Belépés
kati53.blog.xfree.hu
Blogom az általam talált, érdekesnek és hasznosnak vélt dolgok gyűjteménye.Jó olvasást. Boldog Karácsonyt. P. Kati
1953.06.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
Milyen időt jósolnak a jelek
  2010-12-10 08:32:29, péntek
 
  Lehet hogy változnak az idők de azért sok jel ma is megmutatja nekünk
milyen idő várható,úgy mint rég.
És ezek nem babonák


Eső

Eső lesz

ha udvara van a holdnak;
ha szivárvány látszik a hold körül;
ha a hold színe nagyon sárga;
ha reggel szivárvány van;
ha bokrosodnak a felhők;
ha a távoli hegy közelinek látszik;
ha "pipázik a hegy; ha elmarad a hajnali harmat;
ha messzire hallatszik a harangszó, a vonatzaj, a patak csobogása;
ha a csendes, meleg időben a földön portölcsérek keletkeznek;
ha a füst lecsap;
ha erősebben csípnek a legyek, szúnyogok, bolhák;
ha a madarak hangosabbak, nyugtalanok;
ha a fecske alacsonyan száll, a varjú sokat károg;
ha a hangyák erősen futkároznak;
ha a kakasok gyakrabban kukorékolnak;
ha sokat mosdik a macska;
ha a barmok a levegőt szaglásszák és sokat bőgnek;
ha a kutyák füvet esznek, a földet harapdálják;
ha a hím állatok közösülésre tehetetlennek mutatkoznak;
Hajnali eső "nem kér szállást", mert hamar átvonul.

Szivárvány

A szivárvány megjelenése után már nem lesz eső.
Az ember is megérzi az eső közeledtét: fejfájás, reumás fájdalom, bágyadtság,
álmosság, száraz tenyér jelzi.

A közeledő esőre utal néhány anyag megváltozott tulajdonsága:

a fatárgyak bedagadnak, nehéz a dugót kihúzni, a kender
szálai összehúzódnak, a hajszálak megnyúlnak, a kő nyirkos lesz, a gyertya serceg,
a só összeáll.
Jégeső közeledtét a felhők színéről, a mennydörgés különös, morajló hangjáról lehet fölismerni.
A közeli vihart jelzi az is, ha az erdei madarak hirtelen elhallgatnak.

Jégeső

Jégeső lesz

ha nagy tornyos fellegek közelednek
és a fehér felhők szaladnak az égen;
ha a felhő alja leér a földre;
ha nagy melegben hirtelen
hideg szél kerekedik;
és szürke fellegek közelednek;

Erős szél

Erős szélre utal

ha napnyugtakor vörös az ég alja;
ha sűrűn látszanak a csillagok;
ha a hold vörösnek látszik;
ha a napfelkeltekor vörösnek látszik;

Száraz meleg

Száraz meleg idő várható

ha a napfelkeltekor tiszta;
ha reggel és napnyugtakor leereszkedik a köd;
ha bőséges a harmat;
ha a tücsök éjszaka ciripel;
ha a fecske, a pacsirta magasan száll;
ha a pók a hálója közepén terpeszkedik;
ha a háziállatok nyugodtak, jókedvűek;

Változás

Változik az idő

ha a kakas éjszaka kukorékol

Hideg

Hideg lesz

ha a nap sugarai felkelte előtt már látszanak;
ha a csillagok igen fényesek;
ha a varjak összegyülekeznek és erősen kárognak;
ha a vadliba délnek száll;

Havazás

Havazni fog

ha homályos felhők borítják az eget.

Olvadás

Olvadni fog

ha a kakasok nagyon kukorékolnak.
A növények, állatok viselkedése hosszú távú időjárási előrejelzést is adhat.

Hosszú ősz

Hosszú lesz az ősz,

ha a gyümölcsfák másodszor virágzanak.


Korai tél

Korán beáll a tél,

ha a vadludak már szeptemberben dél felé húznak


Kemény tél

Hosszú, kemény lesz a tél

ha a vakondok ősszel igen magasra túrnak;
ha a hangyák már nyár végén nagy bolyt építenek

Enyhül

Nem lesz nagy hideg már

ha a fecskék kora tavasszal megjönnek.

Forrás: Jósda.hu



 
 
0 komment , kategória:  Népi szokások-Babonák  
Novemberi népi hiedelmek...
  2010-11-01 08:38:17, hétfő
 
  November (Skorpió) Szent András hava, Enyészet Hava

November 1.: Mindenszentek

November 2.: Halottak napja

,,Nem múlnak ők el, kik szívűnkben élnek.
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, még..."
(Juhász Gyula)

November 11.: Márton
Szent Márton, a középkor egyik legismertebb szentje, 316-ban született Pannóniában
A legenda úgy tartja, hogy nem szerette volna, ha püspökké választják, ezért elrejtőzött a ludak óljában, azok azonban gágogásukkal elárulták rejtekhelyét.
Innen ered a ,,Márton lúdja" elnevezés.
,,Aki Márton napján ludat nem szik egész évben éhezik."
,,Ha Márton fehér lovon jön, enyhe lesz a tél, ha viszont ekkor nem esik hó, kemény lesz a tél."
,,Ha a lúd Mártonkor a jégen áll, karácsonykor a sárban botorkál."

November 19.: Erzsébet
Ha e napon havazik, Erzsébet megrázza pendelyét: ,,Szent Erzsébet napja, tél erejét szabja".
Ha viszont esik az eső, akkor nem kell félni a téli zimankótól.
A régiek úgy tartják: amilyen a november, olyan lesz a december.

November 25.: Katalin
Az enapi időjárás ellentéte lesz a karácsonyénak. a Katalin napi időjárás rámutató napja a januárnak is.
,,Ha Katalin kopog, karácsony locsog. Ha viszont locsog, akkor karácsony kopog."

November

Havi középhőmérséklet: 5,1 Celsius-fok
Átlagos csapadékmennyiség: 53 mm
Napsütéses órák száma: 72

Novem (kilencedik) szóból származik az elnevezés, kilencedik hónap volt a rómaiak naptárában.
A két hétig tartó Ludi Plebei forgataga zökkentette ki a szántó-vetőket a mindennapok gondjaiból.
A hónap elején emlékezünk halottainkra.
A kultusz kelta eredetű: az év novemberben kezdődött, 1-jén áldozatot mutattak be az elhunytak tiszteletére.
Mindenszentek napját 835-től, a halottak napját 998 óta tarja meg az egyház.

Szent András hava még megörvendeztethet bennünket langyos idővel, napsütéssel,
ám a gyakran ködös, komor hónapunkban számíthatunk rá,
hogy Márton (11.) vagy Erzsébet (19.) meghozza a havat.
A gyakori esők mellett kilátás van erőteljes lehűlésre, kemény éjszakai fagyokra is.
Ez utóbbiban volt részük például a kecskemétieknek
1920-ban, 2-án éjjel ugyanis -14 fokos fagy volt a városban.
A bajaiak 1988-ban szintén nagyon fáztak 24-én virradóra, amikor -23 Celsius-fokot mutattak a hőmérők.
A kiszámíthatatlan időjárás okozhat azonban kellemes meglepetést, mint például
2003-ban a debrecenieknek is, akik 18,8 fokos melegben sütkérezhettek 28-án.

Zord idő, hőség: 1530-ban egyfolytában szakadt a havas, elmaradtak a vásárok a hideg és a nagy sár miatt.
1649-ben annyira átáztak az utak a csapadéktól, hogy ,,a hintót legalább 30 lónak vagy ökörnek kellett húznia, hogy haladhasson".
1664-ben az árvizek elsodortak embereket, leromboltak házakat.
1693 nyáriasan meleg novemberében fürödtek a gyerekek a tavakban.
1700 csapadékos őszén savanyú szőlőt préseltek.
Az 1775-ös őszi esők késleltették a szüretet, sárból szedegették a fürtöket.
1782-ben hófúvások zártak körbe falvakat, a postakocsik napokat késtek,
,,néhol emberek, marhák szekerestől el is temettettek a nagy hóba".
1811-ben tavaszias idő volt, érett a szamóca a tisztásokon.

Néphit: Ha Mindenszentek napja (1.) nedves, lágy telet várhatunk, ha száraz, zord hónapok elé nézünk. - Ha Mártonkor (11.) a lúd jégre áll, karácsonykor sárban botorkál.
Fehér szakállú Márton-nap hosszú, hideg telet ígér.
Ha a Márton-lúd mellcsontja veres, akkor nagyon hideg, ha fehér,
akkor havas, ha fekete, esős tél jön.
- Szent Erzsébet (19.) a tél erejét szabja.

Amilyen az idő 19-én, olyan lesz a december.
Erzsébet rendszerint megrázza pendelyét, havazik.
- Katalin (25.) locsog, karácsony kopog. Katalin kopog, karácsony locsog.
- András (30.) nem olyan ember, mint más; hideg e napon minden szélfúvás.
- Hideg, derült november után szomorúan tocsog a január.

Pintér Csilla... Szabad Föld




 
 
0 komment , kategória:  Népi szokások-Babonák  
A Tükör és hiedelmek
  2010-08-09 21:33:04, hétfő
 
  ..



.. A tükrök körüli misztikum nagyon régről ered, és számos babona kapcsolódik hozzá.
A középkorban különösen boszorkányosnak tartották, eltörése pedig egyenesen a szellemvilág haragját vonta maga után.

Hiedelmek

Ma is élő babona, hogy amikor egy nő összetöri a tükröt, hét évig nem megy férjhez.
Eredetileg úgy gondolták, elrepedése után hét év szerencsétlenség következik.
A hetes mágikus szám szinte minden kultúrában.
A fent említett, házasodással kapcsolatos baljós jelentése a XVII. század környékén terjedt el.

Átjáró más dimenziókba

Számos ezotériával foglalkozó szakember úgy tartja, hogy tükreink éjszakánként átjáróként működnek valódi világunk és más, szellemi dimenziók között.
Ezek a vendégeink pedig álmunkban a mi életenergiánkból táplálkoznak.
Aki járt már jósnál, annak ismerős lehet, hogy bizonyos felületeket
- tükör, víz, üveggömb, - képszerű hallucinációk megjelenítésére használnak.
Ezek pedig akár látomásokat idézhetnek elő.
Ennek alapja az az elképzelés, hogy a tükör, illetve a tükröződő felület a természetfeletti élet megnyilvánulása.

Éjszakai látogatók

Mágikus értelmezésben a tükörsík választ el minket a szellemvilágtól, és akárcsak az okkultista szeánszok alkalmával vagy alvás közben, a tükrön keresztül is átjöhetnek más dimenziókban élő szellemek és démonok.
Ezeket a ,,tükörlényeket" nevezhetjük egyfajta energiavámpíroknak is, akik a mi vitalitásunkból táplálkoznak.
Attól függően, hogy pozitív vagy negatív energiára van szükségük, annak megfelelő emóciókat gerjesztenek bennünk.
Ezek a szellemlények leginkább éjszaka dolgoznak, miközben alszunk.
Ennek oka egyrészt az, hogy este 11 és hajnali egy óra között a legkoncentráltabb az életenergiánk, és ez elvékonyítja a két világ közötti átjárót, megkönnyítve ezzel az át jövetelüket.

Innen ered az éjféli szellemjárások legendája is.
Másrészt miközben álmodunk, a testünk felett tudatalattink veszi át az irányítást, amely fogékonyabb a szellemvilágból érkező különböző hatásokra.
Ha valakinek ilyen vendégei vannak éjjel, az fáradtan és meggyötörten ébred reggel.
Ebben az esetben, rossz hangulatának maga sem tudja megmagyarázni az okát.
Az is előfordulhat, hogy át sem tudja aludni az éjszakát.
Egyfolytában különös érzésekre riad fel, mintha valaki figyelné.


Védő szertartás

Ha a tükörszellemektől szeretnéd megóvni magadat, rajzolj kilenc darab négyszöget egy papírra, és helyezd az ágya közelébe.
Szintén hatásos, ha az ajtófélfára teszel egy önmagába visszatérő kelta fonatot.

Kisgyerek szobájában soha ne legyen tükör, mert ők még sokkal fogékonyabbak és védtelenebbek más dimenziók látogatóival szemben.


Hálószobába ne!

Bármilyen praktikus is az öltözködésnél, a hálószobába nem ajánlatos tükröt tenni.
Ha rossz érzéseid vannak tőle éjszaka, mindenképpen távolítsd el, vagy ha más lehetőség nincs, takard le egy nem áttetsző drapériával.
Vannak, akik szerint így megakadályozhatjuk, hogy a szellemek és démonok átjáróként használják ezt a felületet.

Tudtad, hogy...


- A tükör egy üvegbevonatú, alumínium vagy ezüstlap, amely visszatükröződő képet ad. A Középkorban terjedt el, és a ma is híres velencei és nürnbergi tükör volt az őse.
- Egyes népeknél a tükröt a világegyetem miniatűr másának tekintették, máshol az emberi létek jelképe volt. Sok kultúrában a tükör az égboltot vagy a napot szimbolizálta, ragyogása a gonosz elűzésére szolgált.
- A régi kínai festészetben a tájat nem fogadták el saját valóságában, hanem mindig valamilyen vízfelület visszatükröződésében ábrázolták.


..



Forrás:Nagy Ágnes blogja( Ötvenentúl.hu)
 
 
0 komment , kategória:  Népi szokások-Babonák  
Augusztusi népi megfigyelések
  2010-08-02 12:04:11, hétfő
 
 
Augusztusi népi megfigyelések:


Ha 1-je és 10-e között nagyon nagy a meleg, akkor zimankós tél lesz.

Lőrinc napja (augusztus 10.): Az őszre utal: ha szép idő van, akkor az ősz is szép lesz és hosszú - gyümölcs pedig sok és egészséges adatik.

Szent István napja (augusztus 20.): Bőséges gyümölcstermést jelez jó idejével is, de negyven napra előre az időt is a magáéhoz hasonlítja.

Bertalan napja (augusztus 24.): versenyre nem kél vele, s zivatarral előre nem jelzi, hogy ő akarja meghatározni az ősz (rossz) időjárását. Ismert még a ,,Szent István napi vihar" (mely az elmúlt években sajnos emlékezetessé tette e jeles napot), amely tulajdonképpen egy augusztus 20. környékén érkező lehűlés, amely után már nem tér vissza a nagy meleg.

Másik helyről

- ha forró az augusztus első héten, sokáig lesz hó a télen
- ha sok az eső augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban
- az idő Bertalan napján (augusztus 24-én), olyan lesz az ősz

Jeles napok augusztusban:
Lőrinc napja (augusztus 10.)
Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.)
Boldogasszony másnapja (augusztus 16.)

Rudan Mária: Szűz zodiákusAugusztus, mint a termőre fordulás, az új kenyér és az őszi munkára való felkészülés évadja, hangulatában is eltér a zaklatott júliustól.

A meteorológusok Nyárutó-ként tartják számon,
a régi Székely-Magyar naptár szerint Új kenyér havának nevezik, eleink.

Az Avisura szerint az Aranyasszony (Bőség) hava elnevezést használták augusztusra,
a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Kisasszony hava.
E hónapot a kánikula havának tartják; a Nap a Szűz jegyébe lép.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Közönségesen jó időre mutat, ha a juhok még estén is vígan ugrándoznak a mezőn,
ha huzamosabb eső után a baglyok éjjel igen huhognak.
Ha a szél a napjárást követvén változik.
Ha a harmat reggel sokáig a faleveleken marad.

..


 
 
0 komment , kategória:  Népi szokások-Babonák  
Június (ikrek) Szent Iván hava
  2010-06-03 09:47:30, csütörtök
 
  ..

- IKREK HAVA

Június 6: Pedagógusnap.

Június 8.: Medárd.

Medárd napján, ha tiszta, derült az ég,
a nyár már szinte jól sikerült év.
De ha ekkor eső esik, negyven napig visszakacsint.
Jó, ha veszed ernyődet, s véded vele a fejedet.
Az égen egy felleg ált, dézsa a kezében,
s mint aki csak erre várt, ránk öntötte éppen.

A Medárd napi esőzés tudományos magyarázatát a nyári monszun jelensége adja meg.
A gyors fölmelegedés következtében megnő a levegő páratartalma, erősebb a felhősödés,
így az eső lehetősége is gyakoribb.
Medárd az utolsó fagyosszent, időjárás jósló nap is.

Június 14.: Éliás

Éliás napjához a népi megfigyelés szélvihart azonosít.
Már hajnalban lehet következtetni a beálló időjárás-változásra.
Ha a kelő napot szürke felhő övezi, délutánra biztos, hogy a vihar is megérkezik.

,,Éliás olyan buta, azt sem tudja, mikor van a neve napja.
De amikor erre rájön, akkor annak, úgy meg örül,
hogy szélviharral az eget a földdel összehajtja.
Dörgéssel villámlással akkora lármát csap, hogy nincs ember s állat ki ezt meg nem hallja."
(Topolyai mondás)

Június 21.: Múzeumok éjszakája. A legtöbb múzeum egész éjjel lehet látogatható.

Június 24.: Iván napja, a nyári napforduló ideje

E nap előestéjén már a XVI. században is szertartásszerűen tüzet gyújtottak, hogy elűzzék a gonosz szellemeket.
A tűzgyújtáshoz sokféle hiedelem fűződött, ide kapcsolódik a tűzugrás is, melynek gyógyító erőt tulajdonítottak.

Ha e napon eső esik, négy napig meg sem áll.

Június 29.: Péter, Pál

Az aratás megkezdésének napjaként tartja a népi regula.

,, Zsendül, szőkül, a kalász kezdődhet az aratás."
(Népgyűjtés)

Június

Havi középhőmérséklet: 18,9 Celsius-fok
Átlagos csapadékmennyiség: 72 mm
Napsütéses órák száma: 247

..



Júnó főistenről, a házasság, a család, a nők oltalmazójáról nevezték el a hónapot, más megközelítésben az iunior (fiatalabb) szó az alapja.
Ovidius is úgy tudta: ,,Június elnevezésének magyarázata több van. /Vedd, amelyik tetszik! Mindet elédbe adom!" A szántó-vető rómaiak Vestaliát rendeztek, mert úgy tudták, az égieken múlik, mennyit terem a föld. A tűz istennőjének ünnepe egy hétig tartott.

Szent Iván havában néha melegből is megárt a sok.
Ahogy a 2007-es nyarunkon is, amikor megdőlt 25-én a meleg rekord: 35,5 fokot mutatott a hőmérő Sátorhelyen. Medárdtól (8.) kitelik bármi.
A 40 napos esővel riogató szent tavaly korábban ,,érkezett"; 7-én vihar tarolt Szabolcsban, 2 milliárdos kár keletkezett.
Dió nagyságú jég borította Nyíregyháza környékét.
A tornádószerű szélvihar megrongált 7000 ingatlant 26 településen, 6 ház lakhatatlanná vált.
A 16-i vihar milliárdos kárt tett Somogyban, termés zöme odalett.
A hónap végéig árvizek, özönvízszerű esők pusztítottak országszerte.
A gazdák esős nyarakon bíznak a Péter-Pállal (29.) érkező erős felmelegedésben, ami jót tesz a gabonának.
Medárd hozhat hideget is.
Ez történt 1933-ban, amikor 2 fok volt Debrecenben, ám 1945-ben 34,2 fokban tikkadtak Kalocsán, ahogy a fővárosiak is főttek 2003-ban a 33,5 fokban.
Péter-Pállal sem mindig jön jó idő.
Mosonmagyaróváron hiába vártak 1962-ben javulást, 6 fok volt, 2002-ben Szécsényben 4,4 fokot mértek.

Zord idő, hőség: 1549-ben eltűnt a víz a kutakból, erdőtüzek pusztítottak. 1585-ben minden kiégett az aszályban. 1616-ban nem volt víz a Sopron környéki patakokban. 1658-ban gaz verte fel a szőlőket, nem tudtak kapálni az esős időben. 1681-ben kiégett a fű. 1682-ben elapadtak a források. 1708-ban esett Medárdtól Péter-Pálig. 1710-ben a gyümölcs ,,megfőtt a fán". 1740 esős júniusában a folyók kiléptek medrükből, vízben álltak a legelők. 1755-ben a búzatáblák iszapban feküdtek. 1771-ben elverte a jég a szőlőket. Az 1781-es esők elsodorták a szénaboglyákat. 1822-ben szélviharok hordták a száraz hantokat. 1831-ben csúszott az aratás a csapadékos időben. 1833-ban kisült a fű, nem volt takarmány, 1836-ban ,,zörgött a mező" a szárazságban. 1837-ben ,,feketedtek a széna-rendek" az esőktől.

Néphit: A júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe.
- Medárd (8.) esője eltarthat 40 napig.
- A János-napi (12.) eső rossz termés hírnöke.
- Ha Szent Vidkor (15.) esik, hibás lesz az árpa.
- Ha kakukkszót hallasz Szent Iván (24.) előtt, olcsó gabonát aratsz, ha utána, drágát. Ha esik az eső, kevés dió, mogyoró lesz.
- Pál (26.) fordulása, idő fordulása.
- Péter, Pál (29.) napsütése gazdag aratás előjele.
- Ami júniusban meg nem nő, az bizony csak tűzre kellő.

Forrás:SzabadföldOnline

..


 
 
0 komment , kategória:  Népi szokások-Babonák  
Szent György -hava
  2010-04-24 07:51:22, szombat
 
 



..Április hónapot a néphagyomány Szent György havának nevezi, április 24.-e, pedig sárkányölő Szent
György ünnepe.

A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét.

Ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincsek keresésére, amelyekről úgy hitték, hogy minden hetedik évben, ezen a napon lángot vetnek.

Hittek abban is, hogy a Szent György nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele.

Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.

Bizonyos területeken úgy vélték, ha e napon megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Máshol a Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelzett.

A Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele volt a magyar nyelvterületeken.

Ha az idő áprilisban igen kellemetes, rossz május szokott rá következni.

Ezen hónapi égiháborúk nedves esztendőre mutatnak.

Ha a szivárvány kék és sárga színe jól látszik, néhány napra jó időt lehet várni.

Mivel áprilisban még sok a csapadék, a paraszti gazdaságokban gyakran "fosós"-nak hívják a hónapot.

A gazdák azonban örülnek az esőnek, mert azt tartják: "Áprilisi esőzés kergeti a fagyot".

Április esőitől nyílnak május virágai.

Ha március fagyának erejét

Április langy esője veri szét

 
 
0 komment , kategória:  Népi szokások-Babonák  
Hónapok régi nevei
  2010-02-23 12:00:35, kedd
 
  Régi magyar elnevezések

Január...... .....FERGETEG hava

Február.........JÉGBONTÓ hava

Március.........KIKELET hava

Április...... .......SZELEK hava

Május...... .......ÍGÉRET hava

Június...... ......NAPISTEN hava

Július...... .......ÁLDÁS hava

Augusztus.....ÚJKENYÉR hava

Szeptember...FÖLDANYA hava

Október.........MAGVETŐ hava

November......ENYÉSZET hava

December......ÁLOM hava


..


 
 
0 komment , kategória:  Népi szokások-Babonák  
Népi megfigyelések
  2009-11-16 09:27:37, hétfő
 
  ...



... Novemberi népi megfigyelések:

...Erzsébet napja (november 19.):
- Ha ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. S nem feledendő, ha ,,Erzsébet megrázza a pöndölyét", azaz napján esik a hó, lészen hó karácsonykor is.

...Katalin napja (november 25.):
- A mondás szerint ,,Katalin kopog, karácsony locsog".

...András napja (november 30.):
- Ha a napján leszelt, besózott, a 12 hóról elnevezett hagymakarikák kalendáriuma szerint azok a hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd.
- Egyes tájakon ez a hagymakalendárium Luca napján (december 13.) vagy a karácsonyi éjféli mise után készül.

Forrás-köpönyeg.hu

...


 
 
0 komment , kategória:  Népi szokások-Babonák  
A 9 -es szám
  2009-09-13 12:06:09, vasárnap
 
  ..



...Nagyon érdekes ez a cikk is !

-Forrás: Rosta Erzsébet honlapja
... Számos tradícióban a kilences rivalizál a misztikus hetessel, mert amíg a mágikus hét a történések spirituális oldalát jeleníti meg, a kilences az isteni triász háromszorosaként maga az abszolút tökély.

Az egyiptomiak kedvelték a kilencest, elképzelésük szerint az istenek kilencszer járták végig az égi utat, az elhunyt holttestét kilenc barátja kísérte utolsó útjára, s ha a fáraó távozott az élők sorából, a nép nyolcszor kilenc napig gyászolta. A varázslások tárgyait kilencszeresen próbálták ki, és a varázslónak kilencnapos tisztító rituálén kellett keresztülesnie.

Kínában a kilences a "jang" száma, szerencsés, pozitív előjelű, jó számnak tartották, lévén a hármasnak önmagával való szorzata. A kínaiak a 9. holdhónap 9. napján tartják az ún. "kettős jang" ünnepét, amikor is a hegyekre kirándulnak, vidáman iszogatnak. Hagyományukban kilenc égi szféra magasodott, a Kunlun hegyen egy kilencfejű állat, kilenc emberi arccal, kilenc kaput őrzött, s a hegyet egy kilencfarkú lény kormányozta. Az egyik hősük, Ji íjász, kilenc Napot lőtt le, egy másik kínai hős, az áradások megfékezője, Jü, miután megölte a kilencfejű sárkányt, bejárt kilenc tartományt, és az utazások során elkészített kilenc üstöt. Jünek tulajdonítják a terület kilenc részre történt felosztását, a kilenc főút megépítését, a kilenc tó elkerítését és a kilenc hegy felmérését. A láng istene, Jen-ti pedig attól lett örökéletű, hogy elültetett kilenc gabonakalászt.

A törökök, amikor elhozták a mennyasszonyt a szülői háztól, kilenc csésze italt és kilenc tál ételt adtak érte, és a férfit, aki evett a tiltott fa gyümölcséből, kilenc fiú és kilenc lány nemzésére tartották képesnek.

A korabeli irodalom és a mitológiák alapján az északi népek a hármas mellett a kilences számnak is nagy jelentőséget tulajdonítottak, ez a szám különösen az istenek számára volt kedves és szent. Ebből adódóan minden kilencedik hónapban vallásos szertartásokra került sor, melynek során, kilenc napon át kilenc ember- vagy állatáldozatot ajánlottak fel isteneiknek.

Egy kelta monda szerint, Gallizenae-sena szigetén kilenc papnő lakott, akik jövendöltek, gyógyítottak, bűvöltek, igéztek, olykor állattá változtak és varázserejükkel vihart tudtak kavarni. A skandináv mitológia valósággal hemzseg a sok kilencestől: ennyien vannak a valkűrök, az óriások, a szörnyetegek, a hableányok, a szüzek, a törpék, az isteneknek kilenc anyja volt, de kilenc a száma a világoknak, földeknek és a rituális aktusoknak is; s a holtak birodalma ugyancsak kilenctartományú. Főistenük, Ódin, kilenc napig csüngött a világfán, s ezalatt kilenc dalt tanult meg. A Kalevalában kilenc égi és alvilági szféra, kilenc tenger vagy vár szerepel. A lett mondák hősében, a medveölő Lácspiésziszben kilenc ember ereje feszült.

A kilencest germánok olyan szerencsés, nagy befolyással bíró számnak tekintették, hogy költészetükben, vallási szokásaikban, törvénykezésükben egyaránt vezető helyre emelték. A középkorban a hősöket rendszerint kilencesével csoportosították; ennek ékes példái a nürnbergi szökőkút és a kölni városháza szobra. A 15. századi költészetükben Hans Sachs mesterdalnok egyik éneke a "kilenc szegény vándorról" szól. A törvénykezésben kilenc bíró ítélkezett, innen kapták a "kilencek" elnevezésüket. Hasonló volt a gyakorlat Svájcban is, Luzern városában 1794-ig a bíróságok bűnügyi tárgyalásain kilenc ülnök vett részt. Izlandon egykoron a családok az ideális szaporulatot kilenc gyermekben határozták meg. Egy tiroli babona szerint pedig, ha kilenc fácán találkozott, az egyik közülük biztos, hogy boszorkány volt.

Görögországban a kilences a héroszok korában volt közkedvelt. Trója ostroma kilenc évig tartott, kilencen voltak a költészet, a művészetek és a tudományok istennői, Zeusz szülöttei, a Múzsák is, Dionüszosznak kilenc oltárt emeltek és kilenc napig böjtöltek érte, Démétér elrabolt lányát kilenc napig kereste. Eumaiosz, öreg kondás, kilenc részre osztotta az isteneknek szánt áldozati disznót. Poszeidónnak kilencszer kilenc birkát áldoztak. A pokol folyója, a Sztüx kilencszer folyta körbe az alvilágot, az Olümposz hegyéről kilenc évre száműzték a hamisan esküdött isteneket, és a lernai hidrának kilenc feje volt.

A régi Rómában gyógyításra kilencféle gyógyfűből készült főzetet adtak a betegnek, varázslásoknál az igézéseket kilencszer vagy a kilenc többszöröseként recitálták, a halottakat a kilencedik napon temették el, az elhunytnak kilenc tálkában adtak ételt, az elemi csapások és katasztrófák elkerülése érdekében kilencnapos böjtöt tartottak. Bacchus isten tiszteletére kilenc pohár bort fogyasztottak. Lemuria ünnepén kilencszer ütöttek egy réztáblára, s közben felszólították a ház szellemét a távozásra.

A népszokásokban mindig fontos szerepet kapott a kilences. Többnyire időt jelzett, de utalhatott valamilyen ismételt cselekvésre is; például a varázslásokat kilencszer egymás után kellett elvégezni a siker érdekében, vagy rontás ellen kilenc kovács által készített kés használata volt a leghatásosabb. A beteg tehénre napjában kilencszer olvastak rá, a részeges embert olyan pálinkával kínálták meg, melyben előzőleg kilenc napig récegégét áztattak. Kilenc sírról szedett, kilencféle virág fürdője kigyógyított mindenféle betegségből. A bíróságra igyekvőt felmentették a vád alól, ha útközben kilenc követ fordított fel a másik oldalára. Szerelmi babonák szerint a fiú szerelmes lett, ha a zsebébe egy alma kilenc magját belecsempészték, ugyanilyen hatást váltott ki az ifjúból, ha kilenc kútból hozott vízzel itatták meg, vagy a pogácsájába kilenc vércseppet sütöttek, és abból kínálták meg. A szibériai népeknél kilencfokú a sámánlétra, és a sámánoknak kilenc szellem asszisztál. Az a gyerek, akinek a vánkosa alá kilenc napra nedves szilánkot pattintott három szilánkot és három nőstényhangyát tettek, látnoki képességűvé vált. Ha a táltos halála előtt nem adta át másnak a tudományát, akkor kilenc napig nem távozott el testéből a lelke. Parog, a szlávok tűzhelyszelleme kilenc napig kemencén szárított tojásból kelt ki.

A konfuciánus hagyomány egyik alapműve, a Konfuciusznak tulajdonított Szertartások feljegyzései kilenc alapvető szertartást sorol fel: a fiúgyermekhez fűződő, a házassághoz, a feljebbvalói kihallgatásokhoz, a követségekhez, a temetéshez, az áldozathoz, a vendégszeretethez, a rituális iváshoz és a hadviseléshez kapcsolódó szertartásokat.

A kilencest néha az elpusztíthatatlanság számának is nevezik: "A macskának kilenc élete van." (Cat has nine lifes.), azaz ,,háromsága a hármaknak" - vélik az angolok, utalva a macska életképességére. A kilenc életéből három a játéké, három a kóborlásé és az utolsó három a helyben maradásé.

A vallásos írások szerint Isten kilencszer szállt le a földre az emberek közé; Buddha tanítása kilenc fő részből áll; Krisna isten szolgálatot végző hívei, a bhakták, kilenc transzcendentális tettel tartják a kapcsolatot az Úrral; kilenc az angyali karok száma a Bibliában; a taoisták gyermekáldást osztó rókája az év kilenc hónapját átalussza. A zsidó tradíciók, a keresztény szentírások, valamint Pál apostol tanításai alapján a középkori katolikus teológusok az angyalok kilenc karát határozták meg.

Érdekes összefüggést fedezhetünk fel, ha 1-től 9-ig összeadjuk a számokat (1+2+3+4+5+6+7+8+9), az eredmény 45. Ha pedig a 45 számjegyeit adjuk össze, akkor a kilencest kapjuk, tehát ismét a földi élet száma a végeredmény. A kilences kiirthatatlanságának ékes bizonyítéka, hogy teljesen mintegy, hányszor adjuk össze, vagy hányszorosát vesszük, a számjegyek összege minden esetben kilenc, például 2x9=18, amelynek a jegyeit összeadva 1+8=9; 3x9=27, a 2+7=9 stb. Ezt a végtelenségig lehet folytatni, az eredmény mindig ugyanez lesz: kilenc. Ez egyetlen más számra sem igaz. E megsemmisíthetetlenségével a kilences méltán szimbolizálja az újjászületést, az emberi élet megújhodását.

Ha a kilenceshez sorban hozzáadjuk az 1,2,...,8,9 számokat, akkor egy újabb érdekes összefüggést vehetünk észre: 9+1=10, az 1+0=1; 9+2=11, az 1+1=2; 9+3=12, az 1+2=3; 9+4=13, az 1+3=4; 9+5=14, az 134=5; 9+6=15, az 1+5=6, a7 1+6=7, 1+7=8; 9+9=18, az 1+8=9. Ebből a sorozatból látható, hogy a kilences szám hozzáadása nem változtatja meg a számok identitását, minden esetben az eredeti számot kapjuk vissza. E tulajdonságának köszönhetően lett a kilences az erő, az energia jelképe is.

Bali szigetén a gyógyító ceremóniáknál a kilences varázsos hatását alkalmazták, amelynek során a ráolvasásoknál kilenc istent ábrázoló, embert formázó, agyagfigurát használtak a betegségek elűzésére. A Napot a fejfájások, a szembetegségek és a pénztelenség ellen. A Holdat az élősködőkkel szemben és lázcsillapítóként. A Marsot a mérgezések elkerülésére, valamint a barátok és az ellenségek távoltartására. A Merkúrt a balesetek, törések és a vadállatok támadásai ellen. A Jupitert a légúti megbetegedések és fejfájások elkerülésére. A Vénuszt a gyengélkedések, a hőemelkedések, a láz és a rövidlátás ellenszereként. A Szaturnuszt a tüdőbaj, az idegösszeroppanás, a szembetegségek, az elmeháborodottság orvoslására. A Sárkányfejet (mely a felszálló Hold elnevezése volt) a tüdőbetegségek, daganatok és a vérző sebek, a Sárkányfarkat (a leszálló Hold neve) pedig a belső szervek megbetegedései, a végelgyengülés és a halál elűzése ellen alkalmazták.

A különböző néphagyományokban is bőven találunk példát a kilences számra. A walesiek szerint a halott mindig a halálát követő kilencedik napon tér vissza szellemként, azonban kevesen képesek érzékelni őt. Angliában, a kíváncsi lány Mindenszentek éjszakáján megtudhatja, hogy ki lesz a férje, ha hátrafelé menet egy körtefát kilencszer körbejár. Az egyik karácsonyi jóslás szerint, ha szenteste éjszakáján a leány kimegy az udvarra, s a karók közül megszámlál kilencet, amilyen a kilencedik karó, olyan alakú - vékony vagy vastag - lesz a férje. Dél-Indiában, ha kilencszer huhog a bagoly, az jó szerencsét hoz számukra. Bengálban a banáncserjét a kilencalakú hindu istennőnek, Kálínak szentelik. A magyarok azt tanácsolják annak, akire rájön a csuklás, hogy igyon kilenc korty vizet úgy, hogy eközben ne vegyen lélegzetet. Akinek az ágya alatt söpörtek, az kilenc napig nem tud aludni. A kínai esküvői vacsorán kilenc fogásból álló ételt szolgálnak fel. A Lousiana államban élő cajunok úgy fékezik meg a tornádót, ha két késsel kilencszer keresztet vetnek. Egyes afrikai törzsek úgy vélték, hogyha a menzesz során összegyűjtött vért kilenc hónapig egy lefedett edényben tartják, az képes magától gyermekké átalakulni.

A kilencedik állatövi jegy, a Nyilas nevet kapta. A Mars a kilences szám bolygója. A régi római év kilencedik hónapjának elnevezése, a latin novem (kilenc) szóból ered.


..


 
 
0 komment , kategória:  Népi szokások-Babonák  
A nyál és a köpések
  2009-09-13 11:44:41, vasárnap
 
  ..



...A szerszámokkal dolgozó férfiakat ma is gyakran látni, amint a tenyerükbe köpnek, mielőtt munkához fognának; ez a gyakorlat kétségkívül abból a babonás elképzelésből származik, hogy az emberi nyál titokzatos és sajátos varázserővel bír, mely segíti a munkát és hozzájárul az ember jólétéhez. Az angol atléták, de különösen a bokszolók és a birkózók, mielőtt harcba indultak, a tenyerükbe köptek, abban a reményben, hogy ettől nagyobb valószínűséggel diadalmaskodnak, mozgásuk gyorsabb, ütésük erősebb és hatékonyabb lesz.

Az emberi nyálat egykoron mágikus csodaszernek tekintették mindenféle igézet és boszorkányság ellen. Idősebb Plinius (i. u. 23 v. 24 - 79), a híres ókori enciklopédista szerint a rómaiak a nyállal megnedvesített ujjukat a fülük mögé helyezték a lélek megnyugtatására, a hölgyek böjti köpetét pedig a véraláfutásos szem gyógyítására használták. Megfigyelte továbbá, hogy a köpést a boszorkányság elhárításában is hatásosnak tartották. Az emberi nyál különleges hatásával maga is egyetértett, arra az esetre például, ha az ember akaratlanul sérülést okozott valakinek - a megbocsáttatás érdekében - azt javasolta, hogy köpjön a kezébe, mert ezzel minden neheztelés eltávozik az inzultust elszenvedő személy lelkéből. Úgy tartotta, hogy a fertőzések is megakadályozhatók a nyál segítségével. Hasonlóképpen vélekedtek a köpés varázserejéről a régi görögök is. Theokritosz (305 k - 260 k) görög költő egy városi szépség viselkedését, amikor az elutasítja a durva kérőket, a következő szavakkal írja le: ,,Háromszor a mellére köpött, hogy megvédje magát a megigéző varázslatoktól."

A feljegyzések szerint a messzaliánusok (a 4. és 5. század idején Kis-Ázsiában és Mezopotámiában működő, számos tévhitet terjesztő szekta tagjai) vallási gyakorlatként művelték a köpködést, abban a reményben, hogy ezzel eltávolítják magukból a belélegzett gonosz szellemeket. A régi időkben a boszorkány gonoszságát úgy akadályozták meg, hogy háromszor köptek a háza előtt.

Az ír parasztok - hogy védelmet nyerjenek - az ,,Isten áldja meg!" szavakkal követve, egyszerűen leköpték a számukra félelmetesnek talált tárgyat. A Svábföldön élt Dr. Buck azt állította, ha az utazó ráköp az út mentén látott dög tetemére, a továbbiakban nem kell félnie, hogy elkaphat tőle valamilyen fertőzést vagy betegséget. Hasonló megfontolásból a döglött állatok leköpésének szokása Amerikában is elterjedt.

Észak-Angliában a fiúk régen köpéssel erősítették meg fogadalmukat, melynek a ,,haljak meg, ha nem tartom be ígéretem" volt a jelentése. Newcastle bányászai a munkáltatóik ellen kötött védelmi szerződésüket azzal hitelesítették, hogy mindannyian egy kőre köptek.

Kevésbé ismert, hogy a nyál előrejelzésre, valamint elveszett dolgok megkeresésére is felhasználható. Észak-Ohio-ban a jövendöléshez egy forró lapátra köptek, amitől a nyál azonnal habzásba jött, és táncolni kezdett a lapáton. A buborékok elmozdulásának iránya jelezte, hogy merre fog az ember a jövőben lakni, azonban ha a nyál felszáradt, és nem mozdult el semerre sem a lapáton, az azt jelentette, hogy az illető marad ott, ahol eddig is lakott. Egy másik praktika szerint a keresést megkönnyíti, ha a bal tenyerünkre köpünk, majd hirtelen megütjük azt a jobb kezünkkel. Amerre a nyál elszáll, arrafelé leljük meg az elveszett tárgyat.

A csehek óvtak más arcának vagy kezének a leköpésétől, vélelmük szerint ugyanis ez a nyál helyén ripacsos bőrt okozott. A szicíliaiak pedig - a mennybéliek tisztelete miatt - az égre irányuló köpést nem ajánlották. ,,Aki az ég felé köp, nyálát az arcába kapja vissza" - mondja a közmondásuk. Az oroszok - hasonlóan a csehekhez - ugyancsak rossz néven vették, ha valaki leköpte őket, a nyállal érkező átkot keresztvetéssel próbálták eltéríteni.

A köpködést nem mindenhol kísérte vagy kíséri olyan merev elutasítás, mint a nyugati társadalmakban, számos helyen még ma is pozitív üzenetet hordoz. Az afrikai Kongó Köztársaság területén élő egyik törzsnél a köpés egyúttal áldást is jelent. Ugyanis amikor kimondják az áldás szót, a kiejtése erős levegőkiáramlást okoz, és ha a megáldott keze vagy arca közel van az áldásadóhoz, akkor előfordulhat, hogy az áldással egy kis nyálat is kap.

Ezt a fajta áldási szokást Zambia egyik törzse is gyakorolja. A rokonok bonyolult szertartást követően válnak el egymástól. Egymás arcára és fejére köpnek, de sokszor inkább csak imitálják ezt, vagyis nem hagyja el nyál a szájukat. Ezen kívül felvesznek a földről néhány szalmaszálat, majd benyálazva a szeretteik homlokára vagy fejére tapasztják azokat. A gyűrűkre is ráköpnek, abban a reményben, hogy ezzel távol tartják a gonosz szellemeket. Náluk a köpés bizonyos fajta tabuként is használatos. Amikor nem akarják, hogy kedvenc tárgyukat egy idegen érintse meg, leköpött szalmaszálakkal tapasztják körbe azt.

A régi rómaiak szerint, ha valakit megütött az ember, a kezére kellett köpnie, ezzel mérsékelte az inzultált személy sérelmét. Jó szerencsét jelentett náluk, ha a dolguk végeztével beleköptek a vizeletükbe. Ha pedig veszélyes útra indultak, ellenvarázslatként indulás előtt a jobb cipőjükbe sercintettek egyet. Az afrikaiak, amikor útra kelnek, ugyancsak köpéssel biztosítják szerencséjüket, ők azonban nem a cipőjüket, hanem az első meglátott követ célozzák meg. A szomáliaiak úgy kívánnak jó szerencsét, hogy egyszerűen leköpik egymást. Dél-Afrikában az a hiedelem, hogy egy hónapon át szerencsében lesz az embernek része, ha teliholdnál a kezeibe köp, és a nyálat szétdörzsöli az arcán.

Sir Richard Burton (1821-1890) a híres angol felfedező, író, orientalista, néprajzkutató írja, hogy kelet-afrikai utazása során, amikor meggyógyították egy beduin tevéjét, az illető fél óráig hálálkodott érte, majd ezt követően - a jó szerencse érdekében - a társaság minden tagját leköpte.

Egyébként a kiköpött nyál bizonyos fajta használata gyermekek névadási ceremóniáján vagy a különféle engesztelő rítusok során is - történetileg és földrajzilag egyaránt - széles körben elterjedt. Simon Ockley (1678-1720) brit orientalista History of the Saracens (A szaracénok története) című könyvében azt írja, hogy szeretete jeleként unokája születésekor Mohamed - mielőtt még a Hasszán nevet adta volna neki - a gyermek szájába köpött.

A köpésnek azonban mérgező hatása is lehet. Egy régi kínai hiedelem szerint a démonok nem állhatják az ember nyálát, így ha meg akarjuk őket bénítani, vagy átváltozásra képtelenné tenni, csak jól meg kell köpködni őket. Egyébként a Kínába látogató külföldi manapság is gyakorta találkozhat a köpködéssel. Ezt részben - főként északon - egészségi okok magyarázzák, ugyanis a sivatag felől érkező száraz levegő nagy mennyiségű port tartalmaz, amely felettébb ingerli a nyálkahártyát. A köpőcsészék a mai napig a legtöbb háztartás állandó eszközei.

A Déltengeri-szigetek (Óceánia) lakói körében az a hiedelem járja, hogy a betegségek kórokozói hatással lehetnek a nyáltermelésre. Ezért a betegségeikből meggyógyított főnökeiket mindenhová köpőcsésze-hordók kísérik, akik összegyűjtik és eltemetik a veszélyes produktumot.

Az indián törzsek fontosnak tartották az ellenséget megölő harcos megtisztítását. Az arizonai pima indiánok között a megtisztulási szertartás egyik jellemzője volt, hogy a törzs varázslója szájából nyálat tettek át a harcos szájába. A Columbia folyó mentén élő indiánok ritkán köptek a földre, ha véletlenül mégis elfeledkeztek magukról, gondosan eltakarították a köpések nyomait, nehogy az ellenségeik megtalálják, és sérülést okozhassanak nekik. Amikor sok nyál gyűlt össze a szájukban, általában a magukkal hordott takaróra köptek. A cseroki indiánok mélységesen hittek a köpés sokféle erejében. Hitük szerint, ha egy férfi meg tudta szerezni az ellensége köpését, képes volt uralkodni fölötte, varázslatot küldhetett rá, vagy titokban akár meg is ölhette. Ezért, ha a sámán vagy a varázsló valakit halálra szánt, elrejtőzött az ösvény közelében, melyen az áldozat járni szokott. Amikor a kiszemelt ember feltűnt, megvárta, míg elmegy, majd titokban követte őt, míg az a földre nem köpött. Miután a sámán a helyszínre ért, egy bot végével felszedett egy keveset az áldozat nyálától nedves földből, s a nyál birtoklásával teljesen hatalmába kerítette az illetőt. A doktorok szerint számos betegségnek az volt az oka, hogy valamilyen ismeretlen ellensége az embernek ily módon megváltoztatta a páciens nyálát, s a varázslat révén valamilyen állat fogant meg, vagy mag csírázott ki a beteg ember testében.

A köpésnek, illetve a nyálnak sokfelé gyógyhatást is tulajdonítottak. Elterjedt hiedelem volt például, hogy a királyok nyála kúrálja a betegségeket. Az ősi angolszászoknál a köpés fontos alapanyaga volt a szent gyógyírnak. A galíciai zsidók szerint, ha egy gyerek görcsösen rángatózik, az egyik ujját meg kell szúrni egy tűvel, majd a vér letörlése után, háromszor rá kell köpni a megszúrt ujjra, és végül az anyjának a saját véréből néhány cseppet kell a gyerek szájába tenni. Ugyancsak a galíciaiak szokása, hogy a rontás megszüntetésére, háromszor ráköpnek ujjaik végére, majd a leköpött kézzel hirtelen a levegőbe csapnak.

A japánok régen azt gondolták, hogy az emberi nyál halálos méreg a százlábúak számára. Hasonló állásponton volt Galénosz, az ünnepelt görög orvos és író (sz. i.e. 130 k) is, aki szerint az emberi köpés képes volt megölni a skorpiót. A régiek azt hitték, hogy az első reggeli köpet elpusztítja a sárkányokat. Svábföldön pedig a halálra csiklandozott személy nyálát tekintették különösen mérgezőnek.

A babonások szerint a köpés jót és rosszat egyaránt jelenthet, és az sem mindegy, hogy mikor, hol és hogyan kerítünk rá sort. Sohase köpjünk például a szájunk elé tartott ujjainkon keresztül, különben valamilyen baleset ér bennünket. Az is balszerencsés, ha kiköpünk az ablakon, és azt mondják, szájfájásra számíthatunk, ha véletlenül egy kövön landol a nyálunk. Ha viszont az ellenségünkkel találkozva átköpünk a bal vállunk felett, a nyál megvéd bennünket attól, hogy bármiféle sérülést okozzon nekünk.

Ha történetesen leköpjük magunkat, híreket fogunk hallani; Ohio államban (Amerikai Egyesült Államok) és Guyanában (korábban Brit-Guyana) viszont ez annak a jele, hogy valaki hazugságot terjeszt rólunk. Rossz szag érzése esetén köpjünk egyet, mert különben ki fog hullani a hajunk. Ha viszont azért van büdös, mert előzőleg egy görénnyel találkoztunk, tartsuk vissza a nyálunkat, mert megőszül a hajunk - mondják az aztékok. Perzsiában a köpés pozitív jelentésű, azt mondják, ilyenkor a Sátán egy csomó gyermekét elveszíti. Bár a bételrágás miatt a köpködés Indiában igencsak elterjedt, igazán szerencsét hozónak a hinduk csak a Gangeszbe köpést tekintik.( Rosta Erzsébet honlapja a forrás)

..


 
 
0 komment , kategória:  Népi szokások-Babonák  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2297 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 50
  • e Hét: 2814
  • e Hónap: 8149
  • e Év: 256843
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.