Belépés
majek.blog.xfree.hu
Bármi gondod van az életben, végy elő egy verses könyvet, vagy a megoldást, vagy a megnyugvást megtalálod benne. (Bácskai János) Németh Mária
1954.06.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Itt járt a szerelem,
  2009-10-06 21:50:16, kedd
 
  Márton Zsolt
Itt járt a szerelem...

Itt járt a szerelem,
templomunk és erdőnk zöldje fölött,
most ölöm meg éppen,
gyötrő kétség között.

Átjárta testem minden
eddig ismeretlen zugát
s miben eddig hittem,
véle hullik, ölelve a halált.

S mi a vég? Az értelem!
minden történés felett.
Szerelmünk sem lehet végtelen,
csak szépség, melyet a végzet nevet.

Multával csak a csend fecseg,
néma csókja oly hideg,
még látom arcod e pohár borban
vérvörös ikonként lebeg.
 
 
0 komment , kategória:  Márton Zsolt  
Az előszót csak kevesen figyel
  2009-09-05 21:35:26, szombat
 
  Márton Zsolt
Ember szerepben

Nézd e világszínház balga lakóját,
Ahogy folyvást rángatja őt valami.
És nem jön rá a kibomló halálig,
Hogy kívül a rivalda hazudik.

Az előszót csak kevesen figyelik,
Hiába szól tisztán a Regös éneke.
Az élet e kongó vödörben eltelik
S végül nem lesz hová szöknie.

Rettegni a véget, másnak a penzuma,
Semmi a lét, ha nincs olcsó hódolat.
Istene hallgatag, hiúság az ő egy ura
S ha csendre intik, az óvón jót mulat.

Áldás nélküli ajkán a dal csak hörög,
Játszik bután, bár,,szeme függönye" fenn,
Csak én kérdem, míg a láncos bot csörög:
Kinn van é a színház, avagy benn?


 
 
0 komment , kategória:  Márton Zsolt  
Itt járt a szerelem,
  2009-09-05 21:32:49, szombat
 
  Márton Zsolt
Itt járt a szerelem...

Itt járt a szerelem,
templomunk és erdőnk zöldje fölött,
most ölöm meg éppen,
gyötrő kétség között.

Átjárta testem minden
eddig ismeretlen zugát
s miben eddig hittem,
véle hullik, ölelve a halált.

S mi a vég? Az értelem!
minden történés felett.
Szerelmünk sem lehet végtelen,
csak szépség, melyet a végzet nevet.

Multával csak a csend fecseg,
néma csókja oly hideg,
még látom arcod e pohár borban
vérvörös ikonként lebeg.
 
 
0 komment , kategória:  Márton Zsolt  
Mondják: Költővé tesz a
  2009-09-05 21:31:20, szombat
 
  Márton Zsolt
Mondják...

Mondják: Költővé tesz a szerelem,
s hogy minden szülés vérrel jár;
akkor, kalapom most én leveszem,
s feldobom, hová a fecske száll.

Legyen hát minden érzés íly 'bajos',
szaggassa szét, penészes rongyaid,
pókhálós csarnokod, rég egyedül lakod,
lásd nincs jövő, vedd el ma, a holnapit.

Utad hol vezet, bár hajlong a jég,
most nem lehetsz gyáva, hátra ne nézz,
repít majd Pegazus és segít az ég.

Visszatart ezernyi emlék s béklyód a múlt;
De mondd:- Dalolt így provenszál trubadúr,
mint te, mikor lantjáért merengve nyúlt?


 
 
0 komment , kategória:  Márton Zsolt  
Volt egy nyár, '96 züllött,
  2009-09-05 21:29:03, szombat
 
  Márton Zsolt
Ballada a barátságról

Volt egy nyár, '96 züllött, gyönyörű nyara,
mikor úgy festett álmokat három jókora
gyerek - kinek közös volt minden pohár bora -,
hogy barátságuk nem tépázta soha,
se nő, se pénz, sem az idő foga.
S ahogy nézték az elfolyó arany nyár
színe változását, ahogy lustán járt
az este s minden kattanás már
rozsdát mart a múltnak óralapján,
akkor így szólt az egyik merengve:

-,,Ha engem ér majd a szerencse
- melytől nem álltam soha messze -,
most vállaitokkal mondom kezemben,
ígérem, akkor is ti lesztek eszemben.''
A másik jobbjáról válaszolt:
-,, Csakhogy minden változásra érik,
s szavaid súlyát majd az évek mérik! ''
S a harmadik mondta rá a végszót:
-,, Én láttam már varjút karón,
s szakadt mellényt úri szabón.
Tíz év s minden szó lefolyik a Dunán,
tíz év, de még annyi sem kell talán. ''

S így szállt fejükre az éjjel szelíden,
sötét uszályában kÍsérve őket és nemigen
értették, mily erő fogja őket egybe.
S mikor az idézett szerencse lihegve
megérkezett, közös üzletet nyitni Pestre,
a holló már fenn ült a kereszten,
s belekiáltott az éjbe rekedten.

Mint a bűbáj, szállt homlokukra Fortuna arany pora,
s oldott hajával nékik táncolt a vágyak asszonya,
s ahogy fejüket egybe fogta az éjszaka mámora,
borukat itták rá, hogy ne jöjjön vissza többé soha,
kámzsás koldusidő üres markú, aszott kora.

Csorgott a méz, száz új ,,barátot'' csalva a csupor köré
s kihasználva egyikük verseny s győzelmi ösztönét
- ahogy zöld legyek raknak lárvát friss sebekbe
s kikelve virulnak gennyes levekbe' -,
mutatni kezdték néki az utat, könnyedén nevetve,
mondván: - egy igaz út visz, a többit feledje!

S mivel a gondolat nem volt napi kenyere
- és dagadni látszott mind a két zsebe -,
néki is készült egy csalóka rafinált eszme,
mely könnyű fátylat húz a szemre,
melytől hinni kezdi, ő a lét kegyeltje,
de mire ébred, már rögök kopognak felette.

És feledtettve a világot, ígéretet, napot, barátot,
a szcientológia alapos, gyors munkához látott.
Csak hitet kért és vagyont, melyért
röntgenszemet és tévedhetetlenséget ígért.
Dogmákat és ideológiát vakon követve,
egyházának ujjára tekerve, észre sem vette,
hogy szegényen sohasem keresték,
és régen csak annyi volt különbség,
hogy voltak, akik szerették.
 
 
0 komment , kategória:  Márton Zsolt  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1 db bejegyzés
Összes: 22436 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 48
  • e Hét: 4365
  • e Hónap: 13942
  • e Év: 382794
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.