Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Kedvenceink
  2008-08-19 22:20:22, kedd
 
  Kedvenceink

Kedvenc háziállataink sokban hasonlítanak a gyermekekhez: a sajátunk csodálatos, a másé elviselhetetlen, sőt, ilyesztő is lehet. Sose részesítsük őket előnyben vendégeinkkel szemben! Főbb tudniavlók: Nem szabad engednünk, hogy ugatásával, ugrálásával a kutyánk megijessze a vendégeket: ha túlságosan hangos, zárjuk be egy külön szobába, mielőtt kinyitnánk a bejárati ajtót. Mielőtt magunkkal vinnénk valakinek a házába, mindíg kérdezzük meg, megengedik-e. Ha már ott vagyunk, gondoskodnunk kell róla, hogy fegyelmezetten viselkedjen, s a legkisebb hibáért is kérjünk elnézést. Ne engedjük föl vendéglátónk bútoraira, még akkor se, ha otthon ez megengedett dolog számára. Sose rettenjünk meg annak bevallásától, hogy nem szeretjük az állatokat, vagy allergiásak vagyunk rájuk: a gazdiknak ezt tiszteletben kell tartaniuk, s nem szabad elhozniuk kutyájukat. Azt is közöljük a tulajdonossal, ha nem szívesen látjuk kedvencét bútorainkon vagy akár a lakásunkban. Másrészt lehetünk mi nagy kutyabarátok, mégsem szerencsés túl bizalmaskodóan bánni máséval, hacsak nem ismerjük nagyon jól; a féktelen hancúrozás és szerepeltetés idegesítheti az állatot, s könnyen rossz vége lehet a játéknak. Ne etessük más kutyáját, mert sok gazdi nem szereti, ha koldulni tanítják kedvencét, s elég egy kis kóstoló, hogy megtanuljon kéregetni a többi vendégtől is.

 
 
0 komment , kategória:  Fontos illemszabályok  
Nincs Cím
  2008-08-19 22:19:35, kedd
 
  ÖLTÖZKÖDÉS

Mielőtt vendégségbe megyünk, kérdezzünk meg másokat is, mit vesznek fel. Jobban fogjuk érezni magunkat, ha kevésbé vagyunk elegánsak, mintha túlzottan kiöltöznénk. Másrészt viszont udvariatlanság a házigazdával, ha egyáltalán nem öltözünk ki az alkalomra. A legtöbb meghívón feltüntetik, mit viseljenek a férfiak, és az alkalomtól függően azt is részletesen közlik, milyen öltözék ajánlott a hölgyek számára.

Fehér nyakkendő

Elegáns bálokon vagy diplomáciai összejöveteleken kötelező a fekete frakkból és nadrágból álló ritka viselet. Ezt fehér, keményített ing, kihajtott nyakú, kemény gallér és kézelő, hozzáillő fehér csokornyakkendő és fekete mellény egészíti ki napközben, este fehér. Ilyen alkalmakkor a hölgyek felvehetik a hosszú, elegáns nagyestélyit, viselhetik drága ékszereiket, kesztyűjüket — mely utóbbit csak étkezéskor kell lehúzni. Ha tánc nem szerepel a programban, a ruhák általában zártabbak. A kilátszó váll a táncos rendezvényekhez illik.

Fekete nyakkendő

Ez az elnevezés szmokingot takar (általában szaténnal díszített fekete zakó és nadrág), fehér inget és fekete csokor- nyakkendőt. Manapság a nyakkendő feltűnő színű is lehet, harmonizáló övsállal vagy mellénnyel. Nyáron vagy társaságokban fehér szmokingot hordanak. Táncvacsorákon, előkelő esküvőkön elvárják, és alkalmanként változik: esküvőre, vacsorára e1egáns ruhában vagy kosztümben is elmehetünk, a hölgyek hosszabb köpenyt teríthetnek a vállukra, hogy öltözékük összhangban legyen a kísérőével. Szmokingot sokféle alkalommal viselhetnek a férfiak: meghallgatáskor, vendégségben, esküvőn, stb. Hivatalosabb alkalmakkor sötét öltönyt viselünk, s ne vegyük le a zakót! Ugyanezen alkalmak női öltözetei igen változatosak lehetnek, de mindig gondoljunk arra, hogy a férfiak öltönye elegáns viseletnek számít. Ahol kikötik; hogy a férfiak öltönyben jelenjenek meg, nem fogadják el a hölgyektől a nadrág vagy a nadrágszoknya viseletét, legyen az bármilyen elegáns.

Zakó és nyakkendő

Bizonyos alkalmak a hétköznapi ruhánál többet igényelnek, az öltöny azonban túl sok lenne. A legjobb választás férfiak részére a sportzakó nyakkendővel. A nők bármit felvehetnek, ami összhangban van a férfiak nyakkendőviseletével jelzett ünnepélyességgel.

Különleges alkalmak:
Bár a színházi bemutatók és a jótékonysági rendezvények fekete nyakkendős események (szmoking), ma már a legtöbb opera-, balett- és színházi előadás nem követeli meg feltétlenül a legelegánsabb öltözetet. Általában az határozza meg ruházatunkat, hogy kivel megyünk, és mennyit fizettünk a jegyért.

Kiegészítők
Férfiak és nők is viselhetnek ékszert, bár a férfiaknál ez kevésbé elfogadott. Férfiaknál elfogadott a jegygyűrű és egyetlen pecsétgyűrű viselete. Nőknél a különösen pompás ékszerek megfelelők lehetnek egy estélyen, de nem valók munkahelyre vagy meghallgatásra, és tapintatlanság ilyeneket viselni temetésen. Kalapot bármikor hordhatnak nők és férfiak egyaránt, a nők belépés után is a fejükön tarthatják, de le kell venniük színházban, moziban, operában, stb, ha a mögötte ülőt ez zavarja a látásban. A férfiaknak le kell venniük (kivéve, ha zsinagógába léptek be). Tisztelete jeléül a férfinak kalapot kell emelnie, ha egy hölgynek bemutatják. Általában jobb kézzel a jobb vállig történő leemelés az általános. Ha az utcán jobb oldalról találkozunk a hölggyel, ugyanez érvényes bal kézzel. Nők kalapjának kellemes kiegészítője lehet a fátyol, bár ez nem mindig praktikus: esküvőn zavarhatja az evést és az ivást, temetésen pedig a könnyek letörlését nehezíti meg. A szőrme egyre elfogadhatatlanabbá válik, sokan irgalmatlanul elítélik a viselőit.

Fontos illemszabályok
A férfi és a nő ruhájának ünnepélyessége mindig legyen összhangban.
Ha nem tudjuk eldönteni, mit vegyünk fel, beszéljük meg a házigazdával vagy más vendéggel.
Soha ne öltözzünk ki túlságosan, kivéve a legünnepélyesebb eseményeket
 
 
0 komment , kategória:  Fontos illemszabályok  
Nincs Cím
  2008-08-19 22:18:40, kedd
 
  VÁLÁS

Egyike a legkellemetlenebb és legfájdalmasabb helyzeteknek. A válás nemcsak űz érintett feleknek nehéz, hanem környezetüknek is, és amennyire lehet, a válópert minél szűkebb körben, minél kevesebb embert bevonva kell lefolytatni.

Előkészületek
A válóperi megegyezésben mindkét félnek arra kell törekednie, hogy méltányosságot és bizonyos kompromisszumkészséget tanúsítson. Az elhúzódó viták a gyerekekről, vagyonról, tulajdonról csak a keserűséget növelik, és rendkívüli kárt okozhatnak a gyerekeknek. Még ha soha többé nem kívánjuk is látni exházastársunkat, legalább mások miatt próbáljunk meg udvariasan viselkedni, ha véletlenül találkoznánk vele; s ha gyermekeink is vannak, az ő kedvükért ne szakítsuk meg a kapcsolatot az apóssal és az anyóssal.

Barát a bajban
Az ilyen nehéz időkben nagy segítséget jelenthetnek a barátok. Ne feltételezzük, hogy tudnak válásunkról, néhány sorban írjuk meg nekik. Különösen fontos, hogy tudassuk róla azokat a felnőtteket (például a tanárokat), akik rendszeresen találkoznak gyermekeinkkel. Ha ismerünk olyan párt, akik nemrég bontották fel házasságukat, biztosítsuk Őket barátságunkról és támogatásunkról. Ha haraggal váltak el, gyakorlatilag lehetetlen mindkét féllel fenntartani a kapcsolatot: hűtlennek tűnhetünk, s a végén mindkettőjüket elveszíthetjük.

Új házasság
Akkor lehet új házasságot kötni, ha az előző felbontásáról megkaptuk a jogerős határozatot. Ha nagyon kicsik a gyermekeink, új házastársunkat elfogadhatják anya- vagy apaként, bár ez fájdalmas konfliktusokhoz vezethet az igazi szülővel. Általában a legjobb megoldás, ha a nevelőapját vagy nevelőanyját a keresztnevén szólítja a gyerek.
 
 
0 komment , kategória:  Fontos illemszabályok  
Nincs Cím
  2008-08-19 22:14:25, kedd
 
  A BARÁTKOZÁS ILLEMTANA

Annak érdekében, hogy megőrizzük barátainkat, be kell tartanunk bizonyos udvariassági szabályokat. Neje feledjük a legegyszerűbb receptet: úgy bánjunk barátainkkal, ahogy tőlük elvárjuk, hogy velünk bánjanak. Ne telepedjünk rá életükre, ne erőszakoljuk rájuk magunkat, de ne is hagyjuk el őket egy új szerelem vagy új barátság miatt. Legyünk velük illedelmesek, a közös programokon vállaljunk részt a költségekből.


Együttlakás

Az együttélés figyelmet, megértést, sőt alkalmazkodást is követel tőlünk. Akár régi barátunkkal osztjuk meg a lakásunkat, akár új ismerőssel, előfordulhat, hogy szokásai, barátai vagy rendetlensége idegesít minket. A kisebb kellemetlenségeken célszerű túltenni magunkat. Ha lakótársunk rendszeresen felbosszant bennünket — például reggelenként órákat tölt a fürdőszobában —‚ legcélravezetőbb, ha őszintén megbeszéljük vele a problémát. Tartsuk tiszteletben magánéletét és tulajdonát: kopogjunk, mielőtt a szobájába lépünk, s engedélye nélkül ne használjuk a holmiját. Két ember különbözőképpen gondolkodik a tisztaságról, ezért előre állapodjunk meg abban, ki milyen házimunkáért felel.
Lakótársak között a legkínosabb problémák egyike a telefonszámla; e kényes ügyben megoldást jelenthet, ha mindenki feljegyzi a saját hívásait, és tételes számlát kérünk.
 
 
0 komment , kategória:  Fontos illemszabályok  
Étkezés
  2008-08-19 22:12:57, kedd
 
  ÉTKEZÉS

A helyes étkezési szokások az etikett sarokkövei. Alapvetően gyakorlati útmutatók. Abban segítenek, hogy a lehetőségekhez képest minél könnyebben és elővigyázatosabban ehessünk; hogy a nélkül fogyaszthassuk el az ételt, hogy ezzel asztaltársainkat zavarnánk. Ezek az elírások azonban nemcsak az étkezésre vonatkoznak, hanem minden egyébre, ami az asztalhoz üléstől a leszedésig történik.

Leülés
Hivatalos étkezéseken nem ülhetünk addig asztalhoz, amíg a háziasszony és a díszvendég helyet nem foglal, vagy amíg a házigazda hellyel nem kínálja őket. Győződjünk meg róla, hogy a megfelelő helyet foglaltuk el, és segítsünk a szomszédunknak is. Próbáljunk egyenesen ülni, kezünket tartsuk az ölünkben, vagy könnyedén pihentessük az asztalon.
Ha kaptunk szalvétát, a leülést követően bontsuk szét és terítsük az ölünkbe. A szalvéta nem bébielőke; arra szolgál, hogy szánkról és állunkról a kis morzsákat letöröljük. Protokolláris étkezéseknél szigorú ültetési rend van. Vegyük figyelembe, hogy nem ültethetünk egymás mellé akárkit. Ezek szigorú előírások, betartásuk nem könnyű. Ezzel a témával részletesen az Ültetési rend című fejezetben foglalkozunk!

Kínálás visszautasítása
Ha bizonyos ételeket bármely okból nem ehetünk, erre lehetőség szerint a meghívásra adott válaszban figyelmeztetni kell a vendéglátót. Ha mégsem sikerül kitérni előle, csak nagyon keveset vegyünk abból az ételből, s a többiből együnk sokat, és amennyire diszkréten csak tudjuk, hagyjuk ott a ,,maradékot". Tökéletesen elfogadható, ha bort vagy bármely más szeszes italt visszautasítunk. Az elhárítás megerősítéseként tenyerünket egy pillanatra a poharunk fölé emelhetjük.

Az étkezés megkezdése
Még ha a házigazda felszólít is minket, hogy a kiszolgálás után kezdjünk enni, illik megvárni, míg néhány más vendég is megkapja az ételt; velük együtt lássunk hozzá. Ha bizonytalanok vagyunk benne, milyen evőeszközt használjunk, és miként fogyasszunk egy adott ételt, kérdezzük meg, vagy figyeljük meg a tapasztaltabbak módszerét. Általános szabály, hogy az evőeszközök a fogások sorrendjében helyezkednek el a tányér mellett; mindig a szélsővel kezdjünk.
Ha a bal szélen kicsi kést találunk egy kis tányérban, az a zsemletányér vajkéssel és a kenyér vajazásához való. A vajat a vajtartóból az erre a célra odakészített késsel vegyük ki, ne a sajátunkkal. A kenyérből mindig csak egy kis darabot törjünk, s azt vajazzuk meg.

Kiegészítő ételek
Ha van valami az asztalon, például valamilyen mártás, ami tőlünk messze van, kérjük nyíltan, vagy kínáljuk vele a szomszédunkat, abban a reményben, hogy felajánlja nekünk is. Udvariatlanság az ételt kóstolás nélkül megsózni vagy borsozni; azt sugallja, íztelennek véljük. Minden fűszert és savanyúságot tegyünk a tányér szélére, és falatonként adagoljuk az ételhez; csak a parmezán sajtot, a frissen őrölt borsot és a szóróedényben lévő sót szórjuk közvetlenül az ételre. Nem illik olyan dolgot kéri ami nincs az asztalra készítve; ez kritikának számít a vendéglátó felé, és kétszeresen is kínos, ha éppen nincs a háznál, amit kérünk. Ugyanakkor egy pohár vizet egészen nyugodtan kérhetünk.

Az evőeszközök használata

Az evőeszközök helyes használatát úgy állapították meg, hogy minél könnyebbé tegye az étkezést, és elkerülhető legyen, hogy könyökünkkel a szomszédot meglökjük.
A legáltalánosabb evőeszközpáros a kés és a villa (ezt hívjuk nagyváltásnak): a kés nyele a jobb kezünkben helyezkedik el, a mutatóujj a nyél tetején, a penge irányába mutat; a hüvelyk- és a középső ujj tartja a kés nyelét. A kést csak az ételek vágására használjuk, valamint arra, hogy a lefelé fordított villára rásegítsük az ennivalót. Nem használható az ételek lapátolására, és sohasem vehető a szájba. Hasonlóan tartsuk a villát a bal kezünkben: a mutatóujj a villa ága felé néz, s a hüvelyk- és középső ujj tartja a helyén.
A villával nem illik ,,lapátolni", bár ez alól kivételt képezhet a rizs és a borsó (lásd lejjebb). A villát nem szabad átvenni a jobb kézbe, és vágni vele az ételt. A spagettit és makarónit evőkanál segítségével tekerjük fel a villára.
Amerikában szokás a villát jobb kézben tartani, Európában azonban nem.

A kanalat jobb kezünk hüvelyk és középső ujjával tartjuk. A levest a tányér széle felé kifelé kanalazzuk. Soha ne szürcsöljük ki az utolsó pár kanál levest a tányérból. Emeljük meg tányérunk szélét, úgy merjük ki, Soha nem magunk felé billentjük a tányért! A villát használhatjuk magában, a kanalat is, de a kést nem!
Az evőeszközökkel soha ne hadonásszunk, magyarázat közben ne használjuk nyomatékosítására, ne hajoljunk a tányér fölé. Étkezés közben, ha kisebb szünetet tartunk,, az evőeszközt helyezzük a tányérra ne az asztalra; az étkezés végén pedig helyez a tányér közepére, szárait jobb oldalra fordítva.

Különleges ételek

Bizonyos ételekkel nehezen birkózunk meg, némelyeket kézzel kell enni, másokat különleges ,,eszközökkel". Az olyan ennivalókat, mint a rizs és a borsó, igen nehéz lefelé fordított villával enni, de hivatalos étkezésekkor ez a szabályos módja, így meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt. Kötetlenebb alkalmakkor azonban már megengedhető visszafordítani a villát, és így ráemelni az ételt.
A kézzel ehető ételek közül az articsókával, spárgával és rákkal találkozunk a leggyakrabban. Amikor a kezünkkel eszünk, sohase nyaljuk le az ujjunkat; szalvétával töröljük tisztára, vagy ha van, kézmosó edényben öblítsük le.
Ha articsókát szolgálnak fel, leveleit egyenként szedjük le, a rostos végénél tartva merítsük fehér tövét a mártásba, és fogunkkal húzzuk ki a ,,húsát". A megmaradt levélrészt tányérunk szélén helyezzük el, hacsak nem kaptunk erre külön tálat. Az articsóka bolyhos feje nem ehető, belső részét pedig késsel és villával fogyaszthatjuk el.
Ha a spárgát egészben, külön fogásként tálalják, akkor a kezünkkel kell enni. Egyenként fogjuk meg, és mártsuk a mártásba. Ha fiatal és puha a spárga, az egész szár elfogyasztható, de ha a vége kemény, hagyjuk a tányérunk szélén. Ha a spárgát más étel részeként tálalják, késsel, villával együk, vagy speciális csirág fogóval.
Ha egész rákot kapunk, először húzzuk le a farok részt, majd távolítsuk el a lábakat és a páncélt, végül szedjük le a fejét. Ha mártással tálalják, merítsük bele, és máris fogyaszthatjuk.
Sok egészben (héjában, kagylójában Stb.) tálalt állatfélét különleges ,,eszközökkel" kell enni. A csiga házát például egy különleges csipesszel tartjuk, és kis fogvájóval vagy kétágú villácskával vesszük ki a húst. A friss osztrigát kis villával kell kiemelni a kagylójából. A villát tartsuk a jobb kezünkben, a ballal pedig fogjuk meg a héjat, s válasszuk el a húst a kagylótól. Ezután a villával kiszedhetjük a húst, de a kagylót felfordítva, egyenesen a szánkba is önthetjük a tartalmát. A kagylóhoz speciális eszközt kapunk, amellyel kivehetjük a húst, de használhatjuk erre a célra egy másik kagyló héját is. A homár húsát késsel és villával kiszedhetjük, ezután úgy vágjuk össze, ahogy más étellel tennénk. Rák ollóját egy külön erre a célra kapott eszközzel válaszuk el a húsától. Sült csirkecomb esetén csak abban az esetben foghatjuk meg kézzel, ha a végén papírszalag van. Ez egyrészt díszíti az ételt, másrészt lehetőséget biztosít arra, hogy ne zsírozzuk össze kezünket. Megfoghatjuk akkor is, ha kézmosó edény áll rendelkezésre. Papírszalvétába nem célszerű törölnünk kezünket, mivel ráragadhat és ez gusztustalan látványt, nyújt.

Hogyan viselkedjünk az asztalnál?

Akkor viselkedünk helyesen, ha udvariasak és figyelmesek vagyunk a többiekkel. Gondoskodjunk arról, hogy szomszédaink mindennel el legyenek látva, amire szükségük lehet. Vegyünk részt a társalgásban, soha ne legyünk hangadók, s dicsérjük az ételt a házigazdának. Mulyaság társaságban nem megszólalni, gubbasztani, illetlenség hangoskodni, feltűnősködni.
Csukott szájjal együnk, s természetesen ne beszéljünk, ha étel van a szánkban, bármennyire szeretnénk is azonnal elmondani valamiről a véleményünket. Sokszor a ,,Ne beszélj tele szájjal!" helyett véletlenül azt mondjuk gyermekeinknek: ,,Ne egyél tele szájjal!" Ez a nyelvbotlás önmagában is egy illemtani jó tanács: csak kis falatokat vegyünk a szánkba — ha tényleg tele van a szánk, igen nehéz csukva tartani rágás közben.
Ha valamilyen magot vagy rágós falatot ki kell köpnünk, olyan diszkréten tegyük, amennyire csak tudjuk. A villánk segítségével helyezzük a tányér szélére. Ha egy kis étel vagy ital kiloccsan a terítőre, ne törődjünk vele; ha viszont annyit öntünk ki, hogy kárt okozunk, kérjünk bocsánatot, és ajánljuk fel, hogy segítünk a kitisztításában, vagy fizetjük a tisztítási számlát. Minél kevesebbet fontoskodjunk, s amilyen hamar csak lehet, folytassuk az étkezést.
Próbáljuk szabályozni az étkezési sebességünket, hogy ne kelljen órákat várakoznunk a többiekre, de mi se várakozzunk sokat. Nem illik az asztalnál vakarózni és szimatolni. Ha köhögni vagy tüsszenteni kell, forduljunk el az asztaltól, és kezünket vagy zsebkendőnket tegyük az arcunk elé. Általában próbáljunk meg az étkezés alatt az asztalnál maradni, ha mégis valami miatt távozni kényszerülünk, ezt csendben tegyük, és hamar térjünk vissza.
Ne együnk a kezünkkel, hacsak a házigazda nem teszi, és ne nyaljuk le az ujjunkat. Ha az étel — például az articsóka — megkívánja, hogy kézzel együk, kézöblítő csészében mossuk le a kezünket: tegyük ujjainkat a vízbe, majd a textil szalvétánkkal töröljük szárazra.
Ha valakit közeledni látunk a borosüveggel, ne ürítsük ki rögtön a poharunkat, hogy minél többet lehessen beleönteni.

Végül, sokan nem tartják összeegyeztethetőnek a dohányzást az evéssel: ne dohányozzunk anélkül, hogy engedélyt kérnénk, s ha lehet ne is kérdezzük meg, amíg mások esznek. Ha mégis dohányzunk, kínáljuk körbe a cigarettát. Ha minket kínálnak, nem illetlenség visszautasítani, viszont adjunk tüzet, ha van. Szivarozni és pipázni étkezés közben szigorúan tilos és nagyfokú udvariatlanság! Étkezés után viszont nem tiltott. Kérdezzük meg a többieket, zavarja-e őket a füst. A pipa és a szivar elfogyasztása bensőséges eseménynek számít, érdeklődést, kíváncsiságot válthat ki partnereinkből. Legyünk tehát elnézőek és segítőkészek kérdéseik megválaszolásában. Piázó, szivarozó embernek illetlenség tüzet adni!! Cigaretta elnyomását határozott mozdulattal végezzük, és ne kenjük vele körbe a hamutálat. A hamutálat soha ne használjuk kukának. Ne dobjunk bele gyümölcshéjakat, pl.: banán. Ne dobjunk bele celofánt vagy egyéb szemetet sem. Mindennek meg van a maga helye.

Fontos illemszabályok
Dicsérjük az ételt a házigazdának.

Mindkét asztalszomszédunkkal beszélgessünk.
Ha valami nincs a közelünkben (például a só), kérjük el, de ne nyúljunk át érte az asztalon.
Ne beszéljünk tele szájjal.
Társalgás közben ne hadonásszunk az evőeszközzel.
Ne nyaljuk le az ujjunkat.

Dohányzás előtt érdeklődjünk, szabad-e, ha igen, kínáljunk. (csak szűk társaságnál célszerű)



 
 
0 komment , kategória:  Fontos illemszabályok  
Szerelem
  2008-08-19 22:11:47, kedd
 
  SZERELEM

Bár az érzelmi életet már nem uralják a bonyolult lovagias szabályok, azért ma is van néhány elemi udvariassági gesztus, mely könnyebbé és élvezetesebbé teszi a férfi-nő kapcsolatot. Ugyanakkora pároknak nemcsak egymással kell törődniük, hanem a környezetükben élőkkel is. Zavaró lehet a kívülálló számára a nyilvános helyen összebújó, csókolódzó vagy flörtölő pár. Továbbá ne hagyjuk el barátainkat szerelmünk kedvéért: a barátságok általában tartósabbak, mint a szerelmi kapcsolatok.

Randevúkérés

Amikor két ember találkozott, és jól érezték magukat egymás társaságában, teljesen elfogadott, hogy a férfi vagy a nő érintkezésbe lép a másikkal, és javasolja, találkozzanak újra. Jobb, ha a meghívó ajánl valamilyen programot is — például egy ebédet vagy színházlátogatást —‚mint ha csak egyszerűen megkérdezi: ‚találkozhatnánk?" Ez megoldhatja mindkét fél számára a ,,Mit vegyek fel?" gondját is.
Ha olyasvalaki hív meg minket, akivel nem szívesen találkoznánk újra, a lehető legdiplomatikusabban utasítsuk vissza a meghívást, s vegyük elejét a további ajánlatoknak is, ne engedjük feltételezni, hogy más időpont esetleg megfelelne a számunkra. Végül is, az invitáló félnek rá kell jönnie, hogy nem akarunk találkozni vele. Ha mi szeretnénk meghívni valakit, ne támadjuk le, ne szegezzük neki a kérdést: ,,Szóval, mikor is érne rá?", amire kénytelen megadni egy dátumot, vagy egyenesen megmondani, hogy nem akar velünk találkozni. Ha valaki kitérő választ ad ugyan, valójában mégis szívesen találkozna velünk, akkor ő ajánl egy újabb időpontot. Az első randevú után se árasszuk el a másikat meghívásokkal: ha valóban kedvel, talál alkalmat, hogy újra láthasson minket.

Az első randevú

Amikor egy férfi először kér randevút, mindenképpen arra kell törekednie, hogy előbb érjen a találka helyszínére, nehogy a nőnek várnia kelljen. Ha a férfi ebédre vagy színházba hívta a nőt, annak nem kötelező felajánlania, hogy fizeti a részét, bár sok nő szeret hozzájárulni a költségekhez. Ugyanakkor barátságtalan dolog a fizetésen vitatkozni, ha a hívó fél ragaszkodik ahhoz, hogy ő fizessen. Sok nő szereti a ki-ki alapon történő fizetést, így nem érzi magát lekötelezve a férfinak, s nem érzi kötelezőnek, hogy ágyba bújjon vele. Ha azonban a férfi mégis ragaszkodik a fizetéshez, a nőnek nem kell ettől megrémülnie; sehol sincs az leírva, hogy az ágyban kell meghálálni a vacsorameghívást.
A randevú végén a férfinak illik hazakísérnie a nőt, s meg kell várnia, hogy biztonságosan belépjen a házba. Ha a nő behívja magához partnerét, ezt a férfiak sokszor szexuális ajánlatnak fogják fel: ha a hölgy nem így értette, ezt azonnal tisztáznia kell.

A szex illemtana

A szexszel kapcsolatban két nagyon fontos dolgot kell megjegyeznünk: az első: senkit sem szabad kényszerítenünk szexuális kapcsolatra; a második, hogy a partnereknek meg kell beszélniük, és egyetértésre kell jutniuk a védekezést illetően. Az AIDS és más, nemi úton terjedő betegségek elleni védekezésként az egymást nem régen ismerő partnereknek a gumi óvszer használata ajánlott. Ma már elfogadott és általános is, hogy a lányok gumi óvszert tartanak maguknál, és sokan állítják, hogy nem szednek tablettát (még olyanok is, akik valójában szednek), s megkérik a partnert az óvszer használatára. Nagyon fontos, hogy mindkét fél egyaránt érezzen felelősséget a védekezésért; ne feltételezzük, hogy a partnerünk biztosan megtette az óvintézkedéseket.
A szexuális együttlét alatt vagy után durva dolog kritizálni a másikat; ez mindig a bizonytalanság jele. Ha a szeretkezés után rövid időn belül távoznunk kell, ezt ne tegyük hirtelen, s adjuk tudtára társunknak, hogy szeretnénk még vele találkozni. Ideális esetben a párnak már előre tisztában kell lennie azzal, hogy hosszú távú kapcsolat kezdődik köztük, vagy az éjszaka csak egyszeri alkalomra szólt. Ha nincs szándékunkban belemerülni egy kapcsolatba, több fájdalmat okozunk a partnernek, ha az első éjszaka után újra keressük vele a találkozást. Ha azonban valóban kötődünk valakihez, jó hatással lehet a másikra, ha a találka utáni napon egy kis ajándékot küldünk érzelmeink és tiszteletünk jeleként.

Szakítás

A kapcsolat befejezése mindkét félnek igen nehéz. Annak, aki kezdeményezi a szakítást, ezt a lehetőségekhez képest minél gyorsabban és kíméletesebben kell tennie; ha megpróbáljuk szőnyeg alá söpörni a problémákat, vagy nincs elég bátorságunk a nyílt szakításhoz, megnehezítjük a válást, s növeljük partnerünk bánatát. Ha csak lehet, személyesen beszéljük meg az elválást: a levél túl hidegnek és szívtelennek, a telefonhívás kényelmesnek és lekezelőnek tűnhet.
Ha partnerünk közli velünk, hogy elhagy minket, ne próbáljunk vitatkozni vele, vagy könyörgéssel maradásra bírni; ez csak tovább rombolná önbecsülésünket, s még keserűbbé tenné számunkra a szakítást.

Fontos illemszabályok

Ha valaki megtetszett nekünk, ezt adjuk tudtára.
Hogy elkerüljük a sértődést, jobb idejekorán tisztázni, mit érzünk a másik iránt.
Szexuális kapcsolat előtt mindig beszéljük meg a védekezés módját.
Ne bombázzuk a másikat meghívásokkal.
Ne dobjuk el a régi barátot új szerelmünk kedvéért.
Ne csókolózzunk nyilvános helyen.

 
 
0 komment , kategória:  Fontos illemszabályok  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2305
  • e Hét: 7597
  • e Hónap: 87155
  • e Év: 2028435
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.