Regisztráció  Belépés
memi59.blog.xfree.hu
A szeretet gazdagabbá teszi azt, aki kapja, és nem juttatja koldusbotra azt, aki adja. Szeretem a jó idézeteket, melyek elgondolkodtatnak, néha irányt mutat... Molnar Emma
1959.03.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 48 
Vörösmarty Mihály -Országháza
  2017-10-23 07:49:20, hétfő
 
 



Vörösmarty Mihály -Országháza

A hazának nincsen háza,
Mert fiainak nem hazája;
Büszke fajnak küzdő pálya,
Melyen az magát rongálja,
Kincsnek, vérnek rosz gazdája.
És oh szégyen! roszra, jóra
Még szavazni jár dobszóra.
Ura s rabja millióknak
Kik gyűlölnek és dacolnak;
Zsarnok, szolga egy személyben
Ki magával sincs békében.
S vaseszével
Jégszivével
Fölmerűl a külfaj árja,
A meleg vért általjárja,
És a nemzet áll fagyottan
Tompa, zsibbadt fájdalomban.
Nincsen egy szó
Összehangzó
Honfiaknak ajakáról,
Nincsen egy tett
Az eggyé lett
Nemzet élete fájáról.
A hazának nincsen háza. Mért?
Volt idő, midőn nevére
Fölkelének, s amit kére
Nem keresvén cifra szóban,
Ami a szív legmélyén van,
Adtak drága bért,
Adtak érte vért.
Most midőn leszállt a béke
S a vérontó harcnak vége,
S a hazának,
Mint anyának,
Aki gyermekei körében
Áll ragyogva örömében,
Földerűlne boldog napja:
Most fejét szenny s gyász takarja.
Földön futva,
Bujdokolva,
Mint hivatlan vendég száll be
A szegény s kaján telekbe,
Hol nevét rút ferditésben
Ismerik csak átokképen.
Neve: szolgálj és ne láss bért.
Neve: adj pénzt és ne tudd mért.
Neve: halj meg más javáért.
Neve szégyen, neve átok:
Ezzé lett magyar hazátok.
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Versek-Vörösmarty M.  
Vörösmarty Mihály -MI BAJ?
  2017-10-18 07:55:18, szerda
 
 



Vörösmarty Mihály -MI BAJ?

Mi ok, hogy tégedet
Kell féltenem,
Mi kéne még neked,
Én nemzetem?
Földed bort és buzát
S aranyat ád,
Mégis szegény fejed
Szükséget lát.
Az arany kirepűl
Fejed felett,
Vad éhség néz veled
Farkasszemet.
Kit egykor gyűlölél,
Most kedvesed,
Még a pityóka is
Rajtad veszett.
És pénzed soha sincs,
Csodálatos!
Pedig még vized is
Aranyat hoz.
Gondolkozál-e már,
Mi adna pénzt?
Tégy mint más nemzetek:
Végy kölcsön - észt.
Szabadságod dicső,
De magtalan;
Üdv nem terem sötét
Árnyékiban.
Törvényid száma nagy,
Ki tartja meg?
Betegség ez a sok
Törvény neked.
És volna szép Dunád,
De berekedt,
Végén egy jó barát
Hurkot vetett:
Széles határod is
Görcsöt kapott
Mindinkább befelé
Vonogatod.
Mi lelt, beteg vagy-e,
Mi kéne még,
Mit adjon, hogy üdülj,
A kegyes ég?
Rosz gazda vagy, szegény
Jó nemzetem,
Gazdálkodásodat
Nem szeretem.
Kivánod ami nincs,
S nem kapható,
S mid van, kezed között
Olvad mint hó.
Hol a hű szorgalom
S szent indulat,
Emelni s védeni
Országodat?
Helyt adni másnak is
A jog terén,
S nem tűrni a jogot
Bitor kezén?
De mindez még sebaj,
Ha lelked van,
Ha lelked csábokért
Nincs áruban;
Ha lelked ébren áll
Jó s rosz napon,
Világol és hevít
Munkáidon.
Ha ezt is eladod,
Jó éjszakát,
Nincs isten, aki le
Tekintsen rád.
1847

 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Versek-Vörösmarty M.  
A múltat tiszteld
  2017-04-06 19:00:02, csütörtök
 
 



A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek"
Vörösmarty Mihály
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Versek-Vörösmarty M.  
Legyen minden magyar utód
  2016-12-10 11:20:19, szombat
 
 



A gyűlöletnél jobb a tett,
Kezdjünk egy újabb életet.
Legyen minden magyar utód
Különb ember, mint apja volt.

Jóslat című vers - részlet
Vörösmarty Mihály (1800-1855) - költő, író, ügyvéd
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Versek-Vörösmarty M.  
Vörösmarty Mihály - Honszeretet
  2016-12-02 16:07:42, péntek
 
 



Vörösmarty Mihály - Honszeretet

Szeresd hazádat és ne mondd:
A néma szeretet
Szűz mint a lélek, melynek a
Nyelv még nem véthetett.
Tégy érte mindent: éltedet,
Ha kell, csekélybe vedd;
De a hazát könnyelmüen
Kockára ki ne tedd.
S nem csak dicsőké a haza;
A munkás pór, szegény,
Bár észrevétlen, dolgozik
A hon derűletén.
Tűrj érte mindent ami bánt,
Kínt, szégyent és halált;
De el ne szenvedd, el ne tűrd
Véred gyalázatát.
S ne csak veszélyben légy serény,
A béke vészesebb,
S melyet vág álmos népeken,
Gyógyíthatlanb a seb.
Gondold meg, mennyit érsz: eszed,
Szived, pénzed, karod,
S fukar légy, alkván a honért,
Ha azt feláldozod.
S midőn a legtöbb emberek
Csüggednek várni jót
Családjok -, társaik - s magokért,
Ha sorsok csalfa volt;
Midőn nem méltatott erény
És bűn, mely célt nem ér,
Kifárad újra küzdeni
A vágyott javakért;
Midőn a legbuzgóbb anya
Remény - s munkátalan,
S a veszni indult gyermekért
Csak sóhajtása van;
Te még, oh honfi, ébren állj,
Remélni, tenni hő,
Míg a honból, kin lelked függ,
Van egy darabka kő.
S midőn setét lesz a világ
És minden tűz kiég,
A honfiszívben fennmarad
Egy élő szikra még.
S hol honfi húnyt, e szikra ég
Fenn a sírhalmokon,
Bal századoknak éjin át
E lángban él a hon.
S kihűlt hamvából a dicső
Göröghon újra kél,
Felhozza régi hőseit
E szikra fényinél.
E szikra a hon napja lesz,
S hol fénye hőn ragyog,
Az élet a hon kebelén
Ujúlva feldobog.
És újra felvirúl a föld,
Amerre a szem néz,
És minden, aki rajta él,
Munkára tettre kész.
S a nemzet isten képe lesz,
Nemes, nagy és dicső,
Hatalma, üdve és neve
Az éggel mérkező.
Oh honfi, őrizd e tüzet
S ne félj, ha vész borúl:
E szikra fényt ad és hevet
S ég olthatatlanúl.
1843. szeptember 1. előtt
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Versek-Vörösmarty M.  
Vörösmarty Mihály - Szózat
  2016-12-02 15:51:35, péntek
 
 



Vörösmarty Mihály - Szózat

Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze;
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"
Az nem lehet hogy annyi szív
Hiában onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.
Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
1836

 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Versek-Vörösmarty M.  
Vörösmarty Mihályra emlékezve
  2016-12-01 12:20:04, csütörtök
 
 



A világosi fegyverletétel után hosszabb ideig bujdosnia kellett. Közben egyik lánya meghalt, egészségi állapota megromlott. A hányódás és a reménytelen élet beteggé tette; ekkor (1850) Pestre ment és följelentette magát a katonai törvényszéken; kikérdezték és elítéltetéséig szabadlábon hagyták. Májusban házat és földet vásárolt a Fejér megyei Baracskán. 1850 nyarán Haynautól kegyelmet kapott és családjával Csépre, neje szülőhelyére költözött; de ott nem tudott megszokni.
Boross Mihály Baracskán idősb Pázmándy Dénessel jó viszonyban lévén, kieszközölte, hogy a főúr a Baracskával határos szentiványi pusztáján a csinos tiszti lakot két holdnyi kerttel Vörösmarty élete tartamára 1 forint bérért átadja. Baracskán köztiszteletnek örvendett és családja legkisebb nélkülözést se szenvedett, mert a baracskai urak elhalmozták jótéteményeikkel. Kertészettel foglalkozott. 1853 tavaszán szülőföldjére, Kápolnásnyékre költözött. Mind a két helyen jól érezte magát, csak a Bach-kormány rendszabályai nehezültek kedélyére. Vértolulások törtek rá, szívbetegsége tüneteként gyakran nehézlégzésben szenvedett.
Szívelégtelensége 1853 őszén komolyabbra fordult, és hullámzó állapotú tüdővizenyő fejlődött ki nála. 1854-ben valóságos szenvedés volt élete, 1855-ben a balatoni fürdőzést használta, de sikertelenül. Ekkor közölte a Pesti Napló (1855. II. 6. sz.) A vén cigány című utolsó költeményét. November 17-én a költő egész családjával Pestre költözött, a Váci utcai Kappel-házba, hogy állandó orvosi felügyelet alatt lehessen. Azon az emeleten vett ki lakást, amelyen azelőtt 25 évvel barátja, Kisfaludy Károly lakott és meghalt. A lépcsőn fölmenet összerogyott; lefektették, de nem kelt fel többé; utoljára november 19-én délután egy órakor Deák Ferenc és Kemény Zsigmond látogatták meg, s alig hogy távoztak, Vörösmarty délután negyed kettőkor, életének 55., házasságának 13. évében meghalt. A halál okaként Gyulai Pál agyszélhűdést (apoplexia serosa cerebri)nevez meg, míg Eötvös Károly azt írja ,,Utolsó napjaiban Kovács József, a későbbi híres egyetemi tanár és sebész volt körülötte, s tőle hallottam, hogy szívbajának legalább egy év előtt már erősen kifejlődöttnek kellett lenni. Meg volt támadva tüdeje is, s halálát közvetlenül tüdővizenyő nevű betegség idézte elő."
Temetése valódi nemzeti gyászünnep volt: november 21-én ment végbe, éppen Kisfaludy Károly halála napján és óráján, délután kettőkor. Pest emberemlékezet óta nem látott oly népes temetést. A költőkirály ott nyugszik a Kerepesi úti temetőben, neje állíttatott neki síremléket; Fejér megye és Székesfehérvár városa díszes szoborral tette emlékét maradandóvá. Vörösmartynak özvegye és három gyermeke Béla, Ilonka és Erzsébet maradt, akikre nem hagyott egyebet költői dicsőségénél; de a nemzet megmutatta, hogy nagyjait meg tudja becsülni: Deák Ferenc felhívására néhány hónap alatt 103 000 forint gyűlt össze. A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 20-i közülésén báró Eötvös József tartott róla emlékbeszédet; a Kisfaludy Társaságban pedig 1864. február 6-án báró Kemény Zsigmond.

Ismertebb művei
Lírai költemények
Szózat (1836)
Késő vágy (1839)
A Guttenberg-albumba (1839)
Ábránd (1843)
A merengőhöz (1843)
Keserű pohár (1843) (bordal a Czillei és a Hunyadiak című drámából - de ismertebb Petur dalaként Erkel Ferenc Bánk bán című operájából)
Gondolatok a könyvtárban (1845)
Országháza (1845)
Az emberek (1846)
Előszó (1850)
A vén cigány (1854)
Elbeszélő költemények
A Hűség diadalma (1822)
Zalán futása (1823-24, nemzeti eposz)
Cserhalom (1825)
Tündérvölgy (1825)
A Délsziget (1826)
Magyarvár (1827)
Eger (1827)
Széplak (1828)
A rom (1829-30)
A két szomszédvár (1830-31)
Szép Ilonka (1833)
Drámák
Csongor és Tünde (1830), színjáték 5 felvonásban)
Czillei és a Hunyadiak
Kincskeresők
Vérnász
Marót bán
Az áldozat
Árpád ébredése




Sírját, sok más sírral együtt, a Rákosi-korszakban fel akarták számolni, ám ez szerencsére nem valósult meg.


 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Versek-Vörösmarty M.  
216 évvel ezelőtt, ezen a napon született Vörösmarty Mihály
  2016-12-01 12:16:35, csütörtök
 
 



216 évvel ezelőtt, ezen a napon született Vörösmarty Mihály (Kápolnásnyék, 1800. december 1. - Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Vörösmarty Mihály szegény családba született egy akkor még kicsiny Velencei-tó-környéki faluban, Puszta-Nyéken (ma Kápolnásnyék). Édesapja, idősebb Vörösmarty Mihály (1764-1817) 1797-ben szegődött gróf Nádasdy Ferenc nyéki birtokára gazdatisztként, édesanyja Csáty Anna (†1834); mindketten római katolikus vallású nemesi családok leszármazottjai.
1807-1811-ig Pusztanyéken, 1811-1816-ig a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban, majd annak VI. osztályától a pesti piarista gimnáziumban 1816-1817-ig tanult. Apjának keveset kellett költenie reá, mert csakhamar alkalmazták két fiú mellett: kosztját, szállását tanítással kereste meg. Pesten több könyvhöz is hozzájutott, az újabb magyar költők művei, főként klasszikusok műfordítása: Baróti Aeneise, Rájnis Eklogái, Virág Benedek ódái és horatiusi levelei. Mindezek hatással voltak rá, s kevesebbet tanult ugyan, de annál többet verselt.
1817 nyarán, az egyetemre kerültekor meghalt az apja, aki az utóbbi években állásától megválva, önállóan gazdálkodott, s a rossz évek miatt jövedelmének jó részét elvesztette. Halála az egész család hanyatlását vonta maga után; az özvegy édesanya ugyan tovább gazdálkodott, de évről-évre szegényebb lett, s a gyermekeknek korán meg kellett küzdeniük az élettel. Alig öt év alatt mindenüket el kellett adniuk és így az özvegy nem neveltethette tovább gyermekeit, sőt maga is a nyomorral küzdött.
Szerencsére Vörösmarty, mint egyetemista, 1817 novemberében a Perczel családhoz került nevelőnek; Perczel Sándor három fia, Miklós, Móric és Béla voltak a növendékei. Nyolc évig volt nevelő; 1820-tól a Bonyhád melletti Börzsönypusztán, majd 1823 őszétől újra Pesten lakott tanítványaival, s mindemellett 1820-ban elvégezte a bölcsészkart. Reménytelenül beleszeretett Perczel Adélba (Etelkába). Később Perczelnek börzsönyi birtokára ment és ott készült a jogra, melyből félévenként vizsgát tett, kitűnő osztályzattal.
A Börzsönyben töltött két év alatt Perczel Sándor gazdag könyvtárát bújta. Megismerkedett Egyed Antal és Teslér László írókkal. 1823-ban hozzáfogott a Zalán futása megírásához, mialatt Tolna megye egyik alispánjánál jogászkodott. 1822-1823-ig joggyakornok volt Csehfalvi Ferenc alispán mellett, Görbőn. 1823 őszén Pestre ment; ott ismét a Perczel fiúk nevelését vette át, s egyúttal felesküdött királyi táblajegyzőnek.
1824. december 20.-án letette az ügyvédi vizsgát, de nem ügyvédkedett. Ezidőtájt ismerkedett meg Zádor (Stettner) Györggyel, aki aztán meghitt barátja lett; ő ismertette meg Fáy Andrással, s elvitte hozzá (a Vadász Kürtben lakott) Deák Ferencet. 1825-ben már országos híre volt és bár szűkös körülmények közt élt, 1826 augusztusában, befejezvén tanítványainak nevelését, elhatározta, hogy az írói pályán marad.
Költői hírnevét a Zalán futása című, 1825-ben megjelent honfoglalási eposza alapozta meg. A nemzet ébresztője nevet kapta érte.
1827-ben Zádorral kirándulást tett dunántúli megyékben. 1827 márciusától 1831 végéig szerkesztette a legjelentékenyebb tudományos folyóiratot, a Tudományos Gyűjteményt (és 1828 márciusától ennek szépirodalmi havi melléklapját, a «Koszorú»-t 800 váltóforint tiszteletdíjért). A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-én alakuló gyűlésén második fokozatú rendes taggá választotta és néhány nappal utóbb az elhunyt Kisfaludy Károly helyébe első fokozatúvá, 500 pengőforint fizetéssel. Előkelő szerepe volt az akadémia korai munkásságában, s leginkább az ő fellépésének volt eredménye, hogy az akadémia mindjárt kezdetben a Révai-féle nyelvtani rendszert fogadta el.
1832-ben munkái első gyűjteményét eladta Károlyinak 1100 forintért; 1834-ben a Marczibányi Intézettől átvette a 400 forintnyi pályadíjat, amelyet a Zalán futásáért 1828-ban odaítéltek. Mindez olyan állapotba hozta, hogy segíthetett magán és szűkölködő anyján is. Addig Vörösmarty olyan helyzetben élt, hogy a Mázsa utcában, egy kis szobában húzta meg magát, amit még fűteni sem volt képes, úgyhogy az Egert Zádor György barátjánál kötött ki. Voltak olyan napjai is, hogy jurátusi díszruháját zálogba kellett adnia, mert büszkébb volt annál, hogysem panaszkodjék. 1828-tól 1830-ig a Lipót utcában a Turóczy-féle ház egyik szűk szobájában lakott; onnan a Kalap utcába költözködött, Fáy András mellé. Ő gyakran meghívta vacsorára, ahol egész akadémiai klub alakult. Nőkkel Bártfay estélyein találkozott, ahol ő, Bajza és Kisfaludy jobb műveiket felolvasták a társaságnak; itt ismerkedett meg báró Wesselényi Miklóssal. Nagy csapás érte 1834. szeptember 15-én; e napon halt meg édesanyja, s ő nem is búcsúzhatott el tőle, mert Ferenczy szobrásszal az Alföldön utazgatott. Szép epigrammában siratta meg. Kilenc társával megalapította a Kisfaludy Társaságot, amelynek 1837. február 6-án volt az alakuló gyűlése. 1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel szerkesztette az Athenaeumot.
Mint színikritikus, 1837-ben lépett föl. Kritikái közelebb hozták a színészekhez és drámaírókhoz, akik játék után örömest siettek a «Csigá»ba, ahol az írók vacsorázni szoktak. A «Csiga» vendégei később annyira megszaporodtak, hogy az első emeletet kellett kibérelniük, s ebből keletkezett később a Nemzeti Kör, majd az Ellenzéki Kör. Vörösmarty volt a központi alakja, egyszersmind első elnöke. Nőtlen ember volt, itt töltötte esténként üres óráit. Megjelent néha Széchenyi István és Batthyány Kázmér estélyein is.
1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke volt.
1842-ben, saját költségén adta ki «Újabb munkáit», de nem kelt el belőle 20 példány; ezt is szegény tanulók vették meg, s így a nyomdának tartozott a nyomtatási költséggel; az lefoglaltatta bútorait; és amikor már az árverés is ki volt tűzve, szomorúan ballagva az utcán, találkozott Kossuth Lajossal, akinek elmondta a baját. «No, várj, segítünk a bajon!» mondá és írt egy vezércikket: «Szégyen, gyalázat...» kezdettel, felhívta ez ügyre a közönség figyelmét és másnap az összes példány elkelt.
1843. május 9-én a Komárom megyei Csépről nőül vette a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurát (1826-1882); öt gyermekük született: Béla, Ilona, Erzsébet, Mihály és Irma. A két legkisebb fiatalon meghalt.
1843-ban Deák Ferenccel meglátogatta Wesselényit Erdélyben. Politikával nem foglalkozott, de Széchenyi reformmozgalma lelkesedéssel töltötte el, és lírája hol előhírnöke, hol kísérője lett a nemzeti küzdelemnek. Gyermekei szaporodásával megélhetése nehezülvén, aggodalmak szállották meg, mert csak akadémiai fizetése és költeményeiért kapott pár száz forint képezte jövedelmét. Ezután már nagyobb munkát, a «Czillei és Hunyadiak» c. drámáján kívül nem is írt. Kilián könyvárus 2600 forintért vette meg összes műveit; ez segített rajta, de pár év alatt az is elfogyott.
Batthyány Kázmér gróf Mány tagosításakor két maradvány-telket ajándékozott neki, melyet később tőle egész haláláig fizetendő 500 forintért visszaváltott. 1845. július 14-én Zala vármegye táblabírájának választotta. Az 1848. évi változást nagy lelkesedéssel fogadta. Örömnapjait azonban családi csapás zavarta meg, legkisebb fia áprilisban meghalt. Politikai cikkeket írt; szót emelt a zsidók mellett. Azonban a politikai nagy mozgalom aggodalomba ejtette, amit Deák hallgatagsága még növelt. 1848-ban Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter felajánlotta neki a pesti egyetem irodalmi tanszékét, de ő nem fogadta el.
1848. június 9-én Bács-Bodrog vármegye almási kerülete egyhangúlag képviselőjévé választotta; a képviselőház leghallgatabb tagja volt. Nem volt jó szónok. 1849. június 15-én, a Habsburg-ház trónfosztása után a kegyelmi törvényszék közbírájává nevezték ki 4000 forint fizetéssel. Július 10-én - Kossuth ajánlására - Vörösmartyt a bácsalmási választókerület országgyűlési képviselővé választotta. Követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra.




 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Versek-Vörösmarty M.  
Vörösmarty irodalmunknak olyan ritka alakja
  2016-11-19 10:39:31, szombat
 
 



1800. december 1-jén született Vörösmarty Mihály költő, drámaíró, a magyar romantika vezéralakja, a Szózat szerzője.
Vörösmarty irodalmunknak olyan ritka alakja, aki minden műfajban otthonosan mozgott, írt eposzt, balladát, vígjátékot és tragédiát, ódát és epigrammát, s neki köszönhetjük Shakespeare Lear királyának és Julius Caesarának fordítását. Pályájának kezdetén a nemzettudat ébresztését szolgálták a Zalánt követő elbeszélő költeményei (Cserhalom, Eger, A rom), a magyar történelem tragikus eseményeit örökítették meg korai drámái (Zsigmond, Salamon király, A bujdosók). Az 1830-as évek a kiteljesedés időszaka, ekkor írta a Csongor és Tünde című színpadi mesejátékát, a magyar romantikus drámairodalom remekét. Hazafias lírájából kiemelkedik a tiszta hazaszeretetre, a múlt vállalására, a jelen és a jövendő felelős alakítására buzdító 1836-ban írt Szózat, amelyet Egressy Béni zenésített meg.
Az 1840-es éveket, az aktív reformkor és a romantika időszakát a Liszt Ferenchez írt óda, a Gondolatok a könyvtárban és Az emberek című gondolatfilozófiai költeményei fémjelzik, drámái közül a Czillei és a Hunyadiak emelkedik ki. A szabadságharc bukásával reményét vesztett és kiábrándult költő legnagyobb alkotása az Előszó, amely kozmikus képekben érzékelteti a forradalomvárás és a tragikus bukás hangulatát, valamint A vén cigány, egyéni világképének rezignált, ám csendes reménnyel telt összegzése.
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Versek-Vörösmarty M.  
Életműve nemzetközi örökség, és világirodalmi érték
  2016-11-19 07:53:48, szombat
 
 



Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm."
1800. december 1-én született Vörösmarty Mihály költő, író, ügyvéd, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Életműve nemzetközi örökség, és világirodalmi érték,benne a lírai költészet kevesebb nyomtatott oldalt foglal el, mint egyéb műfajú művei, de ezekből a versekből úgy lehet összeállítani tíz-tizenöt darabot, hogy költőjük a világköltészet első sorába kerül általuk. 
A Szózat, a Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, az Előszó vagy A vén cigány a mi magas színvonalú költészetünkben is a legnagyobb alkotások közt foglalnak helyet.
Szózata Kölcsey Himnusza mellett nemzeti imádsággá lett.
A Csongor és Tünde a legszebb és legzeneibb hangzású magyar mesejáték.
Vörösmarty a magyar irodalom egyik nagy mítoszteremtője. Felhasznál régieket is (például a Zalán futásában), de ő maga is alkot ilyeneket (legfőképp a Csongor és Tündében): első költőnk, aki műveiben önálló szimbólumrendszert teremtett.
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Versek-Vörösmarty M.  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 48 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 44 db bejegyzés
e év: 235 db bejegyzés
Összes: 12962 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1562
  • e Hét: 9896
  • e Hónap: 40890
  • e Év: 454241
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.