Regisztráció  Belépés
balatonne.blog.xfree.hu
Külön világot alkotok magam .Kerengő bolygó friss humusza lelkem, Szépség-fák állnak illatokkal telten .Dübörgő gépváros zúgó agyam. Balatonné Murányi Piroska
1959.08.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 39 
Igy készül a PPS...
  2010-06-11 18:42:26, péntek
 
  PowerPoint (prezentáció készítésére)

A PowerPoint egy könnyen kezelhető, teljesen grafikus bemutató programcsomag. Hatékonyan használható oktató-, bemutató-programok és előadások készítésére. A szöveges részek mellett grafikus képek, hangok, akciógombok, animációk stb. emelik a program színvonalát.

A PowerPoint fontosabb részei, lehetőségei
Az oktató-, bemutató-készítés alapelemei a diaképek, amelyeken kialakíthatók a kívánt tartalmak. A mérete igény szerint beállítható. Ezek bizonyos sorrendben és módszerrel történő megjelenítése alkotja a teljes bemutatót.
A diakockákra helyezett elemek az objektumok, amelyek szerkeszthetők és lényegében a tartalmat jelentik.
Ilyen objektumok lehetnek szövegek, ábrák, rajzok, animációk, alakzatok, WordArt elemek, grafikonok, táblázatok, hang és mozgófilm fájlok, és ezek kombinációi. Más alkalmazásokból a Windows felületén keresztül OLE (Objects Linking /csatolás/ and Embedding /beágyazás/) technikával is beilleszthetők az objektumok.
A dián kiválasztott objektumok szerkeszthetők, mozgathatók, másolhatók és formálhatók.
Az objektumok ábrázolása a diakockákon különféle megjelenítési és hangeffektusokkal tehető színesebbé.
Ezt a látványos megjelenítést nevezzük animációnak.
Animációnak nevezzük még az objektumokon belül az animált képeket melyek megjelenítése a diakockán már önmagában animációt jelent
. Egy diaképen több animáció is alkalmazható.
A megjelenített diakockák egymást követő váltási átmenete különböző effektusokkal is kiegészíthető, amelyet áttünésnek nevezünk.
Az áttünések létrehozhatók hangkísérettel vagy anélkül is.
A diaképek lejátszásakor beavatkozhatunk az események folyamatába a beépíthető akcióbeállítások (valaminek a hatására, ez lehet idő, egérkattintás stb. bekövetkező változás) segítségével.
Alkalmazhatunk akciógombokat, vagy beállíthatjuk egy objektumra az akcióbeállításokat.
Ezek biztosítanak lehetőséget úgynevezett hiperhivatkozásokkal a nem sorrend szerinti diaképek bemutatására. Ezzel a megoldással interaktivitás (egyedi irányíthatóság, pl.: bevásárlóközpontok tájékoztatópultja) is adható a bemutató programnak.
Meglévő hanganyagok is lejátszhatók és új felvételek is készíthetők.
A program támogatja a MID, WAW, MP3 formátumú hanganyagokat. Ezen kívül videofilmek is alkalmazhatók a programban.
A kész diabemutató megjeleníthető a számítógép monitorján, projectoron, 35mm-es dián, vagy fólián, esetleg papírra nyomtatva. Megoldható az is, hogy egy vetítőgépprogrammal a kész bemutató levetíthető legyen függetlenül a PowerPoint meglététől.
A PowerPoint programmal létrehozott fájl .PPT kiterjesztésű. Ez tartalmazza a diakockákat, az animációkat, az áttünéseket és néhány segédinformációt. Ha hanganyagot tartalmaz a bemutató, akkor azt csatolni kell a megfelelő elérési útvonal megadásával.
A program használatát komplex súgó rendszer segíti.

Indítás
A PowerPointot leggyorsabban az Office Irányítópultjának PowerPoint ikonjára egyszer kattintva indíthatjuk el, vagy elindíthatjuk a Start / Programok / PowerPoint szövegre kattintva.
Miért használjunk prezentációs programokat?
• Ha előadásunkat látványos képekkel kívánjuk színesíteni, mondanivalónkat diagram és ábrák sorozatával alátámasztani, illetve más grafikus objektumokat, többek között hangot, mozgóképet, dokumentumokat, táblázatokat szeretnénk bemutatni.
• Látványos és hanghatásos, pergő előadás megvalósításához.
• Ha gyakran kell változtatni előadásunkon, akár az utolsó pillanatban is.
• Ha írásos segédanyagot szeretnénk készíteni.
• Megállíthatjuk a diasor lejátszását, tetszőlegesen változtathatjuk a bemutató képkockáinak sorrendjét az előadás ütemének megfelelően.
A PowerPoint menürendszere és eszköztára nagyon hasonlít az Office programcsomag többi tagjának felületére, csak a program sajátos (specifikus) részekkel egészült ki. Ebből következően az ,,általános kezelése" már ismerős azoknak, akik már dolgoztak az Office programcsomag valamelyik tagjával.
A program bejelentkező képernyőjével együtt megjelenik egy párbeszédablak, amely segít a kezdeti lépések helyes megválasztásában.
A bemutató készítését elkezdhetjük az Üres bemutató ikonra kattintva, vagy Tervezősablon alapján, vagy Előadás-tervező varázslóval.

Ha Üres bemutatóval kezdjük el a bemutatónk készítését, akkor minden lehetőséget magunknak kell beállítani. Akkor célszerű ezt a lehetőséget választani, ha csak pl. egy vagy néhány diaképet akarunk létrehozni egyéni elrendezésekkel, vagy ha teljesen más elképzelésünk van a dia elrendezéseire mint amit a program felkínál. Ezt választva diakockánként kell egyesével összeállítani a bemutatót. Az üres bemutató szövegre való kattintás után egy panel jelenik meg, ahol választhatunk a különböző elrendezések közül. Minden új diakocka átveszi az induláskor kiválasztott sablon beállításait.
Ha Tervezősablon alapján akarunk dolgozni, akkor a program különböző tervezési nézeteket ajánl fel a számunkra, melyek közül választhatunk. A tervező sablonok tartalmazzák a színösszeállításokat, az egyedi formázású dia- és címmintákat, illetve a különleges megjelenítésűre tervezett betűkészletet. Akkor érdemes ezt a lehetőséget választani, ha nincs elképzelésünk a dia formájára, színösszeállítására. (Dia beszúrásának bemutatása a feladaton keresztül, mentés!)
Az Előadás-tervező varázsló formai vázat ad a bemutatóhoz, amelyben lehet majd dolgozni. Ez a váz jelenti a bemutató keretét, amely később meg is változtatható, kiegészíthető. A varázsló segítségével öt lépésen keresztül igény szerinti választásokkal alakítja ki a bemutatónak megfelelő stílusú vázat. Ezután következhet a diakockák feltöltése az adott témának megfelelő tartalommal. Szöveggel utal a program arra, hogy hová milyen tartalmat célszerű írni.
A bemutatók megjelenítési lehetőségei
A PowerPoint négyféle megjelenítési formát biztosít a munkálatokhoz. A nézetbeállítók és a bemutató-indítógomb megtalálható a főmenü Nézet menüjében, vagy a vízszintes gördítősáv bal oldalán. A megjelenítési formák lehetnek: Normál, Diarendező, Diavetítés és Jegyzet oldal. Mindegyiknek van előnye és talán hátránya is egy adott szituációban. A program indításakor a Normál megjelenítés az alapértelmezett.

Diakockákkal végezhető műveletek
Új dia beszúrása
A normál nézetben először kijelöléssel aktuálissá kell tenni azt a diakockát, amely mögé az újat szeretnénk beilleszteni. A kijelölt állapotot fekete szegély jelzi. Az követően a Beszúrás menü Új dia menüpont aktivizálásával lehet az új diát beilleszteni. Ekkor megjelenik a képernyőn a választható elrendezések, melyből ki kell választani a célnak megfelelő elrendezést.
Diák törlése
Egy diakocka kitörlését az egérrel kijelölve, majd a Delete billentyű lenyomásával lehet elvégezni, vagy a Szerkesztés menü Dia törlése paranccsal. Ha egyszerre többet szeretnénk kitörölni, akkor a Shift gombot lenyomva tartva végezzük el az egérrel a kijelölést.
Diák másolása
A diaképek másolását a vágólapon célszerű megoldani. Először kiválasztjuk a másolandó kockát, majd az eszközsoron lévő nyomógombbal a vágólapra helyezzük a másodpéldányt.
Ezt követően ki kell jelölni azt a diakockát amely után a diakockát be kell illeszteni, majd a másoláshoz meg kell nyomni az eszközsoron lévő nyomógombot. Ugyanezt a műveletsort tudjuk elvégezni a Szerkesztés menüpont Másolás, Beillesztés parancsával is.
Dia mozgatása
A diakocka mozgatását is megoldhatjuk vágólap segítségével. Először válasszuk ki a diakockát, amelyet mozgatni akarunk, majd az eszközsoron lévő nyomógombbal tegyük a vágólapra.
Ezt követően jelöljük ki azt a diakockát ami után el szeretnénk helyezni, majd a végrehajtáshoz nyomjuk meg a nyomógombot.
Ezt a műveletsort el lehet végezni a Menüsor Szerkesztés menü segítségével is.
A vágólapot megjeleníthetjük a Munkaablakon is.
Harmadik és egyben szerintem a legegyszerűbb megoldás, ha a képernyő bal oldalán függőleges sorban lévő diák közül kijelöljük a mozgatni kívánt diát és az egérgombot lenyomva tartva átvonszoljuk arra a helyre ahova be szeretnénk illeszteni, vagy a diarendező nézetben valósítjuk ezt meg.
Diavetítés
A bemutató vagy program a diavetítés nyomógombbal indítható, ami azt jelenti, hogy egymást követően lejátssza az elkészült diakockákat. Ha normál nézetben vagyunk, akkor az aktuális diától kezdi el a lejátszást. Az Esc billentyű lenyomásával megszakítható a lejátszás.
Diavetítés
A bemutató vagy program a diavetítés nyomógombbal indítható, ami azt jelenti, hogy egymást követően lejátssza az elkészült diakockákat. Ha normál nézetben vagyunk, akkor az aktuális diától kezdi el a lejátszást. Az Esc billentyű lenyomásával megszakítható a lejátszás.
A Diavetítés menüben számos diavetítéssel kapcsolatos menüpontot találhatunk.

A Vetítési beállítások menüre kattintva párbeszédpanel jelenik meg.
Itt választhatjuk ki a Bemutató típusát,
ahol három lehetőség közül választhatunk.
A kirakati bemutató választásánál a képernyőn csak az elhelyezett akciógombok segítségével, vagy automatikus lejátszás esetén automatikusan haladhatunk a bemutatatóban.
Irányított bemutató esetén nem teljes képernyőben fog megjelenni a diasorozat.

A bemutató vázlatának tartalmi feltöltése
Miután a formai váz elkészült, már csak a témánknak megfelelő tartalommal kell feltölteni.
A tartalom az objektumokat jelenti, amelyek elhelyezhetők a diakockákon.
A feltöltést, vagyis a bemutató tényleges elkészítését normál nézetben diakockánként célszerű elvégezni.
Szöveg írása a diakockára
Szöveg bevitelekor csak rá kell kattintani az átírandó szöveges részre./szövegdobozra előbb/
Ekkor megjelenik egy keret,
amely egyben a szöveg részére fenntartott helyet őrzi. Az egér lenyomott bal gombjával lehet a kiemelt pontoknál fogva méretét változtatni a kurzormozgató nyilak irányába. Szöveg bevitelére használhatjuk még a Szövegdobozt is. A Szövegdoboz vagy a Menüsor Beszúrás menüjének Szövegdoboz parancsát választva,
vagy a képernyő alján található Rajz eszköztáron nyomógombra kattintva érhető el.
A szövegek típusát, méretét, színét és egyéb beállításait a Formázó eszköztárral,
vagy a Formátum menüvel egyszerűen el lehet végezni.
Rajzelemek alkalmazása
Alap rajzelemek, előre elkészített alakzatok, szövegdoboz és WordArt címek hozhatók létre a dia kijelölt helyein.
Ezek könnyen formázhatók és alakíthatók. Ezeket támogatja a Rajz eszköztár, melyet már induláskor célszerű láthatóvá tenni, ha nem jelenik meg a képernyő alján.
Az alakzatok nyomógombra kattintva kategorizálva érhetők el az előre elkészített egyszerű elemek. A kijelölt alakzatba szöveg is írható az egér jobb gombjával lekért menüből a szöveg hozzáadása opcióval.
Formázási lehetőségek is rendelkezésünkre állnak a Rajz eszközsoron, mint a szín, vonalvastagság, árnyékolás stb. Közvetlenül innen is létrehozhatók a szövegdoboz és WordArt objektumok.
A WordArt már ismert lehetőség lehet a Word for Windows felhasználóknak,
amely itt is kiválóan alkalmazható.
Itt nagyon sok lehetőség kínálkozik arra, hogy speciálisan kialakított címeket hozzuk létre.
A WordArt nyomógombra kattintással egy párbeszédablak jelenik meg,
ahol kiválaszthatjuk az alapot a sok mintából. Az egérrel kijelölt stílust vastag fekete keret jelzi. A kiválasztás után a ok gombra kattintva megjelenő ablakban a Saját szöveg helyére be kell írnunk a megjelenítendő újat. Ezt követően még számos módosítást elvégezhetünk a szövegen.
Kép elhelyezése a dián
Kétféleképpen tudunk elhelyezni a bemutatóban képet.
Az egyik lehetőség, hogy a PowerPoint programba beépített képtárat használjuk, az úgynevezett ClipArt-ot, vagy képfájlt szúrunk be.
Kép beszúrását mind a két esetben a Beszúrás/Kép menüből tehetjük meg.
Diagram készítése
Diagramot a Beszúrás / Diagram menü segítségével készíthetünk. A különböző diagramtípusok itt is megtalálhatóak, mint az Excelnél. A program egy külön ablakban létrehoz nekünk egy táblázatot, ahová bevihetjük a diagramhoz tartozó adatokat. A diagramot ugyanúgy tudjuk formázni, mint az Excelben.

Animációs lehetőségek

A diakockák szöveges részének és egyéb objektumainak figyelemfelkeltő megjelenése beállítható. Megszabható minden egyes objektumra hogy milyen effektusokkal jelenjen meg.
GY Egy diakockán többféle animáció is alkalmazható. Az animációk beszúrását a Menüsoron a Diavetítés / Egyéni animáció menüvel végezhetjük el.
Az Egyéni animáció választhatjuk ki az objektumok animációját, illetve itt van lehetőségünk a már létrehozott animációk módosítására is.
A diakockán lévő objektumokat a program sorszámozott azonosítóval látja el. Azok az objektumok, amelyek a diakockán animálva lesznek, az Animáció sorrendje ablakba kerülnek.

A sorszám a végrehajtás sorrendjét mutatja, amely tetszés szerint megváltoztatható a sorrendváltoztató gombokkal , amelyekkel a kijelölt objektum sorrendbeli helye módosítható.
Itt állíthatjuk be az animáció indításához szükséges beállítási lehetőségeket. A kijelölt objektum megjeleníthető azonnal vagy animációval, ami egérkattintással, illetve időzítve történhet.

 
 
0 komment , kategória:  PC-szerelő és kezelő tanfolyam  
Windows alapjai...
  2010-06-11 18:25:28, péntek
 
  Windows alapjai

Az Operációs rendszer fogalma

Az operációs rendszer a számítógépet működtető szoftver, amely a számítógép indulásakor azonnal betöltődik a számítógép memóriájába: Nélküle a gép - még ha fizikailag hibátlan is - működésképtelen. Az operációs rendszer tölti be a számítógép működéséhez szükséges programokat, vezérli, összehangolja, ellenőrzi a programok működését. Az operációs rendszer feladata az, hogy az ember és a számítógép közötti kommunikációt biztosítsa. A számítógép erőforrásait kezelje, illetve a számítógép működését ellenőrizze és vezérelje. Kezeli a gép különböző perifériáit - monitor, floppy, merevlemez, nyomtató stb. - és végrehajtja a neki szóló parancsokat.
Az IBM PC-hez a legelterjedtebbek a Microsoft Windows különböző változatai. Az operációs rendszer képességei és szolgáltatásai alapvetően meghatározzák egy gép használhatóságát. Ezért a felhasználói programok nemcsak adott géptípushoz, hanem adott operációs rendszerhez is készülnek.
Bevezető
A Microsoft Windows egy teljes részletességű, grafikus operációs rendszer. A használhatósága, integritása egyre növekszik az újabb és még újabb verziók megjelenésével. (Windows 98, NT, 2000, XP, ...)
Régebbi operációs rendszerek bonyolult parancsai helyett a Windows egyszerűen érthető, grafikus ábrák (ikonok), menük és egy-két kiegészítő (begépelt) paranccsal kommunikál.
Egy fontos eszköz, az egér
A grafikus felület kezeléséhez nagyon fontos egy olyan eszköz, amivel az adott felület bármely pontjára rá lehet mutatni. A legtöbb egér két, vagy három gombbal rendelkezik.
A Windows utasításhoz leginkább a bal oldali gombot használja. A gomb egyszerű, gyors lenyomásán kívül két külön funkciója van. A dupla-kattintás egy adott program megnyitását, vagy futtatását jelenti. Az egér alapvető másik funkciója az úgynevezett átvitel (húzás). Ugyanis ekkor az egér bal gombját nyomva tartva lehet áthelyeznünk egy adott eszközt vagy képet egy új helyre.
Az egérkurzor alakja eseményfüggő, ami azt jelenti, hogy alakja mindig olyan, ami a várható vagy az éppen folyó aktuális műveletre utal.
Homokóra :
Nyíl :
Kettős nyíl :
Négyes nyíl
Tilos :
Szövegkurzor

Induló képernyő
Asztal
Asztalnak nevezzük a Windows indításakor megjelenő képernyőterületet. Ez egy grafikus felhasználói felület. Az asztalt személyes munkaterületként kezeljük. Az asztalon találhatóak az ikonok, a tálca és a Start menü.
Asztal beállításai
1. START / beállítások / vezérlőpult / képernyő
2. Jobb egérgomb az asztalon / tulajdonságok (lehet állítani hátteret, képernyőkímélőt stb.)
Ikonok
Az ikonok olyan miniatürizált képek, amelyek különféle alkalmazásokat és fájlokat jelképeznek. Az Asztalon, az ablakokban és a Tálcán többféle ikon található.
Sajátgép ikon


A Sajátgép segítségével gyors és világos áttekintést kaphatunk a teljes számítógépünkről, hogy mi minden található rajta.

Lomtár ikon


A törölt állományok egy ideiglenes tároló helyre, a Lomtárba kerülnek, innen állíthatjuk vissza azokat, ha tévedésből töröltük volna, vagy innen véglegesen eltávolíthatjuk őket.

További ikonok:





a) b) c) d)


e)

a) Mappa ikonok: ezt egy gyűjtő, amiből könnyen megnyithatjuk a mi általunk elhelyezett fájlokat, programokat.
b) A programindító ikonok: elindítja a programot a háttértároló valamely könyvtárából.
c) A parancsikon egy programindító ikon vagy mappa másolata (a programindító ikontól abban különbözik, hogy bal alsó sarkában nyíl ( ) látható).
d) A dokumentumikonok: dokumentumok asztalról történő megnyitását teszi lehetővé
e) Az alkalmazásikonok a Tálcán helyezkednek el a Start gomb mellett. Minden futó felhasználói programhoz tartozik egy alkalmazásikon.
Tálca
A tálca általában a képernyő alján található. Segítségével hozzáférhetünk a Windows használatához elengedhetetlen Start menühöz, továbbá könnyen válthatunk a futó (inaktív, de nyitott) programjaink közt a programokat szimbolizáló alkalmazásikonokra kattintva. A tálca jobb szélén az értesítési terület található, ahol megjelenik, vagy megjelenhet pl. a számítógép órája szerinti idő és dátum, a billentyűzet beállítás, az e-mail érkezése, a hálózati csatolás-leválása, stb...
Tálca beállításai: START / Beállítások / Tálca és start menü
START menü
A Start menü a Windows-al való munkánk alapköve. Segítségével elindíthatjuk programjainkat, módosíthatjuk az alapbeállításokat és kiléphetünk a rendszerből. A Start menüt a Tálcán látható "Start" feliratú gombra kattintva érhetjük el.
A Start menü funkciójuk alapján csoportosítva tartalmazza az elérhető programok és parancsok listáját. Az egyes menüpontokban gyakran újabb (-al) menüket találhatunk.
Start \ Minden program vagy Programok almenü
Közvetlenül futtatható programjaink listáját tartalmazza. Itt megtaláljuk gyakrabban használt programjainkat, pl. a Windows Intézőt, a Microsoft Word-öt, és Excelt, stb. További programjainkat - a Programok menü alatt - újabb mappák, más néven programcsoportok jelképezik. Ezek közül is említést érdemel a Kellékek programcsoport, ahol olyan segédprogramokat találunk, mint a Számológép, a WordPad, vagy a Paint rajzoló program.
Kellékek programcsoport:
A kellékek mappán belül számos felhasználói programokat, és a Windows operációs rendszerhez tartozó segédprogramokat találhatunk.
• A Rendszereszközökön belül a számítógép karbantartásához szükséges programokat találhatunk. Az itt található programok rendszeres használatával nagymértékben javítjuk a számítógép működését
• Jegyzettömb: szöveges fájlok létrehozása és szerkesztése alapvető szövegformázással. txt kiterjesztésű szövegfájlok létrehozása.
• WordPad: szövegfájlok létrehozása és szerkesztése komplex formázással.
• Paint: rajzoló program: Rajzokat készíthetünk, digitalizált képeket megtekinthetünk és szerkeszthetünk vele.
Start \ Beállítások \Vezérlőpult
A Vezérlőpult segítségével módosíthatjuk a Windows megjelenését, működését. Tulajdonképpen egy mappáról van szó, amelyben a legkülönbözőbb beállításokhoz szükséges programok vannak összefoglalva.
Pl. Dátum és idő, Egér, Megjelenítés, Rendszer, stb.
Vágólap
A vágólap a Windows által biztosított elkülönített memóriaterület. Használata: egy kijelölt objektumot (szöveg, szövegrész, kép, hang, fájl, mappa, stb.) ide másolva (vágva) bármely Windows-os alkalmazásba beilleszthetjük, egymás után többször is. Egyszerre azonban csak egy objektum kerülhet a vágólapra.
A vágólap tehát az adatok (információk, képek) átvitelére használható egy vagy akár több program között is.
A Windows egyik hasznos szolgáltatása, hogy a Vágólapra kép formájában ki tudjuk tenni a teljes képernyő (PrintScrn) vagy az aktív ablak (ALT+PrintScrn) tartalmát, hogy aztán dokumentumainkba beilleszthessük, vagy egy rajzolóprogrammal módosítsuk.
Windows ablakok részei
- Szegély: keret ez fogja körbe a programokat.
- Címsor: A bal sarkában a vezérlőmenü ikonja és az ablak neve szerepel. A jobb sarkában az ablak állapot változtatásai kis méret, teljes méret, előző méret, bezárás ikonok szerepelnek.
- Menüsor: A menük olyan listák, amelyek különböző - adott szempont szerint csoportosított - parancsokból és műveletekből állnak. A Windows elsősorban az ún. legördülő menüket alkalmazza, a menüsor valamely elemére kattintva menüoszlop nyílik ki. Ezek közül egy menütpontot választhatunk.
- Eszköztár: Az ablak menüsora alatt látható. A gyakrabban használt parancsok - amik egyébként a menüben is megtalálhatók - innen egyszerűbben használhatók.
- Állapotsor: Az ablak alsó részén található, itt jelennek meg az adott ablakra vonatkozó információk. Az állapotsor is csak akkor látható, ha a Nézet menüben be van kapcsolva.
- Gördítősávok: Ha a dokumentum vagy az alkalmazás ikonjai nem férnek el egy ablakban, akkor automatikuasan ún. gördítősávok jelennek meg az ablak jobb oldalán vagy/és alsó részén. Ha a sáv felső vagy alsó részén elhelyezkedő nyilakra kattintunk, akkor a kép feljebb vagy lejjebb csúszik.

Az ablakok típusai
A Windows-ban háromféle ablak jelenhet meg: csoportablak, alkalmazásablak és párbeszédablak.
- A csoportablakok ikonokat, listákat tartalmaznak. Ilyen a Vezérlőpult ablaka is.
- Az alkalmazásablakok futó programokat tartalmaznak (pl. szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt)
- A párbeszédablak (párbeszéd-panel, dialógus doboz) olyan speciális ablak, amelynek segítségével a Windows információkat kér valamely parancs vagy művelet pontos végrehajtásához, esetleg információt szolgáltat a felhasználónak. A párbeszédablakok többnyire szabványos elemekből épülnek fel.
Párbeszédablakokon megjelenő elemek:



nyomógombok lapok vagy fülek


szövegmező (szöveg bevitelét teszi lehetővé)





kapcsoló gombok (rádiógombok) jelölőnégyzet lista





kiválasztó mező szám mező tolható -potméter
Menük
A Windows csoportablakainak menüje általában a Fájl, a Szerkesztés, a Nézet és a Súgó címeket mindig tartalmazza.
A Vezérlőmenü
Speciális menütípus, amely a vezérlőmenü ikonjára kattintva nyílik meg. A vezérlőmenü ikonja megtalálható a címsor bal szélén. Egérrel az adott ablak bezárására, ill. méretezésére használjuk. Ha egyszer kattintunk rá, akkor legördül egy Vezérlőmenü, ha kétszer kattintunk, akkor azonnal be tudjuk zárni az ablakot.
A helyi menük
Adott helyen a jobb oldali egérgombbal kattintva, ún. helyi vagy gyorsmenü jelenik meg. Ez a menü helyzet-érzékeny, ami azt jelenti, hogy benne olyan parancsok jelennek meg, amelyek az adott helyzetben nagy valószínűséggel szükségesek lehetnek.
Egyéb tudnivalók a menükkel kapcsolatban:
• Ha a menüpont halvány, akkor az a parancs az adott pillanatban nem használható.
• Ha a parancs után három pont (...) található, akkor a parancs kiválasztása után párbeszéd-ablakban kell folytatni a szükséges paraméterek megadását.
• Ha a menüpont mellett tömör nyilat látunk, akkor abból ún. almenü nyílik meg.
• Ha a parancs mellett pipa jelet ( ) látunk, akkor az a parancs él. Újbóli kiválasztásával (kattintással) a parancsot kikapcsoljuk.
• Egyes menüpontok mellett feltüntetik a parancs billentyűzetről való elérésének billentyűparancsát is.
Állomány - fájl
A számítógépen lévő információtárolások logikai egysége a fájl (file). Egy fájl tartalma a gép szempontjából vagy adathalmaz, vagy program (amely a processzor által végrehajtható utasításokat tartalmaz). Az adatok formájára nézve nincs előírás, a gyakorlatban nagyon sokféle adat létezik. A fájlt minden operációs rendszer használja, konkrét megjelenése azonban már az operációs rendszertől függ. A fájlrendszer az az általános struktúra, amely alapján az operációs rendszer elnevezi, tárolja és rendszerezi a fájlokat.
Fájl jellemzők: fájlnév . kiterjesztés
fájlnév: Windows 95...XP: legalább 1, max. 255 betűből állhat a fájlnév. Szóköz és ékezet megengedett. A fájlnevek utaljanak a tartalomra.
kiterjesztés:

Rámutat (utal) a fájlok belső tartalmára...

Adathalmazára! A futtatható állományokat a .COM, .EXE és .BAT kiterjesztés jelöli
szövegfájlok: .TXT, .DOC, .WRI, stb.
adatfájlok: .DAT, .LST, .DBF, .MDB, .XLS, stb.
képfájlok: .BMP, .GIF, .PNG, .JPG, .WMF, .PCX, .TIF, .WI, .AI, stb.
tömörített fájlok: .ZIP, .RAR, .ARJ, .LHA, .ACE, .TGZ, stb.
hangfájlok: .WAV, .AU, .AIFF, .OGG, .MP3, stb.
videó fájlok: .AVI, .MPG, .MOV, stb.
rendszerfájl: .SYS
segédállomány: .TMP
fájlméret: a fájl mérete bájtban van megadva.
dátum: A fájl létrehozásának vagy utolsó módosításának dátuma.
idő: A fájl létrehozásának vagy utolsó módosításának ideje.
attribútumok: A szó tulajdonságot jelent. A fájl használatára vonatkozó jelzések:
Attribútum beállítások, értelmezések
A (archive) archív fájl
R (read only) csak olvasható fájl
H (hidden) rejtett fájl
S (system) az operációs rendszerhez tartozó fájl

Könyvtárak és alkönyvtárak használata
A fájlokat valahogyan rendszerezni kell, és erre a legelfogadhatóbb megoldást a hierarchikus könyvtárszerkezet biztosítja. Ekkor a valamilyen szempont szerint összetartozó fájlok kerülnek egy könyvtárba. A hierarchikus szerkezet azt jelenti, hogy a könyvtárak tartalmazhatnak alkönyvtárakat is. Ebben a könyvtárszerkezetben az egyes fájlokra úgy tudunk hivatkozni, hogy meg kell adnunk, mely könyvtárakon keresztül érhetjük el a könyvtárszerkezet gyökerétől kiindulva. Ezt nevezik a fájl elérési útjának. Az elérési út egyes tagjait a \ jel választja el egymástól, a legelső :\ jel a hierarchia legtetején lévő úgynevezett gyökér-könyvtárat jelöli.
Meghajtó (driver): helyi vagy hálózati meghajtó, ill. annak betűjele, a :\ főkönyvtárral.
A:\, B:\ floppy meghajtó
C:\ D:\ D:\ stb. merevlemez(ek), lemez partíciók, CD-ROM meghajtó(k), Pendrive stb.
Z:\, Y :\ hálózati meghajtók (általában az ábécé végétől induló jelzéssel)

Könyvtárnév, mappa (directory): Egy névvel ellátott fájlcsoport. A könyvtárak egymásba ágyazhatóakalkönyvtárak. A merevlemezek nagy tárolókapacitása miatt a fájlok logikus rendszerezése szükséges és ezt valósíthatjuk meg mappák, könyvtárak létrehozásával.
Elnevezés: a fájlnevekhez hasonló elv szerint, a tartalomra utalva nevezzük el őket.
Elérési út: A fájl pontos helye a főkönyvtártól nézve Pl.: C:\Windows\Fonts\Symbols\arial.ttf

A Windows Intéző
A Windows Intéző a Windows fájlkezelője. Windows Intéző megjeleníti a számítógépen található fájlok, mappák és meghajtók hierarchikus felépítését. De nem csupán fájlkezelő, mert több is annál.
A fájlkezelés csak az egyik funkciója az Intézőnek, egy információs segédeszköz is, segítségével szinte mindent megtudhatunk számítógépünkről. Hasonló programok Norton , Windows Commander
Intéző indítása

Start\Programok\Kellékek\Windows Intéző
Start + jobb egérgomb  helyi menüből az Intéző kiválasztása.
A szokásos Windows-elemekkel rendelkező ablak munkaasztala két részre osztódik. A baloldali mezőben - a jól ismert fa-struktúrára emlékeztető rendszerben - a számítógép valamennyi lemezmeghajtója megtalálható, de még az Asztal elemeit is itt látjuk. Ez azt jelenti, hogy az Intézőből is meg tudjuk tekinteni a Lomtár vagy a Táska tartalmát.
A baloldalon egy-egy mappa előtt vagy jel látható. Ezek jelzik, hogy az adott mappán belül található-e újabb mappa, vagy sem.
A jobb oldali ablakrészben annak a mappának a tartalma látható, amelyik a baloldalon ki van választva. A zárt mappákat ( ) úgy tudjuk megnyitni, hogy duplán kattintunk rá (ezt megtehetjük a bal és a jobb ablakrészben is). Ekkor a mappa jele nyitottra változik: .

Az Intéző, fájlok jelölésére a néven és a kiterjesztésen kívül a fájl típusára utaló ikont is használ.
Programfájlok:
, : a Word ikonjai, , : az Excel ikonjai, , : a WordPad ikonjai,
, : a NotePad ikonjai, , , , : a Paint ikonjai stb...
Dokumentumfájlok:
: a .DOC kiterjesztésű fájlok ikonja pl. Word, WordPad,
: az .XLS Excel dokumentumok ikonja,
: a .TXT kiterjesztésű dokumentumfájlok ikonja pl. NotePad, WordPad,
: a .BMP kiterjesztésű képállományok ikonja pl. Paint,
, , : a .HTM kiterjesztésű fájlok ikonja (Internetes állomány),
Új mappa létrehozása
Mappa létrehozása menüből: A Fájl menüből válasszuk az Új menütételt, ezen belül pedig a Mappa címet. Attól függően, hogy hol vagyunk a könyvtári struktúrában, a kijelölt meghajtó vagy mappa alatt újabb almappa jelenik meg Új mappa elnevezéssel, de átnevezésre alkalmas formában. Így a mappa névadása azonnal megejthető.
Mappa létrehozása helyi menüből: A jobb oldali mező üres részére kattintsunk az egérrel, s a beugró helyi menüből válasszuk az Új menütételt, ezen belül pedig a Mappa címet.
Fájlok, mappák kijelölése
A fájlműveletek kiinduló pontja a kijelölés. Azt a fájlt, mappát, amivel valamit kezdeni akarunk (pl. másolni, áthelyezni, törölni, átnevezni stb.), először ki kell jelölni.
A fájlokat és a mappákat a Windows-ban hosszú névvel tudjuk azonosítani (maximum 255 karakter, ami a gyakorlatban természetesen csak elvi korlát).
• Egy fájlt vagy mappát úgy tudunk kijelölni, hogy rákattintunk, ekkor - alapbeállítás szerint - kék alapon fehér betűkkel lesz kiírva.
• Több - egymás után következő - fájl vagy/és mappa kijelölése úgy történhet, hogy rákattintunk az első fájlra, majd a gomb lenyomása mellett rákattintunk az utolsó kijelölendő elemre. Az összefüggő fájlok kijelölésének másik módszere az, hogy az egér lenyomott gombjával mintegy keretet húzunk a kijelölendő tömb fölé.
• Ha olyan mappákat vagy fájlokat akarunk kijelölni, amelyek nem egymás után következnek, akkor a gomb nyomva tartása közben kattintgassunk rá a kívánt elemekre.
• Egy mappa valamennyi elemének kijelölésére a Szerkesztés menü Mindet kijelöli menüpontja használható.

Átnevezés
Fájl \ Átnevezés vagy helyi menüből
Az Átnevezés parancs kiadása után a fájlnév (mappanév) keretbe foglalva, kék alapon fehér betűkkel kiírva, felülírható lesz. Fontos: fájl esetén ne feledkezzünk el a kiterjesztésről.
A felülírható kijelölést előidézhetjük úgy is, hogy az átnevezni kívánt fájlt kijelöljük, majd nevére rákattintunk a bal egérgombbal úgy, hogy rövid ideig lenyomva tartjuk. Ha felengedjük a gombot, akkor a név felülírható lesz.

Másolás
Másolás bal gombos húzással.
Fontos megjegyezni, hogy az ismertetett egérhúzással való másolás csak különböző meghajtók között működik. Ha azonos meghajtón belül húzunk át fájlt pl. egy másik mappába, akkor áthelyezés valósul meg! Az azonos meghajtón belüli másoláshoz a húzás közben a gombot nyomva kell tartani.
Másolás az eszköztár segítségével (lépések)
1. Fájl(ok) vagy mappa(k) kijelölése.
2. Szerkesztés\Másolás
3. A fájl vagy mappa új helyének kijelölése.
4. Szerkesztés\Beillesztés
Áthelyezés
Az áthelyezés a másolás rokon művelete, amikor is a kiválasztott fájl eltűnik régi helyéről, és beillesztődik egy új helyére. Az áthelyezést sok tekintetben hasonló módon lehet elvégezni, mint a másolást.
Áthelyezés bal gombos húzással: azonos meghajtón belül húzás, különböző meghajtók közötti húzáskor
Áthelyezés az eszköztár segítségével (lépések)
1. Fájl(ok) vagy mappa(k) kijelölése.
2. Szerkesztés\Kivágás
3. A fájl vagy mappa új helyének kijelölése.
4. Szerkesztés\Beillesztés
Törlés
Törlés a billentyűzet segítségével: DELETE, Menüből: Fájl\törlés, stb.
Bármelyik módszert válasszuk is a törlésre, a parancs kiadása után a biztonság kedvéért párbeszédablak jelenik meg, amelyben megerősíthetjük, vagy visszavonhatjuk törlési szándékunkat.
Keresés
A háttértárakon található adatokat kereshetjük vissza különféle szempontok alapján. Pl. Ha valamely fájlnak, mappának nem tudjuk a pontos helyét, de tudjuk a nevét, rákereshetünk a fájl, mappa nevének a megadásával.
Keresés az Intézőből indítva: Az Eszközök / Keresés menüpont, stb.
Start menü \ Keresés \ Fájlok és mappák
Helyettesítő karaktereket:
• * 0 vagy több karaktert helyettesíthet,
• ? 1 karaktert helyettesít.
Fájlok megnyitása

Az Intéző arra is alkalmas, hogy belőle fájlokat nyissunk meg. Ezek lehetnek dokumentumfájlok, de lehetnek programfájlok is
Megnyitás menü segítségével: Fájl \ Megnyitás
Megnyitás egérrel: dupla kattintás a megnyitandó fájlon.
Ha Windows nem tudja, hogy a dokumentumfájlt melyik programmal kell megnyitni, akkor megjelenik a Társítás párbeszédpanel, ahol megadhatjuk, hogy melyik programot szeretnénk használni.

Lemezformázás
Az Intéző bal oldali ablakában kattintsunk a formázni kívánt lemezegység nevére. A beugró helyi menüből válaszuk a Formázás parancsot.
Beállítások:
A Gyorsformázás csak egy már formázott lemez esetén lehet választani, ebben az esetben ugyanis nem lesz formázás, csak az állományok törlése valósul meg.
Kötetcímke: itt adhatunk nevet az adattárolónak, max 11 karakterből állhat.
Lemezmásolás (Floppy)
Hajlékonylemezről pontos másolat készítése. Szektorról szektorra azonos lemezmásolatot állít elő.
Helyi menüben Lemez másolása menüpont.


Sajnos az ikonokat nincs időm egyesével ide hozni...de ezt úgy is tudjuk....
 
 
0 komment , kategória:  PC-szerelő és kezelő tanfolyam  
Az alaplap...
  2010-06-11 18:19:45, péntek
 
  Amit az alaplapról el kell tudni mondani:
1. Van-e integrált hangvezérlő?
2. Van-e integrált monitorvezérlő?
3. Van-e integrált hálózatvezérlő?
Erre a három kérdésre az alaplap hátsó panelrészét megnézve tudunk válaszolni.
Pl.:
GA-945GCM-S2L/S2C

Van integrált hangvezérlő: g: Line In Jack (blue) (vonal bemenet kék); h: Line Out Jack (green) (vonal kiment zöld); i: Mic In Jack (pink) (mikrofon bemenet rózsaszín)
Van integrált monitorvezérlő: d: D-Sub Port (hagyományos csatlakozó, port kék színű)
Van integrált hálózatvezérlő: f: RJ45 LAN Port (Rj45-ös hálózati port)
4. Milyen processzor illeszthető az alaplapra?
5. Milyen memóriakártya illeszthető az alaplapra?
6. Milyen adatcsatlakozó felületek vannak az alaplapon?
7. Milyen foglalatok vannak az alaplapon?
Amit az alaplapról el kell tudni mondani:
1. Van-e integrált hangvezérlő?
2. Van-e integrált monitorvezérlő?
3. Van-e integrált hálózatvezérlő?
Erre a három kérdésre az alaplap hátsó panelrészét megnézve tudunk válaszolni.
Pl.:
GA-945GCM-S2L/S2C

Van integrált hangvezérlő: g: Line In Jack (blue) (vonal bemenet kék); h: Line Out Jack (green) (vonal kiment zöld); i: Mic In Jack (pink) (mikrofon bemenet rózsaszín)
Van integrált monitorvezérlő: d: D-Sub Port (hagyományos csatlakozó, port kék színű)
Van integrált hálózatvezérlő: f: RJ45 LAN Port (Rj45-ös hálózati port)
4. Milyen processzor illeszthető az alaplapra?
5. Milyen memóriakártya illeszthető az alaplapra?
6. Milyen adatcsatlakozó felületek vannak az alaplapon?
7. Milyen foglalatok vannak az alaplapon?


 
 
0 komment , kategória:  PC-szerelő és kezelő tanfolyam  
Grafikus képformátumok
  2010-06-11 18:15:56, péntek
 
  1. Grafikus képformátumok
A grafikus állomány formátumok minden változatát áttekinteni szinte lehetetlen feladat. Írá-sunk adta kereteken belül, csak az általunk legfontosabbnak ítélt, főleg PC DOS környezetben gyakori formátumok kerülnek felsorolásra. A formátum típus név után zárójelben adjuk meg az állomány kiterjesztését.
1.1 Állóképek
PCX (*.pcx)
Raszteres típusú Zsoft Corporation fejlesztés. MS-DOS operációs rendszerkörnyezetben az egyik legelterjedtebb formátum. Eredetileg a Paintbrush programcsomaghoz fejlesztették ki.
TIFF (tag image file format, *.tif)
Raszteres típusú Aldus és Microsoft fejlesztés. Elsősorban a szkennerrel beolvasott képek belső tárolására használják főleg DTP rendszerekben. Igen elterjedt Aldus, Microsoft alkal-mazásokban és szkennelő szoftvereknél.
GIF (Graphics Interchange format, *.gif)
Raszteres típusú Compuserve Incorporated fejlesztés. Nagyfelbontású, sokszínű képek tárolá-sa, képernyőn történő megjelenítéséhez használatos. Mivel igen jól tömörítet állomány ezért kiválóan alkalmas az Interneten való használatra is.
GEM IMG (*.img)
Raszteres típusú Digital Research fejlesztés. Főleg a Ventura Publisher applikációhoz fejlesz-tették ki és jól támogatja a monokróm megjelenítőket.
TGA (Truevision Targa, *.tga)
Raszteres típusú Truevision Inc. fejlesztés. Elsősorban a Targa grafikus kártyasorozat támoga-tására készült. Manapság elterjedt szkennereknél és festőprogramoknál is.
BMP/DIB (Microsoft Windows Device Independent Bitmap, *.bmp, *.dib)
Raszteres típusú Microsoft fejlesztés. Alapvető formátum minden windows alatt futó alkal-mazás esetén. Sajnos más területeken nem támogatott formátum. Windows alatt könnyen ke-zelhető bittérképes formátum, amely főleg kis méretű képek tárolására alkalmas, mivel RLE tömörítést tartalmaz.
JPEG (Joint Photographic Expert Group, *.jpg)
Főleg fotórealisztikus, valósághű képek tárolására és megjelenítésére használatos tömörített bittérképes formátum. A képeket 8x8 képpontos blokkokra bontja és a blokkok 64 pixelének a bal felső sarokban lévő képponthoz való viszonyuk alapján írja le. Ez a tárolás jóval kevesebb helyet igényel, mintha minden képpont jellemzőjét külön-külön írnánk le. Kihasználják a tö-mörítésnél azt is, hogy az emberi szem sokkal érzékenyebb a fényességek változására, mint a színek módosulására, így adatvesztéses tömörítés is alkalmazható. Nagy előnye, hogy ez idáig a legjobban tömörített képformátum, ezért az Interneten a GIF mellett JPEG formátumot használják leginkább. Akár negyedakkora méretű lehet a JPG file, mint egy vele egyenlő mi-nőségű GIF file.
DXF (Drawing Interchange Format, *.dxf)
ASCII formátumú Autodesk Inc. fejlesztés CAD (Számítógéppel Segített Tervezés) progra-mokhoz. Mivel az ASCII szöveg formátum rendkívül lassan dolgozható fel, ezért kifejlesztet-tek egy bináris változatot is. A bináris változat az AutoCAD Relase 10 változatával jelent meg, amely körülbelül 25%-kal rövidebb és kb. 5-ször gyorsabb az ASCII változattól. A DXF formátum kiválóan alkalmas grafikus adatok közvetítésére alkalmazások között, mert a leg-több számítógépes platformon igen népszerű formátum. Segítségével 3D objektumok, görbék, és fontok is leírhatók, ezért elég nehéz feladat DXF formátum kezelő programot készíteni. Ha ilyenre vállalkozunk, akkor valójában CAD programot készítünk. Gyakorlati tény, hogy a CAD programok közötti adatcsere szabványává vált ez a formátum.
HP-GL (Hewlett Pakard Graphics Language, *.plt)
Hewlett Pacard fejlesztés, vektorgrafikus formátum. Eredetileg rajzgépek vezérlésére szolgált, már a lézernyomtatók is vezérelhetők a segítségével. Minden CAD program, a szövegszer-kesztők és grafikon készítő programok által is támogatott formátum. Valójában nem képfor-mátum, ha nem egy vonalrajzoló nyelv, amellyel papírmérettől függetlenül tudunk rajzokat megadni. A PCL 5 (Printer Control Language) nyomtatónyelvet ismerő lézer és tintasugaras nyomtatók mind elfogadják a HP-GL/2 változatot. Tehát PCL 5 vezérlő parancsokat használ-va definiálhatunk a lapon egy olyan téglalap alakú területet, amelyen belül HP-GL/2 kép raj-zolható. Másképpen fogalmazva, HP-GL/2 kép beágyazható PCL 5 szövegbe.
PS (Basic PostScript Graphics, *.ps, *.eps)
Vektor és bittérképes formátum, valójában egy lapleíró nyelv, amely hasonlatos a FORTH programnyelvhez. Adobe Systems, Inc. fejlesztés eredetileg nyomtatókhoz és egyéb output eszközökhöz tervezték. Az EPS (Encapsulated PostScript) változat megjelenésével különösen alkalmas színes képek és nyomdakész anyagok tárolására. Bár A DTP rendszerekben a PS szabvány, de a nyelv bonyolultsága miatt feldolgozó és PS file-t input-ként elfogadó alkalma-zást készíteni meglehetősen nehéz feladat. Adobe's Postcript Language Reference Manual több mint 700 oldal.
WMF (Microsoft Windows Metafile, *.wmf)
Eszköz független és jól strukturált file formátum főleg grafikus képek tárolására és Windows alatt futó alkalmazások közötti transzponálására. Mivel igen magas szintű struktúrák is leírha-tók benne, ezért jóval tömörebb formátum, mint a bittérkép. A WMF file Microsoft Windows grafikus függvények sorozatát tartalmazza, felfoghatjuk grafikus makróutasítások halmaza-ként is. A metafile tartalmaz egy fejlécet (header), melyet néhány rekord követ. A rekordok tartalmaznak egy GDI hívást (Windows graphics device interface), adatokat, függvényazono-sítót és paramétereket. Jelenleg a WMF a legjobb eszközfüggetlen Windows formátum és minden Microsoft alkalmazás támogatja.

Microsoft Windows Icon (*.ico)
Az ikon file 32x32 képpontot ír le általában 4 bit színmélységben. A színleíró bitekkel együtt 776 byte hosszú az állomány, amelyet a Windows használ ikonként.

Kodak Photo CD (*.pcd)
Kodak Precision Color Management System (KPCMS) rendszert használó speciális Kodak fejlesztés, amely igen nagy felbontású és színmélységű képek tárolására alkalmas. A Kodak fotó szervizek az általunk elkészített negatív filmekről előhívás után kb. 100 db képet írnak rá egy CD ROM lemezre Kodak CMS Photo CD file formátumban. A legtöbb CD ROM olvasó felismeri ezt a formátumot, így speciális Photo CD lejátszó nélkül is megtekinthetjük képein-ket. A KPCMS lehetővé teszi, hogy különböző felbontásokban használjuk a képeket a rendel-kezésünkre álló hardver erőforrások függvényében.

A Kodak Photo CD formátumok:

Típus Felbontás Szükséges Me¬mória (Mbyte) Felhasználási terület
Base/16 128 x 192 0.07 Ikonszerűen megjelenő index kép
Base/4 256 x 384 0.28 Elforgatott kép a képernyőn, mivel a Base változat túl nagy méretű a forgatáshoz
Base 512 x 768 1.13 Televízión vagy monitoron való megjelení¬tés
4 Base 1024 x 1536 4.50 HDTV-n való megjelenítés
16 Base 2048 x 3072 18.00 DTP alkalmazások. Legnagyobb felbontás 35 mm filmről a Photo CD Master Disc számára
64 Base 4096 x 6144 72.00 Elméletileg a legnagyobb felbontás 35 mm-es vagy nagyobb filmről a Pro Photo CD Master Disc

A táblázatban található nagy felbontásokhoz feltétlen meg kell említenünk a Kodak cég speci-ális scannereit, melyek biztosítják ezeket a minőségeket. A 64 Base felbontáshoz, pl. a Profes-sional PCD Film Scanner 4045-öt ajánlják amely körülbelül 4400 pixels/inch felbontásban képes dolgozni.
1.2 Mozgókép formátumok
A mozgókép formátumok rendkívül dinamikusan fejlődnek. Ez a fejlődés egyrészt köszönhe-tő a multimédiás alkalmazások előtérbe kerülésének, másrészt az INTERNET világméretű őrületének.
Teljes képernyős lejátszást a legtöbb multimédiás program úgy használja, hogy egy kis ablak-ban jeleníti meg a videó képet, és lehetőség van akár teljes képernyőre váltanunk. Ekkor a felbontás nagymértékben lecsökken, mert a kis ablak pixelének színét a nagy ablak megfelelő számú pixele kapja meg. Olyan hatású, mintha nagyítón keresztül néznénk a képet.
Teljes mozgású lejátszás (full motion) az emberi szemnek folyamatosnak tűnő mozgó képle-játszás, amelyben 30 képkocka jelenik meg másodpercenként. A gyakorlatban már azonban olyan videofelvételeket is teljes mozgásúnak neveznek, amelynek képváltási frekvenciája csupán 15 képkocka másodpercenként.
Autodesk FLI
Autodesk Animator alkalmazás által használt mozgókép formátum, amely valójában teljesen önálló képek sorozatát tartalmazza.
Grasp GL animáció
Grasp (Grafical System for Presentation) valójában egy slide show, amely a Microtex Industries Inc. fejlesztés. Eredetileg üzleti bemutatókhoz készült, mivel parancs nyelve szám-talan vizuális hatást tesz lehetővé, pl. áttünések, törlések, feliratozások stb.
MPEG (Moving Pictures Experts Group)
Egész képernyős, teljes mozgású videó lejátszást tesz lehetővé, olyan 386-486-os rendszere-ken, amelyekben még csak egyszeres sebességű CD-ROM olvasó található. Könnyen ez a formátum válhat a mozgóképek szabványává (bejegyzett ISO, International Organization for Standardization szabvány), amelyet a JPEG alapján fejlesztettek ki. MPEG file JPEG képeket tartalmaz, mint vázakat, kereteket (frames), és a két egymásután következő kép közötti kü-lönbségeket tárolja a file-ban. Ezzel a megoldással igen nagy mennyiségű képkocka elfér egy nem túl nagy méretű állományban. Mivel elég bonyolult formátumról van szó ezért komoly erőforrásra van szükségünk a zökkenő mentes mozi hatás elérésére. Speciális hardver eszkö-zöket fejlesztenek ki az MPEG file-ok lejátszására. Ma már szinte minden grafikus kártyát ellátnak MPEG lejátszó chippel, és megjelentek az MPEG formátumban merevlemezre rögzí-tő kamerák is. Sőt a mozifilmek is kaphatók úgynevezett Videó CD ROM lemezen. Egyelőre csak kb. 75 percnyi film fér rá egy CD lemezre, de hamarosan elfogadásra kerülnek új szab-ványú CD ROM formátumok, amik lehetővé teszik több órás filmek rögzítését videó CD-n, videó kazetta helyett.
AVI (Audio Video Interleave)
A Widows felületen igen elterjedt formátum, mivel Microsoft fejlesztés és a "Video for Win-dows (VfW)" alkalmazás részeként jelent meg. Hanggal ellátott mozgóképsorozatok lejátszá-sára alkalmazható, kisméretű ablakban, kb. 15 képkocka/másodperc sebességgel. A WIN95 operációs rendszerhez már hozzáadják a VfW-t, így az AVI állományok lejátszhatóak. Az AVI állomány hátránya viszonylag nagy méretében keresendő.
MOV (QuickTime movies)
Hasonlóan az MPEG formátumhoz ez a formátum is professzionális videó és hang vagy mul-timédia alkalmazásokhoz készült. Szintén bejegyzett ISO szabvány és bár a Apple Inc. első-sorban Macintosh számítógépekre fejlesztette ki, már létezik népszerű PC-s alkalmazása is.
GIF (Graphics Interchange Format)
Az állókép formátuma mellett mozgókép formátuma is van a GIF-nek. Ennek piaci okai van-nak, mivel a CompuServe fejleszti, ezért a saját hálózatán ezt a formátumot támogatja. 1994-ben az UNISYS értesítette a CompuServe-t, hogy megváltoztatta a Lempel-Ziv-Welch (LZW) kódolást amelyre épül a GIF is. Az új változatot is megvásárolta a CompuServe és a mozgó-kép változatban is ezt használja. Ezek után ha olyan alkalmazást akarunk fejleszteni, ami az új GIF formátumot használja, akkor szerzői jogdíjat kell fizetnünk.


2. Vektor- és rasztergrafika összehasonlítása
A vektor és raszter (más néven pixel vagy bitmap) grafika két alapvető és lényegesen külön-böző metódusa a grafikus állományok megjelenítésére és tárolására. A grafikus állományok kezelésére valamelyik módszert vagy esetleg a kettőt együttesen alkalmazzák.
2.1 Raszteres grafika
A raszteres alkalmazások igen népszerűek, mert könnyen alkalmazhatóak és használhatóak bármely típusú kép esetén. A raszteres grafika azt jelenti, hogy a kép sorokból (scanline) és azon belül oszlopokba rendezet képpontokból épül fel. Tehát úgy képzelhetjük el, hogy a ké-pet egy rácsszerkezettel osztottuk fel apró elemi részekre. A 1. ábra egy bittérkép kinagyított részletét mutatja, ahol rácspontok egy-egy képpontnak felelnek meg. Végeredményként az adott képpont (pixel) pozícióját és színét kell tárolnunk. A raszteres grafika alapeleme a kép-pont. Alkalmazható még a képpontokból álló téglalap (pixmap), melyet főleg betűk, fontok ábrázolására használnak. Az előző fejezetben láthattuk, hogy nagyon sokféle raszteres állo-mány létezik. Ezeknek közös jellemzőjük, hogy általában a file elején, a header részben tárol-ják a színmélységet, színpalettát, tömörítési módot és egyéb a tárolással kapcsolatos informá-ciót. A bittérképes állományok egyszerű kezelhetőségük miatt főleg a már kész képek pl. a televíziós képfelvétel és továbbítás területén népszerűek. Meg kell említenünk a vektor grafi-kával való összehasonlítás miatt, hogy milyen hátrányai vannak a bittérképes grafikának:
• Hatalmas képméret: Egy nagy felbontású true color kép több megabyte memóriát is fel-emészthet a tároláskor, sőt még többet a megjelenítéskor.
• Komoly hardver erőforrásokat igényel: Az előzőekből is adódik, hogy pl. egy 16 bites és egy 32 bites buszrendszer közötti különbség ebben az esetben drámai különbözősé-geket mutat. A megfelelő számítógép egy munkaállomás (workstation) vagy egy igen gyors PC szükséges, hogy elfogadható sebességgel tudjuk feldolgozni a grafikus képe-ket.
• Alacsony rugalmasság: A képpontoknak nincs kapcsolatuk egymással. Pl. egy képen amely ábrázol egy mezőt és egy házat nem tudjuk beazonosítani, hogy mely pontok a mezőé és melyek a házé, vagyis nem léteznek poligonok és objektumok. Következés-képpen, ha módosítani akarjuk a képet pl. megnagyítani vagy kicsit megdönteni a házat, akkor ez nem fog sikerülni, vagy igen fáradságos munka az adott terület pontonként va-ló módosítása.
• Felbontási probléma: A kép őrzi felbontását, bármely részét nagyítva szembetaláljuk magunkat a lépcsőhatás problémájával. Tehát ha például egy körnek látszó alakzatot ki-nagyítunk, akkor nem egy nagyobb sugarú kört kapunk, hanem egy nagyobb sugarú lépcsős szélű nagy pontokból álló valamit, ami egyre kevésbé emlékeztet minket körre.
Természetesen számtalan kiváló program létezik, amellyel a fent említett problémák megold-hatóak (Pl. Adobe PhotoShop, Corel Photo-Paint, stb). Ezeket az alkalmazásokat gyakran fotóretusáló programoknak is nevezik, mivel felhasználhatóságuk ehhez a szakmához áll leg-közelebb. A Corel Draw programcsomagban található, egy Corel Trace nevű alkalmazás, amely a raszteres képeket vektoros képekké alakítja át. Az eredeti képen megpróbál egyene-seket és görbéket beazonosítani, azaz vektorizálni a képet.
A 1. ábra egy raszteres képet ábrázol kinagyítva. A kép eredetileg egy ikon melyet sokszoros nagyítás után a vágólap segítségével illesztettük be a szövegbe.


1. ábra. Nagyító alatt egy ikon
2.2 Vektorgrafika
A vektorgrafika azt jelenti, hogy a képet vonalak, alakzatok és görbék sorozataként írjuk le, figyelembe véve, hogy továbbra is lehetnek mintával vagy színnel kitöltött területek. A vek-torgrafikát tartalmazó file úgy néz ki mintha egy program file-t vizsgálnánk. Angol parancs-szavakat és adatokat tartalmaz ASCII formátumban, ebből következően szabadon szerkeszt-hető valamilyen editorral. Pl. mm sugarú kör mm és mm középponttal lehet a következő parancs: CIRCLE(100,2250,5000). A
2. ábrán egy HP GL állomány tartalmát látjuk két hasábban szerkesztve ASCII formátumban, majd a 3. ábra az általa megadott rajzot tartalmazza. Felismerhető utasítások pl:
• CI = kört rajzol adott sugárral (Circle),
• PU és PD vonalhúzó utasítások (PenUp és PenDown),
• PW = toll szélességét definiálaja (PenWith),
• SP = Tollat választ (Select Pen).






IN
LT;
VS32,1 PU-400 120;
VS32,2 PD 300 120;
VS32,3 SP1;
VS32,4 LT;
VS32,5 PU-400 820;
VS32,6 PD 300 820;
VS32,7 SP1;
VS32,8 LT;
WU0 PU-400 820;
PW0.350,1 PD -50 470;
PW0.350,2 SP1;
PW0.350,3 LT;
PW0.350,4 CI 350
PW0.350,5 SP1;
PW0.350,6 LT;
PW0.350,7 PU -50 470;
PW0.350,8 PD 300 120;
SP1 SP0;



2. ábra. HP-GL forrás állomány


3. ábra. HP-GL/2 rajz
3. Grafikus képek a WINWORD szövegszerkesztőben és az OLE technika
Az alkalmazások legtöbbje fogadja mind a vektoros mind a raszteres képeket. Az olyan típusú szövegszerkesztő, mint pl. Word for Windows képes arra, hogy a dokumentumba beágyazza vagy a dokumentumhoz hozzákapcsolja a raszteres ill. vektoros képeket. Mivel írásunkban főleg PC DOS alkalmazásokkal foglalkozunk, ezért ebben a fejezetben az objektumok be-ágyazása és kapcsolása alatt a Windows alatt elterjedt OLE technikát fogjuk tárgyalni (Objects Linking and Embedding, OLE). Szövegszerkesztőnek a Word for Windows-t válasz-tottuk, mert Magyarországon kétségkívül ez a legelterjedtebb szövegszerkesztő, és célunknak tökéletesen megfelel.
3.1 Képek beágyazása (Embedding) és csatolása (Linking)
Ami a számítógépünkben található program, adatállomány, kép, táblázat, hang, mozgókép, grafikon az mind lehet objektum, s ezek az objektumok más objektumokat is létrehozhatnak. Ezentúl csak a képekről fogunk beszélni, bár az elmondottak a többi objektum esetén is szinte teljesen hasonlóak. Amely programot úgy készítenek el, hogy képes legyen kezelni objektu-mot, az elvileg bármely objektummal tud dolgozni. Persze ez nem ilyen egyszerű, és az OLE technikának nagy ára van, mert ezek a programok nagyon nagy méretűek s meglehetősen ne-hézkesen és lassan kezelhetők.
• Amikor hozzákapcsolunk (csatolunk) pl. egy PaintBrush (Rajzoló) képet egy Word szö-veghez, akkor a Word-nek megadjuk a BMP állomány nevét, és a szövegszerkesztő megje-leníti az állomány tartalmát. A Word használata közben időről időre ellenőrizhetjük a kap-csolatot és frissíthetjük azt a kép esteleges átszerkesztés után, ezzel a módosított kép jele-nik már meg a szövegben is.
• Ha beágyazzuk az előbbi képet, akkor a szövegszerkesztő dokumentumában létrejön vala-mi, ami az eredeti BMP kép másolatának nevezhetünk. Nem beszélhetünk állományról, mert az operációs rendszer nem tud róla, neve nincs, viszont ha módosítani akarjuk, akkor a Word behívja a Paintbrush-t, s már is szerkeszthetjük a képet.

Lényeges különbség az, hogy kapcsolásnál fizikai kapcsolat létesül a két állomány között, míg beágyazásnál nem. Másképpen fogalmazva, ha a kapcsolt állományt letöröljük vagy megváltoztatjuk fizikai helyét, akkor a dokumentumban csak hibaüzenet jelenik meg a kép helyén. Beágyazásnál fizikailag is bekerül a képállomány másolata, későbbiek során az erede-ti állomány le is törölhető, a kép akkor is benne lesz e szövegben, hiszen magában hordozza azt. Kapcsolásnál lényegesen kisebb lesz a dokumentum mérete viszont hordoznunk kell a kapcsolt állományokat is, míg beágyazásnál nagyon nagy méretű állományt kapunk, viszont egyetlen egy állomány tartalmaz mindent. Használhatóságról nehéz véleményt mondani, mert a Word for Windows tartalmaz olyan belső képszerkesztő programot, amely sok grafikus ál-lomány formátumot kezel. Sokszor saját maga önkényesen megszünteti a kapcsolatokat, ha általa ismert állományról van szó. Pl. ha kapcsolunk a szöveghez egy a Word által szerkeszt-hető kép formátumú állományt, akkor a kép módosításánál nem az eredeti programot hívja be, hanem a saját képszerkesztőjét és megszünteti a kapcsolatot, vagyis beágyazza a képet. A továbbiakhoz tisztáznunk kell két fogalmat:
• Kliens program: a fogadó objektumkezelő programját nevezzük így, a mi esetünkben a Word for Windows szövegszerkesztő.
• Kiszolgáló vagy szerver program: az OLE objektumot létrehozó és kezelő programot ne-vezzük így, amely speciális objektumkezelő funkciókat tartalmaz. Pl.: PaintBrush.

Amikor egy objektum bekerül egy kapcsolt dokumentumba, akkor a kliens program végzi az összerendelést azzal az alkalmazói, más néven kiszolgáló programmal, amelyik az objektumot létrehozta. Mint tudjuk az összerendelésnek két módja van, a kapcsolás vagy beszerkesztés (linking) és a beágyazás (embedding). Tudnunk kell még azt is, hogy a Windowsban a Re-gisztrációs adatbázis szerkesztése egy olyan speciális eszköz, amely lehetővé teszi a számító-gép működésével kapcsolatos információt tartalmazó rendszer-nyilvántartási beállítások meg-változtatását. Tehát az OLE-val kapcsolatos bejegyzések is ide kerülnek, vagyis minden újab-ban telepített program módosíthatja a regisztrációs adatbázist, ezért ennek megsérülése ko-moly problémákhoz vezethet, pl. az OLE technika sem használható tovább azoknál az állo-mányoknál, ahol eddig működött. Ezek után nézzük meg, hogyan lehet grafikus állományain-kat beépíteni dokumentumainkba.
3.1.1 Meglevő állomány csatolása a dokumentumhoz:
A művelet végrehajtásához általában a következő menüpontokat kell kiválasztanunk: Beszú-rásObjektum (InsertObject). Objektum helyett speciálisan a Word for Windows-ban vá-laszthatjuk a Kép almenüt is. Ha nincs Beszúrás menü, akkor nézzük át a Szerkesztés (Edit) menüt. Ezután válasszuk ki a Létrehozás fájlból opciót, keressük meg azt az állományt, ame-lyet hozzá akarunk kapcsolni a jelenleg használthoz és jelöljük be a Csatolás (Link to file) lehetőséget.
3.1.2 Meglevő állomány beágyazása a dokumentumba:
Ugyanaz a teendő, mint előbb, azzal a különbséggel, hogy a Csatolás (Link to File) lehetősé-get nem jelöljük ki.
3.1.3 Még nem létező objektum újként való beágyazása a dokumentumba:
Hasonlóan járunk el: BeszúrásObjektum (InsertObject). Objektum helyett speciálisan a Word for Windows-ban választhatjuk a Kép almenüt is. Ha nincs Beszúrás menü, akkor néz-zük át a Szerkesztés (Edit) menüt. Majd az Új létrehozása (Create New) lehetőséget válasszuk ki megadva a kiszolgáló alkalmazás objektumának típusát.
3.1.4 Beágyazott objektum kapcsolttá alakítása:
Kattintsunk rá kétszer a beágyazott objektumra ezzel behozzuk a kívánt alkalmazást. A betöl-tött alkalmazásban jelöljük ki az objektumot (pl. képet), majd másoljuk a vágólapra. Ezt meg-tehetjük pl. a Szerkesztés&#61559;Másolás (Edit&#61559;Copy) menüpontokkal. Ezután kattintsunk vissza a bárhová a szövegszerkesztőbe, ezzel visszatérünk és a behozott alkalmazás bezáródik. Ezek után önállóan futtassuk a kívánt alkalmazást, pl. a Fájlkezelő segítségével, majd az önállóan működő programba illesszük be a vágólap tartalmát. Ezt megtehetjük, pl. a Szerkesz-tés&#61559;Beillesztés (Edit&#61559;Paste) menüpontokkal, mentsük ki az állományt és lépjünk ki a prog-ramból. A WinWordbe visszatérve töröljük a régi objektumot, ezt legegyszerűbben úgy tehet-jük meg, hogy rákattintunk az objektumra és leütjük a <Delete> billentyűt. Ezután a frissen létrehozott állományt a Meglévő állomány csatolása a dokumentumhoz című bejegyzés szerint kapcsoljuk ugyanarra a helyre.
3.1.5 Kapcsolt objektum beágyazottá alakítása:
Ez a művelet nagyon egyszerű, csak a kapcsolt állomány helyét kell meghatározni. A Szer-kesztés&#61559;Csatolás (Edit&#61559;Links) menüpontok segítségével meghatározhatjuk a csatolt állomány helyét. Ezek után törüljük a kapcsolt objektumot, ezt legegyszerűbben úgy tehetjük meg, hogy rákattintunk az objektumra és leütjük a <Delete> billentyűt, amivel megszüntetjük a csatolást. Ezután a kívánt helyre beágyazzuk az állományt a Meglevő állomány beágyazása a dokumen-tumba bejegyzés segítségével
3.1.6 OLE technika hátrányai
Sajnos az OLE igen lassúnak mondható, s nem helytakarékos. Mind a kapcsolásnál, mind a beágyazásnál a forrásobjektum többszörösével nő a kliens állomány mérete. Az OLE haszná-lata közben a rendszer erőforrásait igen hamar kimeríti a számtalan szerver alkalmazás betöl-tése, ami könnyen a rendszer teljes összeomláshoz vezethet, különösen Windows 3.1 alatt. Megoldási javaslataink:
&#8226; Kerüljük az automatikus frissítéseket. A Szerkesztés&#61559;Csatolás (Edit&#61559;Links) menüpontnál használjuk a Kézi (Manual) frissítést az automatikus helyett, így saját magunk tudjuk vezé-relni ezt.
&#8226; Hagyjuk nyitva a kiszolgáló alkalmazást. Ha rendszerünk erőforrásai lehetővé teszik az OLE használatát, vagyis rendelkezünk elég gyors központi egységgel, legalább 16 Mbyte memóriával és természetesen gyors nagy kapacitású winchesterrel, akkor ne csukjuk be a szerver programokat, mert azok újból és újból való betöltése igen hosszú időt vehet igény-be.
&#8226; A kliens program néhány esetben saját maga is tudja olvasni a szerver programok állomá-nyait. Ilyen esetekben ne használjuk az OLE-t. Pl. a Word for Windows estén a Beszú-rás&#61559;Kép (Insert&#61559;Picture) használatával a grafikus állományokat közvetlenül is olvashat-juk. Különösen jó eredményt érhetünk el bittérképek (pl. BMP) beszúrása esetén. Ez az eset akkor fordul elő, amikor a vágólap tartalma egy bittérkép, és ilyenkor a Szerkesz-tés&#61559;Irányított beillesztés (Edit&#61559;Paste) menüpontokat választjuk. Ekkor lehetőségünk van a Winword számára kezelhetőbb Kép megoldást választani, ami kevesebb erőforrást igényel, kisebb lesz az állomány mérete és szebb nyomtatási képet is ad.
 
 
0 komment , kategória:  PC-szerelő és kezelő tanfolyam  
Billentyűzet
  2010-06-11 18:06:11, péntek
 
  Input (beviteli) perifériák: billentyűzet, egér
BILLENTYŰZET
&#8226; A billentyűzet az elsődleges bemeneti egység, ami azt jelenti, hogy ha külön nem írunk elő mást a számítógép mindig innen várja az adatokat. A számítógépes billentyűzet vagy egyszerűen billentyűzet (idegen szóval klaviatúra a latin clavisból, angolul computer keyboard) az írógép mintájára kialakított számítógépes beviteli eszköz. A billentyűzet az írott szöveg bevitelére szolgál, valamint befolyásolható vele a számítógép működése.
&#8226; A billentyűzetnek két fontos jellemzője van: a rajta elhelyezkedő billentyűk száma és a billentyűk kiosztása. Ez utóbbi mutathat nyelvi sajátságokat. (Például a magyar billentyűzeten eleve el vannak helyezve az ékezetes karakterekhez tartozó billentyűk is.)
&#8226; Ma leggyakrabban a 100-106 gombos klaviatúrákat használják.
Részei:
alfanumerikus blokk, funkciós blokk, numerikus blokk.

Speciális billentyűk:
Enter, melynek kettős funkciója van. Egyrészt e billentyűvel jelezzük a gépnek, hogy utasításainkat, adatainkat dolgozza fel, másrészt jelenti a "kocsi vissza" parancsot is, azaz a következő új sor elejére történő ugrást.
Backspace Ennek lenyomására a képernyőn villogó kurzor balra mozdul el, balra töröl.
A Space vagy szóköz billentyű.
A Tab (tabulátor) ugrató billentyű. Ha a Shift billentyűvel együtt használjuk, akkor nem jobbra, hanem balra ugrik.
Shift vagy váltó billentyű. Feladatuk, hogy a kisbetűk helyett nagybetűket jelenítsenek meg, valamint hogy a kétállású billentyűk felső jeleit képernyőre vigyék. A Caps Lock biztosítja a nagybetű üzemmódot akkor is, ha a Shift billentyű nincs lenyomva.
Az Alt billentyű funkciója a vele együtt lenyomott billentyű jelentésének megváltoztatása. Speciális felhasználása a numerikus billentyűzettel való használata. Ha nyomva tartjuk az Alt gombot, és közben a numerikus billentyűzeten leütünk egy számot (0...255), akkor a képernyőn megjelenik a kódnak megfelelő ASCII karakter. Így olyan jeleket is elérhetünk a karakterkészletből, melyeket billentyűzetről nem tudnánk beadni.
Az Alt Gr billentyű jelentése grafikus alt, azaz a billentyűgombok jobb alsó sarkában található grafikus jeleket lehet a billentyűk együttes lenyomásával bevinni. Pl.: @,<, >, #, &, stb.
A Ctrl billentyű használata: a vele együtt lenyomott másik gombbal együtt valamilyen speciális funkciót váltunk ki.
A nyílblokk billentyűivel a kurzor mozgatását végezzük a megjelölt irányokba.
Home feliratú gomb megnyomása a kurzort a képernyő bal felső sarkába ugrasztja, míg az End gomb az aktuális sor jobb szélére küldi a kurzort. Az Insert (átírás) billentyű lenyomása után a gép átírja a kurzortól jobbra eső karaktereket. A Delete (törlés) jobbra töröl. A PageUp és a PageDn billentyűk használatával képernyőnyi területet tudunk léptetni le, illetve fel.
A nemzetközi tízes billentyűzet a klaviatúra jobb oldalán található. Gombjain a számokon kívül megtalálhatók a +, -, * és a / jelek, valamint a tizedes pont is. A számbillentyűk működése
be- és kikapcsolható a NumLock billentyűvel, a bekapcsolt állapotot jelzőfény mutatja. Kikapcsolt állapotban nem a számok, hanem az előző részben említett funkciók használhatóak. (Del, ...)
Az Esc billentyű speciális felhasználású, működését az alkalmazott program írja elő. Gyakori funkciója, hogy végrehajtás nélkül léphetünk ki a parancsból (menekülés).
A funkció billentyűk, amelyek programozható gombok, leütésük valamilyen feladat végrehajtását, valamilyen - programon belüli - funkció meghívását váltja ki. Általános például az F1 funkcióbillentyűhöz a Help-et (Súgót) rendelni.
Print Screen feliratot viseli (print screen = képernyő nyomtatás). A Windows operációs rendszernél a vágólapra helyezi a monitor képét.
A rendszer újraindítását, azaz a melegindítást a Ctrl+Alt+Del billentyűk egyidejű lenyomásával
érhetjül el...
 
 
0 komment , kategória:  PC-szerelő és kezelő tanfolyam  
formázunk...
  2010-06-11 17:58:31, péntek
 
  Particionálás, formázás, fájlrendszer, töredezettség mentesítés, több merevlemez használata, merevlemez mobilitása, biztonság, alkalmazásuk.
Particionálás:
A winchestert particionálással több logikai meghajtóra oszthatjuk fel. Ezek a partíciók fizikailag egy winchesteren vannak, ám az operációs rendszer több meghajtóként érzékeli, és kezeli őket. Tehát a partíció a merevlemez egy logikailag különálló darabja, melyet az adatok szervezésére használunk. A particionálás műveletét a merevlemez első használatba vétele előtt kell végrehajtani, amely után a lemez használhatóvá válik.
Formattálás/Formázás:
Ahhoz hogy a mágneslemezeken lévő mágneses réteg alkalmas legyen adatok tárolására, létre kell hozni a tároláshoz szükséges rendszert. Ezt formattálásnak vagy formázásnak nevezzük. Formázáskor jönnek létre a sávok, szektorok. A formattálást egy bizonyos partícióra hajtjuk végre. Formattáláskor az adott partíción lévő fájlok törlődnek, bár egyes technikákkal visszaállíthatóak.
Fájlrendszer:
Ahhoz, hogy fájlokat tároljunk egy merevlemezen, a PC-nek fájlrendszerre van szüksége, amely megadja a fájl nevét, helyét. Hasonlít egy katalógusra. Minden partíciónak megvan a saját személyi katalógusa, az állománykiosztási tábla (File Allocation Table, FAT). A legkorábbi fájlrendszer a FAT16 volt, még DOS operációs rendszer alá. Ezt követte a FAT32, ez a Windows 95, Windows 98 fájlrendszere volt, ezt pedig az NTFS (New Technology File System) követte. Ez a Windows NT alapú rendszerek fájlrendszere: a Windows 2000, a Windows XP, a Windows Server 2003 illetve a Windows Vistáé. A Microsoft következő generációs fájlrendszere a WinFS még várat magára. Unix és Linux operációs rendszerek alatt ettől eltérő fájlrendszereket használnak. A FAT fájlrendszerek hátránya az NTFS-szel szemben, hogy egy fájl mérete maximum 4 GB lehet.
Töredezettség
A HDD-n lévő fájlok egy idő után logikailag töredezetté válnak. Oka az, hogy a winchester nem tud egy szektornál kisebb egységet címezni, így amikor ír egy fájlt, és az nem tölti be teljesen a szektort, kihasználatlan hely keletkezik. A winchester lassulását az okozza, hogy amikor ír egy adott információt, de a következő szektor foglalt, akkor ettől a szektortól egy távolabbi üres szektorba kell raknia a fájl további részét - az író/olvasó fejnek mozognia kell, hogy elérje - és ez lassabb elérési időt okoz. Ezt az állapotot töredezettségnek, vagy fragmentáltságnak nevezzük. Ezt különböző szoftverek segítségével könnyen lehet orvosolni, ezek a töredezettség-mentesítők, a defragmentálók.
Több merevlemez használata:
Ha több merevlemezünk is van, akkor be kell állítani, hogy melyik legyen az elsődleges (master), és melyik legyen a másodlagos (slave, azaz a szolga). A masteren van a boot szektor, az a szektor, ami az operációs rendszer betöltését szolgálja.

 
 
0 komment , kategória:  PC-szerelő és kezelő tanfolyam  
magolom...
  2010-06-11 17:56:20, péntek
 
  T-568B hálózati kábel bekötése - Egyenes kötésű (Patch)
1 Sárga - Fehér Sárga - Fehér 1
2 Sárga Sárga 2
3 Zöld - Fehér Zöld - Fehér 3
4 Kék Kék 4
5 Kék - Fehér Kék - Fehér 5
6 Zöld Zöld 6
7 Barna - Fehér Barna - Fehér 7
8 Barna Barna 8
Ezt a bekötést például számítógép és hálózati eszköz (router, switch stb.) összekötésére használják.


RJ-45 Crosslink kábel bekötése - Kereszt kötésű (Cross-over)
1 Zöld - Fehér Sárga - Fehér 1
2 Zöld Sárga 2
3 Sárga - Fehér Zöld - Fehér 3
4 Kék Kék 4
5 Kék - Fehér Kék - Fehér 5
6 Sárga Zöld 6
7 Barna - Fehér Barna - Fehér 7
8 Barna Barna 8
Ezt a kábelt két számítógép közvetlen összekötéséhez használják.
 
 
0 komment , kategória:  PC-szerelő és kezelő tanfolyam  
Nincs Cím
  2010-04-21 11:10:57, szerda
 
  Link


Vizsgára ilyet kapunk:):)
 
 
0 komment , kategória:  PC-szerelő és kezelő tanfolyam  
Innen többet tanulok mint a ta
  2010-04-19 09:51:42, hétfő
 
  Link



A PPS készítésről innen nagyon sokat tanulok....többet mint a tanfolyamon...nesze neked Úniós támogatás...
 
 
0 komment , kategória:  PC-szerelő és kezelő tanfolyam  
Én vennék:)
  2010-04-17 13:33:06, szombat
 
  Netbook fillérekért
A kínaiak hamarosan egy új netbookot dobnak piacra. A pici hordozható számítógép nagyon olcsó lesz, a tervek szerint 65 dollárért árusítják majd, ami testvérek között is kb. 13 000 forintot jelent. Igaz, hogy ezért cserébe nagyon minimális szolgáltatást nyújtanak, de ez tökéletes azoknak a felhasználóknak, akiknek kevesebb az igényük.



Gondoljunk csak a mobiltelefonok példájára: még mindig vannak olyan készülékek, amelyek a hívásfunkciók mellett az sms-szolgáltatást támogatják, ébresztenek - és ki is fújt. Az idősebb generáció pedig nagyon is igényt tart rájuk.

Már több terv is született arra, hogyan hozzanak ki száz dollárból egy laptopot. Sokak számára ugyanis rendkívül vonzóak az alacsony teljesítményű laptopok, netbookok és pc-k. Sokaknak elég a kis tudású gép, hiszen nem akarják megváltani a világot, egyszerűen csak böngészéshez használnák. Már több kezdeményezés is elbukott, de a kínaiak állítják, hogy hamarosan kapható is lesz az új csoda-netbook, ők már nem tervekről beszélnek.

Egyelőre a szakemberek sem tudják elképzelni, hogy ennyi pénzből akár az anyagköltség árát vissza tudják kapni a gyártók. A kínaiak fejlesztése az UMPC kategóriába sorolt számítógép, azaz Ultra-Mobile Personal Computer, ami tulajdonképpen átmenetet fog jelenteni a tábla PC és a PDA között. A gép a CTEB7G nevet viseli, a Creation nevű cég tulajdona. Képernyője 7 colos, 800x600 a képernyője felbontása. A processzorja 533 MHz-es VIA VT 8505, memóriája 128 megabájt, flashtárolója 2 gigabájt. A külső kapcsolatait biztosítja a WiFi 802.11b/g/n, valamint az Ethernet. Mindezeken kívül van három USB 2.0-és portja, beépített SD-kártyaolvasója, mikrofonja, hangszórója. 4,5 órán át bírja az akkumulátora, köszönhetően a kis fogyasztásnak. Operációs rendszere a Windows CE 6.0-val fut. Nagy áttörést jelenthet ez a netbook a piacon!

Te vennél ilyen alap tudású gépet vagy inkább áldoznál nagyobb összeget egy jobb gépre?
 
 
0 komment , kategória:  PC-szerelő és kezelő tanfolyam  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 39 
2014.09 2014. Október 2014.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 1802 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 75
  • e Hét: 75
  • e Hónap: 8719
  • e Év: 101085
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Online Póker, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2010 TVN.HU Kft.