Belépés
oszlanszkik.blog.xfree.hu
Ha valakit megszeretsz, a szívedbe vésed..ha a szívedbe vésted onnan ki nem törlöd..ha nem tudod kitörölni az életed részévé válik..és gyökeret hajt egész valód... Oszlánszki Katalin
1962.08.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/18 oldal   Bejegyzések száma: 171 
Vastag hó bunda alatt
  2014-02-01 10:58:24, szombat
 
  Hull a hó

Hull a hó, hull a hó, lesz belőle takaró
Ráborul a vetésre, hogy a fagytól megvédje.
Vastag hó bunda alatt, kenyér magvak alszanak
Puha ágyban telelnek, kikeletkor kikelnek.





 
 
0 komment , kategória:  versek  
A hó !
  2014-02-01 10:52:22, szombat
 
 




Betemetett a nagy hó

Betemetett a nagy hó, erdőt, mezőt, rétet,
Minden, mint a nagyanyó haja hófehér lett,
Minden, mint a nagyapó bajsza hófehér lett,
Csak a feketerigó maradt feketének.
 
 
0 komment , kategória:  versek  
Február !
  2014-02-01 10:44:31, szombat
 
  Cseppre csepp, csöpög a hólé
sűrűn már az ereszen,
gyöngyfüggöny leng a ház hosszán,
hajladozik fényesen.
Minden ház egy tündérkastély,
csupa ékszer, csupa disz,
gyémántos a kazal, boglya,
még a kutya óla is.

február 11. Erdélyi József: Olvadás







 
 
0 komment , kategória:  versek  
Ügyelj ...
  2014-01-30 07:34:14, csütörtök
 
 




Ügyelj a szavadra

Az emberi szó az lehet
kedves, lehet szép és jó,
lehet meleg, bársonyosan
érzéki, és ha kell, gyógyító.
Jelentheti a reményt, az életet,
a sikert, a biztos nyugalmat,
szeretetet, barátságot, a békét,
mit ember csak akarhat.
Megértést, megbánást, igazságot
adhat az emberi szó,
mégis nehezünkre esik kimondani
sokszor azt, mi nekünk is jó.

Adhat csodás szerelmet, betegnek
kapaszkodót, biztató reményt,
fuldoklónak utolsó szalmaszálat,
bűnözőnek útjelző szegélyt.
Jelenthet kiutat a rideg sötétből,
életmentő, jóságos, melengető fényt,
kinyújtott kezet a rászorulónak,
adva neki még egy kis reményt.
De ügyelj a szavadra, mert lehet az
gyilkos, pusztító méreg,
könnyen áldozatául eshet,
ha nem vigyázol rá, az emberi élet.

Mert alantasan is formálhatja
az ember a kimondott szót,
indulatok, érdekek, a rosszindulat
kilophatják belőle a jót.
Nehezen gyógyuló, vérző sebeket
ejthet a megbántott lelkekben,
kaphat bőven mindenki, nincs védettsége
ellene a földi embernek.
Ügyelj hát a szavadra, mert minden
szó épít, pusztít vagy rombol,
sose feledd, ha téged bántanak,
lelkedben a fájdalom miképpen tombol.
 
 
0 komment , kategória:  versek  
Rég múlt !
  2014-01-30 07:29:43, csütörtök
 
 




Rég-múlt

Emlékszel-e rá, milyen volt nevetni önfeledten?
Bennem bizony megvan még, soha el nem feledtem.
Emlékszel-e mosolyra, vagy a szemem színére?
Megmondom, ha nem tudod, egy titok sem kivétel.

Emlékszel, hogy azt hittük, tarthat ez is örökké?
Butaság volt, tudjuk már. Újabb pont az ördögnél.
Emlékszel még bármire, mit az álmaimról mondtam?
Valóra vált mindegyik: egy sem maradt romban.

Emlékszel a könnycseppre, mit miattam ejtettél?
Lezártam már magamban, bár számomra nem rejtély.
Emlékszel a sétára, mely utolsó volt az életben?
Ennek is vége lett, s nem lehet ez véletlen.

Emlékszel a hangomra, cseng-e még a füledben?
Régen volt, tudom én, de az élet ilyen kegyetlen.
Emlékszel hol voltunk, mikor utoljára láttalak?
Nem leszek ott holnap sem, lelkemen már száz lakat.
 
 
0 komment , kategória:  versek  
Világűr !
  2014-01-28 10:04:37, kedd
 
 
Weöres Sándor: Világűr
2012. szeptember 1. szombat - 06:04

Mászik a holdon egy bogár
a világ három lába jár
egyik lába far
másik lába kar
a harmadik repülni akar

Vásik a holdi hegedű
a világ három tüdejű
egyik parti sás
másik vízmosás
a harmadik fuldokló parázs

Lángol a holdban egy falu
a világ három homloku
egyik Tien-taj-kuo
másik Ti-ping-kuo
a harmadik férges mogyoró


A sírok kertje mellett szántás,
Fekete föld, felhőt akar,
A tavaszégen varjú szánt át,
Vén, szürke varjú, gyászmagyar.

A lányok violája fonnyad
A kék Máriakép előtt,
Öreg anyók új hírt dohognak
S járják az ájult temetőt.

A söntés csöndjén, barna árnyban
Iszik két, három nyomorult
S a bakter a vak éjszakában
Kutyákkal kezd nagy háborút...







 
 
0 komment , kategória:  versek  
Népköltés !
  2014-01-01 07:56:57, szerda
 
 
Népköltés


Dicsértessék a jó Isten Krisztus!
Angyal szál az égből, ruhája hófehér
csillagokon lépdel, míg a földre le ér.
Jobbjában az új év, még fátyol borítja,
de az ó esztendőnek készen már a sírja.
Angyal édes angyal, lebbencsed föl a fátylat,
hogy az új esztendőben ne érjen sok bánat.
Hozz reánk örömet, áldást, békességet,
hogy melegebben süssön a nap a házunk felett.



 
 
1 komment , kategória:  versek  
Soha ne légy szomorú...
  2013-02-10 18:49:51, vasárnap
 
 






Soha ne légy szomorú...

Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg,
s ne keseredj el, ha nem találod helyed.
A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,
előfordul néha, hogy nehezebben halad.
Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad,
idővel majd alakul, mi e percben csak gondolat.
Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs,
ki választ ad, minden napunk küzdelem,
mely mindhalálig megmarad.
Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden
hullám összecsap, gondolj bele,
mennyi ember vállalná sorsodat.
Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd,
ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed.
Ha nem látod a fényt, a Napot,
nyisd ki jobban a szemed, gondjaid
közt tartogat még csodákat az életed.

 
 
0 komment , kategória:  versek  
A hold fénye
  2013-02-09 17:41:10, szombat
 
 






A Hold fénye

Szeretném, ha Hold fénye kísérne engem,
Mert "Messzére" kell mennem.
Egészen az Égi Égbotig,
A csodásan élő Csillagokig.

Üzen a Föld a Holdnak,
A Hold a Csillagoknak.
Üzen a lelkem a Napnak,
Üzen a szívem a Bolygóknak.

Üzen a fénynek a Föld pora,
Üzen a Szél rohama,
Üzen a Felhő villáma,
Az Eső Pillanati csorgása.

Már a Hold fénye sóhajtja érkezem,
Ó milyen "Messzéről" való jövetelem.
Üzenettel Csillagaim már átöleltem,
A zuhanást is átvészeltem.

Ez lett volna az Égi utazás,
De eljött a Földre zuhanás.
Már nem üzen senki a Hold fényének,
Nap, Csillag, Bolygók a Pillanattal álmomban is élnek.
 
 
0 komment , kategória:  versek  
Oly sok embert rejt a szívem !
  2013-01-31 07:22:54, csütörtök
 
  "Oly sok embert rejt a szívem,
Akikért harcolnék hűen.
Oly sok ember nyúlna felém,
De nekik nincsen remény.
Fáj, fáj, hogy csak egy vagyok,
Így osztódni nem tudok.
Nem marad semmi hát,
Csak a sziklaszilárd barátság,
Mely erős mint a szikla.
Nincs aki földbe tiporja.
A szikla is örökké áll,
Ilyen ez a szilárd barátság,
Jöjjön tél, fagy vagy orkán,
Nem dönti le a sziklát.
Ilyen az én lelkem is,
Mely rajtad mindig segít!
Bár néha megtörök,
De mint a szikla nem török!
Ne félj míg engem látsz,
Mert megmarad a barátság,
Mely míg élek szilárdan áll!"

(szerzője ismeretlen)






 
 
0 komment , kategória:  versek  
     1/18 oldal   Bejegyzések száma: 171 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 1445 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 9
  • e Hét: 103
  • e Hónap: 308
  • e Év: 1591
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.