Belépés
majek.blog.xfree.hu
Bármi gondod van az életben, végy elő egy verses könyvet, vagy a megoldást, vagy a megnyugvást megtalálod benne. (Bácskai János) Németh Mária
1954.06.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/14 oldal   Bejegyzések száma: 137 
Alkosd és ápold lelkedet, mint egy kertet, vigyázz az élet
  2013-10-27 08:48:48, vasárnap
 
  Márai Sándor
Ég és Föld

Alkosd és ápold lelkedet, mint egy kertet, vigyázz az élet évszakaira, mikor a gyomlálás, a gazszedés, a trágyázás ideje van, s a másikra, mikor minden kivirul lelkedben, s illatos és buja lesz, s megint a másikra, mikor minden elhervad, s ez így van rendjén, s megint a másikra, mikor letakar és betemet fehér lepleivel mindent a halál. Virágozz és pusztulj, mint a kert: mert minden benned van. Tudjad ezt: te vagy a kert és a kertész egyszerre.
-
 
 
0 komment , kategória:  Márai Sándor  
Az éjjel kérdezi napjaimat
  2013-07-04 14:10:47, csütörtök
 
  Márai Sándor
Naptár

Az éjjel kérdezi napjaimat
derengve adja a feleletet
a reggel
valaki tépdesi lapjaimat
mindennap kevesebb leszek
eggyel.
 
 
0 komment , kategória:  Márai Sándor  
Fáradt vagy élni? Igen, egy napon úgy érzed, túlságos
  2013-03-28 13:14:28, csütörtök
 
 
"Fáradt vagy élni?
Igen, egy napon úgy érzed, túlságos feladatra vállalkoztál, mikor embernek születtél e földre.
Túl sok volt az ellenállás, a kiszámíthatatlan, az ellenséges, az aljas, a reménytelen.
Túl sok volt a feladat, - túl sok a szenvedés, a csalódás.
De nem gondolod-e, nem érzed-e, hogy éppen ez a reménytelenség, - ez a "túl", ez a "sok" adott rangot és értelmet életednek?
Nem érzed-e, hogy feladatod volt, személyes dolgod?
Nem érzed-e, hogy a természet, mely olyan esztelenül túloz és pazarol, - megtisztelt azzal, hogy embernek alkotott, - és emberi mértékben szabta ki feladatod a földön?
Mi lehetsz más, mint fáradt?
Ez volt a dolgod: hogy élj és elfáradjál.".....

Márai Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Márai Sándor  
Milyen ijesztő egymagadban ilyen
  2012-06-11 10:44:13, hétfő
 
  Márai Sándor:
Hegyek, erdők

Milyen
ijesztő egymagadban ilyen
merev fák, merevebb
hegyek
közt.

A zöld
szentjánost meg ne öld
mert isten világít
rád itt -
ne fuss előle.

Dőre
ostoba szóra ajkad ne nyisd
szitál az égi liszt
a köd
a csönd.

Örök
s tökéletes vagy egymagadban
s a két karod
az erők
eredője.
 
 
0 komment , kategória:  Márai Sándor  
Néhány Mária-idézet
  2012-06-11 10:43:30, hétfő
 
  Néhány Márai-idézet:


"Az emberi szellem teljessége a tiéd is. Élj vele mindennap, ahogy lélegzik az
ember."

***

"...a tapintat... nemcsak a megfelelő szavakat és hangsúlyt ismeri, hanem a
hallgatás gyöngédségét is."

***

"Az élet legnagyobb titka és ajándéka, ha két “egyféle" ember találkozik."

***

"... amíg azt hiszed, hogy dobog valahol egy szív, mely érted dobog, bocsáss
meg az embereknek. Egy emberi szív, mely önzetlenül érez irányodban, elég, hogy
megbocsáss mindazoknak, kiknek önző és komisz szívét megismerted; elég, hogy
megbocsáss az emberek összességének. Nem kell sok ahhoz, hogy e reménytelenség közepette megengeszteljenek. Egy ember elég. S nem igaz az sem, hogy nem találkoztál ezzel az emberrel. Csak éppen ideges voltál, vagy türelmetlen és mohó, s odább mentél. Mert ember vagy, s mert ilyen az emberi szív."

***

"Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni
magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és
kapni, mert ... szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja
magát a másiknak, elárulja titkát...
Azt a szomorú emberi titkot, hogy szüksége van gyöngédségre, nem tud meglenni
nélküle."

***

"Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam
és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is.
Láttam a földet, az eget, az évszakokat.
Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit,
a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem.
Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatos rendjén való és egyszerű!
Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett.
Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot.
Más és jobb nem is történhetett velem."
 
 
0 komment , kategória:  Márai Sándor  
Ha szívembe nézek és jól
  2011-11-07 21:34:24, hétfő
 
  MÁRAI SÁNDOR

AZ EGYEDÜLLÉTRŐL

Ha szívembe nézek és jól megvizsgálom mindazt, amit az emberekkel való együttlétek alkalmával tapasztaltam, azt kell mondanom, hogy minden emberi együttlét reménytelen, s az ember, aki helyesen akar élni és személyes munkát végez, melyre őt, csak őt jelölte ki sorsa, értelmesen cselekszik, ha teljesen egyedül él. Mindenféle gyöngéd emberi érzés átalakul a gyakorlatban önzéssé; bölcsebb, ha egyedül maradsz, még akkor is, ha ez néha nagyon fájdalmas és nehéz. Nincs nő, nincs barát, nincs emberi kapcsolat, mely idővel meg ne alázna. Maradj udvarias és magányos, mert az emberek reménytelenek.
Egy cipőkereskedőnek vagy derék pénzügyőrnek s általában az emberek túlnyomó többségének természetesen nem tanácsolhatod, hogy éljen egyedül; az emberek nagy többsége arra való, hogy közösségben éljen, családban és barátok között, s szaporodjanak az idők végezetéig. Ez törvény és így van rendjén. De az alkotó szellemű ember számára életének igazi feladata nem a család, nem is a baráti közösségek ápolása, hanem műve, melyhez teljesen tiszta légkörre van szüksége. Ahol emberek lélegzenek, zavaros, fojtott és tisztátalan lesz a levegő. Ezért maradj egyedül, ha dolgod van, munkádban és életedben.
 
 
0 komment , kategória:  Márai Sándor  
Boldogság természetesen nincse
  2011-11-04 20:38:57, péntek
 
  Márai Sándor:
Füveskönyv / részlet /

A boldogságról

Boldogság természetesen nincsen, abban a lepárolható, csomagolható, címkézhető értelemben, mint ahogy a legtöbb ember elképzeli. Mintha csak be kellene menni egy gyógyszertárba, ahol adnak, három hatvanért, egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi. Mintha élne valahol egy nő számára egy férfi, vagy egy férfi számára egy nő, s ha egyszer találkoznak, nincs többé félreértés, sem önzés, sem harag, csak örök derû, állandó elégültség, jókedv és egészség. Mintha a boldogság más is lenne, mint vágy az elérhetetlen után! Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyûjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek.
 
 
0 komment , kategória:  Márai Sándor  
És mégis, ma is, így is, örökk
  2011-10-23 17:45:25, vasárnap
 
  Márai Sándor:
Ajándék

És mégis, ma is, így is, örökké mennyit ad az élet! Csendesen adja, két kézzel,

a reggelt és a délutánt, az alkonyt és a csillagokat, a fák fülledt illatát,
a folyó zöld hullámát, egy emberi szempár visszfényét, a magányt és a lármát! Mennyit ad, milyen gazdag vagyok, milyen megajándékozott, micsoda bőség,

minden napszakban, minden pillanatban! Ajándék ez, csodálatos ajándék.
A földig hajlok, úgy köszönöm meg.

 
 
0 komment , kategória:  Márai Sándor  
Az est,a rest festő korommal
  2011-10-20 22:02:34, csütörtök
 
  Márai Sándor
Az égen fönn megáll a Hold

Az est, a rest festő korommal
átfesti mind
amit nappal megrajzolt renyhe gonddal.

A rét ezüst tó, mély, a sodra fojt,
csak ennyi volt:
jártunk a nád közt és a szél dalolt.

Sok ablakon benéztem érted én,
nyisd a szemed,
mert vak szemem nem érte még a fény.

Sok éjszakába hívtam a neved,
hallgatni jó,
nézd, sétál a hold a világ felett.

Az égen akkor fönn megállt a hold,
csak ennyi volt:
Fejem fejedre lassan ráhajolt.



 
 
0 komment , kategória:  Márai Sándor  
Mindenkinek tetszeni nem lehet
  2011-09-04 23:38:26, vasárnap
 
  Márai Sándor
Dalocska

Mindenkinek tetszeni nem lehet,
Mint a vadszőlő, deres a fejed.
A nők, e sápadt, sovány angyalok
Kenyérért állnak, rőt hajuk lobog
S mint a répa, retek és mogyoró,
Pattog az ősz és ropog a dió.

Minden megérett. Nézd, itt a kezem.
Szorítsd meg, vágd le... Nem védekezem.
Robban egy szó, mint az őrült atom
Felhőre ülök, lábam lógatom
S reátok így még hosszan nézhetek:
Világháborúk s világnézetek.

S mert a szőlő érett, részeg leszel,
Részeggel a hold versenyt énekel.
S mert férfi voltál, nógattak a nők,
Szomorúan mostak, vasaltak ők.
Szemem is volt, láttam több csillagot
S mert ember voltam, tehát meghalok.
 
 
0 komment , kategória:  Márai Sándor  
     1/14 oldal   Bejegyzések száma: 137 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1 db bejegyzés
Összes: 22436 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 253
  • e Hét: 3907
  • e Hónap: 13484
  • e Év: 382336
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.