Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/14 oldal   Bejegyzések száma: 136 
Honnan tudod, hogy a gyereked
  2008-11-13 19:24:34, csütörtök
 
  Honnan tudod, hogy a gyereked kamaszodik?

1. A kutyasétáltatást mindig elfelejti, de a telefonszámokat soha.

2. Állandóan méri a testsúlyát, és úgy akar lefogyni, hogy lemond a

reggeli előtti csokiról.

3. Hétfőn megkapja a zsebpénzét, kedden elkölti, és szerdán kölcsönkér a barátjától.

4. A kedvenc énekesét három háztömbnyi távolságból meghallja, de az

anyját a szomszéd szobából sem.

5. Egy csodalény, aki minden tud a számítógépen tanulás nélkül is, de

beágyazni képtelen.

6. 12 percet sem tölt a történelem tanulásával, de 12 órán át készül a

KRESZ-vizsgára.

7. Kétféle zenét szeret: a hangosat és a nagyon hangosat.

8. Képes 15 kilométert biciklizni egyhuzamban, de mindig túl fáradt, hogy elmosogasson.

9. Ha lány, imádja a macskáját, és épp hogy elviseli az öccsét.

10. Hetente csak egyszer esik szerelembe.

11. Ha fiú, szombaton képes délig is aludni, különösen mikor fűnyírásra

kerülne a sor.

12. Meg van róla győződve, hogy az anyja soha nem volt tizenéves.
 
 
0 komment , kategória:  Egy kis humor  
Arany igazságok
  2008-11-13 19:22:57, csütörtök
 
  Arany igazságok

- A mosoly még mindig a legelegánsabb módja annak, hogy kimutasd a fogad fehérjét.

- Az, hogy paranoiás vagy, nem jelenti azt, hogy senki sem akar kicsinálni.

- Nem az a baj, hogy nyakig vagyunk a sz*rban, hanem hogy lötyögtetik.

- A pénz nem boldogít. Egy ember, akinek 3 milliárdja van, semmivel sem boldogabb, mint akinek csak kettő van.

- Ha a cápa a tenyeredből eszik, a lábadból is fog.

- Plátói szerelem = kívülről nyalogatni a lekváros üveget.

- A valóság olyan illúzió, amelyet az alkohol tartós megvonása idéz elő.

- Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.

- Ha a pornó segít a szexuális problémákon, miért nem csillapítja a szakácskönyv az éhséget?

- Az a nő, aki nem csinos, milyen? Csintalan?

- Fogadd el: egyszer te vagy a galamb, egyszer meg a szobor.

- Ha mindenképpen fogyni szeretnél, egyél amennyit jól esik, csak ne nyeld le!

- Ha tilosban parkolsz, ne kapcsold ki az ablaktörlődet! Mozgó ablaktörlő alá nem lehet betenni a büntetőcédulát.

- Tesco: Tudományosan Elcseszett Selejt Cuccok Osztogatása.

- Ha egy férfi kinyitja a kocsi ajtaját egy nőnek, akkor vagy a kocsi új vagy a nő.

- Második házasság: az optimizmus győzelme a tapasztalat felett.

- A legnehezebb dolog a világon tudni, hogyan kell valamit jól csinálni és szó nélkül végignézni, ahogy valaki rosszul csinálja.

- Barátok: olyan emberek, akik jól ismernek és mégis szeretnek.

- Modern irodalmat olvasni olyan, mintha az ember megpróbálná követni a cselekményt a betűlevesben.

- A szerelem olyan, mintha behugyoztál volna. Mindenki látja rajtad, de csak te érzed a melegét.

- Ha egy férfi megérint a szavaival, akkor a keze sincs már olyan messze.

- Csak vártam és vártam és mikor nem jött semmi tudtam, hogy csak tőled lehet.

- Nincs is gravitáció, csak a Föld szívat minket.

- Az élet olyan, mint a WC-papír. Minél közelebb érsz a végéhez, annál gyorsabban fogy.

 
 
0 komment , kategória:  Egy kis humor  
régi darab, de még megmaradtak
  2008-11-13 19:20:43, csütörtök
 
  régi darab, de még megmaradtak a színei...


Egy új lelkész annyira lámpalázas volt első szentbeszédekor, hogy alig

tudott megszólalni. Második szentbeszéde előtt felkereste a

feljebbvalóját és megkérdezte:


-Hogyan tudnám leküzdeni az idegességem.


-Tegyél egy kis vodkát a misekehelybe, és pár korty után lazábban

tudod majd folytatni.- szólt a válasz. A következő vasárnap a lelkész

gyakorlatba ültette át a tanácsot, és úgy érezte, hogy még hatalmas

égzengés közepette is tudna beszélni. Amikor visszaért a plébániára

talált egy levelet a

feljebbvalójától:



Kedves Testvérem!



1. Legközelebb kortyokat igyon és ne öntse le az egészet.

2. Nem teszünk jégkockát és citromkarikát a misekehelybe.

3. A Biblia nem poháralátét.

4. Az oltárterítőt nem használjuk szalvétának.

5. 10 parancsolat van nem 12.

6. 12 tanítvány van nem 10.

7. Nem utalunk a keresztre, mint arra a "nagy darab T betűre".

8. Nem konferáljuk be Jézust és tanítványait mint DJ JC és

bandája.

9. Dávid Góliátot egy parittyával győzte le és nem "lőtte

szitává a rohadt seggét egy Magnum 357-essel".

10. A kígyó tekergett az almafán nem az "Isten f....".

11. Nem utalunk Júdásra, mint arra a "f...fejre".

12. A pápa szent, nincs kiherélve, és nem nevezik

"keresztapának".

13. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nem "a Fater, a Kiscsávó

és a kriptaszökevény".

14. Júdás 30 ezüstpénzen adta el Jézust és nem 2 filléren,

az Olajfák hegyén és nem a kínai piacon.

15. Egyébként a bűnösök a pokolra kerülnek nem a büdös

p....ba.

 
 
0 komment , kategória:  Egy kis humor  
Milyen jó annak, aki figyelt f
  2008-11-13 19:16:43, csütörtök
 
  Milyen jó annak, aki figyelt fizikaórán!





Egy 70 km/hmax. sebességű útszakaszon, 250 km/sebességgel radarba futó autós védőbeszéde a bíróságon :


Tisztelt bíróság, valóban láttam egy fehér alapú, kör alakú táblát, amiben a 70-es szám volt, de nem volt semmilyen mértékegység mellette. Ahogy önök is tudjak, az 1837. július 4-i törvény kötelezi Franciaországot is metrikus mértékegység használatára. Továbbá az 1961. május 3-i 65/501számú törvény kimondja, hogy a hosszúság mértékegysége a méter, és az idő mértékegysége a másodperc. Én el sem tudom képzelni, hogy Belügyminisztérium nem tartja tiszteletben a Köztársaság törvényeit. Tehát logikus, hogy ha nincs odaírva a mértékegység, akkor a sebesség alapértelmezés szerint m/sec-ban értendő. A 70 m/sec maximális sebesség, megfelel 252 km/h-nak. A rendőrök azt mondtak, hogy 250 km/sebességgel autóztam. Nem is vonom kétségbe a rend őreinek pontosságát. Tehát 2 km/h sebességgel a sebességkorlát alatt voltam. Így tisztelettel kérem bíróságot, hogy adjak vissza a jogosítványomat, amit egy sajnálatos tévedés folytán vettek el a rend éber őrei.

A magyar KRESZ-ben (1/1975 KPM-BM rendelet) sincs mértékegység, csak az, hogy "sebesség", ami így logikusan m/sec-et jelent!

Másik baki a KRESZ-ben a biztonsági öv, amire csak annyi előírás van, hogy be kell csatolni, de az nincs ott, hogy az ember előtt, vagy mögötte kell becsatolni!

 
 
0 komment , kategória:  Egy kis humor  
Milyen pasira vágyik a nő?
  2008-11-13 19:15:17, csütörtök
 
  Milyen pasira vágyik a nő?

Milyen férfira vágyom - Az eredeti lista

1. Jóképű
2. Elbűvölő

3. Anyagilag sikeres
4. Figyelmes hallgatóság
5. Szellemes
6. Jó kondícióban van
7. Stílusosan öltözik
8. Értékeli a minőségi dolgokat
9. Tele van kellemes meglepetéssel
10. Fantáziadús, romantikus szerető



Milyen férfira vágyom - Átdolgozott lista (32 évesen)



1. Kellemes kinézetű (előnyben azok, akiknek van haja)
2. Kinyitja a kocsi ajtaját, kihúzza a széket
3. Van elég pénze egy kellemes vacsorára
4. Többet hallgat, mint amennyit beszél
5. Nevet a vicceimen
6. Gond nélkül haza tudja cipelni a szatyrokat a közértből
7. Van legalább egy nyakkendője
8. Értékeli a jó házi kosztot
9. Nem feledkezik meg a születésnapokról és az évfordulókról
10. Legalább hetente egyszer romantikus hangulatba kerül

Milyen férfira vágyom - Átdolgozott lista (42 évesen)

1. Nem túl csúnya (kopasz fej rendben)
2. Nem indul el, mielőtt még kiszállnék a kocsiból
3. Van állandó munkája - időnként felvág azzal, hogy étterembe visz
4. Bólogat, miközben beszélek hozzá
5. Többnyire emlékszik a viccek poénjára
6. Elég jó karban van ahhoz, hogy átrendezze a bútorokat
7. Olyan inget visel, amiből nem lóg ki a hasa
8. Tudja, hogy nem veszünk olyan pezsgőt, aminek csavaros kupakja van
9. Nem felejti el lehajtani a WC ülőkét
10. Hétvégén általában megborotválkozik

Milyen férfira vágyom - Átdolgozott lista (52 évesen)

1. Vágja az orr- és fülszőrzetét
2. Nyilvános helyen nem böfög és nem vakarózik
3. Nem kér túl gyakran kölcsön
4. Nem bóbiskol el, miközben mondom a magamét
5. Nem meséli el túl sokszor ugyanazt a viccet
6. Elég jó karban van ahhoz, hogy hétvégenként felkeljen a kanapéról
7. Általában két egyforma zoknit és tiszta gatyát visel
8. Értékel egy jó vacsorát a TV előtt
9. Időnként beugrik neki a nevem
10. Van úgy, hogy hétvégén megborotválkozik

Milyen férfira vágyom - Átdolgozott lista (62 évesen)

1. Nem ijednek meg tőle a kisgyerekek
2. Emlékszik, hogy hol van a fürdőszoba
3. Nem kell túl sok pénz a fenntartásához
4. Alvás közben csak mérsékelten horkol
5. Tudja, min nevet

6. Elég jó karban van ahhoz, hogy egyedül felálljon
7. Általában felvesz valami ruhát
8. Szereti a puha ételeket
9. Emlékszik rá, hol hagyta a fogsorát

10. Tudja, hogy hétvége van

Milyen férfira vágyom - Átdolgozott lista (72 évesen)

1. Lélegzik
2. Beletalál a WC-be




 
 
0 komment , kategória:  Egy kis humor  
Az anyaság murphológiája
  2008-11-13 19:13:18, csütörtök
 
  Az anyaság murphológiája

- Foglald le a jegyeket életed legpazarabb vakációjára! Mire a jegyek megérkeznek, teherbe esel.
- Ha egy terhes nő elvágódik az utcán, a járókelők a gyereket féltik. Ő a harisnyanadrágját.
- Az orvostudomány legkedveltebb szülési pozíciója a hanyatt fekvés. Ez arra a megfigyelésre épül, hogy ilyen helyzetben a teknősbékák is teljesen tehetetlenek.
- Senki sem várt embert, hanem csak babát. Valamennyien meg fognak lepődni.
 
 
0 komment , kategória:  Egy kis humor  
Murphy mama és Murphy gyerekek
  2008-11-13 19:12:20, csütörtök
 
  Murphy mama és Murphy gyerekek

- A bűbájos gyerek valami rosszban sántikál.
- Aki gyermekeidnek játékdobot, elektronikus játékot vagy szobai íjkészletet hoz ajándékba: vénlány, vagy szadista.
- A gyerek életkora megállapítható abból, amilyen magasan szüleik a törékeny tárgyakat tartják.
- Legidősebb lányod aznap jelenti be, hogy terhes, amikor az utolsó gyerekkacatot is felcipelted a padlásra.
- A szülőket sokkal könnyebb levelezés útján szeretni, mint közvetlen közelről.
- Húsz év kell ahhoz, hogy egy nemzedék divatja nevetségessé, és negyven, hogy elegánssá váljék.
- Az, hogy szereted kamaszkorú gyermekeidet, még korántsem jelenti, hogy ne utálnád őket.
 
 
0 komment , kategória:  Egy kis humor  
Gyekekszáj
  2008-10-19 21:28:51, vasárnap
 
  Gyekekszáj


Anyu! Nézd ott repülnek a sült galambok!


Miért van a tehén fülében fülbevaló?


Marci,köszönj szépen az óvónéninek!
-Nem tudok,mert bezártam a szám!

Nagyanyád,és keresztapád vitatkozik,nézed őket,aztán
megszólalsz,
-Feri,te úgy üvöltesz,mint egy makákó majom!


Nagy a csend,apád benéz a fürdőbe,megettél egy gyerek-
fogkrémet,
-Nem fáj a hasad Marci?
-Nagyon finom vacsora volt!


Apu menj fel a padlásra,ott van egy egér.
A méreg megette szegényt.


Marci, miért nem szedted össze a diókat?
-Mert nem értem rá!
-Miért nem fiam?
-Anyu mosott, főzött,takarított,
én meg elfáradtam!


Mesélek Marcinak a Lucázásról,egyik mondatom
így kezdem:régen a gyerekek amikor mentek lucázni..
-Anyu,én régi gyerek vagyok,vagy új?


Érdekelnek a születés körüli dolgok,kérded,
hogy a cicidből szoptam,igaz?-
-Igen,onnan.
-Nem értem,akkor miért hordod őket?

 
 
0 komment , kategória:  Egy kis humor  
Szinonima szótár
  2008-10-19 17:44:18, vasárnap
 
  Szinonima szótár
1. I s k o l a f a j t á k é s n ö v e n d é k e i k

bölcsőde

böböde, bölcsi, bölcsicsi, bölcső, böli, bömbölde, csecsebabatár, csecsebál, dedó, (< kisdedóvoda), dedódzó, dedóház, Dedó 87, dedótelep, jászlica (< szln. jaslica), liberófarm (< Libero, papírpelenka márkanév), liberó intézmény; Pelenka leng, bili kong (tréf. szlogen, jelmondat); pelenkások raktára, porbafingó telep, siroda (< sír + oda), tejesszájúak gyülekezete, tökmag osztály, törpék intézete

bölcsődés

bébibaba utód, bilis, bogyó, bölcsis, bölcsős, bölibaba, bölis, cuclis, cumis, csecsszopó, csecsszopós, csedvás (< táj. csetvás ’csenevész, gyenge’), csecsszopó, csipszar (< táj. ’csöpp szar’; eufem., népetim. ’csibeszar’), dedós, fehér/ek/, fostos, gumibugyogós, hátulgombolós, hugyos, kisbilis, kishülye, kis mitugrász, kispisis, kistökös, kukis, liberós, pelenkás, pelusos, picurka, pinduri, pisis, pólyás, popós, porbafingó, pöcsös, prücsös, szaros, szopós, taknyos, topogós, totyis (< totyog), tökös, töpörtyű, törpe

óvoda

csöpik háza, dedó (< kisdedóvoda), dedóakadémia, dedóképző, dedó kettő, bili, fejlődésmegállító intézet, növésgátló, ovcsi, ovi, óvi, ovida, pirinyók háza, pisimező, pisisek klubja, pisis suli, retyó, vrtec (< szln. vrtec)

óvodás

cumis; csávesz, csávó (< cig. čhavo ’fiú’); csedvás, csemcsős (— csecsemő), csetvás, csicska, dedós, dugó, kicsi, kispelenkás, kispisis, kis taknyos, kis tökös, löszbaba, mákos, nyálas, ovcsis, ovis, óvis, picurka, pisis, pöcsös, pöttöm, prücsök, taknyos, tejbetök, töki-blöki, tökmag, tökös, töpörtő, töpörtyű, törpe, szarházi, szaros

iskola

Agyfejlesztő Intézet, Auschwitz, Auschwitz II., börtön, cella, diliház, dugasz-(’elégtelen’)-szaporító, életsanyargató intézet, észház/koptató, észtöltőde, fegyház, fejtágító, fejtágító műintézet, gettó, gyerekbolondító, gyerekoktató, gyerekrontó, haláltábor, hotel, időtöltés, ingyenmunka (— “dolgozunk, de nem fizetnek”), istálló, irsul, isi, kényszerintézet, kínzókamra, kínzóterem, kóla (— iskola?; — kóla < szójáték a Coca–Cola üdítő márkanévből), koncentráció, koncentrációs tábor, láger, melegedő, napi szenvedések helyszíne, nyomortanya, okosító, oskola, pokol, pótotthon, rácsosház (tkp. börtön), rezervátum, rizsázda, sárgaház (tkp. bolondokháza), skatály, skola, skóla (< or. &#1096; &#1086;&#1083;&#1072; < lat. schola < gör. scolŔ), skólenyka, skolnyica, skolu, skotály, skotya, skotyó, sucsó, sufnyi (< táj. sufni < ném. Schuppen ’fészer, fáskamra’), sula, sulaj, suláj, sulej, sulejmán, sulesz, suli (< ném. Schule), suli-buli, sulkó, sullogó, suló, susó, sutya, sutyesz, sutyi, sutykó, sutyó, sutyógó, sutyoli, suttyó, sutyu, szekáló, szenvedőház, tanbörtön, tanfegyház, tanoda, tanulásterjesztő, tanulói kégli, a tudomány háza, vágóhíd, váróterem, vesztőhely, vigyázda

iskolás

albirka, betyár, diák, fejtágítós, is–is, isis, köcsög, leprás, nebuló, (< lat. nebulo ’semmirekellő ~ kisdiák, kisfiú’), oskolás, rabszolga, skolás, skolnik (< horv. školnik ’iskolás’ ~ or. &#1096; &#1086;&#1083;&#1098;&#1085;&#1080; ’iskolásfiú’), sorstárs, sufnyis, sulás, sulis, sulós, sutyis, sutyó, sutyós, suttyós, szamár, szaros, tojás

alsós

alsóbb rendű, aprócska, béka, csacsi, csecskó, csemcsős, cseszta (tkp. elsős, az isk. legkisebb tanulója; < seszta? < lat. sexta ’hatodik’ – tkp. hatéves), csicska, csicskás, (— régebben ’tisztiszolga’), csíra, csitri, csivi, csóró, csőcselék, csüntök, dedó egy, “dedó 87”, dedós, dugó, “elsős tacskó, kilyukadt az acskó” (rigmus), emberpalánta, fosos, földszintes, gyakornok, hugyos, hurka, isis, kicsik, kis isis, kisöreg, kis porbafingó, kis szamár, kis szaros, kis taki (— taknyos), kopasz, köcsög (a fölnyírt haj miatt a köcsögre emlékeztet, a fül jobban látszik), kölyök, minimat (— kis automata mosógép márkaneve), minis, mogyoró, mütyür, nagypisis, nebuló, pici, picur, picurka, pisis, potyadék, pöcök, pöcsös, pöttöm, pulya (nép. ’gyermek’; táj. ’kisnövésű ember’), sisis, sos (< alsós), sulis, suskó, szaros, szecska (népetim. a régi diáknyelvből, tkp. elsős < seszta < sexta classis ’hatodik osztályos’ – a számozás fordítva történt – azaz: hatéves < lat. sex ’hat’), tacsi (— tacskó), tacskó, taknyos, takony, takonypóc, tök alsó, tök felső, töki, tökmag, tökös, töpörtyű, töppedtke, töpszli, törpe, vakarcs, zacskó, zöldfülű, zsilicsnaka (< horv. táj. žiličnaka ’nudli’)

elsős: pipica (< horv. ’punci’), ső (< első), sös (< elsős)

másodikos: lulica (< horv. ’pipácska’), sodik (< második)

harmadikos: madik (< harmadik)

felsős

anyaszomorító, bácsi /~ néni/, bázis, bik (< horv. bik ’bika’), culáder (< cúláger < ném. Zulager ’segédmunkás’), cula (táj. ’hitvány ember’ itt: magas, nagydarab’), culák (nép. ’karó’; itt: ’magas, nagydarab’), csász, éretlen, fater, fejes, fekete sereg (“uralkodnak a kicsiken, akár Mátyás fekete serege”), felsőbb rendű, gamó, hatalmas, haver, jobb/ak/, kajla, kamasz, kisöreg, koca, lángelme, lebó (“magas, sovány fiú”), ló /lovak/, menő/k/, melák, Mylédi, nagy/ok/, nagydobos, nagyfiú ~ nagylány, nagy ló, nagy meszelő, nagy szamár, néni/k/, okos, ökör /ökrök/, öreg, öreg róka, sős (< felsős), szamár, szöör (< ang. sir a férfiak megszólítása Angliában), sztarej, (< horv. star ’öreg, vén’), tahó (nép. ’faragatlan’), tanonc, tata, tök felső ~ fölső, trotty, tuskó, uralkodó osztály, vagány, vén szamár, vén trotty, vízfejű

kisegítő (gyógypedagógiai) iskola

agyi gyogyi, bolondokháza, buggyantház, butaiskola, diliház/potló/suli, dombegyetem (dombon áll), egyesült gyogyósok társasága, “értelmiségiek gyülekezete”, gyagyó, gyegyi-gyegyi, gyegyó, Gy. P., gyépé, gyógyi, gyogyi, gyogyó, gyogyóda, gyogyós sutyó, gyógyped, gyógypedál, gyügyü, intézet, kaloda, koresz (< korrekciós), korrekció, menhely, rendőrakadémia, sárgaház, socó, sötétség, sutyi

kisegítő (gyógyped.) iskolai tanuló

abnormális, agyalágyult, agyas, agyilag bokazokni/bugyi/rottyant, agyilag zokni, agykérgi gondokkal küzködő, begyós, béna, beütéses, bityós, bogyós, bugyilag kötöttzokni, buggyant, bugyuta, bumlis, bunkó, buta, dedós, dicisuer, dili (< cig. dilino ’bolond’), dilingós, dilinkós, dilis, dilisulis, dinka, dinkó, dombegyetemi, dombegyetemista, “egyetemista”, egyetemre jár, értelmiségi, észfogyatékos, fafej, favágó, flúgos, gimis, gogyós, golyós, gyagya agya, gyagyás, gyegyós, gyenge, gyépés, gyógybiciglis, gyogyis, gyógyis, gyogyós, gyógyos, gyógypedál, gyógypedálos; hiányzik egy kereke, mely a többit hajtja; hibás, hibbant, húgyagyú, idegroncs, ketyós, korrekciós, krepa (— bekrepált, ütődött), kulichgyuszis (< intézetük a Kulich Gyula utcában van), kulihos, kulikos, lágy agyú, lámpagyújtogató (“felnőttként csak erre használható”), lemaradott, nyomi, nyomi gyerek, nyomorék, nyomott agyú, ortopéd, raklis, rohambrigád (“mindenen átrohannak, átgázolnak”), rokkant klub, socis, socós, stikkes (< ném. Stich ’szúrás, mellékíz, szag’; itt: ’bolond, stiches’), stik-stik 04 (< ném. er hat einen Stich ’elment az esze’ + a mentők hívószáma), süni gyerek (< sün), süsü, szellemileg traccs, szellemi toprongy, szuper gyogyós, szűkagyúak, tápos gyerek, tohaszájú, viccosztály, zokni

gimnázium

agyalda, fejtágító intézmény, gina, gima, gimcsi, gimi, koleratelep

gimnazista

agyaldás, gimás, gimis, gimista, gimiste, jó kisfiú, két lábon járó lexikon, ló /lovak/, nagy isis, nagy ló, nagy szamár, tök ász

elsős: borjú (“buta; azért tanul, hogy okos legyen”), gólya, szecska

másodikos: siló

szakközépiskola

középsuli, középszintűek akadémiája, szak, szakközép, szakiköp, szaki-school (< ang. school ’iskola’), szakóca (szójáték), szaksuli, tekó (< tek < technikum), szaktan

közgazdasági szakközépiskola: közgáz (< közgazdaságtan)

mezőgazdasági szakközépiskola: mg. szakköz, trágya, trágyaegyetem

szakközépiskolai tanuló

közepes, középsulis, lábonjáró lexikon, pistis (< szakközépista), szakcsis, szaki, szakik, szakiköpis, szakis, szakista, szakisulis, szakos, szakközepes, szakközépes, szakközépista, szakközis, szecska

speciális szakközépiskolás: cserhátis, csöves, deszantos (< fr. desant ’légi úton szállított rohamcsapat’, gúny), egészségügyis, közgázos, vegyis

elsős: szecska

másodikos: siló

szakmunkásképző

dombegyetem (dombon áll), inasiskola, ipari (< iparitanuló-iskola; korábbi neve), ipó (< iparitanuló-iskola), középszintűek akadémiája, kukásképző, munkásképző, MÜM-City (korábban a MÜM = Munkaügyi Minisztérium felügyelte; itt gúnyos: Magyar Ügyefogyottak Menhelye), MÜM-egyetem, parasztegyetem, parasztgimi, parasztképző, rablóképző, szamóca (< szakmunkás; szójáték), szaki, szakiképző, szami, téboly

speciális: parasztképző (kertészeti), kopogó (< gyors- és gépíró), “Polai-egyetem” (< Polai János Szakmunkásképző, Nagykanizsa), tyúkegyetem (mezőgazdasági)

szakmunkástanuló

bunki, csicska (< csicskás), elborult agyú, emtéhás (< MTH-s < Munkaerő Tartalékok Hivatala), fás, góliát, inas, iparis, melós, melót tanuló (szójáték), melős, munkásképzős, munkásosztály, proli, siló, szaki, szakika, szakis, szakmuki, szakos, szamus (< szakmunkás), szecska, tahó, tahós

speciális: polais, tyúkász, tyúkegyetemista (mezőgazd.)

tizenéves

agyas, burjánzó, cini, csaj (< cig. čhaj ’leány’), csákó (— cig. čhavo ’fiú’, népetim.), csávó, csicska, csirke, csitri, csörfös, csöves, csövi, előember, éretlen, érzelmi melák, figura, haver, hipi, ifi, jampec, jampi (< jidd. jampec ’a divatot kirívóan követő léha ifjú’), kamasz, kamni, mladina (< szln. ’ifjúság’), nagymenő/k/, kopasz/ok/, patis (? — pattanásos), pattanásfészek, pattanásos, serdülő, siheder, skac, srác, suhanc, süldő, szeplős, TTT, tindzsi, tinédzser (< ang. teen-ager ’serdülő, kamasz’), tini, tinike, tojó, vagány

főiskola

agyi, bölcsek gmk-ja (< gazdasági munkaközösség), csökevényvizsgáztató, fafesz, fifi, fisi, főisi, fősi, fősuli, fősó (< fősuló) ~ főshow, fősuló, főszenvedés, koponyaképző, müszi (< divatos suta tévéreklám, melyről csak később derült ki, hogy mozaikszó: Mezőgazdasági és Üzemszervezési Intézet), pedfő (< pedagógiai főiskola), tanulda

főiskolás

csávó, értelmiség, fafeszes, fej, fejes, fifis, fisis, főfej, főfis, főisis, főmajom, főpisis (< fő + p + isis < isis ’iskolás), fősis, fősulis, gólya (elsőéves), müszis, nagy fej, profi (“sokat tud”), tudorka

egyetem

agytár, ego, egyi, észvágó, közgáz, müszi 2, professzorláp (“megbuktatják, elnyelik a gyengébb diákokat”), professzormocsár

egyetemista

agyas, agytovábbképzős, doki, egós, egyetem-begyedem (szójáték), egyetemes, egyetempista, egyis, etista, fej, fejes, féltudós, főokos, gólya (elsőéves), lángész, lila agyú, listás, ló /lovak/, müszis 2, nagy fej/ek/, nagyfej, nagy kutya, professzor, professzorka, profi, tarisznyás, tistás, tudós

kollégium

bezáróda, diákbörtön, diákfogda, éjjeli szállás, gettó, internát (< szln. internat < lat. internatus ’bennlakásos intézet’), inti (< intézet), katkó (< katonai kollégium, mozaikszó), kolcsi, koles, kolesz, koli, kollég, kollesz, kolter, kóter (< ném. Kotter ’fogda’), pótotthon, szunyihely, tekó, zárda

kollégista

dutyis, diós (< diákotthonis), bentrohanó, intis (< intézetis), kolcsis, kolesos, koleszes, koleszos, kolhozos, kolis, kolista, kollégás, kollis, kollista, kolteros, kóteros, kuli, marekos (< Marek, a kollégium névadója), tekós

gyermek-, nevelőotthon

árvaház, árválda, dutyi, fattyúnevelő, gettó, gyereksitt, gyeri, gyermekkarám, gyivi, holahami (< “Hol a hami?!” Mindig éhesek!), intézet, koli, kóter, króm, láger, lelencde, lelencház, menhely, nevkó (< nevelőkollégium), pulyanevelde, zaci (< ném. Versatzamt ’zálogház’), zabinevelő, zabiotthon

gyermekotthon lakója

ÁG (< állami gondozott), ágés (< ÁG), államis, anyátlan, apátlan-anyátlan, árva, árvácska (Móricz Zs. regénye nyomán), “dózsás” (az utcáról!), dutyis, elítélt, fogságban lévő rabok, gyerekvárosi, gyeris, gyivis (< gyermekvédelem), gyogyós, idegenlégiós, intézetes, intézeti, intézetis, kolis, lele, lelenc, lelences, lecis, mágyó, nemzetiségi (’cigány’), nevelős, pipike, pisis, pólyás, pólyis, remete, szerelemgyerek, szülőnélküli, zabi, zabigyerek

2. S z e m é l y z e t

óvónő

bébi bába, bilifelügyelő, csicska, dada, dadus, dajka, de (— dedó néni), dedóképzős, dedó néni, dedóoktató, dedó óvó, dedóőr, dedós mama, dedósvezető, gügyi, hápimama, gyerekrendész, második anya, ovcsi mama, ovcsi néni, ovcsinő, ovidada, ovimama, ovi néni, ovinő, ovis néni, ovisnő, óvné, óvnő, óvó, óvócsitri, óvódada, óvó néni ~ bácsi (ritkán!), óvőr, pesztra, pisiseket kezelő automata, pisis tanár, pótmama, smasszer (< ném. Schmasser ’fegyőr’), szárazdajka, tyúkanyó, ügyeletes dedós, vónéni (< óvó néni)

dajka

banya, bébi papa, bibifelügyelő, bogyódada, boszorka, dada, dáda, dadi, dadó, dadus, daduska, dajesz, dajka-kalamajka (szój.), d - szája (< d - ajka; suta szój.), dudus, fenékmosó, gonc, motyóbábi, nyanya, nyanyus, öreg teknő, óvodai mami, pesztra, szarpucoló, tentiző (< “tente, baba, tente”; tkp. altató, fektető), vén csataló

tanító(nő)

csicskahajcsár, csicskavezér, dirigáló, észkombájn (“mindent tud”), favágó, gyötrő/nő/, ofő (< osztályfő), stanecli (ném. Stanitz/e/l ’papírzacskó, stanicli’), szürnyű-nyű, tamtam néni, tanár bá, tanári, tanárnő, tanbá, tanci, tancici, tanci Manci (ikerítés), tanci bácsi ~ néni, tancsi, tancsi bácsi ~ néni, tanesz, tani, tankérem, tánéni, tanmama, tanné, tannéni, tannő, tanő, tantan néni, tantannő, tantásnő, tantinő, tan’tó batyi ~ néni, tantónő, tantós néni, tányitóó nyényi (tájnyelvi utánzás), továris (szln. tovariš < or. &#1090;&#1086;&#1074;&#1072;&#1088;&#1080;&#1097; ’elvtárs’), továrisica (< szln. tovarišica < or. &#1090;&#1086;&#1074;&#1072;&#1088;&#1080;&#1097; ’elvtársnő’), töktörő (“a gyerekfejbe ököllel töri bele a tudást”), úcsityelnici (< or. &#1091;&#1095;&#1080;&#1090;&#1077;&#1083;&#1100;& ;#1085;&#1080;&#1094;&#1072; tanítónő’)

tanár(nő)

fejes, fesőbbrendű lény, idomár/nő/, krétafogyasztó, magyarázó gép, ofő, pom-pom (< a Pom-Pom meséi c. rajzfilmsorozat főalakja: hajszerű csomó, mely folyton változtatja alakját), taánő (< tanárnő), tácsi, tadiriga/nő, take (— tanár úr kérem, tanárnő kérem), tana, tanár bá, tanbá, tanci, tanci manci, tanci néni, tancinő, tancó, tancsi, tancsibá/néni, tancsi bá, tancsi né, tancsi néni, tánéni (— tanár néni), tanesz, tanész, tanhapek, tani, tanka, tankérem, tanné, tan’né, tannéni, tannő, tan-nyanya, tanó, tanta, tanta néni, tantanő, tantás, tárbá (— tanár bácsi), tárnő (— tanárnő), tatár, tintanő, továris, továrisica (szln.), tökö (— tan’kérem), vasököl, zsandi (< zsandár, csúfnévből)

kedves tanár

angyalka, arany, aranyos, arcsi néni (— aranyos), bájbaba, bárányka, bébi néni, cuki bébi/mókus/pofa/tancsi, csupaszív, franciakrémes (kedvelt sütemény), hízelgő tancsi, jó fej, jó idomár/pofa/tancsi, kedvenc, kedvi, kedvi tani, kis kedvenc, klassz tanár, malacka, marha jó, menő fej, mézescsók (kedvelt sütemény), mézeske, mézesmadzag, mézes-mázos, mucika, nyanyaros (— aranyos), nyuszi-husi (ikerítés), piszok jó fej, rendeske, rendes tanci/tancsi, rendi, rendi tancsi, selyemkezű tanó, szerényke, szíves, szivi tanár, szupi tani (< szuper tanár), tábá (— tanár bácsi), tancsi, tancsi néni, tök édi, vidor, vigyori

mérges tanár

andaxinos (idegnyugtató gyógyszerrről), bányarém, begurulós, bogyós (< dilibogyó ’nyugtató gyógyszer’), bolond, boszi, boszorkány, bumbu, bunkó, cápa, csufi, dili, dilibogyó, dilis, Duli-Fuli (< dúl-fúl), durranófej, duzzadófejű, duzzogi, dühöngő, fancsaliképű, fapofa, felborsozott tanár, felfújta az orrát, felfújt hólyag, felkapta a cukrot, felnyomta a pumpát, fenn van a cukor, fenn van a pumpa, flúgos, forrt fejű, fölfuvalkodott hólyag, galóca, gogyós, gőzkocka, gurulós, gyagya, gyia, gyíksárkány, gyogyós, háklis, halál, harapós tancsi, hárpia, házsártos nőszemély, hóhér, hólyag, hörcsögpofájú, hülye tanci, idegbaj, idegbajos, idegbeteg, ideges, idegkedvelő, idegroham, idegroncs, Imperial (“ha sokat futkos a padok közt” — híres versenyló), jenki (egyedi ragadványnévből), kannibál (férfi), kannibála ~ kannibália (nő), kobra, Kuku, méreg rák/zsák, mindenevő, mérgeskígyó, meszesfal, morci, morconka, morcos, morcoska, Morcotti, “morc úr”, morgó, morgó marci/tanerő/tanci, nagyfejű, ordas, ordiné, oroszlán, paprika, paradicsomképű, pattancs, pattogi, pattogó, pattogó Manci, pici pösze pattog (szójáték), pipa, pipás, pipás tancsi, pipul, pöfeteg, pukkancs, pulyka, pulykafelfújt, pumpás, raplis, rigolyás, rinyáló tanár, rizsa, rohadék, rossz idomár, sárkány, sátán, seggfej, stikes tanár, szadista, szemét, szívbajos, szörny Ella, terminátor (< lat. terminator ’határvonal’), tigris, tomber, tűzfejű, utálatos tanci, vén csoroszlya, vízfej, vörös pöfeteggomba

szigorú tanár

agyas, banya, bányarém, bittyós, boszi (< boszorkány), boszorka, bökős, börtönőr, dirigáló, dumás, ET, farkas, főúr, frászkarika, gógyé (< gogyós, golyós ’nem normális’), gyerekutáló, harapós, hárpia, hóhér, kecske, keményfejű, kemény tancsi, kommandós, köcsög, köretanci, kőszívű szörnyeteg, morgó, mumus, “olyan szemét”, osztály réme, őrmester tanci, pandúr, paprikaszósz, parancsnok, pattinka, ráncosképű, rémkirálynő, rigolyás tanár, rohadt tanár, rohambili, rohantatta, rovó, sárkány, szadi, szadis, szadista, szatír, szigimodár (— szigorú), szigi tanci, szigorka, szimat, szipirtyó, szivar, szörnyeteg, szúrós, tevehajcsár, vaskéz, vaskezű, végzet, végzet asszonya, vén boszorkány, vipera, zsandár, zsandi, zsozé (< braz. port. José, a Rabszolgasors c. tévésorozat negatív szereplője)

gyengekezű tanár

alamuszi, aranybaba, bady, bamba, béna, bénácska, Béna Béla, béna tanár/tancsi, béna-véna (ikerítés), béndzsakezű tanár (< béna), bénus, bötécske, csirke, csokoládé, csontkollekció, “Don Quijote”, engedékeny tancsi, fika (táj. ’takony’), gebe, görény (“kicsi, nem veszi észre a csapdát”), gyengus, gyengus tanci, husi, jámbor, kétbalkezes, kispipi, kóma (’ájulat’ < gör. k÷ma ’mély álom’), könnyű téma, lágyagyú, Lágy Elek, laza liba/tanár/tanci, lezser, limonádé, narkós, nünüke, nyimnyám, nyeszlett, nyuszi, “osztályozni tanulj meg!”, pancser, papucs, pipi, pipogya, porszívó (“mindent bevesz”), puhányka, puncsos, rendes tanci, rizsa, runcájsz 2, segg, semmitanár, száraz, szerényke, tarhonya, topa

ügyeletes tanár

be van gyogyózva, biluxos (< lat. bilux tkp. ’kettős, kétszeres fény’ a gépkocsi fényszórójában; itt: ’mindent lát’), börtönőr, csirkefogó (csirke = gyerek), csupaszem, felügyelő, fő cirkáló, főfelügyelő, fő mester, gügyeletes, gyügyeletes, hajcsár, hajcsár-tancsár, hang, határőr, határőrző, járőr, kopó, kutya, kuvik, lesi-fosi (ikerítés), leső harcsa, mekkmester (“sokat mekeg, utasít”), nagy hang, őrszem, papagáj, portás, rabőr, rabszolgahajcsár, rendfőnök, rendügyi, rinyazsák (< táj. rinyál, itt: “ömlik a szó a szájából, ellentmondást nem tűrően utasít”), sárkány, sasszem, simabőrű, smasszer, smucig disznó, sólyomszem, strázsa (< horv. straža ’őrszem’), szem, ücci (< ügyi, játékosan), ügye, ügyefogyott, ügye-gyügye (ikerítés), ügyi, ügyis, ügyis tanár/tanbá/tanci/tancsi, ügyistanecli, ügyis tannő, ügyi tanár, ügytanár, ürgefű, Üti (< katonai mozaikszó: ügyeletes tiszt + ütni képzete), szélvész, zsaru

ügyeletes tanuló

al cirkáló, Bagó, bolygó hollandi, cirkáló, csicska, dezsurni (< szln. dežurni ’ügyeletes’), felkarcsont, felvigyázó, folyosóőr, gügyeletes, gyügyeletes, hetes, iskolacsősz, kapus, kistanár, kis ügyis, közkatona, lógós, mekkinas, méregzsák, napos, nemzetőr, nyakis, nyakkendős csupaszem, nyolcas (szójáték: hetes-nyolcas), pánkereszt (a “a tisztasági őrök” karszalagja), portyás, rencsis, rendcsics, repetár, rezzentő, ruhatáros, segédtanár, stréber, szolgálatos, talpnyaló, ügyefogyott, ügyelj csak (ti. a rendre!), ügyes, ügyi, ügyi-fogyi (ikerítés), ügyis, ügyi tanuló, ügyletes, ügytan (< ügyeletes tanuló), ürge, ürü, tizedes, vigyázó (a két világháború közötti isk. nyelvből), vöröskereszt (karszalagjáról)

hetes (az osztályban)

besúgó, bunkó (“durva a többiekkel”), csicska, csicskás, dárdás (? < a régi diáknyelvben: ’szolgadiák, ételhordó’), falplannyíró, hatos (szóferdítés), helyettes, hentes (szóferdítés), heteske, heti, heti hülye, hetis, kilences (szójáték), kistanár, krétás, kubi, kukás, kurtizán (lány!), kussba intő, lóti-futi, makk hetes (a kártyajáték nyomán), nagyszáj, nagyszájú, napos, nyolcas ~ “nyolcas” (szójáték), nyolcaska, osztálykukac, osztálynyaló, osztályőr/tiszta, ötös (“öt nap van tanítás”; 5.-esek írták), pandúr, parancsnok, porfelelős, porfogó, reditely (< szln. reditelj), rend őr, subi, táblanyaló, takarító “2”, terem átad-vesz, töröld a táblát!–akció, viráglocsoló, zsarnok

osztályfőnök

anyánk ~ atyánk, bandavezér, bubu, cüfó (“őrködik az 1-esek = cufó fölött”), dili, életidomár, főnök, főtancsi, fűrer (< ném. Führer ’vezér’), házi sárkány, Hofi (< komikus nevéről; “bolond órákat tart”), kotlós, lélekidomár, második anyánk, nagyfőnök, nagyvezér, of, ofi, ofifő, ofimama, ofő, oli, oszfő, oszi, oszifej, oszifi, oszifő, oszifőnök, oszka, oszt.f., osztfő, oszti, pótmama/papa, sárkány, tökfejű, törzsfő, UFO, ufó, a végzet asszonya, zaszti (egyedi: Zastava kocsit vezet × az oszti)

kollégiumi nevelőtanár

börtönőr, csop. vez. (csoportvezető), fúrtagyú, gyerekcsősz, kolesztanci, koleszi, koleszos elvtárs/nevelő/tancsi, kolessza, kolesz tanár/tanci, koliidomár/rém, kolis tanár, kolitani/tari, kollég tancsi, kollesz tancsi, kolli, kóteros, kotkoda, kuviktanci, mamus, Manyus, mutti, napejos, nata (< napos tanár), nevcsi, nevelő tancsi, nevtancsi, pótmama, tekós dirigáló, törzsfőnök

igazgató

agy, bőrharisnya (az indián főnök mintájára), dagi, dili, dirci, dircinő, direktor, diri, diri bá, diri bácsi, diri I., dirigátor, dirinő, dirkő, dirnyák, dityó, dizsi, docens, egérlyuklakója, Dozsó, fejes, főbarom/börtönőr/diri/fő, fő-fő, főisten (Zeusz), főnök, főtojó, főtuskó (“nagy, mint a tuskó”), gazgaz (< igazgató), gidamama (< a Mekk Elek rajzfilmsorozatban; sokat beszél), gidi, góré (< argó ’főnök, vezető’ < cig. goro ’paraszt’), hernó, iga, igabá (< igazgató bácsi), igazgazgató, igbá, i. g. (= igé), igi, igibá, ignác (< igazgató csonkítva + játékos képző), igné, ignő, igus, isiisten, iskolafej, izgató, izgatott bácsi/néni, izgazgató, izgi, kecske, Mekk-Elek (< Mekk Elek ezermester; sokat beszél), nagy diri, Nagy Fehér, nagyfőnök/vezér, papucs, parancsnok, seriff, suligerinc (“az iskola tartóoszlopa, gerince”), sulikoponya, sulipapi, törzsfőnök, vezetőmarha, Zeusz, zigi

igazgatóhelyettes

agyagya, aldiri/seriff/vezér, darus, dihe (< direktorhelyettes), di-2 (kettő), diri, diricsicskás, dirih., dirihá, dirihely., dirihelyettes/helyi, diri 2 (kettő), diriné/pótló/segéd/váltó, főnökalja, főtuskóhelyettes, golyóstoll, helyettes diri/igazgató, hólyag, igh., ig. h., ighá, ighás, ighely (< igazgatóhelyettes), ighö, “ikhely”, izgatóhelyettes, kefirvadász, kisdiri/főnök, másodfő, 2. fő, 2. főnök, mellékág/diri/tojó, nádor, papi (“idősebb, kedveskedő”), pótdili/diri/dirnyák/gazgaz/igi/igus/koponya, rabszolgahajcsár, ragadozó, rágcsáló, tanbur, törzsfőnök, vezér, zseni kettő (“zseni egy” az igazgató)

szakfelügyelő/tanácsadó

szaki bácsi/néni

adminisztrátor

adimini, adisz (< adminisztrátor), aktafelelős/kukac, iktatónő, irattár, irodakukac, kétlábonjáró lexikon (“az iskolára vonatkozó dolgokra csak ő tud válaszoni”), King-Kong, könyvrágcsáló/rágó, küldd ki – hívd be, pötyös (< pötyög ’gépel’), pötyögtető, rabszolga, tintafosó, tintanyaló (“sokat ír”)

gondnok

dajka, gazdi, gond, gondi, gondné, gondok, gondoskodó, göngyi, Házimaci, háziúr, idegbeteg, intézkedő, követelő, nevi (< nevelő), paprikajancsi, oszti, pedellus (< rég. lat. ’iskolaszolga, kapus’), pénzrabló (“étkezési díjat szed”), porraloltó, portás, számalk, szarmadzag, szúrosszemű, vöröskereszt

hivatalsegéd

aktakukac, budipucoló (“ez is az ő munkája”), csicskás, fűtős, hivatalbolond, hivi seg. (— hiv. seg., hiv. rövidítés), “főigazgató” seprűvel, irodakukac, iskolaszolga (korábbi elnevezése), kengyelfutó, kétlábonjáró lexikon (“mindent tud”), küldd ki – hívd be, lapátoló, matróz, mozgókönyvtár, partvisnyél, pedellus, portörlő, Runcájsz, söpi bácsi/néni (< söprű), tata, tintanyaló, titkár, ujonc, ürge, vödörcirkáló

portás

bakter, bakter-tojás, banya, bejárati kuvik, Borvirág, csősz, Derrick (< krimisorozatban főfelügyelő), Drakula (— vérengző román fejedelem), éjszakai bagoly, isiőr, kalózvezér, kapuőr, kapus, komondor, napos, nyanya, őr, pedellus, Pisti-posti (ikerítés), por (“kávéporból főz kávét a tanulóknak”), poresz, pori (< portás), portifő, pótpapa, potyi, proli (“könnyű neki, nem melózik”), riasztóberendezés, újságos, ügyelő, sasszem, szótárfejű (“mindent tud”), tata, útonálló, vad poros, vityillólakó

3–4. T a n t á r g y, tantárgyi óra, szaktanár, szakterem, felszerelés

M a g y a r n y e l v é s i r o d a l o m

agyar (szócsonkítás), agypróba, altató, firkantó, maci, mádzsár (< horv. madžar ~ tör. macar ’magyar’), magolda, magy (szócsonkítás), magyarszki (— oroszosan ~ horv. mađarski ’magyar’), magyesz, magyi, magyka, magyusz, matykó, mogyeri (régies), mogyi, ungaris (< ném. Ungarisch)

magyaróra: agyaróra

magyar nyelv(tan)

agyar, agyar nyt., anya (< anyanyelv); “A szó elszáll, írni meg nem tudunk”, banyanyelv, dögtan, édes anyanyelvünk/apanyelvünk/mamanyelv/nyanyanyelv, fingtan, görcstan, gyögi, idűs anyanyelvünk (táj.), magoló, magyar duma, magyarnak szép nyelve, magyar nyelvi híradó, magyaros, magyarosan, magyesz, magyi, magyusz, mamanyelv, maminyelv, mogyeri, nyali, nyanyanyelv, Newton (torzított kiejtési hominima), nyeci, nyefa, nyefcsi, nyefege, nyefi, nyefic, nyefó, nyeki, nyekisz, nyekktan, nyela, nyelfi, nyeli, nyeltan, nyelv, nyelvhiba, nyelvi, nyelvkoptatás, nyelvszi, nyelvtörés, nyeta (< nyelvtan), nyeti, nyiftan, nyivi-nyavi (ikerítés), nyöci, nyöfi, nyöfi--röfi (ikerítés), nyögés, nyögéstan, nyögi, nyögtan, nyötan, nyüftan, nyűgtan, nyűtan, nyüvtan, raghatár, szartan

nyelvi (nyelvtan) óra: cirkuszóra (“a könyv akrobatikus rajzai miatt”), a halál 45 perce (“nehéz, hosszú, egyenlő a halállal”), pihenőóra

magyar irodalom

agyar, a halál archívuma (“mindenki fél”), birodalom, birodalom visszavág (szójáték tud.-fantasztikus film címével), bonyodalom, csupavers, esti mese, fosadalom, ida (< irodalom, mozaikszó), irci, ircsi, irgalom, iri, iró (szócsonkítás), iroda-lom, irodalom-rohadalom-forradalom, iroda-rom, irosz, irzsi, literatúra (< lat. litteratura ’betűírás, betűrend – nyelvtudomány, szépirodalom’), magyar irodalmi híradó, ordítás, riadalom, rohadalom, rodalom, rodeo, rodi (< irodalom + i), rogyodalom, roha, rohadalom, rohadás, rothadalom, sirodalom, szarcsi, unodalom

irodalomóra: lazsaóra

magyartanár: ABC, könyvkukac, könyvmoly, tudósbugyor

nyelv(tan)tanár: Alany, nyefis tannő, nyeti/nyögtanár, nyűtancsi

irodalomtanár: rohadék, rohitanár (< rohadalom < irodalom)

magyarterem

anyaterem, a halál archívuma, atomreaktor, betűk terme, betűnyomda, birodalomterem, emlékszoba, ircsiterem, irka, irodalmi cella, kínzókamra, lexi-lexikon, magyaros, magyesztercsi, magyi, magyite, magyiter, magyiterem, magyiterm, magyusz, magyusz/mami/mekuszterem, “MT”-klub (< magyar irodalmi), nyefiterem, nyelvtér, nyögiterem, nyögtanterem, nyögterem, penésztanya (“rosszul érzik magukat benne”), ragpiac, rohadalomterem, sirodalomterem, uncsiterem

I d e g e n n y e l v

halandzsa, hottentotta, nyögtető

angol nyelv

angcsi, angolna, englis (< ném. Englisch), engol, inglis (< ang. English)

angoltanár: Jenki, Tábornok

angolterem: rókalyuk

francia nyelv: franc (< játék a homonimákkal: franc1 ’francia’, franc2 ’vérbaj’)

horvát nyelv: horvi (< horvát)

német nyelv: dajcs, deutsch (< ném. Deutsch), náci, náci nyelv, németszkij, sváb (< ném. Schwabe ’sváb ember’)

orosz nyelv

agyinka ~ ogyinka (< or. &#1086;&#1076;&#1080;&#1085; &#1072; ’egyes’), csorosz, dö pa ruszki, egyeske, fujj, jegyinica (< or. &#1077;&#1076;&#1080;&#1085;&#1080;&#1094;&#1072; ’egyes’), jizik (< or. &#1103;&#1079;&#1099; ’nyelv’), kínruszki, kínvallatás, muszka, nyelvtekerő/törő, oh rossz (szójáték), ó rossz ~ ó-rossz, paruszka, paruszki, páruszki (< or. &#1087;&#1086;-&#1088;&#1091;&#1089; &#1080; ’oroszul’), ponyemajki, roszki, rossz, rosszoros, rossz-orosz, rossz ó rossz, rucki (szójáték a cirill c = sz betűvel), ruszis (< ném. Russisch), ruszka, ruszkaja (< or. &#1088;&#1091;&#1089;&#1089; &#1072;&#1103; ’orosz nő’), ruszkává, ruszkavinszki, ruszki ~ russzki ~ ruszkij (< or. &#1088;&#1091;&#1089;&#1089; &#1080;&#1081; ’orosz’), ruszkij jizik (< or. &#1088;&#1091;&#1089;&#1089; &#1080;&#1081; &#1103;&#1079;&#1099; ’orosz nyelv’), ruszki paraszti (< pa ruszki), ruszki pa ruszki, ruszkitan, ruszland (< ném. Rußland ’Oroszország’), ruszli (< ném. Rußl ’sós hering’, tkp. oroszocska), rusznyák (< szlk. rusnjak ’kárpátukrán’), rusznyik, Szása-tan, szovjet, szu (< SZU), testvértan, tuszki, ugorkij

oroszóra: agyinka, ó rossz óra (szójáték), szovjetóra

orosztanár

deszka vidányie (népetim., szój. < or. &#1076;&#1086; &#1089;&#1074;&#1080;&#1076;&#1072;&#1085;&#1080;& ;#1103; ’viszontlátásra’), Grisa, Iván Ivánovics, Jelizavézna Parizéra (népetim.), Katyusa, Natasa; Pá, ruszki!; ruszkitanár/tanci, Stobü (< or. &#1095;&#1090;&#1086;&#1073;&#1099; ’hogy’ kötőszó), Stoeta (< or. &#1095;&#1090;&#1086; &#1101;&#1090;&#1086; ’Mi ez?’), sztyepa (< or. &#1057;&#1090;&#1077;&#1087;&#1072; < &#1057;&#1090;&#1077;&#1087;&#1072;&#1085; ’István’), Sztyopka (< or. &#1057;&#1090;&#1105;&#1087; &#1072; < &#1057;&#1090;&#1077;&#1087;&#1072;&#1085;), Ucsityelnica (< or. &#1091;&#1095;&#1080;&#1090;&#1077;&#1083;&#1100;& ;#1085;&#1080;&#1094;&#1072; ’tanítónő, tanárnő’)

nyelvi laboratórium

bábel, halandzsák völgye, halandzsaláp, kínzókamra (“annak, aki nem szereti a nyelveket”), halálterem, kínzószoba, labor, lavor, nyeli la, nyelő labori, nyelves, nyelvi fejtörő, nyelvlabor, nyelvi labor/lavor, nyelvtekervények megnyúlása, nyelvtörő, nyögi labi, nyögtan labor, vesztőhely, z’ zilabor (< Zizilabor, zenei együttes)

felszerelés

magnetofon: doboz, magnó, lejátszó doboz, valkman ~ vókmen (< ang. walkman tkp. ’sétáló ember’; kis hordozható magnetofon, többnyire rádióval’), zenedonio, zajoló, zeneláda, zenélő doboz

fejhallgató: fülbezengő, füles, fülvédő, magi fül, susogó

fülhallgató: fülbevaló, fülci, füldugasz/gomb, füles, fülihali

T ö r t é n e l e m

birodalom visszavág, csata, csatatan, Csokonda, doktor ókor, eseménypredikáló, fáraó, história (< lat. historia ’tudás, történet, történelem’), históriatár, az idő alagút, ircsi (a tanárról), iszti (< isztorija), isztorija (< or. &#1080;&#1089;&#1090;&#1086;&#1088;&#1080;&#1103; ), körténelem, “mesét mondok neked”, mohácsi vész, múlttan; őskori mesese, mesese; őstan, régiségek, rémtárgy, tatárjárás, töci, töcő, töfi, töki, töktan, tör, törci, törcsi, törcsi-ircsi (ikerítés), töre, töredelem, törés, töresz, törfi, töri, törti, törtike, untatótan, zgodovina (szln.)

történelemóra: forradalmi óra, 3. világháború

történelemtanár

csatamama/mami, Faktor, fáraó, Herkulesné, Perpetuum Mobile, SS-2 (< ném. Schutz-Staffel ’védelmi osztag’), töritanár, veterán

történelmi terem

Auschwitz, csataház, a csaták tere, csataszoba, a csata terme, csatatér, getto, hadszíntérterem, harcmező, história, honfoglalás, lovagterem, lovagvár, múltbörtön, múzeum, ókori terem, ősbarlang, ősemberbarlang, őskori terem, őstan-terem, piramis, reklámiroda, régmúltunk osztálya, siratóterem (“azoknak, akik félnek”), Téli Palota, térképdzsungel, töci/törci/törcsi/töreszterem, töris, törioszt/tér/terem, töri-teri, történelmi cella, törtesz, tört-terem, ürdögök helye

történelemfelszerelés

makett: kicsinyke, liliput, maki, maksi, makti, miniatűr

térkép: eltájoló

serleg: kupa

K ö r n y e z e t i s m e r e t

köre, környi

F ö l d r a j z

föci, föcó, földi

földrajzóra: föcióra

földrajztanár: föcista, föcitanár, Földi, Geofrászné, kotkoda, Mátra néni

földrajzterem: föciterem, Föld, homokbucka, világjáróterem

földrajzfelszerelés

földgömb: golyó, gömbi

térkép: földmásolat, “rongy”

M a t e m a t i k a

agybetörő/tekervény/torna, bambulínó (< bambul, olaszosan), egyszer kettő, eltört tört, észcsiszoló, faszematika (szójáték), fejtörő, gyöktan, hiperbolha (< hiperbola, népetimológiás szóferdítés), kittyószáz (< kettőszáz, nyelvbotlásból), köbgyöknégyzeten, körző a négyzeten, logi-módi (ikerítés), maca, maci, magolda, maszek, maszi, masszatan, mat, matat, ma-te (szójáték a személyes névmással), mateatika, matek (< matematika < gör. maJhmatikŕV ’matematikához tartozó, matematikus’), matem, matematrica (népetim.), matézis (a matematika régi neve < gör. m©JhsiV ’tanulás, megismerés, tudás, tanítás’), mati, matik, matika, ma-tika (szójáték a személyes névmással), matka, matosz, matrica, matrjósa, matszak, matus, matyek, mátyemanyika (oroszosítva, népetim.), matyematyika, matyemátyika (< or. &#1084;&#1072;&#1090;&#1077;&#1084;&#1072;&#1090;& ;#1080; &#1072;), matyi, matyicka, matyika, matyiku, matyó, mérési gyötrelem, mérmat, nyúztan, patika, Pi (p), retek (szójáték), “sok benne az ismeretlen”-tan, számháború, számkaloda (“egész órán számokat írunk = kezünk kalodában van”), számkolostor/kórtan, számok csatája, számolda, számoló, számvilágtan, szögtan, taktika, tatek (szójáték), tematika (szócsonkítás), vonaltan

matematikaóra: alvó/észcsiszoló/kínzó/matyióra

matematikatanár

Derékszög, Egyenes, Ká négyzet, Kocka, Kockafej, Maróti tanár úr, matektanci, Precízke, számbuzi, Számkukac, Szögmérő, Vonalzó

matematikaterem

agytorna-terem, 1.1-terem, észterem, fejtörő, fejtörő teri, gyógy/gyökterem, hülyülő, kínvallatásterem, kínzókamra, maci, matek, matekos, matektér, matekterem, patiteri (< patikaterem, szójáték), matika/matiterem, matiteri, matoszterem, matyók, matyóteri, “messük” a síkot a kúppal!, 4 m2 (“nagyobb, de így jobban hangzik”), ring, Szám bácsi terme, a számok háza, számok világa, számól (— szám + ól: “mindenütt számok, még a falakon is”), számóló, számtancella

felszerelés: gerely ’körző’, vonca ’vonalzó’

F i z i k a

agytompító, amperusz, ampervadászat (< fr. amp$re ’az áram erősségének mértékegysége’ < A. M. Amp$re fr. fizikus), áram, áramtan/ütés, bamlulós, cifika, elektromos hálózat, elektronhiány (műszó), elektronik kicsinálik (rímjáték), elektrosokk, fázik a ... (szójáték), feszültség, fici, ficka, fifi, fifika, fika, fikusz, filozófia, fingfika, fióka, firci, fisics (< ang. phisics), fiszka, fiszkó, fityó, fiz, fiza, fizi, fizi-bizi (ikerítés), fizibuzi, fizica, fizicska, fizik, fizika-risika terápia (szójáték), fizika-rizika (ikerítés), fizikom, fizikoterápia, fiziksz (< ang. phisics), fiziku, fizikum, fizimiska, fizinya, fiziosz, fizisz, fizix, fizka, fizkó, fizkultúra, fizó, fizok, fizóka, fizosz, fizqant, fiztan, fizu, fizujs, fizus, fizuska, fizusz, fjázika, frici, fricika, frizbi, frizi, furikó, füzi, füzik, fűzisz (< gör. j siV ’természet’), fűzosz, gizika (szójáték Gizike tanárnőről), jizika, kísérleti, mágnes, mágnestan, megrázó, mizika, Ohmia (< Ohm német fizikusról > ohm az elektromos ellenállás egysége), olvasás, rizika, súlylökés, tükörtan, unalom I., untató, vágóhíd, végzet, voltusz (< Volta olasz fizikusról > volt az elektromos feszültség egysége), zika (szócsonkítás), zizi

fizikaóra: bakó/gravitáció/olvasásóra

fizikatanár

Amper, áram, áramos Panni, Csontrakéta, Csöves, Csövike, Deszka, faktor, fizikatancsi, fizustanci, ízika, Newtonné, Newton-tündér, Részecske, Rugós Erőmérő, Szögmérő, Wéwé (— w | w ’térfogatszázalék’)

fizikatanár öltözéke: elektronkabát, neutronsál, protonkucsma

fizikaterem

amperda, amperszoba, áramforrás, börtön (“ha nem szeretik”), Csipkerózsika vára (Rózsika nevű tanárról), egérlyuk (ellentét: a legnagyobb terem), elektrontöbblet, erőmérőterem, felvilágosodás (“több az égő”), feszültségterem, fizikatercsi, fikaterem, fizikás, fizimiska, fizis/fizi/fiziológiai/fizoszterem, fizó/fizterem, fizus, fizus/fizusz/frici/fűzisz/füzoszterem, halálszoba, joulia (< Joule angol fizikusról > joule az elektromos áram munkájának egysége), 220 W, kísérletis, mágneses terem, newtonka, Péntek 13, pokolgép, teljes világítás, törd a fejed!-terem; Vigyázat, nagyfeszültség!, volt-terem, zárda

K é m i a

atomtan, bombázás, boszorkánykonyha, buboréktan, bumm!, bűztan; csak egy robbanás: volt iskola, nincs iskola; durranó, durranógáz, durranómia, gázgyár, gázkamra, HO2, 6·1023 (a mol jele), himia ~ hímia, himija ~ hímija ~ hímíja (< or. &#1093;&#1080;&#1084;&#1080;&#1103;) himjá, hogyan készítsünk bombát?, ionok harca, keke, kélia, kém, kema, kéma, kémcsi, kémcső, kémcsöves, kémesz, kemi, kémi, kemika, kémika, kemikál, kémikum, kéminya, kémiosz, kémisz, kemiszt (< ang. chemist ’vegyész, gyógyszerész’), kemix (< ang. chemics), kémlelő, kemmia, kémosz, kémus, kémusz, keom, keveréktan, kímiusz, kimi, kísérleti, kísérlettan, kóma, kotyvaszdatan, kotyvasztás, kotyvasztástan, kotyvasztó, kutyuló, labor, laboros, láthatatlan ember, lombik, lombik kombi, lombiktan, löttytan, magtan, méregkeverés, méregkeverő, méregkeverők szakköre, miska (— fizimiska), molekula, pipetta, plum-bumm (< lat. plumbum ’ólom’, szójáték), rémia (szójáték), rémtan (“félnek tőle”), robbanás, robbanásveszély, robbanógáz/tan, robbantás, robbantásdi, robbantástan, robbantyú, Shaw (e: sav; szójáték), szubsztitució (< lat. substitutio ’behelyettesítés’), taxi, taxikonyha, tudi, tűz- és robbanásveszély, tűztan, tűzveszély, unalom II., vegyszertan, vegyülettan

kémiaóra: atom/bugyborék/bűzóra, Ciántyúk órája, füstölgő/gáz/kémcső/kemióra, kínszenvedés órája, Klór-anyó órája, koktélóra, kotyvasztó/labor/molekula/robbanóóra, szuperszonikus robbanások órája, tűz/vegyióra

kémiatanár

boszorkány (< boszorkánykonyha; alkimisták!), Ciántyúk, cinkanyó, cloranyó ~ Klóranyó, gázkamra felügyelő, Hákettő Ottó (< H2O), Kémcső, kémcsőfejű, klórnéne, molekula, Nagyvegyész, Pancsacsa, Pavlov, Periódus, Robbanóbaba, Robbanó Lédi, Ultraibolya

kémiaterem

agytömegszázalék, atomok terme, anyagvizsgáló, alkimista műhely, bomba-szekrény, boszikonyha, boszorkánykonyha, bűzbarlang, bűzház, bűzi, bűzölde, dögkamra, durranóterem, fortély/gázkamra, gázkazán, illatkert, illatszer, kematercsi, kém/kéma/kemcsi/kémcsi/kémcsőterem, kémcsöves osztály, kemi, kémiás, kémika, kémi/kemikál/kémiosz/kémus/kémuszterem, keveréktanten, kísérletek terme, kísérleti nyulak telepe, kísérleti terem, klór-teri, kotyvaszda, kotyvaszt-konyha, kotyvasztószoba, labor, lúgoskamra, méregterem, Ohm konyhája, radioaktív temető, robbanásveszély ~ Robbanásveszély!, robbanásveszélyes terem, robbanda, robbanószergyár, robbanószoba, robbanóterem, temtud (< természettudományi), tűzveszélyes terem, varázsszoba, vegyi kombinát

kémiaszertár: hosszú csövek klubja (’nagy kémcsövek ...’), méregszekrény

kémiafelszerelés

kémcső: bűzlyuk, cső, csöveském, epruveta (< szln.), gémcső, gólyatányér (Aiszóposz A róka és a gólya c. meséje nyomán), húgycső, ibrik, kémcsövi, kemecs, kotyvasztó, kuki, kukucs, lombika, pokolgép, robbanócső, üvegecske

egyéb kémiai felszerelés: boriszégő ’borszeszégő’

B i o l ó g i a

állattan, “állatvilág”, bájológia (népetim.), báologi, belezéstan, bichológia, bifi, bigi, bigyó, bigyológia, bigyosz, bigyusz, bihológia, bijosz, bikológia, bikosz, bili, bilárd, bilivilág, bilógia, bió, biog, biogaz, biológ, biopon (— mosópor márkaneve), biosz (< gör. b×oV ’élet’), bioszlógia, biosz-logosz (< gör. lŕgoV ’beszéd, nyelv, szó, tanítás, rendszer, fogalom, jelentés, tudat’), bityó, bogyó, bonctan, boncolgató, bugyológia (népetimológiás szójáték), csontvázoló, dögi, döglő, dögológia, dögtan, döglővilág (az előző tantárgynév, “élővilág” ellentéte), döglött világ, dögvilág, dudvatan, élővaci, gaztan, gaz- és dögtan, gizgaztan, halottvilág, hullatan, hullavilág, lobogó, madár, magtan, töktan

biológiaóra: belezés/boncóra, buggyantak órája, dögtan/élő/féreg/tökóra

biológiatanár

állatismerő, bagoly, biosztanci, bogyó (“ha kövérkés”), bombázó, Buga doktor (“ha vöröskeresztes tanár is”), Csincsilla, dögdoki, dögtantanár, Ex katedra, Fidó bácsi (három közül a legnagyobb kutya neve rajzfilmsorozatban), hómó szápiensz (< lat. homo sapiens ’értelmes ember’), Kukkancs, Mekk ~ Mekk Elek, Samu

biológiaterem

akvárium, állatkert, állatok világa, bigyó, bigyós, bigyoszterem, bigyóterem, bigyóti, bió, biosz, bioszféra/tercsi/terem/teri, bió/bityóterem, boncolda, bonctan/terem, börtönterem (“nehéz tantárgy!), bűzbarlang, csontosterem, csontosztály, dögösterem, dögraktár/tan/tanten/tanterem/tárda (“tele van preparált állatokkal, dögökkel”), dögtelep/terem, dzsungel, gusztusterem (“gusztustalan a preparált hüllőktől”), kipreparált gyerekek terme, koponya, kórboncterem, köztemető, kripta, növényház, őserdő, Samu-lak/-terem, sírkamra, vesztőhely

biológiaszertár

akvárium, bioszszeri (< -szertár), bonctan, csontvázak lakása, csontváz/dögszoba, dögtár, krematórium, Samu-ház/-lak, Samu szobája, tömítő

biológiafelszerelés

csontváz: az ember másképe, csonti, csonti-csabi, csontika, csontkollekció/kolosszus/konfekció/kukac, csoronváz, csupacsont, “Dezső”, csupaháj (humoros ellentét), Gazsi, gebe, gerzson, Guszti, halál, Jáva, jeromos, Józsika, koponyabébi, meztelen koma, Miska, múmia, partizán, perec, porcogó, régen éltél, Rézi, ropi (< a sóspálcikához hasonló ropogós sütemény neve), Samu; Samu, a hős; “Sámuel”, Samuela, Samuka, Samu-kiállítás, Samu Ödön, Samu úr (< Sámuel napján tárták fel Vértesszőlősön a legősibb emberi csontvázat), szellem, Tivadar, zörgőbaba, Zsiga, Zsófika

T e c h n i k a

barkács, barkácsoló, beknika (“Beck nevű tanárról”), birka-barka (< barkácsol, ikerítéssel), Csináld magad! (jelmondat), eszkába (’kéthegyű lapos vaskapocs’ > eszkábál ’hevenyészve összeállít’), fabrika (< lat. fabrica ’műhely’ < fabricare ’elkészíteni’ > fabrikál ’barkácsol’), fabrikusz, farágás, faragcsa, faricska (< farag), faricskatan, farigcsa, farigcsáló, fifikálás (< a Delta c. folyóirat Fúrás fifikával c. cikke nyomán), forgács, főzöcske (a korábbi háztartástan nyomán), fúrás, fúrás fifikával (vö. Delta), furdancs, fűrésztörés, gürizés, gyak (< a tantárgy korábbi neve: gyakorlati foglalkozás), gyaki, gyakorlat, gyakorlati, gyaks, gyaksi, gyaksza, gyakszi, gyakszi-foxi, gyakszi-taxi, hasad a hasad, kábel, kalapács, kapálózás (— kalapálás), kiskalapács, kontárkodás, kopácsoló, kopogós, kotyvasztó, meló, munka, műszaki, nika (< technika), nyulbálás, poli (< politechnika), rabszolgasors (“nehéz fizikai munkát végzünk”), robot, satus, satutan, satutekerészeti mellfekvenc (szójáték korábbi analógiára), tech (e: tek), techi (< technika), technik (< gör. t&#376;cnh ’művészet, mesterség, ügyesség’), tec-hnika (szójáték), technike (< ang. technique ’műszaki eljárás, technika’), technix (< ang. technics ’műszaki tudományok’), technokol (ragasztó márkaneve, szójáték), teci, tecnika, tecó, tecöhö (< tech, szócsonkítás, fonetikus ejtéssel), tecőnik, teh, tehenem lika (táj. népetim.), tehnicsni (< szln. tehnični ’technikai’), tek, teka, teke, teknik, teknyik, teknyika, tek-tek, tekó, tekóca, töci, töcöka, töcökö, tyechnik (< or. &#1090;&#1077;&#1093;&#1085;&#1080; &#1072;); volt ujj, nincs ujj

technikaóra: barkács/gyak/kalapács/lazsáló/robot/satus/satuskaóra, szótagolóóra, Szörnyeteg órája, unalmas óra

technikatanár

Barkácsolás tanár, Colostok (< ném. Zollstock ’összehajtogatható mérővessző’), dogeszos (“ha sok dolgozatot írat”), Fia-farag úr, gyaksitanár, Ipari Áram, Kalapácsfej, Seprűs Nyanya (— háztartási fakultáció), szerelő, szögfej, techki tanci, tekitanár

technikaterem

barkácsműhely/terem, Britannia gyógyintézet, csavarhúzda, fabrikálda, faház, faricska háza, faricska/farigcsaterem, forgácshullató, forgicsaterem, fúrás-faragás, fúr-farag/gyakiterem, gyakorlati, gyaksi, gyaksi/gyaksza/gyaksziterem, ingyenmunkaház, kalapácsos hangosterem, kalapácsterem, kézmozgató, kínpad, kopácsolda, kopácsolóterem, kotyvasztó, Mikli-kuckó (egyéni; tanár nevéről), Mit szedjünk szét? munkaterem, műhely, pancserterem (“sokan elrontják a munkadarabot”), politechnika, satuszoba, szakiterem, szeméttelep, szerelde, szerelőgarázs, technikusok kupaktanácsülése, tech/teciterem, tekatercsi, tékaterem, tekis, tekiterem, tekóten, TCH (e: técéhá), TCH (e: töcöhá < technika)

technikafelszerelés

munkapad: kínpad, nyekergő, nyekkenő, ótvar pad (< ótvar ’gennyes hólyagocskákat okozó bőrbetegség’; itt: ’rossz, kopott’)

egyéb technikaeszközök: asztóka ’esztergapad’, colostok ’csuklós mérce’, csipkefogó ’csípőfogó’, kalimpács ’kalapács’, kanyarfeirot ’?’, rozsdaboglya ’rozsdás szerszámhalom’, smirgli ’dörzspapír’, szöci ’? < szögmérő’, tusa ’satu’ (szótagcsere), vinkli ’sarokvonalzó’

R a j z

abi-szabi (ikerítés), ákombákom, baktan (a rajzbakról), birka-firka, ceruzakoptató, cirka, cirka-firka, csendélet, csuklómozgató, dzsokonda (< ol. La Gioconda: Leonardo da Vinci fő műve, ismertebb nevén: Mona Lisa), ecset, festés-mázolás, festést-mázolást vállalok, firka, firka-birka, firkáció, firkácska, firkálás, firkálda, firka-móka, firkanc, firkancs, firkantó, firkászat, firkatan, firkázda, firkuc, firkusz (< firkál), fricka, grafika, icka-ficka, irka, irka-firka, kapirgálás, kapirka, karctan, karikatúra, kence-fece, kence-fince, kéztorna, klajbász, kocka, likovni (< szln. ’képzőművészet’), macskakaparás, Majszter, mázolda, mázoló, művészet, művészeti, pancs, partvis, paszmit (< táj. paszmatol ’maszatol’), pecsnizés, pepita, Picasso, pihenő, piktória (< lat. pictor ’festő’), piktúra (< lat. pictura ’festés, festőművészet, festmény’), pinga (< lat. pingo ’fest’), pingálás, pingaló, pingásás, pingászat, plecsni, rajzolási, rítus, riza, rizók, rizsa, színestan, színtan, tempera, töri-pingáló, ujjedzés

rajzóra

botkezesek órája, ceruzakaparászati óra, ceruzakoptató óra, ceruza/festői /festő/ficka/firkáló/firkanc/firka/firkász/firk/irka/kaja/kézhasználóóra, Leonardo da Vinci órája, mázolási óra, mázoló/parancsolási/pincs-pancs/ pinga/pingálóóra

rajztanár: ceszkagép (zsírkréta márkanevéről), divatlédi, Firka lány, Irka-Firka, Lencsilány (a nemrég divatos lencsibabáról), lóti-futi, művész úr, Pamacs, Pemzli, vonal

rajzterem

ákombákom, cirka-firka, étterem, festéktár, festőszoba, ficka (tkp. rajz < firkálás), fickaterem, firka, firkalak, firkálda, firkálmány, firkálódó, firkálóterem, firkantások helyszíne, firka/irka-firka/irka/kenceficeterem, Kezdjünk szenvedni! műterem, irkáló-cirkáló cella, kastély, mázolda, maszatluk, odu, pecsmelde, pecsmet, Picasso műterme, Picasso-terem, pingálda, pingálólyuk, pingáló/pingaterem, rajzól, rajzolda, Sárga ház (“mert ott festenek a tanulók”), színek terme, színfolt, Törpinga, tusi

színek

ciklámenszínű: cékla

fűzöld: foszöld, libafosszín, libafoszöld

ibolyaszínű: ibi

kék: ég, hupikék, kik (táj.), kupikék

lila: lillus

piros: jajvörös, piri, piroska

sárga: húgysárga

zöld: takonyzöld, zöci, ződ (táj.), zöld cipő, zöldi, zöldike

Forrás: Pécsi Tudományegyetem


http://inform.uw.hu
 
 
0 komment , kategória:  Egy kis humor  
Nagymama:Imádkozol minden este
  2008-10-19 17:03:05, vasárnap
 
  Nagymama:Imádkozol minden este?

Unoka:- Ó, persze!

Nagymama: És reggelenként?

Unoka: - Nem, nappal nem félek.


> Egy ember pszichiáterhez fordult és elpanaszolta neki, hogy minden éjjel meglátogatja őt egy körülbelül 10 méteres, 3 fejű sárkány. Tiszta idegroncs volt, nem tudott aludni, a teljes összeomlás határán volt.Már öngyilkosságra is gondolt.
. Azt hiszem tudok Önnek segíteni- mondta a pszichiáter-, de figyelmeztetnem kell hogy a kezelés eltarthat egy- két évig, és 3000 dollárba fog kerülni.
- Háromezer dollár?!- kiáltott az ember- szó sem lehet róla! Inkább hazamegyek és megbarátkozom a sárkánnyal!
forrás: ismeretlen

http://inform.uw.hu
 
 
0 komment , kategória:  Egy kis humor  
     1/14 oldal   Bejegyzések száma: 136 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2123
  • e Hét: 7415
  • e Hónap: 86973
  • e Év: 2028253
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.