Regisztráció  Belépés
yaskane.blog.xfree.hu
EZ AZ ÉV AZ ÉN ÉVEM. AMIRE VÁGYOM, AZT ELÉREM. SIKERES ÉS BOLDOG VAGYOK. A CSODÁK ÚTJÁN HALADOK. yaskane :)
2008.10.16
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 108 
Pünkösdi Búcsú Plosszentkúton
  2018-05-21 22:55:44, hétfő
 
  Link



Pünkösdhétfői ünnepi szentmise élő közvetítése itt! Link
 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Húsvét-Pünkösd  
Egy forrás az Alföld közepén...Pálosszentkút
  2018-05-21 22:54:13, hétfő
 
  A hely legrégebbi története
Szentkút legrégibb történetét meglehetős homály borítja. Annyit azonban az 1875-i ásatások alkalmával minden kétséget kizárólag megállapítottak, — amikor is pogány sírokat, hamvvedreket, s a felsőbb földrétegekben pedig keresztény eredetű faragott köveket és sírokat, stb. találtak —‚ hogy a pogány világ letűnése után virágzó keresztény község terült el a későbbi Ferencszállás helyén.
Bizonyos, hogy azon a helyen, ahol a mai templomocska áll, több, mint 200 éven át mintegy 600 lelket befogadó Szt. István korabeli templom emelkedett.
A tatárjáráskor Ferencszállása sem maradt érintetlen. Utána kietlen pusztasággá változott minden. A kitűnő szervezőképességgel rendelkező IV. Béla király az elnéptelenedett országrészeket ismét benépesítette. Ekkor kerültek az első letelepített kunok Kiskunfélegyháza környékére, s újra felépítették romjaiból Ferencszállását.
A Félegyházát és annak Szt. István korabeli templomát 1526-ban feldúló és porig égető török csapatok ugyan valószínűleg elkerülték Ferencszállását, de később, Rudolf császár idejében, tehát 1576 után, ez a kun település sem kerülte el végzetét. A törököket ugyanis csúfos vereség érte a sziszeki csatában. Ennek megtorlásul tatár martalóc hordákkal felerősített seregükkel fergetegként rátörtek az országra és újból végigpusztították az Alföldet. ,,Ezen időtől fogva — Írja Pál Kálmán kiskunfélegyházi múzeumőr —‚ a békét hirdető harangszó századokon át nem csendült meg a ferencszállási pusztán. Csak olykor-olykor zavarta meg a komoly csendet a kecskeméti és szegedi pásztorok nyájainak méla kolompolása, amint a feldúlt templom kormos falai és égre mutató csonka tornya körül tilinkószó mellett legeltették jószágaikat."
Szentkút eredete
Az egyhangú életet élő csendes, zárkózott pásztorok közös kincsként őrizték Ferencszállása borzalmakkal teli végnapjának emlékét. Emlékeik középpontjában az a kis forrás állott, mely a hajdani templomuk előtt csörgedezett víg csacsogással. A hagyomány szerint ebbe a forrásba rejtették el a török hadak elől Ferencszállása lakói a legméltóságosabb Oltáriszentséget. Ehhez a forráshoz, mint egy templomhoz el-eljártak imádkozgatni. A török hódoltság megszűnte után ismét benépesedett az elhagyott vidék. Mária Terézia királynő kívánságára az 1741-i országgyűlés kapitányságokba tömörítette a kunokat, így a lakosság lassanként visszatelepedhetett. A királynő megengedte, hogy a kunok megválthassák magukat, és ezzel visszaszerezzék régi szabadságukat. A nép pedig boldogan rendezkedett be ősei földjén, amellyel lélekben eddig is egy volt száműzetése alatt.

Az elpusztult községet nem építették újjá, hanem elszórt tanyákon kezdték meg új életüket. Nagy tisztelettel vették körül őseik templomának mohosodó romjait, amelyek szomorú emlékeztetőként maradtak meg a hajdani gazdag, fejlődő Ferencszállása községből. A forrás pedig, amelynek szűk nyílása szolgált egykor menedékül az Úr testének, változatlan frissességgel csobogott tovább.
Ekkor történt, hogy a Boldogságos Szűz kiváló módon mutatta ki szeretetét a környék lakói iránt. Így mondja el a legenda:
1791-et írtak akkor. Egyik pásztor, amint nyugat felé haladva Majsa irányában nyáját legeltette, egyszer csak éjfél tájban egy eddig előtte teljesen ismeretlen forrásra bukkant, amelyből egyre erősbödő fény tört elő, majd a Boldogságos Szűz Mária áldást osztó alakja bontakozott ki és mennyei hangok hallatszottak. A pásztor e csodás látomást azonnal elbeszélte pásztor társainak. Majd a hír gyorsan elterjedt a környék közeli és távoli lakosai között. Sűrű rajokban indultak meg a környék lakói a forrás felé, amelyet szent énekeket zengve és imádkozva térdeltek körül. Korsóikat, edényeiket megmerítették a forrás vizében és elvitték otthonmaradt betegeiknek. Egymás után több csodás gyógyulás híre kelt szárnyra, úgyhogy a nép szinte szakadatlanul hullámzó csoportokban, egyre távolabbi vidékről kereste fel a forrást, vagy mint akkoriban nevezték, a Boldogasszony ferencszállási erecskéjét.
Ez időből maradt ránk a következő csodás elbeszélés is:
Egy béna koldus érkezett böjtölve és imádkozva Szentkútra s midőn rózsafüzérjének áhítatos imádkozása közben fel-felfohászkodva a mindenkor segítő szent Szűzhöz, lábait a forrás vizében megmosta, bénasága azonnal megszűnt s mankójának segítsége nélkül is tudott járni. Hangosan magasztalta Istent és a Boldog- asszony irgalmas szeretetét s mankóját beleszúrta a laza talajba a kút mellett, amely ott kihajtott és az ún. mankófává terebélyesedett, ágakat és dús levélzetet hajtva több évtizeden át a zarándokok csodálatának a tárgya volt. Miután kiszáradt, a hívek önző buzgóságból apró darabokra vagdosva széthordták s e kis szilánkok nem egy kunsági családnak féltve őrzött kincsei. E csodás esemény emlékére készítették a ma is használatban lévő lábmosó medencét.
A zarándoklások azonban mindezek ellenére sem szűntek meg. Erre a városi tanács gyökeres intézkedésre határozta el magát: elrendelte a forrás betömését. A parancs végrehajtására nem volt rábírható senki, még azok sem, akik közvetve alárendeltjei voltak a tanácsnak, s így állásuk forgott kockán. Végre egy tanyai ember afeletti haragjában, hogy a zarándokok a forrás közelében húzódó földjén némi kárt tettek, betömette a forrást. De hiába! A víz megsokszorozódva és fokozottabb erővel tört fel, körülmosta a belégyömöszölt anyagot s mintegy két méter nyílást vájt magának. Aki hallotta, égi intésnek vette az eseményt.
Áldozatkész lelkek faráccsal bekerítették a most már kúttá nagyobbodó forrást és a víz kivezetésére a serény kezek favályút is ácsoltak, a kút fölé pedig kis szobrocskákkal díszített védőtetőt emeltek. Ez időtől kezdve még több és távolabbi helyekről érkeztek népesebbnél népesebb zarándokcsoportok. Egyre több és több ima, ének került forgalomba a napokon és éjszakákon át ájtatoskodó tömeg körében s ezek már mind a ,,Szentkúti Szűzanyához" szóltak. Hiába állták el a pandúrok az utakat, a nép a földeken keresztül közelítette meg a szent kutat. Különösen Pünkösdkor és Mária-ünnepeken hatalmas tömegekben jött össze a megye lakossága.
Közben elhatározták, hogy a romok helyén Új templomot építenek. Az elhatározást tett követte. 1873-ban már kápolna-építő bizottság is alakult, amelynek főmozgatója egy földesgazda, a lelkes Mallár Pál volt. 1875-ben meg Is kezdődött az építkezés Móczár István ács és kőművesmester irányításával. Az építkezéshez a régi templom használható köveit is beépítették. Ezekből került ki a kőkereszt is, amely a mai főoltár mögött található. Az alapok kiásásakor mintegy két kocsira való emberi csontot találtak, melyek feltehetően a régi templom körüli temetőből származtak. Ezeket a templom előtti kőkereszt tövében hantolták el. A templom építéséhez szükséges téglákat Darányi Sándor és Csányi István adták.
1884-ben új építményekkel szépült Szentkút. Csányi Lajos és felesége, Tóth Franciska a templom és a Szentkút közé keresztúti állomásokat építettek, amelyekre a stációképeket és a vasajtókat Kiss Károly és neje, Fazekas Szűcs Anna adományozta. Mivel ezeket az idő már nagyon megviselte, sokakat foglalkoztatott a gondolat, hogy szebb, ízlésesebb módon építsék újjá, ami meg is valósul 1957-ben, ahogy az mai is látható az árkádsorok alatt. Majd 1979-ben árkádok végén Szentkereszt-kápolna készül, Rácz Gábor művész alkotása.
Végre a ferencszállási puszta felosztásának évében, 1885-ben, Szabó Ferenc félegyházi apátplébános meg engedte, hogy a hívek zászlókkal, búcsús kereszttel vonulhatnak Szentkútra. Engedélye osztatlan örömmel töltötte el Kunság Mária-tisztelő híveinek tömegét. A kis kegyhely egyre szebbé, csinosabbá lett. 1888-ban Kiskunfélegyháza város átvette a Szentkút feletti kegyuraságot. A város a kegyhelyet megnagyobbította és befásította. Hazánk ezeréves fennállásának emlékére 1896-ban a templom előtt kissé oldalt, K. Szabó Imréné, Kiss Márta Szép csúcsíves kis kápolnát emeltetett a skapulárés Szűzanya tiszteletére.
A kegyhely őrzői
A plébánosi teendők ellátása Szentkúton a kiskunfélegyházi Szent István-plébánia jogköre lett. A kegyhely egyházi elismerése azonban csak a pálos rend megtelepedésével, 1939-ben történt meg. A világháború előtt és utána is több ízben merült fel a gondolat, hogy az Alföld egyik legnagyobb és legkedvesebb búcsújáró helye végre állandó lelkigondozást nyerjen. A terveket előbb a világháború, és az azt követő események hiúsították meg, majd az anyagi nehézségek. Ebben az időben történt, hogy a pálosok 150 évi száműzetésük után visszajöhettek Magyarországra.

Budapesten a Szent Gellért hegy oldalában létesített Sziklatemplomot és a festőien szép kolostort kapták meg. Pécsett pedig a Mecsek lejtőjén, gróf Zichy Gyula, kalocsai érsek nyújtott otthont a pálos újoncoknak. A kettős alapítás lehetővé tette a pálosok gyarapodását. Így adódik alkalom Ferencszállásra való beköltözésre is 1940-ben.

A templom is kibővült a sekrestyével és gyóntató helyiséggel. Az így otthont nyert pálosok megkezdték közös szerzetesi életüket és a kiskunfélegyházi újtemplom plébániája hűséges segítőtársaivá szegődtek a ferencszállási hívek lelki gondozásában. A szentkúti templomocskában tevékeny lelkipásztori munka folyt. A tanyai nép örül, hogy van már mindennap szentmiséje, betegeiknek vigasza, és gazdagabb lett lelke Isten kegyelmével. A pálosok 1940-1950-ig, a rend megszüntetéséig irányították a kegyhely életét. Közben 1945 júliusától a pálos atyák helyi káplánságot hoztak létre a népes tanyavilág lelki gondozására. A káplánságot 1948-ban a megyés püspök önálló lelkipásztori állomássá alakította.

A pálosok megérkeztéig évi négy búcsút tartottak. Az év első búcsúját Krisztus keresztje feltalálásának ünnepén (május 3.), a második s egyben legnagyobb búcsút pünkösdkor, a harmadikat Kisasszony napján (szeptember 8.), az év utolsó búcsúját pedig a Szent Kereszt felmagasztalásának napján (szeptember 14.) tartották. [1]
Fehér barátok nélkül...
A kommunista hatalomátvétel után 1950-ben Magyarországon feloszlatják a legtöbb szerzetesrendet, így a pálosokat is. A kegyhely a váci egyházmegye fennhatósága alá kerül. Minden államosítva, kivéve pár szobát a kolostorban és a templomot. A kolostorból iskola lesz, Csak egy kis helyiséget hagynak mag a plébánosnak. Az élet azonban nem áll meg, a kegyhely fejlesztése folytatódik, a helyi lelkipásztoroknak és a buzgó híveknek köszönhetően. 1965-ben többszöri kérelem benyújtása után végre visszaszerzik a kegyhely 5 hold területét, amit a hívek bekerítenek. 1965-ben Takács István festőművész a Szűzanya életéből vett jeleneteket festi meg a templom menyezetén.
1976-ban felépül a lourdesi barlang, mely Bozóky István műköves mester alkotása. 1981-ben megnyílik a Mária-múzeum. Az értékes, kiállított tárgyakat Kátai Géza plébános gyűjtötte.
Az élet Szentkúton ma
A régebbi atyákra, akik még 1940-1950-ig működtek Pálosszentkúton, szívesen emlékesnek vissza, főleg az öregek, akik még személyesen ismerték az akkori pálosokat. Annak ellenére, hogy a kommunizmus sokat pusztított és sokan eltávolodtak a vallástól, az akkori tanyai emberek utódaiban is él még a a tisztelet és segítőkészség a pálosok felé. Ennek megfelelően a kegyhely körüli munkákban, a búcsúkra való előkészületben a helyiek szívesen segítenek.

Link
 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Húsvét-Pünkösd  
Áldott Húsvétot!
  2018-03-31 20:24:03, szombat
 
  A bujdosó imája

Uram, ki fönt az égben
lakozol a fényességben,
gyújtsd föl szent tüzedet
az emberek szívében.
Az emberek agyára
áraszd el bölcsességed.
Értsék meg valahára
mi végből van az élet.
Arasznyi kis idő csak,
mely ajtódig vezet.
De előre csak a jó visz,
a gonosz vissza vet.
Legyen megint az ember
képedre alkotott!
Utálja meg már egyszer
mit maga alkotott.
Romlandó kincsekért
ne törje magát senki.
Igyekezzék helyettök
jobb kincseket szerezni.
Jó tettek nyugalmát.
Derűt és békességet.
Mit el nem fúj az orkán
s rontó tűz meg nem éget.
Gőgből és gyűlöletből
mindent, mit föltalált:
vedd ki Uram kezéből
a keserű pohárt.
Rémségek éjszakáját
váltsad föl virradatra.
Az emberi világot
szebbre és igazabbra.
Hogy törvények közt az első
a szeretet legyen.
Üljön jóindulat
a kormányszékeken.
Az igazság előtt
hajoljon meg a fegyver
s élhessen szabadon
e földön minden ember.
És legyen egy akol.
És egy legyen a pásztor.
Növelj pásztorbotot
virágzó rózsafából.
S ha mindeneket szépen
elrendeztél ekképpen:
a népek közt, Uram
nekem is van egy népem.
Ha érdemét kegyednek
a szenvedéssel méred,
úgy egynek sincsen annyi
szent jussa, mint e népnek.
Mások bunéért is
őt verte ostorod.
Sok súlyos nagy keresztet
szó nélkül hordozott.
Legjobb fiait vitte
mindég a Golgotára
s jótettének soha,
csak bűnének volt ára.
Uram, adj békességet
a Kárpátok között!
Sehol még földet annyi
könny s vér nem öntözött.
Sehol még annyi színes
nagy álom nem fakadt
s árvábbak prófétáid
sehol sem voltanak.
Sehol annyi virág
és sehol annyi bánat.
Szeresd jobban, Uram,
az én szegény hazámat!
Bár megtagadta tőlem
a békét s kenyeret:
engem sújtasz, Uram,
amikor őt vered.
Mert népem. Fajtám. Vérem!
Fájdalma bennem ég!
Szánd meg Uram Isten
Attila nemzetét.
Adj békés aratást
sok vérvetés nyomán.
Nyugodjék meg kezed
gondverte otthonán.
S ha áldásod e földön
elért kicsinyt, nagyot:
jussak eszedbe én is,
ki bujdosó vagyok.
A Kárpátok alatt,
ahol apáim éltek,
rendelj ki nekem is
egy csöndes menedéket.
Csak akkora legyen, hogy
elférjek én s a béke.
Nézzen az ablakom
patakra, fára, rétre.
Kenyér mellé naponta
jusson egy szál virág
s láthassam, amint Téged
dicsér egy új világ...
Uram, ki fönt az égben
lakozol fényességben,
hallgasd meg kegyesen,
hallgasd meg könyörgésem.

/ Wass Albert /



 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Húsvét-Pünkösd  
Miről szól a Húsvét?
  2018-03-31 20:14:45, szombat
 
  Aranyosi Ervin: Miről szól a Húsvét?

Miről szól a Húsvét? A feltámadásról!
A hit győzelméről! Miről szólna másról?
Hogy a szenvedésnek, akkor lehet vége,
ha szeretet ébred mindenki szívében!
Ha félelmeinket el tudjuk engedni,
ha képesek vagyunk új emberré lenni.
Mert akik bántanak, tanítanak minket,
s nem kell visszaadni, attól óva intlek!
Tanuld meg hát büszkén viselni kereszted,
s ha így méltóságod már visszaszerezted,
légy a megbocsájtó, mindenkit megértő,
s csökken majd a bántó, s elkerül a sértő!
Tisztulj meg belülről, kezdd el változásod,
s meglátod követ majd újuló világod.
Szívedben a jóság, hagyd hogy feltámadjon,
aztán a valóság, méltó választ adjon.
Mit üzen a Húsvét? Higgyél önmagadban,
higgyél a lélekben, s ne csak az anyagban!
Mert a lélek túlél, feltámadni képes,
ám a test csak szolgál, földi léte véges.
Csak te rajtad múlik, utad hogyan járod,
teremts hát lelkesen boldogabb világot!
Keresd az örömöt, s tedd le a kereszted,
ezzel fájdalmaid végleg elereszted.
Támadj fel kegyes nép, kezdj magadban hinni,
nem elég az Úrnak szép véréből inni!
Újulj meg, virágozz, akár a természet,
a feltámadásból vedd csak ki a részed!
Határozd el, kérlek: - Mától szebben élek,
önmagam teremtek, s jövőmtől nem félek,
újra magam leszek, mihelyt feltámadok,
s minden kihívásra méltó választ adok!

Link

 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Húsvét-Pünkösd  
Húsvéti png képek
  2018-03-31 18:07:39, szombat
 
  .













.





.









.









.







.

 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Húsvét-Pünkösd  
Miért van INRI felirat a kereszteken?
  2018-03-30 19:18:00, péntek
 
  Bár a szenvedésről szól, Nagypéntek mégis valódi ünnep, amikor a szenvedés és a halál megtapasztalásával Isten közösséget vállalt az emberrel. Epés bor, víz helyett ecet és a Jézus ellen felhozott vádak - teológus segítségével mutatjuk be a csaknem 2000 éve lejátszódó eseményeket.
Link
 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Húsvét-Pünkösd  
Nagyheti kalauz
  2018-03-30 19:14:00, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Húsvét-Pünkösd  
Mi lesz veled édes fiam ezekben a napokban?
  2018-03-26 14:19:53, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Húsvét-Pünkösd  
Húsvéti Jézus (locsoló)versek
  2018-03-21 13:52:06, szerda
 
  Szép szívvel es szájjal dicsérjük az Atyát.
Az Atyaistennek imádandó fiát,
Hogy el ne hagyta érni húsvét másodnapját.
Én is, íme, boldog örömet hirdetek,
Hogy feltámadt Krisztus, azon örvendjetek!
Feltámadt a Jézus, legyôzte a halált,
Ezáltal az élet diadalmat talált.
De hogy minek jöttem én, azt is megmondom:
Öntözködni jöttem, a szót nem cifrázom.
Engem öntözködô ápolónak hívnak,
Vizembôl a lánykák friss életet szívnak.
Adja ki a lányát, kérem szeretettel,
Hadd öntsem meg a kezét rózsavizemmel!





Gyönyörű a tavasz, mosolyog az élet,
Áldásokat mutat az arany kikelet.
Föltámadt Jézus, mondják az írások,
Locsoló hétfőjén buzognak a források.





Feltámadt a Jézus, mondják az írások,
Vízöntő hétfőre buzognak források.
Eljöttem hozzátok ifjú létemre,
Hogy harmatot öntsek egy szép növendékre,
Mert ha meg nem öntöm ezen esztendőben,
Nem virágzik szépet nekünk jövendőben.
Virágozzák szépet, ékes virágokat,
Nyerjen az egekben fényes koronákat.





Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára,
új életet öltött ismét föl magára.
Én is e szent napon örömöt hirdetek,
mert Jézus feltámadt! Ezen örvendjetek!
Már régen szokása minden kereszténynek:
örvendeznie e nap ifjúnak és vénnek.
Én is köszöntöm hát ezen szent napunkat,
és hozzá frissítem szép leánykájukat.
Mert hogy mit akarok, már azt is megmondom
öntözködni jöttem. Szóm nem is cifrázom.





Jó reggelt azoknak, akik itt lakoznak,
Verset mondanék, ha meghallgatnának.
Jézus feltámadott, nagy örvendezéssel
Áldják hát az Istent hangos énekléssel.
Áldom és is ezért, mert ma húsvét napja
Virradt mireánk, áldott szent órája.
Most jöttünk Krisztus kicsiny mezejéb?l
Az illatozó rózsák virágos kertjéb?l.
Azt kívánom most, még sokáig éljenek,
Sok boldog húsvétot vígan megérjenek.
Kárt, bút, bánatot sose szenvedjenek,
Mind földön, mind mennyben boldogok legyenek.





Hasad a szép hajnal, mutatja sugarát,
Szép szívvel és szájjal dicsérjük az Atyát.
Az Atyaistennek imádandó fiát,
Hogy el ne hagyta érni húsvét másodnapját.
Én is, íme, boldog örömet hirdetek,
Hogy feltámadt Krisztus, azon örvendjetek!
Feltámadt a Jézus, legyőzte a halált,
Ezáltal az élet diadalmat talált.
De hogy minek jöttem én, azt is megmondom:
Öntözködni jöttem, a szót nem cifrázom.
Engem öntözködő ápolónak hívnak,
Vizemből a lánykák friss életet szívnak.
Adja ki a lányát, kérem szeretettel,
Hadd öntsem meg a kezét rózsavizemmel!





Békesség! E háznál bú, gond itt ne legyen,
a boldogság verjen itt tanyát minden évben.
A világ Megváltója meghalt miérettünk,
Fel is támadott, amit most hirdetünk.

Feltámadására nagy örömünnepet rendeztek
minden családtagot szépen meg is öntöztek.
Én is kívánom a Krisztus nevében,
családja sok boldog húsvétot érjen!





Link
 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Húsvét-Pünkösd  
Szép húsvéti locsolóversek
  2018-03-21 13:41:49, szerda
 
  Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámasásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.





Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,
Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!
Elmondom én gyorsan jövetelem célját:
Megöntözöm most a környék legszebb lányát.
Kívánok e háznak hát mindenből eleget,
Főképp békességet, egészséget és szeretetet!





Itt van a kikelet, viríts, viríts virág!
Köszönt a pacsirta, neked áll a világ.
Rózsavízzel áldás szálljon a fejedre!
Hol a piros tojás? Hulljon a zsebembe!





Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár a puszi!





Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.
Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!





Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Kellemes húsvéti ünnepeket!





Tapsifüles nyuszikának nagyon sok a dolga.
Piros tojást, hímes tojást szerteszéjjel hordja.
Hordjad, hordjad nyuszikám, kéket is tarkát is,
Nekem is van egy kosaram, belefér még száz is.
Kellemes Húsvéti Ünnepeket!





Most ébredtünk húsvét hajnalára,
vizet locsolni a lányok hajára.
De nem ám a kútból a hideget,
hanem az illatos kölnivizet.
Kérem a lányokat, elém álljanak,
hogy jövő húsvétig el ne hervadjanak! Boldog Húsvéti Ünnepeket!





Üdvözlöm e szent ünnepet,
a ház minden lakóját.
Kívánom, hogy töltsék vígan,
ennek minden óráját!
Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánok!





Jó reggelt, jó reggelt,
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengő kocsin,
Mindjárt ideszálltam.
Nesze hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom.
Hol a tojás, piros tojás?
Tarisznyámba várom!





Kelj fel párnádról szép ibolyavirág,
Tekints ki az ablakon, milyen szép a világ.
Megöntözlek gyorsan a harmat friss illatával,
Teljen a talicskám sok szép piros tojással.





Botom földig lekonyul,
Nem vagyok már mai nyúl.
Káposztám javát megettem,
Locsoljon más helyettem!





E húsvét ünnepnek
Második reggelén
Tudják azt már maguk,
Miért jöttem ide én.
Hamar hát ölembe
Százszorszép leányok,
Piros rózsavizem
Hadd öntözzem rátok.
Azt nyugodt szívvel
Innen távozhatok,
Emlékül néhány szép
Piros tojást kapok!






Nyalka legény vagyok,
Lányokhoz indulok.
Mert ma minden lánynak
Rózsavizet hozok.
Megöntözem őket,
Mint a virágokat,
Nem venném lelkemre,
Hogy elhervadjanak.
Ám e fontos munkám
Ingyen nem tehetem,
Cserébe a hímes tojást
Sorra ide kérem.





Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztől, majd meglátod, szép es ügyes leszel,
Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?





Kinyílott az aranyeső
Én voltam ma a legelső,
aki kora reggel
locsolkodni kelt fel
Minden szőke, barna lány,
Mint a piros tulipán
Virulva-viruljon
Rózsapermet hulljon.
Íme, itt a kölni
Szabad-e locsolni?





Örömmel és büszkén keltem fel ma reggel,
Hogy meglocsoljalak téged sok-sok szeretettel.
Sok házat bejártam, sok virágot láttam,
De ilyet, mint te vagy, sehol sem találtam.





még több szép locsolóvers Link
 
 
0 komment , kategória:  Ünnepek - Húsvét-Pünkösd  
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 108 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 3 db bejegyzés
e év: 302 db bejegyzés
Összes: 8090 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 783
  • e Hét: 5517
  • e Hónap: 54551
  • e Év: 566669
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.