Belépés
majek.blog.xfree.hu
Bármi gondod van az életben, végy elő egy verses könyvet, vagy a megoldást, vagy a megnyugvást megtalálod benne. (Bácskai János) Németh Mária
1954.06.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Áll a megszomorodott anya a
  2011-01-22 12:00:30, szombat
 
  Szabédi László
A lator anyja

Áll a megszomorodott anya a keresztnél,
szíve kínosan dobog,
agya alig eszmél,
tágra nyílt szemet mereszt
körül a Kopáron:
egy kereszt meg egy kereszt
meg egy kereszt, három.
Itt megáll, néz, aztán
iszonyút kiált,
harmadik keresztfán
látja a fiát.

Jaj, fiacskám! Jaj, egek!
— a kereszt alá rogy. —
Tenyeredből rút szegek
nyomán vér szivárog,
lábad fejét is kövér
szegek szegik durván,
egész tested csupa vér —
fiam vére, hullj rám!
Lábaim áraszd el,
lepd el két kezem,
négy sebért — ha az kell —
négyszer vétkezem!

Jaj, fiacskám, tolvajok
társa, útonállók
cimborája! Hol vagyok,
milyen úton állok?
Nincs nálam keservesebb
anya, latrok latra —
meg ne moccanj! Nő a seb
minden mozdulatra.
Jaj, ne mozdulj, halj meg,
aludj, kedvesem,
jaj, ne mozdulj, halj meg,
fiam, csendesen.

Meg ne halj, az Istenért!
A kegyetlen Bíró
téged hányszor tetten ért,
a bűnöket író;
tagadnád vagy vallanád,
számon tartja vétked,
meg ne halj! Míg élsz, anyád
megbocsát tenéked,
mindent megbocsátok,
a rablást, a vért —
s rám szálljon az átok
bocsánatomért.
 
 
0 komment , kategória:  Szabédi László  
Te bennem szörnyeteget látsz
  2008-12-27 09:29:29, szombat
 
  Szabédi László
ÁLMODDAL MÉRTÉL

Te bennem szörnyeteget látsz, én benned
nem akarok látni inkvizitort;
szüntesd meg ezt az öngyilkos küzdelmet,
mely téged már a könnyekig sodort.
Nem titkolom, hogy gyengébb vagyok annál,
kit vak bizalmad remélt támaszul,
és nem szeretném, ha vaknak maradnál,
s nem látnád: szegény fejem rád szorul.

Hát láss olyannak, amilyen valóban
vagyok. Nem én hazudtam, ha szemed
csak a részt látta bennem, és a jóban,
mely részem, ismerni vélt engemet.
Álmoddal mértél; én az álmodónak
mit mondhatok? Ne légy a börtönöm!
Csalódtál, de ne tarts engem csalónak,
amiért álmaidhoz nincs közöm.

Én nem dicsérem frivolan a szennyet,
mely negyven éven át hozzám tapadt,
a szenvedést se dicsérem, de szenvedj,
ha társamul kötelezted magad.
Nem biztatlak, hogy próbáld letagadni
vétkeim, nem mondom, hogy ne perelj,
de csak egészen tudom magam adni,
fogadj mindenestől, egészen el.

Ne mérj az álmaidhoz : kevesebbnek
mutatják azt, ami több, mert egész;
itélő szavaid téged sebeznek,
ha eszményednél törpébbnek itélsz.
Láss kegyetlenül, de lásd meg merészen
a világot is, amely alakít,
és magadénak fogadj el egészen,
azzal együtt, mi tőled elszakít. . .

Én a világban élek, ne szakíts ki
belőle, jöjj, és járj együtt velem,
gyötrődjünk együtt, így fog meggyógyitni
mindkettőnket az orvos gyötrelem.
Amíg javíthat per és szidalom,
perelj és szidj, nem vész kárba a bánat, -
de megmásíthatatlan múltamon
őrködjék hallgatás és bűnbocsánat.



 
 
0 komment , kategória:  Szabédi László  
Mért búslakodnám? Annak örülök
  2008-10-28 11:29:26, kedd
 
  Szabédi László
Minek örülök

Miért búslakodnám? Annak örülök,
amit az Isten lenni adott.

Hogy széles mezőkön száz sugár sürög,
s én látom a színt, a fényt, a napot.

Hallom a hangot, mit százezer madaracska
csicsereg boldogan, csókra csalogatva.

Érzem a barna föld részegítő illatát,
s hogy idegeimen az élet csap át.

Karomat kitárom, féktelenül fütyülök,
vidáman vallom: íme, vagyok!

Mért búslakodnám? Annak örülök,
amit az Isten lenni adott.
 
 
0 komment , kategória:  Szabédi László  
Hóvirág
  2008-10-28 08:26:34, kedd
 
  Szabédi László
Hóvirág

Kőfallal kerített városi vér,
szobában fonnyadott szomorú száj -
feneketlen búval vallom:
messze tőlünk, szabad halmon
virul az életető, gyönyörű táj,
falusi táj.

Március mosolyog ablakomon,
a tavasz bájait emlegetem:
felfakadnak ma egy árok
mentiben a hóvirágok
napsütött, ragyogó, tág tereken,
szép tereken.

Sétára indulok. Csalogat az
álmodott ébredés, kis hóvirág.
S ím, a piszkos utcasarkon
kínálgatja cigányasszony:
Jó uram, hóvirág, fehér virág,
szagos virág.

Veszek is, szagolom, s búslakodom
életünk átkán, mert itt van a baj:
másodkézből kapunk mindent,
hóvirágot, érzést, Istent,
s eközben valami elsikkadt, jaj -
hova lett, jaj!'?
 
 
0 komment , kategória:  Szabédi László  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1 db bejegyzés
Összes: 22436 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 17
  • e Hét: 3671
  • e Hónap: 13248
  • e Év: 382100
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.