Belépés
m-irene.blog.xfree.hu
"Az élet szép, Tenéked magyarázzam." Molnár Irén
1955.05.20
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 53 
Mai Harmóniakártyám
  2014-05-10 17:44:29, szombat
 
 



Kedves Irinci!

A Harmóniakártyád szava és a kép összefüggései határozzák meg a mai napodat. A szó és a háttér szimbólum együtt mutatják meg az Univerzum üzenetét.

A mai (2014-05-08) ) napodat Ötletesség hatja át.



Link

Szürke/b] - Szerénység, fáradtság

Minden szín-kártya főként a jellemet, jellemed változását mutatja. A szürke a szerénység, a feltűnés kerülése és a tökéletességre törekvés színe. Utal jó diplomáciai készséget igénylő helyzetre is. Gondoljunk a szürke eminenciásra, a háttérben meghúzódó, nagy hatalmú uralkodói képviselőre, a titkos ügynökre, aki belevész a háttérbe, mégis rajta áll vagy bukik a világ sorsa. A szürke a feltűnésmentesség színe.

fb]Szerelmi üzenete:


Kapcsolatodban lassan történnek a dolgok, lehet, hogy látszólag másodlagos apróságok valójában sokkal fontosabbak, mint hinnéd. Hol nyomod meg a fogkrémet? Melyik irányban rakod a tartóba a papírt? Lehajtod-e a deszkát? Megannyi apró válóok! Figyelj oda!

Ezt mondja neked:

Arra figyelmeztet, hogy passzívvá válhatsz, tartalékaid könnyen kimerülhetnek. Kapcsolódj ki és pihenj.
Keress társaságot, mert a magány nem segít rajtad.
Látogass el a Harmónia Színjósdába!

Erre is gondolj:

Keress olyan mondásokat, szólásokat, melyek a szürke színnel kapcsolatosak. Például: "Elveszett, mint szürke szamár a ködben"



Link
 
 
0 komment , kategória:  Hagyományok, ünnepek története  
Luca-napi babonák, hagyományok
  2012-12-13 19:40:47, csütörtök
 
 
A Luca nap a Gergely-féle naptárreform előtt az év legrövidebb napja volt, ez az oka annak, hogy sok helyen a falusiak innentől kezdve számították a nappalok hosszabbodását.

Luca-nap dologtiltó nap volt, az asszonyok nem dolgoztak rajta, mert a babona szerint bármibe is fogtak volna, az baljós kimenetelű lett volna.



Link

Luca széke
A férfiak viszont ezen a napon kezdtek hozzá a Luca-szék készítéséhez, mely 13 darabból és 13 különféle fából faragott szék volt. A háromlábú széket karácsony estéjére készítették el, az éjszakai misére. Aki akkor ráült a székre az éjféli misén, az megláthatta a falu boszorkányait, de már szaladnia is kellett haza, mert ha felismerik őt, akkor széjjeltépik.

Lucázás
Sok helyütt a gyerekek körében elterjedt volt a lucázás: a falu házait körbejárva mondókával varázsolták meg a tyúkokat, hogy egész évben jól tojjanak, az apró- és lábasállatokat, hogy bőségesen szaporodjanak, és az egész ház népének versben kívántak minden jót.

Íme egy ránk maradt vers:

Luca Luca kitty-kotty,
Tojjanak a tikok, luggyok,
Kalbászuk olyan hosszú legyen, mint a falu hossza,
Szalonnájuk olyan vastag legyen, mint a mestergerenda,
Zsírjuk annyi legyen, mint kútban a víz,
Pénzük annyi legyen mint pelyva kutyóban a pelyva,
Luca Luca kitty-kotty,
Tojjanak a tikok, luggyok!

A varázslásért cserébe apró ajándékokat kaptak, ha nem, akkor rontást küldtek a házra ekképpen:
Egy csibéjük legyen,
Az is vak legyen!

Luca ostor
A sok-sok szokás, hiedelem közül talán a legkevésbé ismert a Luca ostor készítése. Az ostort elkészíteni nagy feladat, akinek pedig sikerül, az megláthatta a falu boszorkányait.



Link

Forrás:http://www.harmonet.hu/ezoteria/4510-luca-napi-babonak,-hagyomanyok.html

 
 
0 komment , kategória:  Hagyományok, ünnepek története  
Halloween: A tökfaragás művészete
  2012-11-01 18:24:21, csütörtök
 
  Halloween: A tökfaragás művészete

A Halloween egy igen sok kultúrát és hagyományt összegyűjtő ünnep, melyet tévesen hisznek sokan egy tisztán amerikai hagyománynak. Az ünnep eredete nagyon is Európába vezethető vissza, ugyanis keveredik benne a kelta Samhain és a római Pomona. Mindkettőnek eredendően a túlvilági lelkekhez, szellemekhez és szörnyekhez van köze, na meg a beöltözéshez és az eszem-iszom fesztiválozáshoz. Amikor a kereszténység elterjedt, akkor az ünnepet beolvasztották a mindenszentek éjszakája hagyományokba és a mulatozást, elvesztett szeretteink lelkével való találkozást inkább a gyászos, csendes megemlékezés váltotta fel.
,,,,,,,,,,,,,,

Link
Valójában a Halloween kifejezés is mindenszentek éjszakáját jelenti (,,All Hallow's Eve" összeolvadva egyetlen szóba). Ilyenkor hagyomány a tökfaragás, illetve töklámpás készítés, melyet az angolszász kultúra ,,Jack'O Lantern" néven emleget. A legenda egy Jack nevű alakról szól, aki kialkudta az ördögnél a pokoltól való mentességet, de később a mennyben sem fogadták be, ezért lelke a földön bolyongva egy (marharépából vagy tökből faragott) lámpással a kezében keresi a nyugalmat. Az amerikai (illetve angolszász) kultúrában elterjedt Halloween tehát a keresztény mindenszentek éjszakájával megegyező ünnep, de a gyászt visszacserélték az elfeledett európai hagyományokban szereplő beöltözős mulatozással. Talán kevesen tudják, de az amerikai Halloween ünnepnek van magyar néprajzi hasonlósága is, ugyanis a gyerekek cukorka gyűjtése többnyire megegyezik a balázsolással. A Halloween-i hagyomány szerint a gyerekek szellemeknek és szörnyeknek beöltözve a ,,Trick or treat!" felkiáltással követelnek maguknak cukorkát. A magyar néphagyományban a balázsolás alatt a gyerekek beöltözve járták a falut és ugyan így bekopogtatva kértek adományt.
,,,,,,,,,,,,,,

Link
A tökfaragás viszont hamisítatlan védjegye az ünnepnek. Lehet egyszerűen csak egy lámpást készíteni belőle (rendszerint arcot faragva a tökre), vagy lehet ezt egészen művészi szinten is csinálni. Amikor a szobrászat és a Halloween találkozik akkor kilátás van igazán elképesztő minőségű faragott tököt látni. Ezúttal csak fotón, de aki kedvet érez hozzá, az vegyen egy méretes, szabályos formájú tököt, kaparja ki a belsejét amennyire csak lehet (hogy lassabban fonnyadjon és sokáig kitartson), aztán nagyon óvatos mozdulatokkal egy nagyon éles és vékony késsel nekieshetünk a faragásnak. Ha készen vagyunk rakjunk bele egy mécsest vagy gyertyát és készen is állunk (külön jó ha valaki szereti a sült tök illatát, mert abból jut bőven). Vagy haladhatunk tovább és készíthetünk egészen extrém faragásokat amikkel garantáltan elkápráztatjuk a környéket, vagy az internet lakosságát.


Link
,,,,,,,,,,,,,,

Link
 
 
0 komment , kategória:  Hagyományok, ünnepek története  
Augusztus 20.
  2011-08-20 15:53:38, szombat
 
 

Link
Magyarország nemzeti és állami ünnepe

I. István király szentté avatásának évfordulója,

Szent István király ünnepe,

az Új Kenyér ünnepe,

valamint 1949 és 1989 között a Magyar Népköztársaság
Alkotmányának hivatalos állami ünnepe.

I. (Szent) István király
(eredetileg Vajk, 969. Esztergom - 1038. augusztus 15. Székesfehérvár vagy Esztergom)
-Szentkirály az első magyar király.

Kevesen tudják azonban, hogy az "új kenyér ünnepe" eredetileg nem
augusztus 20-án volt, és nem is 1947-48-ban találták ki. A kenyér- és
gabonaünnepként ismert Szent István-napi esemény (amikor nemzetiszínű
szalaggal átkötött kenyérrel köszöntik a vendéget) valójában Darányi
Ignác nevéhez köthető. Az egykori földművelésügyi miniszter ugyanis a
19. század végén kirobbant aratósztrájkok megfékezése érdekében
országszerte aratóünnepeket szervezett.

Az új kenyér napját a középkori Magyarországon július 15-én, az
apostolok oszlása ünnepén tartották: ekkor vitték be a kenyeret a
templomba, ahol megáldották, megszentelték. Ehhez a naphoz köthető az
aratási felvonulás is, amikor a kalászkoszorút vivő lányokat a többiek
lovaskocsin követték. Első útjuk a templomhoz vezetett, ahol hálaimát
mondtak az aratás befejezésére. Az első magyar kenyérünnepet 1937-ben
Szegeden, Péter-Pál napján rendezték meg. A másodikat 1941-ben, a
Bácska visszacsatolása alkalmából, Szabadkán. 1945 után pedig a
politikai pártok mindegyike megpróbálta a rítust saját ideológiájának
szolgálatába állítani, és ez a leginkább a kommunista pártnak
sikerült.
 
 
0 komment , kategória:  Hagyományok, ünnepek története  
Februári népszokások
  2011-02-01 19:13:46, kedd
 
  Február (Februarius) - Télutó - Böjtelő hava - Jégbontó hava

A hónapok neve latin eredetű. Római hagyomány szerint a hónapoknak állítólag Romulus király adott első ízben nevet. Az első római naptár a mezei munkák szempontjából fontos tíz hónapot vehette figyelembe. Az i.e. 700 körül beiktatott naptárreform idején vált a részévé a fennmaradó téli holtidő az új tizenkét hónapos holdnaptárnak.

A klasszikus szerzők szerint az év második hónapjának latin neve a februm, ,,tisztulás" szóból eredhet, mivel a február a decemberi és a januári vigasságokra következő testi-lelki megtisztulás (purgálás) idejének számított.
A februári hónaphoz számos esemény: születés, halálozás, nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok kapcsolódnak.
De vajon tudjátok, hogy milyen népi hiedelmek fűződnek az év második hónapjához?
Ha nem, akkor ebben a cikkben rövid leírást olvashattok a februári népszokásokról.

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony

A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepségeket (úgynevezett lupercaliát) rendeztek, fáklyás-gyertyás körmenettel indultak el a Plútó istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére. A keresztény egyház azután gyertyaszentelő ünneppé nevezte át ezt az ünnepet. A szentelt gyertya (ami Krisztus jelképe) pedig az egészség és szerencsevarázsló eszközévé vált. Úgy tartották a gyertya megvédi a csecsemőket, a betegeket és a halottakat a gonosz szellemektől.
Az európai hagyomány szerint ha a barnamedve - egyes helyeken a borz - gyertyaszentelő napján, február 2-án kijön a "házából" és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz.


Link

Február 3. Balázs napja

Szent Balázs püspök és vértanú napja, aki eredetileg orvoslással foglalkozott, nevéhez sok beteggyógyítás fűződik. Többek között egy fiú életének megmentése, akinek halszálka akadt a torkán, és a fiú anyja hálából ételt és gyertyát adott neki. Ennek emlékére van a Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a pap két gyertyát tart a hívők álla alá e szavak kíséretében: ,,Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől".
De ehhez a naphoz kapcsolódik még a ,,balázsjárás", amikor is az iskoláskorú gyerekek házról házra jártak és adományokat gyűjtöttek. A játékban tízen szerepeltek. A perselybe összegyűjtött pénzt az iskola vagy a templom céljaira fordították, az ajándékképpen kapott ételeket pedig megették.

Február 5. Ágota napja

A néphit szerint gonosz űző hagyománya van e napnak. Ilyenkor körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat.

Február 6. Dorottya napja

Időjárásjósló-nap. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.

Február 10. Skolasztika napja

Ez a nap Kolos napja, azaz a termőnap. Ezen a napon szedik, gyűjtik az oltóágat s ezzel a gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor.

Február 14. Bálint napja

Bálint nap, azaz Valentin napja.
A Valentin napi szokások az ősi pogány templomáldási ceremóniákból alakultak ki. 496-ban Gelasius pápa rendelte el, hogy Szent Valentin napját február 14-én ünnepeljék. Az angolok már 1446-ban ünnepelték ezt a napot. Valentin egyébként magyarul Bálintot jelent, ezért nálunk Bálint napként is szokták emlegetni. Magyarországon 1990-ben éledtek fel a nap megünneplésével kapcsolatos szokások és rendezvények.
Régen szerelmi praktikákat, boszorkányságokat vettetek be e napon a fiatal lányok a kiszemelt fiúk megszerezésére vagy arra, hogy megőrizzék szerelmeiket.
Példának megemlítek néhányat:
- Olyan almát kell enni, amelyiknek kilenc magva van. Azt a kilenc magot bele kell tenni egy óvatlan pillanatban a kiválasztott fiú zsebébe, akkor biztos, hogy bele fog szeretni a praktikát végző lányba.
- Meg kell gyújtani egy szál gyufát, megvárni, amíg elég, s amerre ekkor dőlni fog, abból az irányból fog jönni a szerelmes.
- Azokat a szerelmeseket a hiedelem szerint nem lehetett semmilyen módszerrel elválasztani egymástól, akiknek összekulcsolt kezüket a két anya szenteltvízzel lemosta, a vizet pedig a fejükre öntötte. E pár ellen nem használt semmiféle szemverés, igézés vagy rontás.
Termésjósló napnak is tartják, ugyanis, ha ezen a napon hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés.

Február 16. Julianna napja

Julianna ókeresztény vértanú volt. A néphit szerint ettől a naptól az idő melegebbre fordulását várják, de ha mégis havazik, akkor "bolondoznak a Julisok", azaz megrázzák a dunyhájukat.

Február 19. Zsuzsanna napja

Zsuzsannát házasságtöréssel vádolták (hamis vád alapján). Ehhez kapcsolódik a Zsuzsanna játék (többszereplős), amikor is eljátsszák Zsuzsanna történetét.
A néphit szerint, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz.


Link

Február 22. Üszögös Szent Péter napja

Ezen a napon nem dolgozik senki, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden, amibe belefognak üszkös lesz.
Időjósló nap is, mert azt tartják, hogy amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz József napján is.

Február 24. Mátyás napja

Ez a nap Mátyás apostol ünnepe.
A középkorban a szenteket a rájuk jellemző tárgyakkal ábrázolták, hogy az írástudatlanok is rájuk ismerjenek. Mátyás apostolnak a bárd volt ,,jelképe". A néphit szerint Mátyás megkönyörül az embereken, a bárdjával megtöri a jeget és elűzi a hideget.
Innen ered a következő népi szólás: "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál." Az ezen a napon fogott csukát ,,Mátyás-csukájának" nevezik és egész évben bő fogást ígér.



Link

 
 
0 komment , kategória:  Hagyományok, ünnepek története  
Januári népszokások
  2011-01-24 20:26:48, hétfő
 
  Január - Boldog asszony hava - Télhónap- Fergeteg hava.
Hónapneveink latin eredetűek. Római hagyomány szerint a hónapoknak, márciustól decemberig Romulus király adott nevet elsőként. Az első római naptár valószínűleg a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt, azaz a bak és a vízöntő havát az i.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven.
Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene, neki tulajdonítják azt, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak már január 1-jén kezdték az évet.


Januári népszokások
A januári hónaphoz számos esemény: születés, halálozás, nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok kapcsolódnak.
De vajon tudjátok, hogy milyen népi hiedelmek fűződnek az év első hónapjához? Ha nem, akkor ebben a cikkben rövid leírást olvashattok a januári népszokásokról.

Január 1. - Újév.
Az ókori Rómában március 1-jével kezdték az évet. Január 1-je a Julius Caesar-féle naptárreform után, i.e. 153-tól vált évkezdő nappá. Hazánkban a január eleji évkezdet a Gergely-féle naptárreform 1582 óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Ez a nap jelentette az újévet, valamint a télközépi ünnepkört. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyet napjainkban már csak kevesen ismernek, használnak. Régen szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket.
De sok tiltás is tartozik e naphoz:
Tilos a mosás, a teregetés, a varrás, és nem ajánlatos kivinni a szemetet sem, mert a szerencsét is kiönthetjük a házból.
Nem szabad pénzt kölcsönadni, orvost hívni vagy orvoshoz menni, mert akkor egész évben betegeskedhetünk.
Baromfit nem lehet enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsét.
Halat sem ajánlatos enni, mert elúszik a szerencsénk.
Előnyben részesítették ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a következő esztendőben.


Link
Híres újévi fogás a malacsült. A hiedelmek szerint ugyanis a malac befelé túr, így a szerencsét nem ki a házból, hanem be a házba túrja.
Időjárásjósló nap is ez:
,,Újév napján, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő."
"Ha újesztendő napján szép napfényes idő van, az jó esztendőt jelent"
Házasságjósló hiedelem erre a napra:
Amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez.

Január 6. - Vízkereszt, avagy a háromkirályok napja.
A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. A 4. századig Jézus születésnapját és az év kezdetét is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ekkor emlékezik meg Jézus megkereszteléséről és a napkeleti bölcsekről. Ekkortól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. Régen haza is hordták a szentelt vizet s meghintették vele a házat, az állatokat a gonosz szellemek ellen, de hittek a gyógyító hatásában is, szerintük minden betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés.
Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások.
,,Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél".
Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált.
Újabb szokás szerint vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát.

Január 17. - Antal napja
(Remete) Szent Antal szerzetes volt, akit a háziállatok védszentjeként tiszteltek. A szerzeteshez kapcsolódó hiedelmek a hitújítás korában lehanyatlottak s Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éledtek újjá. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot, amelyet imádságokkal, ráolvasással próbálták gyógyítani. Sokan hittek abban, hogy az orbáncos betegről le lehet venni a tüzet, ha három, Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt, és a betegre fújja a füstöt. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással.

Január 18. - Piroska napja
Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik: Ha Piroska napján fagy, 40 napig el nem hagy!
Házasságjósló hiedelem is fűződik e naphoz: Azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

Január 21. - Ágnes napja
Ezen a napon a várandós asszonyok sós vízben mosdottak, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek.
Ehhez a naphoz is fűződik időjárási népszokás: ,,Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince."

Január 22. - Vince napja
E naphoz főleg időjárásjósló népszokások tartoznak. A szőlőtermelők e napon megfigyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak.
Máshol vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak s a kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését.

Január 25. - Pál napja
E napot Pál fordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, miszerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg és lett belőle Pál apostol. A néphit szerint e nap az időjárás-, termés- és haláljóslás napja.
Időjárással kapcsolatos néphit:
,,Ha kisüt a nap és előjön a medve, még negyven napig lesz hideg."
Terméssel kapcsolatos néphit: ,,Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna."
Betegséggel és halállal kapcsolatos néphit:
Ismeretes e napon az ún. pálpogácsával való a haláljóslás. Ilyenkor minden családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek, s akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. Az Alföldön ez a pogácsa lucapogácsa néven ismeretes.




Link
 
 
0 komment , kategória:  Hagyományok, ünnepek története  
Luca napi szokások
  2010-12-13 21:04:25, hétfő
 
  Luca napi szokások

A karácsonyi boszorkányleleplezést idejében el kell kezdeni. A néphit szerint erre a Luca napján elkezdett szék faragása az egyik legalkalmasabb eszköz.

Amikor életbe léptették a Gergely-naptárt, Luca napja volt az év legrövidebb napja, éjszakája pedig a leghosszabb éjszaka, s mint ilyet, gonoszjáró napként tartották számon.

Luca neve a Lux (fény, fényesség, világosság) szóból ered. A legenda szerint Lúcia az ókeresztény időkben élt, fiatal szűzlányként. Édesanyja egyszer nagyon megbetegedett, és együtt mentek segítséget kérni Szent Ágota sírjához. Lúcia ott elaludt, és álmot látott, minek hatására úgy határozott, hogy Jézus menyasszonya lesz. Édesanyja meg is gyógyult, de ennek ellenére sem fogadta el lánya elhatározását. Pogány vőlegényhez akarta adni, s pogány bálványok hódolatára kényszeríteni lányát. Mivel Lúcia nem tágított, elítélték. Igás állatokkal akartak keresztülhajtatni testén, de az állatok megtorpantak lekötözött teste előtt. Végül megégették, így vértanúvá vált. A legenda szerint csak akkor halt meg, amikor befejezte imáját.

Egy másik hagyomány szerint saját maga szúrta ki a szemét, hogy ne tetsszen kérőjének. Ezért is lett a későbbi szent a szemfájósok, és a vakok védelmezője.
A magyar néphitben Luca nem hasonlít a legendabeli Szent Lúciához, sokkal inkább kísértetszerű, kitalált alak, kinek külseje csúnya öregasszonyé vagy fehér leples alaké. Szerepe a büntetés és a rontás. Megbünteti azt, aki fon, kenyeret süt, vagy mos december 13-án. Kölcsönadni sem volt ajánlott ilyenkor semmit, mert az elvitt dolog boszorkányok kezére kerülhetett.

A legnevezetesebb népi szokás az un. Luca székének faragása. Ennek a szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag volt az alakja. Készítője Luca napjától kezdve mindennap faragott rajta egy kicsit, de csak karácsony estéjére volt szabad elkészülnie vele. (Ezért terjedt el a mondás: Lassan készül, mint a Luca széke.) A hagyomány szerint többnyire kilencféle fából állították össze: kökény-, boróka-, körte-, som-, jávor-, akác-, jegenyefenyő-, cser- és rózsafából.[/bg


Link

Arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait. Ha a széket magával vitte karácsonykor az éjféli misére, ott ráállva nyomban megláthatta azt, mert az illető ilyenkor szarvat hordott. Ám a boszorkányok is meglátták a széken ágaskodót, kit próbáltak elkapni. A menekülőnek az úton hazafelé szüntelenül mákot kellett szórnia, amit a boszorkányoknak kötelességük volt felszedni, s így nem érhették utol. Miután az illető szerencsésen hazaért, a Luca-széket el kellett égetnie.[/bg


Link

Elődeink azonban nem érték be ennyivel, hiszen a jövőt és a termékenységet is meg akarták tudni, sőt, befolyásolni is szerették volna azt. Ez volt a lucázás szokása. A fehér lepelbe öltözött lányok ilyenkor házakhoz mentek, ahol általában különböző jókívánságokkal a tyúkok szaporulatára akartak hatni. Máshol ilyenkor a gyerekeket ijesztgették. A legények pedig a lányos házakhoz jártak, s ott ilyen és hasonló mondókákat mondtak. A jókívánságokért cserébe pedig tojást kaptak ajándékba.

Úgy tartották, e napon számos csoda történik, például az állattartók meghallják a jószágok ,,beszédét". Az ilyenkor népszerű kotyolás pedig a terményvarázslás egyik formája. Ekkor kezdték készíteni a Luca-székét, amit szenteste az éjféli miséig fejeztek be. Ha valaki ráállt erre, meglátta a boszorkányt. Ha ezen a napon egy edénybe búzát ültetünk, az karácsonyra kikel. Az ünnepi asztal egyik dísze, ráadásul az életet jelképezi. Szerelemjóslásra is kiváló ez a nap. Régen a lányok gombócból próbálták megtudni jövendőbelijük nevét.


Luca-búza



Link
 
 
0 komment , kategória:  Hagyományok, ünnepek története  
Advent
  2010-11-30 17:46:09, kedd
 
  Advent, az egyházi év kezdete - advent, advent - karácsonyi ünnepkör
Advent első vasárnapjával kezdődik az egyházi esztendő. A soron következő négy hét egyben a várakozás időszaka is, a lelki felkészülés ideje karácsonyra, Jézus születésére.

2008. november 30. - december 21.

Az advent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A hagyományt valószínűleg - a római liturgiától eltérő - gallikán szertartásrend honosította meg a 4. században: a hívők vízkeresztkor keresztelkedtek, a megelőző három hét pedig a felkészülésről szólt. Az 5. században az adventi időszak karácsony elé került, kezdetben hat héten át tartott, majd később a négy hétre csökkent. Számos keresztény ünnephez hasonlóan advent kezdete minden évben más időpontra esik.


Advent első vasárnapja - 2008. november 30.

Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila.

Advent második vasárnapja - 2008. december 7.

Színe hasonlóképpen a lila. Az advent mellett a nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe az egyházi liturgiában. Számos helyen a karácsonyt megelőző hetekben a lilát kékkel helyettesítik, hogy a két ünnepet megkülönböztessék egymástól.

Advent harmadik vasárnapja - 2008. december 14.

Gaudete (örvendjetek!) vasárnap kiemelkedik a többi közül, advent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.

Advent negyedik vasárnapja - 2008. december 21.

Színe a bűnbánatot kifejező lila. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon.



Link
 
 
0 komment , kategória:  Hagyományok, ünnepek története  
Júliusi Népi Kalendárium
  2010-07-01 16:54:36, csütörtök
 
 

Link

JÚLIUS - SZENT JAKAB HAVA - NYÁRHÓ Oroszlán (VII.21.-VIII.20)

2.Sarlós Boldogasszony
Asszonyoknak dologtiltó nap. Ekkor tartják az aratási vásárokat.
5. Sarolta
Ha esővel köszönt be, rossz lesz a dió- és mogyorótermés.
13. Margit
Ha esőt, zivatart hoz, "mérges Margit"-nak nevezik. Ha ezen a napon jó idő van, akkor hagyomány szerint elkezdődhet a szabadban való fürdőzés.
20. Illés
Ősi kígyó- és medveünnep, a pásztoroknak dologtiltó nap. Gonosz járó napnak is számít: gyakran zivatart jégesőt hoz.
21. Dániel
Ha Illés nem hoz esőt, Dánieltől várhatjuk.
22. Mária-Magdolna
Szépség varázsoló nap. Az e napon vágott leányhaj biztos sikert arat. Mária-Magdolna is zivatarhozó napnak számít.
25. Jakab
Ezen a napon áll meg a szőlő növekedése, és kezd édesedni.
Ha Jakab napja derűs, jó gyümölcstermésre számíthatunk, de nincs kizárva a zivatar sem.

26. Anna
E napon szakad meg a virágos kender töve.



Link
 
 
0 komment , kategória:  Hagyományok, ünnepek története  
Ma szent Iván napja van
  2010-06-24 20:17:53, csütörtök
 
 

Link

Szent Iván napja, azaz Keresztelő Szent Jánosnak, Jézus megkeresztelőjének az emléknapja.

(Magyarországon a délszláv hatást mutató Iván változat honosodott meg a magyar Jánossal szemben.)
Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, országszerte a kultikus tűzgyújtások ideje. A pogány hagyományban a tűz egyrészről napszimbólum, tehát a nap megújhodását kívánták elősegíteni a tűzgyújtással, másrészt mindig a megtisztulás szimbóluma is. A keresztény egyház Szent János ünnepét az V. század óta jegyzi, a pogány hagyományokra visszavezethető kultikus tüzeket az egyház liturgiájába átültette, a tüzeket megszentelte.
A Szent Iván napi tűzgyújtáshoz számos hiedelem fűződik. Azt tartották ezek a tüzek megvédenek a betegségek, elsősorban a pestis ellen, a termést pedig védik a jégveréssel szemben. Magyarországon erről a szokásról a XV. század óta vannak feljegyzések. A tűz körül a fiatalok termékenység és szerelemvarázsló dalokat énekeltek, a tüzet körüljárták és szokásban volt a tűz átugrása is. Ennek általában szerencsehozó erőt tulajdonítottak.
Időjárási, éghajlati okokkal magyarázható, hogy Szent Iván éjjelének ünnepe az északi (skandináv és balti) népeknél a mai napig élő, valódi ünnep. A zord, hűvös éghajlaton az egyébként rövid nyár érkezése igazi öröm az emberek számára. Ma is ezerszámra lángolnak fel a máglyák Szent Iván éjjelén, általában valamely magaslaton, hogy minél messzebbre látszódjék. A fiatalok "páfrányvirágot" keresnek (a hiedelem szerint ezen az egyetlen éjjelen virágzik a páfrány, aki a virágot megtalálja boldog és gazdag lesz). A János nap mágiájához tartozik az egészség- bőségvarázslás is. Gyógynövényeket, füveket is szórtak a tűzbe, máshol a füvekből koszorút fontak, ettől remélték a jószág termékenységét, egészségét. Az észtek különös jelentőséget tulajdonítottak a János nap hajnalán szedett harmatnak, ezt életvíznek tartották, ezzel mosták meg a beteg szemet, úgy tartották, ettől meggyógyul. Szokás volt még a házba nyírfaágat vinni, amely szintén az ünnep szimbóluma északon.
A csíki székelyeknél az angyalozás szokása járta. A faluban a házak elé lombokból sátrat emeltek, abban imádkoztak. A falubéli kislányok csoportosan jártak házról-házra, köszöntő énekeket mondtak, a háziaktól pedig süteményt, néhány fillért kaptak cserébe.




Link
 
 
0 komment , kategória:  Hagyományok, ünnepek története  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 53 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 23925 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 272
  • e Hét: 272
  • e Hónap: 7465
  • e Év: 232604
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.