Belépés
majek.blog.xfree.hu
Bármi gondod van az életben, végy elő egy verses könyvet, vagy a megoldást, vagy a megnyugvást megtalálod benne. (Bácskai János) Németh Mária
1954.06.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 106 
Jó indulatok kertje,
  2013-06-22 09:39:33, szombat
 
  Gergely Ágnes:
Jó indulatok kertje

Jó indulatok kertje,
tenyérnyi fűszerek -
üveg-darázs, pávaszem-lepke
csapatja föllebeg,

történet szól, mintha figyelne:
kékül a nőszirom,
eső duzzad, leszáll a felhő,
ott ül a nárciszon,

csattanásig feszül a rézkürt,
sokasodnak a kertek,
megtelik, kaput nyit az inda -
virágzom, még jobban szeretlek.
 
 
0 komment , kategória:  Gergely Ágnes  
Mit csináljak Sziget várával én,
  2013-03-27 14:26:18, szerda
 
  Gergely Ágnes
Zrínyi Miklóshoz

Mit csináljak Sziget várával én,
mit mond nekem Drégely vagy Eger?
A méltó zászlófelvonásra engem
nem hívnak el.

Mit csináljak ős Budavárral én,
jatagánt őrizzek vagy lakatot?
Mikor a kulcsot átvette a szultán,
nem voltam ott.

Mit csináljak Moháccsal én,
ahol üresen folyik a patak?
Álltam az osztrák haláltáborokban
néma zuhanyrózsák alatt.

Mit csináljak azzal a mondattal én,
hogy "Ne bántsd a magyart"?
Akibe beleszerettem,
még mindig belehalt.
 
 
0 komment , kategória:  Gergely Ágnes  
Jó indulatok kertje,
  2011-10-20 19:34:51, csütörtök
 
  Gergely Ágnes:
Jó indulatok kertje

Jó indulatok kertje,
tenyérnyi fűszerek -
üveg-darázs, pávaszem-lepke
csapatja föllebeg,

történet szól, mintha figyelne:
kékül a nőszirom,
eső duzzad, leszáll a felhő,
ott ül a nárciszon,

csattanásig feszül a rézkürt,
sokasodnak a kertek,
megtelik, kaput nyit az inda -
virágzom, még jobban szeretlek.
 
 
0 komment , kategória:  Gergely Ágnes  
Csak szeressenek, akármerre
  2011-10-09 10:20:41, vasárnap
 
  Gergely Ágnes
A védtelenség



Csak szeressenek, akármerre vagy.
Négyzet formájú kertek rejtélyes
ágbogán, harkálykopogásos erdők
napvillogása közt, Bach-zenében,
ha egy másodpercre kihagy a cembalo
pedál-lélegzete. Míg Isten ilyen
messze van, szünetjelnek képzellek el,
kicsinynek, tollpihésnek, védtelennek.
Olyan áttekinthetetlen körülöttünk
a rengeteg, oly sok benne a dísz,
a hang, a felesleges gőzölgés,
a figyelem szétszóratása hasztalanra.
Amíg érezlek, bennem csend van.
De hagyjanak romokban engem: nem több,
mint látvány. Csak fölüled ne távozzék
s ne múljék el az az árnyékos
nagy Tenyér. Napégetés, holdőrület
megszűrve érjen hozzád. Sorsod ellen,
napjaim ellenében áthatolható, valódi fény
vigyázza mozdulataidat, s ne fényképezhető
és leletté képezhető, művi sugárzás. Minden
ösvény ismerjen rád, és nyomodban
nyugodjék meg a por, az átforrósult
kősziklák, a sivatagi kaktuszok közt
ágáló, hatalomvágy verte részegek.
Zuhantában torpanjon meg a sérült
meteor. És váljék újra műhely a világból.
Csak szeress benne lenni, ez itt a rendelésed.
Csak szeressenek, akármerre vagy.


 
 
0 komment , kategória:  Gergely Ágnes  
Nincsenek emlékeim,
  2011-08-05 10:34:10, péntek
 
  Gergely Ágnes
AJTÓFÉLFÁMON JEL VAGY

Nincsenek emlékeim,
és ha vannak sem őrzöm őket.
Sohasem koslatom a temetőket,
nem rendít meg a szerves kémia.

De néha így november táján
ha köd van és a nyirkos ablakok
mögött levegő után kapkodok,
anélkül, hogy alakod látni tudnám,
a vegetatív emlékezés útján
fel-felszivárog egy mozdulatod.

Érzem, hogy hosszú, ideges ujjaid között
termosz forog és rossz konzervnyitó,
zsebkés és tátott szájú hátizsák,
meleg alsónemű és imakönyv,
s a súlytalan teher alatt a hátad
ropogva eszmél rá, hogy bírja még.
Érzem, hogy indulsz. Kilépsz, jólöltözött csavargó,
sohase mész, csak indulsz,
nevetve hátranézel, harmincnyolcévesen,
visszajövök, hamar, bólintod, mutatod
(másnap lett volna a születésnapod)
és vinnyogva, befelé sírsz, mint egy Mednyánszky-kép,
és integetsz - hogy integetsz!

Ajtófélfámon jel vagy: megtapadtál;
a Ferdinánd-híd, a tenyérnyi rács,
a lucskos út, a végelgyengülés, a fű-zabálás
vak képzelés csak mind, elmeszülemény,
hiszen hazudtam, látni szoktalak,
a novemberi fojtó ég alatt
velem indulsz, lélegzel, könnyeid
az én torkomat szorítják, és én hagyom,
s ott fönn, ahová elrepült,
az a szádból kiütött, vékonyka cigaretta
tizennyolc éve ég egy csillagon.
 
 
0 komment , kategória:  Gergely Ágnes  
Nem az élő és a halott között
  2011-01-04 17:48:02, kedd
 
  Gergely Ágnes
AZ IRGALOM

Nem az élő és a halott között
húzódik az árok,
csak az élő és a haldokló között.
Ahogy az élvezet a testből elszivárog,

a sajtok íze, fűszerek a szádon,
kövek egy ékszeren: Valencia,
mélyvörös fák egy Wedgwood porcelánon,
az erdőn villám jár, uramfia,

és szerenád, éjféli naplemente,
és múlhatatlan szombat délelőtt,
én ott leszek, és énvelem te,
s ahogy a vágy az ujjaidba nőtt,

és a lélekből lassan elszivárog,
ugatva légzés van csak a helyén,
az arc előtt az üres árok,
s az üres suttogás: ,,szegény",

mert mélyebben vagy a bélpoklosoknál,
mert beljebb nincsenek dimenziók,
többé nem őriz senki, aki ott áll,
a horzsolt bőrön elbotlik a csók,

és csak a rózsaszínű vákuumbél
tenyészik, mint a gyom,
s a szeretetre, mely immár a múlté,
rádől az irgalom.
 
 
0 komment , kategória:  Gergely Ágnes  
Ha tollat fogsz, királyom, ne
  2011-01-01 09:59:48, szombat
 
  Gergely Ágnes
XVII. Enceládó Szulfátó
udvari bolondjának
naplójából

1.

Ha tollat fogsz, királyom, ne feledd,
használnod kell az írásjeleket.
Pont nélkül pontatlan a műremek,
jó a szövegnek, hogyha tűzdeled,
több írásjellel jobban érthető,
közérthető a mondanivaló.

A pont kevés. Ne bíbelődj vele.
Egy pont csupán a tényközlés jele.
Három-négy pont... a szöveg vacog itt-ott...
Sejlik, a mester ismeri a titkot...
A kérdőjel? Mutatvány, mégpedig
valakiről, ki még kételkedik,
kiálts rá felkiáltójellel, és
tudjuk, mulandó a kételkedés!
Tudjuk, van itten szív és indulat!
Tudjuk, a szerző éppen min mulat!
Tégy kettőspontot: csihadjon a láz,
az ember higgadt fővel magyaráz.
Olykor tanácsos a közbevetés is,
tedd zárójelbe (hiszen azért mégis).
Légy komplikált. És spleenes és morális
— a gondolatjel intellektuális —
és tedd idézőjelbe azt, hogy ,,Rembrandt",
nyomban tudjuk, hogy van valami szempont.

És kurziválj! Csináld a dőlt betűt!
Csengetni kezd a szó, ami elüt,
hadd álljon ketté a polgár füle,
hadd lássa be az olvasó: hülye.

Költő vagy, csupa szeretet,
szeresd az írásjeleket,
velük kiáltsd, hogy fontos, ami ott áll —
kivéve, hogyha idézetet loptál.


2.

Királyom, midőn az éjjel megbomoltál,
s a kurtizán arcára ráhajoltál,
vélvén, a révületből rádmered
a lemeztelenített ismeret,
míg szemed józanságát belevágod
s rákérdezel: ,,Te hogy csinálod?"
s aztán a görcsös hallgatáson
megütközve mondod: ,,Csodálom,
hogy végigcsinálsz valamit
és nincsenek rá szavaid" —

midőn az éjjel emígy szónokoltál,
s a kurtizán arcára ráhajoltál,
hogy mélyen-látás, álom-sziszegés,
tanulhatóvá szűkül az Egész,
ha szó-pincéit megnyitja a száj —
hogy mi történik, nem láttad, király,
nem jutott át szemed szigonyzatán,
hogy tűzi kígyó az a kurtizán,
akit a hüllők osztályába űz
a tettenérés, hogy a tűz,
a nevetségig-táruló,
magát-világnak-áruló
kőbomlás, építmény, ima —
trocheikus gimnasztika.


3.

Szúnyogzajból
szimfóniát csinálni,
katedrálist
üvegpohárból —
nincs mámor elfogadható,
csak a míves mámor.

Magasvasút
szikrázik a fejem fölött,
összecsattan
elem és elem,
nem tárul rá a befogadó,
csak ha kiművelem.

Ideér
a csoda, hogyha teknő
formádzik a csontjaimból,
úgy fogadom.
Magasság megbűvöltjei:
ez a hatalom.

Sic itur ad terram —
a felfogadó mélyig,
az éteren, az életen,
holdkő-bivalyfű-tengelyen
eljutni egy lábnyomon is
megtartó szenvedélyig.
 
 
0 komment , kategória:  Gergely Ágnes  
Még vársz-e rám,
  2010-12-14 09:59:11, kedd
 
  Gergely Ágnes
A fák alatt

Még vársz-e rám,
még vársz-e rám
a baobabfák alatt?
Ahol az ág,
ahol az ág
villásan széthasad?
Nincs már közünk,
nincs már közünk
e földön semmihez.
De hűlt nyomunk,
kihűlt nyomunk
szakrális aura lesz.
S ahol az ág,
ahol az ég
villámként széthasad,
fénylő porod,
fénylő porom
kinn jár a fák alatt.
 
 
0 komment , kategória:  Gergely Ágnes  
Uram, óvj meg a tökéletességtő
  2010-12-08 13:26:18, szerda
 
  Gergely Ágnes
Fohász lámpaoltás előtt

Uram, óvj meg a tökéletességtől.
Mint vasalópokróc szélén az ékalakú
égésnyom: hagyd meg rajtam
hibáimat, kezed nyomát. E városban,
hol a két part egymást vicsorogva nézi,
rajzolj rám holland tulipánmezőt. S ha
tárgyaidra írod: ,,vigyázat, nagyfeszültség",
helyezz el cinkosként áramkörödben. Olyan
ritkán látható az esthajnali csillag, régi
juhnyájak őre. Kumuluszok közt, a
szétragadt világban nem látjuk egymást.
Perzselt, pusztuló, zárlatos csontjaimban
őslények emlékezetével
add világítanom, míg besötétlik.


1976
 
 
0 komment , kategória:  Gergely Ágnes  
Kevés az útjel a mezőn.
  2010-12-08 09:08:22, szerda
 
  Gergely Ágnes
ZARÁNDOKOK


Kevés az útjel a mezőn.
Kevés a fényjel is.
Kevés az azonnali arc.
Kevés az angyal is.


A suhogás csak lepkeszárny.
A tenger messzi még.
Kevés a szél, a szélmalom.
Szűk sátrat tart az ég.


Az összepréselt fájdalom
próbálni jár ide.
És lépni kell, mert lépni kell,
mert szó nem jár vele.


A hallgatástól elszokott
a megriadt tömeg.
Kevés a kéz, a némaság,
a szótlan épület.


Káprázat ez vagy szólítás,
a tölgyerdő morog.
Megszállottan kialszanak
a metszett csillagok.


Kevés az útjel a mezőn.
És kenyérbél alig.
Csak tartson el a suhogás
még holnap hajnalig.
 
 
0 komment , kategória:  Gergely Ágnes  
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 106 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1 db bejegyzés
Összes: 22436 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 267
  • e Hét: 3921
  • e Hónap: 13498
  • e Év: 382350
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.