Regisztráció  Belépés
vorosrozsa66.blog.xfree.hu
,,Sose búcsuzz el minden új nap egy új remény.Van hogy elveszítesz mindent mégis élj a holnapért." Drót Erika
1966.11.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 94 
Ábrányi Emil - Ne sértsd meg...
  2018-07-15 17:52:03, vasárnap
 
 




Ábrányi Emil - Ne sértsd meg...


Ne sértsd meg azt, akit szeretsz!
Egy durva szó elég,
Hogy elborítsd, hogy gyászba ejtsd
Szerelme szép egét!...
Borúlt ég újra földerűl,
Hint még szebb sugarat...
Ez gyöngédebb ég: itt a folt
Örökké megmarad!

Egy szó elég!... És húnyni kezd
A régi, tiszta fény.
Mélyebb sebet vág, mint a tőr,
A nő nemes szivén!...
Átérzi lelked bánatát,
Vidáman hal meg érted, -
De bús kétségben csügged el,
Ha egy rossz szóval sérted!

Ne félj! Nem hal meg a madár
Ha szárnyait megtörték.
A pillangó tovább röpűl,
Bár fényporát letörléd.
Tovább él a szerelem is
Mert mindennél nagyobb, -
De többé nem száll ég felé,
És többé nem ragyog!...




 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Gyurkovics Tibor: Négy évszak
  2018-07-15 16:25:08, vasárnap
 
 




Gyurkovics Tibor: Négy évszak

Valakitől én azt tanultam,
a szeretetnek nincs határa,
nagy kék kabátban volt, hajára
hó hullt a sál mellett csokorban,
s kiment a ház nagy udvarába.

Ment lefelé a hóesésbe,
a lépés örök ütemével,
mint aki tudja, sose ér el
a tájba csúszó feledésbe,
de az ablakba mégse néz fel.

A sárgakockás sál világít
a szürkületben, mint lámpa,
lebeg a szélbe kék kabátja
s úgy halad tovább fától-fáig,
amíg a szem még visszarántja.
Tavasszal aztán mit sem értve
figyeltem a virágokat kint,
hogy nyílnak-e olyan nagyot, mint
ahogy valaki megígérte,
ki vállalta a legnagyobb kínt.

Azt mondta, hogy a szeretetnek
szabálya nincs, de mint a rózsa
kinyílik egyszer s elborítja
az utakat, a fát, a kertet
s levelét az ajtóba dobja.

Még óvni sem lehet a kíntól,
tövisek közt fog vágyakozni,
a földben nyugszik, százezernyi
kapától, daltól meg nem indul,
- egyszerűen fog fölfakadni.

A nyár úgy fekszik, mint a róka
a kert végében összegyűrve,
leégve aranyra, vörösre,
prémmé és szőrré kunkorodva,
a kertbe feküdt, mint egy ölbe.

A méz pedig öblös pohárban
áll a verandán tétovázva,
szilárdan s könnyen, mint egy ábra,
melyben jövő és elmúlás van
ikrás anyaggá összezárva.

Ki jöhet itt? Ki érti ezt meg?
A teljesült virág sem édes?
Az ember hitvány életéhez
kapott kölcsönbe kis szerelmet,
amit aztán holtáig érez?

Ne mondd, ne mondd! Az ősz kitárva,
mint egy kapu, a távoli
mezőkre és utakra ki,
a szeretetnek nincs határa,
ezt mondta egyszer valaki.

Virágok borítják a kertet
és azután a hóesés,
ott megy valaki. Lépked és
nagy ára van a szeretetnek,
nemcsak könny, nemcsak szenvedés.

Az udvarból az útra érünk,
ahol a kertek vége van,
mit meg kell tennünk, bárhogyan,
míg arra az ösvényre lépünk,
ahonnan már határtalan.
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
TÚRÓCZY ZOLTÁN:Tanács
  2018-07-15 16:08:50, vasárnap
 
 




TÚRÓCZY ZOLTÁN:Tanács


Ma még Tied körülötted minden,
Adhatsz belőle, adj hát, kinek nincs,
Mert jön egy nap, talán nemsokára
S kihull kezedből minden földi kincs.

És nem lesz tied többé semmi sem.
Tollad, virágos párnád másra vár,
Mit maga köré épített egy élet,
Nem lesz több mint összeomló kártyavár.

Ma szólhatsz még jóságos, meleg szóval
Testvéredhez, ki szenved, szomorú,
Vigaszt hoz szavad zengő muzsikája
S tán rózsát hajt egy töviskoszorú.

Hajolj hát hozzá, amíg beszélsz,
Harmatként hulljon szerető szavad,
Mert jön egy nap, hogy elnémul az ajkad
És soha többé szóra nem fakad.

Ma kezed még erős, a lábad fürge,
Szolgálhatsz szegényt, árvát, beteget,
Ma törölhetsz verejtéket, könnyet:
Óh, most segíts, ha teheted!

Mert jön egy nap, hogy kezed mozdulatlan,
Mindegy, hogy ősz lesz, tél, vagy koranyár,
Mert nincs több időd, s amit meg nem tettél,
Azt nem teszed meg többé soha már.

De ma még Tied körülötted minden,
És adhatsz... Adj hát annak, kinek nincs!
Hisz jön egy nap, talán nemsokára,
S kihull kezedből minden földi kincs.

Csak az lesz Tied, amit odaadtál,
Csak az, mi minden kincsnél többet ér:
A tett, a szó, mit szeretetből adtál,
Veled marad, s örökre elkísér...
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Radnóti Miklós - Sem emlék, sem varázslat
  2018-07-15 15:26:46, vasárnap
 
 




Radnóti Miklós - Sem emlék, sem varázslat


Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag,
mint alma magházában a négerbarna mag,
és tudtam, hogy egy angyal kisér, kezében kard van,
mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban.
De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred,
hogy minden összeomlott s elindul mint kisértet,
kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen,
annak szép, könnyüléptű szivében megterem
az érett és tünődő kevésszavú alázat,
az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről,
az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör.

Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem,
merengj el hát egy percre e gazdag életen;
szivemben nincs harag már, bosszú nem érdekel,
a világ ujraépül, - s bár tiltják énekem,
az új falak tövében felhangzik majd szavam;
magamban élem át már mindazt, mi hátravan,
nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem
sem emlék, sem varázslat, - baljós a menny felettem;
ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints.
Hol azelőtt az angyal állt a karddal, -
talán most senki sincs.

1944. április 30.




 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Úton
  2018-07-13 21:59:03, péntek
 
 


Úton


Ki nem mer az útra lépni, ne tegye,
Ha nincs hozzá hite, elég ereje.
Mert a csillag nagyon szomorún ragyog,
A bánattól, mint egy árva elhagyott.

Kövek, dombocskák, rögök,
Velejárója az útnak, s örök.
Azért kell a Csillag fénye,
Ragyogja be az utat végre.

De hinni kell a fénynek,
Ha nem jönnek a rémek.
Majd segít a Hold is hinni,
Nem kell a hit nélkül élni.

Az út amelyen jár az ember,
Lehet rögökkel kirakva kővel,
De a Nap megvilágítja időben
Az úton a porszemet is bőven.

Az életúton végig kell menni
Egy lépést sem lehet kihagyni.
Ember ne járj lehajtott fővel
Hidd el, a Nap boldogan jő fel.

(ismeretlen)
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Safranka Judit: Tükör barát
  2018-07-13 19:16:10, péntek
 
 




Safranka Judit:
Tükör barát

Egymáshoz szelídült lelkek vagyunk,
akik pár léptet együtt ballagunk,
amíg az utunk egy irányba visz, -
talán örökké, vagy csak holnapig.

Nincs tér, és nincs idő kettőnk között;
lelked vendégül hozzám költözött,
s egy apró rezdülés, egy csendes hang
már énbelőlem is tebenned van.

Magam felé vezetsz, a mélybe le,
s ösvényt nyitok én is bensőd fele.
Egymásra néz szemünk, s tükörbe néz,
igaz tükröt tart két baráti kéz.

Látod bennem, mit én nem láthatok,
szememről oldasz minden hályogot,
s elém teszed szépítés nélkül azt,
mi lépteimben gátol, megakaszt.

Az önmegismerés tükre mutat
fájón valós, hosszú, nehéz utat,
mit végigjárni egymagunknak kell,
de estünkből barát keze emel.
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
József Attila - Keresek valakit
  2018-07-13 17:15:21, péntek
 
 




József Attila - Keresek valakit


Tele vágyakkal zokog a lelkem

Szerető szívre sohase leltem,

Zokog a lelkem.

Keresek Valakit s nem tudom, ki az?

A percek robognak, tűnik a Tavasz

S nem tudom, ki az.

Csüggedő szívvel loholok egyre,

Keresek valakit a Végtelenbe,

Loholok egyre.

Könnyim csorognak - majd kiapadnak:

Vágyak magukkal messzebb ragadnak -

Majd kiapadnak!

Búsan magamnak akkor megállok,

Szemem csukódik, semmitse látok -

Akkor megállok.

Lelkem elröppen a Végtelenbe,

Tovább nem vágyom arra az egyre,

A Végtelenbe.
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Katinka Soetens - Ha szeretnéd megváltoztatni a világot.
  2018-07-13 17:07:20, péntek
 
 




Katinka Soetens - Ha szeretnéd megváltoztatni a világot...



,,Ha szeretnéd megváltoztatni a világot,
akkor szeress egy férfit igazán.
Szeresd őt igazán.
Válaszd ki azt, akinek a Lelke a tiédhez szól.
Aki lát téged.
Aki elég bátor ahhoz, hogy féljen.
Fogadd el a kezét és vezesd finoman házi tűzhelyed véréhez...
Ahol érezheti a melegedet saját magán...
hagyd ott megpihenni...
és égesd el a tüzedben a terheit...

Nézz bele a szemébe...
Nézz bele lénye mélyébe...és lásd azt,
ami ott alszik, vagy ébred...
Nézz bele a szemébe...lásd ott az apáit és nagyapáit...
az összes háborút és őrültséget,
amit a szellemük távoli helyek, távoli időkben harcolt...
Lásd ott az őrületet és fájdalmat,
amit a mások-fölötti-hatalom világa hozott nekik
és a hozzájuk tartozóknak..

.Lásd a fájdalmukat, a harcaikat,
a gyötrődést és a bűntudatot...
lásd ítéletek nélkül...majd engedd el...
érezz bele az őseitől örökölt terhekbe.

És tudd, hogy menedéket keres nálad...
engedd, hogy beleolvadjon a megtartó pillantásodba...
és tudd,
hogy nem kell visszatükröznöd a benne dúló viharokat...
mert méhed van...
édes és mélységes kapu van benned...
amely elmossa a régi sebeket...

Ha meg akarod változtatni a világot,
akkor szeress egy férfit...
szeresd őt igazán...
Ülj előtte...női erőd teljes szépségében...
sebezhetőséged lélegzetében...
a benned élő kislány ártatlan játékosságában...
és a halál mélységeiben...

Küldj neki meghívót a virágzásodba...
engedd, hogy feléd lépjen...
és ússz vele együtt a Föld méhében,
csendes tudásban,
együtt...

És amikor visszahúzódik...
mert vissza fog...
félelmében elrejtőzik a barlangjában...
akkor gyűjtsd magad köré a nagymamáidat...
engedd, hogy a bölcsességük körbeöleljen...
halld a suttogásuk...
és engedd,
hogy a benned lévő rémült kislány megnyugodjon...
maradj nyugodt...
és várd türelmesen a visszatértét...

Ülj az ajtajánál és énekelj...
az emlékezés dalát...
hogy újra meglágyuljék

Ne provokáld benne a kisfiút,
praktikákkal, játszmákkal,
csábítással...
csak azért,
hogy a pusztítás hálójába húzd,
a gyűlölet és káosz helyére.
Amely szörnyűbb, mint az összes háború,
melyet valaha harcolt...

Ez nem női energia,
csak bosszú, méreg,
a világunk megerőszakolása,
amelyben elvérzik a nő miközben a férfit kiheréli...
ez mindannyiunkat megöl...

És mindegy, hogy az anyja ölelte-e vagy nem,
legyél te most valódi anya.
Tartsd meg a kegyelmedben,
vezesd a Föld méhébe saját mélységeiden keresztül...

Ne büntesd a sebeiért és azért,
mert nem tud megfelelni a szükségleteidnek...
sírj érte édes folyókat...
és engedd, hogy a véred haza vezesse...

Ha meg akarod változtatni a világot, szeress egy férfit...
szeresd őt igazán...
Szeresd őt mezítelenül és szabadon...
Szeresd őt annyira,
hogy megnyitod a tested és a lelked
a születés és halál ciklusaira...
És köszönd meg neki a lehetőséget...
ahogy végigtáncoltok a zúgó szeleken...
és a csendes erdőkön...
Legyél bátor törékenynek lenni...
és engedd, hogy magába igya lágy szirmaidat...

Engedd, hogy megtartson...
hogy felálljon és védelmezzen...
dőlj bele a karjaiba és bízz abban, hogy megtart...
akkor is, ha előtte már ezerszer elejtettek...

Tanítsd arra, hogy megadja magát...
azzal, hogy megadod magadat...
váljatok eggyé az édes semmivel,
a világok szívével...

Ha meg akarod változtatni a világot, szeress egy férfit...
szeresd őt igazán...bátorítsd...tápláld...
halld meg...tartsd meg...gyógyítsd meg...
és cserébe ő támogat és védelmez...
erős karokkal, tiszta gondolatokkal
és célba találó nyilakkal...
mert képes rá...ha engeded...
az lesz, akiről álmodsz...

Ha szeretni akarsz egy férfit...
szeresd magadat...
az apádat...a fiadat...a volt szerelmeidet...
az első fiút, akit megcsókoltál...
és az utolsót, akit elsirattál...

Köszönd meg az összes ajándékot,
amely ezen találkozáshoz vezetett...
ahhoz, aki most előtted áll...
és keresd meg benne a magot...
az új magját...
a magot, amit táplálhatsz...
és amiből új világot növeszthettek együtt"


 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Arany János - A LEPKE
  2018-07-13 16:41:15, péntek
 
 




Arany János - A LEPKE


Zöld lepke, mint hulló levél,

Melyet tovább legyint a szél,

Nem száll virágot lepni meg,

Csak lenn, az út porán libeg.

Nincs feltünő bársony meze,

Csilló-pora, fény-lemeze;

Virágkorát most éli bár:

Oly színhagyott köntösbe' jár.

Volt napja, volt, négy, tán öt is,

Hogy izlelt ő szerelmet is;

Most a jövőnek hint magot;

Nem fél, hogy a láb rátapod.

Szegény! ha rátoppantanék,

Pusztulna ő s egy nemzedék;

De oly bizalmas ott alant:

Mért bántsam a kis gondtalant?...

Élj, lepke! éld múló nyarad,

Ha még egy-két napod marad:

Jöhet vihar nagy-hirtelen,

S megfagysz esőn, hideg szelen.

Köszönd, hogy már tekintetem

Földhöz lapúl, nem föl vetem:

Ha bátran még fenn hordanám,

Rád is tiportam volna tán.

Mért nézzek a magasba fel?

E szép világ: egy köd-lepel;

Nem látom az ég madarát,

Csak téged itt s útam porát.

Nem a pacsirtát, aki szánt;

A napnak áldott fénye bánt;

De az anyaföld szintelen

Fakóján megnyugszik szemem.

Sorsom pedig, s egy méla gond

Egemből már a földre vont;

De nem remény-magot vetek:

Azt nézem: hol pihenhetek?

(1877 júl. 3)
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
Szádeczky-Kardoss György - Nincs időd!
  2018-07-13 15:28:12, péntek
 
 




Szádeczky-Kardoss György - Nincs időd!



Szoktál-e néha meg-megállni,

És néhány percre megcsodálni

A zöld mezőt, a sok virágot,

Az ezerszínű, szép világot,

A dús erdőt, a súgó fákat,

A csillagfényes éjszakákat,

A völgy ölét, a hegytetőt?

Nem, neked erre nincs időd!

Szoktál-e néha simogatni,

Sajgó sebekre enyhet adni,

A hulló könnyeket letörülni,

Más boldogságán is örülni,

Meghallgatni, akinek ajka

Bánatra nyílik és panaszra,

Vigasztalni a szenvedőt?

Nem, neked erre nincs időd!

S ha est borul a késő mára,

Készülni kell a számadásra,

Mérlegre tenni egész élted,

Tettél-e jót, láttál-e szépet,

És nincs más vágyad csupán ennyi:

Nem rohanni, csak ember lenni,

Hiszen már látod a temetőt!

De most már késő!...... Nincs időd!
 
 
0 komment , kategória:  SZÉP VERSEK  
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 94 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 807 db bejegyzés
e év: 8544 db bejegyzés
Összes: 12243 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 798
  • e Hét: 3100
  • e Hónap: 26464
  • e Év: 232625
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.