Regisztráció  Belépés
herkelner.blog.xfree.hu
-- "Mindannyiunknak hatalmunkban áll boldogságot adni.Egy nyitott fület,egy figyelmes szemet,egy kinyújtott kezet:" . János
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 32 
Trafik 2012. Dec. 15.
  2012-12-18 15:15:52, kedd
 
  Megjelent a trafiktörvény

A pályázatok beadási határideje 2013. február 13.

Megjelent a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó pályázati kiírás. A pályázatokat ezután 30 napon belül bírálja el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által létrehozott bizottság. A pályázati kiírás beszerezhető a Széchenyi programirodákban... Link...és letölthető a Nemzeti dohány honlapjáról... Link...

Az elbírálás legfontosabb szempontja az üzleti terv lesz, és az, hogy jövő év július 1-jére megnyisson a bolt.

Az elfogadott trafiktörvény szerint állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme jövő év július 1-jétől, az állam koncessziós szerződéssel engedheti át az értékesítést az erre pályázóknak.

A koncesszió időtartama 2013. július 1-jétől számított húsz év.


Kitöltendő pályázat a 43-44 old. körül kezdődik.
Link
 
 
0 komment , kategória:  ADÓ-JOG-KÖZÉRDEK-HITEL  
Rehabilitációs hozzájárulás, megváltozott munkaképesség
  2012-12-18 15:09:13, kedd
 
  7. A rehabilitációs hozzájárulás és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása.

2011. évi CXCI. törvény
Hatályos: 2011.12.31

Link
 
 
0 komment , kategória:  ADÓ-JOG-KÖZÉRDEK-HITEL  
Tanulmány a rokkant emberek állami átveréséről
  2012-10-27 15:27:52, szombat
 
  Tanulmány a rokkant emberek állami átveréséről

Az MSZF Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoport szerint a rokkant embereket kifinomult állami módszerekkel kijátsszák. Alább közreadjuk a csoport tanulmányát, benne konkrét tanúvallomásokkal.

KÉSZ ÁTVERÉS, AMI A ROKKANTAKKAL TÖRTÉNIK!

Komoly fáziskésésben van a sajtó, a média, bármilyen sokat is írnak, beszélnek mostanában a rokkantügyről...

Ennek a témának a ,,kivesézésével" minimum 7 hónapot késtek. Ennyi idő alatt még egy gyermek is megszülethet, akiből egyszer, talán még ,,magyar" járulékfizető is lehet? Ezt, miért kételkedve mondjuk? Azért, mert egyre többen veszik a ,,vándorbotot", a fiatalok elmenekülnek hazánkból. Itt felszámolták a 120 éves társadalombiztosítást is. A FIDESZ választási ígérete volt, hogy akik 2010-ben nyugdíjat kaptak, azoknak ,,garancia levéllel bizonygatták a nyugdíj-garanciáját". A rokkantnyugdíjasokat jól átverte a kormány! A családok nyakába varrta a sok beteget. A rehabilitációs- és rokkantsági ellátásra való jogosultságnak semmi köze már a hosszú szolgálati időkhöz. Kinek fizettük be 3 évtizeden keresztül a járulékot, ha élve meg sem érjük a folyton emelkedő nyugdíjkorhatárt? Az orvosi szakirodalom szerint a rokkantak 15 évvel rövidebb ideig élnek, mint az egészséges nyugdíjasok! Mégis, a rokkantaknak életük legnehezebb szakaszában - az utolsó éveikben - öngondoskodóvá kell válniuk? Valószínű, hogy azért, hogy mihamarabb megszabaduljon tőlük a társadalom. Mindenféle jelzőket biggyesztettek már a rokkantakra. A negatív jelzők tárháza kifogyhatatlan. Voltak már ,,csalók, lusták, naplopók, ingyenélők, hisztisek és rémhírterjesztők".

Az ,,új komplex minősítő rendszer ,,kialakításánál, nemzetközi irányelvekre hivatkoznak. Azt állítják, hogy a nemzetközi értékelő táblázatok szigorúbbak, mint a hazaiak. Ez rendkívül érdekes megállapítás, ugyanis a betegek külföldön élő rokonaik, egészen másként nyilatkoznak, másrészt az ottani statisztikai adatok is beszédesek. Például: Hollandiában 15% és 25% egészségkárosodás mellett gondoskodnak a rokkantnyugdíjasokról. Svédországban ez a mérték 25%, de Spanyolországban is 33% egészségkárosodás után rokkantnyugdíjat kapnak a betegek. Vizsgálva a többi EU tagállamot, mint pl. Finnország, Görögország, Ausztria, Izland, Norvégia, vagy Németország, ezekben az országokban kb. 50% egészségkárosodás mérték mellett már rokkantnyugdíjat kapnak a betegek. Nálunk akár 69% egészségkárosodás mellett is rehabilitálható lehet a beteg. Nyoma sincs már a rokkantnyugdíjnak, a fogalmat kitörölték a köztudatból, de még a szótárból is. Szociális segélyrendszerré degradálták le az emberek 30 évnyi járulékfizetését a megrokkanás esetén. Sőt, az ellátásra való jogosultságot még, a szociális szakértő is megkérdőjelezheti?

Egyedi módon nálunk jeleskedtek elsőként az EU tagállamai közül a társadalombiztosítási kockázatra és szolgálati időre épülő rokkantnyugdíj-rendszer felszámolásával. Tették ezt visszaható hatállyal, az öregségi nyugdíjjogosultság jogfolytonosságát megszakítva úgy, hogy átemelték a 2012.01.01-én folyósított rehabilitációs, vagy rokkantellátás megnevezéssel a folyamatos rokkantsági időtartamokat a nagy semmibe!

Aki folyamatosan rokkantnyugdíjas volt kb. 20 évig, annak ez az időtartamú nyugdíj jogfolytonossága, most egyetlen tollvonással megszakadt örökre! Ez által, aki régebb idők óta folyamatos rokkantsággal küszködő, sohasem lehet öregségi nyugdíjas a 2011. évi CXCI. törvény miatt! Ez elfogadhatatlan és felháborító! Hazánkban, kőkeményen zajlik az egész rokkant-ellátórendszer felszámolása! A súlyos betegeket az öngondoskodás irányába terelik.

Pénzbeli ellátásaikat a létminimum (84 ezer Ft/fő/hó) felére, harmadára csökkentették, miközben a rokkantaknak a segélyes összegű pénzbeli ellátása, a havi gyógyszer szükségleteiket sem fedezi?

Miből fedezik a létfenntartáshoz szükséges kiadásaikat, amikor minden anyagi tartalékukat feléltek már a betegségeik miatt!

A mostani ,,új komplex" minősítő rendszerben a betegség számít legkevésbé! A betegek nemcsak életkoruk szerint diszkrimináltak, hanem a foglakoztatási előzmény és a szociális szempontok szerint is. Aki aluliskolázott, rossz szociális környezetben él, az előnyöket élvez a rendszerben maradást illetően. Míg a szakképzett, rendezett körülmények között élőket kiveti magából az ellátórendszer. Ezt a rokkantsági ellátórendszert nem szabadna összekeverni a szociális segélyezés rendszerével. A szociális segélyezés önkormányzati feladatkör. Nem lenne szabad a rokkantságot ide, ebbe a segélyezett körbe belekeverni.

A kormány szerint az új komplex felülvizsgálat célja a csalók kiszűrése lenne. Azoké az embereké, akik a munkanélküliség elől menekültek be a rokkantnyugdíj ellátórendszerbe.

Ezzel a kormány azt éri el, hogy pont azok maradhassanak bent a rokkant-ellátórendszerben, akik a munkanélküliség elől menekültek oda! Pont azok, akik aluliskolázottak, vagy olyan térségben élnek, ahol magas a munkanélküliségi ráta, akiknek a szociális körülményei rosszabbak, stb. Ők azok, akik foglalkoztatási és szociális szempontok alapján nem lesznek alkalmasak a rehabilitációra, ezért a rendszerben maradás kedvezményezettjei lehetnek! Itt nem is a betegség mértékének a súlyossága a fő szempont, hanem a foglalkoztathatósági és a szociális helyzet. Furcsák ezek a szempontok, pont azok szájából, akik a csalókat szeretnék kiszűrni!

Meg is érkeztünk ahhoz a kérdéskörhöz, hogy valójában kik is a csalók? A súlyos betegek, a törvényhozók, a végrehajtók, vagy a ,,megtévedt" orvosok? Amennyiben azt állítja a kormánypropaganda és a média-hadjárat, hogy a kb. 400 ezer fő korhatár alatti rokkant jelentős része csaló, ez esetben, nemcsak 1-2 ,,megtévedt" orvosról lehetne beszélni. Ugyanis a média, ,,a munkanélküliség elöli menekülés útjaként egy egész, erre szakosodott, és kiterjedt üzletágról beszél"! Amennyiben a rokkantak nagy része csaló, akkor az orvosok egy részének is csalónak kell lennie? Az NRSZH és a kormány szerint, az ,,új komplex minősítő rendszerrel" a csalókat kellene kiszűrni. Amennyiben a kb. 400 ezer fő nagy része csaló, akkor, ha ezek a betegek - a felülvizsgálatok 10-20 éve alatt - csalók voltak, akkor melyik orvosok a csalók? Akik ezeket a betegeket a 10-20 év alatt rokkanttá minősítették, vagy azok az orvosok a csalók, akik most őket visszaminősítik? Egyenes beszédet várunk! Miért kell itt össze-vissza hazudozni felelős politikusoknak és a szakembereknek? A Szél Kálmán terv - a rokkantakon történő - megtakarítását minden gazdasági és napilap hónapokon keresztül ,,szellőztette":

2011-évben: 12 milliárd Ft (tudjuk, ez nem teljesült).

2012.évben: 88 milliárd Ft

2013. évben:117 milliárd Ft. Ez mindösszesen: 217 milliárd Ft összeg, melyet később 190 milliárd Ft-ra módosítottak. Akkor a médiában miért cáfolják hitetlenkedve a szakpolitikusok, hogy erről sosem volt szó? Nem is oly rég egy fiatal politológus, pont erről beszélt, hogy ,,mekkora kormánykommunikációs hiba volt előre beharangozni a 190 milliárdos Ft megtakarítási célszámot".

Másik kommunikációs hiba, a rokkantlétszám körüli ,,számháború". Még Nagy Anna, volt kormányszóvivő a 2010. évi tájékoztatóiban is, csak 720 ezer fő rokkant létszámról lehetett hallani, melyből, kb. 400 ezer fő 62. év feletti korbetöltött rokkantról és kb. 300 ezer fő korhatár alatti rokkantról beszélt. Ezzel szemben 2012-ben 940 ezer fő rokkantról beszél a kormánykommunikáció! Ebben a létszámban, már a holt lelkek is benne vannak?

Be kellene fejezni a ,,számháborúzást és a csalózást"! A rokkantak súlyos betegek, de, nem analfabéták, mint, ahogyan azt, sokan gondolják róluk. Azt is tudják, hogy a hosszú évek, évtizedek óta fennálló rokkantsági állapotok folyamatosságát - a törvényhozók és a végrehajtók - az ,,önkéntes-kötelező" felülvizsgálatnak alávetve próbálják megszakíttatni úgy, hogy a rokkant ellátórendszeren jelentős megtakarítás legyen realizálható. Ez elé a helyzet elé kényszerítve vannak a betegek azzal, ha nem jelentkeznek a felülvizsgálatra, csalókká vannak kikiáltva! Ezzel a kényszerlépéssel tudjuk, kinek mi volt a célja. Meg kellett szakítani a jogfolytonosságot és mihamarabb megszabadulni a betegektől úgy, hogy fokozatosan teljesüljön a 190 milliárd Ft költségvetési megtakarítási cél.

Itt van néhány példa a ,,kifinomult" módszerekre:

1./ A rehabilitációs járadék kifutása, mindössze 3 éves időtartamú. A rokkantsági állapotból visszaminősített beteg, a sikertelen rehabilitáció esetén, ha nem javult a beteg állapota, akkor is új belépőnek minősül, hiába folyamatos beteg. Így, minimális segélyes ellátásra lesz jogosult, örökre. Ez jelentős pénz megtakarítási forrást eredményez.


2./ Akár 57 év feletti soros felülvizsgálattal, akár 57 év alatti végleges állapotú felülvizsgáltak esetén, legkönnyebben úgy veszik el az ellátást, hogy rehabilitálhatóvá minősítik vissza. Állapotrosszabbodás esetén is ,,új belépőként" kaphat csak ellátást, ami a volt ellátásának, csak a töredéke lesz. Így, jelentős a pénz megtakarítási lehetőség.


3./ Megy a ,,játszadozás" a betegségekkel és azok egészségkárosodási % mértékével a táblázatok szerint. Így, a beteg állapotának megítélése szubjektív lehet. A 4% egészségkárosodási mértékű betegségeket mind kihagyják az elbírálásnál, mint csontritkulás, pajzsmirigy betegség, vagy epehólyag eltávolító műtét, stb. A betegnek 4-5 féle ilyen betegség esetén, akár 20% egészségkárosodási eltérése is lehet, amit nem vesznek figyelembe. A betegségek felsorolásánál kihagyják az elbírálásnál a 10 féle betegségnek a felét? Ezzel a módszerrel is a visszaminősítés irányába hatva, hatékony költség megtakarítás érhető el.


4./ A beteg állapota, ha stagnál, vagy rosszabb, mint az előző felülvizsgálatkor, akkor is előfordul, hogy alacsonyabb % mértékkel bírálják el a funkciókárosodásait, mint előtte. Így az ellátása csökkenhet, vagy meg is szűnhet. Ez jelentős anyagi megtakarítást eredményezhet.


5./ Amennyiben egy megváltozott munkaképességű özvegynél 50% mértékűnél alacsonyabb egészségkárosodást vélelmeznek, akkor megszűnik az állandó özvegyi nyugdíjjogosultsága.

Ez is a megtakarítás irányába mutató taktika.


6./ Amennyiben felfelé minősítéssel is rehabilitálhatónak ítélik meg a beteget, aki elveszítheti az eredeti rokkantellátását, az alacsonyabb rendű rehabilitációs ellátással, csak segélyszerű ellátást kaphat. A sikertelen rehabilitáció esetén a rokkantellátása is segélyszerű ellátás marad.

Ezzel is a jelentős spórolás a cél.


7./ A fellebbezésről gyakran megpróbálják lebeszélni a betegeket azzal, hogy, ha sikeres lesz a per, akkor is új belépőként szerepel mire az ellátást a kb. 3 évi pereskedés után megítélik neki, és az alacsonyabb lesz az előző ellátásánál, amit perelt.

Ez is költség-hatékony megtakarítási forma.


8./ Azok a betegek, akik rokkantnyugdíjasok voltak, de a visszaminősítésük kapcsán rehabilitációs járadékosok lettek, és munkaügyi perre mentek, - mivel nem lehetett jelentkezniük a per idején az ,,önkéntes-kötelező" felülvizsgálatra - így ők a per végén, csak vesztesek lehetnek, mert mindenképp új belépőként ,,kezdenek", bárhogyan is alakul a sorsunk a per kapcsán! Ez az egyik leghatékonyabb megtakarítási forma a betegeken.


9./ A Nyugdíjintézeti félre tájékoztatások miatt is gyakran károsodnak a betegek. A felelősséget nem vállalja fel a hivatal a félre informálásokért! (Volt rá eset, hogy úgy tájékoztatták a betegek, hogy a 40% végleges állapottal, ne fellebbezzen, mert rokkantsági ellátást kap - az özvegyi nyugdíját, azt majd Budapesten állapítják meg, nem a vidéki kirendeltségen - miközben az állandó özvegyi nyugdíj, csak, legalább 50% mértékű egészségkárosodás melletti állapot esetén jár. Így a betegtől a lehetőségét is elvették annak, hogy az özvegyi nyugdíj lehetőségért harcolva fellebbezzen)!

Ez esetben először az özvegyi nyugdíjától ,,szabadítják meg a beteget", majd később már teljes ellátatlan marad, ha az egészségkárosodási mértékét is 40% alá csökkentik! Az ilyen betegen duplán spórolhat az állam! Se özvegyi nyugdíj, se a saját ellátás nem jár a végén.

Összegezve még elmondható, hogy miért is állítják azt a szakemberek, hogy nem hagyják a betegeket ,,ellátatlanul"? Miért is mondják azt, hogy ,,mi fogjuk a betegek kezét"? Az alábbiakkal magyarázható, hogy a rendszerből nem dobják ki azonnal, látványosan a betegeket, csak az ellátásra szánt pénzeiket kurtítják meg alaposan, olyan szintre lefaragva, hogy abból sehogyan se lehessen megélni! Utána meg, majd ,,megoldódik minden magától", hiszen a rehabilitálás időtartama maximum 3 évig terjedhet. Közben a segélyszerű ellátásból a beteg majd elveszíti otthonát, nem tudja az orvosságait kiváltani, megfagy, éhen hal, vagy, a kilátástalan helyzet miatt öngyilkosságba menekül.


A rendszeres szociális járadékosok létszáma 35%-ról 14%-ra csökkent 2012. első negyedévi statisztika szerint. Nagy részüktől úgy ,,vették el a végleges járandóságukat", hogy nem azonnal, hanem parkoló pályára tették őket, még egy rövid időre ,,megkegyelmezve nekik", rehabilitációs ellátottakká minősítve. Nekik, még az ellátásaik összege sem csökkent, de a rehabilitáció letelte után (3 éven belül) ki lehet őket rakni az ellátórendszerből simán. Aztán pedig jön, az egyre kétségbe ejtőbb helyzet, amit úgy hívnak, hogy ,,vég".


A mindennapi élet példái hűen tükrözik az, hogy a rokkantak nagyon is tisztában vannak vele, hogyan kíván rajtuk takarékoskodni az állam?


A ROKKANTAK ÁTVERÉSE

1. eset:
58 éves nő 10 éve rokkantsági nyugdíjas volt. Tavaly ősszel agyvérzés érte; fél oldalára lebénult, egy hónapot feküdt a kórházban, 3 hónap múlva sikerült lábra állnia, a gondos kórházi ápolásnak és határtalan akaraterejének köszönhetően. Múlt hónapban a 10 percig tartó felülvizsgálatot kövezően újabb állapot-diagnózist kértek az ellátó kórház neurológiájától.

Ismerősömet, aki 50 métert nem tud megtenni, rettenetesen lefogyott, korábban eltört és lebénult kezével fogni sem tud, rehabilitálásra alkalmasnak találták.

Nem hagyják az út szélén, hiszen ezt maga a miniszterelnök ígérte meg még korábban. A NÜK (Nemzeti Ügyek Kormánya) lehetőséget ad neki, hogy négy fal között pusztuljon éhen vagy fagyjon meg.

2. eset:
Rehabilitálhatóvá nyilvánítottak.

Egyéb irodai munkára javasoltak, hiába írta le a pszichiáterem, hogy teljes gyógyulás nem várható. Sajnos egy sértő, általam bántó mondattól sírógörcsöt kapok, és legszívesebben öngyilkos lennék. Értelmi sérült, de önmagát ellátó, 28 éves lánygyermekemnek a Szőke Tisza Otthont javasolták bentlakásra a határozatban. Kizárólagos gondnoka vagyok, és nem válok meg tőle, míg élek!

Szerettem volna fellebbezni, de orvosi szakember megmondta: reménytelen, ennek is örüljek, amit kaptam. A gyerekem 100% rokkantsági ellátását, és fogyatékossági támogatását 3 éve nem emelték, most az enyémet a felére csökkentették.

3. eset:
Egy fontos, UH lelet egyáltalán nem úgy lett a szakvéleménybe beírva, mint egyébként azon a leleten állt. Azt világosan leírta, hogy a jobb kamrában jóval magasabb a nyomás, mint a normális. Ez az EKG-vel együtt értékelve, megerősítette a mikro embóliákat a tüdőben.

A felülvizsgáló orvos szövege pedig: normális nagyságú szívüregek, jó billentyű funkciók, az embólia nincs megemlítve. A beteg kivizsgálást kért. Levelében kifogásolja, hogy echocardiográfiai lelete nem az eredeti leírásban került a szakvéleményben rögzítésre. A panasz kivizsgálása után érkező válasz: ,,A szakvizsgálat előtt minden bemutatott leletet áttanulmányozunk, és figyelembe veszünk. Nem áll módunkban a szóról-szóra történő átmásolás ezért csak a lényegi részeket rögzítjük, ami az egészségkárosodás szempontjából szükségesek." A beteg mégis elveszítette a hosszú évek óta kapott ellátását, visszaminősítés miatt, pedig állapota semmit sem javult, sőt!

4. eset:
Az új komplex felülvizsgálat során véleményem szerint nálam az 1. számú mellékletben előírtakat nem megfelelően alkalmazták. A 12.1. táblázat Emlő rosszindulatú daganatai. A vizsgált időszakbank 2 év 6 hónap telt el a kemoterápia és sugárterápia után. Így az 1-3 év (40-59%) értéktartományban tartoznék, de ezzel szemben besoroltak 3-5 év (20-39%) tartományba. Ezt természetesen zárójelentéssel igazolni tudom. Arra hivatkoznak, hogy 3 éve tünetmentes vagyok és, hogy ez az oszlop a három éven belüli ellátásokra vonatkozik. A rendelet ebben az oszlopban csak a két kezelést jelöli meg (sugár, kemo.) sem műtét, sem egyéb más kezelést.


5. eset:

Állapotrosszabbodást akartam beadni, de azt mondták, új belépőnek vesznek, tehát kb. a fele lenne a pénzem a mostaninak! Végleges, 57 %-os vagyok, áprilisban múltam 57 éves. Nem mertem beadni a kérelmem, mert egy súlyos betegnek minden fillérre szüksége van.


6. eset:
Voltam már az új komplex felülvizsgálaton, és az eredményt is megkaptam.

Állapotrosszabbodást állapítottak meg. Előzőleg rehabilitációs járadékot kaptam, és most lettem rokkantsági ellátott, nem rehabilitálható. De ezzel sajnos új igénylőnek minősülök, és az eddigi ellátásom felét sem kapom. A folyamat a következő: 2007. rokkantnyugdíjas, akkori 67 %, majd 2009. rehabilitációs járadékos 52 %, (indoklás: a fiatal korom miatt, akkor nem fellebbeztem emiatt, mivel az ellátások ugyanazok maradtak. Munkát és tanfolyamot nem tudtak ajánlani a két év alatt, majd 2012. jan. rokkant ellátott lettem 54 % egészségkárosodással). Mi az, hogy új igénylő vagyok, mikor már 2007. óta rokkantellátást kaptam ilyen-olyan néven. Meg milyen indoklás az, hogy a fiatal korom miatt lettem rehabilitációs járadékos anno (ez le van írva az indoklásban). A betegség nem életkor függő!


7. eset:
Az új komplex végeredmény 51%. Az egészben az a legnagyobb baj, hogy minden rokkantsági ellátást, rehabilitációs járadékot elveszít az, aki rendszeres anyagi juttatásban részesül, illetve keresőfoglalkozást folytat. Akkor is elveszít minden jogot, ha halmozottan és súlyosan fogyatékos, szociális foglalkoztatóban akár csak gombot válogat. Ebben az esetben kap az illető bruttó 28.000.- Ft-ot havonta. A vizsgálat során az orvos diktálta a szöveget, az adminisztrátor már írta is. Csakhogy: a papíron, amit megkaptam, sok tünet hiányzik. Lehetne mondani, hogy bizonyára lényegtelenek, de nem azok voltak. Nem tudom, hol maradtak el ezek a félmondatok. (Összegben és jogállásban nálam nem sokat jelentett volna még az a 2-3 %, de van, aki ilyesmin bukik el).


8. eset:
Felülvizsgálat során több betegségem ki lett hagyva, annak ellenére, hogy minden leletem átadtam. Olyan dolgokat írtak rá a szakvéleményes papírra, hogy elvégezték azokat a vizsgálati feladatokat, amik valójában meg sem történtek. Iszonyatos nehezen közlekedem, tömegközlekedési eszközt nem tudok igénybe venni, gyalogolni szintén nem, erre kaptam 8 %-ot. Ne mondja nekem senki, hogy azonos %-ot adnak azonos betegségekre, erre akár 20 % is adható. Az egész felülvizsgálati rendszer szubjektív megítéléseken nyugszik.

A szociális "vizsgálatnál" olyan megalázó kérdések vannak, ami más emberekre nem tartozik, főleg az anyagi és családi élet. Hogyan tartozik a szociális helyzethez, hogy a férjemmel milyen a kapcsolat, és kellett-e hatósági szervnek beavatkoznia? Ez nem az egészségromláshoz tartozik!

9. eset:
A komplex vizsgálatnál egy orvos és az asszisztense volt jelen, a vizsgálat 10 percig tartott. Súly, magasság, adatok bediktálása, fogaim állapota, műtéti hegeim hossza, reflexvizsgálat, hátam meghallgatása, kezeim szorító erejének vizsgálata. Ennyi idő jutott rám 22 évvel az után, hogy diagnosztizálták a rosszindulatú csontdaganatot. A nyaki csigolyában volt a tumor, bénulás, 8 és fél órás műtét, majd utókezelések újabb műtét, és 10 év szigorú orvosi felügyelet következett. A felülvizsgáló bizottságban nem találkoztam a szociális szakértővel, nem találkoztam a foglalkoztatási szakértőkkel, pedig két nevet is tartalmaz a dokumentum, de nem láttam a bizottság elnökét sem aki, az iratok szerint szintén részt vett a felülvizsgálatomon. A vizsgálat után két héttel megjött az értesítés. A határozat szerint, egy nap alatt behoztam az összes eddigi lemaradásomat, egészségi állapotom állítólag már alig károsodott. Felülvizsgálatra nincs szükség. Júliustól mindent megvontak tőlem, rehabilitáció nélkül foglalkoztatható vagyok. Bárhol, ha csak útépítésnél találok munkát, akár ott is. Nincs egészségügyi biztosításom, érhet bármi, mindentől elestem. 56 éves vagyok, huszonkét évet töröltek ki az életemből, mivel a rokkantnyugdíjban töltött évek nem számítanak be a szolgálati időbe. Ráadásul emiatt, sosem lehetek nyugdíjas sem, mert túl sokáig voltam rokkant? Hát, így kell elbánni egy beteggel? Brutális!


10. eset:
Rehabilitációs járadékos voltam, az új felülvizsgálatkor rokkantsági ellátást állapítanak meg.

Az ellátásom összegét a fenti törvény, "Az új kérelmezők" elnevezésű táblázatból határozták meg, ami kb. a fele az eddigi ellátásomnak! Pedig az állapotomban javulás nem történt egyetlen napra sem. A felülvizsgálat után elutasították az ellátásom folyósítását, mivel dolgoztam, 6 órás munkahelyem volt. A bizonytalan idejű munkaviszonyom meg kellett szüntetni ahhoz, hogy ezt a segélyszerű ellátást megkapja. Nincs fizetés, ellátásom 46 ezer Ft-tal csökkent. Most alig kapok egy segélyes összeget. Hogy tehetik ezt a betegekkel?


11. eset:
2011. áprilistól szociális járadékot folyósítottak 27.000.- Ft összegben.

Az egészség károsodás mértéke 40%, állapota miatt felülvizsgálat nem szükséges.

2012.01.01-tol rokkantsági ellátásként kapom a 27.000.- Ft-ot.

Az 1954-ben születetteknél, miért nem veszik figyelembe a ledolgozott éveket és a befizetett járulékokat, mint a korábban született 40 %-os egészség károsodott rokkantsági ellátott személyeknél? Nekem 38 év 283 nap szolgálati időm és 37 év jogosultsági időm van.

Mindenütt azt a választ kapom, hogy majd 63 év és 183 napos koromban majd kapom az öregségi nyugdíjat. Az még több mint 5 év, ha addig meg nem változtatják.


12. eset:
2005-ben 67% volt az egészségkárosodásom. 2010-ben már, csak 50% és rehabilitációs járadékra tettek. Most 2012-ben 34% egészségkárosodással meggyógyultam? Igen, 58.éves koromra meggyógyultam, miközben, egyre betegebb lettem? Egyetlen fillér nélkül hagytak! Fellebbeztem. Nagy kegyesen adtak 42%-ot, de új belépőnek számítok. Miért vagyok én új belépő, amikor 2005 óta rokkant vagyok? Miért vagyok új belépő, és miért csak a töredékét kapom az azelőtti ellátásomnak? Ráadásul 40 évet ledolgoztam! Folyamatos rokkantként, új belépő? Valószínű azért, mert így kell elszedni a rokkantak pénzét? Mi azért, hogy betegek vagyunk, gondolkodni még tudunk! Más betegekkel is ezt művelik, hallottam! Ez, a kereszténységre hivatkozó kormány szégyene, amit a kiszolgáltatott betegekkel művelnek!


VÉGSZÓ:

Az Európai Tanács Alkotmánya kimondja: ,,Társadalmi integrációval a közösség kötelessége biztosítani az emberi méltóság megőrzését. Ez azonban, csak úgy őrizhető meg, ha a fogyatékossággal élők számára is biztosítjuk az alapvető emberi jogokat, a szociális biztonságot, a foglalkoztatás lehetőségét".


Hazánkban kirekesztik, elszigetelik, ellehetetlenítik a rokkantakat! A nem létező munkaerőpiacra terelgetik őket - oda, ami nincs - a rokkantnyugdíj-rendszer felszámolása után. A Szél Kálmán tervben megfogalmazott költségvetési megtakarítási célnak teljesülnie kell. A rokkant-ellátórendszeren 190 milliárdot meg kell takarítani 2013.12.31.-ig. Mindenáron elszedik, lefelezik, harmadolják az ellátásainkat! Melyik nyugdíjassal merik ezt megtenni? A rokkantnyugdíjasokkal, a legvédtelenebbekkel. Nem adjuk fel a harcot! Követeljük vissza a rokkantnyugdíjunkat, és az új komplex minősítő rendszer felfüggesztését!
Budapest, 2012.07.17.
MSZF Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoport
 
 
0 komment , kategória:  ADÓ-JOG-KÖZÉRDEK-HITEL  
2011. évi CXCI. törvény
  2012-10-27 14:54:13, szombat
 
  CompLex jogi Adatbank

Link


2011. évi CXCI. törvény
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról.
1. Általános rendelkezések
2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
3. A rehabilitációs ellátás
4. A rokkantsági ellátás
5. A megváltozott munkaképess...
6. Adatkezelés
7. A rehabilitációs hozzájáru...
8. A foglalkozási rehabilitác...
8/a. A rehabilitációs orvossz...
9. Záró rendelkezések
10-19.
20.
21-25.
26. A munkaügyi ellenőrzésről...
27-40.
41. A megváltozott munkaképes...
42-49.
50. A lelkiismereti és vallás...
51. A közfoglalkoztatásról és...
52.
+ 53. Az egyes adótörvények és ...
 
 
0 komment , kategória:  ADÓ-JOG-KÖZÉRDEK-HITEL  
Kap pénzt, aki a munka után megy.
  2012-09-29 14:22:07, szombat
 
  kap pénzt, aki a munka után megy.

Link
 
 
0 komment , kategória:  ADÓ-JOG-KÖZÉRDEK-HITEL  
2012 Május 31-ig bevallani az élelmiszerlánc-felügyeleti díj
  2012-05-26 20:16:41, szombat
 
  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .



Május 31-ig kell bevallani az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat

Magyarországon az érintetteknek első ízben kell bevallaniuk az úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, fizetésre kötelezett minden, az élelmiszerlánc felügyelet alá tartozó személy és vállalkozás, a bevallási határidő május utolsó napja - hívta fel az [origo] figyelmét az Allen & Overy szakértője. A felügyeleti díj főszabály szerint az érintett tevékenységből származó árbevétel 0,1 százaléka, az összeget két egyenlő részletben július 31-ig és a következő év január 31-ig kell befizetni.
Megkeresésünkre dr. Szarka Gergely elmondta: május elsejétől hatályos az a végrehajtási rendelet, amely az ez évtől fizetendő élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallását és megfizetését szabályozza. A bevallást első ízben május 31-ig kell benyújtania az érintetteknek.

Fizetésre kötelezett minden, az élelmiszerlánc felügyelet alá tartozó személy és vállalkozás. Így tehát díjfizetési kötelezettség terheli többek között a takarmányipart, az élelmiszer előállítását, forgalmazását (ideértve a vendéglátást és a közétkeztetést is), illetve a tenyésztési célból tartott állatok forgalmazását is.

A díj a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH), illetve a kormányhivatalok bevétele lesz és az elképzelések szerint ebből kerül majd fedezésre az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő feladatok ellátása. A díjat ügyfélkapus azonosítást követően, a NÉBIH portálján, elektronikus úton kell bevallani május 31-ig, a befizetésre pedig a NÉBIH elkülönített számlájára történő banki átutalással kerül sor, két egyenlő részletben július 31-ig, illetve január 31-ig - húzta alá az Allen & Overy szakértője.

A feketegazdaság ellen lépnének fel

Az [origo] az elmúlt időszakban, több ízben is beszámolt arról, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetésével szeretne fellépni a feketegazdasággal és a tisztességtelen piaci magatartást tanúsító vállalkozásokkal szemben. A hatóság évente a tervek szerint 150 ezer termékellenőrzést végez majd, amely a mintavételen túl, 1,8 millió analitikai, mikrobiológiai vizsgálatot jelent.

Ez megfelelő garanciát ad a hazai élelmiszer-vállalkozóknak, hogy akár külföldön, akár itthon, megfelelő biztonsággal tudjanak kereskedelmi tevékenységet folytatni. Elsősorban ezt a garanciát hivatott biztosítani az élelmiszerlánc-felügyeleti díj. Egy európai uniós rendelet kimondja, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőrzésekhez a tagállamoknak a megfelelő erőforrásokról is gondoskodniuk kell. Ez a forrás akár adózással, akár illetékkel, vagy egyéb díjakkal is fedezhető.

Ugyanezen rendelet egy másik cikkelye kötelezővé teszi a tagállamok számára, hogy hatósági ellenőrzési díjakat állapítsanak meg, vagyis ennek a díjnak egy részét maguknak az élelmiszer-vállalkozóknak kell fedezni, akár átalánydíj, akár igazgatási szolgáltatási díj formájában. A tagállamok között vannak, akik az előbbit, és vannak, akik az utóbbit alkalmazzák, de a többség - Magyarországhoz hasonlóan - egy vegyes rendszert működtet.

Minden vállalkozásnak hozzá kell járulni

Fontos célkitűzés, hogy minden olyan élelmiszer-vállalkozásnak hozzá kell járulnia a felügyelethez, aki valamilyen formában részt vesz ebben a hálózatban. A befolyt felügyeleti díjat feladatfinanszírozásra kell felhasználni, átlátható, ellenőrizhető módon, mind a NÉBIH, mind pedig a kormányhivatalok területileg illetékes igazgatóságainak szintjén.

A díjalapból levonható a jövedéki adó és a népegészségügyi termékadó összege, abban az esetben, ha ezt a vállalkozó már megfizette. A díjat a lezárt üzleti év alapján kell befizetni, alapját pedig nem a teljes tevékenységből származó árbevétel, hanem kizárólag a felügyeleti díj hatálya alá eső tevékenységből származó árbevétel, illetve jövedelem.

Önállóan, vagy meghatalmazott útján

A NÉBIH honlapján elérhető bevallási űrlapon a bevallóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy mint élelmiszert kizárólag véső fogyasztók számára értékesítők jogosultak-e az egyszerűsített, átalányjellegű bevallásra és nyilvántartásra. A bevallási nyilatkozaton az elmúlt év élelmiszerlánc felügyelet alá eső tevékenységeinek nettó árbevételét, illetve magánszemélyek esetén jövedelmét, továbbá a jelenleg végzett tevékenységet, illetve a tevékenység végzésének jellemző helyét (megye) kell megadni. Az élelmiszerlánc felügyeleti terv bevallásával kapcsolatban további részletek olvashatóak a NÉBIH honlapján.
****Link****

A bevallást önállóan, vagy meghatalmazott útján, ügyfélkapus azonosítást követően, kizárólag elektronikus úton lehet megtenni. Az ügyfélkapu működésével és a regisztrációval kapcsolatos információk a ****Link**** címen találhatóak.

. . . . . . . . . . . . . . .



****Link****
 
 
0 komment , kategória:  ADÓ-JOG-KÖZÉRDEK-HITEL  
2012 Júliustól másképp kell kötni a munkaszerződést.
  2012-05-26 19:58:12, szombat
 
  A munkaszerződések megkötése, módosítása tekintetében nagyon fontos változások, újítások lesznek a jelenlegi munkajogi szabályozáshoz képest, így például nem lesz úgynevezett változó munkahely, megjelenik az elállási jog, vagy csak az alapbér és a munkakör maradnak a munkaszerződés mellőzhetetlen tartalmi elemei.

A jelenlegi munkajogi szabályozáshoz képest korszerűbb, üzletiesebb szemléletet tükröző új kódex külön figyelmet szentel azon szabályoknak, amelyek a munkáltató és a munkavállaló általános magatartási követelményeit fogalmazzák meg egymással szemben - húzta alá dr. Orbán Zita.

Egyebek mellett például annak deklarálásával, hogy a munkavállaló munkaviszonya fennállása alatt munkahelyén kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.

Ugyanígy nem gyakorolhatja a munkavállaló a vélemény-nyilvánítási jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét sértő vagy veszélyeztető módon. A fentiek kivédése érdekében a munkáltató szabályozott módon korlátozhatja a munkavállaló magatartását.

A munkaszerződés mellőzhetetlen és kötelező elemei

A munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit illetően ugyancsak változnak a szabályok júliustól. Míg a jelenlegi szabályozás szerint a személyi alapbér, a munkavégzés helye és a munkakör alkotják a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit, az új szabályok szerint már csak az alapbér (a személyi alapbér július elsejétől használandó új megnevezése) és a munkakör maradnak mellőzhetetlen tartalmi elemek.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: a munkavégzés helye, a munkaviszony időtartama és a munkába lépés napja ugyan kötelező tartalmi elemek maradnak, azonban ezek tekintetében az új Munka törvénykönyve kisegítő szabályokat tartalmaz. Az új szabályozás a változó munkahely fogalmát már nem ismeri.

Az elállási jog, mint a munkajogban új jogintézmény, szintén megjelenik az új Munka törvénykönyvében, egyebek kellett a munkaviszony létesítésével és a versenytilalmi megállapodással kapcsolatos rendelkezések között.

A munkaviszony megszüntetésének változásai

A munkaviszony megszüntetése terén szintén jelentős változásokat hoz az új munkajogi kódex, mind terminológiájában - miszerint a jelenlegi rendes felmondás a jövőben felmondásként kerül aposztrofálásra a rendkívüli felmondás pedig azonnali hatályú felmondásként - mind tartalmában. A jelentősebb tartalmi módosítások közül kiemelést érdemel a felmondási védelem körének korlátozása, a kisgyermekes anyákra vonatkozó védelmi szabályok módosulása, a felmondás kizárásának lehetősége meghatározott időtartamra, a felmondási idő maximumának módosulása, továbbá a végkielégítéssel kapcsolatos szabályok változása.

A munkáltatói jogkör gyakorlójának eljárásával, illetve a képviseleti joggal kapcsolatos szabályok módosulása okán a jövőben kiküszöbölhető azon probléma, amely a jelenlegi szabályozás szerint a felmondás érvénytelenségét vonja maga után. A munkaidő beosztásával kapcsolatos szabályok körében bevezetésre kerülő elszámolási időszak fogalma rugalmasabb, költséghatékonyabb munkaidő-beosztást tesz lehetővé a jövőben.

Díjazás, szabadság, kártérítési felelősség

Dr. Orbán Zita szerint a díjazással kapcsolatos szabályok módosulása körében figyelmet érdemel az átlagkereset alkalmazhatóságának megszüntetése - ehelyett a számítási alap a távolléti díj lesz - továbbá a pótlékokkal, illetve az állásidő díjazásával kapcsolatos szabályok módosulása.

A szabadság tekintetében mind annak meghatározása - az életkor alapján járó pótszabadság mértékét kollektív szerződés csökkentheti - mind annak kiadása körében tartalmaz új szabályokat a július elsejétől hatályba lépő kódex. A kártérítési felelősség tárgykörében említést érdemel az ellenőrzési kör terminológiájának bevezetése a korábbi működési kör fogalma helyett, ezáltal a jelenlegi szabályozásnál egzaktabban behatárolva a munkáltató felelősségi körét, továbbá szintén újítás a munkavállalói biztosíték alkalmazhatóságának bevezetése.

A vezető állású munkavállalók tekintetében alkalmazandó rendelkezések között lényeges újítás az egységesített szabályok bevezetése, illetve, hogy a minősített vezetői munkakör tekintetében már nem a tulajdonos, hanem a munkáltató dönt meghatározott feltételek teljesülése esetén - mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.


****Link****
 
 
0 komment , kategória:  ADÓ-JOG-KÖZÉRDEK-HITEL  
Dohányzás elleni törvény 2012
  2012-04-04 10:12:46, szerda
 
  A jogszabály mai napon (2012.IV.4.) hatályos állapota

1999. évi XLII. törvény

a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól1

Az Országgyűlés

- tekintettel a magyar lakosság kedvezőtlen népegészségügyi mutatóira,

- annak érdekében, hogy a dohánytermékek forgalmazásának részleges korlátozásával csökkentse ezen termékek kiskorúak számára történő hozzáférhetőségét,

- kinyilvánítva abbéli szándékát, hogy a dohánytermékek elsősorban nyilvános helyeken történő fogyasztásának szabályozásával védelmet kell nyújtani a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek részére a passzív dohányzás káros hatásaival szemben,

- felismerve továbbá, hogy a nemdohányzók védelmére vonatkozó szabályozást az egészségtudatos szemléletmód elterjedésével párhuzamosan, rendszeres időközönként felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az állam a magánszféra mind újabb területein is védelmet biztosítson a passzív dohányzás káros hatásaival szemben,

- a magánélethez fűződő jogok tiszteletben tartása mellett nyomatékosan hangsúlyozva, hogy kerülni kell a dohányzást különösen kiskorúak, várandós nők, betegek vagy mozgásukban bármilyen okból korlátozott személyek jelenlétében a magánélet színterein is, különösen a zárt légterű helyiségekben vagy gépkocsik zárt utasterében, mivel a dohányfüst minden esetben mérgező, annak nincs biztonságos egészségügyi határértéke,

- elősegítve ezzel az egészséghez, valamint az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok megvalósulását és védelmét,

- figyelemmel - az ellentétes érdekek megfelelő egyeztetésével - a dohánytermékek fogyasztási kultúrája fejlesztésének szükségességre, a méltányolható fogyasztási szokásokat elismerve

a következő törvényt alkotja:2

Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

a) dohánytermék: cigaretta, szivar, szivarka, pipadohány és más fogyasztási dohány, vagy egyéb, külön jogszabály szerint dohányzásra szánt, dohány alapanyagú termék;

b) dohányzás: a dohánytermék füstképződéssel járó elégetése;

c)3 közforgalmú intézmény: az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetnek a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze, függetlenül attól, hogy az oda történő belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely feltétel teljesítéséhez kötött;

d) rendezvény: a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, valamint gazdasági, kulturális, - nem szabadidős jellegű - sport, egyházi, érdekvédelmi céllal, legalább három személy egyidejű jelenlétével létrejött szervezett összejövetel, illetve esemény;

e) zárt légterű helyiség: valamely műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítmény, eszköz, amelynek a külső környezetből történő folyamatos légcseréje nem, vagy kizárólag nyílászárók, illetőleg egyéb műszaki berendezés útján biztosított;

f)4 kombinált figyelmeztetés: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint fényképből vagy egyéb illusztrációból és kiegészítő figyelmeztetés megfelelő szövegéből álló figyelmeztetés;

g)5 egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott egyesület, ha az alapszabályában meghatározott célja dohányzás visszaszorítása, e célnak megfelelően legalább két éve működik, továbbá az ilyen egyesületek szövetsége

A dohánytermékek fogyasztásának alapvető szabályai

2. §6 (1) A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem szabad dohányozni

a) közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben,

b) közösségi közlekedési eszközön,

c) munkahelyen,

d) közterületnek minősülő

da) a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül,

db) a közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló vasúti üzemi létesítmények és a vasúti pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelölt megállóban, várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozó hely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, azzal, hogy ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozó helyet kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben tilos.

(2) Az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel nem jelölhető ki dohányzóhely

a) közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben,

b) munkahelyek zárt légterű helyiségeiben,

c) helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni

a) a dohánytermék kereskedelmi bemutatója céljából létrejött rendezvényen,

b) szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban,

feltéve, hogy a dohányzást az e törvényben foglalt más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás egyébként nem tiltja.

(4) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakon túlmenően nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely

a) közoktatási intézményben,

b) gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben,

c) az (5) bekezdésben foglalt kivétellel az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatónál, ideértve a többcélú intézményt is, ha abban egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak.

(5) A (7) és (8) bekezdésben foglaltak szerint zárt légterű dohányzóhely is kijelölhető

a) a 9. §-ban foglalt esetekben,

b) büntetés-végrehajtási intézményekben a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - számára,

c) az Eütv. 188. § a) pontja szerinti pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára,

d) a munkavállalók részére, ahol a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a külön jogszabályban meghatározott korrigált effektív hőmérséklet a 24 °C-ot meghaladja.

(6) A kijelölt dohányzóhelyek e törvényben előírt rendelkezéseknek való megfelelőségét az egészségügyi államigazgatási szerv, tűzvédelmi szempontoknak való megfelelőségét a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi.

(7) A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni.

(8) Ha e törvény alapján zárt légterű dohányzóhely kerül kijelölésre, a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be. E bekezdés alkalmazásában a légcsere abban az esetben megfelelő, ha a helyiségben legalább

a) a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus szellőztető berendezés működik, és

b) a dohányzóhelyek kijelölése, valamint a helyiség légöblítése olyan módon került kialakításra, hogy a dohányfüst a keletkezése helyétől közvetlenül az elszívócsatornába áramlik anélkül, hogy a nemdohányzó helyek az áramlás irányába esnének.

2/A. §7 A helyi önkormányzat rendeletben a 2. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakon túl közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat. Az önkormányzat rendeletében a dohányzási korlátozás hatókörét olyan módon kell részletesen szabályozni, hogy az e törvényben foglalt, dohányzóhely-kijelölési kötelezettségüknek a kötelezettek eleget tehessenek. A nemdohányzó közterület kijelölésére a 2. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A közterületet érintő dohányzási korlátozások betartását a 7. §-ban foglaltakon túl - az önkormányzati rendeletben foglaltakra figyelemmel - a közterület-felügyelet is ellenőrizheti, és a dohányzási korlátozás tetten ért megszegőjét a 7. § (5) bekezdése szerinti helyszíni bírsággal sújthatja. Az így befolyt bírság az önkormányzat bevétele.

3. § (1)8 A közforgalmú intézmény feladatkörében eljáró, valamint a közösségi közlekedési eszköz működtetésében hivatásszerűen közreműködő személy (a továbbiakban együtt: rendelkezésre jogosult) a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértőt a jogsértés haladéktalan befejezésére köteles felhívni. A felhívás eredménytelensége esetén a rendelkezésre jogosult az érintett személyt felszólítja, hogy a közforgalmú intézményt, illetve a közösségi közlekedési eszközt hagyja el, illetőleg kezdeményezi a 7. § (1)-(2), illetve (13) bekezdései szerinti eljárás lefolytatását.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy felhívására - az eljáró intézkedési jogosultságának igazolását követően - az érintett személy személyazonosságát hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

4. § (1)9 A 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben - a (6) bekezdésben, valamint a 2. § (3)-(5) bekezdésében foglalt kivétellel - dohányzásra az e törvényben foglaltaknak, valamint a tűzvédelmi szabályoknak megfelelő, nem zárt légterű helyet kell kijelölni és fenntartani, a 2. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával. Dohányzóhely a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki, kivéve a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében. A szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében a dohányzóhelyet a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül abban az esetben lehet kijelölni, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül nem állnak fenn.

(2)10

(3)11 A 2. § (2) bekezdés c) pontjában nem szereplő közforgalmú, valamint a magánforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközökön a dohányzóhely kijelöléséről az üzembentartó dönt. A kijelölés tűzvédelmi szabályokat vagy közlekedésbiztonsági érdeket nem sérthet.

(4)-(5)12

(6)13 Szórakoztató, vendéglátó-ipari szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmény üzemeltetője az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben az intézményben dohányzóhelyet nem zárt térben sem kell kijelölni. A nemdohányzó intézménnyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával az intézménynek a közforgalom számára nyitvaálló bejáratánál, valamint a vendégforgalom által igénybe vett valamennyi helyiségében fel kell tüntetni.

(7)14

(8)15 A 2. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó azzal, hogy helyiségen kívüli dohányzóhely nem zárt légtérben is csak úgy jelölhető ki, ha a dohányzóhely az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönül.

(9)16 Az (1)-(8) bekezdésben, valamint a 4/A. §-ban meghatározott feltételek biztosításáról a közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személy, ennek hiányában az intézmény vezetője, üzemeltetője, a rendezvény szervezője, a közösségi közlekedési eszköz üzembentartója, a közoktatási intézmény vezetője, illetőleg a munkáltató gondoskodik.

4/A. §17 (1) A munkáltató a munkahelyet - külön telephely esetén telephelyenként - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben, illetve helyiségekben dohányzóhelyet kijelölni nem lehet. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával, a munkahelynek a személyforgalom számára nyitva álló valamennyi bejáratánál, valamint a nem kizárólag a munkavállalók által igénybe vett valamennyi helyiségben vagy az ezekhez vezető közlekedőfolyosókon - valamennyi igénybevevő által jól látható módon - fel kell tüntetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, nemdohányzó munkahellyé nyilvánításról szóld döntés

a) kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatónál a kollektív szerződésben,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó munkáltatónál a munkavállalók kezdeményezésére vagy ezek egyetértésével

hozható meg.

(3) A munkavállalók részéről a (2) bekezdés b) pontja szerinti kezdeményezésre jogosult a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet, ennek hiányában a munkáltatónál - telephelyen történő munkavégzés esetén az adott telephelyen - a megállapodás megkötésekor foglalkoztatott munkavállalók legalább 50%-a. A munkáltató kezdeményezése esetén a munkavállalói egyetértésre a kezdeményezési jog szabályai irányadóak. A munkavállalók kezdeményezését a munkáltató köteles figyelembe venni. Ebben az esetben a munkahelyet, illetve telephelyet 30 napon belül nemdohányzóvá kell nyilvánítani.

(4)18 Azon munkahelyek esetében, ahol dohányzóhely kijelölése a 2. § (2) és (4) bekezdése alapján tilos, illetve ahol dohányzóhely kijelölése a 2. § (3) bekezdése alapján nem kötelező, az (1)-(3) bekezdés nem alkalmazható. Az (1) bekezdés szerint nemdohányzóvá nyilvánított munkahelyen a (2)-(3) bekezdés szerinti szabályok megfelelő alkalmazásával lehet dohányzóhely kijelölését kezdeményezni.

A dohánytermékek forgalomba hozatalának egyes korlátai

5. § (1) Dohánytermék nem árusítható közoktatási intézményben, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint egészségügyi intézményben.

(2)-(3)19

(4) Dohánytermék árumintaként nem forgalmazható.

(5) Dohánytermék az üzlet jellegét, kialakítását figyelembe véve az egyéb termékektől elkülönítve, önálló polcon vagy az üzlethelyiség erre a célra elkülönített részén, vagy kizárólag dohánytermékek, illetőleg azok fogyasztásához kapcsolódó kiegészítő kellékek forgalmazására szolgáló önálló üzlethelyiségben hozható kereskedelmi forgalomba.

(6)20 Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezések betartását a fogyasztóvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrzi.

6. §21 (1)22 Cigarettát forgalomba hozni csak abban az esetben lehet, ha a forgalomba kerülő fogyasztói csomagolási egység felirata - szembetűnően, kontrasztos háttérben, jól olvashatóan, tartósan, magyar nyelven - egyaránt tartalmazza

a) egyik főoldalán, az oldal legalább 30%-át kitevő felületen:

aa) ,,A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében élők egészségét!" figyelmeztetést, vagy

ab) ,,A dohányzás halált okozhat!" figyelmeztetést,

b) másik főoldalán, az oldal legalább 40%-át kitevő felületen az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott lehetőségek közül a gyártó által választható kombinált figyelmeztetést, valamint

c) egyik keskenyebb oldalán, az oldal legalább 10%-át kitevő felületen a cigaretta főfüst egységnyi mennyiségében lévő kátrány- és nikotin-, valamint szén-monoxid-tartalom számszerű értékét.

(2)23 Az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alatti általános egészségvédő figyelmeztetéseket, továbbá a gyártó által választható kombinált figyelmeztetést váltakozva kell alkalmazni úgy, hogy azok rendszeres megjelenése főoldalanként biztosított legyen.

(3) Az (1) bekezdésben nem említett dohánytermékek forgalomba hozatalának feltételeire az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak azzal, hogy az egészségvédő figyelmeztetések legkisebb méretére vonatkozó rendelkezést, valamint az (1) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségvédő figyelmeztetés valamelyikét a dohányterméket árusító üzlethelyiségben, illetve mozgó árusító hely kiszolgáló terében is el kell helyezni. A figyelmeztetés feltüntetésének módjára az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy a figyelmeztető felirat legkisebb méretére vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.

(5) A dohánytermékek címkézésének és csomagolásának további részletes szabályaira külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

(6)24 Dohánytermék árusítása automatából nem megengedett.

A dohánytermékek fogyasztására, illetőleg forgalmazására vonatkozó tilalmak, valamint kötelezettségek megszegése

7. § (1)25 A 2-4/A. §-ban, a 9. §-ban foglalt, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-a szerinti rendelkezések betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi, és azok megsértése esetén - a jogsértő természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli szervezettel szemben - egészségvédelmi bírságot szab ki. Az egészségügyi államigazgatási szerv eltekinthet a bírság kiszabásától a 4. § (9) bekezdésében meghatározott személlyel szemben, ha a rendelkezésre jogosult a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértővel szemben a 3. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett.

(2)26 Egészségvédelmi bírság megfizetésére köteles a 4. § (9) bekezdésében megjelölt személy is, aki a dohányzásra vonatkozó, e törvényben foglalt tilalmak, korlátozások betartását feladatkörében nem érvényesíti.

(3) Egészségvédelmi bírság csak azon természetes személy ellen szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte, és saját jövedelemmel rendelkezik.

(4) Az egészségvédelmi bírság összege

a)27 a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft;

b)28 a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén

ba) legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve

bb) legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében.

(5)29 A kiszabott egészségvédelmi bírság összegét úgy kell meghatározni, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához és az elkövető személyi körülményeihez. Az eljáró hatóság a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben - az ott meghatározott összeghatártól eltérően - a törvénysértőt 30 000 Ft-ig terjedő helyszínen kiszabott egészségvédelmi bírsággal sújthatja. A helyszínen kiszabott bírság 30 napon belül történő meg nem fizetése esetén a (4) bekezdést kell alkalmazni.

(6)30

(7) Az egészségvédelmi bírság az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak az (1)-(2) bekezdések szerinti magatartásról való tudomásszerzését követő 6 hónapon belül alkalmazható. A jogsértő magatartás tanúsításától számított 1 éven túl egészségvédelmi bírság nem szabható ki, kivéve, ha a magatartás jogsértő állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülési idő a jogsértő állapot megszűnésének napján kezdődik.

(8)31

(9)32 A jogerős határozattal megállapított egészségvédelmi bírságot, valamint a dohánytermékek forgalmazásával összefüggő, e törvényben foglalt tilalmat, korlátozást megszegővel szemben jogerősen alkalmazott fogyasztóvédelmi bírságot, valamint a helyszíni bírságot az egészségügyi államigazgatási szerv számlájára kell befizetni.

(10)33

(11)34

(12) Az egészségvédelmi bírság kiszabása nem érinti a jogsértésnek megfelelő, külön jogszabály szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatóságát.

(13) A közoktatási intézménynek az e törvény szerint elrendelt dohányzási tilalmat - a tanulói jogviszonyból származó kötelezettség teljesítése vagy az azzal összefüggő bármely tevékenység során a közoktatási intézmény, vagy annak feladatkörében működő más intézmény területén - megsértő, 14. életévét betöltött tanulójával szemben a 3. § (1) bekezdése szerinti személy kezdeményezi a külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás lefolytatását.

7/A. §35 (1) Az 5. és 6. §-ban foglalt rendelkezések betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, és - a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) alkalmazásával - eljár azok megsértése esetén.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

7/B. §36 (1)37 Az ellen, akinek e törvénybe ütköző tevékenysége a lakosság széles körét érinti vagy jelentős népegészségügyi érdeksérelmet okoz, az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezet vagy az ügyész pert indíthat a lakosság széles körének védelme, illetőleg a jelentős népegészségügyi érdeksérelem kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedettek személye nem állapítható meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be.

(3) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.

(4)38 Az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezetet az ügyfél jogai illetik meg

a) az egészségügyi államigazgatási szervnek a 2-4/A. §-ban, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt,

b) a fogyasztóvédelmi hatóságnak az 5. és 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt

indult eljárásában.

Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hetedik hónap első napján lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépésének napján - érvényes működési engedély alapján - működő vagy folyamatban lévő működési engedélyezési eljárás alapján a működésüket a törvény hatálybalépését követően megkezdő szórakoztató, vendéglátó-ipari szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények tekintetében a dohányzási korlátozást, illetőleg a dohányzóhely kijelölésére vonatkozó kötelezettséget 2001. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A dohányzásra, valamint a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó, e törvényben foglalt tilalmak, korlátozások nem érintik az egyéb jogszabályban meghatározott érdekből, célból, illetőleg módon elrendelt dohányzási tilalmakat, korlátozásokat.39

(3)40 Azok a cigaretta dohánytermékek, amelyek nem felelnek meg az e törvény 6. § (1)-(2) bekezdésében és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseknek nem gyárthatóak és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény rendelkezései szerint nem bocsáthatóak szabadforgalomba és e rendelkezés hatálybalépésétől számított egy évet követően nem hozhatók forgalomba.

(4)41 Felhatalmazást kapnak az érintett miniszterek, hogy az irányításuk, illetve felügyeletük alá tartozó fegyveres szervek tekintetében a dohányzásra, a dohányzóhelyek kijelölésére, illetve a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó részletes, az e törvénnyel összhangban lévő szabályokat rendeletben meghatározzák.42

(5)43 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a kombinált figyelmeztetéseket, valamint azok alkalmazásának részletes szabályait, a dohányzási korlátozásra, valamint a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó feliratok és jelzések tartalmát, formáját, továbbá a dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb feltételeit,44

b) az egészségvédelmi bírság befizetésének, nyilvántartásának részletes szabályait.45

(6)46 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2001/37/EK irányelve (2001. június 5.) a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/33/EK irányelve (2003. május 26.) a tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről, 5. cikk (2) bekezdése [a törvény 5. §-ának (4) bekezdése].

8/A. §47 (1) 2012. január 1-je és 2012. március 31-e között az egészségvédelmi bírság kiszabását az egészségügyi államigazgatási szerv mellőzi abban az esetben, ha a hatósági ellenőrzés során megállapított, e törvénybe ütköző jogsértést megvalósító cselekmény miatt e törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezései alapján bírság kiszabásának nem lett volna helye.

(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv (1) bekezdés szerinti eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak az irányadóak, azzal, hogy

a) a jogsértőt legalább húsz napos, de legkorábban 2012. április 1-jei határidővel kell a jogszabálysértés megszüntetésére kötelezni, és

b) a (2) bekezdésben foglalt időszak alatt e törvénybe ütköző cselekményekkel összefüggésben a Ket. 94. § (2) bekezdés d) pontja nem alkalmazható.

8/B. §48 Azok a cigaretta dohánytermékek, amelyek a 6. § 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelnek, de nem felelnek meg a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módosító Tv.) által megállapított 6. § rendelkezéseinek, a 8. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály hatálybalépésétől számított

a) nyolcadik hónap első napjától nem gyárthatóak és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény rendelkezései szerint nem bocsáthatóak szabadforgalomba, továbbá

b) tizenkettedik hónap első napjától nem hozhatók forgalomba és nem adhatók át a végső fogyasztónak.

9. §49 (1)50 A kereskedelemről szóló törvény szerint szálláshelynek minősülő, jogszabály alapján szállodaként üzemeltetett közforgalmú intézményben a Módosító Tv. hatálybalépésekor már működtetett és a (3) és (4) bekezdés szerint engedélyezett zárt légterű dohányzóhely - szivarszobaként - tovább működtethető. A tovább működtetést az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szivarszobában 2012. január 1-jétől más szolgáltatás nem nyújtható, különösen étel vagy ital nem szolgálható fel, a szolgáltatást igénybevevő dohányzó vendégek ott tartózkodásának tartama alatt a munkavállaló a szivarszobában tartózkodását szükségessé tevő munkaköri feladat ellátására nem kötelezhető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szálloda üzemeltetője, ha a szivarszobáját 2011. december 31-ét követően tovább kívánja működtetni, a Módosító Tv. hatálybalépését követő 60 napon belül kérheti ennek engedélyezését.

(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv helyszíni szemlét is magában foglaló hatósági eljárás keretében köteles megvizsgálni, hogy a bejelentett szivarszoba az (5) és (6) bekezdésben fogalt feltételeknek megfelel-e. Ha a bejelentett szivarszoba e feltételeknek

a) nem felel meg, az egészségügyi államigazgatási szerv a szivarszoba dohányzóhelyként történő kijelölését 2012. január 1-jével megtiltja,

b) megfelel, az egészségügyi államigazgatási szerv a szivarszoba tovább működtetését engedélyezi.


****Link****
 
 
0 komment , kategória:  ADÓ-JOG-KÖZÉRDEK-HITEL  
Szociális hozzájárulási adó 2012-ben
  2012-02-08 15:45:26, szerda
 
  szocialis-hozzajarulasi-ado-2012.pdf

****Link****

....SZÁMTAN...egyéni vállalkozóknak

1. TB járulék helyett, szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Alapja a minimálbér 112,5 %-a.
Garantált minimálbér 108 ezer ft ( minimum KÖTELEZŐ ennyivel számolni )

108.000 x 112,5 x 27,5% = 33.000,- ft

Minden hónap 12-ig át kell utalni a..NAV Szociális hozzájárulási adó számlára.
számlaszám:
10032000-06055912

2. Nyugdíj biztosítási járulék 10 %. Alapja a minimálbér.

108.000 x 10% = 11.000,-ft

Minden hónap 12-ig át kell utalni a NAV nyugdíj biztosítási alap számlára.
számlaszám:
10032000-06056236

3. Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci hozzájárulás
Alapja a minimálbér 150%-a

108.000 x 150% x 8,5 % = 14.000,-ft F

Minden hónap 12-ig át kell utalni a NAV EMJ számlára.
számlaszám:
10032000-06057749

Ha jól számoltam most tartok 58.000,-ft befizetésnél,...de hol van még a vége???...

Munka vállalók, KALKULÁLJUNK...

****Link
****

****Link
****
 
 
0 komment , kategória:  ADÓ-JOG-KÖZÉRDEK-HITEL  
Minimálbér összege 2012-től
  2012-02-07 20:42:03, kedd
 
  Minimálbér 2012: jelentősen emelkedett a minimálbér összege 2012-től. A korábbi hírekkel szemben a 2012-es minimálbér összege az utolsó pillanatban emelkedett 93 ezer forintra. A kormány ezzel egyidejűleg kivezeti az adójóváírás és a szuperbruttósítás intézményét 2012-től. A minimálbér január elsejétől havi 93 ezer, a garantált bérminimum pedig havi 108 ezer forintra emelkedett, megszűnt a munkavállalók adójóváírási lehetősége, valamint emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék is.

A minimálbérről szóló kormányrendelet már elkészült és életbe lépett 2012. január 1-től, ebben a kormány 92-ről, 93 ezer forintra emelte a 2012. évi kötelező legkisebb kereset összegét. Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint a munkavállalói egészségbiztosítási járulék tervezett jövő évi emelése indokolta, hogy a nettó érték szinten tartása érdekében emeljék az összeget. A garantált bérminimum összege változatlanul 108 ezer forint lesz.


****Link****

****BÉRKALKULÁTOR 2012****Link****
 
 
0 komment , kategória:  ADÓ-JOG-KÖZÉRDEK-HITEL  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 32 
2014.10 2014. November 2014.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 91 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 53
  • e Hét: 421
  • e Hónap: 2562
  • e Év: 31340
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Online Póker, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2010 TVN.HU Kft.