Regisztráció  Belépés
memi59.blog.xfree.hu
A szeretet gazdagabbá teszi azt, aki kapja, és nem juttatja koldusbotra azt, aki adja. Szeretem a jó idézeteket, melyek elgondolkodtatnak, néha irányt mutat... Molnar Emma
1959.03.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 113 
Szeretettel köszöntjük az Édesapákat,Nagypapákat
  2018-06-17 09:11:18, vasárnap
 
 



"Áldott az az ember, akit sok gyengéd hang szólít apának."

Lydia Maria Child
 
 
1 komment , kategória:  Jeles napok  
Boldog apák napját!!
  2018-06-17 08:56:52, vasárnap
 
 



"Akkor, gyerekfejjel, sok mindent nem értettem, de most, hogy visszagondolok gyermekkoromra, megértem apám gondolatait és érzéseit, egy-egy elejtett mondatának értelmét. Most már azt is tudom, hogy miért pazarolta rám szabad idejének minden pillanatát, miért vigyázott rám oly féltő gonddal, miért volt fontos számára, hogy bizalmam ne rendüljön meg benne."

Berkesi András
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
91 éve született SÜTŐ ANDRÁS.
  2018-06-17 08:56:30, vasárnap
 
 



,,Hűség és bátorság csak olyan emberek körében tanyázik, akik tiszta lelkiismerettel vannak egymás iránt: akiknek mosolyába nincsen kés göngyölve, szavaik pedig nem arra valók, hogy a szándékaikat eltitkolják velük."

91 éve született SÜTŐ ANDRÁS.

(Pusztakamarás, Románia, 1927. június 17. - Budapest, 2006. szeptember 30.)
Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

Lehallgatták, fenyegették, betiltották, de ő így sem maradt csöndben, amikor azért kellett kiállnia, amiben hitt. Sokat tett a magyar nyelvért, az anyanyelvi oktatásért. Sőt, minden akadályoztatással hangosabb és aktívabb lett. Eleven és szétszakíthatatlan kapocs volt irodalmárként és politikusként is a magyarországi és az erdélyi magyar közösség között Sokakban a mai napig az az Erdély-kép él, amelyet a Sütő-drámákból vagy az azok alapján készült tévéjátékokból ismernek. A temetése igazi nemzeti gyász volt, egymás kezét fogva állt ott a magyar jobb- és baloldali politika. Kubik Anna színész azt mondta róla: ,,haláláig nem menekült a hűségtől." De hiszen nem is akart! A Kossuth-díjas erdélyi magyar író, Sütő András ma volna 91 éves.
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Karinthy Frigyes Levél kisfiamnak – Trianon emléknapjá
  2017-10-19 14:57:34, csütörtök
 
 



Karinthy Frigyes Levél kisfiamnak - Trianon emléknapjára

“Édes kicsi fiam, te még nem tudsz olvasni, neked nyugodtan írhatok és szabadon és őszintén - hozzád beszélve és mégis magamhoz - valamiről, amiről soha nem beszéltem, amit magamnak sem vallottam be soha, aminek a nevét soha ki nem mondtam. Most, ezen a furcsa nyáron, mely úgy hat rám, mint borzongó, kényelmetlen ébredés egy tarka és bolondos álom után, először válik tudatossá bennem, hogy egész életemben kerültem ezt a szót... íme, erőlködöm és nem tudom kimondani most se, különös szemérem fog el, nem tudom legyőzni; pedig nem volnék éppen zárdaszűz, se vénkisasszony - nevén szoktam nevezni, nemcsak a gyermeket, de ama boldog és áldott bölcsőt is, ahonnan származik. Megpróbálom megmondani, mi az, amit érzek, akkor talán nem kell kimondani; ugye?
Különben ha nem értenéd dadogásomat, útbaigazíthatlak. De fordulj el, ne nézz a szemembe. Még nem olvastam ezt a könyvet, amiben levelem meg fog jelenni: de úgy gondolom, ama szót megtalálod benne többször is - hiszen arról szól a könyv, amit ez a szó jelent. És megtalálod régi versekben és széles szólamokban, amik most újra élni kezdenek, én még akkor ismertem őket, mikor egy időre halottaknak tetszettek, üresen, furcsán kongottak a fülemben, nem értettem őket, vállat vontam. Igen, valamiről beszéltek ezek a versek, és szóltak valamiről, amiről tudtam, hogy van, mint ahogy van kéz és láb, különösen hatott rám, hogy emlegetik, mintha valaki minden lélegzetvételnél megnevezné a láthatatlan elemet, mely tüdejébe nyomul. Iskolai ünnepélyeken, tavasszal kiáltották hangosan: azt mondták nekem, hogy szeressem, kötelességem szeretni. Mintha azt mondták volna, hogy szeressem a kezemet és a lábamat. Dac fogott el és furcsa makacsság: - hogyan lehetne kötelességem, hogy magamat szeressem, így szóltam magamban, holott én nem vagyok megelégedve magammal, holott én több és jobb szeretnék lenni, mint ami vagyok - holott én gúnyolom és dorgálom magamat. S mert a földön járok, ne fordítsam szememet a csillagos ég felé, melynek nincsenek határai, csak horizontja van! S mert nem tudok ellenni étel és ital nélkül, tegyem meg istenemmé az ételt és italt? S mert nem tudok szólani másképpen, csak így, ne hallgassam meg azt, aki másképpen szól? S ha erőt adott nekem a föld, amelyből vért szíttam magamba anyám emlőin át - ezt az erőt csodáljam a munka helyett, melyet végrehajtok vele! Dac fogott el és makacsság: embernek neveztem magam - azt kerestem, ami bennem hasonlatos másféle emberekkel s nem azt, ami különbözik. Világpolgárnak neveztem magam - léleknek neveztem magam, mely rokon lelket keres, akárhol itt e földön, s ha kell, a pokolban is.
És nem mondtam ki azt a szót. De ha házat építettek valahol Pesten vagy Fogarason, vagy Szolnokon, vagy Kolozsvárott, megálltam előtte, és úgy néztem, mintha az én házamat építenék. És ha virágot láttam nyílni a pilisi hegyekben vagy a Kárpátokban, tudtam, hogy a virág nekem nyílt. És ha idegen emberrel beszéltem, és az idegen ember dicsérte a lánchidat és a Dunát és az aggteleki cseppkőbarlangot és a dobsinai jégbarlangot és a Vaskaput és a Balaton vizét - akkor lesütöttem a szemem és zavarba jöttem, mintha engem dicsérne. És mikor Berlinben jártam, úgy csodálkoztam és nevettem magamban azon, hogy ezek itt járkálnak és házakat építenek, mint aki álmában tudja, hogy álmodik, és amit lát, nem valóság, álomkép csak, tündérmese, játék. Játék háznak éreztem az idegen házat - csak játszották az emberek, hogy ezt ők komolyan veszik -, és mikor a vendéglőben fizettem, elámultam, hogy elfogadják tőlem a játék pénzt, amit kezembe nyomtak, mikor átléptem a magyar határt. És lelkem mélyén soha nem hittem el, hogy ők komolyan mondják: hélas! és alas! és wehe! és ahimé! - mikor jaj-t kell mondaniok -, és arra gondoltam, hogy haláluk percében ők is jajt mondanak majd, mint én. A megfogható ismerős valóság ott kezdődött nekem, ahol átléptem a határt - ha életemben először jártam is arra, ahol átléptem.
De nem mondtam ki azt a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról - arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok - meg fogod tudni, mire gondoltam."

(Megjelent a Kosztolányi Dezső szerkesztette -Vérző Magyarország - Magyar írók Magyarország területéért" című könyvben.)
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Pongrác, Szervác, Bonifác: a rettegett fagyosszentek
  2017-05-13 18:05:27, szombat
 
 







Jeles napok és népszokások - Pongrác, Szervác, Bonifác: a rettegett fagyosszentek
"Szervác, Pongrác, Bonifác, mind fagyos szentek,
Hogy a szőlő el ne fagyjon füstöljenek kentek!" - népi mondóka
Szent Pongrác, Szervác és Bonifác, (néhol Szent Orbán is) a fagyosszentek közé sorolhatók. A népi megfigyelések szerint ilyenkor az időjárás hirtelen hűvösre fordul, sokszor még fagy is kialakul, amely a rügyeket,virágokat és a termést is tönkreteheti.
A népi hagyományok kialakulása
Naptári elhelyezkedésük miatt tehát Pongrác, Szervác és Bonifác (május 12., 13., 14.) ,,fagyosszenteknek" minősülnek, akik a visszacsalogatott hajnali fagyokkal kárt okoznak a gyümölcsösökben és a veteményes kertekben. Az, hogy ,,Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz" nem hozható összefüggésbe a névadó szentek legendájával, ezt ugyanis a nép találta ki, hogy valamivel megindokolja az időjárás kedvezőtlen megváltozását.
Ez a népi hidelem azonban korántsem jelenti azt, hogy minden évben fagy lenne ezeken a napokon, csak azt, hogy a múltbéli tapasztalatok és megfigyelések alapján többször fordult elő ilyenkor erős lehűlés. Természetesen az is megeshet, hogy éppen ezek a napok a hónap legmelegebb napjai, vagy előtte, illetve utána köszöntenek be fagyok és az erős lehűlések. Éppen ezért nem szabad pontosan ezkehez napokhoz ragaszkodni, már csak azért sem, mert ez a hiedelem is nagyon régi keletű, valószínűleg még a naptárreform előtt keletkezett.
Naptárreform, 10 napos csúszás
A fagyosszentekhez kötődő hiedelem helyénvalónak bizonyul, ha figyelembe vesszük az 1582-es naptárreformot. Ekkor tértek át ugyanis a ma is érvényes Gergely-naptárra. A korábbi Julianus-naptár pontatlansága miatt fennmaradt 10 napos hibát azzal küszöbölték ki, hogy 1582. október 4-e után másnap október 15-ét írtak. Ettől kezdve tehát 10 nappal eltolódtak a dátumok a régi naptárhoz képest. A fagyosszentek időjárási szabálya viszont - Pongráchoz, Szerváchoz, Bonifáchoz kötődve - május 12-14. maradt ezután is.
A magyar népi hagyományok
A magyar népi hagyomány számos legendát ismer Pongrácról, Szervácról és Bonifácról: ezek szerint Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Mivel ezekért a velük történt szerencsétlenségekért haragszanak ránk, bosszút esküdtek ellenünk, és évről évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, letarolják a veteményt, megdermesztik a földet, sok bosszúságot okozva ezzel az embereknek.
Ki is volt valójában Pongrác, Szervác és Bonifác?
Szent Pongrác vértanú - ünnepe: május 12.
Az ázsiai Frígiában látta meg a napvilágot, s itt veszítette el édesapját és édesanyját. Tizennégy évesen nagybátyja, Dénes gyámságára maradt, akivel Rómába költöztek. Az ő negyedükben bujkált híveivel Marcellinusz pápa, s tőle vette fel a keresztséget Dénes és Pongrác. Hamarosan azonban a rejtőzködő pápára rábukkant a hatóság, ezzel együtt Pongrácot és nagybátyját is feljelentették a császárnál. Pongrác a császár előtt kiállva is hősiesen védelmezte hitét és a keresztényeket, ennek következtében pedig 304. május 12-én a Via Aurelián lefejezték.
Szümnakhosz pápa bazilikát építtetett Pongrác Via Aurelián fekvő sírja fölé. Rómában fehérvasárnap az újonnan megkereszteltek a Pongrácnak építtetett bazilikához vonultak, s megújították hitvallásukat. Hitüket az ártatlan gyermek oltalma alá helyezték szeretetük és bizalmuk jeleként. E bizalom pedig eskük megerősítéseként is szolgált a bírói tárgyalásokon: a peres felek Pongrác sírjánál esküdtek meg arra, hogy igaz a vallomásuk. A késő középkor óta Pongrácot a tizennégy segítőszent közé sorolják.
Szent Szervác püspök - ünnepe: május 13.
A rajnavidéki Maastricht város püspökeként működött. Jelentős szerepet játszott a kereszténység terjesztésében Németalföld területén. Maastrichtban az ő nevéhez fűződik a Miasszonyunk-templomának a megépítése is, amely ma is a város egyik vallási központja. Szervác püspök kora egyik tekintélyes egyházi személyisége volt, aki az eretnek, különösen az arianizmus híveinek elszánt üldözője volt.
A legenda szerint, mikor a hunok Róma városához közeledtek,Szervác püspök az apostolok sírjánál imádkozott a veszedelem elhárításáért. A harmadik napon látomása volt: Szent Péter jelentette neki, hogy városát, Maastrichtet Isten megkíméli. 384. május 13-án halt meg, pünkösdhétfő napján. Szabadban fekvő sírját soha nem lepte be a hó még a legnagyobb havazások közepette sem. Később templomot emeltek sírja fölé és búcsújáró hellyé vált. Sírjánál, ereklyéinél sok beteg meggyógyult.
Szent Bonifác vértanú - ünnepe: május 14.
Egy Agles nevű nemes hölgy vagyonának volt az őrzője, akivel paráznaságba keveredett. Később isteni intésre megbánták bűneiket, és arra a döntésre jutottak, hogy a Bonifác a vértanúk holttesteinek megkeresésére indul, hátha ily módon, imái révén üdvözülést nyerhet. Pár nappal később Bonifác Tarsus városába érkezett, ahol leült a még éleltben levő szenvedő vértanúk lábaihoz, bilincseiket csókolgatta, majd a szenvedésről, az ördög megtagadásáról és az isteni szeretetről szólt.
Bonifácot elfogták, a bírónak megvallotta kereszténységét, aki dühében felakasztatta és addig szaggattatta vaskarmokkal, míg el nem tűntek a csontjai. Bonifác az égre tekintve, derűsen viselte kínszenvedéseit. Ezek után a gonosz bíró Bonifác szájába forró ólmot öntetett, ő pedig így szólt: ,,Hálát adok neked, Uram, Jézus Krisztus, élő Isten fia.“ Ezután a bíró üstöt hozatott, megtöltette szurokkal, és Bonifácot fejjel lefelé a fortyogó szurokba tetette. Mivel ez sem ártott neki, megparancsolta, hogy fejezzék le. Bonifác május 14-én halt vértanúhalált.
Nemcsak Pongárc, Szervác és Bonifác tartozik a májusi fagyosszentek közé. Itt van még ugyanis Szent Orbán (május 25.), akinek a nevéhez szintén sok népi bölcsesség köthető.
Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. Erre utalnak a népi szólások is: ,,ha Orbán nevet, a szőlő sír“ vagy egy más megfogalmazás szerint: ,,savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő.“






Ady Endre -Fagyosszentek

Be kén' jól rendezni Vácot,
Odazárni Bonifácot,
Szerváciust és Pongrácot...
Mert az már szörnyü és galád,
Hogy mit művel e szép család...
Megszégyenít májust, tavaszt,
Fület és lábat megfagyaszt...
Összejött egy sokadalom,
Hogy halljon egy kis térzenét
- Melyről már túl sok a dalom -
S pár perc és rebbent szerteszét...
Riporterünk is visszatért,
- Nos, tartottak künn térzenét?
- Igen - szólt kurtán, fagyosan.
- A banda játszott ám azért,
Mert hát történt egy kis hiba:
Szájhoz fagyott a trombita ..



 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
172 esztendeje, 1845. május 12-én hunyt el Batsányi János,
  2017-05-10 10:43:36, szerda
 
 



Batsányi János A franciaországi változásokra
Nemzetek, országok! kik rút kelepcében
Nyögtök a rabságnak kínos kötelében,
S gyászos koporsóba döntő vas-igátok
Nyakatokról eddig le nem rázhatátok;
Ti is, kiknek vérét a természet kéri,
Hív jobbágyitoknak' felszentelt hóhéri,
Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek,
Vigyázó szemetek Párisra vessétek!

172 esztendeje, 1845. május 12-én hunyt el Batsányi János, politikus költő, akit sokkal inkább foglalkoztatott az irodalom társad alomátalakító hatása, mint a művészet önmagáért való gyönyörűsége. A nemzeti sors elkötelezettjeként, de európai gondolkodóként hitte a francia forradalmi eszmék megvalósíthatóságát
1763-ban született Tapolcán. Iskoláit Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és Pesten végezte, ahol jogot tanult. Rövid ideig házitanító Orczy Lőrincnél, majd Kassán a királyi kamaránál kapott állást (1787). Itt ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal, lapjuk, a kassaiMagyar Museum, az első magyar szépirodalmi folyóirat 1788-ban jelent meg. Kazinczy és Batsányi azonban nem tudtak megegyezni a lappal kapcsolatos vitáikban, és a szerkesztőközösség hamarosan felbomlott. A lapot Batsányi egyedül vitte tovább. Versei miatt 1793-ban elbocsátották állásából, majd a következő évben Martinovics Ignác vallomása alapján letartóztatták. Bár a vádpontokat nem tudták rábizonyítani, a bíróság egyévi várfogságra ítélte, amelyet Kufsteinben töltött le.
1796-ban szabadult, és Bécsben telepedett le. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Baumberg Gabriellával, aki maga is költő volt. 1809-ben, amikor Napóleon elfoglalta Bécset, kiáltványt intézett a magyarokhoz, melyben a Habsburgok elleni fegyveres ellenállásra szólította fel a nemzetet. A kiáltvány szövegét valószínűleg Batsányi fordította, de ha nem, akkor is volt valamilyen köze a magyar nyelvű változathoz. Ezt bizonyítja, hogy az orosz hadjáratról visszavonuló francia sereggel együtt Párizsba ment, ahol rövid ideig Napóleon kegydíjából élt. 1815-ben az osztrák hatóságok letartóztatták, egy évig Spielbergben raboskodott, de a bíróság újra felmentette. A szabad mozgásban azonban korlátozták, Linzbe száműzték, azzal a meghagyással, hogy soha nem léphet magyar földre. Itt élt visszavonultan feleségével. 1843-ban a magyar Akadémia levelező tagjává választották.
Hitvesének elvesztése (1839. július 24.) után egyre nehezedőbb magányban élt 1845. május 12-én bekövetkezett haláláig. Könyvtárát a Nemzeti Múzeumra hagyta. Magyarországon csak két évvel halála után tudták meg, hogy már nem él.
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Széchenyi Istvánra emlekezunk
  2017-04-08 11:34:26, szombat
 
 




1860. április 8-án, Döblingben hunyt el gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi István (Született: Bécs, 1791. szeptember 21.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, a ,,legnagyobb magyar", 

Kossuth Lajos - később egyik legnagyobb politikai ellenfele - méltatta így: ,,polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hízelgésből, hanem meggyőződésből, a' magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.". 

Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport területén végrehajtott reformok fűződnek.

Távozása a közélettől drámai körülmények között zajlott. Az uralkodóházzal mindvégig megegyezést kereső Széchenyi nem tudott megbirkózni a saját, egyedül helyesnek tartott politikai meggyőződése és a valóságos politikai helyzet közötti különbséggel. 1848 augusztusától egyre sűrűbben gyötörte a közelgő nemzethalál víziója, amiért önmagát tette felelőssé. Abban a hitben élt, hogy eljött az utolsó pillanat, a végső esély arra, hogy megakadályozza a nemzet pusztulását. Ezért nap mint nap útra kelt, tárgyalt, győzködte ellenfeleit, eközben rettenetes lelkiismeret-furdalás, nyomasztó önvád gyötörte. 

Utolsó, széttépett levelében azt írta, vértanúhalálhoz fogható az a halálos tusa, amelyet amióta miniszter, kiállt. Szeptember elején már környezete is tudta, hogy beteg. Amikor 5-én betegszabadságra indult, világos volt számára, hogy soha többé nem fogja látni Pestet. A folytonos tépelődés a haza sorsán, a forradalom víziója lassanként megtörte életerejét. Orvosa, Balogh Pál, szeptember 5-én Döblingbe, a Görgen-gyógyintézetbe vitte. Hosszú éveken keresztül tartózkodott itt, felesége is Bécsbe költözött, és folyamatos kapcsolatban állt vele és környezetével. 

Állapota lassanként annyira javult, hogy levelezett, honfitársaival politikáról is társalgott, és gazdasága ügyeit is maga intézte. Később a félbeszakított irodalmi munkásságához is visszatért, átjavította Pesti por és sár és Hunnia című műveit, hogy Török János közzétehesse őket. Új munkához is kezdett: itt írta Önismeret című művét, amelyben megfigyeléseit, eszméit fogalmazta meg a gyermeki tehetség harmonikus fejlesztéséről, a testi nevelés fontosságáról és egyéb pedagógiai kérdésekről.

Sokkal messzebb ható jelentőségű volt azonban egy másik politikai irányú műve, az Ein Blick (1859). Megírását a Rückblick, egy 1857-ben névtelenül megjelent mű megjelenése váltotta ki, amelynek az volt a célja, hogy Alexander Bach belügyminiszter kormányrendszerét igazolja, és a Magyarországról fölhangzó panaszokkal és elkeseredéssel szemben az osztrák politikai irányadó köröket félrevezesse. A közvélemény a szerzőségét Bach miniszternek tulajdonította: ez indította Széchenyit, hogy tollat ragadjon a ,,lepel lerántására". 

A ,,sárga" könyv maró gúny és szójátékok segítségével kíméletlenül pellengérre állítja és nevetségessé teszi Bach politikáját és személyét egyaránt. A kegyetlensége miatt gyűlölt Felix zu Schwarzenberg herceget ,,halovány vámpír"-nak nevezi. Ez a mű, amelyet Rónay Jácint közvetítésével Londonban nyomtattak ki, Széchenyi utolsó írása, és ez is egyik oka lett a Bach-rendszer bukásának, de egyszersmind Széchenyi halálának is.
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Hanvazószerda
  2017-03-01 14:05:34, szerda
 
 




HAMVAZÓSZERDA - a nagyböjt kezdete

A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete.
Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12.századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. Profánnak tűnik talán felemlegetni, hogy dédanyáink hamuval tisztították az edényeket, ez volt a legjobb súrolószer. A földbe trágyaként keverték a hamut, meséinkben pedig a szegénylegény el sem indult szerencsét próbálni hamuban sült pogácsa nélkül.
A hamvazószerda mozgó ünnep
Húsvét előtt negyven nappal van, bár a számolást úgy kell elvégezni, hogy a vasárnapokat kihagyjuk.
Sok évszázada már, hogy a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdán kezdődik a nagyböjt időszaka. Így valójában hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el. A 40 mégis 40, mert a vasárnap nem böjti nap.
Miből állt a böjt?
Régen arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák. A hamvazószerdára következő napot csonkacsütörtökként említik, ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát. Nagyanyáink idejében zsíros edényeket ekkor elmosták, s csak húsvétkor vették elő azokat. A kamra kulcsát a kútba dobták-persze csak jelképesen. Valójában a legmagasabb szekrény tetejére rejtették. Húst és zsíros ételt a böjt ideje alatt egyáltalán nem ettek. Zsírral sem főztek. Böjt idején nem a húsos fazékban, hanem külön edényben, olajjal vagy vajjal főztek. Böjti étel volt a korpából készült savanyú leves.
A nagyböjti bűnbánati idő még a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhájában is kifejezésre jutott. Esküvőt nem tartottak, tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó Ez az időszak a maga csendességével alkalmat adott a haragosoknak kibékülésre. Az ország több vidékén végezték a negyvenölést, ami abból állt, hogy aki tartotta, csak egyszer evett egy nap.
Régen a böjti napokon csak kenyéren és vízen éltek, később délig nem étkeztek. Később tovább enyhült, az ételek fajtáját és az étkezés számát tekintve is. Manapság hamvazószerdán és nagypénteken tartanak a katolikusok szigorú böjt, azaz: tilos a hús, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de összesen három alkalommal szabad enni.
A böjt több mint az evészet korlátozása, a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, ekkor különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.
Mi a hamvazkodás?
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon. Nyilvánvaló, hogy a hamu, a bűnbánat és a gyász sokkal régebben tartozik össze.
A hamvazkodás szokása a katolikusoknál maradt fenn. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával a keresztet rajzol a hívek homlokára. Ez aztán az évkör, az egész élet benne van!
A hamvazás a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert: ,,Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!" A népi hiedelem szerint a hamvazkodásnak tisztító, gyógyító hatása van, és távol tart minden bajt és gonoszt.
A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve "semmihét" vagy "csonkahét". A hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek" vagy "zabálócsütörtöknek", mert e napon ismét szabad volt húst enni.

 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Március, más néven Böjtmás hava vagy Tavaszelő hó
  2017-03-01 07:55:29, szerda
 
 



Március, más néven Böjtmás hava vagy Tavaszelő hó vagy Kikelet hava vagy Bölénytor vagy Kos hava:
Az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (isten) hava.A hónap tehát Marsról, a küzdelem és a háború istenéről kapta a nevét. A nagyon régen élt emberek hite szerint a ,,hadisten" a tavaszt hozó vetéseket, a földben ilyenkor már mozgolódó magvakat is védelmezte. Mars születése a római naptár szerint március elsejére esett. A meteorológusok Tavaszelő-ként tartják számon, a régi székely-magyar naptár szerint Kikelet havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Bölénytor (Fák hava) elnevezéssel illeték márciust. A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt hónapja, hiszen a nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik. A Nap a Kos jegyébe és az egyenlítőbe lép, amivel egyidejűleg áll be a tavaszi napéjegyenlőség is, ebben az évben március 20-án 10 óra 29 perc 38 másodperckor.
Jeles napok márciusban:
Március 1. hamvazószerda
március 04. Kázmér napja
március 12. Gergely napja
március 18. Sándor, József, Benedek
március 25.Gyümölcsoltó Boldogasszony
Népi mondóka a márciusi időjárásról:
Gergely-napi szél
Szent György napig él.
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó,
Neki fáj márciusi hó.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
"Amilyen időjárás van március 9. körül, olyan marad egész hónapban. Ha január meleg volt, március hideg. Száraz március szép májust jövendöl. Éjnapegyenkori szélvészek termékeny esztendőre mutatnak. Ha a harangok messze hallatszanak, nagy eső következik. Sűrű köd égiháborút hoz."
Népi megfigyelések:
- március, ha nedves, gazdának nem kedvez
- valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben
- ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves
- fú és havaz, úgy lesz tavasz
- ha márciusban ugrándoznak, táncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolba rekednek
- tavaszbúza ravaszbúza
- ha dörög Benedek, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz
Azt már tudjuk, hogy a 16. században úgy tartották, eret vágatni nem érdemes márciusban, ám nyugodt szívvel ehetünk ilyenkor édes ételeket, mustárt és tormát. De vajon mit mond ugyanerről a hónapról egy 17. századi kalendárium? Megtudhatjuk Lippai János Calendarium Oeconomicum Perpetuum című művéből.
Kezdetnek március hónapra vonatkozó időjárással kapcsolatos jóslat vagy népi megfigyelés:
,,Ha a kakukk elébb szól, minekelőtte a szőlővenyike kifakad, jó esztendőnek jele, és sok bornak.
Gyümölcsoltó Boldogaszony napjára [március 25.], némellyek igen vigyáznak, ha azon nap reggel kelet előtt szép, és tiszta üdő vagyon, hogy a csillagok szépen tündöklenek; jó és bőv esztendőnek jele, és minden dologhoz alkolmatos. 
Ha nagypénteken eső esik, jó esztendőnek jele. Ha húsvét napján, több vasárnapokon leszen eső pünkösd és húsvét között, hogysem, mint tiszta üdő.
Valamennyiszer köd vagyon ebben az hóban, annyi árvíz lévél az esztendőben. És valahánszor harmat vagyon martiusban, annyi dér lészen húsvét után, augustusban pedig annyi köd.
Azt tartyák némellyek, hogy egy fa sem rothad meg, valamellyiket martiusnak két utolsó napján vágnak le."
,,A juhokat megént ki hajtsák a' mezőre, kiváltképpen a' retekre.
A bikákat, húsvét előtt, holdtöltekor bocsássák a tehenek köziben.
Vadludakat, és vadkácsát lőhetni és foghatni."
Néhány érdekesség az elmúlt márciusokról:
1421 enyhe tele után a fák márciusban, a szőlők áprilisban virágoztak, és áprilisban már érett cseresznyét, májusban pedig érett szőlőt lehetett találni.
1620 márciusában a méhek végeztek a rajzással.
Az 1755-ös márciusi förgetegben sok marha, ló, birka megfagyott.
1784 kemény tele után a takarmány elfogyott, a marhák éhen vesztek.
1787 márciusától július végéig esett az eső. 
1788. március 29-én ,,a mandula, a barackfák virágosak voltak, a szőlőnövések oly nagyok, hogy a gerezdek is meglátszottak".
1624 tavaszán az esős és enyhe tél után a hernyók és a cserebogarak letarolták a gyümölcsfákat.
Az 1830 kemény telét követő áradások sok ember halálát okozták.
Az 1838. februári hirtelen felmelegedés után március 13. és 15. között volt Pest-Budán a ,,nagy árvíz", amikor hatalmas pusztítást okozva a fagyos Duna elöntötte a várost. Vácot és Esztergomot is számítva az áldozatok száma elérte az 500 főt. Pesten 2-3 ezer, a Duna mentén 10-11 ezer ház dőlt romba.
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Február 28- HÚSHAGYÓ KEDD
  2017-02-24 17:03:46, péntek
 
 



FEBRUÁR 28. - HÚSHAGYÓ KEDD

Húshagyó, húshagyó, engemet itthagyó!
Ecce neki dáridom,
A farsangot bevártam.
De vőlegényt nem kaptam. 
Várok még egy farsangot,
Tán majd valakit fogok. 
Ha vőlegényt nem kapok, 
Apácának beállok.
(magyar népdal)
Húshagyó kedd farsang utolsó napja. A farsangi szokások csúcspontja a hagyományosan ezen a napon van.
Ekkor zajlik a téltemetés a sokacoknál és másutt is. Ekkor máglya épül (Mohácson új a vasárnapi helyén). Máglyára kerül a híres farsangi koporsó és az esti sötétben együtt ég el a tűzzel.
Világszerte ünnepségek és népszokások kapcsolódnak a mai naphoz, ez a karnevál tetőpontja Holtversenyben leghíresebb a New Orleans-i Mardi Gras- karnevál.( Szelíd motorosok- rémlik, ugye?) meg a velencei. A karnevál szó részint a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét. A francia Mardi Gras, lefordítva szerint ,,kövér kedd", angolul meg Shrove Tuesday (gyóntató kedd).
Gonoszűző, tisztító, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. A zajos kongózás, hajnalozás, az állatlakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, mely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél ,,elhantolása" , a sardózás, , a busó és a kuka (dőre) járás csak néhány a farsangfarki szokásokból.
Régen ekkor volt legény- és leányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és leányok életvesszővel való ,,megütögetése" és az állatok körülfüstölése is. A hajdan volt farsangon ,,elszabadult a pokol", a régi törvény ekkor érdeklődés hiányában szünetelt....
Mulatság, házasság...
A farsangi táncmulatság az őszi házasságok előkészítője is volt . Aki húshagyó keddig nem kelt el, annak az adott farsangi szezonban már nem is volt esélye. Ki is énekelték, csúfolták őket, mintha nem lenne amúgy elég bajuk. Az a lány, akinek farsang idején nem kötötték be a fejét, végleg pártában marad, a régiek szerint legalább is....
A legények a hoppon maradt lány ablaka alatt fazekakkal, vasakkal nagy zajt csaptak, és közben kiabálták:
,,Húshagyó, itt maradt az eladó!"
Farsang farkán nem dolgoztak. Az volt a magyarázat, hogy nehogy betegek legyenek. A mulatozás három napig tartott. Kedden reggel a fiatalok dudaszóval, táncolva járták végig a falut nyársakkal kezükben, s a házakba betérve az alábbi verset mondták:
Itthon van-e a gazda,
van-e jó farsangja?
Menjen fel a padlásra,
hozzon le szalonnát,
szúrja a nyársamra!
Húshagyó kedd a "bakkuszok" napja is volt. A legények maskarákban-álarcban ,táncolva, mulatozva járták be a falu utcáit.
Végül a fonóházba mentek, ahol a kapott tojást megsütötték.
Az ünneprontás hiedelemvilága, mondaköre is a húshagyóhoz fűződik. Néha a féktelen ifjúság beletáncol a nagyböjti csendes szent időbe, pedig akkor már muzsikának, táncnak helye nincs. A mesélők szerint egyszer húshagyókedden a fiatalok báloztak. Éjfélkor mindenki abbahagyta a táncot. Egy pár azonban csak nem akarta abbahagyni a táncot. Hamvazószerda reggelén a földbe süllyedtek a csárdával együtt.
Nem szerencsés ilyenkor meghalni, mert a hiedelem szerint, aki farsang utolsó napján hal meg, az prózai okokból a pokolba jut, mivel ezen a napon zárva van a mennyország.
SZOKÁSOK, BABONÁK:
Hogy a kártékony szárnyasok el ne vigyék az első ízben kieresztett csibéket, húshagyókor főtt disznófej lyukas csontján keresztül néztek rájuk, és mondták ezt a nem túl empatikus mondást:
"Csóka, kánya, varjú, szarka mind vakok legyetek,
csak az én csibéim legyenek szemesek." (Nagylengyel, Zala m.)
A húshagyó név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak naphoz, sok helyütt karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet Magyarországon 'maskurázás' a szokás: a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a 'maskura', kérdezgetik, ugratják .
A házasságban élést egyetlen helyes életformának ismerő falusi közösségek gúnyoló szokása a házasságra érett, de farsangig, vagyis a házasságkötési szezon végéig férjhez nem ment személyek ellen szólt. A tuskóhúzás húshagyó kedden volt szokás: ekkor a legények a tuskót nagy zajjal végighúzták az utcán, majd a vénlányok ajtajára kötötték, kapujához támasztották.
Húshagyó, húshagyó, 
A lányokat itt hagyó,
Húshagyó, húshagyó,
Itt maradt az eladó!
A vénlegényeket így nógatták:
Házasodj meg vén kappan,
Vedd el ezt a mosdatlant!
A vénlánycsúfolás másik módja a ,,kongózás. Ez zajcsapással és rigmusok bekiabálásával járt. A farsangban el nem kelt lányok háza előtt kolompoltak, tepsikkel, fazekakkal nagy zajt csaptak a legények. A kongózás változata a ,,bakfazékdobás, ciberefazék-hordás". A legények a lányos házak udvarára szeméttel teli rossz fazekakat dobtak, miközben azt kiáltották - Szűrd a ciberét! - 
A magyar nyelvterület észak-keleti részén ugyancsak nagy zajcsapással járó vénlánycsúfoló szokás volt a "szűzgulyahajtás". Csengővel, ostorral, kolomppal fülsiketítő lármát csaptak a legények, miközben kiabálták - Kinek van eladó lánya, hajtsa ki a szűzgulyába! - A lányok visszafeleseltek - Rönköt emelj, szakadj meg, miért nem házasodtál meg! - Néhol a pártában maradt lányoknak ki kellett jönniük a házukból s ostorpattogtatással hajtották őket végig a falun, na ez sem egy empatikus szokás.
Iskolás fiúk is jártak házról házra, ők a sárdózók. Megálltak a házak előtt, vagy bementek az udvarra. Énekük a telet űző, meleget hozó:
Sárdó gyűjjön, 
hozzon meleget!
Micsodai meleget?
Nyári meleget.
Időjóslás:
Húshagyó kedden a gazdák próbáltak az eljövendő időszak időjárására is következtetni. Megfigyelték, hogyha húshagyókedden csillagos az ég, akkor sok tojást tojnak a tyúkok egész évben. A húshagyókeddi napsugár a bő esztendőt jelentett. Disznófej lyukas csontján keresztül nézték a csibéket és ráolvasással akarták biztosítani a szaporaságot. Székelyföldön a gazda este fűzfavesszőt kötött nyalábba, hogy egész évben távol tartsa a kártevőket.
(Tánczos Erzsébet)
Fotó: Kiefer Béla
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 113 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 44 db bejegyzés
e év: 235 db bejegyzés
Összes: 12962 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1895
  • e Hét: 3967
  • e Hónap: 45507
  • e Év: 458858
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.