Belépés
majek.blog.xfree.hu
Bármi gondod van az életben, végy elő egy verses könyvet, vagy a megoldást, vagy a megnyugvást megtalálod benne. (Bácskai János) Németh Mária
1954.06.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 110 
Téged dicsér a némaságom
  2011-10-16 19:46:06, vasárnap
 
  Lányi Sarolta:
Nagyon csendes szerenád

Téged dicsér a némaságom
s daltalan ajkam néked áldoz
lelkem fojtott félénk szavát
te hallod, ha nem is kiáltoz.

Beszél majd énhelyettem hozzád
az őszi táj halkan szelíden
s az esti szél füledbe dúdol,
hogy örökre tiéd a szívem.

Tiéd elmém munkája, gondja
s az álmom is tiéd legyen...
...ó halld e rejtett, hű zenét:
dalol neked az életem.
 
 
0 komment , kategória:  Lányi Sarolta  
A régi levegőm hol van?
  2011-10-12 22:25:33, szerda
 
  Lányi Sarolta
Dúdolás a régi levegőről

A régi levegőm hol van?

Egy ujjam rezzenése már elég volt
hogy szikraesőt szórjon rám az égbolt,
a szivem izzott s egy forró sikolyban
kiszállt a zengő gyermek:
régi lázam fütötte,
ifju vágyam szülötte,
égre néző, sárba lépő
szerelemben fázva égő
szóteremtő csodacsengő, -
virágos ágon lebegő,
- amiben lengett,
amiben zengett
hol van a régi levegő?
 
 
0 komment , kategória:  Lányi Sarolta  
Kicsiny csodák, lelkemben rejt
  2011-10-09 11:43:24, vasárnap
 
  Lányi Sarolta:
Miért, ha nincs kinek?

Kicsiny csodák, lelkemben rejtező
alighogy élők, csöndes hervadók
ti, búm aranyborába részegűlt
titokvirágok, kertem árva népe:

gyöngéd borúlat, bíborló öröm,
egy hangra szívig összerezzenés,
egy hajrahulló hűs kéz enyhe láza,
egy szemsugárban ébredő világ,

s ti szók, becézve búgó gerleszók,
vágyam szelíd, könnymarta, gyenge hangja, -
miért hurcollak fojtó némaságban
a Hallgatag Szerelmek vándorútján?

Ó gerleszók s ti mind, gyöngéd csodák:
igéret és remény virágai,
miért születtek életért esengőn,
miért virúltok, hogyha nincs kinek?
 
 
0 komment , kategória:  Lányi Sarolta  
Még megyek. Ám örök vissza-
  2011-10-04 22:51:14, kedd
 
  Lányi Sarolta
Lábnyom

Még megyek. Ám örök vissza-siralmat kongat a szivem.
Tiprom alattam a létet: a hosszú hólepte útat.
(Bús a szivárvány a hóhideg, holtfehér színben).

Létem a létben: tétova árva lábnyom a hóban.
Bárki mögöttem jön, megelőzhet. Mindegy. Nem sietek már.
Esteledik... ennyi az élet. - És ez így jól van.
 
 
0 komment , kategória:  Lányi Sarolta  
Irdatlan nagy úton elvesztette
  2011-10-04 22:50:04, kedd
 
  Lányi Sarolta
Ki talál meg?


Irdatlan nagy úton elvesztettek engem,
Jó meleg tenyérből hideg földre estem.

Hideg földre estem nyitott szemmel, ébren,
Bitang jószág lettem — látom, tudom, érzem.

Mikor földre estem, bár meghaltam volna,
Önnönmagamtól is bár elvesztem volna!

Távolodni léptét így hallgatom, élve.
Ragyog a fájdalmam körülsötét éjbe.

Nagyon nehéz voltam, terhes úti járom?
Azért hagyott engem ismeretlen tájon?

Vagy nagyonis könnyű? Nem érezte súlyom
S úgy ejtett el engem véletlen az úton?

Ha visszafordulna, még visszatalálna,
Még senkise lépett a lába nyomába.

De messze van az már! nem keres az engem
Ragyog a fájdalmam ... Ki talál meg engem?
 
 
0 komment , kategória:  Lányi Sarolta  
Csak az én két vállam hordja
  2011-09-24 19:38:45, szombat
 
  Lányi Sarolta
Búban virító titok

Csak az én két vállam hordja súlyát
csak az én mellem viselje búját
viruló szép titkomnak, hogy szeretlek.
Csak nekem dús, nagy ez a kis utca
és áldott százszor az aszfalt.
Ki tudja, nem Te jártál-e itt esetleg?


Egy órája tán itt voltál magad
ruhád súrolt sok barna házfalat
s e nő, ki szembe jő velem
úgy mosolyog, mint aki Téged látott
- nedves és nagyra nyílt szemekkel.
Látod, pedig őt nem fűti szerelem.


Csak én hordozom arcod itt benn
csak nekem vagy Te minden, minden!
S Tied vagyok mindennél jobban.
Az izzó, drága bélyeget
mit szemed rám égetett
hordom fájósan, boldogan, titokban. . .
 
 
0 komment , kategória:  Lányi Sarolta  
Nem ismerhetsz te engem. Nem
  2011-09-20 09:56:55, kedd
 
  Lányi Sarolta
Vers

Nem ismerhetsz te engem. Nem tudod,
Hogy hajam hullámzó, barna erdő
- A sátorában megpihenni jó -
És néha zúg, mint szélbe lengő
Nagy aranybrokát lobogó.

És nem tudod,
Hogy a szemem örvénylő, mély titok,
Mely az arcod ünnepelve rejti,
Zöldfátyolos, aranyló tükörében
Nem ismersz önmagadra. Nem tudod,
Hogy lelkemben éled egyik éltedet.

 
 
0 komment , kategória:  Lányi Sarolta  
Szívből szeretni híven, nincs
  2011-09-10 17:59:44, szombat
 
  Shakespeare:
Rómeó és Júlia:
Szívből szeretni


(Rómeó)
Szívből szeretni híven, nincs szebb égni e tűzben!
Együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen!

(Júlia)
Szívből szeretni annyi, érte mindent föladni!
S szállni, fent sólyomszárnyon szállni, áldást találni!

(Rómeó & Júlia)
Égig emeld a szíved! Száguldj, szerelmünk hirdesd!
Így nyer értelmet végleg, álom, boldogság, élet!

(kórus)
Szívből szeretni híven, nincs szebb égni e tűzben!
És együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen!
Szívből szeretni mámor, elvész közel s a távol
És érezd, a szíved lángol, eltűnt a múlt a mából

Szívből szeretni annyi (szeretni szívből!), érte mindent feladni! (csak szállni, csak száll...)
S szállni, fenn sólyomszárnyon szállni, áldást találni! (szállni, áldást találni!)

Szívből szeretni híven (szívből szeretni), nincs szebb égni e tűzben! (égjünk e tűzben!)
És együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen! Szerelem!

Galambos Attila fordítása
 
 
0 komment , kategória:  Lányi Sarolta  
Néha sajnálom magamtól,
  2011-09-05 09:48:15, hétfő
 
  LÁNYI SAROLTA
ÖNVÁD

Néha sajnálom magamtól,
amit adott az élet.
A sok jót, szépet: családi örökséget,
gyászból, bánatból
leszűrt szépséget,
jóságot, elfeledt veszteséget,
tüzet, ami már nem éget
s ezt a túlsok ajándék-évet.

Kit loptam én meg?
Ki szenved énmiattam?
Helyettem ki halt meg?

Megillet-e a szeretet,
amit kapok?
Mentségem-e a szeretet,
amit adok?

És mit hagyok,
ha meghalok?
Tudatlanságot?
Vagy amit mindig kerestem
s amire vágyok:
az igazságot?
 
 
0 komment , kategória:  Lányi Sarolta  
Szíven csókolt, körülölelt
  2011-09-05 09:47:29, hétfő
 
  Lányi Sarolta:
Halálhinta

Szíven csókolt, körülölelt
Elcsábitott, elkábitott
Valami. Névtelen még,
De már sejtem, hogy: emlék.
Úgy ért ez érzet, mintha esnék
Álomhintán le, szédületbe,
Jó halál ez, ha odavesznék...
Lenne belőlem: emlék
Szálló szoknya, röpködő hajak
Az álomhintán száguldjanak
Emlékké haljon a bús alak
S a tragédiás ajak!

S csókoljon egy embert sziven
Egy égő emlék: a szivem.
 
 
0 komment , kategória:  Lányi Sarolta  
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 110 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1 db bejegyzés
Összes: 22436 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 204
  • e Hét: 4174
  • e Hónap: 13751
  • e Év: 382603
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.