet, amit elengedek.

Viszontlátásra: mondom mégis, mégis.
Viszontlátásra - holnap.
Vagy ha nem holnap, - hát holnapután.
Vagy ha nem akkor - hát majd azután.
És ha aztán sem - talán egy év mulva.
S ha még akkor sem - hát ezer év mulva.
Viszontlátásra a földnek porában,
Viszontlátásra az égi sugárban.
Viszontlátásra a hold udvarán,
Vagy a Tejút valamely csillagán -
"Vidám viszontlátásra" mégis, mégis!
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
Uram, olyan egyforma minden szolgád
  2013-06-09 12:07:29, vasárnap
 
 
Reményik Sándor:
Isten

Uram, olyan egyforma minden szolgád
És oly egyforma minden templomod,
S olyan mindegy, hogy a toronycsúcsokra
Keresztet tűznek-e vagy csillagot.

Uram, én békén hagylak az imámmal,
De Te se kívánj a szívemtől semmit,
Vagyok kopott kőtábla, jaj sok zápor
Mosta le rólam a Te törvényeid.

Uram, teremtők vagyunk mind a ketten,
Amily igaz, hogy a lelkem Te adtad,
Olyan igaz, hogy én formállak Téged
És nincs Uram, én rajtam más hatalmad.

Mégis Uram, míg ringsz egy fűszál selymén,
Amíg sötétlesz mélyén egy örvénynek,
Amíg csillagbetűkbe írva látlak:
Uram, lesz még találkozásom Véled.
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
Fehér az ős-szín.
  2013-06-07 10:11:38, péntek
 
 
Reményik Sándor:
Spectrum


Fehér az ős-szín.
Talán nem is szín,
A költő szerint csak "világos csend".
Fehéren, tisztán
Buzog a véghetetlen térből
A csillagzatok vándorfénye,
Míg fennakad egy hitvány üvegen.


Akkor megbomlik, megzavarodik,
Ős-tisztaságát homály futja be,
Egysége szertehull.
S a megzavart fény bomló káoszából
Lángrakapnak a születő színek:
Égő-piros, halványzöld, méregsárga,
Irigység, bosszú, remény, szerelem,
Ezernyi vágy.


Szeretnék gyermek lenni újra,
Isten báránya, ártatlan-fehér,
Bontatlan-egy.


És szól a hindu bölcs:


A munka könnyű...
Vedd el a nap elől az üveget
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
Ó, Istenem, szabadíts meg engem magamtól.
  2013-06-05 09:45:10, szerda
 
  Reményik Sándor
Ó, Istenem...

Ó, Istenem, szabadíts meg engem magamtól.
Tövig, gyökérig hamisság vagyok.
Hamis, hazug, üres, idétlen élet,
Korcs mozdulatok és hiú beszédek.
Csak akarok, valamit akarok,
És minden balra dől el.
Add nekem üres locsogás helyett
A hallgatás súlyos, zord aranyát,
Vagy szenvedésemre piros pecsétet,
Add vissza lelkem, szabadságom,
A belső méltóságot add nekem,
Adj nekem igaz, véres szavakat,
Add nekem ajándékba magamat, —
Vagy szabadíts meg örökre magamtól.
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
Sokszor úgy van, hogy nevén szólítod
  2013-06-04 09:46:14, kedd
 
  Reményik Sándor:
Névtelen bánat
A fájdalmat felköszöntő Berde Máriának

Sokszor úgy van, hogy nevén szólítod
A bút, mely beléd karolt s megy veled,
S szólasz: Betegség, Nyomor, Szerelem.
S szólasz: Mindannyit régről ismerem:

A bánatodat megkereszteled.
Tudod: a tövis minek tövise,
Tudod: hol termett, melyik rózsa mellett,
Tudod, hogy a gyönyörnek ára van
És azt is tudod, hogy fizetni kellett.

De néha jő egy névtelen lovag
S válladra teszi vaskesztyűs kezét,
Jő arcát eltakarva egy barát:
Mint Anonymus áll a bú eléd.
Szívedbe ír egy komor krónikát,
Lobogó, izzó, vérző sorokat,
Míg Ő, a Jegyző, homályban marad.
Nem tudod, honnan jő, hová megyen.
Ha megérinted, menten összefoly,
Alakja köd, derengő sejtelem.

Tán messziről jött, nagyon messziről,
Tán idegen - nem is tied talán - ,
Talán csak besurrant egy alkonyatkor
Érzékeny szíved titok-kapuján.
Sóhaj, mely gazdátlanul lebegett
A mindenségben... új gazdára várva,
Tövis, amelynek nincsen rózsafája.
---
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse! Zúgták utána...
  2013-06-04 09:38:43, kedd
 
  Reményik Sándor:
A tegnap Hegedőse

Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse!
Zúgták utána... És mi lett a vég?
A Holnap útja temetőbe torkollt...

Egyszer volt... Így kezdődnek a mesék
És halkan dicsérik a Tegnapot.
Kevéssel volt bűnénél több erénye, —
De jöttek sokkal bűnösebb napok!

Ó, én is dicsérem a Tegnapot,
A Tegnap arca szép és szomorú
Tündérlány, kinek ajkán örök csend
És a homlokán örökös ború.

De mert már Tegnap: örök béke is.
A Tegnapot siratom, áldom én,
Az ódon tetőt, melyre láng csapott,
S amely most üszkösen mered felém.

Most félárbocon csüng a lobogó.
Úgy szállj, hajóm, rajtad a Tegnap hőse,
Hadd legyek én a szürkék hegedőse.
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
Kétségbe esem sokszor én is
  2013-06-04 09:35:38, kedd
 
  Reményik Sándor
A szőnyeg visszája

Kétségbe esem sokszor én is
A világon és magamon,
Gondolva, aki ilyet alkotott:
Őrülten alkotott s vakon.

De aztán balzsamként megenyhít
Egy drága Testvér halk szava,
Ki, míg itt járt, föld angyala volt,
S most már a mennynek angyala:

,,A világ Isten-szőtte szőnyeg,
Mi csak visszáját látjuk itt,
És néha - legszebb perceinkben -
A színéből is - valamit."
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
Mindenemet magammal hordozom.
  2013-05-27 08:40:02, hétfő
 
  Reményik Sándor:
Omnia mea mecum porto

Hajós Ivánnénak

Mindenemet magammal hordozom.
És ami enyém volt, enyém marad
Innen is, túl is a csillagokon,
Mert lélek vagyok, végtelen, szabad.
Bennem elférnek mind, kik rámhajoltak,
A fák, s a lombok - s az aluvó rét,
Bennem elférnek az élők s a holtak.

Ki vehet el éntőlem valamit,
S szegényebbé ki tehet engemet?
Mindenemet magammal hordozom,
Ha nem vesztettem el a lelkemet!
Felidézem a hegyek szellemét
És a fűszálak kicsiny lelkeit,
S megkérdezem: hány nőtt azóta még.

Nem enyém tán a házam, ha leég,
Vagy véletlenül más foglalta el? -
A kémény most már bennem füstölög,
És illatot a kert bennem lehel.
Bennem hallik az eső kopogása,
Amint veri a hű öreg tetőt.
Bennem van mindennek igazabb mása.

Bennem van mindennek a mennyországa,
Aminek temetője lett az élet,
Bennem jár az angyal a harsonával,
És hirdeti az örök üdvösséget.
Mindenemet magammal hordozom,
És ami enyém volt, enyém marad
Innen is, túl is a csillagokon.
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
Ó, szavaim, ti szomorú szavak,
  2013-05-27 08:39:15, hétfő
 
  Reményik Sándor:
Orvos-szavak?

Ó, szavaim, ti szomorú szavak,
Mondjátok, elég szépek vagytok-e,
Hogy aki olvas, vissza ne riadjon,
S édesen fájjon, ha fáj a szíve,
Szavaim, orvos-szavak vagytok-e?

Mert semmik vagytok, ha utánatok
Égőbb a vágy és tátongóbb az űr,
Szűkebb a sorskiszabta horizont,
S jobban sajognak a sebek belül,
A harc fölé ha béke nem derül.

Ó, szavaim, ti halk sebkötések!
Ha ügyetlenül tettem föl, mit ér
A fehér pólya bús szívek felett?
Művészet, tudás, szeretet, mit ér,
Ha átizzik a kötésen a vér? -
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
     1/39 oldal   Bejegyzések száma: 383 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1 db bejegyzés
Összes: 22436 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 182
  • e Hét: 3836
  • e Hónap: 13413
  • e Év: 382265
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.