Belépés
majek.blog.xfree.hu
Bármi gondod van az életben, végy elő egy verses könyvet, vagy a megoldást, vagy a megnyugvást megtalálod benne. (Bácskai János) Németh Mária
1954.06.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
Már nem
  2011-03-12 16:51:45, szombat
 
  Hatos Márta
Mitől élek


Már nem
Tudom, mitől élek,
ha szeretlek, vagy elveszítelek,
Megtagadlak vagy szívembe rejtelek.
Pengeélen táncol most minden gondolat,
Nem szerelemből, fájdalomból faragtalak.
Nemléted gyötrő végtelen, hiányod is egy velem.
Megmarsz és megfogsz, nevetsz és eldobsz,
Titkokat rejtesz belém, s alámerülsz álmatlan éjem tengerén.
Amíg bennem kutatsz, csendben elvesztem önmagam,
Fényt teremteni erőtlen vagyok, magamhoz vonni bizonytalan.
Felbukkansz újra és újra, játszva ölelni tárod karjaid,
Szólítasz álmomban, hívlak az álmodban, menni nincsenek lábaink.
Őrjöngő vággyal rázzuk egy másik dimenzió rácsait.
Vonzol és taszítasz, fuldoklom, ha érintem hullámaid.
Örülsz-Örülök. Szenvedsz-Szenvedek. Megölsz-Megöllek.
Megidézlek, hogy itt légy csillaghulló jövőmnek.
Magammal sem vagyok már millió lélek között,
Rám simul a hófödte lét, árnyékom visszaköszön.
A Hold rejtve lopódzik a csillagtalan égre,
Nesztelen suhan a fázó lelkeket féltve.
Már nem tudom, mitől élek szebben,
Ha megtagadlak, vagy ha
Még szeretlek.
 
 
0 komment , kategória:  Hatos Márta  
Csak ülj le velem szemben,
  2010-05-06 22:23:29, csütörtök
 
  Hatos Márta
Csak nyíltsággal

Csak ülj le velem szemben,
mintha ezer éve itthon lennél...
Csak ülj le - mint szokás -
olyan tudattal, mikor napra-nap
dolgod rendben tetted, mikor kell már
testnek, léleknek az érdemelt nyugvás.
Csak ülj le és hulljon le rólad
az udvarias pompa, úgy szólj hozzám,
mintha ezer éve velem élnél,
mert az enyhülést vágyó szavak
felengedik a test fáradt feszülését,
a lélek görcseit.

Mondd el az első percet,
s mit még megélni remélsz,
oly természetesen, miként benned is
örök törvény szerint lüktet a vér,
és ne feledd: színezni múltat,
jelent, vagy jövőt annyi, mint gyalázni
más megjárt, vagy készülő kálváriáját...
Csak nyíltsággal birtokolsz bizalmat,
s bizalmad rá a tét - ha becsülöd
magad ennyire -, a tisztelet a másiké...
Csak ülj le velem szemben
s beszélj, beszélj...

 
 
0 komment , kategória:  Hatos Márta  
Ha szívedben egy gyötrő érzés
  2009-12-09 23:27:43, szerda
 
  Hatos Márta
Ha

Ha szívedben egy gyötrő érzés lüktet,
s a lelked benne sóhajtva elmerül,
én fájdítok ott belül.

Ha menekül tőled minden gondolat,
s nézel utánuk tompán, mereven,
azokat én kergetem.

Ha vágyad, mint egy fáklya ég,
s elcsitulva ringat éjeken,
a véred én égetem.

Ha szemed tükrén bánat ködlik át,
s mélyében egy igazgyöngy ragyog,
az a könnycsepp én vagyok.
...
Ha szívemben egy sajgó érzés lüktet,
s a lelkem benne sikoltva elmerül,
te fájdítasz ott belül.

Ha menekül tőlem minden gondolat,
s nézek utánuk tompán, mereven,
azokat te kergeted.

Ha vágyam mint egy szál virág,
kelyhébe zártan ringat éjeken,
a vérem te égeted.

Ha szemeimen egy bánat suhan át,
s arcomon gördülő könny ragyog,
az a gyöngyszem is... ÉN vagyok
 
 
0 komment , kategória:  Hatos Márta  
Olyan piciny vagyok, a tenyere
  2009-06-11 08:43:53, csütörtök
 
  Hatos Márta
Tiszavirág

Olyan piciny vagyok, a tenyeredbe férek,
Tartsál itt magadnál, így, most már nem félek.
Báb voltam iszapban, a fény hív megszületni,
Szivárványszín szárnyam napfényben fürdetni.

Szárnyaim kibontva repülnék az égig,
Hullámzó víz tükrén a pillanatnyi létig.
Mesélnék én neked szebbnél szebb képeket,
De kérész életem te meg nem értheted.

Itt hagyom hát neked levetett ruhámat,
Ne tedd el emlékbe, élj te csak a mának.
Ti emberek oly gyarlóak vagytok,
A pillanatnyi létről ódákat daloltok.

Nem tudjátok mégsem, milyen szép az élet:
Egyetlen percig élni..., élni szenvedélynek.
Ne zárd be tenyered, mert rabom leszel,
Szívedből egy darabot már így is elviszek.

Nyújtsd ki a karodat, engedj el szabadon,
Nászom után életem a víznek adom.
Könnyet se hullajts, majd jövök...
Életem a létben így - általad - lesz örök.

Forrás: Poet.hu

 
 
0 komment , kategória:  Hatos Márta  
Lennék reggeli kávéd illata,
  2009-04-22 09:13:11, szerda
 
  Hatos Márta
Lennék...

Lennék reggeli kávéd illata,
Mit hunyt szemmel magadba szívsz,
Egyetlen csepp méz teádban,
S szádban a hosszú édes íz.

Lennék kezedben fényes ősi kard,
Legyőzve dermedt bánatod,
Üdvözült mosoly az ajkadon,
Virrasztva csendben ágyadon.

Lennék sivatagban a kaktuszod,
Szomjúságodnak csepp remény,
Simogató lágy fuvallat
Verejtéked úgy hűteném.

Lennék szemedben rejtett fénysugár,
Gondjaid messze elvivő,
A végtelen gyilkos éjben
Vad gyötrő álmaid űző.

Lennék Akármi...
Lennék Semmi is,
Lennék vonyító Farkas,
Lennék a Játékod is.


 
 
0 komment , kategória:  Hatos Márta  
Mondj bármi bolondot
  2009-04-22 09:07:13, szerda
 
  Hatos Márta
Addig élsz...

... amíg remélsz.


Mondj bármi bolondot
Akarj vad kalandot
Játssz gyermeki hévvel
Igaz szenvedéllyel
Tomboló életed
Fékezd meg énvelem
Vigyél pusztulásba
Semmi nincs hiába
Most üvölts az éjbe
Kongass egy harangot
Kérj még vagy parancsolj
Fájó titkot regélj
Úgyis csak addig élsz,
Míg vad dalt zúg a vér.
Szeretni holdasodj
Lelkem éjjelére,
Úgyis csak addig élsz,
Mig örök vágyat adsz,
Míg örök vágyban égsz,
Addig élsz, míg remélsz.

 
 
0 komment , kategória:  Hatos Márta  
Ma veled szerettem volna lenni
  2009-04-09 21:43:27, csütörtök
 
  Hatos Márta
Lángok között

Ma veled szerettem volna lenni
Egy napot, egy éjszakát
Remegve-rejtve beszélgetni át,
Csendben a szemedbe nézve
Megfogni két kezed,
Átölelni és füledbe súgni:
Még... még kicsit maradj velem...
Hajnalban tűzforrón hozzád simulni,
˝Farkasokkal táncolni˝ délben
S csodálni a teli Holdat éjjel.

Ma veled szerettem volna lenni...
Nem tudni, hogy minden elmúlik egyszer.
Szárnyaink szélesre tárva
Repülni fel... felhőkön át a magasba,
S zuhanva, testünk összeforrva
Merítkezne elfutó habokba...

Ma veled szerettem volna lenni,
A melledre hajtani fejem,
Érezni a vad lüktető szívdobbanásban
Gyönyörre nyújtózó feltámadt hited,
Mint banánra a héj forrni köréd
S utad vigyázni, melyen célba érsz.

Ma veled szerettem volna lenni,
S nélküled magamban-veled vagyok.
A mélykék égen bámulok egy fénylő csillagot...
Óh, én ostoba! Arcul csapott a Sors,
Kegyetlen ostora most szántja végig az eget!
Lelkemben fényre vak félelem vibrál
Öncsalásom csillaga lehull
Lángolva hasít ketté gyanútlan felleget!
Szemeim könny borítja s szívemben veled
A lángok közé kacagom magam... Ég Veled!


 
 
0 komment , kategória:  Hatos Márta  
Mindenben és mindenkor
  2009-03-26 08:04:51, csütörtök
 
  Hatos Márta
Néma sikoly

Mindenben és mindenkor keresed lelked feloldó magányát.
Ki érti meg a kínodat? Kit érdekel a Másik? Van ember, ki számontartja szenvedésedet?
Tomboló, vég nélküli szenvedélyed veted papírra, és megjelenik előtted egy meggyötört vigasz, hogy kisírtad lelked minden nyomorúságát.
Ki érti meg árvaságodat, ha magad sem érted, élsz-e még?
Amikor legyűr a fájdalom, és nem jön az enyhülés, nem nyújt békét lelkednek a szó.
Amikor sok szenvedő lélek egymáshoz menekül és egyetlen egészben tornyosul a fájdalom.
Amikor a másikban keressük önmagunk és önmagunkban a másikat találjuk, ki érti meg, hogy becsapjuk a pillanatot?
Ki érti meg, amikor szíved vad dobbanásokkal ébreszti érzékeidet, és a csend elnyeli sikolyod?
Börtönbe zárva éled testtelen magányod és kínjaidnak színtere lesz minden gondolat.
Ki érti a színes képeket, mit álmaidban festesz?
Ha sötét rengetegben járva a hold fénye világítja meg létedet, ki érti meg, hogy miért járja át ismeretlen boldogság a szíved?
Ki érti meg a tegnapod? S ki érti meg azt, hogy a holnap is, csak a mának folytatása lesz?


 
 
0 komment , kategória:  Hatos Márta  
Enyém a pillanat, a bőröd, a
  2009-02-16 17:04:46, hétfő
 
  Hatos Márta
Megőrizlek

Enyém a
pillanat, a bőröd, a vállad,
Enyém vagy
mikor csókra kínálod a szádat,
Enyém most
hangod remegő varázsa,
Enyém ma
kezednek érintő lágysága,
Enyém a
lelked szárnyaló világa,
Enyém a
szavad: "Imádlak, drága!"
Enyém a
jöttöd, ahogyan akkor vártalak,
Enyém a
perc melyben ringattam álmodat,
Enyém az
ölelés,még ölemben érezve vágyadat.
Enyém a
létben a röpke fény, a nyár és az éj,
Enyém a
sóhajod, a lángod, a szemed és a kéj,
Enyém lett
a titkod, hogy őrizzem én...
Enyém...
a szív, mely érted dobban és megszakad,
Enyém
az elme mely meghasad, ha megtagad....
 
 
0 komment , kategória:  Hatos Márta  
Perceim áradók és fénylők,
  2009-01-18 15:40:33, vasárnap
 
  Hatos Márta
Szelíden


Perceim áradók
és fénylők, mint a víz;
elfogadom a jót,
vele a rosszat is.

Megköszönöm a vad
hajnalt, a lágy delet,
Megköszönöm a szád,
s két tündöklő szemed.

Mindig csak így legyen,
hintsék be csókjaid
megszegett életem
elfolyó napjait.

A teled telem,
a nyarad nyaram
és boldog leszek,
ha mindig így marad.

Mosolyod sugarát
ha már nem ihatom,
találjak újra Rád,
egy másik csillagon.
 
 
0 komment , kategória:  Hatos Márta  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1 db bejegyzés
Összes: 22436 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 160
  • e Hét: 4130
  • e Hónap: 13707
  • e Év: 382559
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.