Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
Bárd Oszkár: Jubileum.
  2018-02-26 09:14:02, hétfő
 
  Bárd Oszkár:

Jubileum.


Huszonöt évvel ezelőtt jelent meg
az első könyvem: balga verskötet
s azóta egyre csiszolni igyekszem
a faragatlan, durva nyers követ.

Huszonöt év. Harcos, nehéz idő volt,
Európa is megrokkant bele,
de lelkem most is ifjú és rugalmas
és titokkal van színültig tele.

A világrengető szimfóniához
nem készük el, igaz, csak pár etűd,
de úgy érzem már, minden Szépség egy csak,
ha makulátlan tűz az, ami fűt.

Huszonöt évvel ezelőtt jelent meg
az első könyvem, s ahogy figyelem,
némán tisztelgek, hisz azt cselekedtem,
amit az Idő parancsok velem:

Korunk s a lélek halk harmóniái
között kellett építnem tág hidat,
a feltűnési viszketeg helyébe
így nőtt valami mély, mély áhítat.

Erdélyi Helikon 1937.
 
 
0 komment , kategória:  Bárd Oszkár  
Bárd Oszkár: Virágnyelv.
  2018-02-16 07:50:04, péntek
 
  Bárd Oszkár:

Virágnyelv.


Virágnyelv ez is: ehelyett "Imádlak!"
azt mondom Néked: "Hideg van, ügyelj!" ;
szerelmes szókkal hívni sohse hívlak,
de készen vár mellettem puha hely;
nem gügyögök, nem fulladozom, sírok,
romantikusát sohse esküszöm,
csak megfogom a kezed s általviszlek
Sátán viharján s álnok, torz tűzön.

Virágnyelv ez is: csillagot lehozni
nem Ígérek ezentúl sem Neked
s megrántom váltam, mikor azt mesélik,
X Y-ért s viszont hogy eped;
én összeszídlak, ha az abszolutunk
lazulni kezd: az úgy van csak, ha ép,
s ki azt mondaná, nézzem el hibádat,
azt megvetem: becsületedbe tép!

Virágnyelv ez is, férfiasan burkolt,
nem "mézillat" , "mennyország" s "csodató",
nem bódult s végkimerülésig édes,
de van: itt van s holtig megbízható;
Isten benne földi illatot hordoz,
bánatainkat velünk cipeli:
virágnyelv, élet: örömmel és kínnal
nagyon egyformán van olykor teli.

Most sem keresek varázsos igéket;
Neked tudnod kell, mi mögött mi van,
s ha nem tudnád, elvesztettük a játszmát,
a gyermekek, én, Te, mindannyian,
hiszen a szók csak annak mondnak újat
ki mellett a szív hamis tanú lett
s ott úgyis mindegy szónoklat, virágnyelv:
hazug szentség és hamis amulett !

Neked tudnod kell, hogy mi mit takar bent
s hogy az, ha szólok: "Végy kendöt, ügyelj!",
imádlak-oknál százszor több s örökre
vár mellettem készen a puha hely;
a hétfejű sárkánynál szörnyűbb rémek
állnak olykor utunkba, esküszöm,
de megfogom a kezed s általviszlek
Sátán viharján s álnok, torz tűzön.

Magyar Minerva 1931.
 
 
0 komment , kategória:  Bárd Oszkár  
Bárd Oszkár: A "Fekete kolostor" margójára.
  2017-12-13 08:09:45, szerda
 
  Bárd Oszkár:

A "Fekete kolostor" margójára.

Kuncz Aladár emlékének,
nagy szeretettel.


Az őrületnek fehér bástyájáról
nézel s nem merem felnyitni a számat:
a közelben borzalmas távol tátong
s megkínzott földön halk glória támad.

Kámzsa van Rajtad. Fehér kínlódásból
s olyan jóságból, melynek neve nincsen
s amit ha lelkünk el akarna érni,
minden hívságot el kéne veszítsen.

Állasz és nézel, úgy, mint mikor régen
Három Hollókról beszélgettünk hosszan
s ismét érzem: a téboly parancsára
szegény szivem ezerbe kéne osszam.

S ismét érzem: ezer kép kéne Rólad:
szájadszéléről s csodás szemeidről,
mely akkor is, ha könnyedén mosolygasz,
milljó titoktól búgon melegít föl.

Most már örökre ott fogsz állni nékem
Noirmoutier fehér papjaképen:
szent szimbólum, hogy szenyben és piszokban
hogy őrizheti lelkét Ember épen!

Az őrületnek hófehér bástyáján
nézünk a mélybe: hogy' kavarog, árad,
s mindegyikünk a lelke mögött érzi
a múlt s jelenből épült gyilkos várat.

Megborzongunk. Mindenki önnönkínján
s emlékein a végtelenbe dermed
s nagy emberséged drága lángja mellett
egy pillanatra letesszük a terhet.

Erdélyi Helikon 1931.
 
 
0 komment , kategória:  Bárd Oszkár  
Bárd Oszkár: Menne az ember
  2017-11-25 07:51:56, szombat
 
  Bárd Oszkár:

Menne az ember


Megy az ember s az agyán végigszáguld:
,,Talán valami új Igazság kéne!?"

s besúgja ezt a maradiak kémje.

Megy az ember s gondolja: ,,Nem is rossz tán
a régi rend, mit tartanak a hangyák"

s a baloldali társak megtagadják.

Megy az ember s felbúg fáradt szivéből
Cavaradossi búcsu-áriája

s a kommunista-párt rögtön kizárja.

Aztán megáll halálra váltan, árván:
hogy vágjon át a mérhetetlen szennyen?

Menne szegény, de nincsen merre menjen!...

Erdélyi Helikon 1932.
 
 
0 komment , kategória:  Bárd Oszkár  
Bárd Oszkár: Ez zárt világ
  2017-11-24 08:14:47, péntek
 
  Bárd Oszkár:

Ez zárt világ


Ezt a szerelmet hogy mesélhetném el,
ezt a szigorút, furcsát, szótalant,
melyből csak ráncolt homlok látszik itt fent,
bár ezeréves pokol forr alant?
Hogy mutassam, s magam is hogyan nézzem,
hisz tenyeremre nem tettem soha:
előlem is nehéz dobozba zártam,
látszólag födje pókháló s moha.
Elnézem, mások ajkáról be könnyen
repülnek jelzők, mohók, színesek,
míg én, akármily szürke vallomáskor
úgy érzem, tiltott gyökeret nyesek!
Nyugodj bele, én is belenyugodtam:
ez zárt világ marad, örök titok;
erre a lapra, mások hogyha látják,
- képtelenség! - rá sohasem nyitok.
Forrósodhat robbanásig a katlan
s csengő tavasz hiába hiteget,
a poétából kint ezt láthatják csak:
a problémást, elvontat, hideget.

Erdélyi Helikon 1928.
 
 
0 komment , kategória:  Bárd Oszkár  
Bárd Oszkár: Búcsú Teleki Lászlótól
  2017-10-27 06:56:20, péntek
 
  Bárd Oszkár:

Búcsú Teleki Lászlótól


Minden megírt mű csatavesztés,
bár minden terv remény dús zászló,
s mégis megiiletődött szívvel
megyek Tőled, Teleki László.

Kit nagyon értünk, megszeretjük
s ha szeretünk, a lelkünk oltár;
drámai hősnek talán passzív,
de testvérnek hibátlan voltál.

Nagy csata volt. Keserves kínnal,
bukdácsoltam a ködben itt-ott,
de végül mégis megmutattad
a magaddal vitt sok-sok titkod.

Eddig is volt, ki tudománnyal
ebbe s abba tán belelátott;
Te szívemnek végig feltártad
a Benned égett bús világot.

Én úgy érzem, egymásra leltünk
s tán valamit tőlem is kaptál,
de akkor is, ki mézet hordott,
a méh Te vagy s én csak a kaptár!

Egy kéréssel búcsúzna Tőled,
ki Véled önmagába metszett:
alázattal köszöntsd nevében
Batthyánynét s Deák Ferencet. . . .

Magyar Minerva 4. 1933.
 
 
0 komment , kategória:  Bárd Oszkár  
Bárd Oszkár: Negyvennégy év
  2017-09-29 07:31:08, péntek
 
  Bárd Oszkár:

Negyvennégy év


Negyvennégy év és nem történt még semmi,
negyvennégy év és minden elszaladt,
és mégis, mégis, mindennek dacára
jó itt lenni a végtelen alatt.

Mert olykor furcsán megremeg egy fűszál,
egy alkonyból szent varázslat pereg
s az üdvösség chorálja zeng, ha olykor
összedobbannak igaz emberek.

Miként a kertben annyi mély aromát
hirdet a málna s óriáseper,
elrejtve mélyen, dacok s könnyek alján
titokzatos ezer nagy íz hever.

A romantikus vádirat a sorsról
pihenjen el egy halk verdikt mögött
és lássuk be, hogy túligény, ha szívünk
tulsokszor sérült s vágyunk felnyögött.

Hogyan ne legyen támadó az élet,
ha üldözöttet játszunk szüntelen!
Negyvennégy év. Ideje észrevennem,
a végtelen már békülget velem.

Erdélyi Helikon 1937.
 
 
0 komment , kategória:  Bárd Oszkár  
Bárd Oszkár: Christophor
  2017-09-17 07:19:39, vasárnap
 
  Bárd Oszkár:

Christophor


Csüggedtségem hogy skandálja a csendet!
s oly vágytalan, monoton, elesett,
hogy mindhiába hitetem a vérem,
nem tudok már kiáltni heveset;
mint láthatatlan uszály, szerteporzik
mögöttünk terv, cél, álom, tiszta hit:
csoda segít csak, ám csodára várni
csak szomorú önkínzás volna itt.

Tudom, jönnek majd víg, rózsásabb percek
ég, föld gyötrelmes titka kisimul,
csak nyiltszívűt, útitársaimul,
tudom, Isten se rendelhet mást mellém,
de szeizmográfom nemcsak belső harcot,
külső bajt is oly könnyezőn jegyez,
hogy nem csoda, ha megtépdesi kedvünk
a kor: korunk: a gond seprője ez.

Gránátverte, vérrelborított réten
hogy keressen az ember kankalint?
szép életem ki hogyan elégítsen,
mikor gyalázat tombol odakint?
Vádol a tér is, ha kacagni mernénk
s szemrehányóan int a föld sebe:
küldetése meleg, zengő csodáját
az ember itt most hogyan töltse be?!

Engedjük hát elpusztulni a békénk
belső zenéjét, mert kint vész veszejt?
Nem!: a megoldás sejtekből áll össze,
az én békém ne lehetne e sejt?
Jöjjön, ki hinni vakmerő még most is,
kinek szivén a világ kínja forr:
minden igazi ember máma szentelt
és glóriásan-fontos Christofor!

Erdélyi Helikon 1929.
 
 
0 komment , kategória:  Bárd Oszkár  
Bárd Oszkár: A Golgota meséje. 
  2017-08-15 07:19:40, kedd
 
  Bárd Oszkár: 

A Golgota meséje. 


Riad a Csönd. Reszkető lépteknek 
Nesze támad a véres rögökön . . . 

"Mester! Szelid, szép Mesterem ! 
Én vagyok Júdás, lopva jöttem, 
A-vádak zajongnak köröttem 
S pert kezdek önmagammal. 
Bocsáss meg nékem, a lelkemet hoztam, 
Űzötten kóboroltam kietlen tájon, 
Most pedig körmömet-szivembe vájom, 
Hogy sugárban szökjön hűtlen, gonosz vérem . . . 

Krisztus! megbocsátasz valaha nékem ? . . . 

. . . Szőke, selymes lányom három mértföldnyire 
Halállal küzködött, 
Szépséges hótestét betegség kinozta, 
A Görög bor kellett és illatos fűszerek, 
Hogy épüljön újra szerelmes csókra. 

Bocsáss meg nékem, mert nagyon szerettem . . . 

Olyan volt a lelke, mint a tanításod 
S a szemébe titkot sok ezredév ásott, 
Karcsúbb volt Libanon minden czédrusánál, 
Keletnek meséi zenéltek benne 
S mintha önmagának buja álma lenne, 
Összerezzent, hogyha szine volt a szónak, 
S ringott a teste, mint Níluson a csónak ! . . . 
Szerettem, Krisztus, s ott sorvadt előttem, 
Kábult, zajos fővel a városba jöttem 
S kellett Pilátus harmincz pénze . . . 

Kellett Pilátus harmincz pénze, 
Görög bor s fűszer ott erőt igért; 
Eladtam egyik lelkem a másikért . . . 

Láttam, amint, a bűnöm vért terem, 
Láttam Golgotádat s a szitkos arczokat, 
De hívott az ut; a végtelen, 
Szaladtam remegve a beteg felé. 

Gyors volt a vádnak üldözése, 
De mégis előttem járt a hir, 
Gyűlölt a föld, amerre léptem, 
Átkot lihegett rám a rét 
S riadtan menekült minden madár. 
Mentem. Küldött a lázas szenvedély: 
Nem lesz beteg többé a kincsem! 
S nagy akarásomnak végső erejével 
Rántottam egyet a rozzant kilincsen. 

Selymes, szőke, lányom készült a nagy útra, 
Tudott mindent és - elfordult tőlem, 
Innen is szaladni kellett, de tépett, 
Fülembe zúgott búcsúja: 
"Júdás! Júdás! 
Krisztusa árán hozna gyógyulást!!" . . . 

. . . Krisztus ! nincs senkim kívüled, 
Csörgött a vérdíj, elszórtam az uton 
S most itt-vagyok, 
Testem és lelkem véresre sebzett, 
Önnön tüzemben megfagyok . . . 

Krisztus ! . . . Krisztus ! . . . " 

. . . Átvette a zengést a hegy, a szél, 
Riad a Csönd, a Megváltó beszél: 

"Júdás, a szenvedésem ne fájjon néked, 
Sokat futottál, pihenj meg nálam, 
Engem elárulni: küldetés, nem vétek. 
Csak harmincz ezüstöd mért szórtad széjjel ? 
Adhattad volna nyomorult szegénynek . . . 
Sokat futottál, pihenj meg nálam, 
Nyugodj meg, Júdás, ne érezz vádat, 
Te is Krisztus voltál, ütöttek, téptek, 
Megjártad te is a Golgotádat . . . " 

. . . Riad a Csönd. Reszkető könyekből. 
Zene támad a véres rögökön . . . 

a_het_1913.
 
 
0 komment , kategória:  Bárd Oszkár  
Bárd Oszkár: Az igazság napfogyatkozása
  2017-06-19 07:44:56, hétfő
 
  Bárd Oszkár:

Az igazság napfogyatkozása


A fény elé egy szörnyű árnyék állott,
áthatolhatlan ijesztő tömeg
és pernye hull s a vészes éjszakában
a jó utat senki sem látja meg.

Ez az igazság napfogyatkozása,
ki tudja, hol és merre süt a nap?
s a sötétben a döbbent csillagászok
tehetetlenül, némán állanak.

Erdélyi Helikon. 1932.
 
 
0 komment , kategória:  Bárd Oszkár  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 220 db bejegyzés
e év: 1423 db bejegyzés
Összes: 31320 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 6178
  • e Hét: 21109
  • e Hónap: 189796
  • e Év: 1024717
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.