|
 1/17 oldal 
|
Bejegyzések száma: 164
|
|
|
|
|
|
2024-03-08 21:45:26, péntek
|
| |
| |
ATTILA HUN BIRODALMA
Attila Hun Birodalma!
"Csak" ekkora volt!
És mégsem tanítják a magyar iskolákban!
Hogy csinálta? Hogy tudta megszerezni, és fenntartani?
Büszkék lehetnénk a HUN származásunkra, ha ilyen elődeink voltak!
De ezt nem akarják!
Azt akarják, hogy te kisebbségtudattal nőj fel, hogy örülj neki, hogy a szomszédos országok köszönnek nekünk!
Ennek kellene véget vetni!
A gyerekek igenis tudják meg, hogy honnan, kitől származunk, és legyenek büszkék az őseinkre!
Nem véletlenül akarnak minket a betonba döngölni, tudják nagyon jól, hogy kik vagyunk, és mire vagyunk képesek!
Atilla leszármazottait nem lehet eltaposni!
Emberi jogunk és kötelességünk tudni az őstörténelmünket.
Őseink történelme a mi történelmünk.
Mi éltük azt meg korábbi életeinkben.
Badiny Jós Ferenc: "Őshonosak vagyunk a Kárpát-medencében"
- Sok kutató állapította már meg azt a tényt, többek között, Badiny Jós Ferenc is, hogy: "Őshonosak vagyunk a Kárpát-medencében". Badiny Jós Ferenc professzor, aki mielőtt betöltötte a 95. életévét, a nemzet érdekében végzett munkája elismeréséül vette át a vitézi rend Nagykeresztjét. Véleménye szerint a magyar múlt ismerete, a magyar őstörténet feltárása és megismerése nélkül nincs magyar jövő sem.
- A sumer-magyar nyelvazonosság hirdetője és bizonyítója, a Nemzetközi Orientalista Kongresszus tagja. Sumerológiával 1946-ban, Argentínában kezdett foglalkozni, a Római Institutum Pontificum Biblicumban. Az intézet jóváhagyta tananyagát és terveit a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen felállítandó Sumerológiai Tanszék létesítéséhez, amellyel az egyetem rektora 1966-ban bízta meg végül. Az egyetem tanáraként ment nyugdíjba. A Miskolci Bölcsész Egyesület keretében 1997-ben megalakult Ókori Közel-keleti és Sumerológiai Tanszék vezető tanára lett. Az egyesült ugyanebben az évben az egyetem díszdoktorává avatta.
- A professzor úr 16. könyvet írt, de életművének talán legjelentősebb darabja Jézus király, a pártus herceg című könyve. Ebben Jézus származásával kapcsolatban az adaiabani, magyarul törvényadó szó is felmerül. Badiny Jós Ferenc:. "Nekem nagyon-nagy megtiszteltetés az, hogy a nevemben is közel jutok az én drága Jézusomhoz, mint Badini, mert ő törvényhozó. Tudniillik ebben a Jézus király, a pártus herceg könyvben bizonyítom azt, hogy ő az adiabani családból származik. És az adiabani az annyit jelent, mint törvényadó és ebből az adiabani badini pedig törvénytisztelőt jelent. Tehát én nagyon örülök, hogy amit mondok, az a törvénytisztelő és a törvényadásban a segítséget tudom megadni.
- Ugye a finnugorizmus, az azt kutatja, amit még ma is tanítanak a Magyar Tudományos Akadémián, hogy százalékokban nekünk nincs is magyar nyelvünk, mert mindent összeszedtünk. De itt azt kell venni, hogy a Kárpát-medencéből nem jöttünk mi sehonnét. A mi őshazánk a Kárpát-medence. Egy példát tudok hozni, a kínaiakat. A kínaiak találtak egy kis darab koponyacsontot és arról megállapították, hogy 200 ezer éves, erre azt mondják, hogy mi kínaiak 200 ezer évesek vagyunk. És akkor mi magyarok, nálunk itt van a "Vértesszőlősi" ember, ami 350 ezer éves és nem egy koponyacsontot találtak, hanem a fél koponyáját, lábszárcsontja is megvan.. Még a lábnyomát is megtalálták..
- Mi itt voltunk és a Kárpát-medencében meg kell nézni, ezt a sok hőforrást, ami van. Hát Budapesten hány hőforrás van. Az ősember csak a Kárpát-medencében tudta átélni a jégkorszakokat, megmaradt nekünk leírva, hogyha mi megnézzük a Tihanyi Apátság alapítólevelét, a magyar szórványokat, ami ott van, akkor az az ősi nyelvünk és ez a Tihanyi Apátság alapítólevele az sumérul olvasható. Tehát ahogy azóta, a pápai bibliakutató intézetben a Deimer páterék megfejtették a sumér nyelvet és megcsinálták a sumér szótárt, nem kell mást csinálni, mint elővenni a sumér szótárnak a szavait, a Tihanyi Apátság alapítóleveléből gyönyörűen le lehet venni, hogy mit jelent és mit beszéltünk.
- És így most megfordítom az egészet, hogy az a bizonyos mezopotámiai nyelv, az is innen jött a Kárpát-medencéből, mert hiszen a Kárpát-medencéből kellett levinni mindent oda különféle tudósok, különféle népcsoportot állapítottak meg. Van egy népcsoport, amelyik körülbelül Krisztus előtt. 3-4 ezer évvel kezdi meg a működését, az úgynevezett gyemetnaser periódus, ahol még a halottakat is ugyanúgy helyezik nyugalomra, mint ahogy a Kárpát-medencében. Nagyon érdekes eset történt velem, mikor a Sorbonnen volt az orientalista kelet nyelveknek a világkongresszusa, akkor én falitáblákra írtam a Tihanyi Apátság alapítólevelét. Azt mondtam, hogy kérem, engedjék meg, hogy mielőtt elkezdem az előadásomat, bemutatok maguknak néhány mondatot. Hát ott volt a világ összes sumerológusa!
- Amikor bemutattuk, akkor én láttam, hogy az előttem ülő sumerológus német, az nézi, leírja és mindjárt utána írja, hogy mit jelent az nála németül. A francia ugyanaz. És mikor az ötödik táblánál voltam, én úgy mutattam be ezeket, például ott voltak a zsidó sumerológusok. Az egyik odakiabál nekem, mit akar maga ezekkel a sumér szövegekkel.?. Erre azt mondtam neki, hát én nagyon köszönöm, hogy ezt maga sumérnak ismeri fel, mert idáig azt hittem, hogy ez magyar.!. És evvel bizonyítom azt is, hogy nem jöttünk mi sehonnét, a mi őshazánk a Kárpát-medence..... Mert csak hazajöttünk...
- Mert a vége az volt mindig, hogy a Kárpát-medence ontotta ki az embereket. Ideáig Magyarországon úgy tanították, hogy a magyarok az Urali vidékről jöttek be Magyarországra. Én pont fordítva látom az egészet, mert az egyetlen hely, ahol a nép szaporodni tudott, ez a Kárpát-medence. Tehát én úgy látom, hogy az összes urali népek, azok a Kárpát-medencéből erednek, tehát pontosan meg van fordítva az egész finn-ugor elmélet.
- Megtalálták már azokat a szövegeket is, amivel a mi őseink imádkoztak. De nem úgy, mint ma, hogy az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében, hanem keresztet vetettek, megtalálták a fakereszteket összekötve, és ők úgy imádkoztak, hogy az Atyának és Anyának és Fiúnak a Szentlelke nevében. Mert a mi ősi hitünk, az Jézushoz és az Édesanyjához kötődött teljesen. Talán ezt érzi ma a mai pápa, aki engedményeket tesz és megengedi azt, hogy imádkozzanak Máriához, Jézus édesanyjához.
- A mi magyar kereszténységünk nem olyan volt, mint ez a mai, hanem benne volt az édesanya és a keresztet úgy vetették, hogy az égi édesanyát is imádták. A néphagyományunkban és a magyar nép világában a legnagyobb tiszteletet mindig az édesanya kapja meg, és a legnagyobbat az édesanyák, édesanyja a Nagyboldogasszony. Igen csodálatos az, hogy a Boldogasszony elnevezés megtalálható az 5 ezer éves sumér ékiratokon, mint baudug, asán.
- Itt a baudug azonosítható az ősi bódog kifejezéssel. Baudug bódog és asán nem más, mint asszony. Azt kérem a fiataloktól, ismerjék meg saját családjuk múltját, de ismerjék meg a magyarság ősmúltját is. A tudás népe vagyunk. A mi fiataljaink legyenek büszkék arra, hogy a tudás népének a gyerekei és a múltjukat ismerjék meg, az ő múltjukra legyenek büszkék és hirdessék azt, hogy egy népnél sem vagyunk különbözők, de egy népnél se vagyunk alábbvalóak.
A Magyar őshonosság Kárpát-medencei bizonyítékai
- Minden szumír és szkíta nép őshazája a Kárpát-medence, ahonnan népeink a jégkorszak miatt levándoroltak a "Mezopotámiának" nevezett Ókori Keletre, ahol azátn létrejön Nimród ősapánk birodalma, a Szumer- Hungar- Mahgar Birodalom. Ugyanezen területen jön létre Krisztus előt 250-ben a szintén szkíta Pártos Birodalmunk is, Arszák vezetésével. Régészeti leletek is bizonyítják, hogy az Ókori Kelet "csak" másod őshazánk, vagy ha úgy tetszik, szállásterületünk, mert az első őshaza, pontosabban az őshaza a Kárpát-medence. Innen régebbi rovásírásos leletek kerülnek elő, mint az Ókori Keleten...
- Valójában a hunok lovas népe Mezopotámiából származik. A Tigris és Eufrátesz közén élő, sumér nyelvet beszélő és sumér kultúrával átitatott népek egy része a semita nyomás elöl, Kr.e. 3. évezred közepe táján három mediterrán régióba: - Földközi-tenger, - Fekete-tenger, - Káspi-tenger áthúzodva, fokozatosan kiürítette a folyórendszer területét. A harmadik nagyobb sumérfajú elvándorlási hullámot az a kategória adja, amelyet később majd egy időn a görögök szkítáknak, a kínaiak pedig Hiung-nuk-nak fognak nevezni.
- Mint az első két hullám, ezek is először a Káspi-vidék délnyugati részében helyezkednek el, míg az utánuk következő hullám két csoportra nem vágta őket. Egyik részük az egyre inkább szétterjedő Turáni-fensík népeinek világában helyezkedett el, másik részük pedig Belső-Ázsia felé fel nyomul és így kerülnek a már nagy és virágzó Kínai Birodalom nyugati és északnyugati szomszédságába.
- Minden szumír- szkíta nép őshazája a Kárpát-medence, ahonnan népeink a jégkorszak miatt levándoroltak a "Mezopotámiának" nevezett Ókori Keletre, ahol aztán létrejön Nimród ősapánk birodalma, a Szumer- Hungar- Mahgar Birodalom. Ugyanezen területen jön létre Kr.e 250-ben a szintén szkíta Pártos Birodalmunk is, Arszák vezetésével. Régészeti leletek is bizonyítják, hogy az Ókori Kelet "csak" másod őshazánk, vagy ha úgy tetszik, szállásterületünk, mert az első őshaza, vagy pontosabban fogalmazva azt, a Kárpát-medence.
- Az őshaza a Kárpát-medence. Innen régebbi rovásírásos leletek kerülnek elő, mint az Ókori Keleten. A sémi- akkád- betörések miatt népeink kénytelenek elhagyni az Ókori Keletet. Egy részük, a fekete hunok, ahová mi szkíta-hun-magyarok is tartozunk, a Kaukázuson keresztül hazatérnek a Kárpát-medencébe. A fehér hunok Belső-Ázsia és Távol-Kelet irányába haladnak, ide tartoznak például az ujgurok, nipponiok is, a szkíta türkök pedig Turán-fennsíkra mentek.
- Persze, hogy már éltek a Kárpát-medencében a mieink Atilla és Árpád érkezései előtt, hiszen a Kárpát-medence az őshazánk, ahonnan kiindultunk az Ókori Keletre, s népeink egy része, a fekete hunok, köztük a szkíta-hun-magyarok "csak" hazatértek a Kárpát-medencébe. "Nimród halála után fia, Hunor népét Adzsem tartományában támadás érte. Hunor ezt nyilván égi figyelmeztetésnek fogta föl, így hát Hunor a Pannonija tartományban költözött. Amikor abba a tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak a tartománynak, és az ő nyelvükön beszélnek az ottani népek.
A Kárpát-Medence területi egysége
- A Kárpát-medence a történelem során eredendően a magot, a középpontot, a kiindulópontot, az emberiség bölcsőjét jelentette és jelenti ma is. A Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedése pontosan Európa közepe. Az égtájakat figyelembe véve teljesen mindegy, hogy egy átutazó milyen irányból jön és milyen irányba folytatja útját. Ezt a területet központi helyzetéből adódóan mindenképpen érintenie kell.
- A Kárpát-medence a Földnek az a helye, mely emberi számítások szerint a legnagyobb katasztrófák bekövetkezése esetén is védelmet nyújt az itt lakóknak: szélsőségektől mentes éghajlat, jéghegyek olvadása, viszonylagos földrengésmentesség, hurrikánok, tornádók, ciklonoktól való védettség. A jégkorszak ideje alatt a Kárpát-medence biztosította a fajok számára a fennmaradást, a túlélést. A Kárpátokon túli területeket vastag jégtakaró borította. Vonulata több ezer évvel ezelőtt is megvédte a belső területeket.
- A Kárpát-medencei klíma itt elegendően enyhe volt ahhoz, hogy a populáció életben maradjon és a jég felolvadását követően az élet újból elindulhasson. Olyan, mint Noé bárkája. A Pilis hegységben található Noé hegye. A Pilis egyben energiaközpont. A Nasa kiadásában megjelent Gaia elmélet című munka azt írja, hogy Földünk élőlény, melynek a szívcsakrája a Kárpát-medencében található. A Föld 7 energetikai központja közül a Pilisben, a Pólus található, a Föld szívcsakrája.
- A Kárpát-medencei területre a kozmoszból ide érkezik az az energia, melyet a szívcsakra, amely valóban szív formájú továbbít és pumpál szét a Föld egész területére. Így tudja ezt minden ősi, magas kultúrával rendelkező nép is. Központja Dobogókő, mely a szakrális beavatás központja. A középkorban a Pilis olyan védett és zárt területi rendszert alkotott, melybe idegen be nem hatolhatott, a bejárás tiltott volt. A Kárpát-medence rendkívüli adottságokkal rendelkezik. Egy teljes és egész területi és földrajzi egység.
- A Kárpát-medence élőn és szervesen összekapcsolódó egysége, zártsága és védettsége mindig felhívja magára a figyelmet. Kitüntetett a Kárpátoknak az anyaölszerű, biztonságot nyújtó, óvó, védő szerepe. Minden itt élő ember számára menedéket nyújt. A Kárpátok ölelése évszázadokon keresztül védettséget biztosított egy kívülről jövő esetleges támadás ellen. Az ellenségnek nincs lehetősége könnyűszerrel lerohanni az országot.
- A Kárpát-medence vízrendszerei és termőföldjei a világ más, egyéb tájaihoz viszonyítva egyedülállóan képesek a megtisztulásra, a megújulásra. Lásd a Tisza ciánszennyezését. A csodával határos módon a vízből a méreg különösebb átfogó tisztítás nélkül 1-2 év alatt eltűnt.!. Mára a halállomány újra bőséges. Sem a hazai, sem a külföldi kutató tudós csoportok nem tudnak a jelenségre elfogadható magyarázattal szolgálni. A Kárpát-medencében folyóink szabályozásával, az árterek lecsapolásával elindult az elsivatagosodás. Ez a helytelen bánásmód figyelmeztet a gyors váltásra, a mielőbbi intézkedések megtételére.
Magyarázat az elsivatagosodásra:
A medencében lehulló csapadéknak a múltban elég ideje volt a párolgásra. Folyóink széles medre, az elterülő víztömeg párolgása során a nedvesség még itt, a medencében visszahullt, vagy a Kárpátok vonulatának ütközve az erdőségeket locsolta megfelelő mennyiségű tiszta vízzel. A lecsapolások, az árterek megszüntetésével, a folyók szabályozásával, a gátak építésével és megemelésével a víz átrohan a Kárpát-medencén és nincs ideje a párolgásra, így a természetes folyamat felgyorsul, melynek eredménye a kevesebb mennyiségű természetes csapadék visszahullása.
- Gondoljunk gyerekkorunkra, a Mezopotámiai gazdálkodásra tanultakra. Az ottani ártéri gazdálkodás bőséges termést biztosított. Így volt ez a Duna-Tisza folyamközének területén is, hiszen Mezopotámia folyamközt jelent. És ez a folyamköz, azaz Mezopotámia és annak összes gazdagsága megegyezik a két nagy folyónk által közrefogott területtel. Akkor hol is van-volt Mezopotámia? A helyzetet súlyosbítja a Kárpátokban egyre növekvő fakitermelés, fa- erdőkivágások.
- Esőzések után a vizet nem fogja meg az erdők, a fák gyökérzete. A víz lezúdul, az Alföldön ezáltal hatalmas áradásokat, belvizet okozva. És mindezt a globalizáció fenntartása érdekében tudatosan irányítják és teszik a földi kisebbségben lévő irányító réteg kedvéért. Állítsuk szembe ezt azzal, hogy néhány milliárdos miatt milliárdok éheznek és szenvednek. A Föld ennek a maréknyi kisebbségnek a hatalmon maradása érdekében van kitéve a tudatos pusztításnak, veszélyeztetve ezzel mindannyiunk életét, létét és jövőjét.
- A Kárpát-medence geológiai, vízrajzi egység. A Földön az összetételében ismert összes gyógyvíz itt egy helyen, együtt, nagy mennyiségben megtalálható. Gyógyvizeink gyógyító hatása világszerte ismert és elismert. Többek között ez is jelzi a magyarság gyógyítási feladatát. Hő vizeink nagy mennyisége kivételes lehetőséget teremt a hőenergia hasznosítására. A privatizálás eredményeként forrásvizeink külföldi tulajdonban vannak. Egyetlen gondolat eredményeként elzárhatják előlünk saját ivóvízkészletünk összes vízcsapját. Folyóink egységesen a medence belseje felé folynak, édesvíz készletük hatalmas. Európában hazánk rendelkezik a legnagyobb föld alatti tiszta ivóvíz készlettel. Édesvíz készletünk becslések szerint 200 millió ember ellátására alkalmas.
- Nyugat-Európában az elmúlt években több olyan nyár volt, mikor a fejlettnek mondott országoknak heteken keresztül problémát jelentett az ivóvíz ellátás. Az elmúlt években a nyugaton “hiányzó" esővíz (2007-et megelőzően) a Kárpát-medencében hullott le. Közvetlen negatív hatásként az áradások sok települést pusztítottak, vagy problémát okoztak különösen Erdélyben, a Mátrában. A belvíz szinte az egész ország területét elborította. Hosszú távon viszont előny, hogy a nagy mennyiségű tiszta esővíz megtisztította, kimosta a földekből a korábbi években felhalmozódott műtrágyát és nem utolsó sorban feltöltötte a medence föld alatti vízkészleteit, így számunkra hosszú időre biztosított a vízellátás. Ha a térképen keletre nézünk, a vízhiány nagy probléma.
- A Közel-keleti országoknak nagy az olajkészletük, tiszta ivóvizük elegendő mennyiségben azonban nincs. Kőolajjal lehet fűteni és hatalmas vagyonokra szert tenni, de ivóvíz hiányában az élet csak néhány napig lehetséges. Ezekben az országokban a vízkészlet nagyon szűkös és szennyezett, a hiányt csak tetemes plusz költség árán tudják pótolni. A víz ára az aranyéval vetekszik... Egyes országokban a vízkorlátozás miatt hetente csak egyszer lehet megnyitni a vízcsapot és még így is csak vékony sugárban csordogál a tiszta víz. A felmelegedés hatására a Földön az elsivatagosodás felgyorsult, a jelenlegi vízkészletek sok helyen kiszáradnak. Vannak olyan területek, ahol néhány év alatt több méterrel csökkent a földalatti készlet szintje. Felszínre hozása egyre nagyobb problémát jelent. A Föld édesvíz készlete a folyamatos szennyeződés miatt is radikálisan lecsökkent. azt.
- Az ENSZ becslései szerint az ipari termelés növekedését és a népesség számának emelkedését figyelembe véve a személyenkénti vízfogyasztás 20 évente megduplázódik. 20 év múlva a Közel-Kelet országaiban fele annyi ivóvíz lesz, mint ma. 2050-re a becslések szerint 60 országban 7 milliárdan nélkülöznek majd vizet. A Föld területén megjelenő vízhiány globális népvándorlásokhoz vezethet a jó, vagy jobb adottságokkal rendelkező területek felé. Százmilliók célállomása majd a " fejlett világ" lesz..
- A Földön ma 2 milliárd ember él vízhiányos helyeken. A közeljövőben, sőt már ma is, nem az olaj és a gázkészletek kimerülése, hanem az ivóvíz hiánya okozza majd a legnagyobb problémát. Az olaj és a gáz pótlására új energiaforrások már jelenleg is léteznek. A most használatos energiahordozók lecserélése már évek óta megoldható lenne, de az új energiaforrásokra épülő találmányokat üzleti okokból nem hozzák nyilvánosságra.
- Történészek által elismerten olyan stabil, állandó országhatár, mely a Föld más országaira nem jellemző. Trianon szakította meg ezt az állandóságot. Ezt a szót a nyelvújításkor Kazinczy, maga is szabadkőművesként, az ő megbízásuk alapján találta ki. A fellelhető korabeli iratok alapján őseink soha nem használták ezt a szót. Mindig hazatérésről, vagy visszatérésről beszéltek. Az ismereteink alapján így legalább 4-5 magyar honba hazatérés, honba visszatérés történt. Az idők folyamán őseink különböző okokból időnként elmentek ám mindig hazatértek, visszatértek a bölcsőjükbe, a honukba, a Kárpát-medencébe...
- Az Egyesült Államokban megjelenő tudományos Science folyóirat 2000. novemberben ismertette a genetikai szakterület nemzetközi élvonalának 17 elismert képviselőjének kutatási eredményét. A vizsgálat kiterjedt az USA-tól Ukrajnáig az európai népek származásának és betelepedési idejének felderítésére. Megállapításuk szerint a magyar fajra jellemző EU19 gén 35-40.000 éve jelen van a Kárpát-medencében. Ez a gén a magyarokban 60%, míg a nyugat-európai népekben legfeljebb alacsony gyakorisággal fordul elő. Ez az időtartam megfelel a Homo sapiens első európai betelepedése óta eltelt időnek, melynek kezdetén a neandervölgyi ember által benépesült Európa. A Magyar a legrégebbi Európai génjelző. Áldottak legyetek Magyarok a Kárpát-medencében...
Forrás: http://delikronika.webnode.hu/.../magyar-oshon-a-karpat-mede.../
Igaz Történelmünk
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-02-12 20:30:15, hétfő
|
| |
| |
9 DOLOG, AMIT KEVESEN TUDNAK AZ ŐSMAGYAR NYELVRŐL
A magyarok nélkül semmi sem lenne ez a világ!
"Őseidnek szent hitéhez, nemzetséged
gyökeréhez, testvér te ne légy hűtlen soha!"
1. Tudtad-e, hogy az (ős) magyar nyelv legrégibb emlékei közül egy kőbevésett magyar rovásírás található az észak-amerikai Újfundland (Új Skócia) Yarmout öblénél? Ezt a 992-ben állított, ma 1005 éves nemrég megfejtett emléket Amerika első felfedezőiről dokumentálta Tyrkir, aki a vikingekkel együtt végrehajtott tettet magyar rovásírással, kőbe vésve örökítette meg. Samuel Laing (1844 London) állapította meg elsőként, hogy Tyrkir magyar volt. Az izlandi nyelvben a "Tyrkir" a "Turk" megfelelője, amelyet arab, görög és török források egyöntetűen turkokként a magyarok jelölésére használtak. Ezt az 1700-as években megtalált követ (181 kilós) ma a Yarmout Country Museum-ban őrzik. A szöveget nem skandináv rúnákkal írták, hanem magyar rovásírással. Ezt a szöveget 1984-ben Budapesten fejtette meg Szilva Lajosné és így szól: "Ericson járt e helyen is sok társával".
2. Tudtad-e, hogy a British Museum könyvtárában a legértékesebb közép-európai ősnyomtatvány szövege így kezdődik:"Az Ephesom helyeknek yrth Zent Pál levelének elsew capitoliuma"? Keletkezésének időpontja 1533, és magyarul íródott.
3. Tudtad-e, hogy a Sorbonne egyetem nyelvészei, akik összehasonlításokat végeztek számítógépek segítségével, a nyelvek ősiségének vizsgálata kapcsán, hogy mely nyelv őrzött meg legtöbbet az ősműveltség elemeiből, az ős-etimonokból, alapszavakból, a következő eredményre jutottak: A mai angol nyelv 4 % etimont, a latin 5 %, a héber 5 %, a csendes-óciáni nyelvek 7 %, az indiai mundakhol 9 %, a tibeti szanszkrit 12 %, az őstörök, türkmén 26 %, a mai magyar nyelv 68 % ős-etimont tartalmaz!"
4. Tudtad-e, hogy ma tudományos kutatásokat végeznek az ősnyelv kérdésében?
Mi magyarok már 200 éve foglalkozunk ezzel, olyan kutatók, nyelvészek, történészek mint az 1812-ben elhunyt Keresztesi Józseftől, Horváth Istvánon, Kőrösi Csoma Sándoron, Táncsics Mihályon, Varga Zsigmondon keresztül az 1973-ban elhunyt Pass Lászlóig. Ma Baráth Tibor is "A magyar népek őstörténete" című munkájában, vagy Kemény Ferenc nyelvész (Oslo), aki negyven nyelvet ért és tizenötöt beszél, az állítja, hogy a legősibb eurázsiai nyelv a magyar.
5. Tudtad-e, hogy magyar családnevek, földrajzi nevek ezerszám fordulnak elő a világ különböző helyein?
A Hawaii szigeteken élő Dr. Vámos-Tóth Bátornak és munkatársai gyűjtésének köszönhetően az azonosított magyar szavak gyűjteménye egy új tudományágat képvisel, amelyet TAMANA névvel jelölnek. Eszerint mintegy hatezer eredeti magyar név és névszerkezet fordul elő szerte az egész világon.
Csak egy példa: "Magyar családnevünk, helységnév Indiában, egy dombvonulat elnevezése Irakban és Libanonban, továbbá hét földrajzi helyet jelöl Máltán,, települést Tuniszban, Burkina Fasoban, a Fülöp szigeteken, egy város neve Indiában, településnév a Kaukázusban és az udmurtoknál, ezen utóbbiaknál éppenséggel az "Almás", "Káldi", "Kocsis", és "Vajas" települések szomszédságában."
Való tény, hogy bizonyos szavak azonos módon előfordulnak különböző nyelvekben, de itt nem erről van szó csupán, hanem a feltűnően nagy számú előfordulásban.
6. Tudtad-e, hogy nyelvünk ősiségét egy angol nyelvész és irodalmár, Sir John Bowring, aki sok nyelv mellett magyarul is beszélt, emígyen jellemzett az 1830-ban megjelent "Poetry of Magyar" című verses kötetének előszavában:
"A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke... A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény! Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az első tételét: .."?
7. Tudtad-e, hogy a magyar nyelv tömörítő hatása szinte egyedülálló? Hogy hihetetlenül gazdag, képalkotó képessége van szavainknak, hogy "tárgyas ragozásával, harminchat mozzanatos, negyvenhat gyakorító, sok-sok kezdő, műveltető, ható igékkel, főleg pedig igekötőink előre és hátravetésivel, amivel a cselekvés és az idő boszorkányos árnyalatait és mozzanatait jelölhetjük. Ilyen bravúrra a világ egyetlen más nyelve nem képes!
Példa a "néz" ige módozataira: néz, nézeget, nézelődik, nézőben, nézve, nézvést, nézetlen, nézhetetlen, néztében, nézetében, stb.
8. Tudtad-e, hogy míg a nagy nyugati világnyelvek legjobb esetben is csak 7 magánhangzót ismernek (az olasz például csak 5-t), addig a magyar nyelv 14 magánhangzót ismer és használ:
a-á, e-é, i-í, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű?
9. Tudtad-e, hogy a nyelvek összehasonlításában mint a legdallamosabb az első helyen álló olasz és a második helyen álló görög után a magyar következik?
Ezt nem kisebb nyelvtudós, mint Giuseppe Mezzofanti bíboros állította (1774-1849), aki 58 nyelven írt és 103 nyelven beszélt. Ő maga mondotta, Ludwig August Frankl költőnek: "Tudja, melyik nyelvet tartom az olasz és görög után minden más nyelv előtt leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából a leginkább fejlődésre képesnek? A magyart. Ügyeljen, mert egy feltündöklő költői lángész még igazolni fogja nézetemet. A magyarok, úgy látszik, még nem is tudják, micsoda kincs lakozik nyelvükben..."
Valóban nem tudják, vagy csak kevesen!
Hiszen akkor nem sietnének olyan gyorsasággal átvenni az angolszász szavakat, miközben mindennapi nyelvhasználatukban fájdalmasan hagyják zsugorodni gazdag szókincsünket, helyet adva a szlengnek, az új zsargon kifejezéseknek.
(Forrás: Kiss Dénes: "Ős-nyelv nyelv-Ős" 1993; Cúth János: "A magyarságtudat kézikönyve" 1999.)
Lajos István Bányai nyomán
Hány éves a magyar nyelv?
Link
A magyar nyelv történetének főbb korszakai
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-02-10 20:15:18, szombat
|
| |
| |
HOGYAN ÉL EGY MAI KIRÁLY? - ÁRPÁD-HÁZI DAKA JÓZSEF TÖRTÉNETE
Árpád-házi Daka József Magyarország megkoronázott királya él
"Kormányzó úr elrendelte, hogy 1944. június 25-én délelőtt 10 órakor díszruhában Ács vezérőrnagy úr felvezessen a budai várba, a kormányzó úr rezidenciájába.
A terembe lépve azt láttam, hogy a kormányzó úr hadsegédje, az admirális úr, a miniszterelnök, magyar miniszterek, a német kormány képviselője (civil ruhában), Serédi Jusztinián hercegprímás bíboros úr, és még pár, számomra ismeretlen méltóság vannak jelen. A lejelentkezés után a kormányzó úr közölte velem, hogy ami itt ebben a helyiségben történni fog, az lesz életem legszebb születésnapi ajándéka.
Ez után felszólította a jelenlévőket, hogy esküdjenek meg, hogy amit látni fognak, az titokban marad, semmilyen körülmények között sem szivároghat ki. Az eskü után a kormányzó úr a következőket mondta:
"A világháború felé haladunk, még nem dőlt el a vége, és hogy ki lesz a győztes. Ha netán elveszítjük a háborút, akkor az ellenségnek az első dolga lesz, hogy lefoglalják a koronázási felszereléseket.
Ezért, mint kormányzó, a kormányzó helyettes választás körül kialakult vitákat lezárva úgy határoztam, a német kormány engedélyét kérem (1944. március 18-tól a német hadsereg megszállta Magyarországot), hogy a Szent Korona egy Árpád-házi főherceg fejére hivatalosan helyeztessen. Ezzel megoldódik a Kormányzó helyettesi választás és egyben Árpád-házi I. József király megkoronázása."
A koronát a kormányzó úr átadta a bíboros úrnak, azzal, hogy a fejemre helyezze.
Egy imazsámolyra kellett letérdelnem. A ceremónia azzal végződött, hogy a bíboros úr a fejemre helyezte a koronát, és megáldott."
Hát ez hihetetlen! Nem is tudtuk, hogy van királyunk! Hogy lehet ez? Nézzük meg sorjában, kezdjük a legelejéről.
(Összefoglaló a 2010.március 20.-i előadásról)
TÖRTÉNETI LEÍRÁS 1220-TÓL 1944-IG - AZ UTOLSÓ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLY MEGKORONÁZÁSA ÉS KORMÁNYZÓ HELYETTESSÉ VÁLASZTÁSA 1944. JÚNIUS 25-ÉN
A kezdetek
1242 évben megszállták Magyarországot a tatárok (Batu Kán vezetésével) és a mongolok, akiknek a vezére Kadan Kán volt. Ez időben Ogadej Kán fia Kadan Kán, mint a mongol birodalom trónörököse vezette a győzelmes hadjáratot.
A tatárok Dzsingisz Nagy Kán halálakor visszavonultak abból a célból, hogy Batu Kán elfoglalja a trónt, de mivel nem vérbeli leszármazott volt, nem követhette Dzsingisz Kánt a trónon.
Ogadej volt a Nagy Kán elsőszülött fia, így ő lett a mongol birodalom császára. Ogadej császár fia Kadan Kán maradt, mint megszálló, a mongol hadsereggel Magyarországon.
IV.Béla király szerette volna a harcot egyenlő eséllyel felvenni, majd az országot újjáépíteni. Ezért fordult IV.Sándor pápához segítségért, és kért a beözönlött mongol-tatár hadak visszaszorítására 1000 fő számszeríjászt. A pápa elutasította a kérést, egyúttal ajánlással élt IV.Béla Magyar Király felé, hogy legyen hős a kereszténység védelmében, és temetkezzen népével együtt az ország romjai alá.
Ogadej császár tervei szerint készült egy menetben Nyugat-Európát is meghódítani. Felajánlotta IV.Béla királynak a szövetségét, ami szerint, ha teljesíti felajánlását, hadai kivonulnak Magyarországról. Szándéka komolyságát bizonyítandó házasságkötést ajánlott, amikor felkínálta leányát, hogy IV.Béla király István fia vegye el feleségül, vagy másik lehetőségként IV.Béla adja feleségül legkisebbik leányát, Jolandát (Jolán) Ogadej császár fiához, Kadan Kán trónörököshöz.
IV.Béla tanácsot kért IV.Sándor pápától, aki tiltotta a felajánlott házasságokat azzal az indokkal, hogy később bonyodalmakat okozhat egy idegen vérű házasság a trónutódlásban.
IV.Béla - aki mindenképpen újjá akarta építeni az országot - azonban belement a felkínált házasságba, és titokban leányát feleségül adta Kadan Kánhoz. Még a királyi család tagjai sem tudtak erről a házasságról.
(Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt, 1893. II. kötet, 300. oldal)
A mongolok ígéretük szerint kivonták csapataikat Magyarország területéről, majd elvonultak Mongóliába.
Jolanda 14 éves volt, rendkívüli szépség, aki ezáltal olyan erős hatással bírt Kadan Kán felett, hogy rá tudta venni, mondjon le a trónöröklésről, és telepedjenek le Szeged városába. Szegeden Kadan Kán a neve betűit megkeverte, abból az n betűt kihagyta, és így lett a családfő új bújtatott néven DAKA, aki átkeresztelkedett katolikus vallásra.
Az ország újjáépítése idején IV.Béla, fiát, Istvánt kinevezte Erdély fejedelmének, de neki egész Magyarország kellett volna. Emiatt a IV.Béla és István között olyan feszült, ellenséges viszony alakult ki, amely a haderő megosztásához, fegyveres összecsapáshoz vezetett.
IV.Béla attól való félelmében, hogy fia a harcok során elesik, döntésre kényszerült, ami szerint Jolanda ága legyen ez esetben a "trón várományosa".
Közben Jolandának született egy fia, akit a nagyapjuk után Bélának kereszteltek.
Sajnos a létrejött titkos, de mégis nagyon boldog házasság csak rövid ideig tartott, mert a férj, Kadan Kán (DAKA) a frigy után 5 évvel, fiatalon meghalt.
Kadan halála után Jolanda férjhez ment Boleszló Kalinczki herceghez (később Lengyelország Nagyhercege), aki soha tudomást nem szerzett a megtörtént titkos házasságról.
IV.Béla titokban nevelőszülők segítségével neveltette fel unokáját.
A gyermek teljes neve: Árpád-házi Daka Béla volt. A nagyapa a biztonság kedvéért elhagyta a gyereknél az Árpád-házi nevet, és csak Daka Béla maradt, így soha nem derült ki a kiléte.
Ezt a nevet az utódok is 750 éven át viselték.
Amikor nagykorú lett, tudomására hozta apja titokban tartott származását, és kérte, hogy amikor neki is lesz gyermeke, akkor a halálos ágyán eskü mellett mondja el a titkot legidősebb fiának, és azt, hogy a leszármazás titkát majd ő is ugyanúgy adja tovább.
IV.Béla óvatosságát indokolta, hogy ha szükségessé válna, akkor ez az ág biztosítaná a trónöröklés jogfolytonosságát.
A király akkor még nem is sejthette, hogy ez az ág 750 évig fennmarad apáról fiúra, teljes titoktartásban.
A család fennmaradása sok-sok nehézség, harc mellett történt. Üldöztetés, vagyonelkobzás, stb. Történelmi tény, hogy az egyik Daka leszármazott lett Hunyadi János király étekmestere.
Elérkezett 1849 éve, amikor Daka Ferenc, álnéven Kossuth Lajos titkos tanácsosa lett, mint katona- és nemzetőr ezredes.
1849. április 14-én Debrecenben, a Református Nagytemplomban a Habsburg-ház trónfosztásának nagy történelmi eseményén is részt vett. Később Petőfi Sándor legjobb barátjává lépett elő, mivel ő volt mindig a békebíró, amikor Petőfi és Kossuth vitatkoztak. Köztudott volt, sőt, szóbeszéd tárgya lett, hogy ők ketten soha nem egyeztek.
Petőfi neki ajándékozta a Nemzeti dal első példányát, amit saját kezű dedikációjával igazolt. Ezt a történelmi relikviát ma is családi irattáramban őrzöm.
A szabadságharc bukása után dédnagyapámat a Habsburg pribékek elfogták, és a császár halálra ítélte. A kivégzés előtt a foglár kiengedte Őt, és a fogvatartott 25 hazafit.
Mindannyian megmenekültek, Amerikába emigráltak, és Detroit városában telepedtek le. Dédnagyapám e nagyvárosban élte le életét, ott is halt meg.
Nagyapám, Daka Mihály 1879-ben a szegedi nagy árvíznél csónakkal 300 ember életét mentette meg. Vágó Pál festőművész festményén - ami a Szegeden a Móra Ferenc Múzeumban látható - az a jelenet van megörökítve, amikor nagyapám a csónakban ül, és a császárnak jelenti, hogy 300 embert mentett meg a biztos halálból. A császár ezért báró előnevet adományozott számára. Nagyapám mesélte apámnak, hogy a bajusza alatt mormogta: "Ha te tudnád, ki vagyok, akkor felakasztatnál, és nem báró előnevet adnál".
Nagyapám, aki érezte, hogy a császár emberei a nyomában vannak, a Bánátban található Óbéba nevű kis eldugott faluba menekült - ma a magyar-román-szerb hármas határ közelében fekszik - hogy a császár utol ne érje. Ott is halt meg.
A szabadságharc bukása után a Habsburg dinasztia uralta Magyarországot, sok szenvedést okozva az országnak.
1918-tól 1945-ig
A magyar nemzet sorsát tragikusra fordító I. világháború után bekövetkezett 1918-ban az őszirózsás forradalom, amely gróf Károlyi Mihály elnökletével megvetette a később Kun Béla vezette tanácshatalom alapjait.
Magyarország felett már új, mindent elpusztítani látszó viharfellegek gyülekeztek, amikor a Tanácsköztársaság idején, Szegeden a nemzet megmentésének szándékával szerveződött az ellenforradalmi kormány, amelyben Horthy Miklóst jelölték hadügyminiszternek. Kemény harcok és diplomáciai csatározások után 1919. szeptember 16-án Horthy Miklós bevonult Budapestre. A nemzetgyűlés miután másképp nem tudta áthidalni a IV.Károly király visszavonulásával keletkezett provizóriumot, így 1920. március 1-jén az kormányzóvá választotta Horthy Miklóst. 1920 októberében, ezúttal a magyar országgyűlésben ismét sor került a Habsburg dinasztia trónfosztásának megszavazására.
Családunk története
Családunk története úgy alakult, hogy mivel szegediek voltunk, ott ismerkedett meg apám Horthy Miklóssal, aki szintén katonai szolgálatot teljesített az I. Világháborúban.
Apám később kilépett a hadseregből, és a vasútnál helyezkedett el.
A szegedi ismertség útján tájékoztatta a hadügyminiszter urat, hogy a DAKA család IV.Béla király egyenes ági leszármazottja. Ezzel Horthy Miklós tudomására jutott, hogy nem halt ki az Árpád-ház, valamint örömmel vette azt is tudomásul, hogy apámnak éppen fia született, amivel sikerült az Árpád-ház jogutódját biztosítani.
Az első szülött fiúgyermek én voltam, aki 1919. június 25-én, Szarvason láttam meg a napvilágot.
A trianoni diktátum alapján román megszállás alá esett Nagyszentmiklós, ahol akkor laktunk, így automatikusan román állampolgárok lettünk.
Groza Péter apám jó barátja volt, és az ő segítségével kapott egy igen komoly beosztást a román vasútnál. Az ottmaradást még az is indokolta, hogy a szomszéd faluban, Ócsanádon laktak anyám nagyszülei. Apám édesapja Szegedről elmenekült a már ismert okok miatt Óbébára, ami közel van Nagyszentmiklóshoz. Tehát ezek az okok bírták rá apámat, hogy Romániában maradjunk.
Ketten vagyunk gyerekek, a nővérem: Daka Mária. Az ő ága viszi tovább az Árpád-házi dinasztiát, mivel nekem nem született gyermekem.
Groza Péter segítségével bekerültem a repülőtiszti iskolába, ahol 1940 évben, mint jó tanuló, főhadnagyként végeztem. Mégsem vezethettem repülőt, mert magyar származású voltam, ezért csak távírász lehettem.
1940-ben Erdély hovatartozása miatt a két ország között igen feszült légkör uralkodott, és akkor minden jel arra mutatott, hogy háború lesz. Ezért én akkor úgy határoztam, hogy átjövök Magyarországra.
1940. december 4-én behívót kaptam a Magyar Hadseregbe. Eltitkoltam a román tisztiiskolán szerzett rendfokozatomat, és így mint újoncot szereltek fel a Légvédelmi Tüzérosztály fényszórós századába. A főiskolán szerzett korábbi katonai tapasztalatokat hasznosítva gyorsan lépkedtem előre a ranglétrán. Műszaki műmester, félszakasz parancsnok, majd később ezred műszaki műmester hadnagy lettem. A műmesterek a fényszórók javításával foglalkoztak.
Ez idő alatt Szolnok város védelmével volt a 105. Légvédelmi Tüzérosztály megbízva. Én a fényszóró századnál teljesítettem szolgálatot, mint műmester. Egy közelgő, Szolnokra irányuló nagy bombázásról értesítettek. Én javasoltam, hogy ne a város körül állítsuk fel a fényszórókat, hanem a tanyák körül, mert így elterelhetjük a repülőket, és megmenthetjük a város lakosságát a pusztulástól. A tervem végeredményben sikerült, Szolnokon csak a vasútállomást bombázták. A szolnoki Tisza-hidat úgy mentettem meg, hogy halászhálókat rakattam a tetejére álcázásul. Ez a híd igen fontos objektumnak számított az utánpótlás biztosítása végett a vasúti szállításban. Kimagasló haditettemért megkaptam a Tűzkereszt kitüntetést, ami révén ismét Horthy Miklós látókörébe kerültem.
Megkoronázásom története
Ebben az időben a Svábhegyen laktam. Itt a Kalóz utca 12. szám alatti villában pihent a kormányzó úr Paula nevű leánya, mivel a tüdejével baj volt. A kormányzó úr két alkalommal is felkeresett a lakásomon, amikor a leányát látogatta. Nagy örömmel tapasztaltam, hogy figyelemmel kíséri tartózkodási helyemet, életemet.
1942-ben a kormányzó úr súlyos beteg lett, és felvetődött, hogy szükség lenne egy kormányzó helyettesre. Sok jelölt közül nagy csatározások után ifjú Horthy Istvánt választották meg kormányzó helyettessé. (A jelöltek között volt Albert főherceg, mint németbarát, és sok más hazai politikus.) Ifjú Horthy István máig tisztázatlan, tragikus körülmények között, 1942. augusztus 20-án lelte halálát a fronton, a Don melletti Ilovszkoje repülőtér közelében. A temetése után ismét elindult a harc, hogy ki legyen a kormányzó helyettes. Felvetődött Horthy Miklós unokájának jelölése is, aki akkor 2 éves volt. Albert főherceg - más politikusok mellett - ismét megpályázta a címet. A jelölési harc 1944-ig elhúzódott.
1944. május végén őrparancsnok voltam a műszaki tiszti iskolán. A helyőrségről parancsot kaptam, hogy mindenkit vezényeljek le az óvóhelyre, mert szőnyegbombázás lesz. Az iskola parancsnoka Ács vezérőrnagy úr volt, aki a kormányzó úr legjobb barátjaként volt ismert. Ő volt az a tüzér százados 1919-ben, aki a kormányzó úr parancsára Biatorbágyon a vasúti sínekre felállított ágyúkkal várta a királyi vonatot, ami Tihanyból hozta IV.Károlyt, hogy Budapesten elfoglalja a trónt. Az ellenállás eredményes volt. IV.Károly király védőőrizet mellett Tihanyba való visszatérésre kényszerült, ahonnan az Antant száműzetésre ítélte...
A pusztító erejű légitámadás előtti percekben a tiszti iskola nagy előadótermében Ács vezérőrnagy úr éppen előadást tartott, és a táblára írt, amikor én benyitottam, és jelentettem a helyőrség parancsát, hogy mindenki azonnal siessen az óvóhelyre. Ő csak magyarázott tovább, és emiatt a hallgatók is a helyükön maradtak. Ekkor én odamentem, felkaptam, és szaladtam le vele a pincébe, a hallgatók meg utánunk. (Szerencsére vékony kis ember volt.)
Tiszteletlenségnek tűnő, kíméletlen intézkedésemmel megmentettem 400 utánpótlásra jelölt műszaki tisztjelölt, műmester, fegyver-, és lövegmester életét.
Másnap beidéztek kihallgatásra a kormányzó úr elé. Lejelentkezés után megkérdezte a kormányzó úr: "Édes fiam, tudod-e hogy miért vagy itt?" Azt válaszoltam, hogy igen, mivel "felségsértést" követtem el. Erre a kormányzó úr elnevette magát.
(A kormányzó úr június 18-án tartotta a születésnapját, én meg június 25-én. Ez a kihallgatás a két időpont között volt.)
"Édes fiam, a cselekedeteddel egy igen nagy hőstettet követtél el, és ez méltányolja a "büntetésedet". Megkapod a "Horthy Miklós Érdemrend arany fokozatát karddal és zászlóval ékesítve", és "mellékbüntetésül" június 25-e után Ács vezérőrnagy úr Bécsbe kísér a Wehrmacht "Titkos Fegyverek" műszaki törzstiszti továbbképzésére."
25. születésnapomon, 1944. június 25-én történt
Kormányzó úr elrendelte, hogy 1944. június 25-én délelőtt 10 órakor díszruhában Ács vezérőrnagy úr felvezessen a budai várba, a kormányzó úr rezidenciájába.
A terembe lépve azt láttam, hogy a kormányzó úr hadsegédje, az admirális úr, a miniszterelnök, magyar miniszterek, a német kormány képviselője (civil ruhában), Serédi Jusztinián hercegprímás bíboros úr, és még pár, számomra ismeretlen méltóság vannak jelen. A lejelentkezés után a kormányzó úr közölte velem, hogy ami itt ebben a helyiségben történni fog, az lesz életem legszebb születésnapi ajándéka.
Ez után felszólította a jelenlévőket, hogy esküdjenek meg, hogy amit látni fognak, az titokban marad, semmilyen körülmények között sem szivároghat ki. Az eskü után a kormányzó úr a következőket mondta:
"A világháború felé haladunk, még nem dőlt el a vége, és hogy ki lesz a győztes. Ha netán elveszítjük a háborút, akkor az ellenségnek az első dolga lesz, hogy lefoglalják a koronázási felszereléseket.
Ezért, mint kormányzó, a kormányzó helyettes választás körül kialakult vitákat lezárva úgy határoztam, a német kormány engedélyét kérem (1944. március 18-tól a német hadsereg megszállta Magyarországot), hogy a Szent Korona egy Árpád-házi főherceg fejére hivatalosan helyeztessen. Ezzel megoldódik a Kormányzó helyettesi választás és egyben Árpád-házi I. József király megkoronázása."
A koronát a kormányzó úr átadta a bíboros úrnak, azzal, hogy a fejemre helyezze.
Egy imazsámolyra kellett letérdelnem. A ceremónia azzal végződött, hogy a bíboros úr a fejemre helyezte a koronát, és megáldott.
A ceremónia után a kormányzó úr így szólt:
"Hála Istennek, hogy ez a vágyam teljesült. Ezennel gratulálok, fiam, és soha el ne feledd, hogy magyar vagy!"
A civil ruhás hozzám lépett, és német nyelven azt mondta:
"Felség, sok szerencsét, sok boldogságot, és igazsággal lássa el a magyar népet."
A bíboros úr annyit mondott:
"Isten áldásával vezéreld a magyar népet sok szerencsével."
Mindenki jókívánsággal látott el.
Ezt követően átmentünk a királyi palotába, és ott a trónteremben folytatódott a ceremónia.
Nekem bele kellett ülni az ott elhelyezett trónszékbe, és ezután a bíboros úr is megáldott. A korona egész idő alatt a fejemen volt.
A trónszék ülő része aranyozott sújtású dísszel volt körül fonva. Egy aranyszálat észrevétlenül leszakítottam, még ma is őrzöm. A trónszék a háború alatt eltűnt, ez az aranyszál maradt belőle.
A szertartás végeztével visszavonultunk a kormányzó úr rezidenciájába, ahol Serédi bíboros úr a Szent Koronát a fejemről levette, és a kormányzó úrnak átadta.
Ezek után megtörtént a magas rangú vendégek elbúcsúztatása.
(Előttem világos volt, hogy a koronázás azért lett titoktartás esküjének terhe alatt levezetve, mert Hitler attól tartott, hogy ha az osztrákok hírét veszik a megtörtént koronázásnak, veszélybe kerülhet az út és utánpótlási vonal a már akkor közeli orosz frontra.)
Végül a kormányzó úr elrendelte, hogy másnap útra készen, Ács vezérőrnagy úrral együtt jelenjünk meg.
Másnap az úti papírokat Ács vezérőrnagy úr átvette. A kormányzó úr azzal búcsúzott tőlem:
"Őrnagy úr, soha ne feledd azt, hogy magyar vagy! Fiam, Isten kísérjen szerencsével!"
Megölelt, és kezet nyújtott.
Én mindent megköszöntem, majd tisztelegtünk, és távoztunk. Őrnaggyá azért léptetett elő, mert az iskola törzstiszteknek létesült. (Ács vezérőrnagy úr az átvett papírokat zárt, lepecsételt borítékban az iskola vezetőinek átadta, én sajnos nem kaptam példányt belőle.)
Az iskolában soha nem a nevemen szólítottak, hanem "Der Ungar" volt a megszólításom. Az iskola olyan titkos volt, hogy mellém volt vezényelve egy törzsőrmester. Feladata volt az állandó felügyelet, hogy ne tudjak telefonálni, levelet írni, vagy bárki kívülállóval érintkezni, beszélni. A városba is minden esetben elkísért. Közvetlenül az én szállásom mellett volt az ő szobája is.
Az iskolát kitűnően végeztem, ami után előléptettek Wermacht őrnaggyá.
1944 decemberében jöttem haza. Kaptam egy zárt borítékot, amit december 23-án a honvédelmi miniszter úrnak kellett volna átadnom, de Budán, a Bécsi úton a téglagyárnál az oroszok elfogtak. Mivel német menlevelem volt, és magyar tiszti egyenruhában voltam, átadtak a politikai katonai szervezetnek, a G.P.U. részlegnek. Amikor átkutattak, megtalálták a borítékot. Felbontották, és akkor látták, hogy honnan jöttem. A papíron egy számomra ismeretlen név szerepelt. Kérdezték, hogy ki az, de nem tudtam megmondani. Később rájöttem, hogy az én álnevem volt, amit a hírszerzők megtévesztése végett kaptam.
A háború után
Győrbe vittek, és fogdába vetettek. Hat hónapon át kínoztak, hogy áruljam el az iskolán megismert titkokat, de semmit nem mondtam nekik. A kihallgatáson jelenlévő tolmácsnő, aki besszarábiai származású orosz G.P.U. százados volt, közölte velem, hogy agyonlőnek. Kétségbeesésemben öngyilkosságot akartam elkövetni, és a bal kezemen az eret elvágtam... Orvosi kezelésem idején a tolmácsnő megsajnált (szerelmes lett belém), és megszervezte a menekülésemet a biztos halálból.
Az oroszok hat hónapos fogsága után - ahonnan kalandos körülmények között hála Istennek sikerült megszöknöm - a magyar hatóságoknál jelentkeznem kellett.
A jelentkezéskor hivatásos őrmesterként szerepeltettem magam. 1947-ben leszereltek, mint "idegen személyt", ezért többé nem hívtak be szolgálatba. A háború alatt a koronázási ceremónia levezetésénél szereplő személyek egy része meghalt, másik része disszidált. Így tudtam titkomat a mai napig megtartani.
Mindvégig nagyon féltem, hogy életem féltve őrzött titkára fény derül.
1946-ban Budán, a Szilágyi Erzsébet fasoron, a Körszálló előtt megszólított valaki: "Fenség!" Először majd' frászt kaptam, majd felismertem Ács vezérőrnagy urat, akinek megmentettem az életét. Már teljesen megtört állapotban volt. Beszélgettünk egy keveset, majd elváltunk. Többé nem találkoztam vele.
A hadseregből való leszerelést követően iparengedélyt váltottam villanyszerelésre, majd 7 év működés után államosítottak. Ezután, mint műszaki előadó helyezkedtem el. Nagyon sokáig megfigyelés alatt voltam.
Éppen nyugdíjba mentem, amikor az első feleségem meghalt. Meizner Ilonának hívták, 25 évig éltünk együtt. Született hercegnő volt, mivel Mog tábornok és Napóleon húgának a leszármazottja volt. Pécs mellett telepedtek le az övéi, és a Meizner nevet vették fel. Született 1923. 04. 02-án, elhunyt 1978. 07. 10-én.
Második feleségem Csivincsih Jolán nemzetes asszony 1935. 01. 20-án született Füzesabonyban, aki 27 év házasság után 2006. 12. 23-án hunyt el.
Így 91 évesen egyedül élek, leszármazott nélkül.
Visszapillantok a múltba, az 1944-es évre
1.) 1944 évben udvaroltam Szeleczky Zita színművésznőnek. Én 1944. december 23-án Győrben orosz fogságba estem, a színművésznő pedig politikai rágalmak miatt disszidálni kényszerült, így kapcsolatunk megszakadt. A színművésznő Jimmy Carter elnök úr családjának bennfentes tagja lett. Sokszor említette az elnöknek, hogy nem halt ki az Árpád-ház (rám gondolt). Amikor Carter elnök úr Vácon felavatta az általuk épített 10 humanitárius házat, meghívott egy beszélgetésre (le is vagyok fényképezve a feleségével.)
Amikor elváltunk, azt mondta: "A koronázási jelvényeket visszaadtam magára való tekintettel, és a kormány kérésére. Ön harcoljon, hogy a fejére kapja."
Én azt válaszoltam, hogy királyság már nem lesz Magyarországon.
Szívélyesen elbúcsúztunk egymástól.
Ezeket azért adtam közre, mert mindenkinek tudnia kell, hogy Szeleczky Zitának sok érdeme volt abban, hogy a Szent Korona a többi koronázási jelvénnyel együtt visszakerült hazánkba.
2.) Apám és Horthy Miklós szegedi találkozása döntötte el a később, 1944-ben történő megkoronázásomat. Ezen találkozáson egyikük sem sejtette, hogy az országban IV. Béla végakarata valósul meg azzal, hogy az ő leszármazottja lesz az utolsó Árpád-házi Király, és Kormányzó helyettes.
Kitüntetések a fentiekben már részletesen leírt hőstettek alapján:
1940: Délvidék és Erdély bevonulási emlékérem - Tűzkereszt
1944:: Horthy Miklós Érdemrend arany fokozata karddal és zászlóval ékesítve
1980:: 6500 katona sírhely felkutatásáért kaptam elismeréseket:
Angol: A Szent György Lovagrend egyik magas rangú tagja az angol királynő megbízásából Szent István királyunk kardjával a Lovagrend tagjává avatott.
Magyar: A Honvédelmi Miniszter a Honvédelemért alapított érdemrend ezüst fokozatát adományozta részemre.
Német: Németország legmagasabb kitüntetését, a "Theodor Heuss" kitüntetést Horst Köhler német államfő nyújtotta át, ünnepélyes külsőségek között.
Vatikáni: A Szentszék legmagasabb elismerését II.János Pál Pápa személyesen adta át részemre.
Munkám elismeréséül a Szent György Lovagrend Tiszti Kereszt birtokosa lettem. Saját jogon avattak vitézzé a II. világháborúban tanúsított tevékenységem miatt a Történelmi Vitézi Rendbe:
2006. évben a Történelmi Vitézi Rend Ezüst Érdemkeresztjét vehettem át,
2008.. évben megkaptam a Történelmi Vitézi Rend Arany Érdemkeresztjét is.
Magas szintű elismerések
Az Angol Királynő Őfelségétől
Rainer Monacói Hercegtől
Groza Pétertől
XVI. Gusztáv svéd királytól
II. János Pál pápától
Helmut Kohl német kancellártól
Lech Walesa lengyel elnöktől
Életem legmagasabb megtiszteltetése
II. János Pál pápa elrendelte, hogy ősanyám, Boldog Jolán, Kinga és Hedvig szentek relikviáit a lengyel bíboros hozza el
Lélekemelő és megható jelenet volt (fotó tanúskodik róla), amikor a bíboros úr az ősanyám relikviáit tartalmazó díszdobozt átadta, és én 750 év után azt a kezemben tarthattam.
Ma is megtekinthetők Egerben a Dobó téri Minorita templomban, ez a kép a helyszínen készült:
Életem fent megfogalmazott legfontosabb eseményei korántsem a teljesség igényével készültek. Mégis igyekszem az utókor számára közreadni a sok keménységet és bátorságot igénylő cselekedeteim hosszú sorát, amely harcos életemnek adott és ma is ad értelmet.
Daka József családjában apáról fiúra szállt a titok. Az idős férfi 40 éves korában tudta meg, hogy gyökerei IV. Béla királyig nyúlnak vissza.
A nyolcvanas évei végén járó alacsony, vékony férfi Szarvason született Daka József néven. Kérésére a Magyar Köztársaság belügyminisztere négy éve engedélyezte számára, hogy felvegye az Árpád-házi nevet. - Családfám gyökerei ugyanis IV. Béla királyig nyúlnak vissza - magyarázza a váltást azxxx élő nyugdíjas. - Az uralkodó lányának, Boldog Jolánnak az ágához tartozunk. A szép királylányt annak idején feleségül kérte a mongol Kadam kán. A család magyarországi leszármazottai Daka néven 750 évig Szegeden éltek titokban, bizonyos okok miatt nem volt tanácsos nyilvánosságra hozniuk a rokoni szálakat. Ezekről a mindenkori családfő csak a halálos ágyán beszélt a legidősebb fiának.
Daka József 40 éves volt, amikor apja élete utolsó órájában megosztotta vele a származásukkal kapcsolatos titkot. Akkor kezdett el "kutakodni" a családi örökségben talált régi iratok között. - Olyan kincsekre leltem, amelyek meghatározták a további életemet - meséli a lakásán őrzött értékes relikviák között. - Az egyik legbecsesebb az 1848-ban kiadott Nemzeti dal egyik eredeti nyomdai példánya, amelyet P. S. aláírással maga a költő ajándékozott üknagyapámnak. A szóban forgó férfi Daka Ferenc, aki Kossuth Lajos titkos tanácsosa, s Petőfi Sándor közeli ismerőse volt. Így került hozzá a mára megsárgult lap, amelyen jól olvasható a megfakult pár szó és a névjegy. A másik féltve őrzött irat Leininger grófnak az aradi börtönben papírra vetett búcsúlevele, amit kivégzése előtt írt a feleségéhez és a gyermekeihez.
Ezek a korabeli emlékek késztettek arra, hogy gyűjteni kezdjem a történelmi személyiségekkel és hírességekkel kapcsolatos tárgyakat, illetve az aláírásaikat - idézi fel a hosszú évtizedek óta űzött hobbi kezdetét.
Az időközben lovaggá ütött Daka József gyűjteménye tízezer autogramra rúg. S még nem említettük gazdag könyvtárát, s azokat a régi tárgyakat, amelyek különböző uralkodóktól, neves művészektől, íróktól kerültek a birtokába. A hírességek - számos esetben a fényképükkel együtt dokumentált - aláírását korábban hat éven át közszemlére tette, ám állami támogatás híján be kellett zárnia a magánerőből fenntartott múzeumát. Pedig volt mit látni az érdeklődőknek. A tematikusan rendezett kartonokon ott díszeleg a dalai láma, avagy Gusztáv svéd király eredeti szignója. A gyűjtő külön büszke rá, hogy zömüket személyes találkozáskor sikerült megszereznie. Ott van az a különálló lap, amelyen a fénykép alatt ez áll: "Johanus Paulus II. ''96. IX. 6.".
- Az előző pápával Pannonhalmán találkoztam. Amikor megemlítettem neki Árpád-házi gyökereimet, a szent gyűrűt a homlokomhoz nyomta. Ez a gesztus mint a történelmi ág leszármazottját illetett meg - említi.
Daka József német, francia és román nyelvtudása révén minden hírességet becserkészett.
Honthy Hanna, Kodály Zoltán, Gobbi Hilda, Bessenyei Ferenc, Hofi Géza szignója mellett őrzi Yehudi Menuhin, Kocsis Albert, Ruzicskay György, Ék Sándor, Stróbl Alajos, Csók István, Czóbel Béla, az írók közül Tersánszky Józsi Jenő, Sőtér István, Apor Elemér, Illyés Gyula, Koós Károly, Moldova György eredeti kézjegyét. Hasonlóan értékes lap az is, amit az első szabadon választott kormány megalakulásakor íratott alá a politikusokkal. Így Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel és az akkori miniszterekkel. Számos lap külföldi politikusok aláírását őrzi, mint Jimmy Carterét vagy az idősebb George Bush elnökét. De megvan Ronald Reagan, Helmuth Kohl és dr. Habsburg Ottó aláírása is, mint a híres londoni 6:3-as labdarúgó-mérkőzés angol és magyar csapatának a tagjaié, vagy az első szívátültetést végző Bernard professzoré. - Ahogy korosodom, úgy foglalkoztat mind jobban a gyűjtemény sorsa - mutat körbe Daka József. - Miután nincs leszármazottam, arra gondoltam, hogy felajánlom a Dobó István Vármúzeumnak, vagy annak, aki fantáziát lát benne. Még nem kapott megnyugtató választ, pedig érdemes lenne közkinccsé tenni ezeket az értékeket.
Több ezer ismeretlen katona sírját kutatta fel Daka József kegyeleti gyűjtőmunkát is végzett. Az egri borkombinát évtizedekkel ezelőtti bővítésekor 12 ismeretlen német katona maradványaira bukkantak. Akkor készítette, s juttatta el az első listát a németországi Hasselbe, ahol a világháborúban elesettek után kutatnak. Később Szihalmon, Makláron, Poroszlón, Pétervásárán, Hevesen, Gyöngyösön, Karácsondon, Aldebrőn rögzítette a térségben jel nélkül elhantolt több ezer német, orosz, román és szerb katonák nyughelyét. Az azonosított földi maradványokat átadták a családnak, a többi a budaörsi katonai temetőbe került. Tevékenységéért megkapta az első német államelnökről, Theodor Heuss-ról elnevezett kitüntető medált.
Szilvás István
Előadás: Univerzum Klub, Eger, 2008.március 18, kedd, 18 óra.
Link
Képek az előadásról:
Nem elérhetők
Fotók: Egri Univerzum Klub (köszönjük)
Mint előző
Az Egri Univerzum Klubról:
Az egri Univerzum Klub 1995 végén alakult. Kezdetben Heves Megyei Ufó Klub, majd Agria Ufó Klub volt a nevünk, de sohasem csak az ufók voltak terítéken, hiszen nyitott szellemiségű emberek lévén foglalkoztunk minden más megmagyarázatlan jelenséggel is. Ezért 2000-ben felvettük az Univerzum Klub nevet, hogy ezzel is kifejezzük érdeklődésünk sokféleségét. Az egri Heves Megyei Civil Szolgáltató Központban van a székhelyünk bejegyezve a bíróságon. Taglétszámunk általában 40 fő körül van.
E lelkes baráti társaság havonta tart összejöveteleket, melyek mindig jó hangulatban telnek. Itt olyan témák hangzanak el, melyekről az átlagember nem is hallott, vagy ha igen, nem érdekli különösebben, mert kényelmesen elhitte a velük kapcsolatos magyarázatokat, vagy cáfolatokat. Pedig könnyen felfedezhetők ezek belső ellentmondásai, ha egy kicsit tovább gondoljuk a dolgot. Mi nem vagyunk restek alternatív válaszokon gondolkodni világunk megmagyarázatlan kérdéseivel kapcsolatban. A klub szellemisége átformálja tagjait, egy korlátoktól mentes, új világképben való gondolkodásra állított át minket.
Hozzászólások - izelitőül csak egy:
Palotás Gábor üzente 11 éve
Adjon Isten erőt egészséget, sok örömet, boldogságot, kitartást, sok sikert a nemes ügyhöz!
Én speciel nagyon örülnék, ha a sok kis királyság azaz a sok pártocska helyett végre megint a szakrális magyar apostoli királyság érvényesülhetne, de ahogy haladunk, egyre csak fogyunk, hát nem tudom, ennek mi esélye van, de istennél semmi sem lehetetlen! ha lehetünk elég sokan ahhoz, hogy kiimádkozzuk, akkor meglesz! És hát tkp már Erzsébet asszony meg Mária Natália nővér, stb által is ugye megerősítést kaptunk, hogy ha mi magyarok összefogunk, nincs ellenséges erő, amely legyőzhet minket.. hogy legyen, legyen hát erőnk és akaratunk összefogni és fogjunk össze elég sokan hogy szakrális magyar küldetésünk érvényesüljön
Link
Link
Link
Kapcsolódó hírek:
Árpád-házi Daka József bejelentette törvényes igényét a magyar trónra
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-01-23 15:30:07, kedd
|
| |
| |
A MAGYAR PÖRKÖLTET EVETT, AMIKOR AZ EURÓPAI MÉG KÖLESKÁSÁT
"Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket. Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: "eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika nincs." Ennyi. Őszinték. Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat végére. Kiszely István jeles magyarságkutató a nagy közönségsikernek örvendő előadása szerkesztett, rövidített változatát olvashatják."
HunHír
Orvosember vagyok. Soha nem akartam a magyar őstörténettel foglalkozni. Nagy alapkutatásom az volt, hogy a múltat hozzuk össze a jelennel. A csontkémia, a csontpatológia alapján a csontból meg kellett állapítani, hogy hány éves, milyen betegsége volt, milyen vércsoportba tartozott. Később a nagy mitokondriális DNS kutatást végeztük egy jelentős nemzetközi kutatócsoporttal. Amíg az egyetemen voltam, a természettudományi karon, untam magam és fölvettem a kínai szakot. Bejártam a kínai követségre: pechemre akkor éppen rossz elvtársaknak minősültek a kínaiak. Mindig azt tettem, amit nem illett tenni, mert tudtam, hogy az lesz később a jó. Amikor a kínai követségről kiléptem, megpofoztak, megrugdaltak: a végén már pizsamát, fogkefét vittem magammal, így két napig kipihentem magam. Amikor Kína nyitott a világ felé, 1967-ben kaptam egy kínai útlevelet. Eljuthattam oda, ahova európai ember mai napig sem juthat el. Azt a feltárást folytattam, amit Stein Aurélnak, 1915-ben kényszerűségből abba kellett hagynia. Azkanában találtam 1200 olyan embert, amilyenek mi vagyunk, magyarok. Ha egy biológustól azt kérdezik, hogy hol keresi a magyarság eredetét, őseit, akkor válasza egyértelmű: ott, ahol olyan emberek éltek és ma is olyanok élnek, mint mi.
Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak
A Miskolci Egyetemen történt díszdoktorrá avatásom laudációjában az állt, hogy a magyarság eredetét ott keresem, ahonnan a magyarság származik. Ne nevessenek! A magyarságeredetről szóló történelmünk politika volt! Monarchikus politika. A mai napig a magyarságnak a Monarchia politikáját és a Monarchia történelmét tanítják. Kossuthot, Széchenyit, Petőfit, Shakespearet szoktam idézni.
Most mégis egy nyurga kortársunkat idézem: "hazudtunk éjjel, hazudtunk reggel és hazudtunk este". Ennek az embernek teljesen igaza van.
Hazudtak reggel, éjjel és este. A nappalt kifelejtette. Ez a hazugság határozza meg a monarchiabeli magyar történelmet is. Kérdezgették fiatalok, hogy mit szólok Szántai Lajoshoz, mit szólok egyik-másik előadóhoz? Kérem, mindenkit szeretek, mert mindenki ugyanazt mondja, csak más-más oldalról.
Mi ma azért vagyunk itt, hogy a haza ügyeit megbeszéljük. Széchenyi azért hozta létre a Nemzeti Kaszinót, az országos kaszinót, a Nemzeti Társas Kört és a Kaposvári Kaszinót, hogy legyen egy hely, ahol a haza ügyeit megbeszélik. Azt hiszem, hogy ma Kolozsváron az Erdélyi Napló olyan hely, ahol a haza ügyeit beszélik meg. Ezért is örültem a meghívásnak, hogy a magyarság eredetéről kolozsvári közönség előtt beszéljek.
Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi
kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó
alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket.
Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: "eddig az volt a nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika nincs." Ennyi. Őszinték. Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat végére.
A Monarchia elmélete szerint őseink átkelnek az Ural-hegységen, majd ott éltek gyűjtögető, halászó életmódot. Hogy mennyi ideig, azt nem tudják. Onnan valamilyen oknál fogva őseink lemennek Levedi törzsterületére, ahol több száz évet kell tartózkodnunk. Nekünk mindent az oroszoktól, a szlávoktól kellett megtanulnunk: a mezőgazdaságot, az állattartást, a szőlőművelést. A hithű monarchikusok négy, öt, hatszáz éves ott-tartózkodást írnak. Akkor megjelennek délről a csúnya arabok, ugye, mert nekünk hátba támadt népnek kellett lenni!
(Hál` Istennek az arabok erről semmit nem tudnak. Tizennégy évet tanítottam Kairóban, meg az arab világban.)
Onnan bekényszerülnek a Kárpát-medence előterébe. Az osztrák történészek nem tudták, hogy mennyi ideig voltak ott a magyarok. Mi pontosan tudjuk: negyvenöt évig. Jöttek a csúnya besenyők, és hátba támadták a magyarok őseit, akik asszonyainkat, barmainkat hátrahagyva betódultak a Kárpát-medencébe, mert más választásuk nem volt.
Európában egyedüli népként sokasodtunk harmincszorosára
Kérem, ha a pudingnak a próbája az, hogy megeszik, a magyar őstörténetnek a próbája az, hogy ezerszáz év után harmincszorosára megsokasodva tudtunk megmaradni. Meg tudtuk tartani nyelvünket, meg tudtuk tartani élettani tulajdonságainkat, szellemi-, tárgyi kultúránkat, táncvilágunkat, mesevilágunkat, népművészetünket, hitvilágunkat.
A honfoglalás idején a mai Franciaország területén hét millió ember élt, és ma Franciaországban csak ötvennyolc millióan vannak. Kilencszeresére sem tudtak sokasodni.
Mi egy idegen világba érkeztünk. Egy más világból jövet meg tudtunk harmincszorosára sokasodni. Ezt a csodát egyetlen európai nép nem tudta megtenni.
Gondolják végig! Mi, amikor beérkeztünk Európába, idegenek voltunk és - fogadjuk már el - most is idegenek vagyunk. Minden európai nép indoeurópai: a skandináv, a francia, az angol, az ibériai, az itáliai, a görög, a szláv mind indoeurópai. Mi egy másik világból jöttünk, és ennek a kultúrának minden részét meg tudtuk tartani.
Nemrég egy etruszk temetőt dolgoztunk fel Olaszországban, utána az olasz kollégáimmal elmentünk egy pizzériába. Megkérdezi tőlem az olasz kollégám, hogy tudom-e, mi a különbség, az olaszok és a magyarok között? Valami közhelyet mondtam. Azt mondta:
“amit ön itt lát, az semmi nem olasz. Mi átvettünk mindent. Átvettük a föníciaiaktól, a görögöktől, az illíréktől, venétektől. Itt semmi nem itáliai. Itt ülünk az asztalnál. Ott a Milánói dóm. A gótikát Franciaországból vettük át. Az asztalon itt a terítő. Az első szövést a kínaiak végezték el. Itt van a paszta, a tészta, ami Itáliának a jellegzetessége. Az első tésztát Telekurgesztánban négyezer éve találták fel. Ott, ahol Önök éltek kovászt.
És mi van a Pizzában? Van tészta. Mi lepényt ettünk. Önök behozták a kovászt. Van rajta paradicsom. Közép-Amerikából vettük át. Van rajt formaggio, sajt. A szarvasmarhát, a juhot és a kecskét ott háziasították, ahonnan önök származnak. De mi mindent átvettünk, magunkévá tettük és kifejlesztettük. Önök egy sokkal magasabb kultúrából érkeztek, mint amilyen Európa kultúrája, és a történelem folyamán csak vesztettek, csak koptak, csak adtak. Kérem, önök többet adtak a világnak és Európának, mint amennyit kaptak belőle, vagy tőlük."
Olasz kollegám szavaira elgondolkoztam. Jézus Mária! Hát ez az olasz ismeri a magyar őstörténetet. Ismeri azt a csodát, amit mi véghezvittünk?
A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk
Nagyon szeretem, hogy itt vagyunk a református kollégium épületében. Nagyon szeretem a református kollégiumok könyvtárát. Török időkben a török például nem jutott fel Észak-
Magyarországra. A német választófejedelmek azt mondták, amennyiben a katolikus monarchia hozzányúl az új valláshoz, akkor vége a monarchiának.
Osztrák volt három és félmillió, a németek pedig tizenöt-tizennyolcmilliónyian. A sárospataki könyvtárban ugyanúgy megmaradt minden. Négyszázhatvan éves tankönyveket olvasok. Hál` Istennek nem katalogizálták. Nagyon vigyáznak rá, hogy ne katalogizálják, mert akkor a Széchenyi Könyvtár kiemeli, elviszi és csak kutatási engedéllyel kérhető ki.
Elolvasom a négyszázhatvan éves tankönyveket és a következő áll benne: a magyarság három hullámban jött be a Kárpát-medencébe. 361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok és 895. május 10-én, mint Árpád népe. Akikhez 1235-ben hozzáköltöznek a jászok, 1243-ban és `46-ban a kis és nagykunok. A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk. Ebből ki szokták emelni Árpád népének a vonulását és a vonulási területét. Ez a magyar őstörténet.
A hunoktól a kunokig ez a népesség belső Ázsiából hozta magával kultúráját, nyelvét. Bejött.
Ezzel szemben mit tart Európa és mit tanítanak nekünk a Monarchia gondolatában?
Attila pusztítva száguldott Európa, Ázsia és Afrika között és embervért ivott gyermekkorában és kutya szülei voltak meg szarvai. Mi a valóság? A hunokat 361-ben a római császár hívja be a Kárpát-medencébe, Meotisz vidékéről, hogy kordában tartsák a Duna-Tisza közén lévő szarmatákat és a Tiszántúlon lévő gepidákat. Attila 395-ben Tápiószentmártonban született. Meghalt 453-ban. A maradék hun elmegy Csiglemezőre, a Mezőségre és benépesíti Erdélyt. Ők a székelyek. Ezt jól tudjuk.
A magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorhoz
Kétféle történelem van. Az egyik történelmet a történész írja. De hát a történész nem miniszterelnök, nem agysebész: a történésznek mindig szüksége van a vajas-kenyerére egy kis szalámira, netán kaviárra. A történész mindig kiszolgálja az adott hatalmat. A másik oldalon van a nép, mi, akik az igaz történelmet írjuk, mert egymásnak adjuk át az ismereteket, a kódolt ismereteket a vasárnapi ebédeknél, a kukoricafosztásnál, a beszélgetéseknél.
Mit tartottak a székelyek magukról? Csaba királyfi népe! Most végeztük el a nagy mitokondriális DNS vizsgálatot egymillió négyszázezer emberen. Kiderült: a székelyek Attila hunjainak az utódai. Rajta van a világhálón, el lehet olvasni!. Csak amíg a finnek átírták a tankönyveiket, nekünk a Science és a Nature, azaz a világ legjelentősebb tudományos folyóiratait leszedték a könyvtárpolcokról, nehogy megtudjunk belőle egyet, s mást. Nem én tettem a világhálóra a mitokondriális eredményeket, hogy a magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorokhoz, hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek. Nem én tettem a világhálóra, mert ha én teszem, akkor azt mondják, hogy Kiszelyi István soviniszta, nacionalista, újabban meg azt mondják, hogy fasiszta vagy antiszemita vagyok.
Ez a szlogen, ha az ember magyar akar lenni saját hazájában. Ne beszéljünk mellé!
Valahova tartozni kell! Mi ide tartozunk, ezt vállaltuk és vállaljuk.
Széchenyi írta a naplójában: “minden mag, amit elvetek, ki fog kelni. De úgy kell tennem, mintha idegen kertész művelné azt, mert engem nem szeretnek az emberek". Ezt a részt soha le nem fordították a naplójából. Széchenyi németül írta a naplóját. Történészválogatások jelennek meg: hogy jön ahhoz a történész, hogy az én történelmemből, az egyik legnagyobb magyar ember írásából ő válogasson?! Bocsánat, nem vagyok én amnéziás! El tudom olvasni és meg tudom érteni. A genetikai eredményeket az utrechti, a varsói rektor és a német akadémia elnöke tette a világhálóra tudatosan. Őrájuk nem lehet ráfogni, hogy fasiszták és antiszemiták.
Attila, az első évezred legnagyobb embere
Csodálatos imakönyvet nyomtatott a katolikus egyház a katonai tisztképzősök számára. Nem kenetteljes imakönyvet. Pont olyant, hogy befér a mellény bal zsebébe. Széchenyinek az imája van benne, az aradi 13-nak a kivégzés előtti imája és Rákóczi Ferencnek az imája. Az utolsó oldalon egy mondat szerepel vastag betűvel arról, hogy végszükség esetén, mielőtt meghal, mit imádkozzon a kiskatona.
Egy ismerős katonatiszt, amikor hazajött, azzal fogadott: most volt kinn New York-ban és hozott egy könyvet. A könyv címe: Attila, hun király uralkodásának a titka. Odaát kötelező tankönyv a katonatiszteknek és a közgazdasági hallgatóknak. Sikerkönyv, hárommillió példányban kelt el. Előszavában a mostani elnök Bush, Bill Clinton, a Chrysler gyár, a Ford gyár igazgatói, a szenátorok beírták, hogy ennek a szellemében uralkodtam, vezettem, ahogyan Attila hun király uralkodott.
Megjelent a U.S. News-nak egy különszáma a világ tíz legnagyobb uralkodójáról: az időszámítás utáni századokból csak Nagy Károly és Attila szerepel.
Nálunk azt tanítják, hogy Attila csatát vesztett. Soha nem vesztett csatát Catalaunumnál! Azt mondta Aëtiusnak, a lovastiszt barátjának (mert Attila Aquileiában és Rómában nevelkedett), hogy: “te is vesztenél tizenkétezer embert, én is vesztenék. Ne ütközzünk meg!" És nem azért nem támadta és nem égette fel Rómát, mert félt a pestistől, hanem mert “te jöttél ki, Róma püspöke, aki apám lehetnél, és te kértél engem."
Az első évezred legnagyobb embere volt.
Most építjük vissza Tápiószentmártonban a palotáját. Priscos Rhetor pontosan leírja. Amúgy megdöbbentő a kerítése, a székely kapu, a nagykapu, a kiskapu, a galambdúc, minden. Most ötmilliárdba kerül, meg van a pénzünk: magyar beruházó, ha értelmét látja, akkor ad pénzt. Kocsi Jánossal, a tápiószentmártoni Kincsem Park tulajdonosával közösen építjük. Idén kezdjük, jövőre kész.
Háromezer éves magyar szakácskönyv
A kásaevő európaiaknak megmutatjuk a kultúránkat! Azért mondom kásaevő európaiaknak, mert a következő könyvem az Eleink lakomája címmel jelenik, meg. Sikerült fondorlatos módon megszerezni Belső-Ázsiából száz, háromezer éves hun receptet. A világ első szakácskönyvét. Az újgúrok mentették meg hun írással. Akkor, amikor Európa még köleskását evett, mi már tíz fűszerrel készítettük a kenget, a pörköltet és a takenget, a gulyást, valamint a csörögét és az öhömöt.
Először angolul adjuk ki, hogy a kásaevők megismerjék a kultúránkat. Utána magyarul.
Kérem, a magyar ember nem ért a propagandához. A magyar ember túl szerény, befelé él, nagyon örül, de nem ért ahhoz, hogyan kell magát tálalnia. Meg kellene tanulnunk, de nem tudjuk. Nincs belénk kódolva a seft, az üzlet, a dizájn, a biznisz. Ezek nincsenek belénk kódolva.
A következők az avarok, 568-ban jönnek be. Ugyanabból a törzsszövetségből szakadnak ki, amelyből az őseink. Ugyanolyan kinézésűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az írásuk. Ugye az írással, a rovásírással nem volt szabad foglalkozni. Az székelyderzsi, meg a többi csodálatos ősi írásunkat levakarták. Nem volt szabad a tizenkilencedik században propagálni! Elolvastuk a szarvasi tűtartót. Először odaadtuk a Magyar Tudományos Akadémiának, annak az akadémiának, amelyben a magyar betűszót már csak idézőjelbe teszem. A tudományost is idézőjelbe teszem... Ilyen-olyan akadémia, de se magyar, se tudományos. Én huszonhét évet szolgáltam a "Magyar" "Tudományos" Akadémiát és 2000-ben otthagytam. Azt mondtam: nem óhajtok egy olyan testületben lenni, amely hazudik, reggel, éjjel, este. Nem óhajtok őstörténetben irányelveket és a Petőfi-ügyben hazugságokat mondani. Én olyat akarok tanítani, ami igaz.
Az avarok után, ugyanabból a második türk törzsszövetségből bejön Árpád népe. Kiszakadunk a második türk törzsszövetségből a negyedik század legelején. Onnan bemegyünk Közép-Ázsiába, arra a területre, amelynek a nevét sem volt szabad kiejteni:Turán. Aki a turáni magyarságról beszélt, az már megint mindenféle -ista volt. Ugyanis Turánban a szobdok, a bahtriaiak, a horejzmiek, délről a perzsák lejegyezték a kultúránkat, leírták az öntözéses gazdálkodásunkat, leírták a kereskedelmünket, leírták a hangszereinket.
Ezzel szemben a Monarchia történészeinek felfogásában nekünk űzött, hajtott, gyűjtögető, halászó népnek kellett lenni!
Nekünk gyűjtögető, halászgató népnek kellett lennünk
Tolsztoj szovjet akadémikus írt egy könyvet 1973-ban Az ősi Chorezm címmel. Leírta a magyarok öntözéses gazdálkodását. Megjelent magyarul, de hamar betiltották, bezúzták, indexre tették (az én példányomat persze nem). Leírta, amit nem volt szabad, mert nekünk gyűjtögető, halászó népnek kellett lennünk.
Gondolják el történészeink magas agyi fejlettségét: mondjuk bejön félmillió ember a Kárpát-medencébe és akkor az asszonyok kimennek az erdőbe csiperkegombát gyűjtögetni és ebből etetnek félmillió embert. Nem tudom, hogyan képzelik.
De folytassuk. Turán területéről, mivel ott voltak a szobdok, bahtriaiak, a nagy birodalmak, a Horezmi Birodalom, átmegyünk a Kaukázus középső keleti részébe, Európa látókörébe kerülünk. Ott van Örményország, nyugatra Grúzia, délre az azeriek. Világosító Gergely, a nagy örmény szerző leírja a kultúránkat, a kereskedelmünket, a ruházatunkat. Egyetlenegy akadémikus kutatónk nem volt még Örményországban! Nem volt még a jereváni könyvtárban!
Nekem őrült barátaim vannak csak -, mert őrült emberrel érdemes barátkozni. Az egyik ilyen Ucsek Árpád. Ucsek Árpád a sztálini időkben pravoszláv térítőként, mint szerb pap térített Örményországban és most Magyarországra jött. Ő örmény ember. Elküldtem Jerevánba, hogy jegyzetelje ki, mi az, amit az örmény írók írtak rólunk. (Örményország négyezer éves királyság. Ugyanúgy Grúzia is, hihetetlen magas kultúrával rendelkező két ország. Itt van az ellentét: ugye, az újgazdag oroszok, és az ősi örmények, grúzok között.) Három oldal könyvtár-jegyzetet írt ki abból, amit az örmény szerzők a magyarokról és a hunokról írnak.
Soha egy mondatot le nem fordítottak ebből!
1860-ban Isfahánban (ez Perzsia délnyugati része, ma Iránnak hívják) előkerült egy érdekes lelet. Talán emlékeznek erre a helyre: Isfahánban dúsítanak most az irániak uránt. Ha lenne egy értelmes vezetőnk, mi is dúsíthatnánk. Európa leggazdagabb uránbányája Pécs mellett van. Mennyire megijednének a környező országok attól, hogy Magyarország dúsít. Erre fel bezárták az uránbányánkat. Nos: találtak Isfahánban egy ötödik századi hun-örmény szótárt és nyelvkönyvet. Ennek van egy hatodik századi másolata, a szerzetesek lemásolták Jerevánban és van egy kilencedik századi török fordítása.
Egy másik barátom, Detre Csaba húsz évig dolgozott Iránban, Perzsiában. Csaba nem a piacra járt, és nem a nőket hajtotta, hanem beült a pravoszláv könyvtárba és kiírta a hun-örmény szótárt. Benne van a teljes magyar nyelvtan, és benne van a teljes magyar szókincs, a 2500 alapvető szavunk. Ugye, 163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Ebből két évvel ezelőtt Csomakőrösön megjelentettek néhány oldalt az őstörténeti napok keretében.
Na, ott vagyunk a Kaukázus közepében, bekerülünk Európa látókörébe, mert Arménia és Grúzia már nagy európai királyság. De mivel nem tudunk a három nagy, örmény, grúz és azeri birodalom miatt tovább sokasodni, fölmegyünk Magna Hungaria területére. Ahonnan a monarchikus őstörténet indítja az őstörténetet. Ötven évet tartózkodunk ezen a területen.
Ekkor vettük át ezt a százhatvanhárom finnugor szót.
Hát ötven év alatt mi is átvettünk százhatvanhárom szót az angolból: flopy, meg disc, meg winchester...
Kiszely István: a magyar pörköltet evett, amikor az európai még köleskását
Link
Magyarság eredete: Dr.Bakay Kornél professzor
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-01-14 12:15:21, vasárnap
|
| |
| |
ÁRPÁD-HÁZI SOROZATGYILKOSSÁG?
"Oh adj, oh adj nekem
Hűs cseppet, hű csehem!"
"Itt a kehely, igyál,
Uram, László király.
Enyhít... mikép a sír"
E közismert sorokkal sugallta Arany János, hogy az 1457-ben alig 18 esztendősen elhunyt uralkodó, V. László inkább lett mérgezés áldozata, mintsem hogy természetes halált halt volna. Ezt a kortársak és az utókor által is széles körben elfogadott nézetet a történelemtudomány az elhunyt földi maradványainak vizsgálata alapján egyértelműen cáfolni tudta: az ifjú király a leukémiához hasonlatos, rákos betegségben hunyt el.
"Manapság sokan hisznek abban, hogy a magyar királyok, akik 1526-ig uralkodtak, kevés kivételtől eltekintve, valamennyien gyilkosság áldozatai lettek, életüknek egy széles összeesküvés vetett véget. Ezt az elképzelést Grandpierre Kolozsvári Endre vetette papírra, aki az 1991-ben megjelent Magyarok Titkos Története. Királygyilkosságok. Hogyan haltak meg a magyar királyok? című könyvében nem kevesebbet állított, hogy ez az összeesküvés valahonnan kívülről irányítva azon munkálkodott, hogy a Habsburg-ház kerüljön trónra, de rajtuk kívül természetesen a katolikus egyházat is a vádlottak padjára ültette.
Szinte minden egyes magyar királyról szóló Wikipedia oldalon ott találhatjuk a hivatkozást Grandpierre Kolozsvári Endre könyvére, amelyet más helyeken a magyar történelembe való külső beavatkozás kétségbevonhatatlan bizonyítékaként szoktak felhozni. Állításait részben az uralkodói évszámokra alapozza, szerinte ugyanis tény, hogy az Árpád-házi, majd a vegyesházi királyok uralkodása sokkal rövidebb ideig tartott, mint a Habsburg-házé, és az egyes dinasztiák uralkodóinak átlagéletkora között is jelentős eltérés van a Habsburgok javára. Legalábbis a számok alapján, a krónikások tudósításait e tekintetben, legalábbis műve bevezetőjében, nem vette figyelembe. Ő maga a hosszabb és rövidebb uralkodások váltakozását gyorsuló és lassuló ritmusoknak nevezte, és azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy elképzelése csak a számokon alapul, nem befolyásolta semmilyen ideológia.
Grandpierre Kolozsvári Endre könyvének borítója (Forrás: grandpierre.hu)
Vizsgálatának végeredménye nem is lehetett kérdéses, megállapította, hogy a Habsburgok magasabb életkort éltek meg, és tovább is uralkodtak, mint az őket megelőző dinasztiák. Mindez azt is jelenti az ő szemszögéből, hogy az általa felvázolt nemzetközi összeesküvés a magyar királyok ellen nemcsak hagymázas fantázia, hanem a matematika kérlelhetetlen szűrőjén átszivárgó valóság.
Ebben az írásban azt fogjuk megvizsgálni, hogy az Árpád-házi királyokra csakugyan igaz-e az állítás, hogy rövidebb ideig uralkodtak és korábban is haltak meg, illetve ennek lehet-e más magyarázata, mint egy gigantikus, nemzeteken és történelmi korokon átívelő összeesküvés. Egyúttal pedig megtesszük azt, amit Grandpierre Endre elmulasztott: összehasonlítjuk más dinasztiákkal az így nyert adatokat.
Ha már a számokról van szó, amelyekre annyit hivatkozik, meg kell állapítanunk, hogy Grandpierre Endre sajnos gyakran módosította a magyar uralkodók életkorát úgy, hogy az a számára kedvezőbb végeredményt hozza ki. Az Árpád-házi királyok esetén az alábbiaknál követett el kisebb-nagyobb ,,tévedést": (Az adatokat Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpádok. Fejedelmek és királyok. című munkájából, valamint a Korai Magyar Történeti lexikonból vettük).
I. (Szent) István: Grandpierre 986-ra teszi a születését, ugyanis a táblázatában Istvánt 52 évesnek tünteti fel a halálakor. Ez azonban szinte teljesen kizárt, a Képes Krónika 969-et jelöl meg születési évként, amelyet több történész is túl korainak vél, ám ha figyelembe vesszük, hogy Istvánt 997-ben, Koppány lázadásakor övezték fel karddal, ami 16-18 éves kort feltételez. Vagyis Grandpierre Endre egyszerűen levont legalább hat évet első királyunk életkorából.
I. András: Grandpierre Endre 40 évesnek tünteti fel az 1060-ban elhunyt királyt, öt évet lecsípve a valószínű életkorából.
I. Béla: András öccse sem járt jobban, 41 évet írt a táblázatába az uralkodó neve mellé, apróbb probléma, hogy a történeti adatok szerint 1020-ig legkésőbb meg kellett születnie. A történészek becslései szerint Béla 43 és 48 éves kor között lehetett a halálakor, így Grandpierre Endre legalább három évet itt is megspórolt.
I. Géza: Az 1040 körül született uralkodó járt talán a legrosszabbul, Grandpierre Endre hét évet vont le a lehetséges életkorából, 30 évesnek feltüntetve őt halálakor.
I. (Szent) László: Életkora pontosan nem tudható, egyetlen adatunk biztos, hogy már élt, amikor 1048-ban apja Lengyelországba távozott. 1095-ben bekövetkezett halálakor tehát legalább 47 éves volt, és nem kizárt, hogy még ennél is korábban született. Grandpierre Endre mégis 45 esztendőre kurtította életét.
Könyves Kálmán: Az ő születési idejét megbecsülni tudjuk. I. Géza másodszor házasodott meg 1074/75-ben, Kálmán viszont az első feleségétől született. Mivel értesülünk legalább öt testvéréről is, ezért legkorábban 1070 körül születhetett, vagyis halálakor legalább 46 éves volt. Grandpierre Endre ezt a legalacsonyabb számot is négy évvel csökkentette.
Grandpierre Kolozsvári Endre (Forrás: Wikipedia)
A vélhetően nem véletlenül megrövidített életkorú Árpád-házi uralkodók mellett érvelésének másik elemébe is csúszott hiba, művének táblázatából ugyanis egyszerűen kimaradt az 1564-76 között uralkodó Habsburg Miksa. Ennek vélhetően az az oka, hogy a lassuló és gyorsuló ritmusra osztott történelmi tézisébe alaposan belerondított volna egy rövid ideig regnáló Habsburg.
A statisztika feledhetetlen bája
Az efféle számolgatással azonban több probléma van. Önmagában persze nem ördögtől való gondolat összehasonlítani az uralkodóházak elhunytjainak átlagéletkorát, azonban nem árt, ha a végeredményt nem befolyásoljuk azzal, hogy a várakozásainkhoz igazítjuk a puszta számokat. Grandpierre Endre ugyanis ezt tette velük, alkalmazva a tévesen Churchillnek tulajdonított bölcsességet a statisztikáról.
A következő probléma az általa optimálisnak nevezett uralkodási idő és életkor meghatározásával van. Grandpierre Endre 30 évben határozta meg az uralkodók optimális trónra lépési idejét, és 60 évben az optimális életkorát. A modern társadalmakban ez igaz lehet, ám egy tetszőlegesen kiválasztott középkori csoport, jelesül mondjuk az Árpád-házi királyok esetén ilyen elvárást támasztani kissé anakronisztikus. Arról nem is beszélve, hogy ezt az optimális életciklust néhány Habsburgnak sem sikerült teljesítenie.
Kun László meggyilkolása a Képes Krónikában (Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)
Az összehasonlítás is ingatag talajon áll, hiszen az köztudott, hogy az átlagéletkor a történelemben előre haladva növekszik. Mindezt számos tényező befolyásolja, elég csak az orvostudományra és a táplálkozásra utalni, de ha egy bármilyen 10-13. századi dinasztiát összevetünk egy 16-20. századi dinasztiával, nagy valószínűséggel ugyanarra az eredményre jutunk: a később regnáló dinasztia tagjai tovább éltek. Ha a Habsburg-ház uralkodóit összevetjük például az 1848 és 2017 között hatalmon volt magyar miniszterelnökökkel, akkor az átlagéletkoruk 68,06 lesz, ami magasan meghaladja az uralkodóház 55,29-es értékét. Átlagosan egy magyar miniszterelnök tehát több mint tíz évvel élt tovább, mint egy Habsburg-uralkodó, pedig előbbiek közül többeket is kivégeztek, rontva a statisztikát. Mégsem tudunk egyetlen olyan összeesküvés-elméletről, amely azt taglalná, hogy egy titkos világhatalom szándékoltan magyar politikusokra akarta volna lecserélni az osztrák uralkodókat.
Amit a számok tényleg elmondanak
Tegyük meg tehát azt, amit Grandpierre Endre elmulasztott: hasonlítsuk össze az Árpád-házi uralkodóinkat a kortárs európai dinasztiákkal. Ha igaza van, és a magyar uralkodókat szándékoltan tették el sorozatosan láb alól, akkor kétségtelenül azt kell látnunk, hogy uralkodási hossz valamint átlagéletkor terén kirívóan alacsonyan kell teljesítenie az Árpád-háznak.
Alább szedtem össze az Árpádokkal kortárs (10-13. századi) európai uralkodóházakat országok szerint. Egy-egy dinasztiát az első uralkodójától az utolsóig figyelembe vettem.
Ország (Uralkodói dinasztiák,uralkodók száma, átlagos uralkodási hossz, uralkodók elhalálozásának átlagéletkora)
Magyar Királyság (Árpádok, 1000 -
1301): 23 király, 13,09 év uralkodás, 42,39 éves kor
Angol Királyság (dán királyok, Godwin-ház, Normandiai-ház, Plantagenet ház (1016 - 1399): 19 király, 20,16 év uralkodás, 47,58 éves kor
Francia Királyság (Karoling-, Capeting-dinasztia (840-1328): 19 király, 18,07 év uralkodás, 41,81 éves kor
Szicíliai Királyság (Hauteville-ház, Hohenstauf-ház, Anjou-ház (1071 - 1282): 14 király, 15,07 év uralkodás, 40,57 éves kor
Pamplonai, majd Navarrai Királyság (Jimeno-ház, aragóniai uralkodók, champagnei uralkodók (905 - 1305): 18 király, 22,22 év uralkodás, 47,67 éves kor
Aragóniai Királyság (Jimeno-ház, Barcelonai-ház (1035 - 1410): 16 király, 23,43 év uralkodás, 49,63 éves kor
Kasztíliai Királyság (Jimeno-ház, Burgundiai-ház (1037 - 1369): 15 király, 22,13 év uralkodás, 43,87 éves kor
Portugál Királyság (Burgundiai-ház (1139-1385): 9 király, 27,33 év uralkodás, 54,22 éves kor
Cseh Királyság (Přemysl-ház (872 - 1306): 32 király, 14,58 év uralkodás, 44,58 éves kor
Lengyel Királyság (Piast-ház (963 - 1138): 12 király, 18,29 év uralkodás, 43,86 éves kor
Skót Királyság (Dunkeld-ház, Ygling-ház (1034-1290): 14 király, 18,29 év uralkodás, 43,86 éves kor
Dán Királyság (Yelling-ház, Estridsen-ház (940 - 1332): 29 király, 13,52 év uralkodás, 42,97 éves kor
Svéd Királyság (különböző dinasztiák (970 - 1250): 27 király, 10,77 év uralkodás, 35,59 éves kor
Norvég Királyság (különböző dinasztiák (870 - 1319): 40 király, 11,23 év uralkodás, 33,20 éves kor
Kijevi Nagyfejedelemség (Rurik-dinasztia (830 - 1170): 26 király, 13,08 év uralkodás, 54,77 éves kora
A táblázat rövid átfutása után is kiderül, hogy a Magyar Királyság királyai uralkodási hosszukat illetően kétségtelenül a lista hátsó felében találhatóak. Mégis Kijev, a skandináv országok, vagy a Cseh Királyság uralkodói is hasonló, vagy rövidebb uralkodási idővel bírtak. Az életkorra vonatkozó adatok terén az egymást gyakran széjjelcsapkodó viking uralkodók szintén rosszabbul teljesítettek, mint az Árpádok, de emellett Szicília és a Francia Királyság is elmondhatja magáról ugyanezt.
VIII. Károly francia király (Forrás: Wikipedia) A király halálát az okozta, hogy beverte a fejét egy ajtó szemöldökfájába. Vajon ugyanaz a titkos összeesküvés végzett vele is, mint az Árpádokkal?
VIII. Károly francia király (Forrás: Wikipedia) A király halálát az okozta, hogy beverte a fejét egy ajtó szemöldökfájába. Vajon ugyanaz a titkos összeesküvés végzett vele is, mint az Árpádokkal?
Ennek alapján bátran kijelenthetjük, hogy amennyiben Grandpierre Endrének igaza van, úgy az ismeretlen és titokzatos hatalom nemcsak a magyar uralkodókkal végzett, hanem a francia, a cseh, a kijevi, a szicíliai és a skandináv királyok is megszenvedték működését. Vagy ha nem, akkor a magyar királyokon végeztek a névtelen merénylők olyan pocsék munkát, hogy Európa koronás főinek a harmada külső beavatkozás nélkül is átlagosan korábban halt meg. Legkézenfekvőbb azonban az a feltételezés, hogy Grandpierre Endre tévedett: a számok, amelyekre annyiszor hivatkozott a művében, nem őt igazolják."
"A rendszer megtesz mindent, hogy elrejtse valódi arcát, kíméletlen propagandagépezetének működését, a gazdaság megszállt területeiről és az állami erőforrásokból szerzett, hatalom-újratermelésre költött ezermilliárdok útját.
A 444 arra törekszik, hogy megmutassa a rendszer működését, a valódi arcát, a majorságokká, kastélyokká, ingatlanbirodalmakká, szuperjachtokká alakított ezermilliárdok sorsát, az államilag vezérelt karaktergyilkos médiahadjáratok anatómiáját, a társadalomra gyakorolt hatásait.
Szerintünk a független sajtónak ez a dolga
Arra kérjük önöket/titeket, hogy fizessenek/fizesstek elő, hogy dolgozhassunk tovább, és megmutathassuk, amit a hatalom el akar titkolni.
444.hu".
Link
Tényleg sorozatgyilkosság áldozatai voltak a középkori magyar királyok?
Link
Amit a 444. hu-ról azért illik tudnunk és el kell mondanom:
Grandpierre K. Endre fentieket sajnos már tudja megcáfolni, mert 20 éve már nincs közöttünk. Persze ne csodálkozzunk, mert ez az oldal mindenkit, aki nem az ö oldalukon van, azt be kell sározni. Pláne ha a múltjában sem volt kívánatos személy.
Grandpierre K. Endre magyar író, költő, gondolkodó és magyarságkutató. A Grandpierre-ek nemesi családja 1572-ben menekült Franciaországból Svájcba a Szent Bertalan éji hugenotta-mészárlás elől. Fiatal korában inkább költőként vált ismertté. A Fogadalom című versét az 1956-os forradalom során beolvasták a rádióban, míg a Magamról című költeménye az angol BBC rádió adásában szerepelt. Ifjúsági és verseskötetei nélkül hivatalosan 24 nagyobb horderejű művet (könyvet) hozott létre. Ezek közül A magyarok eredete című munkája Bakay Kornél szerint egyfajta népkönyvvé vált.
Történészként a magyar történelem azon oldalát kutatta, amivel nem igazán foglalkoztak kortársai. A MAGYAROK TITKOS TÖRTÉNETE c. könyve megjelenését 1985-ben a pártállam cenzúragépezete megakadályozta és csak a rendszerváltozás után adták ki.
A magyarságkutatás témájában publikált munkáit a fősodorbeli magyar történettudomány képviselői nem fogadt/j/ák el. Annál inkább a történelem meghamisítóéit! A ,,nemzeti ősvallás" alapjainak lerakására irányuló erőfeszítései pedig gyakorlatilag visszhangtalanok maradtak.
Ki ki döntse hát el, melyik lehet az igazabb?
"Az igazságot még akkor is el kell fogadni, ha az a magyarságnak kedvez."
- Grandpierre K. Endre.
Grandpierre K. Endre: MAGYAROK TITKOS TÖRTÉNETE KIRÁLYGYILKOSSÁGOK
HOGYAN HALTAK MEG A MAGYAR KIRÁLYOK?
Link
Grandpierre K. Endre
Link
Királyok gyilkosa, gyilkosok királya. Tényleg meggyilkolták középkori királyainkat?
Link
Mátyás király és a gyilkos füge mitosza
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-01-10 21:45:29, szerda
|
| |
| |
A KÁRPÁT MEDENCE A RÓMAI KORBAN - Pannónia meghódítása
Link
Pannónia meghódítása
A hódítás előtt Pannónia lakói kelták voltak. Kr.e. IV. században vándoroltak be, hoztak létre államot. A terület fontos Róma számára:
a Duna vonala biztosítja Itáliát
kereskedelmi útvonalak ellenőrzése
Duna, Borostyánút
Pannon törzsek ellenállásának megtörése - A területet Augustus hódította meg Kr.e. 9-ben
Pannónia provincia megszervezése
Pannónia története
Róma itt is a coloniák emelését folytatta a 2 kereskedelmi útvonal mellett Emona (Ljubljana), Savaria (Szombathely), Scarbantia (Sopron) Vindabona (Bécs), Carnuntum, Brigetio (Szőny), Aquincum
Marcus Aurelius (Kr.u. 161-180) - támadás a limes ellen - győzelem, majd béke - fellendülés időszaka, emelkedett a légiók száma, a Duna bal partján erődök emelése.
A városiasodás egyre jobban terjed, a vezetőréteg romanizálodott.
Jelentős katonai erő - katonai és politikai súlya
Felső-Pannónia helytartója.
Septimus Severus császárrá emelése. Katonaság ittléte, keleti misztérium vallások terjedése
Pannónia tartomány a 106-os kettéosztás után
Diocletianus Pannóniat négy részre osztotta
Aquincum, polgárvárosi ill. katonavárosi amfiteátrum
Aquincumi aquaeductusAquincumi helytartói palota
Contra-Aquincum rekonstrukciója, ill maradványai
A bikaölő Mithrász domborműve
Pécsi IV. századi ókeresztény Mauzóleum, amely a világörökség része
Központi hatalom gyengülése: szomszédos népek támadása, határ menti települések pusztulnak,
központiak jelentősége (Gorsium, Sopianae)
IV. század vége - gót betelepülés majd lázadás, germánok betelepedése. romanizált vezetőréteg ny. felé húzódik
Hunok megjelenése - Pannónia a hun birodalom része, hunok bukása után a keleti-gótoké lesz Római világ a VI. század elején teljesen eltűnik, a betelepülök nem tudtak mit kezdeni a városi civilizációval A hanyatlás
A római terjeszkedést más okok vezették: dák támadások, érc és sóbányák megszerzése Többszöri sikertelen kísérlet Traianus előtt
Dacia provincia létrehozása
Római hatalom megszilárdulása, úthálózat kiépítése, közigazgatás kiépítése, Sarmizegetusa a helytartói székhely, katonai táborok és városok építése (Apulum, Napoca) Ércbányászat fellendülése
Róma gazdaságát gazdagítja, Erdélyi Érchegység, a bányászat központja Ampelum Markomann-Quad támadás - Dacia is szenved (II. század vége)
III. század - gótok megjelenése a provincia nem tud védekezni. Aurelianus még visszaveri a gótokat (270). Daciát kiüríti. romanizált népesség elvándorolt
Dacia provincia
Traianus sikeres hadjáratának diadalkapuja
15 Traianus oszlopa is bemutatja sikeres hadjáratát
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-01-08 22:00:28, hétfő
|
| |
| |
HUNYADI MÁTYÁS - "AZ IGAZSÁGOS"
"Mátyás királyt a természet uralomra teremtette, mert a maga korának minden keresztényi fejedelme közül egyedül ö végzi királyi tisztjét dicsőséges tettek közepette. Nemde a mi korunkban élt Mahamet török császár, aki rémületben tartotta az egész világot; nagy tettei miatt méltó volt a Nagy Mahomet névre. Mondják, ő beszélt így e királyról: A világ minden fejedelmi közt csupán én meg ő vagyunk méltók a fejedelem névre."
Thuróczy János: A magyarok krónikája
Hunyadi Mátyás, Kolozsvár, 1443. február 23. - Bécs, 1490. április 6.) Magyarország és Horvátország királya 1458-tól, cseh király 1469-től, Ausztria uralkodó főhercege 1486-tól haláláig. A közkeletű Corvin Mátyás vagy Igazságos Mátyás néven is ismert.
Hunyadi Mátyás "Az Igazságos" Története
Link
Kapcsolódó posztok:
Miért Kolozsvárott született Mátyás király?
Hunyadi Mátyás - amikor a Duna jegén választottak királyt
Mátyás megkoronázása a Szent Koronával
Mátyás első feleségének a halála
Mátyás király második esküvője
Hunyadi Mátyás király apósa - aki kegyetlen gyilkos is tudott lenni
Mátyás király halála
A Fekete sereg feloszlatása
MIÉRT KOLOZSVÁROTT SZÜLETETT MÁTYÁS KIRÁLY?
Link
A Hunyadi-család
A Hunyadi-család birtokának központja Vajdahunyad volt (a képen a vár), Mátyás mégis Kolozsvárott született - s nem véletlenül!
A nemesfémekben és erdőkben gazdag királyi birtok, 1409 október 31-én került Serbe fia Vajk és családja (testvérei Magos és Radul, valamint nagybátyja(?), Radul és Vajk fia, János) birtokába. Pár hónappal később, 1410. február 10-én Zsigmond király már Hunyadinak nevezte Vajkot a végleges adománylevelében. Vajk, Luxemburgi Zsigmond egyik udvari embere volt. Ekkor még nem állt ott vár, ezt előbb Vajk kezdte el építeni, majd később fia, Hunyadi János folytatta az építkezést. (a képen Hunyadi János)
hunyadi.jpg
Persze, hogy a fia volt-e, azt ma már nem lehet megállapítani, de már akkortájt is hangosak voltak a pletykák, amelyek szerint Hunyadi János valójában Luxemburgi Zsigmond fia volt, amely azért is nem lenne meglepő, hiszen anyja a király ágyasa volt. Összesen három fia volt, Vajk és két János nevű - s ez akkor volt divat a korban, ha más volt az apa személye. (a képen Luxemburgi Zsigmond)
zsigmond1.jpg
1441-ben Hunyadi János nagyszabású építkezésekbe és átalakításokba kezdett a családi fészekben, amely átalakítás évekig eltartott, így az nem volt alkalmas egy várandós asszony számára. Ennek köszönhetően, bár a Hunyadi-birtok központja Vajdahunyad várában volt, a később királlyá választott Hunyadi Mátyás mégsem ott, hanem Kolozsvárott született. (a ház, ahol Mátyás született)
Kolozsvar Matyas kiraly szulohaza.JPG - Wikipédia
A férj maga sem tartózkodott sokat a várában, hiszen a feljegyzések szerint egy hatéves intervallumban összesen 15 napot töltött ott, azt is négy részletben. Ő inkább a harcmezőket járta, majd a kormányzóság kötötte le az idejét. Persze azért próbálta megteremteni a családban a nyugalmat és biztonságot.
Mátyás születése
Hunyadi János maga választotta ki a várost, majd az épületet a felesége számára, amely akkortájt egy Méhfi Jakab nevű polgár tulajdona volt.
A kisfiú végül 1443. február 23-án látta meg a napvilágot, majd huzamosabb ideig itt éltek, s itt is keresztelték meg a Szent Mihály templomban, amely ma is áll. (a templom)
Az, hogy pontosan itt született egy királyi oklevélből is tudható, hiszen 1467. szeptember 28-án állított ki egyet Méhfi két lányának és későbbi leszármazottjainak számára, amely mentesítette a házat minden adó alól, mert az épület volt “születésének helye" (domum et locum nativatis sue). Mátyás születése tehát ezért történt itt, s nem Vajdahunyad várában.
Az oklevél pontosan körülírta magát a házat is, amely az akkori domonkos kolostor utcája és Veres Antal háza között állt.
Mátyás, a leendő király
E kedvezményt 1640-ben az akkori tulajdonos, Kovács Gáspár kérésére II. Rákóczi György a mindenkori tulajdonosra is kiterjesztette, majd 1740-ben maga a város vásárolta meg. Kórháznak szánták, de volt köztörvényes rabok átmeneti szállása, majd a szabadságharcban katonai kórház is. 1887-ben Ferenc József is meglátogatta, aki hiányolta a méltó királyi megemlékezést Hunyadi Mátyásról.
Magyar vitézek és hadvezérek
Link
Hunyadi János életének kisebbik fia születésekor kezdődött a legdicsőségesebb időszaka, hiszen pályája fényesen felfelé ívelt, méltó tanítványa lett Ozorai Piponak, sőt a tanítvány túlszárnyalta a mesterét. Erdély kormányzósága vagy Nándorfehérvár őrizete is ekkor került hozzá. Persze ekkor még nem sejthette, hogy bár az országban éppen két király uralkodik (V. László és I. Ulászló) mégis az ő, V. Lászlótól éppen három évvel fiatalabb fia kerül majd a trónra s lesz dicsőséges királya az országnak.
A gyerekek, László és Mátyás, a leggondosabb nevelésben részesültek, amelyet előbb Vitéz János vezetett, majd Sanocki Gergely vieliczkai plébános foglalkozott velük, aki az elhunyt I. Ulászló gyóntatópapja és bizalmasa volt. Sanocki után pedig egy magyar tanító foglalkozott a leendő királlyal. Mátyás ekkor már több nyelven is folyékonyan és választékosan tudta magát kifejezni, valamint széleskörű műveltséggel rendelkezett.
Ahogyan egy leendő királynak kellett!
Magyar uralkodók 1437-1490
Link
HUNYADI MÁTYÁS - AMIKOR A DUNA JEGÉN VÁLASZTOTTAK KIRÁLYT
Link
Mátyás származása
Mátyás király vitathatatlanul az egyik legismertebb uralkodó a magyar történelemben, ismertségben talán Szent István és Ferenc József veheti fel vele a versenyt. Hunyadi Mátyás azonban sok tekintetben más volt, mint uralkodótársai. Ő az utolsó olyan magyar származású király, aki a teljes országon uralkodott.
Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsvárott (amely akkoriban Magyarországhoz tartozott) Hunyadi János erdélyi vajda, majd magyar kormányzó és Szilágyi Erzsébet másodszülött fiaként. (Mátyás szülőháza a fentebbi képen)
Birthplace of King Matthias, Cluj Napoka, Romania | Mátyás király szülőháza, Kolozsvár | Cluj-napoca, Romania, Budapest hungary
Édesanyja egy tekintélyes szilágysági családból származott, aki Szilágyi Bernolt László és Bellyei (vagy Balyeni) Katalin hat ismert gyermekéből talán első lányaként született.
Édesapja, az Európa-hírű törökverő hős, Hunyadi János (lásd fentebbi képen), akinek apja Serbe fia Vajk, a Thuróczi-krónika és Bonfini szerint a Havasalföldről jött Luxemburgi Zsigmond udvarába 1395 körül. Hunyadi János édesanyja, Morzsinai Erzsébet, Bonfini szerint előkelő görög családból származott, máskor pedig ugyanő azt állítja, hogy a Corvinusok a római Valeriusoktól származnak.
A nem hivatalos verziók szerint azonban Hunyadi János apja nem volt más, mint Luxemburgi Zsigmond, akinek Morzsinai Erzsébet az ágyasa volt. Erre utal, hogy Zsigmond minden különösebb előzmény nélkül kiemelte a családját és magát Hunyadi Jánost is. Ugyancsak ezt támasztja alá, hogy a fiatal János nevelését, a kor leghíresebb vitézére, Ozorai Pipóra bízta. Mindezek mellett az is, hogy Jánosnak volt egy ugyancsak János nevű testvére, s akkortájt ez olyan esetben volt szokás, ha más volt az apa.
Ha ezek a fenti elméletek igazak, akkor Mátyás nagyapja Luxemburgi Zsigmond (lenti kép) volt, amely talán azt is megmagyarázza, hogy miért is kerülgette olyan nagyon a német-római császári koronát.
origo] Hírmondó
Végtére is mindegy, hiszen Petőfi Sándor a legjobb bizonyíték arra, hogy magyar az, aki magyarnak tartja magát, Hunyadi Mátyás pedig magyarnak tartotta magát.
Mátyás gyermekkora
Mátyás neveltetéséről elsősorban az édesanyja gondoskodott, hiszen apját a születésekor a politikai harcok és a háborúk foglalták le. Szilágyi Erzsébetnek pontosan elegendő feladat volt a fiúk nevelése mellett a hatalmas Hunyadi-birtokot is igazgatni.
A várnai csatavesztéskor meghalt Ulászló király, s Habsburg Albert fia és örököse, az utószülött V. László került a trónra, alig négyévesen.
A cseperedő Mátyás mellé apja is hazatért, kevesebbet háborúskodott, s igyekezett fiainak mindent megadni, amelyet a külföldi útjain megfigyelt a művelt, nagyúri családok esetében.
Ennek következtében Mátyás hamar jártasságot szerzett a hadművészetekben és fizikailag is kiválóan felkészített volt, ugyanakkor a műveltség megszerzésére is nagy hangsúlyt fektettek. A korban szokatlanul széleskörű ismereteket szerzett az egyházi jog és államjog területén, de kiválóan beszélt latinul, németül és csehül, de valószínűleg románul is tudott.
Nagyon szeretett olvasni, elsősorban a klasszikus szerzőket, kedvelte a latin nyelvű Nagy Sándor vagy Hannibal történeteket. A tudomány mellett azonban nagyon szerette a művészetet és nagyon sokat beszélgetett a kor kiváló humanista tudósaival.
Házassági tervek
Tízéves volt, amikor az apja megegyezett a korszak másik nagyhatalmú urával, Cillei Ulrikkal, hogy Mátyás feleségül veszi Cillei Erzsébetet, a hatalmas Cillei-vagyon egyedüli örökösét. A lánynak volt ugyan két bátyja, akik azonban már korábban elhunytak, s feltehetően volt egy ikertestvére is, aki szintén elhunyt. Így ő volt az utolsó szóba jöhető örökös, aki még azt is vállalta, hogy a házasság kedvéért áttér a katolikus hitre (egyes források szerint ortodox vallású volt).
Ezzel Mátyás rokonságba került volna a nádorral (Cillei Garai László) és Brankovics György szerb uralkodóval, de még magával II. Murád szultánnal is, akinek kedvenc felesége a kislány nagynénje volt.
Már az esküvő időpontját is kitűzték (1453. december 6.) amikor a nádor kiesett a király kegyeiből, így Hunyadi János az események miatt kilépett az egyezségből. Persze ennek előzménye volt az is, hogy 1448-ban már volt egy egyezség, amely a nagyobbik fiú, László és a kislány közötti házasságról szólt, de akkor a Cillei-család lépett vissza. Most viszont, mivel Erzsébetnek már nem voltak testvérei és várhatóan már nem is születhettek, a Cillei-családnak volt sürgős a frigy. (a lenti képen a király és Cillei Ulrik)
Hamis esküjének évfordulóján, 36 órás haláltusa után hunyt el V. László » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
Bő egy év múlva a király újra a kegyeibe fogadta a nádort, így 1455 augusztusában újra előkerült az ügy. A frigy megpecsételéseként Cillei Erzsébet a Hunyadi-családhoz költözött, míg Mátyás a királyi udvarba került királyi kamarásként, de valójában afféle biztosítékként, túszként. Három hónappal később azonban a kislány súlyosan megbetegedett és még Kapisztrán János is nyilvános imákat szervezett a gyógyulásáért, de végül 1455 decemberében meghalt a Hunyadi-udvarban.
A lány halála után Mátyás elhagyta a királyi udvart, s valószínűleg Váradra ment Vitéz János udvarába.
1456-ban azonban felgyorsultak az események.
Hunyadi László halála
Az év első felében a nándorfehérvári csata előkészületei zajlottak, ahová ígéretük ellenére nem igazán adott komoly támogatást szinte egyetlen európai uralkodó sem. Hunyadi János ettől függetlenül az évszázad győzelmét aratta a törökök felett. A csata után néhány héttel azonban, az ország legnagyobb hatalmú nemese és egyben kormányzója, Hunyadi János, az életét vesztette és nagyobbik fia állt a helyére. László, a hagyomány jogán magának követelte mindazon címeket, amelyeket apja viselt és ezzel súlyos konfliktusba keveredett a királlyal.
A vita, a Hunyadi és Cillei családok között, végül komolyabb összecsapásba torkollott, ahol László megölte vagy megölette Cillei Ulrikot és megeskette a királyt, hogy nem bosszulja meg a halálát.
V. László persze mindenre megesküdött, de néhány hónap múlva csapdát állított a Hunyadi-fiúknak.
Rábírták Lászlót, hogy ő és öccse látogassák meg a királyt, s bár apjuk korábban határozottan megtiltotta, hogy együtt menjenek a királyi udvarba, ezt feledve odautaztak. Az édesanyjuk is ellenezte az utazást, de László megmakacsolta magát, Mátyás pedig engedelmeskedett a családfőnek.
A király 1457. március 14-én letartóztatta a két Hunyadi-testvért és a híveiket, majd 1457. március 16-án Lászlót kivégezték Cillei Ulrik halála miatt.
Fejüket vesztett uralkodók
Link
Fogságban
Mátyást, aki nem vett részt az összecsapásban, először a bécsi udvarba küldték, majd Prágába került, fogságba.
A király ezzel elintézetnek vélte az ügyet, de Szilágyi Erzsébet és bátyja, Szilágyi Mihály, hatalmas haderőt mozgósítva elfoglalták szinte egész Erdélyt, s a hatalmuktól félve V. László hajlott a fegyverszünetre és békekötésre.
Közben azonban a 17 éves király, egy néhány napos gyors lefolyású betegségben, 1457. november 23-án váratlanul elhunyt Prágában.
Persze a fiatal uralkodó nem halt meg örökös nélkül, hiszen nővérei közül Anna, III. Vilmos szász herceg felesége volt, Erzsébet pedig IV. Kázmér lengyel királyé, akinek elődje ráadásul, I. Ulászló néven már ült a magyar trónon. A német-római császár pedig azért jelentkezett be, mert birtokolta a Szent Koronát, amelyet V. László anyja, Luxemburgi Erzsébet adott át neki. Bejelentkezett még VII. Károly francia király is azon a címen, hogy egyik lánya volt V. László jegyese, s szívesen küldte volna egyik fiát magyar királynak, de nem volt rá igazi igény.
Szóba jöhetett volna még Garai László nádor és Ujlaki Miklós erdélyi vajda is, akik azonban a főurak nagyobb részét magukra haragították a Hunyadi László-kivégzésben betöltött szerepükkel. A magyar főurak jelöltje így egyértelműen Hunyadi Mátyás volt, akit könnyen irányíthatónak véltek a kora miatt. Másrészt azért is volt jó választás, mert őt támogatta II. Kallixtusz pápa is, aki nagy tisztelője volt Hunyadi Jánosnak, s bízott a fiában.
Mátyás eközben eljegyezte a cseh kormányzó, Podjebrád György lányát, akinek rokona volt Ujlaki Miklós, s aki így könnyen támogathatta, másrészt a felvidéket uraló cseh kapitányok (mint pl. Griska) is hallgattak rá.
Horváth Péter: Hunyadi Mátyás és Óbuda - Óbudai Anziksz
Hunyadi Mátyás, a király
A királyválasztó országgyűlést 1458. január 1-re hirdették meg, de több hetet késett. Szilágyi Mihály és Garai László, a két legtekintélyesebb főúr, 1458. január 12-én megállapodtak, hogy a Szilágyiak megbocsátanak a Hunyadi László kivégzésében szerepet játszó Garainak, aki viszont támogatja a Podjebrád György őrizetében lévő Mátyás királlyá választását. A Szilágyiak ígéretet tettek arra is, hogy Mátyás feleségül veszi Garai leányát. Ennek azonban egyéb kitételei is voltak, amelyek végül nem teljesültek, így a házasság később elmaradt.
Szilágyi Mihály persze nem bízta a véletlenre, hiszen azután, hogy biztosította az urakat, hogy Mátyás nem fog bosszút állni, hatalmas sereget vezényelt le a Duna partjára. Így biztosítva, hogy ne akadályozza semmi meg Mátyás királlyá választását, aki egyébként sokáig semmit nem tudott a tervekről.
Carvajal bíboros, pápai követ, 1458. január 23-án fényes misét celebrált, amely után nagy lakoma volt, s ott az eddigi ellenségek kezet fogtak, barátságot kötöttek.
Másnap, hosszú órákon keresztül semmilyen komoly hír nem volt a tanácskozás eredményéről, így a köznemesség és a katonaság a hirtelen hidegtől keményre fagyott Duna jegére tódult s ott várták az eredményt. Mivel még ezután is hosszú időt kellett várni a kemény hidegben, egyre gyakrabban hangzott fel a tömegből a “Mátyás" majd kisvártatva az “Éljen Mátyás király".
Ezt hallva a főurak sietve megállapodtak a további részletekről és kihirdették, hogy Hunyadi Mátyást ajánlják királynak. A közel negyvenezres tömeg pedig hangosan éljenezve elfogadta ezt.
Így aztán 1458. január 24-én királlyá kiáltották ki Hunyadi Mátyást a Duna jegén. Rögtön mellé választották azonban Szilágyi Mihályt, mint kormányzót. Öt évre, amíg a gyerekkirály fel nem nő.
Ami azonban ezután következett, azon még Szilágyi Mihály is meglepődött.
MÁTYÁS MEGKORONÁZÁSA A SZENT KORONÁVAL
Link
Az előzmények
Mátyás uralkodásának első évei eléggé eseménydúsan teltek, hiszen alig tizenöt éves volt, amikor királlyá kiáltották ki a Duna jegén, miközben ő éppen Podjebrád György vendégszeretetét élvezte Prágában. Igaz, tulajdonképpen örülhetett, mert bátyját kivégezték, s ő csak azért nem került a sorsára, mert V. László talán megijedt őt is kivégeztetni
Amikor pedig hazatért, már két menyasszonya is volt, hiszen Prágában megígérte az őt fogságban tartó Podjebdrádnak, hogy feleségül veszi Kunigunda nevű lányát, miközben nagybátyja férjül ígérte Garai Annának is.
Végül Kunigundát vagyis Katalint vette feleségül 1463. május 1-én (is), aki hamarosan teherbe is esett, így az ország várhatta a trónörököst.
Közben Mátyás jól tudta, hogy mivel nem volt megkoronázva a Szent Koronával, az uralkodása vitatható. Főként azért, mert V. László és II. Ulászló rokonai is igényt formáltak a magyar trónra. A korona viszont 1440-ben kikerült az országból, amikor Kottaner Jánosné Wolfram Ilona ellopta Visegrádról, hogy azzal koronázhassák meg a csecsemő V. Lászlót.
A korona és a csecsemő is III. Frigyes német-római császárhoz került, aki próbált minél nagyobb befolyást szerezni a fiatal király nevelésében és ezzel az ország ügyeiben. V. László halála után, bár őt is megvádolták, hogy megmérgezte, ő maga is fellépett trónkövetelőként, mint az elhunyt király rokona. Mátyás hadai azonban legyőzték az őt támogatókat.
A Habsburg, aki elvesztette Bécset » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
A korona ára
Ekkor, még 1458 augusztusában, Mátyás 100.000 aranyforintot ígért a koronáért, amelyet Frigyes el is fogadott. Itthon azonban nem mindenki örült ennek, s meglebegtették Frigyes előtt a magyar királyi címet, sőt 1459 februárjában magyar királlyá választották Németújváron. A főurak egy része azonban hamar rájött, hogy ezt mégsem kellett volna, így lassan visszaszivárogtak Mátyáshoz. Közben Frigyes újra próbálkozott, de Podjebrád a veje segítségére sietett, így a császár megegyezni kényszerült. Nem is elsősorban a magyar helyzet miatt, hanem mert közben az öccse fenyegette az ausztriai befolyását, s oda akart koncentrálni.
1462-ban Mátyás 80.000 aranyforintot ígért a koronáért, s azt, hogy fiú utód híján a Habsburgok öröklik a trónt. A király alig húszéves volt, így nyugodtan bólinthatott a második feltételre, különösen, hogy a felesége már éppen várandós volt. Ráadásul Frigyes adoptálta Mátyást, aki előtt megcsillant az osztrák főhercegség, sőt a császári cím is.
A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
1462. május 9-én országgyűlést tartottak, amelyen téma volt a Szent Korona hazatérése, amelynek feltételeit elfogadták és a váltságdíjhoz szükséges adót is megszavazták. Közben azonban a törökök ellen is fel kellett lépni, amely azonban elvitte a befolyt összeget
Közben elterjedt a hír, hogy Frigyes két másolatot készíttetett a koronáról, így alaposan megtervezték a Szent Korona megvizsgálásának módját és a pénz és korona cseréjét. A Szent Koronát Pálóci László országbíró azonosította ,,egy bizonyos jelről", majd megtörtént a csere.
A szerződést 1463. július 19-én kötötték meg, hogy aztán öt nappal később, július 24-én, ,,a nap hatodik órájában" megtörténjen a csere Bécsújhely kapujában. Két nap múlva királyi pecsét került az oklevélre (névleg ugyan Budán, de egyébként) Sopronban.
Mátyás megkoronázása
A Szent Korona három napra közszemlére került, majd valóban Budára vitték. Mátyás szeretett volna ott lenni, azonban eközben kényszerűségből a déli országrészen hadakozott. Bonfini szerint: ,,A követek közhírré teszik s szerte kihirdetik, hogy mindazoknak, akik a most visszaszerzett szent korona iránt áhítattal és tisztelettel viseltetnek, Sopronban három napon át nyílt alkalom adatik arra, hogy lássák és felismerjék. A szomszédos városokból és falvakból megszámlálhatatlan sokaság hömpölygött áhítatos szeretettel; megnézte, felismerte és mélységes tisztelettel hódolt előtte. Azután Budára vitték s a várban helyezték el."
A koronázással talán meg akarta várni a gyermeke megszületését, amely 1464 februárjában meg is történt, de mind a kisfiú, mind az anya hamarosan elhunyt.
Így 1464. március 29-én, nagycsütörtökön, már egy özvegy király került megkoronázásra a székesfehérvári bazilikában. A koronázást ugyanaz a Szécsi Dénes esztergomi érsek végezte, aki korábban V. Lászlót és Ulászlót is megkoronázta.
Mátyás megnyugodhatott, hiszen szuverén uralkodóvá vált, legitimást nyert az uralkodása.
MÁTYÁS ELSŐ FELESÉGÉNEK A HALÁLA
Link
1464. március 8-án hunyt el Hunyadi Mátyás magyar király (ur. 1458-1490) első felesége, Podjebrád Katalin.
A mindössze 15 évesen életét vesztő királyné Podjebrád György cseh király leánya volt, akivel Mátyás prágai fogsága idején ismerkedett meg (1457-58). Az ifjú királyjelölt Prágában megállapodott György királlyal a házasságról, s az egyezséghez szabadulása után, a bárói ligák szegedi egyezményével szembemenve is ragaszkodott (Szilágyi Mihály, Mátyás nagybátyja ugyanis megegyezett a Hunyadi-ellenes bárókkal arról, hogy a király felesége Garai Anna lesz majd, ennek fejében támogatták Mátyást).
A házasságot 1463-ban kötötték meg Budán, miután Katalin betöltötte 14. életévét. Az ifjú királynő egy év múlva fiú trónörököst szült Mátyásnak, de, ahogy a korban sajnos gyakran előfordult, az ifjú anya és csecsemője is életét vesztette a fellépő gyermekágyi lázban. A megözvegyült Hunyadi-király csak 1476-ban házasodott újra, ekkor a nápolyi Aragóniai Beatrixra esett választása.
Mátyást is elérte a nagy magyar királyok sorsa, akiknek halálukkor nem voltak férfi örökösei. Szent István fia még az apja előtt elhunyt, Szent Lászlónak és Nagy Lajosnak csak lányai voltak. Hozzájuk csatlakozott Mátyás, akinek szintén nem született őt túlélő, törvényes fiú örököse.
MÁTYÁS KIRÁLY MÁSODIK ESKÜVŐJE
Link
Hunyadi Mátyás még 15 éves sem volt, amikor 1458. január 24-én némi meglepetésre királlyá választották, mert bár apja Hunyadi János erdélyi vajda, majd kormányzó volt, nem származott királyi vérből.
Már ha nem számítjuk azt a pletykát, amely szerint az apja a valóságban Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár volt, amelyet kissé megerősít, hogy Mátyás apai nagyanyja a császár ágyasa volt, s Zsigmond kiemelt figyelemmel kísérte a pályafutását.
Mátyás azonban többek között a Cilleikenek köszönhetően került a trónra, bár Cillei Erzsébettel való házassága kútba esett, mert ő maga a prágai fogságból való szabadulás fejében Podjebrád György cseh régensnek megígérte, hogy feleségül veszi a lányát, Katalint.
Mindez 1463. május 1-én meg is történt, s a 14 éves lány hamar teherbe esett, de 1464, március 8-án belehalt a szülést követő gyermekágyi lázba, ahogyan a megszületett kisfiú is hamarosan meghalt.
Ettől kezdve, mivel a Szent Koronát már óriási összegért visszaszerezte III. Frigyes császártól Mátyás egyik legfontosabb feladata volt, hogy a megfelelő házasságot tudjon kötni. Feleségül kérte a lengyel király lányát, aki azonban kikosarazta, míg a német feleséget a magyar főurak ellenezték.
Persze ez nem akadályozta meg a különböző kalandozásait, s közben meg is született Corvin János egy polgárlánnyal való viszonyából, de ez nem oldotta meg a trónöröklés kérdését.
Komoly kutatást végzett, s 1474.október 30-án kapta a hírt, hogy I. Ferdinánd nápolyi király hajlandó hozzá feleségül adni az egyik lányát. Mátyás annyira megörült a hírnek, hogy egy órán át kongattatta a harangokat az éppen ostromlott boroszlói várban.
A magyar király azért is örült, mert leendő apósa házasságon kívül született, így törvénytelen (bár később törvényesített) gyerek volt, mégis Nápoly királya volt, s emellett két ősi dinasztia sarja.
Ferdinánd apja V. (Nagylelkű) Alfonz aragón király volt, így az ősi aragóniai királyi család sarja volt, de ami még fontosabb volt Mátyás számára, hogy Ferdinánd, s ezzel leánya, Beatrix is egyenesági leszármazottja volt II. András magyar királynak, Jolánta magyar királyi hercegnőn keresztül, aki Hódító Jakab aragón király felesége lett bő két évszázaddal korábban.
Így aztán Mátyás leendő felesége (bár női ágon) Árpád-házi leszármazott volt, s így kétség sem merülhetett volna fel a trónhoz való joguk iránt.
MÁTYÁS KIRÁLY APÓSA - AKI KEGYETLEN GYILKOS IS TUDOTT LENNI
Link
I. Ferdinánd
I. Ferdinánd nápolyi király (a képen) Aragóniai V. Alfonz törvénytelen fia volt, aki 1458-ban, majdnem 36 évesen örökölte a nápolyi trónt az apja halála után.
Ferdinánd tehetséges uralkodó volt, aki békét és jólétet akart a birodalmában, amelyet széles körű diplomáciai kapcsolatok és stratégiai házasságok segítségével össze is hozott. Barátságok és szövetségek alakultak ki, amelyekben olyan befolyásos lett, hogy az “Olaszország bírája" melléknevet kapta. Mindezek mellett a művészetek nagylelkű támogatója volt, s az olasz reneszánsz fontos alakja lett.
Volt azonban a személyiségének egy másik oldala is.
Akkortájt Itáliában számos kisebb állam és független város volt, ahol a különböző arisztokrata családok versengtek a hatalomért. Az árulások, merényletek, mérgezések és háborúk szinte minden naposak voltak. Ferdinándnak ebben a környezetben volt egy brutális oldala, amely lehetővé tette, hogy felülemelkedjen másokon. S ő nem szégyellte ezt az oldalát, sőt létrehozta a Múmiák Múzeumát.
A különleges múzeum
Ez egy különleges kiállítás volt az ellenségeiből. Egy történész szerint Ferdinándnak “Kétféle öröme volt: szerette, ha ellenfelei a közelében vannak, vagy élve a jól őrzött börtönben, vagy holtan és bebalzsamozva, abba a jelmezbe öltözve, amelyet életükben viseltek."
1465-ben Ferdinánd levert egy bárói lázadást, s látszólag megbocsátott az ellenségeinek. Meghívta őket egy ünnepségre, ahol azonban letartóztatták őket, amikor megjelentek. Egyeseket meggyilkoltatott, másokat pedig évekre vagy évtizedekre börtönbe záratott. Olyan áldozat is volt, akit (a krónikák szerint) személyesen a király lökött ki az ablakon, s halt szörnyet.
Persze megvolt a drámai érzéke is.
napoli_castello_maschio_angioino.jpg
Az egyik alkalommal az ellenségei egy esküvőn vettek részt a Castel Nouvoban (a fenti képen), s amikor a hangulat a tetőpontján volt, hirtelen letartóztatták és börtönbe hurcolták őket, ahol alapos kínzás várt rájuk. Általában gyors tárgyalás, gyors ítélet és gyors kivégzés várt rájuk. De ezzel még nem volt vége.
A király szerette volna elrettenteni a többieket, így elrendelte, hogy a kivégzett ellenségei holttestét mumifikálják, majd kiállíttatta őket a Castel Nouvo egyik kiállítótermében. Ezt hívták fekete múzeumnak vagy múmiák múzeumának.
Ahogyan egy kortárs leírta “ezek a szárított holttestek gyógynövényekkel pácolva voltak kiállítva, félelmetes látvány, olyan ruhában, amit élve viseltek, és ugyanazokkal a díszekkel, hogy a zsarnokság e szörnyű példája által azok, akik nem akarták hogy hasonlóképpen szolgálják fel, lehet, hogy rendesen félnek."
A király gyakran látogatta a hátborzongató múzeumát, amely valóban sikeres elrettentő eszköz lett. Egyes hírek szerint olykor még bankettet is tartott a mumifikált ellenségei számára.
Mátyás király apósa
Ferdinánd egyébként több szállal is kötődött a magyar történelemhez, hiszen Beatrix nevű leánya Hunyadi Mátyás magyar király felesége lett, sőt a király halála után (majdnem) II. Ulászló felesége is - pontosabban érvénytelen házasságot kötöttek.
Mátyás választása azonban nem volt véletlen, hiszen egyrészt Beatrix egy jónevű királyi család (a Trastámara) sarja volt, másrészt Ferdinánd (s így Beatrix is) leszármazottja volt II. András magyar király Aragóniába férjhez ment lányának, Jolántának, így Árpád-házi vér is csörgedezett az ereiben.
Furcsa egybeesés, hogy ugyanabban az évben jutottak trónra (Ferdinánd és Mátyás) és a magyar király halála után, 1490-ben lett Nápoly a francia király, VIII. Károly célpontja.
Ferdinánd végül néhány évvel Mátyás után, 1494. január 25-én hunyt el.
MÁTYÁS KIRÁLY HALÁLA
Link
A magyar történelem egyik legismertebb alakja, aki az utolsó olyan uralkodó volt, aki nagyhatalommá tette az országot, 1490. április 6-án, a húsvét előtti virágvasárnapon hunyt el, 47 éves korában.
Hunyadi Mátyás nem származott királyi vérből (bár egyes elképzelések szerint apja, Hunyadi János, Zsigmond német-római császár törvénytelen fia volt), mégis képes volt Magyarországot fontos tényezővé tenni Európában.
A hatalmát és jelentőségét legjobban a halála után káosz mutatta a legjobban, s az, hogy néhány évtized múlva a törökök elfoglalták az ország középső részét, s ezzel Budát is, a királyi központot.
Persze az is érdekes, hogy Bécsben halt meg, bár amellett, hogy magyar, horvát és cseh király is volt, 1486-tól Ausztria uralkodó főhercege lett. Igaz, nem ő volt az első magyar származású uralkodó Ausztriában, hiszen bő négyszáz évvel korábban I.(Bátor) Ernő osztrák őrgróf felesége Frozza Orseolo volt, aki nem volt más, mint I. Péter magyar király (a lenti képen jobbra) édestestvére, így Szent István unokahúga, lánytesvére, Ilona révén. Emiatt az ő leszármazottaik ereiben némi Árpád-házi vér is csordogált.
peter.jpg
Mátyás 1485-ben foglalta el az egyik legjelentősebb európai várost, miután az osztrák tartományok behódoltak neki, s ezután vette fel a főhercegi címet. Ekkor volt a birodalma a legnagyobb, amelyet nyugodtan lehetett egyszerre említeni a kor nagyhatalmaival, s a hadserege (a Fekete Sereg) messze földön híres volt.
Negyvenes éveire egyedül a trónörökös kérdést nem sikerült megnyugtatóan rendeznie, hiszen első felesége, Podjebrád Kunigunda (vagy Katalin) szült neki egy fiúgyermeket, aki azonban néhány nap múlva meghalt, s a fiatal anya is belehalt a szülés utáni komplikákciókba.
Mátyás ekkor még nem aggódott, bár sokszor és eredménytelenül kopogtatott a királyi házaknál feleséget keresve.
Ezért is örült, hogy Nápolyban érdeklődése meghallgatásra talált, hiszen a nápolyi király egyik (igaz törvénytelen) lánya hajlandó volt feleségül menni hozzá - ráadásul Aragóniai Beatrix még Árpád-házi leszármazott is volt, hiszen egyik őse, II. András leánya, Jolánta aragóniai királyné volt.
Gyermek azonban nem született a házasságban, csak a házasságon kívül, egy gazdag polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával való kapcsolatából éppen 550 éve, 1473. április 2-án, Corvin János. A házasságkötéskor azonban Borbálának el kellett hagynia az országot, bár a király gazdagon megjutalmazta a "szolgálataiért". A kisfú a királyi udvarban élt, s amikor kiderült, hogy nem fog törvényes utód születni, akkor Mátyás már János örökösödését kívánta biztosítani, aki hamarosan az ország leghatalmasabb ura lett.
Apja halálakor a fiú többek között, csak Magyarországon már 30 vár, 17 kastély, 49 mezőváros és 1000 falu ura volt, miközben Bianca Maria Sforza milánói hercegnő volt a jegyese majd házastársa (aki egyébként szintén II. András leszármazottja volt).
Mátyás az utolsó hónapjait már betegeskedés közepette töltötte, s a súlyos köszvénye miatt gyakran használt hordszéket is. Maga is érezte, hogy a fia helyzete ingatag, ezért 1489 őszén ajánlatot tett nagy ellenfelének, III. Frigyes német-római császárnak. Amennyiben Corvin János lehet Bosznia és Horvátország királya, akkor visszadja a stájerországi és karintiai területeket, a magyar rendek pedig hűséget esküdnek a császárnak és fiának. Ez az ajánlat azon bukott meg, hogy Alsó-Ausztriát meg akarta tartani, Frigyes pedig ragaszkodott hozzá.
matya_borito.jpg
1490 januárjában a király látszólag jobban lett, majd Visegrádon keresztül Bécsbe utazott, miközben Buda és Visedrád várát és kulcsát Corvin Jánosra bízta - a Visegrádon őrzött Szent Korona lakatjának a kulcsával együtt, amelyért oly sokat küzdött.
matyas-korona.jpg
Április 4-én az állapota leromlott, s két nap múlva a virágvasárnapi misén már nem vett részt, csak az udvari kápolnában imádkozott, majd aznap délután hirtelen elhunyt.
A már várt, de mégis hirtelen halál, számos legenda alapja lett, hiszen Bonfini is mérgezésről írt a visszaemlékezéseiben, sőt vannak olyan legendák, amelyekben a nagyravágyó főurak gyilkolják meg.
A valóságban feltehetően agyvérzést kapott, s halálával az életműve szétesett. A királyi udvarban élő világhírű tudósok és művészek távoztak, hiszen a mecénás már nem élt, a feleségét II. Ulászló átverte és kisemmizte, a fia ugyan fellépett a királyi hatalomért, de még Mátyás kiváló hadvezére, Kinizsi Pál is ellene fordult, így esélye sem volt, hogy trónra kerüljön, az országot pedig szépen lassan bekebelezték a törökök és az osztrákok.
A FEKETE SEREG FELOSZLATÁSA
Link
A fekete sereg
A fekete sereg, Mátyás király zsoldoshadserege, a korszak egyik legjobb és legelismertebb serege volt. Az elnevezés csak a király halála után jelent meg, amely talán a vállukon átvetett fekete szalag miatt lehetett, de akár a fekete páncél is szóba jöhetett vagy a címerállat, a fekete holló is.
A sereg létszáma természetesen hullámzó volt, hiszen háború esetén a király újabb csapatokat fogadott fel. A bécsújhelyi seregszemlén, 1487-ben, húszezer lovas és nyolcezer gyalogos diszelgett, amely persze a seregnek csak egy része volt, viszont a díszelgők között is voltak ideiglenes katonák.
A nehéz- és könnyűlovasság valamint a gyalogság létszáma közel azonos lehetett, s a végvári csapatokon kívül 3-5 ezer katona fegyvernemenként, azaz talán 10-15 ezer katona volt összesen.
A sereg feloszlatása
Az összes katonák száma akár 90 ezer fő lehetett, de ez persze szinte sohasem volt egy helyen jelen, felük-harmaduk volt egyszerre hadra fogható. A nekik fizetett zsold jelentős tétel volt a kiadások között, de az elszállásolás és olykor a dúlások költségei sem voltak elhanyagolhatóak.
A társaság igazán nemzetközi volt, s a csehek, lengyelek és németek mellett megejelentek a kor legkiválóbb gyalogosai, a svájciak is. Az ő egyik legismertebb kapitányuk volt Hans con Hallwyl, aki szintén állt magyar szolgálatban is egy ideig. Az éppen kialakuló huszárság főként szerbekből, magyarokból és moldvaiakból állt, míg a tüzérség német és cseh katonákból állt.
Persze a katonáknak beszélgetniük is kellett, így kialakult egy "konyhalatin", amit szinte mindenki megértett.
Mátyás halála után a fekete sereg nem követte a király kérését, így nem Corvin János, hanem a bárók oldalára állt. Ennek nagy szerepe volt abban, hogy Corvin János végül nem lett magyar király, de a sereg sem sokáig maradt egyben.
A Mátyástól klasszisokkal kevésbé sikeres II. Ulászló nem tudott zsoldot fizetni, így a sereg egy része átállt a Habsburg Miksa vezette seregbe, mások pedig abbahagyták a katonáskodást.
Többeket a délvidékre küldtek a török ellen hadakozni, de zsoldot ott sem fizettek, így a zsoldosok raboltak és fosztogattak a harcok helyett. Végül Kinizsi Pál verte szét őket királyi engedéllyel vagy inkább kérésre.
A Mátyást követő II. Ulászló hivatalosan 1493. január 3-án oszlatta föl a hajdan híres sereget, de azért még hónapokig folytak kisebb-nagyobb harcok ellenük.
Mátyás király és a gyilkos füge mitosza
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-12-20 20:30:43, szerda
|
| |
| |
ÉRDEKESSÉGEK A MÚLTBÓL
A FEKETE SEREG FELOSZLATÁSA
A fekete sereg
A fekete sereg, Mátyás király zsoldoshadserege, a korszak egyik legjobb és legelismertebb serege volt. Az elnevezés csak a király halála után jelent meg, amely talán a vállukon átvetett fekete szalag miatt lehetett, de akár a fekete páncél is szóba jöhetett vagy a címerállat, a fekete holló is.
A sereg létszáma természetesen hullámzó volt, hiszen háború esetén a király újabb csapatokat fogadott fel. A bécsújhelyi seregszemlén, 1487-ben, húszezer lovas és nyolcezer gyalogos diszelgett, amely persze a seregnek csak egy része volt, viszont a díszelgők között is voltak ideiglenes katonák.
A nehéz- és könnyűlovasság valamint a gyalogság létszáma közel azonos lehetett, s a végvári csapatokon kívül 3-5 ezer katona fegyvernemenként, azaz talán 10-15 ezer katona volt összesen.
A sereg feloszlatása
Az összes katonák száma akár 90 ezer fő lehetett, de ez persze szinte sohasem volt egy helyen jelen, felük-harmaduk volt egyszerre hadra fogható. A nekik fizetett zsold jelentős tétel volt a kiadások között, de az elszállásolás és olykor a dúlások költségei sem voltak elhanyagolhatóak.
A társaság igazán nemzetközi volt, s a csehek, lengyelek és németek mellett megejelentek a kor legkiválóbb gyalogosai, a svájciak is. Az ő egyik legismertebb kapitányuk volt Hans con Hallwyl, aki szintén állt magyar szolgálatban is egy ideig. Az éppen kialakuló huszárság főként szerbekből, magyarokból és moldvaiakból állt, míg a tüzérség német és cseh katonákból állt.
Persze a katonáknak beszélgetniük is kellett, így kialakult egy “konyhalatin", amit szinte mindenki megértett.
Mátyás halála után a fekete sereg nem követte a király kérését, így nem Corvin János, hanem a bárók oldalára állt. Ennek nagy szerepe volt abban, hogy Corvin János végül nem lett magyar király, de a sereg sem sokáig maradt egyben.
A Mátyástól klasszisokkal kevésbé sikeres II. Ulászló nem tudott zsoldot fizetni, így a sereg egy része átállt a Habsburg Miksa vezette seregbe, mások pedig abbahagyták a katonáskodást.
Többeket a délvidékre küldtek a török ellen hadakozni, de zsoldot ott sem fizettek, így a zsoldosok raboltak és fosztogattak a harcok helyett. Végül Kinizsi Pál verte szét őket királyi engedéllyel vagy inkább kérésre.
A Mátyást követő II. Ulászló hivatalosan 1493. január 3-án oszlatta föl a hajdan híres sereget, de azért még hónapokig folytak kisebb-nagyobb harcok ellenük.
Kapcsolódó posztok
Miért Kolozsvárott született Mátyás király?
Hunyadi Mátyás - amikor a Duna jegén választottak királyt
Mátyás első feleségének a halála
Mátyás megkoronázása a Szent Koronával
Hunyadi Mátyás király apósa - aki kegyetlen gyilkos is tudott lenni
Mátyás király második esküvője
Mátyás király halála
Link
A HÍRES-HÍRHEDT KALIFORNIAI ARANYLÁZ
Amikor az 1800-as évek közepén egy férfi és egyik munkása aranyat találtak a férfi erődje melletti folyóban, elöntötte őket a rémület, ugyanis tudták, hogyha a felfedezésnek híre megy, az erődjét keresztül-kasul fel fogják túrni a területre érkező aranybányászok. Ezért megpróbálták eltitkolni felfedezésüket, ám egy titok ritkán marad titok: amint egyesek megneszelték, hogy az erőd környékén aranylelőhelyek találhatóak, kincsvadászok százai, ezrei, majd százezrei lepték el a környéket.
Ez volt a híres-hírhedt kaliforniai aranyláz.
Hogyan zajlott az esemény? Hányan érkeztek meggazdagodás reményében Kaliforniába? És tényleg meggazdagodtak a területet ellepő aranybányászok? Milyen hatással volt ez a népességrobbanás a bűnözésre és a gazdaságra? És hogyan élték meg mindezt az évszázadok óta ott élő kaliforniai őslakos törzsek?
A videóból kiderül!
A HÍRES-HÍRHEDT KALIFORNIAI ARANYLÁZ teljes története
Link
A KÖZÉPKORI ŰRHAJÓZÁS
Van Hu egy kínai feltaláló volt, a Ming-dinasztia egyik tisztségviselője.
Az 1500-as évek körül élt, munkásságát kínai írnokok feljegyzései és legendái örökítették meg.
Van Hu találmánya
A tudós egy speciális rakétaszéket készített, amelyek aljára rakétákat erősített, szám szerint 47 darabot.
A rakéták lefelé - a föld felé - néztek, majd egyszerre be kellett gyújtani őket.
A fellövés napján Van Hu felmászott a székbe, majd a 47 szolgálójával begyújtatta a rakétákat, majd a szolgálók fedezékbe menekültek.
Ezt követően egy hatalmas robbanás történt. Sem Van Hu-t, sem a széket soha többé nem látták.
Valószínűleg a rakéták láncreakciója során felszabaduló energia porrá égette a feltalálót a szerkezettel együtt, azonban a kínai mondák szerint a tudós feljutott az égbe-
Emlékezete
Ugyan Van Hu története a kínai közéletbe beivódott, felénk igencsak keveset hallani róla. Viszont kétség sem férhet hozzá, hogy a feljegyzések szerint ő a történelem első tudósa (asztronautája), aki űrutazással próbálkozott.
Tiszteletére nevezik a Hold egyik kráterét Wan-Hoo kráternek.
Érdekesség, hogy a MythBusters nevű sorozatban megkísérelték a szerkezetet reprodukálni, és az Van Hu eredeti koncepciójához hasonlóan felrobbant.
Forrás: wikipedia.org
A KÍNAI DINASZTIA
A kínai Csing-dinasztia 1790-ben 14,7millió km² területű birodalommal rendelkezett, aminek köszönhetően a 19. század elejére a Föld lakosságának ~36%-a, vagyis minden harmadik ember a fennhatóságuk alá tartozott.
A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG 1941. ÉVI HADMŰVELETEI UKRAJNÁBAN
A Kárpát-csoport mozgósított alakulatai június 30-ára érték el menetkészültségüket, s igyekeztek mielőbb felzárkózni a határra. Harctevékenységük megkezdése a német hadvezetés számára egyre inkább szükségessé vált, a Dél Hadseregcsoport hadseregeinek hadműveletei ugyanis lassan bontakoztak ki, s a 17. hadsereg jobb szárnyának megtámogatása immáron sürgős lett. Bár a Kárpát-csoport támadása csak július 1-jén indult meg, a 8. határvadász-dandár parancsnokának, Rakovszky György vezérőrnagynak határvadász, hegyi, illetve kerékpáros zászlóaljakból álló csoportja a határt átlépve már június 27-én harcban állt a szovjet határvédelmi erőkkel. A keleti hadszíntér első magyar hősi halottai a 10. határvadász-zászlóaljnak a Wyszkow környéki magaslatokon június 29-én elesett honvédjei voltak.
A Kárpát-csoport első feladata - a német 17. hadsereg tehermentesítése és a Dnyeszter vonalának mielőbbi elérése érdekében - a Delatyn, Kolomea és Stanislaw által határolt galíciai terület birtokbavétele volt. A határon átkelő csapatok nem ütköztek ellenállásba. A szovjet alakulatok a Tatárhágó körzetét teljesen kiürítették és robbantásokkal, valamint a ,,felperzselt föld" gyakorlatát alkalmazva igyekeztek késleltetni a Kárpát-csoport előrenyomulását. Miután a magyar harccsoport nem rendelkezett elegendő műszaki erővel, a reá rótt azon feladatot, hogy üldözze a szovjeteket a Dnyeszterig, s a folyó túloldalán hídfőket vegyen birtokba, kénytelen volt teljes egészében a 2. gépkocsizó dandárára bízni. Az első hadműveleti szakasz - elenyésző veszteségekkel járó - kisebb csatározásait, kolomeai és horodenkai helységharcait ennél fogva a 2. gépkocsizó dandár, s részben az 1. hegyidandár alakulatai vívták meg. A gépkocsizó lövészzászlóaljak már 1941. július 6-án kiértek a Dnyeszterhez, s átkelve a folyón, 10-ére birtokba vették Kamenec Podolskot. A Kárpát-csoport zöme csak 8-án jutott el a Dnyeszterig. Július 9-én jelentős változások történtek a magyar csapatok alárendeltségében és kitűzött feladatainak tekintetében. A gyorshadtest, Miklós Béla vezérőrnagy vezetésével közvetlenül a Dél Hadseregcsoport parancsnoksága alá lépett és korlátlan alkalmazásra a német szárazföldi haderőnek engedték át. A Kárpát-csoport parancsnoksága, mint területi és katonai közigazgatási pa-rancsnokság pedig maradt egyelőre az országhatár és a gyorshadtest hátsó körzetei közötti megszállott területen. Alárendeltségébe az 1. hegyidandár és a 8. határvadász-dandár alakulatai kerültek, melyeknek a szétszóródott kisebb szovjet csapatok megsemmisítése és a közbiztonság helyreállítása lett a feladata. Ezen alakulatok jelentették az első magyar megszálló erőket Ukrajnában.
A továbbra is harcoló seregtestként alkalmazott gyorshadtest először a Dél Hadseregcsoport azon nagyszabású átkaroló hadműveletében vett részt, mely a Dnyesztertől nyugatra csoportosuló nagyobb szovjet erők elvágását és megsemmisítését célozta. A hadműveletet nem sikerült teljes mértékben végrehajtani. A német 1. páncéloscsoport támadása Kijev előtt megfeneklett és csak délkeleti irányban jutott előre, ugyanakkor a déli irányból támadó német 11., illetve a román 3. és 4. hadsereg előretörése sem volt folyamatos. A szovjet Délnyugati Front erőinek bekerítése ennélfogva Vinnyica térsége helyett keletebbre valósult meg. Az arcból támadó német 17. hadseregnek azonban sikerült teljesíteni feladatát, s július 16. és 18. között áttörte a régi, részben már leszerelt erődrendszert, az úgynevezett Sztálin-vonalat. Ennek következtében e hadsereg parancsnoksága mindent elkövetett, hogy a keletkezett réseken minél több seregtestet vonjon előre. Ebben nagy segítségére voltak a gyorshadtest alakulatai. A Bug folyó közelébe eljutott és ott bekerített német 101. köny-nyűgyalog-hadosztály az 1. gépkocsizó dandár sikeres előrenyomulásának köszönhetően menekült meg a megsemmisüléstől, a 2. gépkocsizó dandár pedig Sargorodnál, majd Spikovnál erős szovjet ellenlökéseket hárított el.
A gyorshadtest július 23. után is a zömével a Bugon átkelt német 17. hadsereget támogatta. A Bugtól délre csoportosulva délkeleti irányba kellett előretörnie, hogy a Bersad - Gajvoron vonal, valamint a Bug folyó kanyarulata között elhelyezkedő ellenséges erőket bekerítse és megsemmisítse. Ezen előretörés közben 2. gépkocsizó dandárját július 27-én Trosztjanec és Gordijevka helységektől délre erős szovjet ellentámadás érte, mely a felázott utakon még csak kibontakozásban lévő zászlóaljakat teljesen váratlanul érte. Már déli irányból bekerítés fenyegette az alakulatot, mikor a 11. harckocsi-, a 2. felderítő- és az 1. lovas páncélos-zászlóaljak bevetésével - az eddigieket meghaladó súlyos veszteségek (egyebek mellett 86 hősi halott) árán - sikerült a helyzeten úrrá lenni.
A délkeleti irányban előretörő gyorshadtestbeli alakulatok ezt követően a Bug folyó kanyarulatáig eljutva körülbelül 2000 hadifoglyot ejtettek, jelentős fegyverzetet és egyéb hadianyagot zsákmányoltak. A folyón való átkelésük után augusztus 2-án megközelítették Pervomajszkot, amely előtt kemény ellenállásba ütköztek. A szovjet 6. és 12. hadsereg csapatainak egy része még a város eleste előtt visszavonult, a többi ellenséges seregtest azonban az elkésve engedélyezett visszavonulás miatt Umanynál az északnyugat felől átkaroló német 1. páncéloscsoport gyűrűjébe került.
Az umanyi katlanban bekerített szovjet erők nem nyugodtak bele a körülzárásba. Napokon keresztül kétségbeesetten próbálkoztak a kitöréssel. E kitörési vállalkozások egyikét Golovanevszk irányában kísérelték meg, melynek elhárításában a gyorshadtest 1. lovasdandárjának döntő szerepe volt. Merész László tartalékos zászlós Csaba páncélgépkocsikkal felszerelt szakasza augusztus 6-i meglepetésszerű rajtaütése során nemcsak a körülzárt szovjet 6. hadsereg kitörési kísérletét fedezte fel, hanem a támadásra szétbontakozó kisebb szovjet lovassági és gépkocsizó lövészcsapatoknak is veszteségeket okozott.
A csapatokat már a kezdeti igénybevétel is nagymértékben kifárasztotta, s a felszerelés műszaki állapota is leromlott. Miklós Béla vezérőrnagy augusztus 3-i jelentésében a következőket állapította meg: ,,A gépkocsianyag karbantartására kellene 8-10 nap. Hadműveleti szünetet, pihenést anyagkarbantartás és az utánszállítás felzárkózása miatt kértem... A kerékpárosok szíve, tüdeje tönkre van. 32 napja pihenő nélkül tart az előrenyomulás. A kerékpár- és a gépkocsianyag gyökeres javításra szorul. A pótlást és a vonatot be kell várni, mert 200 kilométerre elnyúlva hátul van." Makray Sándor alezredes, a Dél Hadseregcsoport parancsnokságához vezényelt összekötő tiszt augusztus 2-i jelentésében jelentős német veszteségekről számolt be, s semmiképpen sem javasolta a gyorshadtest pihentetését, s kivonását a további harcokból. Szerinte ebben az esetben ,,végérvényesen szeretett szomszédaink nívójára kerülnénk megítélés szempontjából."
Az umanyi ütközet befejeztével a Dél Hadseregcsoport hadműveletei továbbra is a délkeleti irányban folytatódtak. A Dnyeper felé előretörő német csapatok célja az volt, hogy a 23szárnyaira és a hátába indított támadásokkal szétverjék a szovjet Déli Front csapatait. A gyorshadtest a német 1. páncéloscsoport alárendeltségébe került. Feladata az volt, hogy a Bug és az Ingul folyók közötti területen támadva, mielőbb érje el Nyikolajev városát, és ezzel akadályozza meg a német és román seregtestek által délkelet felé szorított ellenségnek a Bug folyón át való kitörését. A gyorshadtest Nyikolajevnél - első alkalommal a hadjárat során - teljes állományával került bevetésre. A német 16. páncéloshadosztállyal közösen, négy napig tartó súlyos harcok után augusztus 16-ára sikerült elfoglalniuk a várost. A szovjet Déli, illetve Délnyugati Front csapatai azonban ezúttal megmenekültek a bekerítés elől, s Lembergtől a torkolatig a Dnyeper védelmére rendezkedtek be.
A korábbi történelmi korszakok ütközeteit jellemző emlékezetes lovasrohamok a második világháború alatt csak elvétve fordultak elő. A magyar lovasság utolsó efféle harctevékenységét jelentette az a nevezetes esemény is, amelyet augusztus 15-én a Nyikolajev városának elfoglalására, s az ott védekező szovjet egységek bekerítésére előrenyomuló német és magyar seregtesteket biztosító 4. huszárezred katonái hajtották végre. Feladatuk az volt, hogy az Ingul patak mentén tevékenykedő 1. lovasdandárbeli alakulatok mögött, keleti irányban való biztosítás mellett a német 16. páncéloshadosztály 79. gépkocsizó lövészezrede oldalába, illetve hátába került, bekeríteni szándékozott szovjet erőket derítsék fel, s egy délnyugati irányú előrenyomulással szórják szét. A huszárezred elsőként egy felderítőosztagát, majd két harccsoportban valamennyi kötelékét harcba vetette. Az emlékezetes lovasroham Mikecz Kálmán őrnagy harccsoportjához fűződik. A harccsoportnak a Nyikolajevbe tartó vasútvonaltól nyugatra eső területen, Mihajlovka, Grejga irányában kellett előretörnie, el kellett foglalnia a vasútvonaltól négy kilométerre nyugatra húzódó terepszakaszt, hogy ezzel megakadályozza a szovjet csapatok esetleges északkeleti irányban történő kitörését. A huszárkötelékek nyílt, áttekinthető terepen, állandó ellenséges tüzérségi tűz közepette, lángoló gabonatáblák között, tikkasztó hőségben bocsátkoztak harcba. Lovasrohamukra egy német szemtanú, háború utáni memoárjában - kissé eltúlozva - az alábbiakban emlékezett vissza: ,,... Ismét kemény harcban álltunk a kétségbeesetten védekező ellenséggel, aki egy magas vasúti töltés mellett ásta be magát. Már négyszer rohamoztunk, és mind a négyszer visszavertek bennünket. A zászlóaljparancsnok káromkodott, a századparancsnokok azonban tehetetlenek voltak. Ekkor a tüzérségi támogatás helyett, amit számtalanszor kértünk, egy magyar huszárezred jelent meg a színen. Nevettünk. Mi az ördögöt akarnak ezek itt a kecses, elegáns lovaikkal? Egyszerre megdermedtünk: ezek a magyarok megbolondultak! Lovasszázad lovasszázad után közeledett. Parancsszó harsant. A bronzbarnára sült, karcsú lovasok szinte odanőttek a nyereghez. Fénylő aranyparolis ezredesük (sic!) kirántotta kardját. Négy-öt könnyű páncélkocsi vágódott ki a szárnyakra, az ezred pedig a délutáni napban villogó kardokkal végigvágtázott a széles síkságon. Seydlitz rohamozhatott így valaha. Minden óvatosságról megfeledkezve kimásztunk az állásainkból. Olyan volt az egész, mint egy nagyszerű lovasfilm! Eldördültek az első lövések, aztán mind ritkábbak lettek. Kimeredő szemmel, hitetlenkedve néztük, ahogy a szovjet ezred, amely eddig elkeseredett elszántsággal verte vissza támadásainkat, most megfordul, és pánikszerűen otthagyja állásait. A diadalmas magyarok pedig maguk előtt űzték az oroszt, és csillogó szablyájukkal aprították őket. A huszárkard, úgy látszik, egy kicsit sok volt az orosz muzsik idegeinek! Most az egyszer az ősi fegyver győzedelmeskedett a modern felszerelésen..."
A nyikolajevi ütközetet követően - az erősen leromlott fegyverzetű és felszerelésű - gyorshadtestre még nehezebb feladatok vártak. A Dnyeper folyó keleti irányban előreugró nagy kanyarulatának dnyepropetrovszk-zaporozsjei szakaszát kellett augusztus 30-tól több héten keresztül tartania. Eredményes folyamvédelmén múlott az egyrészt déli irányban az Azovi-tenger felé, másrészt észak felé Harkov irányában folytatott nagy német átkaroló hadművelet sikere.
A kijelölt 200 kilométer kiterjedésű folyamszakasz védelme komoly erőfeszítéseket követelt a gyorshadtest alakulataitól, hiszen az általában két-három kilométer széles Dnyeper a zaporozsjei duzzasztógát ellenség általi felrobbantása következtében erősen leapadt, s több helyen átgázolhatóvá vált. A szükséges védőerő hiányában támpontszerűen megszállt folyamszakasz leginkább veszélyeztetett pontja a zaporozsjei sziget volt, melyet a szembenálló, s túlerőben levő szovjet csapatok kezdettől fogva állandó tüzérségi és aknavetőtűz alatt tartottak, s a folyón könnyedén átkelve több ízben támadtak. E támadások szeptember 5-ére már kritikus helyzetet teremtettek, s a nagy veszteségek, a folyton növekvő ellenséges nyomás, s a sziget közepén történt betörés a védőkörlet parancsnokságát a sziget feladására kényszerítette. A 2. gépkocsizó dandárnak a szigetet megszállva tartó két zászlóalja öt nap alatt 600 fő véres veszteséget (elesett, megsebesült, fogságba esett) szenvedett. Felderítő vállalkozásaik nyomán a szovjetek egyre inkább rájöttek, hogy a nagy térben milyen kevés a védőerő, s a széles arcvonalon mind több helyen indítottak vállalkozást század, néha zászlóalj erőben.
A gyorshadtestre nehezedő nyomás csak szeptember közepe után enyhült. A német 1. és 2. páncéloscsoport ugyanis sikeres bekerítő hadművelete során körülzárta a szovjet Délnyugati Front hadseregeit. A szovjet csapatok Kijev késedelmes feladása miatt hátrányos helyzetbe kerültek. A szeptember végi kijevi ütközet befejezése után az 1. páncéloscsoport fokozatosan felgöngyölítette a Dnyeper menti szovjet védelmet.
A magyar politikai és katonai vezetés időközben az elhúzódó Szovjetunió-beli hadműveletekre, a román hadsereg dél-erdélyi erőösszevonásaira és a gyorshadtest leromlott állapotára való tekintettel a magyar csapatok keleti hadszíntérről történő kivonásán munkálkodott. Kétségtelenné vált, hogy utánpótlás híján a hazai viszonylatban legértékesebbnek számító gyorshadtestet csak a hadműveleti területről történő kivonással és hazaszállítással lehet megmenteni a teljes felmorzsolódástól. A német és a magyar politikai és katonai vezetés 1941. szeptember 7-10-i tárgyalásai, majd Szombathelyi Ferenc vezérezredesnek, a Honvéd Vezérkar főnökének október végi németországi megbeszélései során a leharcolt seregtest mielőbbi hazahozatalában ugyan sikerült megegyezni, ellentételként november elejétől azonban négy, majd további két (ebből csak egy került ki) gyalogdandárt kellett megszálló feladatok ellátásra Ukrajnába kiküldeni.
A gyorshadtest lovasdandár részeit a védelmi feladat befejeztével kivonták, és október 10-től vasúti szállítással hazakerülhettek. A hadtest többi része a német 17. hadsereg kötelékében Izjum irányában előretörve viszont még több kilométert megtéve egészen a Donyecig jutott el. A folyót elérve az alaposan leharcolt seregtest számára véget értek az ukrajnai hadműveletek. A német és magyar katonai vezetés megállapodása értelmében a csapatok felváltása november 6-án, hazaszállítása pedig november 24-én vette kezdetét. A gyalogmenetben érkezők december első felében, a vasúton szállítottak december végén, január elején kerültek haza.
A hadműveletek négy hónapja alatt a gyorshadtest 2000 kilométer mélyen nyomult be Szovjetunió déli területére. A harcok során 3730 főnyi véres veszteséget (elesett, megsebesült, hadifogságba esett) szenvedett, és további 830 fő 24pedig súlyos betegen került haza. A harccselekmények során, de legfőképpen a mostoha út- és időjárási viszonyok közepette végrehajtott gyorsított menetek alatt jelentős anyagi veszteségek érték. Kisharckocsijai 100 százalékban, könnyűharckocsijai pedig 80 százalékban semmisültek meg. Elvesztett 30 repülőgépet, 28 különféle tüzérségi löveget és összesen 1200 páncélozott és egyéb gépjárművet.
A gyorshadtest létszáma és felszereltsége miatt nem lehetett döntő hatással a hadműveletek alakulására. Csapatai - kiképzési hiányosságaik, haditapasztalatokban való járatlanságuk, valamint szervezési és felszerelési fogyatékosságaik ellenére - azonban teljesítették a számukra kitűzött részfeladatokat.
Kép: A magyar Gyorshadtest katonái biciklijük társaságában, Ukrajna, 1941.
A TATÁRJÁRÁS, AMIKOR TÖNKRE VERTÜK A BETOLAKODÓKAT - MÁSODIK TATÁRJÁRÁS
1285-ben újra betörtek a tatárok, ám ekkor nekik kellett menekülőre fogniuk. Erről szól az Elfelejtett diadalok.
Érdekes, hogy az általános vagy középiskolai történelemórákon kevés szó esik a második tatárjárásról (én magam is csak egyetemista koromban hallottam róla először), pedig szerintem rendkívül látókörtágító lehetne.
Ha másért nem, legalább azért, mert elég szemléletes példája annak, hogy miként tud egy uralkodó tanulni a hibáiból és a megfelelő intézkedésekkel idővel a legyőzhetetlennek tűnő fenyegetés fölé kerekedni. Illetve remekül mutatja az alkalmazkodás és a fejlődés fontosságát.
A tatárjárás, amikor tönkre vertük a betolakodókat - Második tatárjárás - Videó
Link
AMIKOR A 16 ÉVES KIRÁLY LEGYŐZTE A JÓL FELFEGYVERZETT, PÁNCÉLOS NÉMETEKET - LAJTA MELLÉKI ÜTKÖZET
,,Az Úr letekintett Magyarországra, és adott neki oltalmazót, aki járt erejének nagy voltában. Mert az Úr a királyságot Béla fiának, Gézának adta, akit szűz Szent Cecília napján koronáztak meg, és akinek megfogta kezét, megerősítette, sok népet rendelt alája, és kardja előtt a királyok hátát futamodásra fordította." - írja a Képes Krónika II. Gézáról, aki 1146-ban kiemelkedően fontos honvédő háborút vívott. Erről szól az Elfelejtett diadalok c. sorozat alábbi epizódja.
Amikor a 16 éves király legyőzte a jól felfegyverzett, páncélos németeket - Lajtamelléki ütközet - Videó
Link
A JOHN F. KENNEDY MERÉNYLET REJTÉLYEI
John Fitzgerald Kennedy meggyilkolása
John Fitzgerald Kennedy meggyilkolása, amit gyakran egyszerűen Kennedy-gyilkosságnak vagy dallasi merényletnek hívnak, a Texas állambeli Dallasban történt a beszéd elhangzása után öt hónappal, 1963. november 22-én.
A JOHN F. KENNEDY MERÉNYLET REJTÉLYEI - Videó
Link
A NÜRNBERGI PER
74 éve végezték ki a nürnbergi perben elítélt tíz háborús bűnöst, 1946. október 16.
Martin Bormannt távollétében ítélték halálra, Göring pedig október 15-én öngyilkos lett.
Cikkünkben a kivégzések időrendi sorrendjét követve mutatjuk be az elítéltek utolsó mondatait:
1.Joachim von Ribbentrop, 1938 és 1945 között birodalmi külügyminiszter.
Elsőnek Joachim von Ribbentropot vezették be.
Miután bemondta nevét, az utolsó szó jogán az alábbiakat mondta:
,,Isten óvja Németországot. Utolsó kívánságom, hogy Németország egységét megőrizzék, a Kelet és a Nyugat pedig jusson megértésre."
2. Wilhelm Keitel tábornok, a Wehrmacht főparancsnoka.
“Kérem a Mindenható Istentől, legyen könyörülettel a német nép iránt. Előttem, több mint két millió német katona halt meg hazájáért. Mindent Németországért!"
3. Ernst Kaltenbrunner, A Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője.
“Szívem egész melegével szerettem népemet és hazámat. Kötelességemet teljesítettem országom törvényei szerint. Sajnálom, hogy Németországot megosztották olyan emberek, akik sohasem voltak katonák és Németországot olyan bűnökbe döntötték, amelyekben sohasem vettem részt. Éljen Németország!"
4. Alfred Rosenbergnek, a nácik főideológusának nem volt mondanivalója.
5. Hans Frank, Lengyelország főkormányzója, a katolikus lelkészhez fordulva köszönetet mondott lelki gondozásáért.
6. Wilhelm Frick birodalmi belügyminiszter, a Cseh-Morva Protektorátus kormányzója.
,,Éljen Németország!"
7. Julius Streicher, újságíró, a zsidóellenes propaganda egyik főszervezője.
A terembe lépve többször teli torokból kiáltotta: ,,Heil Hitler!"
Amikor be kellett mondania nevét, szitkozódni kezdett:
,,Ön úgyis jól tudja, most az Istennel van dolgom."
Majd gyűlölködő pillantásokkal kísérve hozzátette:
“Majd ti is sorra kerültök! Titeket felakasztanak majd a bolsevikok!"
6. Fritz Sauckel a munkaerő-gazdálkodás birodalmi főmeghatalmazottja.
“Ártatlanul halok meg! Igazságtalanul ítéltek el, Isten óvja meg Németországot, legyen ismét nagy".
9. Alfred Jodl, a Wehrmacht vezérkari főnöke.
“Isten veled, Németország!"
10. Arthur Seyß-Inquart, Ausztria, Dél-Lengyelország és Hollandia helytartója:
“Remélem, hogy ezekkel a kivégzésekkel lezárul a második világháború tragédiája. Bárcsak béke és megértés uralkodnék a népek között. Hiszek Németországban!"
A holttesteket - Göringét is - szimbolikusan Dachauba szállították és elhamvasztották, a hamvakat pedig folyókba szórták.
Forrás: wikipedia.org 24.hu
A TEHERÁNI KONFERENCIA
80 éve kezdődött el a teheráni konferencia, 1943. november 28 - december 1.
A konferencián részt vett a Szovjetunió részéről Joszif Sztálin, az Egyesült Királyság részéről Winston Churchill, illetve az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Franklin Delano Roosevelt is.
A konferencián többek között megállapodtak abban, hogy
- a háborút a nácizmus teljes megsemmisítéséig folytatják, külön békét nem kötnek,
- egy harmadik (Észak-franciaországi) front megnyitása 1944-ben,
- a háború után a felelősöket felelősségre vonják bűneik miatt.
A TÖRTÉNELEM FASZAGYEREKEI
1938 nyarának eleje: a Sárga-folyó, Kína második leghosszabb folyója kiöntött. Az áradás viszont nem természetes eredetű volt...
A többi eseményhez hasonlóan ez is igencsak megosztónak számít a Távol-Keleten. Az manapság már kétséget kizáró, miszerint a Csang Kaj-sek vezette Kuomintang idézte elő a huayuankoui-gát felrobbantásával, mellyel a japán csapatokat célozták meg feltartoztatni.
A gát felrobbantása következtében a Sárga-folyó kiöntött, és kicsivel nagyobb, mint egy fél magyarországnyi terület vált a víz uralma alá. Ez természetesen azt is jelentette, hogy nem egy települést sodort el a folyó. A kitelepítésre a nacionalistáknak nem volt se kapacitásuk, se idejük, még csak nem is értesítették a lakosság döntő részét, így az áradás teljesen váratlanul érte őket.
Az áldozatok számát illetően pontos adatot nem lehet mondani, hisz a nacionalisták "kit érdekelnek" alapon közelítették meg mindezt, és inkább azt propagálták, miszerint több (száz)ezer japán katonát sikerült ezzel megsemmisíteniük, a kommunisták pedig ezt követően inkább felfújták a számot, hogy a nacionalisták orra alá tudják dörgölni.
Reálisabb becslések szerint is 400-800ezer ember közé tehető az áldozatok száma, bár a legújabb kutatások szerint 500-550ezer halottat és további ennyi nincstelenné váló kínait okozott a gát felrobbantása.
(A területről elmenekülő több millió kínairól nem is beszélve...)
De volt egyáltalán értelme?
Nos, ezt utólag természetesen könnyű megmondani, szóval vizsgáljuk meg inkább a tényeket:
Tény, miszerint a japán csapatok kevesebb, mint 50 km-re voltak már a gáttól, így igazán meglepte őket. A nacionalista állítás, miszerint több százezer japán katona vesztette életét az áradásban "enyhe" túlzás, a támadók nem igazán szenvedték meg az áradást, hamar érzékelték azt, így hamar biztonságba tudtak vonulni.
Alapvetően Csang Kaj-sekék gátrobbantása Vuhan védelmét célozta meg: időt szerettek volna nyeri, hogy míg a japánok elérnek Vuhanig, addig a nacionalista csapatok fel tudjanak készülni a védelemre. A lassítás ugyan nem érte el kívánt hatását, mert már júniusban megtámadták a várost, a csata viszont eszméletlen áldozatokat követelt mindkét oldaltól. Az ütközet japán győzelemmel ért véget, viszont iszonyú árat fizetett érte mindkét fél: összesen közel 1millió ember maradt ott, mely jelentősen visszavetette Japán támadási stratégiáját, és 1944-ig nem is igazán hajtottak végre hasonlóan nagy volumenű offenzívát.
A Sárga-folyó áradása tehát nem érte el a kívánt célt. A több százezer kínai, akit saját kormánya áldozott fel hiábavalónak mondható. A gát felrobbantása és a vuhani csata elvesztése visszavetette hatását a nacionalistákra, ugyanis ettől kezdve gerillaháború állt be Kínába, melyben Maoék sokkal ügyesebben szerepeltek, ráadásul a kínai nép is elvesztette bizalmát Kaj-sekben, ezek pedig jelentősen hozzájárultak a későbbi kínai polgárháború elvesztéséhez.
A mellékelt fotó elég ritka eseménynek számított sajnos a második kínai-japán háborúban, mikor is a japán katonák a kínai civileknek segítenek. A sok mocskos dolog között volt ilyen is, ezt sem szabad elfelejteni.
AMIKOR AZ AZTÉKOK LEGYŐZTÉK A SPANYOLOKAT...
La Noche Triste. Így hívják az eseményt a spanyolok. Magyarul annyit tesz: ,,a szomorú éjszaka".
Az előzményekig egészen 1520. május 20-ig, mikoris a spanyol Pedro de Alvarado elrendelte az azték fővárosban, Tenochtitlanban az őslakos papok és nemesek lemészárlását.
A vérengzés okán az aztékok fellázadtak az idegenek uralma ellen. Cortés ugyan volt jelen a mészárlás idején, hamar visszahívták. Mivel a konkvisztádor nem tudta csillapítani a helybéliek lincshangulatát, elkezdte megszervezni a spanyolok csapatok kitörését.
Cortés parancsba adta, hogy mindenki vigyen magával annyi kincset, aranyat amennyit csak elbír.
A spanyolok 1520. június 30-án éjszaka törtek ki, azonban az aztékok észrevették őket. Cortés csapatait meglepte a rajtaütés, de sikeresen kitörtek.
A ,,szomorú éjszaka" során elhunyt áldozatok száma körül sok ellenkező álláspont van, a legmerészebb becslések szerint a spanyolok közel fele, de egyes források szerint kétharmada odaveszett.
A hódítók elvesztették a tüzérségük 100%-át, illetve a lovaiknak nagy részét. Az ütközetet túlélt spanyolok között sok volt a sebesült, köztük Cortés is megsérült.
A legenda szerint mikor Cortés a kitörés után felismerte a veszteségeket, letérdelt egy fa elé és nem múló sírásba kezdett. A fa a mai napig áll.
~A képen Hernán Cortés szobra látható az ,,Árbol de la Noche Triste"-nél, azaz ,,a szomorú éjszaka fájánál".
AUSTERLITZI CSATA
218 éve ezen a napon vívták meg az austerlitzi csatát: 1805. december 2.
Az austerlitzi csatát még a három császár csatája néven is szokták emlegetni, Bonaparte Napóleon légfényesebb győzelmeinek egyike.
Austerlitznél Napóleon megverte I. Ferenc vezette osztrák, illetve I. Sándor cári seregét. A francia fél közel 1500 embert vesztett, míg az osztrák-orosz veszteség meghaladta a 15.000-et.
A csata következményeképp létrejött a Rajnai Szövetség, illetve a pozsonyi béke, mely ideiglenes békét teremtett Franciaország és a Habsburg Birodalom között.
1919. augusztus 7
Charles Godefroy sikeresen ÁTREPÜL a párizsi Diadalív alatt.
[kephttps://scontent.fbud7-3.fna.fbcdn.net/v/t1.6435-9/117294826_2672005329787686 _6340671756268312331_n.jpg?_nc_cat=103&ccb=1-7&_nc_sid=7f8c78&_nc_ohc =lIoCu84H6hEAX8f33dQ&_nc_ht=scontent.fbud7-3.fna&oh=00_AfCcZXzlIcJWpNprha >G9vw1p5IZd3AEuMl_8N3HtDUi02g&oe=65C27BFE]"
Egy ÉRDEKES ELKÉPZELÉS a tömegoszlatásra 1924-ből.
EZERÉVES LENGYEL-MAGYAR BARÁTSÁG
A magyar és lengyel államok körülbelül ugyanabban az időben alakultak. Hasonló, de nem ugyanolyan körülmények és feltételek mellett. Közép-Európában évszázadokon keresztül azokat a területeket foglalták el, ahol a keleti és a nyugati civilizációk kereszteződtek. Már ezek a feltételek és körülmények is befolyásolták és irányították a magyar és lengyel nemzet jövő sorsát. Ezek nagymértékben forrásává váltak annak a csodálatos jelenségnek a nemzetközi kapcsolatokban, amit magyar-lengyel barátságnak nevezünk. Erről a barátságról sokat írtak, kifejezésre jutott mindkét nemzet művészetében, irodalmában, történelmi irataiban és a publicisztikákban. Sőt, a magyar-lengyel barátság szilárd, de nehezen mérhető elemmé vált a Visztula és a Közép-Duna közt élő népek köztudatában.
Az egyik legnagyobb magyar költő, Arany János egyszer azt írta:
,,A magyar szívesen üdvözli a lengyelt, az ismeretség új, de a barátság régi."
A 19. századi lengyel publicista Stanislaw Worcell pedig ezt a gondolatot a következőképpen fejezte ki: ,,Magyarország és Lengyelország két ősi tölgyfa, mindegyikük külön és önálló törzzsel, de gyökerei szélesen szétterülnek és összefonódnak a föld felszíne alatt, és láthatatlanul összekapcsolnak egymással. Innen van léte és frissessége az egyiknek, valamint élete és egészsége a másiknak. "
Ezeréves lengyel-magyar barátság - Videó
Link
Adamczyk Bogdan: A magyar-lengyel barátság ezeréves története
Link
1956 OKTÓBER 23
,,A magyar felkelés letöréséhez több mint 200 ezer szovjet katonára volt szükség, de a magyar nemzet szellemét és reményét nem lehetett legyőzni."
(Barack Obama)
,,1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt - bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel."
(John F. Kennedy)
HENRY BEHRENS, A VILÁG LEGKISEBB EMBERE (~76cm),
1950-es évek.
67 ÉVE VOLT A MELBOURNE-I VÉRFÜRDŐ, 1956. DECEMBER 6.
A melbourne-i vérfürdő a vízilabda történelmének egyik leghíresebb összecsapása volt. A szurkolótér teljesen megtelt, melynek nagy része a magyar válogatottnak drukkolt.
A magyar válogatott tempója halálos volt, mikor már négy gólt lőttek, a szovjeteknek pedig folyamatosan meghiúsult a magyar védelem feltörésére tett minden egyes kísérlete. A történelemben itt alkalmazták először a zónavédekezést.
Valentyin Prokopovnak, a szovjet center nem bírta elfogadni az eredménytábla állását, ezért a víz alatt teljes erőből arcon könyökölte Zádor Ervint. Ervinnek felrepedt a bőre, majd vérezni kezdett, mely pirosra festette a medencét, innen is kapta nevét az esemény.
Ervint kiküldték. A vérző fejű honfitárs látványa felkorbácsolta a magyar szurkolók indulatait, akiket elkapott a revans vágya: sokan átugrották a korlátokat, s nekiakartak menni a szovjet válogatottnak, akiket a rendőröknek kellett kimenekíteniük.
A meccset emiatt lefújták, az eredmény 4-0-ás magyar győzelmet hozott. A magyar válogatott gyors tempójú játéka, majd a magyar szurkolók viselkedése nemzetközi hírré vált.
Így vertük meg egy hónappal az 1956-os forradalom leverése után a szovjeteket.
Billy Hughes (1862 - 1952), AUSZTRÁLIA LEGTÖKÖSEBB MINISZTERELNÖKE
Billy Hughes története, aki éhbérért dolgozó kubikosból lett a hét éven keresztül a világ hatodik legnagyobb országának miniszterelnöke, s Ausztrália történelmének egyetlen olyan embere, aki több mint 50 évig volt az ausztrál parlament tagja.
Link
MOSZKVA - napjainkban - 2023
GRIGORIJ RASZPUTYIN / (1869. január 21. - 1916. december 30. /
A híres orosz szerzetes, misztikus, látnok és spirituális gyógyító halálának 107. évfordulójára.
Sok vita zajlott Raszputyin személye és az Orosz Birodalom sorsára gyakorolt befolyása körül. A róla kialakult negatív képet a forradalmi, majd később a szovjet propagandában is felhasználták
Három gyermeke volt
Maria Raszputyin, a rejtélyes Grigorij Raszputyin lánya, 1932-ben.
Maria Raszputyin apja halála után több évig bujkálni kényszerült, majd Berlinben egy cirkuszban kezdett el dolgozni, mint oroszlánidomár.
Maria 79 éves korában, 1977. szeptember 27-én hunyt el Los Angelesben. Marianak két gyermeke született; ezáltal a rejtélyes életű Grigorij Raszputyin leszármazottjai mai napig élnek.
ERWIN JOHANNES EUGEN ROMMEL (1891-1944) - Wüstenfuchs azaz SIVATAGI RÓKA
Német tábornagy, a második világháborúban a Német Afrika-hadtest első parancsnoka, a normandiai partraszállásnál a német erők vezetője.
Rommel kitűnő képességű taktikus, a rögtönzés mestere volt. Tehetségét mind a tengelyhatalmak, mind a szövetségesek elismerték.
A Claus Schenk von Stauffenberg gróf nevével fémjelzett, több magas rangú katona által támogatott, Hitler elleni merénylet (1944. július 20.) meghiúsulása utáni nyomozásban Erwin Rommel neve is felmerült,mivel támogatta a Walküre hadműveletet.
Sorsáról valószínűleg maga Hitler döntött: a német nép ne szerezzen tudomást az aljas árulásáról, ezért felajánlotta az öngyilkosság lehetőségét.
A gyászbeszédet Von Rundstedt tábornagy mondta. A beszéd után a család elé járult, hogy tolmácsolja a Führer mélységes együttérzését. A feléje nyújtott kezet Lucy Rommel nem fogadta el.
105 ÉVE ÉRT VÉGET A NAGY HÁBORÚ, 1918. november 11.
END OF WAR - the final minutes of WWI
Link
IDÉZET ADOLF HITLER MEIN KAMPF C. KÖNYVÉBŐL
KANE TAKANA (1903 - 2022)
Kane Tanaka 1903. január 2-án született a japán Kjúsú-szigetén, egy Wajiro nevezetű kis faluban.
Gyermekkorának első 9 évet a Meidzsi-korban töltötte, ami 1867-ben kezdődött és 1912-ig tartott. 19 évesen, 1922-ben házasodott össze unokatestvérével, akitől két gyermeke született, később pedig egy harmadik lányt is örökbe fogadtak
.
A házaspár egy tésztaboltot üzemeltetett. A második világháborúban Kane férjét sorkatonaságra kötelezték, azonban 1945-ben elfogták és Szibériába internálták, ahonnan csak 1947-ben térhetett haza.
Az 1970-es években Kane sokat járt az Egyesült Államokban, főképp rokonait látogatta. A férj 90 éves korában, 1993-ban hunyt el.
Kane Tanaka élete során rengeteg betegséget élt túl. 35 évesen legyőzte a paratífusz lázat, 45 éves korában a hasnyálmirigyrákot, sikeres epekőműtétet hajtottak rajta végre 76 éves korában, 90 évesen szürkehályog keserítette meg életét, de sikeres műtéttel ezt is túlélte.
Mégis, Tanaka történetére akkor figyelt fel a világ, mikor 103 éves korában legyőzte a vastagbélrákot is.
2018 óta egy japán idősotthonban tengette mindennapjait, és rendkívül jó egészségnek örvendett. Szabadidejében szeretett sétálni, gyakorolta a kalligráfiát, illetve nagyon szerette a matematikát. Tanaka szeretett játszani is, kedvenc játéka a Fonákolós nevezetű társas volt.
2022. április 19-én bekövetkezett haláláig ő volt a világ jelenleg élő legöregebb embere.
,,Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."
Márai Sándor
Boldog karácsonyt kívánunk mindenkinek!
LAJTAMELLÉKI ÜTKÖZET
Amikor a 16 éves király legyőzte a jól felfegyverzett, páncélos németeket
Link
,,Ha mindhalálig hű társra vágynék, akkor szereznék egy kutyát."
~Laurell Kaye Hamilton
,,A kutya az egyetlen a világon, aki jobban szeret téged saját magánál."
~Josh Billings
FOTOVÁLOGATÁS a második világháborúból. Hiába, Ők a mi legjobb barátaink.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-12-19 14:30:47, kedd
|
| |
| |
IZGALMAS TÉNYEK A MÚLTBÓL, AMIRŐL SOSEM HALLHATTUNK A TÖRTÉNELEMÓRÁKON
+ TUCATNYI ÉSZBONTÓ TÉNY A MÚLTBÓL
A történelem telis-tele van izgalmas eseményekkel, melyek túlnyomó részét ugyan megtanították nekünk a töri órán, de a szűk tanterv miatt bizony számos olyan izgalmas érdekesség is maradt, melyre sajnos nem jutott idő.
Az alábbi listán ezek közül gyűjtöttünk össze néhány igazán érdekfeszítő történést, mellyel bizony nem árt tisztában lenni.
A 30-AS ÉVEKBEN AZ EMBEREK LISZTESZSÁKOKBAN JÁRKÁLTAK
Az 1930-as években olyan súlyos volt a gazdasági válság az Egyesült Államokban, hogy az embereknek nem volt pénzük ruhára költeni. Hogy mégse járjanak meztelenül, a megmaradt liszteszsákokat alakították át, hogy ruhát készítsenek belőle maguknak és családjukat, illetve hogy a már meglévőket ,,foltozgassák".
A KÜLÖNÖS SOS ÜZENET
1948-ban számos hajó kapott rejtélyes SOS üzeneteket Malajzia partjainál. Az üzenetek egy SS Ourang Medan névre hallgató holland hajóról érkeztek, és így hangoztak: ,,Minden tiszt, beleértve a kapitányt is, halott. Valószínűleg a teljes legénység is meghalt... Haldoklom."
Amikor egy felderítő csapat végül a hajó nyomába eredt, megtalálták az SS Ourang Medan-t, melynek - ahogy az üzenetben is állt - minden utasa halott volt. Az igazán furcsa az, hogy az emberek úgy haltak meg, mintha a pillanat tört része alatt fagytak volna meg. Még a fedélzeten lévő kutyára is ilyen pózban találtak rá. A legfélelmetesebb az egészben, hogy az emberek testén semmilyen sérülést sem találtak.
A LEGFÉLELMETESEBB MÚMIÁK
A világ legfélelmetesebb múmiái kétségkívül a Guanajuato-i múmiák. Az arcukból ítélve még éltek, amikor megkínozták és mumifikálták őket.
A MAGYAR GYORSHADTEST KATONÁI BICIKLIJÜK TÁRSASÁGÁBAN
Ukrajna, 1941.
A világ legnagyobb madara.
Argentavis magnificens - így hívják azt a madarat, melynek fosszilis maradványait 1979-ben találták meg, Argentínában. A tudósok kimutatták, hogy a madár körülbelül 6 millió évvel ezelőtt élhetett, szárny-fesztávolsága 6 és 8 méter közötti lehetett, míg a madár teste pedig valamivel több, mint 2 méteres volt.
AZ OK, AMIÉRT UJJLENYOMATOS AZONOSÍTÁST HASZNÁLINK
Ez a két férfi az oka annak, hogy az emberiség használni kezdte az ujjlenyomatos azonosítás. A két férfinek ugyanaz volt a neve, és elítélésük után ugyanabba a börtönbe kellett bevonulniuk. A férfiak egyébként még soha nem találkoztak egymással, és mivel annyira hasonlítottak egymásra, hogy a börtönőrök nem tudták egyértelműen megkülönböztetni őket, ezért kénytelenek voltak a történelem során először, ujjlenyomatos azonosítást alkalmazni.
ALBERT EINSTEIN MAJDNEM IZRAEL MINISZTERELNÖKE LETT
1952. november 17-én Izrael miniszterelnöke hivatalosan is felajánlotta Izrael elnökségét Albert Einsteinnek. A fizikus visszautasította az ajánlatot, mondván, hogy nem rendelkezik a pozíció betöltéséhez szükséges ismeretekkel.
FÁJDALMAS ÁZSIAI SZÉPSÉG.
Nem is olyan régen úgy tartották Kínában, hogy az a szép, ha egy nőnek minél kisebb a lábfeje. A nők éppen ezért szorosan bekötözték a lábukat még gyerek korukban, hogy ne tudjon növekedni a lábfejük. Ennek következményében a lábuk hihetetlen módon eldeformálódott.
GYORS SEGÍTSÉG
2001-ben szeptember 11-e után a kenyai maszáj törzstanács humanitárius segítségként 14 tehenet ajándékozott az Egyesült Államoknak.
HARCOLÓ MAJOM AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN
A dél-afrikai páviánt, Jackiet nem sokkal az I. világháború kitörése előtt találta egy Albert Marr névre hallgató katona. Amikor a háború megkezdődött, Albert bevonult a hadseregbe, ahová Jackie is vele tartott. Jackie nemcsak szórakoztatta a katonákat, de fegyvereket is szállított, illetve figyelmeztette az alvó katonákat, ha ellenséges erők közelednek a távolban. Az I. világháború vége után Jackiet kitüntették, majd egészen 1921-ig gazdájával együtt élt.
HEROIN, MINT KÖHÖGŐSZIRUP
1890 és 1910 között a német Bayer gyógyszeripari vállalat heroin tartalmú köhögésenyhítő szirupot árult, elsősorban gyerekeknek.
HIVATÁSOS ÉBRESZTÖK
Az ébresztőóra feltalálása előtt hivatásos ébresztőket alkalmaztak arra, hogy időben felkeljenek az emberek. Az ilyen "ébresztők" dolga az volt, hogy a megadott időben megjelenjenek az ügyfél háza előtt és fütyüléssel, kopogással, vagy ordibálással felkeltsék őt.
IDÉZET
Adolf Hitler Mein Kampf c. könyvéből.
NEM KELL ELSIETNI
A második világháború után a hadiállapot a Szovjetunió és Németország között hivatalosan 1955. január 25-én szűnt meg!
ÓRIÁS MÉRETŰ KRISTÁLYPIRAMISOK.
A legmodernebb szonártechnológiának hála, a tudósok két óriási piramist fedeztek fel a tenger alatt (a Bermuda-háromszög közelében), melyeket vastag, kristályos anyag borít, és nagyobbak, mint a Gízai piramisok Egyiptomban.
RASZPUTYIN
Grigorij Raszputyin (1869. január 21. - 1916. december 30.) orosz misztikus, látnok és spirituális gyógyító. Szerzetesként vagy sztrannyikként (szent vándor vagy zarándok) is nevezik, de soha nem volt semmilyen tisztsége az orosz ortodox egyházban.
Raszputyint halhatatlannak tartották.
Az orosz szerzetes, Grigorij Jefimovics Raszputyin élete során számos gyilkossági kísérletet élt túl. Például: megmérgezték, leszúrták, egyik éjszaka pedig még rá is lőttek, Raszputyin azonban minden ilyen támadást átvészelt. Éppen ezért az emberek úgy tartották, hogy a szerzetes halhatatlan. Végül a Néva-folyó vizébe dobták, ahol már nem tudott megmenekülni a haláltól, pár nappal később a víz partján bukkantak rá a holttestére.
SZTÁLIN ÉS A 'PHOTOSHOP'
Egyes legendák szerint minden alkalommal, amikor Sztálin egyik embere eltűnt, vagy meghalt, Sztálin elrendelte, hogy az adott személyt tüntessék el minden olyan fényképről, melyen ő és az adott ember együtt szerepel. Nagy valószínűséggel ez volt a fotóretusálás történetének kezdete.
TUTANHAMON SZÜLEI TESTVÉREK VOLTAK
A legfrissebb DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy Tutanhamon fáraó olyan súlyos egészségügyi problémákkal küzdött, mint a malária és a csontbetegség. A DNS-vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy ezek a betegségek kétségkívül annak az egyenes következményei, hogy a fáraó szülei testvérei voltak.
UTALÁS A SZENT GRÁL PONTOS HELYÉRE?!
Az angilai Staffordshireben található "Shepherd's Monument" nevű emlékmű egy rejtélyes feliratot hordoz: DOUOSVAVVM.
Senki sem tudja, hogy mit jelent, de egyes feltételezések szerint a templomos lovagok hagyták hátra ezt az üzenetet, mely valójában a Szent Grál pontos helyét takarja, illetőleg arra tesz utalást.
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-12-11 21:45:26, hétfő
|
| |
| |
SZEMÉLYES TRAUMÁK, KÖZÖS TÖRTÉNELEM
Beszélgetés Mező Gáborral
Mező Gábor (1980) történész kutató, újságíró, a Századvég vezető kutatója. Fő kutatási területe a posztkommunista hatalomátmentés, a rendszerváltás illetve Magyarország 1945 utáni története.
Eddig megjelent művei: A média lenyúlásának titkos története (2021), Ellopni a lelket, megtörni a testet (2021), A kultúra megszállása (2023), A népirtás csöndje (2023).
Legujabb könyve, A tévé megszállása egy sorozat második része, a sikerlistás A kultúra megszállása folytatása. A szerző ebben a művében bemutatja, hogyan használta a Kádár-diktatúra propagandaeszközként a Magyar Televíziót, gondosan kiválogatva a munkatársakat, különös tekintettel a tévé jövendő "arcaira". A "nagy pillanat" 1957. május elsején érkezett el, az ötvenhatos forradalom és szabadságharc leverése után Kádár János a tévé által élőben közvetített felvonulással üzent: a Magyar Népköztársaság leszámolt az "ellenforradalommal". Ekkor még a megtorlás időszakát szenvedte meg az ország, később következett a konszolidáció, de a diktatúra ebben is kulcsszerepet szánt e vezető médiumnak. Ötvenhat után csak a legmegbízhatóbb, nagyon gyakran kommunista családból érkező vagy ideológiailag elkötelezett emberek kerülhettek a tévéhez, voltak, akiket a hírhedt ÁVH-tól helyeztek át, mások a Néphadseregtől jöttek, megint mások bizonyítottan a kádári titkosszolgálatnak dolgoztak.
Olyan tévés legendák hátterét ismerhetjük meg, mint Ipper Pál, Vitray Tamás, Juszt László, Kepes András vagy éppen Frei Tamás.
A kiadvány egy hosszabb kutatás első terméke, amely részben a tömegkultúra kommunista megszállását célozza bemutatni, részben e rezsim végrehajtóinak tovább élését a tömegkultúra területén. A politikai és gazdasági rendszerváltást Magyarországon nem kísérte a kulturális terület rendszerváltása... A kötet szerzője a tőle megszokott olvasmányos stílusban, részletgazdagon mutat be arcokat, mesél el történeteket, gyakran megrázóakat, máskor meghökkentőeket. Azt látjuk, hogy az emberarcú kádárizmus vagy a legvidámabb barakk képének kialakítói sok esetben kötődtek valamiképpen az erőszakszervezetekhez...
A kötet három területről mutat meg szereplőket; a könyvkiadás, a politikai humor és a popzene világából. E szereplők egy részét kevésbé ismeri a közönség, mert a háttérben maradtak, de voltak közöttük jól ismertek is, mint Hofi, Komlós, Bródy, Koncz Zsuzsa.
A szerző a tőle megszokott olvasmányos stílusban, részletgazdagon mutat be arcokat, mesél el történeteket. Gyakran megrázóakat, máskor meghökkentőeket. Azt látjuk, hogy az emberarcú kádárizmus vagy a legvidámabb barakk képének kialakítói sok esetben kötődtek valamiképpen az erőszakszervezetekhez.
A kultúra megszállása /A tévé megszállása/ a Századvég Kiadó kiadásában néhány nap múlva jelenik meg, vagy talán már a boltokban is van. Tervezett megjelenése 2023. december 15-e volt.
Ezt a könyvet a közeljövőben újabb kötetek követik majd a Századvég gondozásában, amelyek a tömegkultúra egy-egy területét mutatják be részletesebben....
Beszélgetés Mező Gáborral
Személyes traumák, közös történelem
L. Fábián Anikó 2023.08.08.,09.
Mező Gábor újságíró már jó néhány éve a magyar múlt sötét oldalát kutatja: az 1945 utáni időszak, a szocializmus, majd a rendszerváltás esztendeit. Mondhatjuk úgy is, hogy azokról a dolgokról ír és forgat dokumentumfilmeket, amelyekről sokáig nem tudtunk, nem tudhattunk. Legújabb oknyomozó műve A kultúra megszállása az irodalom, a könnyűzene és a szocializmus ,,humorának" alakjait vonultatja fel, megmutatva, hogy a politika mennyire átszőtte mindezeket a területeket is.
- Miért a közelmúlt történetével foglalkozik? Mennyiben érzi úgy, hogy ezzel a fiatalabb nemzedékek tartoznak a nagyszüleiknek?
- Mostanában kezdek rájönni, hogy amiben részt veszek, az félig-meddig vagy egészen traumafeldolgozás: olyan tabukat, eltitkolt történeteket próbálok megírni, amelyek sokak, sokunk életét megnehezítették. Nemrég a nagynénémmel beszélgetve jutottunk arra, hogy valószínűleg nem nagyon létezhet olyan magyar család, amelyik ne hordozna ilyen történeteket. Több példa is eszembe jutott akkor, az elnyomók oldaláról is, például Rákosi hű emberének, Farkas Mihálynak a fia, az ÁVH-s tiszt: Farkas Vladimir. Ő az apjával egy időben volt börtönben, egy kommunista belső leszámolás részeként. Nincs mentség című könyvében írja meg Farkas Vladimir, hogy a saját apjával sem tudott kapcsolatot teremteni még a rácsok mögött sem. Egyszerűen nem ment. Miért? Mert az apja nem akarta őt ott sem. És amúgy sem az apja nevelte fel, és az anyja is otthagyta a mozgalomért. Pontosan érezni a sorok mögött a magárahagyatottságot.
Mező Gábor azokról a dolgokról ír és forgat dokumentumfilmeket, melyekről sokáig nem tudtunk (Fotó: Kurucz Árpád)
- Miért jutott ennyire érzelemmentes gyerekkor azoknak, akik a rendszer kegyeltjei voltak?
- Ezeket a kommunista gyerekeket sokszor ,,kiszervezték": vagy intézetbe adták, vagy nevelőszülőkhöz, vagy a nagyszülőkhöz, míg szüleik a mozgalmi munkát végezték. És milyen kötődése lehet bárkihez később egy ilyen gyermeknek? A rendszer szempontjából ez persze tökéletes megoldás volt, hiszen ezek a gyökértelen fiatalok voltak a leginkább alakítható személyiségek, a formálható viaszbábuk. Ezt a formálhatóságot maga Farkas Vladimir is megírja, aki sokunk szimpátiáját elnyerte azzal, hogy úgy-ahogy, de szembenézett a saját múltjával. Nem sokan tették ezt meg. Hasonlóan megrázó, de kevésbé ismert történet, hogy mind Kepes Andrást, mind Szilágyi Jánost - akik komoly karriert befutott emberek a médiában - évekre intézetbe adták gyerekként a szüleik. Kepes megértően viszonyul ehhez, mintegy a kényszerrel magyarázza, szerinte őt és testvérét túszként tartották itthon. Nem hiszem, hogy Kepes Imre esetében ez így lett volna, aki régi kommunista elvtárs volt, nagyon komoly mozgalmi múlttal. Itthon is kaphatott volna munkát a diktatúra szekértolójaként. Nem beszélve arról, hogy az anya miért nem maradt itt? Őt is a rezsim kényszerítette a kiváltságos életre? Amit pedig szinte senki sem tud: Szilágyi János apja, Szilágyi Pál is befolyásos gazdasági háttérember volt, ám az ő fia egy interjúban el is mondta, hogy haragszik is a szüleire emiatt, főleg az anyjára. Ő nem hitte el azt, hogy ez előírás volt, hogy nem volt más út. Ezekről a történetekről ugyanúgy keveset tudunk, ahogyan a rendszer valódi áldozatairól, akiket internáltak, kivégeztek, megerőszakoltak... vagy az ő gyermekeik sorsáról. Ezekről az eltemetett dolgokról sokáig életveszélyes volt beszélni, később ,,csupán" veszélyes. A titkok így nemzedékről nemzedékre hagyományozódtak. Eljött az idő a feltárásra, ezekről is írni fogok következő, A tévé megszállása munkacímet viselő könyvemben.
- Tudna erre a múltra akár a mindennapok történeteiből példát mondani?
- Az Elhallgatott gyalázat című 2013-as tényfeltáró film kapcsán interjút készítettem Skrabski Fruzsina rendező-forgatókönyvíróval. Az Elhallgatott gyalázat arról szól, hogy a becslések szerint mintegy nyolcszázezer magyar nőt erőszakoltak meg a szovjet katonák a megszállás idején. Egy kommentelő olvasóm írta le, hogy abban a vidéki városban, ahol élt, látott egy férfit, aki rendszeresen, éveken át ugyanott álldogált, szomorú arccal. A város szélén, az út mellett. A bejegyzés írója egyszer megkérdezte tőle, hogy miért áll mindig ugyanott? A férfi elmondta neki, hogy az ő édesanyját megerőszakolta egy szovjet katona, ebből az erőszakból született ő, és úgy nőtt föl, hogy az anyja rá sem tudott nézni, mindig eltolta magát, hiszen az erőszaktevő arcát fedezte fel a fiáéban. Irtózatos érzés lehetett ez. És hogyan dolgozhatta ezt fel az az ember? Főleg az ötvenes, hatvanas években, amikor se pszichológushoz, se paphoz nem lehetett menni ezzel a teherrel, hiszen bárki feljelenthette, és mindkét ,,szakmát" üldözték. Elmondhatjuk, hogy a szovjet katonák tetteinél nagyobb tabu abban a korszakban nem is volt.
- A pszichológia területén mégis egyre többen foglalkoznak az örökölt traumák témakörével az utóbbi időkben, például Orvos-Tóth Noémi is vagy Edith Eva Eger.
- Utóbbi szerző művéből én is sokat tanultam, főleg azért, mert a háborút követő, úgynevezett poszttraumás stressz-szindrómát (PTSD) sok százezer ember mellett az én nagyapám is megszenvedte. Azt tapasztalom és a saját kutatásaim alapján is érzem, hogy lehet, hogy éppen a mi nemzedékünk kezdi igazán feldolgozni ezeket. A nagyszüleinknek a diktatúra idején nem adatott meg, hogy azok legyenek, akik szerettek volna lenni. Sokan annak is örülhettek, hogy túlélték azokat az éveket, de nem lehettek például igazán jó szülők - mindamellett, hogy később remek nagyszülőkké váltak. El kellett telnie sok évnek, hogy most az unokák szembenézzenek ezekkel a dolgokkal.
Történnek már előrelépések a poszttraumás kommunista múlt feldolgozása kapcsán, de még mindig kevesen foglalkoznak azzal, hogy ez a szörnyű ideológia hogyan hatott a nagyszüleinkre, a szüleinkre és ránk.
Hal Melinda pszichológusként kutatja ezt a témát, Skrabski Fruzsina filmesként, de azért nincsenek sokan. Ugyanígy nem volt kibeszélve a Don-kanyar tragédiája sem, mert azokat, akik onnan visszatértek, horthysta-fasiszta bérenceknek bélyegezték, örülhettek, ha állást kaptak, nem beszélve a retorziókról. De a holokauszt tragédiája is jobbára kibeszéletlen történet maradt, hiába a sok film és könyv. A magam környezetében legalábbis azt látom, hogy a zsidó származású barátaimnak, ismerőseimnek általában fogalmuk sincs arról, mi történt a rokonaikkal.
,,A délvidéki népirtásról szóló kutatásom is nagyon megviselt..." (Fotó: Kurucz Árpád)
- Hogyan tudja a kutató-újságíró a megírt történeteket érzelmileg feldolgozni
- Nagyon nehéz volt megírnom a könyvet, szabályokat kellett felállítanom, hogy tudjak haladni, mert ezek a témák engem is megviselnek. Például a volt katpolos [katonapolitikai osztály], ÁVH-s Kardos Györgyé is nagyon nyomasztó életút. Szörnyűségeket tett és mindenhol a halál járt a nyomában. Végül a saját fia az ő szolgálati fegyverével lett öngyilkos. De a délvidéki népirtásról szóló kutatásom is nagyon megviselt. Kevesen tudják, hogy '44-45 telén a jugoszláv partizánok 20-40 ezer magyarral végeztek, sokukat bestiális kegyetlenséggel, bosszúból ölték meg. Annak a kéziratnak a megírását többször abba kellett hagynom hónapokra, mert fizikailag voltam képtelen vele haladni. De meg fog jelenni ez is. Mert beszélni kell, írni, és valahol az írás, a kutatás is felszabadító erejű. Jó példa a lakásszínházas Koós Anna A nem kívánt hagyaték című könyve, vagy Kardos György mennyének, Botond Ágnesnek ...és akik az árnyékában voltak című kötete, amelyekből én is sokat idéztem. Érdekes, hogy a feltárásról beszélgetve szinte csak nőkről esett szó. Talán ők képesek jobban utánamenni a titkoknak, a férfiak esetében ez sokszor fokozottan nehéz lehet: gondoljunk a családjainkból a hallgatag apa vagy nagyapa képére, alakjára... Kevesen kérdezték meg tőlük, miért ülnek és isznak a tornácon magányosan.
- A hallgatag férfi alakja ugyanakkor egy klasszikus irodalmi toposszá vált, talán jó példa erre az író és katona Ernest Hemingway.
- Az ő családja bemutatását kihúztam a könyvből terjedelmi okból, pedig nagyon érdekes. Nagyon terhelt volt az egész família, ami nem bántó megjegyzés, hanem tény. A híres író egyik unokája, Mariel Hemingway meg is írta a család igaz történetét a Hemingway-átok című könyvben: az arrogáns, önző, alkoholista nagyapáról és fiáról, az ő apjukról, a nehéz szellemi-lelki örökségről is bátran, szimpatikus visszafogottsággal, őszintén. Mariel egyik testvére ,,megbolondult", a másik öngyilkos lett, ő maga is rengeteg problémával küzdött, de a múlttal való szembenézés sokat segített. Ernest Hemingway alakja pedig a legendagyártásra jó példa. Az irodalomtörténetben és a sajtóban mindig a pozitív tulajdonságait emelték ki, és a manipulálásnak köszönhetően átsiklott a közvélemény afelett, hogy már idős korában a kommunista Kubában éldegélt, nem munkásként, hanem Fidel Castro barátjaként. Ha valaki ismeri a valódi életrajzát, tudja, hogy először Sztálinék társutasa volt, majd konkrétan NKVD-s, aki számtalan feleséget és szeretőt tönkretett, rettenetes apa volt és önző, pénzéhes ember.
Közismert baloldali, kommunista értelmiségi családok esetében jellemző ez az ős-apatípus, aki baloldaliságra, humanizmusra hivatkozva szakított az erkölccsel, akár a tízparancsolattal, és mindenki felett állónak tekintette önmagát.
Sokuk együttműködött a kommunista titkosszolgálatokkal, egyéb bűnszervezetekkel, közben bántalmazók, néha egyenesen szadisták lettek. Gyermekeik közül a legtöbb megelégedett azzal, hogy apja pénzéből és kapcsolatrendszeréből élt... És a minta továbböröklődött, elég megnézni a Maxwell vagy a Hammer családot. Szerintem a metoo-mozgalom kezdetén sokan nem sejtették, hogy ennek olyan áldozatai is lesznek, akik érinthetetlenek, vagy annak gondolták magukat. Kíváncsi vagyok, hogy a Kennedy klán apafigurája mikor kerül majd sorra, várom a szerintem soha el nem készülő HBO-sorozatot. Mert az öreg Kennedy részben a szeszcsempészetből szedte meg magát, kapcsolatban állt a maffiával, és depressziós lányát gátlástalanul lobotómiára küldte. (Ez a műtéti eljárás a homloklebeny károsításával elvágja a területen futó idegi kapcsolatokat.) Igaz, szegény lány az intézetben sok Kennedyt túlélt végül.
- Milyen személyes, családi történetei vannak önnek a múltból?
- Mező nagyapám például, aki a nagyváradi Gábor Áron hadapródiskolában végzett, fiatalon kikerült a frontra. A nagybátyja Horthy idején vezérkari tiszt volt, és így ő is megbélyegzett lett. Azt azonban csak később tudtam meg, hogy bevitték az ÁVH-ra is és nagyon megverték. Ezt vitte magával egész életében. Egy régi vágású, konzervatív, visszahúzódó ember volt, aki nagyon közel állt hozzám. De most jön a csavar: kisgyerekkoromban leginkább azt az Anna nénit szerettem, akiről később megtudtam, hogy az ÁVH-nak dolgozott. Nagyon nehéz feldolgozni, hogy az, akit szerettél és ma is szeretsz, valamikor a legsötétebb terrorszervezet tagja volt. Mi a következmény rám nézve? Még magamnak is hajlamos vagyok hazudni vele kapcsolatban, akár arra hivatkozva, hogy végülis nem csinált karriert, és ,,szakított" az ÁVH-s társasággal. Utóbbi valójában nem így volt. Összejárt még sokáig velük, így például a korábbi ellenálló, későbbi ÁVH-s társaival, Janikovszky Bélával vagy Egri Jánossal is. És ha hozzáteszem, hogy a kegyetlen Janikovszkyról még filmet is készítettünk (Levelek a bolondokházából címmel), akkor látni, mennyire bonyolult egy ilyen feltárás. De Janikovszky szennyes ügyeit, a fia karrierjét és meggazdagodását legalább kutatni lehet. Anna nénivel kapcsolatban az a legnehezebb, hogy nem találtam nyomát, pontosan mit csinált. Sokkal jobb lenne, ha tudnám. De mindenképp el kell majd engednem. Ha semmit sem tudok meg, azt is el kell majd fogadnom.
- Mit gondol arról, hogy sok családban van valaki, aki úgymond felvállalja, hogy rendbe teszi a múltat? Sorsszerű ez?
- Igen, de sok családban kritizálják azt, aki elkezdi a titkokat kutatni, szélsőséges esetben még ki is közösítik. A többi családtag sokszor összezár, ahogyan egy átlagos csoport, párt, társaság is így működik, és így hiteltelenítik el őt, a ,,vájkálót". Aki sokszor már a saját emlékeiben is bizonytalan: tényleg megvertek? Tényleg megaláztak? Emiatt aztán sokan nem is kezdenek bele ebbe a munkába, pedig hasznos lenne. Ha valaki kimondja, hogy az ,,apánk", az ,,anyánk" rossz, de legalábbis nem tökéletes ember volt, vert minket, megalázott, azt sokszor a saját testvére is ,,megtámadja". Mert máshogy emlékszik a múltra és mert védi az apjáról alkotott képet.
Pedig itt, Magyarországon, különösen szükségünk van a tisztánlátásra.
Lehet, hogy azért nem fog valaki túl korán meghalni, mert kiderül a múlt, mert sikerült feldolgoznia, megszabadulnia tőle. Másrészt tartozunk a nagyszüleinknek is azzal, hogy foglalkozunk az ő múltjukkal is, nem elítéljük vagy istenítjük őket, hanem megpróbáljuk megérteni. És kimondjuk, ha valaki bűnös volt, vagy ha valaki hétköznapi hősként élt, ahogyan annyi meggyötört anya és nagymama, apa és nagypapa.
- A kultúra megszállása már a harmadik kötete. Másképp ír ma, mint 2021-ben?
- Így, hogy a saját családom történetét is részben megírtam, kicsit empatikusabb is lettem. Ez nem jelenti azt, hogy nem vagyok sokszor túlzó - az igazságérzetem néha messzire visz. És persze remélem, hogy a gyermekeimet is érdekelni fogja a munkám. Ezt a kutatómunkát részben miattuk is végzem, az egész családom, köztük Anna néni miatt, meg a magyarokért, ha használhatok nagy szavakat. El kell végeznünk ezt a feladatot, ha azt akarjuk, hogy legközelebb időben felismerjük a Hitlerek, Szálasik, Rákosik, Kádárok és Aczélok valódi személyiségét. Nem hagyhatjuk, hogy a különböző Nagy Testvérek, önjelölt és örök tanár bácsik mondják meg, mit gondoljunk, hogyan éljünk.
Link
Elmaradt és hiányos rendszerváltás a médiában
Link
Mező Gábor: Hogyan használták a kommunisták fegyverként a pszichiátriát? - Videó
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/17 oldal
|
Bejegyzések száma: 164
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
9 db bejegyzés |
| e év: |
79 db bejegyzés |
| Összes: |
4840 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (22)
- Belső kör (0)
- Család (22)
- Munka (14)
- Haverok (0)
- Iskola (20)
- Ábrányi Emil (4)
- Adamis Anna (1)
- Ady Endre (16)
- Ágai Ágnes (1)
- Agytorna (29)
- Alföldi Géza (2)
- Alhana (1)
- Ambrus Magdolna (1)
- Andók Veronika (1)
- Andróczky Lászlóné (3)
- Antoine de Saint-Exupery (3)
- Anyák napja - gyermeknap (32)
- Áprily Lajos (3)
- Arany János (11)
- Arany Viktor (1)
- Arany-Tóth Katalin (1)
- Aranyosi Ervin (19)
- Artai Zsuzsanna (2)
- Árvai Attila & Emil (3)
- Átyim Lászlóné (1)
- B. B. Nala (1)
- B. Huszta Irén (1)
- B. Radó Lili (1)
- Babits Mihály (5)
- Bagi Tibor (1)
- Bajza József (1)
- Baktai Faragó Aranka (2)
- Balassi Bálint (1)
- Balázs Béla (1)
- Balázs Sándor Turza /B.A.S.A./ (2)
- Bálintffy Etelka (1)
- Balla Zsuzsanna (2)
- Balogh József (2)
- Baranyai Mária (1)
- Baranyi Ferenc (2)
- Barsy Irma (2)
- Bartalis János (1)
- Bartis Ferenc (2)
- Bartos Erika (2)
- Bella István (1)
- Bencze Marianna (1)
- Benedek Elek (3)
- Berde Mária (1)
- Bertók László (1)
- Berzsenyi Dániel (1)
- Bíró Melinda (1)
- Birtalan Ferenc ( (1)
- Boda Magdolna (1)
- Bódás János (2)
- Bodnár Éva (3)
- Bodó János (1)
- Bodor Aladár (1)
- Bodré Anikó (1)
- Bogár Lilla (1)
- Bogdán András & Bogdán László (2)
- Bognár Barnabás (1)
- Bonifert Ádám (1)
- Buda Ferenc (1)
- Budai Zolka (1)
- Bulvár (52)
- Bölcsességek és gondolatok. (139)
- Börzsönyi Erika (1)
- Coelho Paulo (1)
- Csabai Andrea (1)
- Csabai Lajos (2)
- Csapó Lajos (2)
- Csatári Édua Éva ( (1)
- Cseffán Zsolt (2)
- Cseke Erika (1)
- Cseppely Zsuzsanna (1)
- Cserényi Zsuzsanna (1)
- Csiki András (1)
- Csitáry-Hock Tamás ( (1)
- Csokonai Vitéz Mihály (1)
- Csoóri Sándor (1)
- Csorba Győző (1)
- Csukás István (1)
- Csuray Zsófia (1)
- Czóbel Minka (1)
- Dáma Lovag Erdős Anna (1)
- Dapsy Gizella (1)
- Deák Erika (2)
- Devecseri Gábor (1)
- Dévényi Erika (3)
- Dienes Eszter (1)
- Dobos Hajnal (1)
- Dobrosi Andrea (1)
- Dobszai Károly (2)
- Dóczi Lajos (1)
- Domahidi Klára (1)
- Domonkos Jolán (1)
- Donászy Magda (2)
- Dorys May (0)
- Dr. Gyökössy Endre (2)
- Dsida Jenő (7)
- Duduj Szilvia (1)
- Dugasz István (2)
- Dutka Ákos (2)
- Dylan D Tides (1)
- Ecsedi Éva (1)
- Egészségünk érdekében... (146)
- Egyed Emese (1)
- Elekes Tímea Izabella (1)
- Életképek (99)
- Életmód (91)
- Endrődi Sándor (1)
- Erdei Éva (1)
- Erdélyi József (1)
- Erdős Olga /Luna Piena/ (2)
- Erdős Renée (1)
- Eszenyi Matula István (1)
- Évszakok (122)
- Falcsik Mari (1)
- Falu Tamás (1)
- Farkas Anna&Árpád&Éva&Imre (6)
- Fáy Ferenc (1)
- Fazekas István (1)
- Fazekas Miklós (1)
- Fecske Csaba (2)
- Fehér Miklós (1)
- Fekete Lajos (1)
- Fellner Isrván (1)
- Fenyő László (1)
- Ferenczi Csilla (1)
- Fésűs Éva (2)
- Ficzura Ferenc (1)
- Film - színház (54)
- Flammerné Molnár Edit (1)
- Fodor Ákos& Emese&József (2)
- Fonyó Tamás (3)
- Fortune Brana (2)
- Fuchs Éva (1)
- Füle Lajos (6)
- Földeáki-Horváth Anna (1)
- Gabriel Garcia Márquez (4)
- Gál Éva Emese (1)
- Galyasi Miklós (1)
- Gámenczy Eduárd (1)
- Garai Gábor&János&Katalin (3)
- Gárdonyi Géza (6)
- Gaudi Éva Molly (1)
- Gebhardt Nóra (3)
- Geisz László (2)
- Gere Irén (1)
- Gergely Ágnes & István (2)
- Gligorics Teréz (3)
- Goethe (5)
- Gősi Vali (1)
- Gr. Vay Sándor (0)
- Grigó Zoltán (1)
- Gulyás Pál (1)
- Gutási Éva (1)
- Gyimóthy Gábor (2)
- Gyóni Géza (2)
- Győrfi-Deák Éva (3)
- Gyulai Pál (5)
- Gyurkovics Tibor (2)
- Gyöngy (1)
- Gyönyörű virágok&idézetek (37)
- György László (2)
- H. Kohut Katalin (1)
- H.Gábor Erzsébet (0)
- Hajas György (1)
- Hajdú Levente (1)
- Hajdu Mária&Saci (2)
- Hajnal Anna (2)
- Hámori István Péter & Zsóka (2)
- Hamza Anikó (2)
- Harcos Katalin (4)
- Hatos Márta (1)
- Havas Éva (1)
- Hazafias versek (18)
- Hazánk - otthonunk (180)
- Heine (3)
- Heiner Ágnes (1)
- Héja (1)
- Helen Bereg (3)
- Helena (1)
- Heltai Jenő (10)
- Hemingway (2)
- Hepp Béla (1)
- Hervay Gizella (1)
- Híres emberek-jeles napok-évfo (150)
- Hirth Éva (1)
- Hóbor Hajnalka (1)
- Hock Éva Etelka (1)
- Hollósy-Tóth Klára (1)
- Horváth Ilona & Horváth István (1)
- Horváth M. Zsuzsanna (1)
- Horváth Piroska (1)
- Hosszú Bettina (1)
- Humor (241)
- Húsvét - Pünkösd (33)
- Idézetek birodalma (145)
- Ignotus (1)
- Ilianne (2)
- Illés Judit & Gábor (2)
- Illyés Gyula (2)
- Imre Flóra (1)
- Irodalom - Próza (102)
- Ismeretlen szerzők (1)
- Jagos István (1)
- Jakos Kata (1)
- Jatzkó Béla (1)
- Jékely Zoltán (1)
- Jobbágy Károly (2)
- Jókai Mór (4)
- Jolie Taylor (1)
- Jónás Tamás (1)
- Jószay Magdolna (1)
- József Attila (9)
- Juhász Gyula (6)
- Juhász Magda & Juhász Szilvia (3)
- Juhászné Bérces Anikó (2)
- K. László Szilvia (1)
- Kacsa Zsóka (2)
- Kaffka Margit (1)
- Káli László (1)
- Kálnoky László (1)
- Kamarás Klára (2)
- Kamenitzky Antal (1)
- Kányádi Sándor (2)
- Karácsony - Újév (76)
- Karai Gábor (1)
- Karinthy Frigyes (4)
- Károlyi Ami (1)
- Kárpáti Tibor (1)
- Kassák Lajos (1)
- Kaszás Zoltán (1)
- Katerina Forest (1)
- Katona Bálint & Andrea (3)
- Katona József (0)
- Kecskés Beatrix (2)
- Kelemen Évi (1)
- Keller Boglárka (1)
- Kerecsényi Éva (1)
- Kerekes László (1)
- Kereszti Hajnalka (1)
- Keresztury Dezső (1)
- Kerner Mariann (1)
- Kertünk - házunk - otthonunk (53)
- Kijacsek Erzsébet (2)
- Kincses Zoltán (2)
- KisJenő,József,Judit,Irma,Rea (6)
- Kocsis Dániel (1)
- Koltay Gergely (6)
- Komáromi János (2)
- Komjáthy Jenő (2)
- Komróczki Zoltán (0)
- Konda Bartal Piroska (2)
- Kondra Katalin (1)
- Koós Attila (2)
- Koosán Ildikó (1)
- Kormányos Sándor (1)
- Koszpek Ferenc (1)
- Kosztolányi Dezső (7)
- Kotsy Krisztina (1)
- Kovács Daniela & Anikó & Erika (4)
- Kun Magdolna (4)
- Kustra Ferenc (1)
- Kölcsey Ferenc (4)
- Lackfi János (2)
- Ladányi Mihály (1)
- Lady Moon (1)
- Lampert Géza (1)
- Lányi Sarolta (2)
- Laren Dorr (2)
- László Andrea, & Ilona, &Noémi (3)
- László Ilona (1)
- Lelkem szirmai (73)
- Lengyel Jolán (2)
- Lengyel Károly (1)
- Lesznai Anna (1)
- Lévay József&Lévay László (3)
- Ligeti Éva (2)
- Linda Dillow (1)
- Lindák Mihály (1)
- Linn Márton (1)
- Lippai Marianna (1)
- Lithvay Viktória (1)
- Lőrinczi L. Anna (1)
- Losonci Léna (2)
- Lupsánné Kovács Eta (2)
- Lys Noir (1)
- Lyza (1)
- M. (0)
- M. Laurens (1)
- Maczkó Edit (1)
- Madách Imre (2)
- Magyar sorsot - magyar kézbe! (88)
- Major Gabriella&Majoros Gabrie (2)
- Majtényi Erik (1)
- Majthényi Flóra (2)
- Márai Sándor (7)
- Mardi Miriam (1)
- Marschalkó Lajos (1)
- Marton Pál (2)
- Maryam /Moldován Mné (1)
- Maszong József (1)
- Máté Péter (2)
- Matos Maja (1)
- Mécs László (1)
- Média (413)
- Meggyesi Éva (1)
- Mentovics Éva (2)
- Metzger Zsuzsanna (1)
- Mikodi Bianka (1)
- Minden, ami szép (8)
- Mindenszentek, halottak napja (10)
- Mirian (2)
- Monok Zsuzsanna (1)
- Móra Ferenc (4)
- Móra László (3)
- Moretti Gemma (1)
- Móricz Eszter (1)
- Művészet (58)
- Müller Péter (2)
- Mysty Kata (1)
- N. (0)
- Nadányi Zoltán (1)
- Nagy István Attila & Bálint (3)
- Nagy Krisztina (1)
- Nagy László & Ilona (4)
- Nemes Nagy Ágnes (1)
- Némethné Mohácsi Bernadett (1)
- Nemzeti ünnep (59)
- Névnap- szülinap (48)
- Nőnapra & Farsang (10)
- Nyakó Zita (1)
- O, Ó (0)
- Ó. Kovács Ibolya (1)
- Oláh Gábor (1)
- OMNYE (58)
- Orbán Balázs&Orbán Hajnalka (3)
- Őri István (3)
- Orosz költők (3)
- Orth László (3)
- Osho (4)
- P. Geraldy (1)
- P. Pálffy Julianna (1)
- P. Tóth Irén (1)
- Pajzán történetek&mondák (46)
- Palágyi Lajos (1)
- Pálvölgyi Attiláné (1)
- Papp Váry Elemérné (2)
- Pásztor Piroska & Klaudia (2)
- Paudits Zoltán (1)
- Paula S. Tizzis (1)
- Pecznyík Pál (2)
- Pej Erika (1)
- Pénzár Miklós Csaba (1)
- Péter Erika (1)
- Pethes Mária (1)
- Petőfi Sándor (13)
- Pilinszky János (2)
- Piszár Éva (1)
- Pogány Zoltán (1)
- Politika (24)
- Poller Ildikó (3)
- Popper Péter (2)
- Pósa Lajos (11)
- Posztós Lenke (1)
- Prohászka Ottokár (1)
- Puskin (3)
- Rab Zsuzsa (1)
- Rabindranath Tagore (1)
- Radnóti Miklós (4)
- Rajki Miklós (3)
- Rajzó Eszter (1)
- Rasztik Edit Emese (1)
- Ratkó József (1)
- Reichard Piroska (1)
- Rejtő Jenő (0)
- Rejtő Jenő (2)
- Reményik Sándor (25)
- Reviczky Gyula (3)
- Riersch Zoltán (1)
- Rónay György (1)
- Rózsa Amarilla (1)
- Rudnyánszky Gyula (1)
- S. Farkas Zsuzsanna (1)
- Sajó Sándor (6)
- Sándor Gyula (2)
- Sango Villagren (1)
- Sárándí Szilvia (1)
- Sárhelyi Erika (2)
- Sarkadi Sándor (1)
- Sárközi György (2)
- Sarlós Erzsébet (1)
- Scheffer János (1)
- Schrenk Éva (1)
- Schvalm Rózsa (1)
- Schwartz Léda (1)
- Serfőző Attila (1)
- Shakespeare (1)
- Shelley (2)
- Sík Sándor (2)
- Siklós József (1)
- Simon Ágnes & István (2)
- Simonyi Imre (1)
- Sipos Julianna (1)
- Sohonyai Attila (1)
- Somlyó Zoltán&Somlyó György (3)
- Somogyváry Gyula (3)
- Sonkoly Éva (1)
- Soóky Melinda (1)
- Sport (83)
- Steph McGrieff (2)
- Süssünk - Főzzünk (13)
- Szabados István (3)
- Szabó Éva, ...Gitta, ...Ila (3)
- Szabó Kila Margit (1)
- Szabó Lőrinc (3)
- Szabó Magda (1)
- Szabolcsi Erzsébet (1)
- Szabolcska MIhály (1)
- Szádeczky-Kardoss György (1)
- Szakáli Anna (1)
- Szalai Fruzsina (1)
- Szász Károly (1)
- Szatmári Delina (1)
- Szebenyi Judit (3)
- Szécsi Margit (1)
- Szeicz János dr. (2)
- Székely János (1)
- Szeleczky Zita (3)
- Széles Kinga (1)
- Szemlér Ferenc (1)
- Szent Gály Kata (1)
- Szentirmai Jenő (2)
- Szép Ernő (3)
- Szép versek és idézetek (84)
- Szépek szépei (21)
- Szerencsés János & Tünde (2)
- Szilágyi Anita&Viktória (2)
- Szilágyi Domokos (1)
- Szilágyi Hajnalka (1)
- Szilas Ildikó (1)
- Szilveszter Levente (2)
- Szőke István Attila (3)
- Szőllösi Dávid (0)
- Szőnyi Bartalos Mária (1)
- Szuhanics Albert (6)
- T. Fiser Ildikó (1)
- Takács Dezső (1)
- Tamás István (2)
- Tánczos Katalin (2)
- Tarsoly Beke Tamás (1)
- Tasnádi Bernadett (1)
- Tatiosz (1)
- Taygate (4)
- Telekes Béla (1)
- Természet (21)
- Thalis Silvenier (1)
- Tobai Rózsa (1)
- Tóbiás Tünde (1)
- Tokaji Márton (2)
- Tompa Mihály (2)
- Torday Teodóra (2)
- Torma Judit (1)
- Tormay Cécile (1)
- Tornay András (2)
- Tóth Anett, Juli, Julianna (3)
- Tóth Árpád (5)
- Tóth Attila & János (3)
- Tragédiák - katasztrófák (154)
- Tudod-e? (17)
- Tudomány - technika (67)
- Túri A. Zsuzsa (1)
- Túrmezei Erzsébet (3)
- Turza Sándor (0)
- Törő Zsóka (1)
- Történelem (164)
- Ujvári Lajos (2)
- Utassy József (1)
- V. Hugó (2)
- Váci Mihály (2)
- Vajda János (4)
- Vallás (68)
- Válóczy Szilvia (1)
- Vámosi Nóra (1)
- Varga János Veniam (1)
- Varga József (1)
- Varga Patrícia & Gyula (1)
- Vargáné Éva (1)
- Vargha Gyula (1)
- Varjú Zoltán (2)
- Várnai Zseni (8)
- Varró Dániel (2)
- Vas István (1)
- Vasas Mihály (1)
- Vázsonyi Judit (1)
- Végh Mária (1)
- Venyercsán László (1)
- Vesze László (1)
- Vészi Endre (1)
- Víg Éva (1)
- Világirodalom (19)
- Világirodalom: Burns (4)
- Világjárók (218)
- Virág Aliz (1)
- Vitó Zoltán (1)
- Vogelweide (2)
- Vona Erzsébet Cecilia (2)
- Vörös judit (2)
- Vörösmarty Mihály (3)
- Wass Albert (75)
- Weöres Sándor (4)
- Z. Konkoly Juci (1)
- Zágorec-Csuka Judit (1)
- Zagyi G. Ilona (1)
- Zas Lóránt (2)
- Zelk Zoltán (2)
- Zene, zene, zene... (122)
- Zeneszöveg (20)
- Zimonyi Zita (1)
- Zsefy Zsanett (3)
- Zsigai Klára (1)
- Zsóka Mariann (1)
- Örökzöld dallamok (40)
|
|
|
| |
- Ma: 3247
- e Hét: 14325
- e Hónap: 36813
- e Év: 214688
|
|
|
Offline
