Belépés
kati53.blog.xfree.hu
Blogom az általam talált, érdekesnek és hasznosnak vélt dolgok gyűjteménye.Jó olvasást. Boldog Karácsonyt. P. Kati
1953.06.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
Ha keresed az igazit...
  2011-10-11 15:29:27, kedd
 
 




Ha keresed azt aki hozzád való,itt van egy két jó tanács,
mire legyél figyelmes amikor előtted áll majd a kiválasztott.

A nőcsábász

Legelőször azt érdemes megfigyelni egy szórakozóhelyen, hogy ki az, aki csak ágyba akar vinni.
A nőcsábászok tipikus testhelyzete a cowboy-állás, ami nem véletlenül kapta a vadnyugat hőseiről
a nevét: a filmekben ugyanis ők is gyakran hangsúlyozzák férfias erejüket ezzel a mozdulattal. Árulkodó az első zsebek környékén csípőre tett kéz, amelynek ujjai arra a bizonyos testrész felé mutatnak. Kétségtelenül erős vonzalomról árulkodik ez a gesztus, ami azonban sokkal inkább szexuális jellegű, mint romantikus.

Lehet bármi belőle?

Egy fokkal visszafogottabb az, aki csak enyhe terpeszüléssel próbálja arra a bizonyos területre irányítani a figyelmedet.
Bár az ágy képe minden bizonnyal az ő fejében is felmerült, ha emellett érdeklődően beszélget veled, ez a mozdulat inkább csak tudatalatti dolog, és nem valószínű, hogy a valóságban is csak a szex miatt csábítana a pasi.
Viszont, ha a testtartását egyéb mozdulatokkal is megerősíti, és miközben beszélgettek,
például a lábfeje más lányra mutat, netán lopva a szemével is végigmér egyeseket,
akkor biztos lehetsz benne, hogy elsősorban szexuális értelemben érdeklődik.
Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy csak egyetlen éjszaka erejéig szeretne
ágyba bújni a férfi - lehet, hogy hosszabb távra tervezne veled,
csak éppen nagyon fontos számára a szex.
Amennyiben azonban te is szívesen veted bele magad a testi szenvedély örömeibe,
lehet, hogy pont ő a te embered.

A félszeg, aki komolyan gondolja

Ha a férfi komolyan gondolja a dolgot, akkor nem vesz fel zavarba ejtő mozdulatokat,
sőt inkább ő lesz félszeg egy kicsit.
Amennyiben úgy érzi, hogy minden szón és mozdulaton eldőlhet, hogy hajlandó vagy-e vele másodjára is találkozni, biztos lehetsz benne, hogy csak óvatosan mer majd elcsábítani.
Az irántad érzett vonzalma persze arra sarkallja, hogy megpróbáljon egyre közelebb férkőzni hozzád, egészen addig, amíg netán meg is érinthet
- de mindezt nem fogja tolakodó módon megtenni.

Ő az, aki legfeljebb egy kósza hajtincset igazít ki a látóteredből, vagy megsimogatja a karodat
és mindkét lába feléd fordul, végtagjait nem teszi keresztbe,
hanem nyílt, érdeklődő testtartással figyeli minden egyes rezdülésedet.

A testbeszéd fontos és érdemes rá odafigyelni, azonban ne ez legyen az elsődleges szempont.
A híres női megérzés még soha nem csapott be minket.

Forrás: femcafe.hu
 
 
0 komment , kategória:  Testbeszéd és Öntanítás  
A hazugság
  2011-10-11 15:09:57, kedd
 
 



"... A hazugság sok mindentől függ.
A hazudó ember másképp hazudik olyan helyzetben, amikor annak tétje van,
valamint az is befolyásoló tényező lehet, hogy kinek hazudunk.

Íme néhány leggyakrabban előforduló jel!

Az arc érintése

Jelenthet sok mindent. Az arcunkhoz kapunk, ha szégyent érzünk.
Gyerekkorunkból velnük jövő gesztus, hogy amikor szégyenkezünk
valami miatt el akarjuk takarni az arcunkat, mintha ott sem lennénk.
Ezen gesztus az évek során lekicsinyül, ám nem hal el.
Az is előfordulhat, hogy kezünk el sem jut arcunkig, csak megmozdul,
vagy egyéb más cselekedetté alakul, mint a hajunk megigazítása, vagy a fülünk birizgálása.
A hazudó személy ugyanezen kézmozdulata irányulhat a szája felé is.
Ez is gyerekkori gesztus, hogy eltakarjuk a szánkat, amikor valami olyat mondnunk
amit nem szabad.
Egyszerű ön elhallgattató gesztus, mint a szájba harapás: amikor tudomásunkban van valami,
amit nem akarunk kifecsegni.

Az orrvakarás régi időkből származó gondolat ám ez is igaznak minősül. A hazudáskor emelkedik a vérnyomásunk, így az arcunk több vért kap, ami a legérzékenyebb ponton, az orrnál viszketést okoz, így reflex szerűen nyúlunk oda, vagy az arc más pontjára.

A szem

Sokan gondolják úgy tévesen, hogy valaki akkor mond igazat, ha közben a szemünkbe néz.
Ez nem igaz.
Valójában a hazug ilyenkor erőlteti a szemkontaktust pont ezért, nehogy valami rosszat feltételezzünk, illetve lássa a reakciónkat.
Ellenben, ha valakit megkérdezünk valamiről, teszem azt arról, hogy mit csinált tegnap este,
akkor azt az emléket elő kell hívnia a memóriájából, amit akkor tud megtenni, ha megszakítja a szemkontaktust.

Bizonyos kutatások ezzel kapcsolatban addig mentek el, hogy megállapították,
hogy amikor igazat mondunk balra nézünk, ha hazudunk jobbra.
Ezt az agyunk jobb és bal agyféltekéjének tartamával igazolták, azonban ilyen messzemenő következtetést erős levonni.

A szemünk és a környéke az árulkodó jelek tárháza.
Akinek van rá kapacitása és lehetősége figyelheti a pupilla tágulást is.
Ha valakit hirtelen szembesítünk egy információval a pupillája hirtelen kitágul, majd összeszűkül.
A félelem jele is a kitáguló pupilla, illetve a szem megnagyobbodása.
Ez is agyi reakció, hogy nagyobb látótérben tudjuk szemlélni az eseményeket.

Ha valaki mosolyog a szeme körül rácok keletkeznek.
A műmosolynál azonban az szem körüli rész mordulatlan marad.

A düh jelei

A düh jele az orrnyereg megfeszülése és felhúzódása, valamint az ökölbe szorított kéz és a szem összeszűkülése (nemcsak a pupilla terén, hanem a szemhéjnál is).
A megfeszülő arccsont is a jelek egyike.

Fontos tudni, hogy az igazi düh kialakul és csak nagyon ritka esetben jön hirtelen,
de akkor is van egy átfutási ideje.
Jó példa erre az, amikor valaki az asztalra csap.
Amennyiben tényleg dühös, akkor a csapás a mondandó közben történik,
míg a megjátszott düh esetében sokan követik el azt a hibát,
hogy nyomatéknak akarják használni és a mondat után csapják kezüket az asztalhoz.

A jeleket összességében kell vizsgálni, figyelmesen.
És ne feledjük el, hogy a világon vannak kegyes hazugságok is,
amelyek nem rossz indulatból történnek.

Forrás: femcafe.hu

 
 
0 komment , kategória:  Testbeszéd és Öntanítás  
Beszél a testünk
  2011-10-08 08:37:12, szombat
 
  A szem a lélek tükre, tartja a mondás, de a testbeszéded is legalább annyira árulkodó lehet,
mint a tekinteted.
A tartásod, a mozdulataid akarva-akaratlanul közvetítik a belsődben dúló viharokat vagy az éppen tomboló örömöt.
A testbeszéded másodpercről másodpercre megmutatja, hogy éppen mi zajlik benned. Tudományosan kifejezve: az érzelmekért felelős agyterület folyamatosan jelzéseket küld a testednek, ez pedig kiül az arcodra és befolyásolja a tartásodat.
Például, ha beszédbe elegyedsz egy neked tetsző pasival, az agyad pozitív ingereket közvetít, hiszen ez egy kellemes élmény, te pedig mosolyogsz, és csábító pózba vágod magadat
- ráadásul mindezt teljesen tudattalanul.
A testbeszéd különösen fontos az első benyomásnál, hiszen az első blikkre kialakított képet nem könnyű átrajzolni...

Mint a tükörképek

Érdekes jelenséget figyeltek meg a kutatók: ha valaki szimpatikus, a tükörképeként fogsz viselkedni. Két egymáshoz nagyon közelálló vagy egymáshoz vonzódó ember (szerelmesek, barátok vagy családtagok) egymáshoz igazítják a testbeszédüket.
Mintha tükörképek lennének! Ugyanez játszódik le a flörtölők között is.
Képzeld el vagy emlékezz vissza, hogy amikor egy sármos pasival kerültél szembe, akaratlanul is utánoztad őt,
úgy ültél, mint ő, előredőltél, mint ő, mosolyogtál, ha ő is, mélyen a szemébe néztél, ha ő is a tiédbe, ittál egy kortyot, ha ő is.
A véletlennek tűnő, röpke érintések is a közeledést, a vonzalmat és a szimpátiát tükrözik. Akaratlanul úgy gondoljuk, ha tükörképként lemásoljuk a partnerünket, vonzóbbnak és kedvesebbnek lát minket.


Persze azt sem tagadhatod le, ha valaki egyáltalán nem szimpatikus neked,
hiszen negatívvá válik a mimikád és a gesztusaid.
A kézfogásod túl erős vagy túl gyenge lesz, ezzel kifejezve, hogy határozottabb, erősebb vagy, mint a másik.
Az erőtlen parolával pedig azt sugallod, hogy ehhez az egész találkozáshoz semmi kedved. Automatikusan felveszed a távolságtartó, védekező pózt.
Például nem állsz szembe a kellemetlen beszélgetőpartnerrel, hanem kicsit oldalt,
ezzel is tartva a távolságot, és a vállad felett veted oda a mondanivalódat.
Ehhez "levegőnek nézlek" tekintet tartozik, nem mosolyogsz, vagy ha mégis, láthatóan muszájból, erőltetetten.

A testbeszéd irányítható!

Tudd, hogy a testbeszédedet tudatosan irányíthatod.
Ha jól használod a mimikádat, a gesztusaidat, szimpátiát ébreszthetsz a partneredben
- egy állásinterjún vagy randevún -, de ehhez uralkodnod kell az érzelmeiden és a gondolataidon. Gondolj arra, hogy gyakran választasz könyvet is a borítója alapján.
Kellemes benyomást keltesz, ha tudatosan határozottan viselkedsz,
ha süt rólad a magabiztosság.
Megfelelő fellépéssel nem is számít, amit mondasz.
A verbális és nonverbális kommunikáció szinte egyenértékű, az érdektelen, semleges mondanivalódat is könnyebben eladhatod, ha szimpátiát váltasz ki.
De! Ha nem elég "mutatós" a testbeszéded, a legérdekesebb közlendő sem arat sikert.
Bevetheted a tükörtechnikát is, de ne majmold a beszélgetőpartneredet, mert az kimondottan rossz benyomást kelt.


A magabiztos emberek könnyebben boldogulnak a mindennapi életben, sőt, népszerűbbek is. Ennek ellenére ne erőszakold meg magadat határozottság ügyben,
ne akarj egyik napról a másikra nyusziból oroszlánná válni!
Haladj inkább kis lépésekben, apránként sajátítsd el a magabiztosság jellemzőit.
Például lesd el műsorvezetők, politikusok, színészek gesztusait, arcjátékát, és gyakorold addig a tükör előtt, amíg nem megy.
Figyelj arra is, hogy ezt addig próbálgasd, amíg természetessé nem válik a számodra.
Ha pedig már jól megy, alkalmazd!


Természetesen a tudatosan alakított testbeszédnek is megvannak a hátrányai.
Ha mindig ugyanazt a képet mutatod magadról, a begyakorolt testtartás,
mimika és gesztusok elnyomják az érzéseid által kiváltott természetes mozdulatokat.
Például indokolt helyzetben nem tudod majd kimutatni az érzelmeidet,
nem tudsz sem örömöt, sem sajnálkozást kifejezni, sem együttérzést tanúsítani.
Ez pedig mások szemében pontosan olyan ellenérzéseket válthat ki,
mint a túlzott érzelgősség vagy bizonytalanság.
Így a rólad kialakított első benyomás is téves lehet, azon pedig nagyon nehéz változtatni.

........Forrás: .life.hu




 
 
0 komment , kategória:  Testbeszéd és Öntanítás  
A testbeszéd - Erhard Thiel
  2011-01-13 14:16:19, csütörtök
 
  .. Erhard Thiel

A testbeszéd többet árul el minden szónál.


...... ........... ........... .....Link - A könyv

Hát ha veszed a fáradtságot és elolvasod ezt a nagyon is tanulságos könyvet,
sok mindent megértesz majd a másik ember testbeszédéből.





 
 
0 komment , kategória:  Testbeszéd és Öntanítás  
Köszönés, megszólítás-hogyan
  2010-11-06 19:46:21, szombat
 
  Sok fiatal nincs sok mindennel tisztában,a felnőttek világában.
Sem azzal hogyan kell és illik köszönni,sem azzal hogyan kell és illik megszólítani akár egy
szomszédot,egy idősebbet,egy nőt,vagy egy felettest.
Hát ezeket, Szűr Krisztina nagyon szépen leírta és igen érthetően.
Elhoztam olvasd el te is...hasznodra lesz.
Nekem is hasznomra volt.

Köszönés, megszólítás...


...Írta: Szűr Krisztina

... " Ami régebben illetlenség volt, az ma vicces vagy jópofa, ami régen alap volt, az ma öreges maradiság. De hogyan néz ki a köszönés, bemutatkozás és társalgás a fiatalkorúak között?
Hogyan viselkednek a tanáraikkal és szüleikkel?
Vajon van egy elfogadott norma vagy az etikettmentesség iránytű nélküliséget is jelent?

A problémát nem az jelenti, hogy a régebbi tekintélyelvűséget felválthatja egy barátságosabb és közvetlenebb stílus, hanem az, ha nem tudjuk, hogyan kell viselkednünk.
Ha elveszítjük a KRESZ KÖNYVET, állandóan karambolozni fogunk!
Nem élelmes és gyors sofőrök leszünk, hanem hullák.
Ugyanígy van ez az etikettel is: a szabályok elvetésével vagy nem ismeretével ott is otrombák leszünk, ahol nem akartunk, megbukunk az alapszintű társalgásban, miközben csupa jóindulat van bennünk.
A szabályok ismerete tehát elengedhetetlen - aztán ki-ki helyzete, lehetőségei és gusztusa szerint áthághatja őket.
Tudatosan, nem tudatlanul!

Sok fiatal és idős számára egyaránt még a mégoly egyszerű helyzetek megoldása is komoly nehézségeket okoz.
Vannak, akik már a kapcsolatteremtés elemi formájánál, a köszönésnél elakadnak.
(Most ne térjünk ki a virtuális és beszűkült világ indikálta beszédzavarokra,
az SMS-társadalom korcs verbalitására.)

Jóllehet ismerik, tudják az általánosan elfogadott szabályokat, mégis vannak, akik inkább átmennek az utca túloldalára, csak hogy köszönni ne kelljen.
mormognak ugyan valamit, de az is érthetetlen.
A motyogás, mint a köszönés elkerülését szolgáló trükk főleg fiataloknál jellemző,
ilyenkor az édesanya megrántja általában a gyermeke kezét és rászól: köszönjél!
Egyszerű udvariatlanság az, ha a gyerek nem köszön, nevelési hiba vagy más okai vannak?
Lehet, hogy járatlanság a megfelelő köszönési formák alkalmazásában?
Esete válogatja.

Tény és való, hogy ma a legtöbb felnőtt sem köszön!
Elfordul, úgy tesz, mintha nem látná a szomszédot vagy kollégát, vagy esetleg átnéz rajta,
mintha ott sem lenne.
Kutatók ezt a fajta hárítást a túlterheltségnek tudják be: mindenki a saját kis világába menekül,
minél kevesebb ingert enged be, bezárkózik.
Ebből nem óhajtja kirángattatni magát egy ismerős arc kedvéért, reagálni
- a köszönés is interakció! - pláne nem szeretne.

Ezt látva a gyermek úgy nő fel, hogy azt gondolja, nem szükséges köszönteni az ismerősöket.
(Tinik között egy ál-lazaság, mormogás vagy tenyércsapás helyettesíti a köszönést
és odázza el a szabályokhoz való alkalmazkodást.
Ezt a privát nonverbális nyelvet meghagyhatjuk a gyermeki körnek,
de a felnőttek világában meg kell nevelni a fiatalt.)

A másik kérdés a gyermeki gátlásosság: sok - később jól nevelt gyerek -
van zavarban pici korában, amikor rászólnak, hogy köszönjön.
Számára egyébként is "néni" az érettségiző és a nagyszülői korú hölgy is.
Amikor egy-egy hibát, amit akkor vét, amikor a fiatal lányt csókolomozza vagy nénizi le,
nevetve vagy felháborodva "megtorolnak", nos ekkor még gátlásosabbá válik!

Nagyon fontos tehát a példamutatáson kívül a nevelés is, a gyerek magabiztossá tétele.
A szülő üljön le a gyerekkel, és ne csak azt tanítsa meg neki, hogy mint gyereknek,
kötelessége előre köszönni mindenkinek, hanem azt is, hogy kinek hogyan köszönjön.

Ha a gyermek zavarban van, finoman súgja oda a megfelelő formulát, és a gyerek magabiztos köszönővé fog válni.
Ha halk, akkor a felnőtt elhaladása után (!) szóljon neki, hogy legközelebb ne legyen halk,
mert nem hallják meg a köszönését és udvariatlannak fogják hinni.
A büszkeséget, az udvariasság pozitív image-építő lehetőségét idejekorán neveljük bele!
A bizonytalanság persze a felnőtteknél is gyakori,
amit a mai IKEA-tegeződés és butikos hellóka-szióka stílus még bonyolít is.

Általánosságban egyre tipikusabb az "uram", "hölgyem", "asszonyom", "kisasszony" megszólítás, aminek eleganciájából persze sokat levon túlzott és nem helyénvaló használata.
Külföldön a kisasszony megszólítás nem is mindenhol megfelelő,
például Ausztriában udvariatlanság, hiszen azt feltételezné, hogy nem sikerült férjhez mennie az illető hölgynek.
Máshol fordítva, az emancipált szingli kéri ki magának az asszonyom-megszólítást, mondván, nincsen férjnél.
Szóval, ezzel a szóval legyünk óvatosak.

Az elegáns, polgári kultúrából átvett "uramozás" sem mindig helyénvaló,
valójában bizonytalanságot mutat.
Az illető nem tudja, "meddig mehet el", inkább felfelé helyezi a státust,
nehogy a megszólítás ne legyen megfelelő.
Itt például a bűnügyi híradások megfogalmazására gondolok, amikor ódivatú stílusban kijelentik,
hogy "az úriember megfogta az ólmosbotot és fejbe verte vele édesapját".

Sokan nem érzik a különbséget az emelkedett és tiszteletet kifejező
"Ön" és az általánosabb "maga" megszólítás között sem.
Itt is fontos volna rendszert teremteni és a tinédzsert, aki már találkozik ezekkel a formulációkkal, eligazítani.

Valójában a "maga" udvariatlan, ha magában áll, tehát kérdésként "Ön is itt száll le" a helyénvaló. Más esetekben, általánosan használva marad a "maga" szó.

A tegezésben vagy magázásban további káosz uralkodik.
A régi etikettszabály szerint a legfontosabb kritérium az udvariasság és tiszteletadás szempontjából, hogy ki milyen korú, aztán a neme, majd legutolsó sorban a státusa következik.
Így magánéletben az idős embereknek (azaz fiatalabbtól annak, aki majdnem nagyszülő korú, gyermekek esetén a középkorú embereknek) kijár nemtől függetlenül az előre köszönés!

Megközelítően azonos korúaknál a nem is számít, tehát az ifjú férfiember köszöntse előre leány társait!

Hivatali közegben, mivel ott a protokoll előírásai mérvadóak, a legfontosabb a státus lesz.
Ott idős és hölgy egyaránt "fejet hajt" egy államtitkárnak, ha az felettük áll pozícióban!
Ezt már gyermekkorban el kell magyaráznunk utódainknak!
Azzal együtt, hogy a gyermek felnő egyszer.
Így a tinédzser kis hölgy is tisztában kell legyen azzal, hogy neki most már, az urak előre köszönnek! Kivételt a régen a társasházban lakó vagy baráti körbe tartozó felnőttek jelenthetik,
azok, akik látták felnőni.

Ez azonban opcionális - az urak az érettségiző hölgynek már előre köszönnek.
Ez az a kor, amikor a fiúk is zavarban vannak, hogyan szólítsák a lányokat.
Nos, általános és bevett szabály, hogy az egy körben, szakmában tevékenykedők tegeződnek,
így a diákok egymás között és az utazási irodások vagy mondjuk reklámosok is egy konferencián vagy kiállításon.

A túlzott haverkodás, bizalmaskodás azonban nem helyénvaló.
Főleg a kiszolgáló személyzet, kereskedők részéről udvariatlanság,
ha a fiatal kinézetű vásárlót tegezik... és viszont!
Külön problémát jelentenek a jópofának és haladónak vélt bizalmaskodó,
mozis fordulatok: "haver", "testvér" "öreganyám", "drága", "öcsi" stb.

Gyermekek részéről tipikusan magyar módi, monarchia-beli példát követve a "kezit csókolom"-szólam, és a "tetszik"-ezés, ami elfogadott és helyénvaló.
Tulajdonképpen a fiatal a tiszteletét fejezi ki az idősebb iránt pontosan úgy,
ahogyan egy úr kezit csókolomot köszön egy hölgynek.
Ne zsémbeljünk emiatt - vegyük annak, ami, még ha életkorunk alapján furcsán hat is a mondat.
A legtöbb ember még ma, a modern XXI. században is örül egy ilyen megfogalmazásnak.

Nagyon fontos szabály viszont, hogy úr az úrnak (fiú a férfinek) nem csókolomozik (kivéve aggastyánnak) és pláne nem "tetszikezik"!

Sajnos az iskolákban is gyakori a diákok lenézése.
Miközben a diák a leggyakrabban "tanár úr/tanárnő, kérem" szavakkal fordul tanárához, a tanárok sokszor vezetéknéven, sőt humoros névferdítésekkel, "fiam" vagy más lekicsinylő szavakkal szólítják meg diákjaikat!
Alacsonyabb korosztály esetén a diák tegezése bevett szokás - ezt a diák nem viszonozhatja és nem is áll a szájára viszonozni.

A gimnáziumi évek alatt sokszor szövődik a jó tanár-diák viszony miatt tegeződő kapcsolat,
mellyel azonban mindkét félnek jó vigyázni!
A tanár-diák viszony egy kiszolgáltatott kapcsolatra épülő, bizalmi, szinte "szolgáltató" viszonylat, melyben a másik fél személyiségének és integritásának tiszteletben tartása alap kell legyen!
A tegezés, bármennyire provokálja is belső érzékeinket, nem felszólítás pimaszkodásra!

Egyetemen, a különböző korú tanárok és diákok színes korosztály-salátájában már döntés kérdése, ki hogyan tegezi vagy magázza a másik embert, így a professzort is.
Az alapszabály az volt és az is maradt, hogy letegezni valakit kérdés nélkül nem illik.

A tegezést mindig a nő ajánlja fel a férfinak és az idősebb a fiatalabbnak - ettől eltérni súlyos vétség a viselkedéskultúrában.

Ugyanakkor ráerőltetni valakire a tegezést nem illik - tanács ez az örökifjú középkorú hölgyeknek is, akik megsértődnek, ha a szomszéd Pistike számára ők nénik.
Hagyjuk ezt ennyiben!
A gyerek nehezen igazodik el a látszatkor és a tisztelet dzsungelében - örüljünk, ha illedelmes, előzékeny és köszön nekünk!

A felnőtt-felnőtt viszonylatban sokszor a kiszolgáltatottság jelzésének egyik módja a fentről lefelé történő bratyizás, lekezelés, melynek egyik módja lehet a letegezés vagy a név becézése.
A kutatások és a tapasztalat is azt mutatja, hogy az emberek státusa (hatalmi helyzete) is befolyásolja, miként köszöntik, illetve szólítják meg egymást.

A kutatók azt tapasztalták, hogy az emberek - interakcióik során
- formális (udvarias, szélső esetben: szertartásos)
vagy informális (családias, közvetlen) megszólítási formákat alkalmaznak
attól függően, hogy milyen a társadalmi státusuk.
Az ugyanolyan vagy hasonló státusúak között viszonylag egyöntetű,
míg a magasabb és alacsonyabb státusúak között variábilis a nyelvhasználat.
Mivel a lenézés, lekezelés vagy bratyizás zsigeri, próbáljunk önkontrollal úrrá lenni rajta,
ha mi vagyunk ilyenek.
A felénk elkövetett ilyen "kihágásokat" pedig hűvös határozottsággal hárítsuk még időben!




 
 
0 komment , kategória:  Testbeszéd és Öntanítás  
Hogyan viselkedjünk?
  2010-11-06 19:17:47, szombat
 
 
... "Hogyan keltsünk jó benyomást?

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogyan kell köszönni, pedig naponta többször kerülünk ilyen szituációba és nem is olyan bonyolult a képlet. Az érkező fél köszön először, beosztást tekintve az, aki alacsonyabb pozícióban van, illetve aki fiatalabb a másik félnél.

Ha férfi és nő találkozik, a férfi megtiszteli őt azzal, hogy elsőnek köszön (beosztástól függetlenül), a fiatalabb az idősebbnél hasonlóképpen jár el.

Ne tegezzünk le senkit, tarsuk meg a magázó viszonyt, tiszteljük meg ezzel a másik felet. /Csendben megjegyezném, hogy tegezést csak nő ajánlhat fel vagy az idősebb személy!/

Bemutatkozásnál teljes nevet mondjunk telefonban és személyes találkozó esetén is. Ha nem értettük az illető nevét nyugodtan kérdezzünk vissza, így elkerülhetjük a későbbi kellemetlen szituációkat.

Állásinterjún megfelelő öltözetben jelenjünk meg, akár rá is kérdezhetünk, hogy milyen viseletet várnak el tőlünk. Egy lazább cégnél öltönyben kellemtelenül érezhetjük magunkat és öltönyben sétáló dolgozók között a farmernadrág is igen frusztráló lehet.

A beszélgetés alatt legyünk figyelmesek, érdeklődőek és merjünk kérdezni. Igen, mindenki pénzért végzi el a feladatait, de a Jó napot! után ne az legyen az első kérdésünk, hogy: és mennyi lesz a fizetés? -A beszélgetés végén érdemes rátérni, amennyiben a tanácsadó nem tesz említést az anyagiakról.

Ne felejtsük el, a beszélgetést mindig a házigazda fejezi be, az ajtóig kíséri a vendéget és búcsúzásnál is ő kezdeményezi az elköszönő kézfogást. A beszélgetés végén köszönjük meg a lehetőséget és egy mosoly kíséretében távozhatunk. ... "
Forrás: HR cafe.eu-Szabó Bettina)




 
 
0 komment , kategória:  Testbeszéd és Öntanítás  
Verbális Önvédelem...
  2010-11-06 18:52:58, szombat
 
  Nem csak fiataloknak...


Tanulj JOE-tól verbális önvédelmet és ne maradj alul többet szópárbajokban!

...... ........... .......Link - 1 rész
...... ........... .......Link - 2 rész

A szóbeli támadás ugyanúgy sérüléseket okozhat, mint az arculcsapás.
Sokan ilyenkor szóhoz sem jutnak a megdöbbenéstől,
és csak később gondolják végig, mit kellett volna mondaniuk.
De vannak olyanok is, akik keményen megtorolják a támadást.
Ez azonban ördögi körhöz vezet, hiszen a bántó megjegyzések
könnyen fizikai konfliktussá alakulhatnak.
(Berckhan, Barbara: Verbális önvédelem)
 
 
0 komment , kategória:  Testbeszéd és Öntanítás  
Csajozós tippek
  2009-11-08 21:25:28, vasárnap
 
  ... FIATALOKNAK ! SRÁCOKNAK !
... JÓ ERRE ODA FIGYELNI A SIKER ÉRDEKÉBEN !


...... ........... ........Link - Testbeszéd
...... ........... ........Link - Beszédtechnika
...... ........... ........Link - Megszólító szöveg
...... ........... ........Link - Bizalomépítő beszélgetés
...... ........... ........Link - Rossz megszólító szöveg
...... ........... ........Link - Energiaszint, öltözködés
...... ........... ........Link - Kudarcok, segítő körülmények

...


 
 
0 komment , kategória:  Testbeszéd és Öntanítás  
Árulkodó mozdulatok
  2009-09-17 11:25:12, csütörtök
 
  ..



..Érdeklődés

Látszólag egyszerű, nyílt tartás, mégis kifejezőbb, mint első pillanatban
hinnénk.
A kissé döntött felsőtest és a megemelt fej csábító szándékról
árulkodik.
A szolidan széttett lábak sem éppen nőiesek, még nadrágban sem. Ezt a férfias keménységet a kar tartása ellensúlyozza: a combon támaszkodó könyök és az érintkező kezek védekezést jelentenek. Összességében: a póz a beszélgetőtárs iránt érdeklődést bizonyítja.

...Magabiztosság

Az egyenes tartás, kissé terpesztett lábakkal a legjobb, ha valaki a
magabiztosságát akarja kifejezni.
Minél távolabb kerülnek egymástól a bokák, az álláspont annál egyértelműbb.
Ha a testsúly a jobb lábra nehezedik, a bal agyfélteke dolgozik erőteljesebben.
Az egyidejűleg jobbra hajlított fej és az összekulcsolt karok várakozást
sejtetnek - továbbá jelzik a beszélgetőpartnerben vagy az elhangzottakban való kételkedést.

...Nyugtalanság

Aki nem akar hosszasan időzni valahol, csak a szék első negyedét foglalja el, ezzel is jelezve, hogy hamarosan feláll.
Az előre döntött felsőtest, a combokra támaszkodó kéz és az elfordított arc úgyszintén mutatja: most már elég, menni akarok!
Az egymásra helyezett lábak, az összepréselődő combok szorongásról árulkodnak.
Ha az átvetett lábat még be is akasztja a támaszkodó mögé, azt sugallja vele, hogy minden probléma dacára, nem szeretne változtatni a helyzetén.
Összességében: bizonytalanság és félelem az úr.

... Minél távolabb van egy testrész az agytól, önkéntelen mozgása annál kevésbé befolyásolható.

Az izgatottság leggyakoribb jele a lábbal való dobolás.
A “fékező láb" elutasítást, félbeszakítást próbál kifejezésre juttatni.
Ha a lábak a sarkon támaszkodnak, az illető nyugodt, laza perceiben van.

...Vonzódás

A jobbra hajtott fej jelzi, hogy az illető bal fülével akarja hallani a
mondanivalót. Az így érkező információk először a jobb féltekébe jutnak. Mivel nem itt található a beszédközpont, a szavak hosszabb úton kerülnek vissza a baloldalra. A testtartás, akárcsak az érdeklődő szemek türelmet sugároznak.
Az összevont kar- és kéztartás önimádatról tanúskodik, de védekező barikádként is értékelhető.
A balra hajló fej fölerősíti a félénk, csábító hatást. Az illető szeret bírálni, egyébként érdeklődő.

...Őszinteség

Minél nagyobbra nyílik a száj, annál őszintébbnek hat a nevetés. Ezt
hangsúlyozzák a sugárzó szemek és a felhúzott szemöldök is. Ahogy önkéntelenül a nyakához kap, az viszont már a meglepetés jele.
A függőleges homlokránc erőlködést, összpontosítást láttat. A szemek
egyetlen pontra merednek, még a száj is dolgozik (tollharapdálás) - erőfeszítés ez a javából.
A szemöldök felhúzása őszinte válasz valamely ijesztő vagy különleges
eseményre. Ha a fej előrehajlik, az ujjak vagy az egész kéz a száj elé kerül - az illető visszatartja átgondolatlan, ösztönös kitöréseit.

...Elfordulás

A szinte rezzenéstelen arc részvétlenséget tükröz. Ezt erősíti a váll fölötti
szúrós pillantás. Alighanem rosszall valamit, s megvetésével akar büntetni.

...Árulkodó kezek

Gyerekes gesztus a hüvelykujj rágcsálása. Gyakran csinálják felnőttek is, ha feszültségüket akarják levezetni.
A pózt lehetne egyszerűen a zavartság jelének is tulajdonítani.
Ha azonban éppen vita zajlik: az illető a másik orra alá akar dörgölni valamit.
Aki beszéd közben szája elé teszi a kezét, meg akarja akadályozni, hogy valami meggondolatlant mondjon.
Ha ezalatt a könyökén támaszkodik, és álla a tenyerében nyugszik, valószínűleg elgondolkozott - vagy egyszerűen fáradt.
Az összekulcsolt kéz: biztos barikád.
A kinyújtott mutatóujj közeli támadást sejtet. Lehajtott fejjel együtt: dühös töprengés jele .(forrás-nana)

...


 
 
0 komment , kategória:  Testbeszéd és Öntanítás  
Miről beszél a test
  2009-09-17 10:59:44, csütörtök
 
  ..



...Az emberi szervezet folytonosan kommunikál. Mindegyik belső szervnek megvan a maga sajátos lelki jelentése, így a psziché rejtett üzeneteinek hordozójává válik. Ha nem figyelünk befelé és nem értjük az apró jelzéseket (vagy szándékosan elfojtjuk, elhárítjuk magunkban), akkor a test kénytelen "hangosabban" jelezni: fájdalommal, működészavarral tudatja, hogy létezik ("fáj, tehát vagyok"). A szervi tünet "megtestesíti" az elmondhatatlan vágyakat és félelmeket, egyúttal több törődést vív ki "gazdájától".

A szív az érzelmek jelképes központja, mivel a szívműködés és a vérkeringés rendkívül hevesen reagál a pillanatnyi érzelmekre. Ha valaki szívtáji nyomást érez, kérdezze meg saját magától: mi az, ami "nyomja a szívemet"? Nyomasztó gond, a lelkünkön ülő mulasztás, a magunkban elnyomott problémák előidézhetik ezt a kellemetlen érzést. Aki úgy érzi, hogy "szíven szúrta" egy váratlan csalódás; hogy "szívfacsaró" szomorúság érte; hogy ijedtében "megállt benne az ütő" vagy bánatában "majd megszakadt a szíve", ne csodálkozzon szívtáji fájdalmain.

A lelkiállapot és a testi működés párhuzama évezredek tapasztalata, és ezekben az érzékletes, képes kifejezésekben örökre összekapcsolta őket a nyelvi forma.

Az emésztőrendszer is lehet az érzések tükre. Ismert az ideges eredetű, nehéz nyelés, a gombócérzés a torokban vagy az összeszoruló gyomorszáj és a puffadásérzés. Aki ettől szenved, lehet, hogy "nem tudja lenyelni" a sérelmét, elege van abból, hogy "túl sokat kell nyelnie", vagy "nem tudja megemészteni", ami történt vele.

Gyakoriak a lelki feszültség kiváltotta emésztési zavarok, például a szorongás, vizsgadrukk hasmenést okozhat, a tartós lehangoltság székrekedést idéz elő. Hosszan tartó, erős és feldolgozatlan stresszhelyzet - főként kapcsolati problémák, konfliktusok - nemegyszer nyombélfekély vagy fekélyes vastagbélgyulladás kialakulásához vezet ("önmagát emészti" az ilyen ember).

"Nem fájna a fejem, ha úgy alakulnának a dolgaim." "Ne szólj szám, nem fáj fejem." A szédülés, bizonytalanságérzés, tántorgás (ha nem szervi oka van) érzékletesen jeleníti meg a belső bizonytalanságot, döntésképtelenséget, amikor valaki úgy érzi, hogy lelki értelemben "kicsúszott a lába alól a talaj", "nem tud egyedül megállni a lábán", "nincs kapaszkodója".

A testi tünetek elemzésekor fontos arra is figyelni, hogy azok mikor és hol jelentkeznek leginkább. Ha a gyermeknek főleg iskolába menet van hasfájása, hányingere (hazafelé már jól van), valószínű az iskolai stressz áll a háttérben. "Beszédes" tünet, amikor a fiatalasszonyt mindig este, lefekvés előtt éri utol a fejfájás, a rossz közérzet. Ez a szervbeszéd.

A tünetnek nemcsak értelme, hanem célja is lehet. A hányás legálisan felmentést ad az iskolába menés alól, elkerülhető vele a dolgozatírás. A gyakori alhasi fájdalmak kibúvót biztosítanak a nőnek a számára valamiért kellemetlen szexuális élet alól.

Más esetben a vérzés elmaradása cinkosan hozzásegíti a lányt ahhoz, hogy elnyerje a fiú házassági ígéretét. Ismert az álterhesség jelensége, mely a vérzés szünetelésén túl a has jellegzetes alakú felfúvódásával is együtt jár. Ha mást nem, legalább egy kis ráfigyelést, törődést, kedvességet kivívhat a beteg a családjától - többnyire nem szándékosan keresett és valóságos szenvedést okozó - betegségtüneteivel. (helloinfo)

..



 
 
0 komment , kategória:  Testbeszéd és Öntanítás  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2297 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 125
  • e Hét: 989
  • e Hónap: 9361
  • e Év: 258055
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.