Belépés
majek.blog.xfree.hu
Bármi gondod van az életben, végy elő egy verses könyvet, vagy a megoldást, vagy a megnyugvást megtalálod benne. (Bácskai János) Németh Mária
1954.06.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 46 
Része vagy már a napjaimnak.
  2011-02-19 08:20:36, szombat
 
  Makay Ida:
Akár a föld, a fű

Része vagy már a napjaimnak,
az örökforgó évszakoknak.
Hajnallal kelsz, alkonnyal nyugszol.
Része vagy már a létezésnek.
Akár a föld, fű, csillag, ének.
Lüktetsz a mindenség erében.
Állandó vagy, ha észrevétlen.
És leszel majd halálom része.
Szótalan a törvény beszéde.
Sötét, kialvó égitestek
utolsó fénye, lobbanása.
Mulandóságom örökléte.
 
 
1 komment , kategória:  Makay Ida  
Az arcod mindig fényesebb.
  2011-02-19 08:19:23, szombat
 
  Makay Ida:
Vakíts

Az arcod mindig fényesebb.
Káprázat. Folyton éget.
Akár az egyiptomi Nap;
fejedelme az égnek.
A szemem fáj, és már vakul,
s még az arcodba nézek.
Ragyogj, ragyogj! Ne alkonyulj!
Vakíts, ameddig élek!
 
 
0 komment , kategória:  Makay Ida  
Dicsértessenek mind a fák,
  2011-02-19 08:18:47, szombat
 
  Makay Ida:
Dícsértessék

Dicsértessenek mind a fák,
az örökzöldek és a lombosak,
az élők és a csontváztestű fák,
az elzuhanók s villámvarasak.


Dicsértessenek mind a kövek,
a sziklacsúcsok, s döngölt kavicsok,
a piramisok örök sejtjei,
s a porráomlók, földdé olvadók.


Dicsértessenek az égitestek,
a Nap és a Hold, az uralkodók.
S a Tejút apró, hulló gyöngyei,
az augusztusi éjben elmúlók.


És dicsértessék mind a szerelem,
az ereinkben izzó déli nyár.
És mindörökkön örökké a csönd.
És dicsértessék az oldó halál.

 
 
0 komment , kategória:  Makay Ida  
A fuldokló kiáltása ez
  2011-01-05 12:26:23, szerda
 
  Makay Ida
Partodon, agyadban

A fuldokló kiáltása ez,
amelyre senki sem
felel.
Partodon visszhangzik.
S agyadban.
És mindörökre ott hal el.
 
 
0 komment , kategória:  Makay Ida  
Szikrázó hósík. Végtelen.
  2011-01-05 12:20:07, szerda
 
  Makay Ida
VELEM MARAD

Szikrázó hósík. Végtelen.
Átvillámlik a mély egekbe.
Nem rezdül meg a pillanat.
Nincs reggel, nem lesz majd este.
Hóégen hótollú madár.
Fehér zápor. - Szakad a csöndre.
Senki, semmi már.
Csak a hó.
Már velem marad mindörökre.
 
 
0 komment , kategória:  Makay Ida  
Hát újra itt! És újra nélküled
  2010-12-15 12:06:24, szerda
 
  Makay Ida
ÚJRA NÉLKÜLED

Hát újra itt! És újra nélküled!
Itt mindenütt az aranykor nyoma.
Nem ismeri a halált még a rét.
Szeretkezik a lomb, a korona.

Szólítalak, és semmi nem felel,
ki itt vagy mégis kínzón, szüntelen,
szemed napjától vakít, fáj az ég.
Már máglyán áll, és sisteregve ég
a legutolsó déltengeri nyár.

Mondd: hányszor kell még ellobbannia,
hogy tűzhalált halj már Te is vele?!
Hányszor dobban meg addig még a lét,
míg fönnakad a végtelen szeme?
 
 
0 komment , kategória:  Makay Ida  
Minden hegy mögött pusztaság.
  2010-12-10 19:13:35, péntek
 
  Makay Ida
Pusztaság

Minden hegy mögött pusztaság.
Csak napról napra, egyre másra.
Sose lesz vége. Mind fölött
közönyöd győztes ragyogása.


Emléktelen, rég néma táj.
Már nincs közel egy ág, s az ég se.
Ez a végleges idegenség.
A minden dolgok messzesége.


Itt már nem is gyűlölhet senki.
Magam vagyok. Se te, se más.
Minden bűnöm gyógyíthatatlan.
Se ítélet. Se oldozás.
 
 
0 komment , kategória:  Makay Ida  
Maradj akkor, maradj
  2010-12-10 19:12:43, péntek
 
  Makay Ida
Áramod járjon utólszor át

Maradj akkor, maradj
velem,
ha szemem már
homályosul,
ha elsötétítik a szobát.
Tedd homlokomra
a kezed.
Gyógyítsd a halál
hidegét,
áramod járjon
utólszor át,
míg az oszcillográf
villogó jele
irgalmas vízszintesre vált.
 
 
0 komment , kategória:  Makay Ida  
Hajnali kettő tizenöt.
  2010-12-10 19:09:54, péntek
 
  Makay Ida
Hajnali négysoros

Hajnali kettő tizenöt.
Nem is vagy. S kezdet óta várlak.
Pimasz úr, trónfosztott bolond,
füttyentgetek az iramló csodának.
 
 
0 komment , kategória:  Makay Ida  
A fák magukhoz hívnak
  2010-10-28 17:32:30, csütörtök
 
  MAKAY IDA
Magukhoz hívnak

A fák magukhoz hívnak
egyszer
a burjánzó, mély sűrűbe,
ahol már nincsenek
nyomok,
ahol már többé nincs
Idő.
Fáklyaerdője ég az
ősznek,
üszök a levél, a virág.
A csönd mély, szellős
sátorát
megnyitják
azon a napon,
csontkarjukat lenyújtják
értem.
Magukhoz hívnak majd
a fák.
 
 
0 komment , kategória:  Makay Ida  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 46 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1 db bejegyzés
Összes: 22436 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 308
  • e Hét: 4278
  • e Hónap: 13855
  • e Év: 382707
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.