Belépés
majek.blog.xfree.hu
Bármi gondod van az életben, végy elő egy verses könyvet, vagy a megoldást, vagy a megnyugvást megtalálod benne. (Bácskai János) Németh Mária
1954.06.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 64 
Ebben a versben, ebben a csendben
  2013-03-29 13:01:15, péntek
 
  Csukás István
Ebben a versben

Ebben a versben, ebben a csendben
kinyújtózkodik az Isten.
Ő tudja már, örömöm mit ér,
vele nyújtózik a fa, a fű, a gyökér,
az örömnek együgyű templomot csinál,
ablaka a fény, kupolája a nyár,
otrombán mozgok: sejtek halmaza,
pedig hív a hang: jer haza!
Én dacosan: tudjuk, mi a kettős spirál!
Ő mosolyogva hellyel kínál.
 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
Az ablakhoz nyomul az orgona,
  2013-03-14 12:43:32, csütörtök
 
  Csukás István
Tavaszi vers

Az ablakhoz nyomul az orgona,
az ablaküvegen át rám nevet,
amit nem tudok megunni soha,
a kékszemű tavaszi üzenet.

Gyerek leszek egy percre újra én,
örökzöld időmből kipislogok,
a létezés halhatatlan ívén
a teremtésig visszacsusszanok.

Boldog részecske, együtt lüktetek,
s kinyílok mohón, mint tavaszi ág,
ledobjuk, unt kabátot, a telet,
s szívemmel ver a születő világ.

Mert jó élni, e gyermeki hittel
így fordulok én is a fény felé,
s tudom, hogy majd a többi szelíddel
lelkem földi jutalmát meglelé!
 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
A fiatal almafa kertem végében,
  2012-06-18 15:54:48, hétfő
 
  Csukás István
A fiatal almafa


A fiatal almafa kertem végében,
a fiatal almafa reggelente rám mosolyog,
kávét szürcsölök a teraszon s fürdök a
mosolyában, még előttünk a nyár, még
van idő bőven teremni, gömbölyűket
álmodni, fényben fürödni, port, füstöt
kilehelni, zöld, zöld, zöld időt harapni,
ízlelni fűszeres csöndet, rángó izmokat
kilazítani, nyugágyon fekve lelket röptetni
a bukfencező felhők alatt, az asszonyfenekű
felhők alatt édeset sóhajtani, várni, míg
fejemben a zúgás eláll, s azután már
a kert muzsikál, lágyan elringat a nyár,
s érzem, hogy hozzám is van egy szép szava:
kertem végében a fiatal almafa.
 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
Vakmerően nyulok
  2011-10-09 10:36:03, vasárnap
 
  Csukás István:
Virágének

Vakmerően nyulok,
S biztosan érted,
tétovaságom
hitre cserélted
Szótlanabb szónál
ez az áhitat
több a valónál
mégis megrikat

Lehull az inged
nincs,ami födjön
szép szüzességed
fehér hófüggöny
Mint torony omlik
össze,ki voltál,
örömöd ring,ring
simább a tónál.

Egymásnak arccal
kerültünk végre,
szorongva hallgatsz
némább beszédre
Nincs nagyobb titok
nincs nagyobb vigasz
rád hasonlitok
rám hasonlitasz
 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
Ha búskomor vagy s nem bírod
  2011-03-22 08:33:36, kedd
 
  Csukás István
Ha búskomor vagy s nem bírod már

Ha búskomor vagy s nem bírod már:
szerezz egy kiskutyát!
Más adta a tanácsot, vagy én találtam ki,
nem is tudom, de mikor ölemben
hazavittem a szipogó szőrgombolyagot,
a pisiszagú, tejszagú nyivákolót,
az ujjamat csecsként szopogatót,
a csecsemőként elalvó dundi szuszogót,
keserű redőim kisimultak, véreres
szememből anyapillantások röpködtek
lágyan, hogy feleségem elfordulva kuncogott,
s utána hetekig nem aludtam, mert
fölsírt éjszaka, s rohantam vele a teraszra
pisilni és kakilni, és gügyögtem neki,
dörmögő, röhejes kanbába, ugatni
tanítottam a szomszédok nagy örömére,
csipát töröltem a szeméből, tejecskét
melegítettem, házat szögeltem buzgón,
nagyokat ütve a körmömre s sziszegve
káromkodtam, de már másként, mint eddig,
emberivé lazultak a zongorahús-idegek,
fura, rég elfelejtett gyerekkori dalokra
hangolta e csöppnyi vakkantgató,
hogy már-már vidáman dudorásztam,
feleségem a kutyakönyvet bújta
s fütyülni tanult, elválasztva tőlem
okosan, hogy rendes, normális eb legyen,
s nevet adtunk végül: Frici, Fricus,
Fricike, hadd válassza ki, ami tetszik
neki, s elpirultam örömömben, amikor
megdicsérte az állatorvos, hogy bár
vitathatatlanul keverék, de nagyon
értelmesnek látszik! Mint a gazdája,
hencegtem nyíltan. Hát így vagyunk,
egymással örömöt keverve, s nincs tovább,
ha ellep a bú: szeress egy kiskutyát!
 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
Annyiszor játszottam a boldogo
  2011-03-13 18:28:15, vasárnap
 
  Csukás István
ANNYISZOR JÁTSZOTTAM A BOLDOGOT

Annyiszor játszottam a boldogot,
most végre boldog lehetnék -
nyugtalanul figyelem magamat,
vajon mi hiányzik még,

mi hiányzik és honnan hiányzik,
a világból-e vagy belőlem,
hogy miért nem csurran a méz,
fanyarul megért szőlőszem;

vagy nincs is, csak a mesében,
elkopott idegeket simogató
szép hazugság, kábítószer,
és mindegy, rossz voltam vagy jó,

s a boldogot csak játszani lehet,
és az élethez ennyi is elég,
az üdvözült angyali boldogságot
nem ismerik, csak a hülyék.
 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
Vakmerőn nyúlok,
  2011-02-15 18:24:49, kedd
 
  Csukás István:
Virágének

Vakmerőn nyúlok,
s biztosan érted,
tétovaságom
hitre cserélted.
Szótlanabb szónál
ez az áhítat,
több a valónál,
mégis megríkat.

Lehull az inged,
nincs, ami födjön,
szép szüzességed
fehér hófüggöny -
Mint torony omlik
össze, ki voltál,
örömöd ring, ring
simább a tónál.

Egymásnak arccal
kerültünk végre,
szorongva hallgatsz
némább beszédre.
Nincs nagyobb titok,
nincs nagyobb vigasz:
rád hasonlítok,
rám hasonlítasz.
 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
Örömre int ez a szerelem
  2010-11-19 23:51:18, péntek
 
  Csukás István:
Örömre int ez a szerelem

Én már minden pillanatomra éber
lélekkel vigyázok, örömre int
ez a szerelem a lélegzetvétel
fáradhatatlan ritmusa szerint,
ahogy törekvő sorsom újra s újra
szívemhez új és új magányt csatol,
ahogy szívem a dobogást nem unja,
s rólam másképp nem álmodozhatol,

csak hogy nagyon szeretsz. Nincs más viszonylat,
fogcsikorgatva vagyok rá tanú,
s elképzelni sem tudok én már jobbat,
és örömömben is már szűkszavú
lettem, hallgatok csak s tűnődve nézem:
fejem fölé az ég, közönnyel áld,
küldi a tél hangáraiból, kéken
villogva, a fagy fémszárnyú raját.

Én nem hadakozhatok már más módon,
érted se, csak sorsommal (pillanat
sugallta harcok kis cselét megoldom),
hozom kiéheztetett ifjúságomat,
mely országot, álmot hódítni indult,
s az örömért a szívednél kiköt -
felkönyökölve nézem éjbe fordult
hajad homlokod félholdja fölött.
 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
Szívemig húz a szerelem,
  2010-11-05 00:38:25, péntek
 
  CSUKÁS ISTVÁN
Szomjas évszakom

Szívemig húz a szerelem,
szíved verését hallgatom.
Télből, csendből győztesen
feltámad szomjas évszakom,
fuldokló hite milljó zöld
torokkal a napfényre tört,

így nyitsz bennem, tán tudatlan,
félszeg jóságomra ablakot,
hogy ne legyek, emberi alakban,
vakon zuhanó halott,
modell a pusztuláshoz, itt
belül netervezzek állatit.

De mint nyers színek közt szemed,
acsargó vágyak közt szavad
sosemvolt egyensúlyt teremt,
veled legyek én boldogabb.
Ütőered ver: rebbenő fecske,
míg bőröd nyár-ízét keresve

csókollak (nyárba horgonyt dobunk),
vár ölelésed tiszta hona -
Két kézzel pazarló korunk
véget ne érjen soha!
Áldlak én érte, míg a vér
szívemből szívembe visszatér.
 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
Roppan az ég, anyám, őszre vál
  2010-10-27 09:30:48, szerda
 
  Csukás István
Őszi siratás


Roppan az ég, anyám, őszre vált a lélek,
formálódik már, jaj, az istenítélet!
Még csak villanydrótok húrja hangolódik,
pendül s a mély zöngés elver ablakodig,
elver a szívemig, testem belerándul.
Anyám, a fiad se menthet a haláltól!

Pedig nem is tudod - kusza látomás ez,
a meghasadt égen őszi vonulás lesz,
kertedből is elpörögnek a virágok,
mályvák, vérben forgó rózsák, tulipánok;
elhagynak hűtlenül örömök, az álmok,
üres lesz, felsikolt a szíved utánuk.
Elhagylak hűtlenül, már csókod se csábít,
elhagylak hűtlenül kéklángos mocsárért,
süllyedek s felülről rád mégis én nézek,
kínozlak s keresztre merevülök érted.
Ez a rend? Nem lehet, kiálts rám! - Az ősznek
borzongását, lázát te csak a befőttek
sustorgásán érzed: a rumos cseresznyék
mint piros nyúlszemek kerekülnek s a kék
szilvák: Zeppelinek, vidáman hajóznak,
s Vörös Tengere forr a paradicsomszósznak,
s a szálkás, zöld halak: ragyás, kis uborkák
sürögnek s üveghez nyomja mind az orrát...
Ez hát a rend, mint pala, elváltunk egymástól,
te őrzöl engemet, én őrízlek téged;
fényes, tiszta a lelkem még a hasadástól,
s rálehel az ősz párás, zavaros képet
a boldogságról, halálról, rendről, szépről —
s jaj, olvasni se tudsz többé te e képről!
A vad áradásban életem kimértem.
Sírnék is már érted, sírjál is már értem!
 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 64 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1 db bejegyzés
Összes: 22436 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 308
  • e Hét: 4278
  • e Hónap: 13855
  • e Év: 382707
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.