Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Dokumentumok Frankl Sándor éle
  2008-08-22 12:55:06, péntek
 
  Dokumentumok Frankl Sándor életéből I.
Az írók, művészek könyvkötője

A holokauszt áldozataként elhunyt Frankl életéről kevés emlék maradt ránk. Amit tudni lehet róla, azt néhány barátja visszaemlékezésének és a fennmaradt levelezéseknek köszönhetjük.

Szegi Pál (1902-1958) költő, kritikus emlékezése kéziratban maradt, Cs. Szabó László (1905-1984) íróé viszont megjelent: a Két part című, 1946-ban kiadott esszékötetben a háborúban elhunyt barátoknak állít emléket. Örley István, Radnóti Miklós és Szerb Antal mellett A Könyvkötő - Frankl Sándor emléke is szerepel a Hades címet kapott utolsó fejezetben. A hatvanas években Vezér Erzsébet és Tóbiás Áron rögzítette magnóra Franklné, Rózsi visszaemlékezéseit. (A Szegi Pállal való levelezés olvasható a Szegi válogatott írásait közlő, Játék és lelkiismeret című kötetben.)
Frankl 1896-ban született. A mesterséget az iparművészeti iskola esti tagozatán, a nála hat évvel fiatalabb Szegi Pál osztálytársaként sajátította el. 1920-ban, miután a különítményesek megölték a húszas éveikben járó Vadas-fiúkat (Mártont és Andort), a családok jobbnak látták, ha a baloldali kötődésű társaságokat (például a Galilei-kört) látogató Frankl és Szegi elhagyják az országot. (dedikált fotón: [Szegi] Palinak emlékül Sándortól Budapest, 920. február 12.)
Szegi Bécsen, Frankl Milánón keresztül jutott el Párizsig, ahol mások mellett Illyéssel laktak és dolgoztak, együtt jártak föl Tristan Tzarához. Frankl hazatérése után először a Személynök (ma Balassi) utca 27-ben, majd a Návay (ma Budai Nagy Antal) utca 5. szám alatt nyitotta meg műhelyét. Franklné így emlékezett: ,,A Személynök utca műhely egy sötét cső volt, ahol örökké villany égett, az első részben volt egy íróasztal és egy könyvszekrény, mögötte pedig különböző könyvkötő felszerelések és egyebek. Ide a műhelybe ebben az időben nagyon sokat bejárt Zelk Zoltán is, meg Szegi Pál és a többiek. Abban az időben mindig voltak ott gyűjtőívek, amelyeken aláírásokat gyűjtöttünk a betévedt emberektől, hogy a különböző verseskötetekhez a megfelelő számú előfizetőt segítsük összeszedni. A Budai Nagy Antal utcai műhely szuterén helyiség volt, közvetlenül [Radnóti] Miklós szomszédságában, az 5. szám alatt."
Itt már gyakran megfordult Ferenczy Noémi és Valér, Cs. Szabó László, aki a többi, ,,szegény" művészhez képest tehetősebb volt, köszönhetően a Magyar Rádiónál betöltött irodalmi vezetői pozíciójának. ,,Csupa szegény kliense volt; költőkből és tanárokból élt. Egyszer keménykalapban botlottam a pincéjébe. - Tegye fel máskor is - kérte ártatlan iróniával. - Legalább azt hiszem, hogy hozzám jár a Lovaregylet. Hát nem az járt hozzá. - Hogy is lehetne magukon segíteni? Tán valami kártyaalapból? Mert én csak akkor leszek gazdag, ha az írók és tanárok meggazdagodnak Magyarországon." - emlékezik vissza Cs. Szabó.
A sors iróniája, hogy páratlan grafikai gyűjteményét a művészek szegénysége, rászorultsága jóvoltából alapozta meg. A paszpartuért nem pénzzel, hanem rajzzal fizettek, már aki megfelelt igényességének. Franklné is mesélt erről: ,,Férjemnek nagyon jó ízlése volt, és egyszer egy alkalommal, amikor Ferenczy Valér betért hozzánk, és közölte, hogy neki lesz egy kiállítása, és szeretne egy csere-bere dolgot lebonyolítani, férjem nagyon előzékenyen azt mondta neki, hogy nagyon szívesen, egy szép kis rajzért - de a papától." A kollekció közel sem lett volna oly gazdag, ha a gyűjtést csak "elfogadóként" gyakorolta volna. Egyik, Szegihez szóló, 1942-es keltezésű levelében így ír: ,,Lila nyakkendős Gulácsy már az enyém. Mit vegyek neked? Akarsz Körösfőit vagy Czóbelt? Gyere haza, várlak valamivel." Egy másik, pár hónappal későbbi levélben: ,,Az én - hiszen ezt tudod - búfelejtőm a grafika. Változatlanul szeretem és sok örömem van benne. De gyarapítani alig lehet. Kint voltam Czóbelnél Szt. E.-én, vittem már egy szépet, akartam ezért két darabot idei nyári terméséből, gondoltam, egyet veszek neked is. Ki gondoljon rád és gyűjteményedre, ha nem én - hát barátom egyetlen darabja nem volt. Semmi. 1-én elutazott Hatvanba, megígérte, hogy szept. 1-én hazajövet nekem mutatja meg legelőször. Rendeltem két lap kisalakú virágcsendéletet, gondolván a te rózsáidra."
Ahogy barátait, köztük a legjobbat, Radnótit, úgy Frankl Sándort is behívták munkaszolgálatra. A csepeli táborból megszökött, feleségével és egy ismerőssel a Franklin Társulat Veres Pálné utcai raktárában bujkált, egy halom könyves láda mögött. 1945 januárjában találtak rájuk, és a Duna-parton kivégezték őket. Felesége túlélte a lövéseket, másnap talált rá egy segélyszolgálat.
Nekrológjában Cs. Szabó azt a képet idézi róla, ahogy a legtöbben ismerték: ,,Sose láttam napvilágnál. Egy ember helyett egy mesterség jelképét ismertem, lámpafényben simítócsonttal a kezében, mint egy régi allegórikus szobrot, mint az örökkévaló Könyvkötő szobrát a Napok és Munkák dombormívű ábrázolásán." (Frankl-kötés: Radnóti Orpheus nyomában)



 
 
0 komment , kategória:  Dokumentumok Frankl Sándor éle  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2679
  • e Hét: 2679
  • e Hónap: 82237
  • e Év: 2023517
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.