Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
3. KÉTSOROSAK
  2008-08-22 22:41:06, péntek
 
  3. KÉTSOROSAK

1.
Ha szereti egymást két lélek,
egészek vagyunk és nem félek.

2.
Bár elmúlnál már testi lét,
és feledném igézetét.

3.
Arcunkra a szerelem mosolyt festeget,
lelkem vászna így őrzi meg a testedet.

4.
Csak rád érdemes hallgatnom kedves szívem
ki sugallod az igazat nékem híven.

5.
Tudom, hogy a valóság oly kemény,
mégis pislákol bennem lágy remény.

6.
Egyszer engem is elsodor az árhullám
s felszínén tovasodródik majd a hullám.

7.
Egységből kiválva sokszínű szirmot bont
pontból áradva az eseményhorizont.

8.
Az embert csak fedi s nem teszi a ruha,
példa volt erre a megváltó Joshua.

9.
Mint zúgó tengerben a tölcsér örvény,
magába szippant az emberi törvény.

10.
Mélységes zenéje lágyan andalít
feldobva lelkem spontán angyalít.

11.
A terem búráját körém gerjesztve ő
múló világom alkotja a teremtő.

12.
Rohanj csak körbe, hogy magadhoz juss,
egy időegységnyi a térciklus.

13.
Vigyázva vetem rá két kezemet,
úgy szeretem a számítógépemet.

14.
Egészből ha kivál egy fél elem
megjelenik benne a félelem.

15.
Az ám csak az igazi élvezet
ha rájössz, hogy utadon Él vezet.

16.
Azért nézzetek tisztelve egymásra
mert minden élő ember az Egy mása.

17.
Minden alatta lakozó lény ege
egyazon égbolt, hisz ez a lényege.

18.
Múltat magából a forrás folyton ont
szférái jelene maga a középpont.

19.
A dolgok mélyére szemed akkor lát
ha leomlik elmédben a sok korlát.

20.
Történjék bármi, a bölcsnek mindegy
mi lesz a vége, hisz számára mind egy.

21.
Azért kóstolom meg frissen a must,
hogy eldalolhassak néhány rigmust.

22.
Belátni nem kell szerintem tenger ész,
testhajónak kapitánya a lélek tengerész.

23.
Végighallgatni őt micsoda feneség,
mint pöröl hites urával a feleség.

24.
Õseinktől általvett drága örökség,
hogy reánk vár a magasban az örök ég.

25.
Visszanézni múltamba micsoda ötlet!
Így gondolta az Atya és egyből hat lett.

26.
Lombja dús fán ahogy ízes gyümölcs terem,
úgy burjánzik szerteszét időm és terem.

27.
Tört mozaik alkotta megannyi elem
a szemünk elé táruló történelem.

28.
Szerencse folytán a káoszból ha kinő,
kiterjesztett erősségű a téridő.

29.
Kvantumját hét forrás szüli, ez kérem tény,
hogy világos van ott, ahol árad a fény.

30.
Teremtéshúrokon a tudás pengve száll,
gyöngysorként csillogva megköt az időszál.

31.
Női testnek a legjobb ösztöke
száz kanos férfi merev, össz töke.

32.
Beszélni a tett helyett! jaj de uncsi -
ha kínálja magát egy nedves punci.

33.
Meztelen bírkózni micsoda mutatvány,
összegabalyodik a sok fiú és lány.

34.
Alkotó természet gömbölyded remeke
a sétáló lányok csípeje s feneke.

35.
Kacér pillantással ha vágyadra felel,
ring a szemed előtt két halomnyi kebel.

36.
Annak mi alkotja világod
kincsét a lótuszban találod.

37.
Nem lehet felnőtt az, aki nem volt gyermek
s nem születtek benne naív álmok, tervek.

38.
Lényeges dolog a férfi előtt álló
célzott feladatra felállított dákó.

39.
A piciny fénykvantum ha nem elég éber,
foglyul ejti hasában egy ikozaéder.

40.
Múltszféráját árasztva a jelenkapun
cikázik a káoszban a marutkinun.

Békéscsaba-Mezőkovácsháza, 1998. június-július.


 
 
0 komment , kategória:  FILOZÓFIAI VERSEK(F.Winking)  
Frank Winking
  2008-08-22 22:36:07, péntek
 
  2. A CSELEKVÕ CÉLJA

1.
Kanyargós ösvényen, számtalan veszélyen
keresztül vezet az út, melyen szerényen
lépdel a cselekvő, kinek végső célja
az otthonul szolgáló mennyei szféra.
Érte van a hajlék, a legvégső szállás
ami előtt a számára nincs megállás,
semmi sem zavarhatja meg a figyelmét,
egyetlen dolog tölti ki az elméjét.

2.
Kedvesem! Vágyom reád mindennél jobban,
jelenlétedtől a szívem lángra lobban
és szinte extázisba esem remegve
ahogy feloldódom fényedben lebegve.
Ragyogó csillagod a lámpás az égen
melyet követek vándorutamon régen.
Csobogó patakod kristálytiszta vize
vezet forrásodhoz, oltja szomjam íze.

3.
Úgy forognak körötted gondolataim,
csavart spirálokként erő áramaim
ölelve, becézve pompás teremtésed
számtalan rezgését ahogy belém vésed,
mintha papír volnék az írnok kezében
s tűrném pennád hegyét alkotó hevében
függetlenül attól, mit is kell hordoznom,
örökre megőriz emlék-hologrammom.

4.
Lélektartályomban úszkáló szellemem
cellamátrixokban őrződik, életem
halmazát egyben tartva míg célba érek,
fénykvantumom újra együtt lehet véled.
Te vagy az okság, a keltő és megtartó
életfa csíra, a világot alkotó
legfőbb szervező, rejtett fényű őserő
és az út melyen halad minden létező.

5.
Nékünk adod mindazt, mi eleve miénk,
a dolgok lényegéről bármit is hivénk
saját központunkból ahogy kiáradunk
elfogadjuk tőled megújuló vágyunk.
Benned szövött képünk a legmagasztosabb
formákat gerjeszti, és egyre az újabb
káprázó megvalósulások felé hajt,
időfényszálakon a lelkünk feléd tart.

Mezőkovácsháza, 1995. - Békéscsaba, 1999. január 25.


 
 
0 komment , kategória:  FILOZÓFIAI VERSEK(F.Winking)  
Frank wilking
  2008-08-22 22:21:29, péntek
 
  13. BEAVATÁSOK

Fiatal voltam és tapasztalatlan,
de vágyam mélysége leírhatatlan
erővel hajtott a tudás felé,
mert lelkem már nyugalmát nem lelé
semmi másban, bohókaságban,
igyekeztem, hogy az újat lássam.

A megismeréssel tudást nyertem,
ittam magamba, mohón nyeltem
elvesztve sorra a kételyeket,
ami volt régen, mind elveszett.
Ha értéket érettem önként elhagysz,
Jézus azt ígérte, mindent megkapsz.

Feladtam érted életem, halálom,
jövőm és jelenem csak nálad találom,
álmaim, terveim elmúltanak,
szenvedélyágaim lehulltanak.
Csupasz törzsemen az új levelek,
tudatlanságomból tudást nevelek.

Belső forrásomból a megismerés
buggyant fel végre és nem is kevés
megértve lassan a törvényeket,
miket a világba az Atya vetett.
Szépen kiteljesedett az életem
végtelenbe tolva paraméterem.

Görnyedő hátamon vittem a keresztem,
magányos hegyemen kínlódva letettem,
emlékszem rá, ahogy eltávoztam,
múltam rászögelve feláldoztam.
Tovább indulok, várnak a barátok,
újabb és finomabb beavatások.

Mezőkovácsháza, 1994. május 14.

 
 
0 komment , kategória:  FILOZÓFIAI VERSEK(F.Winking)  
Frank Wilking
  2008-08-22 22:19:44, péntek
 
  17. A LÉNYEGED DALA

Szellős nyári napon a békés ligetben
ketten ültek csendben nagy-nagy figyelemben.
A lombkoronán átszökő fénysugarak
a hajlongó fűszálakkal játszadoztak.
A tudásról beszélt az öreg tanító
zsongó szavakkal tanítványt szólítón.
Az ifjú csela fontos lépéshez érkezett.
Elméllyült magában, fontolva kérdezett.
-Mond nékem mester ki tudod a lényeget,
mi hajtja egyre a lelki fényemet
nyughatatlanul tovább és tovább
ha tudom, hogy az élet illanó délibáb?
Mi ad értelmet a változásoknak,
a világreformáló lázadásoknak?
Hol találok békét melyben pihenhet
vígasztalan lelkem hol kaphat kegyelmet?
Elnémultak a csicsergő madarak,
hogy a válasznak helyet adhassanak.
-Túljutottál látom a legtöbb vizsgaponton,
az utólsó választ előtted kibontom.
Zengjen hát a szférákban minden harsona,
feltárul előtted az önvaló tarsolya.
Leomlik a békétlen Jerikó fala
ha felcsendül előtted a lényeged dala.
Kevesen részesülnek ebben a kegyben,
figyelj hát nagyon, mert vizsgázol is egyben!
Levél se rezdült, az egész táj figyelt
várva a választ, még az idő sem telt.
-A lényegi természet magában vala,
önmagán belül tükröződik maga.
Csak Õ van egyedül a teljességben
megnyilvánulva minden jelenségben.
Nincs oka, nincs célja, kezdete, vége,
önmagát kutatja minden élő képe.
Egyből születik számtalan formája
változásigényét szüntelen táplálva.
A selymes fűszálak lágyan ringatóztak
a szavak áramában lepkék hallgatóztak.
-Te adsz értelmet önnön létednek
mikor a bensődben kérdések ébrednek,
hisz célra van szükséged mely felé tarthatsz,
akadályra, mi ellen erővel hathatsz.
A gátak és problémák elmédben vannak
melyek tudatodnak láthatárt szabnak.
Nincsen kétség, mert semminek sincs fala,
tenmagad vagy a lényeged dala!
A zengő szavak mind elröppentek,
növények, állatok az értelmén töprengtek.
Szellős nyári napon a békés ligetben
ketten ültek csendben nagy-nagy szeretetben.
A lombok közt átbújó fénysugarak
a fűtenger felszínén játszadoztak.
Tudta mindkettő, hogy majd egyszer
a cselából is lesz tanítómester.
Az önvaló hangja az ifjúhoz érkezett,
örömmel hallgatta, többet nem kérdezett.

Mezőkovácsháza, 1994. szeptember 6.

 
 
0 komment , kategória:  FILOZÓFIAI VERSEK(F.Winking)  
Frank Winking
  2008-08-22 22:18:40, péntek
 
  18. FELTÉTLEN BIZALOMMAL

Úgy bújtam hozzá védelemre várva
mint egy anyátlan, apátlan, elhagyott árva.
Kisgyerek voltam szülőm meleg ölén
hatalmas termete óvón borult fölém.
Éreztem, tudtam, hogy nagyon szeret,
érettem minden dolgot megtehet.
Felhagytam hát az aggodalommal
rátekintve feltétlen bizalommal.

Úgy bíztam magamban ahogy csak mertem
bátornak gondolva magamat, mentem.
Egyedül voltam s mégis a tömegben
sodródtam tova az idegen közegben.
Éreztem, tudtam, hogy egyedül vagyok,
a bajban csak magamra számíthatok.
Fel kellett hagynom az aggodalommal
fejest ugorva feltétlen bizalommal.

Úgy szóltam hozzá csöndben imádkozva
mintha az oltárnál csak rám várakozna.
Vallásos voltam, az Urat félő ember
tekintetével várakoztam tisztelettel.
Éreztem, hittem, hogy nagyon szeret,
s bűnös lelkemhez még kegyelmes is lehet.
Előtte térdeltem az imádságommal
bízva benne feltétlen bizalommal.

Mezőkovácsháza, 1994. szeptember 29.

 
 
0 komment , kategória:  FILOZÓFIAI VERSEK(F.Winking)  
Frank Winking
  2008-08-22 22:17:34, péntek
 
  21. ELJÖVETEL

"A világ eljövendő tanítójának."

Ébredjetek megfáradt emberek,
örvendezzék szomorú lelketek!
Felvirradt végre a várva várt nap
mikor a lótuszok szirmot bontanak!
Alászállt a mennyből nagy reménységére
az emberiségnek, megsegítésére
akire vártunk oly régóta már,
az eljövendő isteni avatár.

Perdüljenek táncra mind a bénák,
énekeljenek boldogan a némák,
s a betegségektől kínzott testetek
legyen oly egészséges mint a lelketek!
Asszonyok, gyermekek, akik szomorkodnak
jelenlétében megvígasztaltatnak.
Érintésére sorra felkelnek -
még a halottak is felébrednek.

Ítéletet hírdet nektek bűnösök,
nem rejthető el előle semmi bűnötök!
Mit álltok még mindig ti hitetlenek,
ne hagyjátok, hogy elvesszen lelketek
mint azoké, kikből a jóakarás
kihalt, s maradt a fogcsikorgatás.
Ha megtértek az Egyetlen Istenhez,
végtelen szeretetéből Õ megkegyelmez.

Régóta várjuk érkezésed Urunk,
mert egyre kilátástalanabb az utunk
szereteted és igazságod nélkül
kárhozatra jutnánk mindannyian végül.
Nagy a baj, csak belőled meríthet
a reménykedő, magán így segíthet.
Könyörögtünk, hogy szállj alá hozzánk,
téged hív minden misénk, mantránk, imánk.

Tudjuk, hogy lesznek kik ellened kelnek,
oktalanságukban visszafeleselnek,
és sok ember jő az "úrnak" nevében
ki gonoszat gondol majd sötét szívében.
Egy sem állhat meg a Te trónod előtt,
elsöpröd mind a sok hetvenkedőt
gyönyörű arcod értő tekintetével,
az igazság fényének izzó tüzével.

Elközelgett a mennyeknek országa,
a jóság és szeretet tündöklő világa
melyben mindenki tisztaságot hordoz,
testében és lelkében igazán boldog.
Ébredjetek emberek, ébredjetek,
békét és szeretetet érezzetek!
A megváltás órája itt van közel,
valóra vált az Isteni Eljövetel.

Mezőkovácsháza, 1994. október 4.

 
 
0 komment , kategória:  FILOZÓFIAI VERSEK(F.Winking)  
Frank Winking
  2008-08-22 22:14:54, péntek
 
  1. A JÓSÁG EREJE

Az univerzumot belengő éterem
segít benneteket át sok-sok életen
a tökéletesedés felé haladva,
végtelen szeretetemben megmaradva.
Nem is gondolnátok milyen fontos vagyok,
pedig szívetekben mély nyomokat hagyok.
Én vagyok az is, ki együttérzést támaszt
megadva létünk kérdésére a választ.
Vagy ki lelkünk mélyén szeretetet gerjeszt,
a fejlődés során öntudatot fejleszt.

Én vagyok az alap melyre a ház épül
miközben a vándor lélek egyre szépül
sorra megtanulván a jóság leckéit
összehasonlítva a földit és égit.
Én vagyok az erő amely megadatott
annak ki Legfelsőbbtől kegyelmet kapott
lerázva magáról a bűnök bilincsét
megérinthette az öröklét kilincsét.
Nyílt a kapu, mögötte ott vártam rá én
helyet foglalva a jóságnak fellegén.

Ki bízik bennem, az sosem fog csalódni,
abban én is bízom nem hagyva kallódni.
Türelem kövéből nőtt szeretet fája
fog majd árnyékot adva borulni rája
ha megpihen ösvényét taposva néha,
akkor is szilárdan megtartja a létra.
Kedves barátom vagy te, ki érzed erőm
átlényegülve éntőlem, hogy jótevőn
cselekedj azokért kik még rászorulnak
az útmutatásra midőn elindulnak.

Vannak még sajnos nélkülem boldogulók,
rosszba, gonoszságba belebolondulók.
Ólomlábon járnak hegyeket cipelve
sehonnan sehová, nagyokat lihegve.
Szenvednek makacsul, én szeretem őket.
A zsákutcában kínlódó igyekvőket.
Tudom kik ők és miért kell tenniük
sötétben kúszva bajokat fölvenniük,
mert nincs ok a mindenben okozat nélkül:
a szenvedő munkája egyszer megtérül.

Élő példa erre az Istennek fia
kereszthalál után feltámadt Joshua
megnyilvánulása a felsőbb szféráknak
örök Messiása az egész világnak.
Lássátok tetteit, útján kövessétek,
a szeretet egyetlen kötelességtek.
Ha mindenki egyért, egy mindenkiért tesz,
vándorlásotok célja a Legfelsőbb lesz.
Arany ragyogással a lótusz levele
átsegít mindenen a jóság ereje.

Mezőkovácsháza, 1993. augusztus 24.
 
 
0 komment , kategória:  FILOZÓFIAI VERSEK(F.Winking)  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 620
  • e Hét: 15849
  • e Hónap: 60921
  • e Év: 2002201
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.