Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 100 
Jaj, a legyőzöttnek! - Trianon, 1920. június 4.
  2020-05-08 20:00:30, péntek
 
 










JAJ, A LEGYŐZÖTTNEK! - . . . . . . . . .




TRIANON, 1920. JÚNIUS 4. . . . . . . . . . . .





Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás.

(Delcasse)


A trianoni békediktátum előzményei. Ami a kulisszák mögött történt.
A magyarság mióta visszatért a Kárpát-medencébe útjában állt és áll a világnak, több politikai érdekcsoportnak, ezért elhatároztatott, el kell tűnnie, vagy legalábbis életképtelenné kell zsugorodnia. El kellett tűrnie, hogy az I. világháborút lezáró trianoni békediktátummal elvegyék területének 2/3-át és népességének 3/5-ét. Nagy-Magyarország nemzetiségei a hazánk testéből kiszakított területeket nem harccal, hanem cselvetéssel, hazugságokkal, a történelmi tények hamisításával szerezték meg, és adták a kezére az alig 100 éves államiságra visszatekintő országaiknak. S ehhez a I. világháború un. győztes hatalmai (USA, Anglia, Franciaország és Olaszország...) hozzájárultak.
Az alábbi összeállítás /Marton Veronika/ bemutatja a trianoni ,,békeszerződés" előzményeinek kulisszatitkait, továbbá rávilágít az I. vh. állítólagos győzteseinek, és a ,,dédelgetett" nemzetiségeknek magyar pusztító törekvéseire, csalásaira, hamisításaira, melynek eredménye hazánk megcsonkítása lett.


Juhász Gyula: Trianon


Link







A történelmi Magyarország, a Kárpátok övezte föld, Európa közepe. Minden oldalról jól védhető, természetes határokkal övezett. Tökéletes földrajzi és gazdasági egység. Sokak szerint Magyarország határait nem is az emberek húzták meg, hanem maga az Úristen alkotta. A magyarok hiszik ezt, és tudván tudják, hogy 1920-ban a Trianonban erőszakkal és csalással létrehozott békediktátum érvénytelen: Pár éve Romániában, az Ojtozi-szorosnál egy nénikével beszélgettem. Ott lakott a hágón: ,,Tudja kedveském, amíg világ a világ, a magyar határ mindig itt lesz a Kárpátok gerincén."


1. A feldarabolt Mo._2.png - A feldarabolt Magyarország





Magyarország nemzetiségei

Magyarország évszázadokon keresztül védelmezte Nyugatot, óvta az európai kultúrát a tatárdúlástól, a török pusztítástól. Végül keserűen kellett tapasztalnia, hogy saját magyar halottjai helyét a szerbek, a románok és a tótok foglalták el. Európa meg az I. világháborút lezáró békekötéskor ,,hálából" e népeknek ajándékozta azokat a területeket, melyekért a magyarok a véröket ontották. Magyarországot ,,megbüntették", mert elhanyagolta az egyesítést, és hagyta a saját földjén a nemzetiségeit szabadon fejlődni. Ha valóban elnyomta volna őket, mint ahogy állítják a szomszédaink, nem lennének trianoni határok, s oly nagy lenne hazánk, mint pl. Franciaország.

Magyarországnak az idegenekkel való bánásmódját I. István király határozta meg:


"A vendégnek és az idegennek adj helyt országodban! Hagyd meg nyelvöket, szokásaikat, mert gyenge és törékeny az ország, amelynek csak egy nyelve és azonos szokásai vannak!"


István király ültette el azt a magot, amely ezer év múltán Trianon fájává terebélyesedett, mert a menekültként érkezett és befogadott nemzetiségek az I. világháború után ádáz dühvel vetették magukat hazánkra.

A románok a XII. századtól a török elől menekülve húzódtak Erdélybe.
A szerbek a XV. századtól kezdődően szintén a török elől menekültek
A szlovákok őseit, a tótokat az avarok határőrnépként telepítették az Északi Kárpátokba, s csak a jobb megélhetés kedvéért húzódtak a magyar Alföldre.
Az erdélyi szászokat II. Géza (1141-1161) magyar király hívta be.
A svábok a török kiűzése után a XVIII. században érkeztek.
Horvátország a XII. században örökségként került a Magyar Koronához.
A ruténok a XII. században keletről menekültek Magyarországra.
A muraközi vendek erőszakkal soroltatnak a horvátokhoz. Hivatalosan nem is külön nemzetiség, pedig sokan azt tartják magukról, hogy a XIV. században betelepült franciák (templomosok) leszármazottjai.
A zsidók csak mostanság kezdik magukat nemzetiségnek érezni. Első csoportjuk Géza fejedelem idején érkezett. A XIX. század végétől tömegesen vándoroltak be Galíciából. A történelmi Magyarországon számuk kb. egymillió volt, ma is ennyien élnek a trianoni határokon belül! Idegenszívű kormányaink jóvoltából jelenleg is jönnek, jönnek, folyamatosan jönnek
A magyaroktól sem fajilag, sem nyelvileg nem különböző szkítafajú népek a kunok, a jászok, az úzok, a besenyők a magyarságot gyarapították. Későbbi csatlakozásukról csak a népnevük árulkodik. Nem is tekinthetők nemzetiségnek.

A Magyar Szent Korona magába foglalja a nemzet hagyományos szabadságjogait fajra, nyelvre, nemzetiségre való korlátozás nélkül. A nemzetiségeink mindegyike századokig teljes egyetértésben élt a magyarokkal, s csak osztrák hatásra lettek ellenségek (Divide et impera!).

A török uralom elmúltával a Magyarországon soha nem üldözött, s lassan-lassan nemzetté érlelődött nemzetiségi csoportok mindenáron igyekeztek létrehozni saját nemzeti államaikat.

A szlovák nemzeti mozgalom, a Slovenská matica a XIX. század derekán Pesten kezdődött. Emiatt a szlovákok Pestet fővárosukként emlegetik.

A századforduló román értelmisége a debreceni egyetemen anyanyelvi oktatásban részesült. 1544-ben Kolozsvárt nyomtatták az első román nyelvű könyvet.

A szerb nemzeti mozgalom és a szerb irodalmi műhelyek is Pesten szerveződtek a XIX. században.

E nemzetiségek a Magyarország testéből kiszakított területeket nem harccal, hanem cselvetéssel, hazugságokkal, a történelmi tények hamisításával szerezték meg, és adták a kezére az alig 100 éves államiságra visszatekintő országaiknak. S ehhez a I. világháború un. győztes hatalmai (USA, Anglia, Franciaország és Olaszország...) hozzájárultak.

Nagyon kevesen tudják manapság, hogy mi történt az I. világháborút követő békekötésen. Még kevesebben tudják, miért lett Magyarország bűnös nemzet, miért kellett eltűrnie, hogy elvegyék területének 2/3-át és népességének 3/5-ét.

Az 1980-as években cseh ismerősömmel vonaton jöttünk Budapestről. A komáromi hídnál a túloldalra mutattam: Nekünk, magyaroknak mindig összeszorul a szívünk, ha átnézünk a Dunán. Fáj, hogy elveszítettük. Miért mondom ezt? - kérdezte az ismerősöm, hisz a magyar bűnös nemzet, megérdemelte. Egyébként is, ha valamelyik szlovákiai magyarnak nem tetszik, jöjjön Magyarországra, senki nem tiltja.

A beszélgetés során kiderült, hogy minden holmiját, házát, szívét hagyja ott, csak menjen el. Nem értettünk egyet.

Ha egy cseh értelmiségeinek néhány évtizeddel a trianoni békekötés után is ez a véleménye, és ezt komolyan is gondolja, akkor semmi segítséget nem várhatunk a világtól, de könyörületet sem. A magunk erejéből kell talpraállni!

Magyarország az I. világháború befejeződése után Németországgal, Ausztriával, Törökországgal és Bulgáriával együtt vesztes maradt. Mindenik országot területcsonkítással büntették meg, de a legnagyobb veszteség Magyarországot érte.

Magyarország útjában állt és áll a világnak, az egyes érdekcsoportoknak, ezért elhatároztatott, el kell tűnnie, vagy legalábbis életképtelenné kell zsugorodnia.


Az I. világháború és előzményei

Oroszország a XIX-XX. század fordulóján többször próbálkozott a háború kirobbantásával, de mindig sikerült diplomáciai úton elodázni.

Az oroszok célja az volt, hogy egy egységes szláv államot hozzanak létre Európában. E terv egyedüli akadályozója az Osztrák-Magyar Monarchia, főleg Magyarország volt. Az oroszok megtalálták szövetségeseiket a Monarchia kis szláv népecskéiben a csehekben, a szerbekben és a tótokban. Segítőjük a háttérben Franciaország, ill. Románia volt.


2. Masaryk és Benes.png - Tomas Garrugie Masaryk (1918) és Eduard Benes (1921)





Masaryk és Benes, a két cseh értelmiségi vállalta az un. pánszláv mozgalom vezetését, és mesterien kiszolgálták az orosz megbízóikat. Osztrák-magyar állampolgárságuk dacára ők ártottak a legtöbbet Magyarországnak. Kiváló diplomáciai érzékkel számos szláv és nem szláv, főleg szabadkőműves politikust, nemzetközi újságírót nyertek meg a pánszláv eszmének.

A századforduló elejére az Osztrák-Magyar Monarchia megérett a változásokra. Ennek szükségét a Monarchia vezetői is felismerték: Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös Horvátország és Szlavónia részvételével (Magyarország ellenében) katolikus szláv uniót akart létrehozni. Oroszország és Szerbia nem nézte jó szemmel e tervet. Ezért 1914. június 28-án Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinándot és feleségét. A szerb konfliktust az Osztrák-Magyar Monarchia békésen akarta rendezni, de orosz utasításra Szerbia minden békés kezdeményezést visszautasított. Így a Monarchia 1914. július 23-án kénytelen volt ultimátumot küldeni Szerbiának.


3. Ferenc Ferdinánd s Chotek Zsófia_1.png - Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinándot és a feleségét, Chotek Zsófiát (1914. VI. 28.)





A közvélemény úgy tudja, a háborút Ausztria-Magyarország robbantotta ki, mégpedig gr. Tisza István magyar miniszterelnök ösztönzésére. Ma már köztudott, hogy Tisza volt az egyedüli a Monarchia kormányában, aki ellenezte Magyarország hadbalépését.


4. Gavrilo Princop elfogása.png - Gavrilo Princip elfogása (Bosznia, Szarajevo)





A franciák, legalábbis a hivatalos körök ádáz ellenségeink lettek, mert az 1871-es francia-porosz háborúban Magyarország nem az oldalukon harcolt. Franciaország és Oroszország szövetséges volt; s a magyarok úgy tartottak az oroszoktól, hogy még a franciákat sem támogatták. Inkább az osztrákokkal együtt a németekkel szövetkeztek, ennek ellenére a háború idején nem volt magyar katona a francia fronton.


5. Gr. Tisza István.png - Gróf Tisza István (1861-1918)





A politikai erőviszonyok már a XIX. században körvonalazódtak:

- A Központi Hatalmak Szövetsége: 1879-ben létrejött a német-osztrák-magyar kettős szövetség, ehhez később Olaszország majd Bulgária és Törökország is csatlakozott (Az olaszok a háború kitörésekor kiléptek).

- Entente Szövetség: A Központi Hatalmak ellensúlyozására l892-ben Oroszország, Franciaország, Anglia ... és az USA hozta létre.


A világ két ellenséges táborra szakadt, s csak az erőpróba, a háború volt hátra.

Az 1914. július 24-i orosz mozgósítást a franciák elől két napig sikerült eltitkolni, akik csak az erre fel elrendelt német mozgósításról szereztek tudomást. Az oroszok mégis úgy tájékoztatták Franciaországot, hogy az orosz háborús intézkedés a német mozgósítás következménye.


6. Magyar bakák a Szávánál.png - Magyar haderő a Szávánál (korabeli képeslap)





Masaryk 1916-ban állt elő a már l904-ben megszerkesztett követeléseivel, miszerint a ,,cseh nép független, önálló alkotmánnyal bíró cseh államot követel, Magvát a cseh-morva-sziléziai tartományok és a hozzácsatolt magyar Felvidék képezné. (Ekkor még nem használták a Szlovákia elnevezést!) Követelték, hogy az így létrejött Csehországot Magyarország testéből kihasított, nyugati folyosó kösse össze a szerb és a horvát néppel, hogy könnyebbé váljon a cseh ipari állam és a szerb agrár-állam közötti összeköttetés. A cseheknek pedig kijutásuk legyen a tengerhez. ,,Kinyilvánította, hogy az ,,új cseh állam Oroszországhoz köti sorsát. A csehek és az oroszok osztoznak a Felvidéken. A csehek megkapják a Ruténföldet, Munkácsot, Ungvárt és Mármarosszigetet. "A cseh nép akarata, hogy az új cseh államnak, mint királyságnak orosz nagyherceg legyen a királya". Az orosz cár bukása után Masaryk elejtette a korábbi gazdáival való közösködést.

1924-ben Masaryk, az egyetemi tanár maga árulta el, hogyan fáradozott egy ,,jó" béke megteremtésén. Már 10 évvel a szarajevói merénylet előtt a pánszláviszmusra nevelte, buzdította a szláv ifjúságot, anélkül, hogy összeütközésbe került volna a Monarchia hatóságaival.

A csehek nem harcoltak a háborúban, mégis ők kapták a zsákmány oroszlánrészét. Amikor Clemenceau végre tisztán kezdett látni a ,,győzelem sakáljai"-nak nevezte őket.

A pánszlávistákkal megdolgozott közvélemény egyengette a bizalmas tárgyalások menetét, így mire a békekonferencia összeült, már megvolt a döntés: Magyarországnak pusztulnia kell!

Erősen közrejátszott Magyarország könyörtelen feldarabolásában az a körülmény, hogy először megnyirbálták, majd a háború után betiltották a szabadkőművességet.

A románok 1916-ban megváltak osztrák szövetségesüktől, csatlakoztak az Entente-hez, s hadat indítottak a Monarchia ellen, azaz megtámadták Erdélyt. Árulásukért Franciaország odaígérte nekik Erdélyt és a Partiumot.

1916-ban a Monarchia támadásai elől az egész szerb hadsereget Korfu szigetére menekítették, számítván arra, hogy a háború befejeztével, a békekötéskor jó hasznukat veszik.

1917-ben, az orosz-osztrák különbéke felmerülésének idején Franciaország magyar területeket ígért a cseheknek, akik orosz és ukrán területeket is kértek, mondván csak addig, amíg Oroszország vissza nem nyeri erejét, vagyis a bolsevizmus bukásáig.

A békekötéskor mind a románoknak mind a cseheknek tett ígéreteket teljesítették.


A fegyverszüneti egyezmény

1918-ra hadviselő feleknek elegük lett a háborúból; csak az alkalomra vártak, hogy befejezhessék. Kapóra jött Wilson amerikai elnök 1918 elején közzétett un. 14 pontja, amely kimondja a Monarchia népeinek önrendelkezési jogát, s hogy e jogot tiszteletben fogják tartani. Bízván ez ígéretben, az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege letette a fegyvert.


7. A világ urai.png - A világ urai: Lloyd Georges, David (1863-1945), Clemenceau, Georges (1841-1929), Wilson, Thomas Woodrow (1856-1924) (Érdekes Újság)





1918. november 3-án Páduában Weber tábornok Ausztria részéről aláírta a fegyverszüneti egyezményt, amely kimondja, hogy Ausztria és Magyarország területe mentes legyen minden katonai megszállástól.

A francia kormány alig egy hónappal a fegyverszünet megkötése után elvetette a wilsoni 14 pontot, és elfogadtatta az annexió elvét.


Magyarország a fegyverszünettől a békekötésig

A trianoni területrablás nemcsak a pánszlávisták és a békekötő hatalmak bűne, akarva-akaratlanul kivette belőle részét a korabeli magyar vezetés is.

Az 1918. októberében Budapesten létrejött Magyar Nemzeti Tanács első ténykedése gr. Tisza István miniszterelnök meggyilkoltatása volt.


8. Tisza-villa.png - Tisza István villája (Budapest, Hermina út 45.)





Az új, Károlyi-féle kormányban a legfontosabb posztokat a kommunisták foglalták el.


9. A Kállay-kormány bemuttkozása.png - Károlyi-kormány bemutatkozása - középen Linder Béla, Hock János és Károlyi Mihály (1918.nov.16.)





A kommunista Linder Béla kijelentette: Nem akarok több katonát látni, csak a kaszárnyákban! Így a Károlyi kormány beleegyezésével a teljesen ép és sértetlen magyar hadsereg harc- és védelemképes részét leszerelték és szélnek eresztették, lehetetlenné téve az ország védelmét. Katonailag légüres tér jött létre Magyarországon. Ezt az intézkedést az Internacionálé is szentesítette, ha nem éppen a sugallatára történt!


10. Linder Béla felhívása.png - Linder Béla felhívása - 1,5 millió katonát szereltetett le





A Károlyi kormány egy nappal a páduai fegyverszünet megkötése után, 1918. nov. 4-én, Belgrádban békét akart kötni d'Espery tábornokkal, a társult hatalmak balkáni hadseregének vezetőjével. Mivel egy hadsereg tábornokával nem lehet békét kötni, katonai egyezmény lett belőle, amit 1918. nov. 13-án éjjel 1/2 12-kor írtak alá. Ebben a magyar kormány hozzájárult, hogy a szövetséges és a társult hatalmak (csehek, szerbek, románok) csapatai egy esetleges német támadás elhárítására előrenyomulhassanak a Maros-Szabadka-Pécs vonaláig. Ostoba lépés volt, mert egy nappal korábban, 1918. nov. 11-én már létrejött a román-német különbéke, és a 300 ezer fős német hadsereg kivonulóban volt Romániából.


11. A frontról hazatérő magyar bakák.png - A frontról hazatérő magyar bakák





Sajnos a román-német különbéke megkötése után Károlyi nem hatálytalaníttatta a ,,Belgrádi egyezmény"-t, ezért a román csapatok erre hivatkozva, a franciák jóváhagyásával, a kivonuló németek után megszállták Erdélyt a Szatmár-Nagyvárad-Beszterce vonaláig.


12. A székely hadosztály katonái átkelnek egy patakon.png - A Székely Hadosztály katonái átkelnek egy patakon, Erdély, 1919.





A magyar kormánynak a fegyverszüneti egyezmény értelmében jogában állt volna fegyverrel védekeznie, de nem volt hadserege. Egyedül a Kratochwill vezette Székely Hadosztály állt ellen. Nem sokáig védthette Erdélyt, mert Kún Béla hatalomra kerülése után nem kapott utánpótlást. A román túlerővel szemben megadta magát.


13. Kratohwill Károly.png - Kratochwill Károly, ezredes, a Székely Hadosztály parancsnoka





A román hadsereg erdélyi előrenyomulásának alig ismert oka, hogy a franciák Oroszországban milliárdokat ruháztak be, amit csak a szovjet megsemmisítése révén tudtak volna visszaszerezni. Clemenceau l918 októberében megbízta Foch marsallt, hogy a románok bevonásával készítse elő a szovjet elleni hadműveletet. Mivel Románia nem támadta meg a szovjetet, a franciáknak ki kellett üríteni az elfoglalt dél-orosz területeket, pl. Ogyesszát.

Közben Magyarországon Károlyi átadta a kommunistáknak a hatalmat (Kún/Kohn Béla). A románok ezt arra használták fel, hogy elhitessék a nagyhatalmakkal, Európa számára sokkal nagyobb veszélyt jelent egy kommunista Magyarország, mint a távoli szovjet. Így, Bratianu román miniszterelnök kérésére engedélyezték, hogy Románia a Foch-terv végrehajtása helyett Magyarországot szállja meg. Sőt, az Ukrajnában harcoló nyugati intervenciósok helyzetének megnehezítésére a magyarországi kommunista kormány megnyitotta Budapestet a román hadsereg előtt.

A szerbek pedig még a német-román fegyverszünet megkötése előtt megszállták a védtelenül hagyott Délvidéket és Baranyát.


Az utódállamok megalakulása

Wilson 1918. október 23-án ismerte el a rutén nép önállóságát. Erre Masaryk 1918. október 25-én írásos szerződést kötött néhány Amerikába kivándorolt ruténnal, akik a rutén nép nevében csatlakoztak a leendő Csehországhoz. Az Ungváron megalakult Rutén Nemzeti Tanács meg a Magyarországgal való unió mellett foglalt állást..., de Ungvár messze esik Párizstól.
1918. december 1-én Gyulafehérvárt, a magyarokat mellőzve a románok a szászokkal egyetemben kimondták a Romániához való csatlakozást.
A szerbek a magyarok részvétele nélkül kimondták a Délvidék Szerbiához való csatlakozását, amelyre a franciák áldásukat adták. 1918. december 21-én alakult meg Jugoszlávia, amit Wilson 1919. február 5-én ismert el. Ekkor megkapták Bácskát és Dél-Baranyát, és a horvátok megkérdezése nélkül Horvátországot.
A Muraköz megszerzése nehézségekkel járt, mivel soha nem tartozott Horvátországhoz. A szerbek megkísérelték elfoglalni, de a helyi vend lakosság elzavarta őket. Később, a békekonferencián sikerült megszerezni. A békekonferencián elismerték ugyan Magyarország jogát a Muraközre, de valószínűleg cseh kívánságra Tardieu, a békekonferencia elnöke éjszaka a jegyzőkönyvet a szerbek javára meghamisította. Így került Muraköz a szerbekhez.
Fiumét 1918. október 29-én horvát csapatok szállták meg. A lakosság Olaszországhoz akart csatlakozni, de a szerbekhez csatolták őket. Csak 1920-ban, a Rapallói egyezmény után lett szabad királyi város, majd csatlakozott Olaszországhoz.
1919. július 19-én Ausztria kapta meg a magyar Őrvidéket, Burgenlandot. Masaryk Nyugat-Magyarországot szláv korridorrá akarta tenni. Ezt a franciák támogatták, hogy egy esetleges másik háború esetén itt vonulhassanak fel a németek ellen. Ezt a béketárgyaláson elvetették, ekkor Ausztria kérte e terv saját javára való módosítását, és megkapta.
Túrócszentmártonban párszáz tót, minden felhatalmazás nélkül 1918. október 30-án kimondta a magyar Felvidék csatlakozását ahhoz a Csehországhoz, amelynek első elnökét, Masarykot csak 1918. november 12-én választják meg. A magyarbarát tótok Kassán megalakították a Szlovák Nemzeti Tanácsot és a Csehországhoz való csatlakozás ellen tiltakoztak. Kramarz, Csehország külügyminisztere nem ismerte el egyik határozatot sem, és az olasz tisztek vezette cseh hadsereggel elfoglaltatta a Felvidéket.

Benes a londoni Times-nak nyilatkozott, hogy Budapesten kommunista uralom van, és Magyarország megszállása európai érdek. Ezzel a cseh megszállás legálissá vált. Majd 1918-ban, a békekötő hatalmakhoz intézett beadványában, hamisított népességi adatok alapján területet igényelt a cseheknek.


14. A Vörös-hadsereg bevonul Kassára.png - A magyar Vörös Hadsereg bevonul Kassára (1919. jún.6.)





Stromfeld Aurél, k.u.k. tiszt, majd Károlyi honvédelmi államtitkára emlékirataiban leírta azt a katonai koncepciót, amelynek vége Magyarország teljes felszabadítása lett volna: A Vörös Hadsereg által a csehektől visszafoglalja a Felvidéket, nyugat felé kiűzi a cseheket, utána keletre fordul a románok majd délre a szerbek ellen. E tervnek megvolt a valós alapja, a 12-14 magyar hadosztály és a székelyek. (Írta, még az ördöggel is cimborált volna, hogy megszabadítsa Magyarországot az idegen megszállástól.)

A szövetségesek felszólították a magyar kormányt ürítse ki a magyarok felszabadította Felvidéket, sőt nem csupán a cseh, hanem a román és a szerb határszakaszon fegyvermentes övezetet hozzon létre. Sajnos az akkori kormány mondván, bízik a békekonferencia igazságos döntésében, e kívánságokat maradéktalanul teljesítette. Stromfeld Aurél erre lemondott. Alig vonult ki a Magyar Hadsereg a Felvidékről, bevonultak a csehek. A szerb és a román csapatok nemcsak a demarkációs sávot foglalták el, hanem mélyen benyomultak a magyar területekre.

- A románok átlépték a Tiszát, bevonultak Budapestre.

- A csehek elfoglalták Salgótarjánt, bevonultak Budapestre.

- A szerbek berendezkedtek Baranyában.

- Budapestet angol és francia csapatok
is megszállták.

A magyar kormány, hadserege nem lévén, nem tudta megvédeni hazánkat az idegen megszállástól. Így a katonai területrablást már csak politikailag kellett szentesíteni.


15. Brandholtz ezredes irata.jpg - Bandholtz, angol ezredes zárolta a Magyar Nemzeti Múzeumot a román rablók elől (1919. okt.5.)





Törökországot éppúgy fel akarták darabolni, mint Magyarországot, de a török kormány az épen maradt hadseregét nem oszlatta fel, hanem Kemal Atatürk vezetésével a nagyhatalmak minden ellenkezése dacára megvédte az ország etnikai határait. Az 1920. augusztus 10-i békeszerződés nagy területeket csatolt le Törökországról, de ezek az ország központjától messze estek, és a lakosságuk sem volt török.

Az utódállamok, ,,a győzelem fogadott gyermekei", a letűnt uralom leghűségesebb kiszolgálói ,,azokat gyűlölik, akiknek ártottak" (Tacitus). Magyarországgal szembeni gyűlöletük rossz lelkiismeretükből fakad, s ez az érzés Trianon után sem hagyta el őket, sőt mindmáig tart...


A béketárgyalásokra való meghívás

A szövetségesek a Tanácsköztársaság bukása után, a megszállt Magyarországon olyan kormány(oka)t hoztak létre, amely maradéktalanul beleegyezett a békefeltételekbe. Friedrich István ötnapos kormányzása idején a király Horthy Miklóst fővezérré nevezte ki, majd az ultimátummal eltávolított román csapatok kivonulása után 1919. december 1-én megalakult Huszár kormány kapta meg a békeparancs átvételére, nem pedig a megtárgyalására idéző levelet.

Clemenceau 1919. május 1-én egyszerre hívta meg a béketárgyalásokra Ausztria és Magyarország képviselőit. Csak az osztrákok tudtak elmenni, mert Magyarországon akkor már kommunista uralom volt. Így Ausztria jobb helyzetből tárgyalhatott, és méltányosabb békekötésben is részesült. Az 1919. szeptember 10-én Saint Germaine-i békeszerződés biztosította Ausztria függetlenségét.

A béketárgyalások alatt törvényessé vált az igazság elferdítése és a gyűlölet felkorbácsolása. A kis, társult államok egymással vetekedtek a magyar területek megszerzéséért, és nem átallottak tisztességtelenebbnél tisztességtelenebb eszközöket felhasználni.


A béketárgyalások

Románia mind Ausztriával mind Franciaországgal szemben gyáván és hitszegően viselkedett, ezért Clemenceau a román-német különbéke és szovjet elleni meghiúsult támadás miatt oly keményen rótta meg Berthelot tábornokot, hogy sírva fakadt. Ennek ellenére remélte, hogy némi ügyességgel és pénzzel visszaszerezheti az elveszített előnyöket.

- Ionescunak és Bratianunak ördögi ötlete támadt: Párizsba hívták a bukaresti társaságbeli szépasszonyokat. A cél Románia hitelének visszaállítása volt; addig ostromolták a konferencia politikusait, diplomatáit és szakértőit, amíg nem álltak Románia pártjára.

- A szerbek sem maradtak tétlenül. A szerb diplomaták amerikai feleségei és a barátnőik teljesen feldúlták a tanácskozás résztvevőinek lelkivilágát.

- A csehek a hivatásosokat vetették be: a kis Doriát, a 72-es vöröshajú ügynököt Brünnből, madame Alexandre-t stb.

A szállodai szobákban, a mulatók páholyaiban, a irodák titokzatos mélyén ezek az asszonyok többet ártottak Magyarországnak mint a tárgyalások résztvevői.

A szerbek tevékenysége arra irányult, hogy meghiúsítsák a horvátok és a szlovének független államának létrehozását. Történelmi jogokra sem átallottak hivatkozni, amikor bemutattak egy 1853-as osztrák térképet, állítván, a Vajdaság mindig szerb terület volt, s a wilsoni elvek alapján joguk van rá. Azt elfelejtették közölni, hogy az 1848-49-es magyar szabadságharc után a Délvidéket Vajdaság néven az osztrákok szakították le a magyar államtestről. Dél-Baranyát azért tudták megszerezni, hogy Belgrád a magyar határtól lőtávolon kívül essen. Vita alakult ki a Bánát megosztásáról a szerbek és a románok között, ezért Clemenceau azt mondta: Legyen népszavazás! Tardieu ekkor hirtelen berekesztette az ülést. Másnap mindkét fél bejelentette, hogy megegyeztek, ezért eltekintettek a népszavazástól. Clemenceau még csak nem is tiltakozott.
A csehek azért kapták meg az Ipolysarkot, hogy a cseh ágyuk lőtávolán belül legyen Budapest. A Felvidéket történelmi jogokra való hivatkozással lett az övék, mondván, joguk van a magyar Felvidékre, mert Szlovákia mindig is Csehországhoz tartozott, s csak az l867-es osztrák-magyar kiegyezéskor vették el a magyarok és Kassa cseh város. Az angolok ezt sehogy sem akarták elhinni, ezért semleges szakértőket küldtek Kassára Kamev és Karmazin személyében. A két újsütetű amerikai állampolgár Benes gyermekkori barátja, iskolatársa volt. Kassán a cseh megyefőnök fogadta őket, és Hanzalik cseh rendőr kíséretében egy hétig a konferencia pénzén kocsmában mulatoztak. A szállodában írták meg a békekonferencia fontos dokumentumát, miszerint Kassa cseh város. Ennek alapján a színmagyar Kassát Csehszlovákiához csatolták.
Románia szintén történelmi jogokra hivatkozott. Bratianu miniszterelnök mély részvétet keltett, amikor kijelentette, hogy Románia határai egykor a Tiszáig húzódtak, és a magyarok fegyveres erővel telepedtek közéjük, nyomták el őket. Előterjesztésében azt mondta, hogy a kért területen 2,3 millió román mellett csak l millió magyar él. Orlando, olasz küldött felszólalt, hogy a román delegáció előterjesztésében 2 millióval több volt: ,,A román hadsereg talán kiirtotta őket?" Újra csak Tardieu mentette meg helyzetet, mondván a román előterjesztés nem a jelenlegi, hanem az 1916-os román követelésekre vonatkozott. E csalárd választ a konferencia elfogadta.

A székelyeket nem számították a magyarok közé, mondván a székely a román egyik nyelvjárása (Romániában ma is erre hivatkoznak!).


A kisantant létrejötte

Ha továbbra is hagyjuk, hogy a szlovákok, a románok és a szerbek a magyar történelmet ellopva építsék ki saját történelmecskéjüket, és igazunkat tudván még csak nem is tiltakozunk ellene, akkor valósággá válik Bratianu, román miniszterelnök l920. július l-én elhangzott óhaja:

Nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországon az életképesség csírája megvan, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük!


16. Korabelil képeslap.jpg - Készenlétben a Kisantant (korabeli képeslap)





A békeszerződés aláírása után alig egy hónappal, a bűntudat mondatta ezt vele, mert Magyarországot életképtelenségével és csonkaságával együtt még mindig félelmetes ellenségnek tartotta. Szomszédaink még ma is félnek tőlünk.

1920-21-ben Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia létrehozták az un. ,,kis entente" szövetséget Magyarország ellen.

Alaptétele a következő:

,,Ha a három ország közül bármelyiket külső támadás éri, még akkor is megszállják Magyarországot, ha a magyarok semlegesnek is nyilvánítanák magukat."

E megállapodást 1939-ben megújították és még ma is érvényes.

Nem akarok kassandrai jóslatokba bocsátkozni, de nemzeti hadsereg hiányában sem külső támadás, sem belső zavargás ellen nem tudnók megvédeni a hazánkat, megvédeni a magyarokat. Ezt igazolták a 2006-os, államilag vezérelt események. A belső, mesterségesen szított bomlasztás immár kezelhetetlen. Csakis saját magunkra támaszkodhatunk! A magyar hadsereget nem leépíteni, hanem fejleszteni, erősíteni kell!


A trianoni békediktátum

Gr. Apponyi Albert 1920. január 15-én vette át a békefeltételeket, és engedélyt kapott arra, hogy másnap (!) egy órás előterjesztésben észrevételeket tegyen. És amit az utolsó szó jogán mondott, semmivel sem volt kisebb jelentőségű, mint Kossuth megajánlási beszéde, ám Magyarország védőbeszédét a magyar iskolákban nem tanítják, a magyarok nem ismerik.


17. Gr. Apponyi Albert.jpg - Gróf Apponyi Albert a béketárgyaláson





A magyar küldöttség tagjai:

Gr. Apponyi Albert, politikus, miniszter, nagybirtokos, az MTA tagja, 1911-32 közt ötször jelölték Nóbel díjra, de nem kapta meg.

Gr. Teleki Pál, miniszterelnök, földrajztudós, egyetemi tanár, földbirtokos, politikus, az MTA tagja,

Gr. Bethlen István, jogász, mezőgazdász, politikus,

Gr. Csáky Imre, diplomata, külügyminiszter. 1921-22 közt magyar részről a határmegállapító vegyes-bizottság vezetője,

Gr.Csákí István, diplomata, külügyminiszter. 1919-től külügyi szolgálatot töltött be.

Somsich Tibor,

Popovics Sándor, pénzügyminiszter, az MNB elnöke, az MTA tagja.

Báró Lers Vilmos, nemzetközi jogi író, államtitkár.

Pranovszky István,

Katonai szakértő: Láng Boldizsár, ezredes és Konek sorhajókapitány.

A kísérőkkel együtt összesen 73 személy.







Apponyi beszéde oly nagy hatást tett a békekonferencia tagjaira, hogy Clemenceau minden ellenkezése dacára vita kerekedett. Majd Apponyi Teleki Pál térképe alapján ismertette Magyarország nemzetiségi viszonyait és politikáját. Pitti, az olasz kormány nevében a békefeltételeket elfogadhatatlannak minősítette, mondván Magyarország szétdarabolása esetén a szláv túlsúly ellen nem lát semmiféle ellenerőt. Hivatkozott arra, hogy Olaszország a Monarchiával háborúzott, nem pedig Magyarországgal.

A csehek ezt előre sejthették, mert a január elején megérkezett magyar küldöttséget szigorú háziőrizetben tartatták a franciákkal. Csak Apponyinak engedték meg, hogy idős korára való tekintettel, rendőri kísérettel egészségügyi sétákat tegyen. Féltek, hogy a magyarok megneszelik a tárgyalás kimenetelét és ellenakciót kezdeményeznek, s akkor kiderül, hogy a tárgyalások hazug alapokra épültek.

A szabadkőmíves Tardieu felelős a Magyarország ellen elkövetett sok csalásért, hamisításért, hiszen mindenről tudott, mindent irányított és ellenőrzött. Mindvégig hű maradt cseh, szerb és román megbízóihoz. Clemenceau szabad kezet adott neki, mert nem tudott a személyes érzelmein úrrá lenni: Fia minden ellenkezése dacára magyar nőt, az érsekújvári Muzsnai Idát vette feleségül; s a házaspár állítólag éppen ez idő alatt lett öngyilkos. Ezért egy ország büntettetett meg.

Clemenceau kijelentette: Magyarország számára nincs könyörület. Választani kell a népszavazás, vagy Csehszlovákia megteremtése között! ... és választottak.

Apponyi gróf hiába kérte a népszavazást:

Magyarország fejet hajt, bármi lesz is az eredmény. Ne vegyék el a színtiszta magyar, határmenti területeket, és a történelmi városainkat'! Ne bánjanak úgy e néppel, mint egy nyájjal....!

A kérést Renner, osztrák küldött javaslatára elutasították. Népszavazás két helyen Kismartonban és Sopronban volt. Állítólag az eredmények hamisítottak.

Seaton Watson megfenyegette a magyarokat, ha nem írják alá a békefeltételeket, gazdasági blokádot emelnek Magyarország ellen. A blokádot a kommunisták által piedesztálra emelt szabadkőmíves Jászi Oszkár is támogatta a Benes sugallatára Bécsben megjelentetett cikkében.

Ekkoriban fogalmazódott meg Millerand francia külügyminiszter levele, melyben a szövetséges hatalmak nevében biztosítja Magyarországot, hogy a békeszerződés sérelmes rendelkezéseit a határmegállapító bizottságok orvosolják. E levél 15 napos határidőt adott a szerződés elfogadására. Apponyi gróf nem vállalta a békediktátum aláírását, mert a népszavazásra tett előterjesztését nem fogadták el. De úgy nyilatkozott, hogy bízik a Millerand levélben megfogalmazott hivatalos francia ígéretben, s nem ellenzi Magyarország jóváhagyását.

Millerand a békeszerződés aláírása után három héttel a határmegállapító bizottságokat körlevélben értesítette, hogy a nagyhatalmak nevében vállalt hivatalos kötelezettségek érvénytelenek. A Paleologue, a becsületes francia minisztériumi főtitkár megerősítette a revíziós kijelentéseket, ám ezért eltávolítottak a külügyminisztériumból.

A magyarokat újra becsapták, kijátszották, mert valahol valakik eldöntötték, hogy Magyarország területe nem maradhat a magyarok hazája.

Az aláírást a magyar kormány egyetlen tagja sem akarta vállalni, ezért sorsot húztak és

1920 június 4-én, délután fél négykor Trianonban Drasche Lázár Alfréd kíséretében dr. Bénárd Ágoston népjóléti miniszter könnyezve és reszkető kézzel írta alá Magyarország nevében a békediktátumot.

S ekkor Burgenlandtól a Székelyföldig, Szepességtől Fiuméig megszólaltak a harangok. Gyászoltak, sírtak, átkozódtak a magyarok: Magyarország elveszett! ...és megkezdődött a határokon túlra szorult magyarok kálváriája, és a csonka Magyarország élet-halál harca a megmaradásért.


18. Hiszek Magyarroszág feltámadásában.jpg





Megjegyzés: Sem Franciaország parlamentje, sem az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa a mai napig sem ismerte el a trianoni békeszerződést, a hamisítások és diktátum volta miatt pedig jogtalan és érvénytelen.

E cikk a "Jaj, a legyőzöttnek! - Vae victis! c. előadásom rövídített, kivonatos változata.


Felhasznált irodalom

Badiny Jós Ferenc: Trianon és a harmadik világháború. Ősi Gyökér. Buenos Aires, 1984.
Daruvár, de Yves: Trianon. 1920. június 4. - A feldarabolt Magyarország. Balogh J. Kiadása, Svájc, Luzern,
Familienlexikon, 1-5. k., Isis Verlag, Chur-Schweiz, 1992.
Petit Larousse en coleurs, Librarie Larousse, Paris 1980.
Pethő Sándor: Világostól Trianonig, Enciklopédia R-t. kiadása, Bp., 1925.
Pozzi, Henri: Századunk bűnösei. Dr. Marjai Frigyes kiadása. 1936.
Raffay Ernő: Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal, Tornado Danenija Kvk. Bp. 1990.
Révai Nagylexikona, 1-20. kötet. Révai Kvk. Bp.,1911-1927.
1921. XXXIII. törvénycikk =...az 1920. évi június 4. napján Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezése. (Országos Törvénytár, 1921. júl. 31.)
A világháború története, Franklin Kvk. Bp., (1927?)

Marton Veronika

Link


















 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Magyarország az I. világháborúban
  2020-05-07 21:30:51, csütörtök
 
 










MAGYARORSZÁG AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN - 2 RÉSZBEN KÉPEKBEN


Az első világháború vagy I. világháború (a második világháború előtt egyszerűen csak világháború, ,,nagy háború" vagy ,,a háború, amely véget vet minden háborúnak") néven illetett háború egy 1914 és 1918 között, négy éven át tartó, Európából induló globális háború volt, amely összesen több,mint 10 millió ember halálát okozta, és amely öldöklő küzdelem a korabeli gyarmati- és érdekeltségrendszer újrafelosztásával végződött.

A háború közvetlen ürügye a szarajevói merénylet volt, de kitörésének valós okairól ma is vitatkoznak még a történészek.


Link



Magyarok az első világháborúban

Link



Versengés a gyarmatokért. Az első világháború kirobbanása

Link



Az I Világháború Elejétől a végéig1

Link



A legszívszaggatóbb képek az 1. Világháborúból 1., 2.

Link

Link


Sorscédulák a nagy háborúból

Link








1. rész: ELŐZMÉNYEK


Képgaléria


1 Magyarország az I. világháborúban
A Kiskunfélegyházi Közgazdasági Szakközépiskola Kiskunok csapatának prezentációja

2 A Monarchia

3 Emelkedő életszínvonal
Ismét kedvelt a tengeri fürdőzés az Északi- és a Keleti-tengernél. Martin Frost festőművész egy forró nyári napot örökített meg.

4 Balatoni fürdőzés A déli part vasútvonalának elkészülte után sorra épületek a nyaralók, amelyek kapujából szinte a vízbe lehet lépni.

5 Állat- és Növénykert Kós Károly tervezte madárház - Az állatkert főbejárata

6 Stockholmi olimpiai játékok
A magyar csapat bevonulása - az addigi legnagyobb számú versenyzővel

7 Ezen az olimpián is aranyérmes Fuchs Jenő kardvívásban
Olimpiai bajnokunk Ezen az olimpián is aranyérmes Fuchs Jenő kardvívásban

8 Megnyitják a Széchenyi fürdőt

9 Ferenc József

10 Ferenc Ferdinánd és felesége - Ferenc Ferdinánd főherceg feleségével a merénylet előtt

11 Ferenc Ferdinánd megérkezik Szarajevóba

12 A merénylet előtt Az osztrák trónörökös pár, Ferenc Ferdinánd és Zsófia főhercegnő a merénylet előtt Szarajevóban (a gépjármű hátsó ülésén)

13 A merénylet A drámai szarajevói események egykorú ábrázolása. A trónörökös pár lövéstől találva hanyatlik le az autóban.

14 A meggyilkolt Ferenc Ferdinánd főherceg vérrel átitatott ruhája
Az áldozat ruhája A meggyilkolt Ferenc Ferdinánd főherceg vérrel átitatott ruhája

15 A gyilkos elfogása A tett elkövetése után letartóztatják a 19 éves szerb merénylőt, Gavrilo Principet.

16 Ferenc Ferdinánd temetése

17 Szent X. Pius pápa ( ) ,,Jön a háború"- mondta nagyon gondterhelten. ,,Ó, ez a háború! Érzem, ez a háború a halálom." ,,Én nem a fegyvereket, hanem a békét áldom meg."

18 ,,Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam"
Ferenc József és a háború (plakát 1914)


SlidePlayer

Link



























































2. rész: MAGYAR KATONÁK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN


Képgaléria


1. MAGYAR KATONÁK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN

2 Mikor a Monarchia Szerbiának hadat üzent, Magyarországnak katonája szolgált a közös hadsereg magyar felében és a honvédségben és alkotta egyben a néphadsereg szerény keretét. A mozgósítás elrendelésekor Magyarország területéről főnyi tömeg vonult a zászlók alá. Ennek nagyobb része a kereteket töltötte ki, illetve emelte hadiállományra, kisebb része pedig másodrendű katonai feladatokra szánt új csapatok megszervezésére szolgált.

3 NE SÍRJATOK MAGYAR LÁNYOK... Csatába induló kiskatona...

4 Ilyen új csapatként alakult és azonnal a harctérre vonult: a magyar gyalogságnál 97 menetzászlóalj, mint a hadrakelt seregnél kéznél levő pótlás, 32 népfölkelő ezred, mint mellékesebb hadifeladatok megoldására még alkalmazható csapat.

6 A lovasságnál 48 század hasonló célból alakult...

8 A négy éves háború ideje alatt a Monarchia területéről összesen 9 millió katonát szereltek fel - 3,4 milliót Magyarország és Horvátország területéről. A 3,4 milliós embertömegből 530 ezer veszett oda, 1,4 millió sebesült meg és több mint 830 ezer esett fogságba.

9 HADIROKKANTAK

10 Az első világháborúban ( ), az orosz fronton 1917 októberéig több mint félmillió magyar katona esett fogságba. Legtöbbjüket Szibériában és Közép-Ázsiában - akkori nevén Turkesztánban - őrizték, de sokan még a Bajkálon túlra is elsodródtak. Ahol munkalehetőség adódott: bányában, az iparban és a mezőgazdaságban is foglalkoztatták őket.

11 ,,A HADISÍROK A BÉKE KÖVETEI." - A. SCHWEITZER
NE FELEJTSÜK! ,,A HADISÍROK A BÉKE KÖVETEI." - A. SCHWEITZER Egy egész nemzedék került fakeresztek alá, az egész magyar nemzet fogyatkozott meg...

12 Magyarország végeredményben a világháborúban közel katonát adott. Ennek a nagy tömegnek még a fele sem úszta meg simán a világháborút.

14 Összesen mintegy százezerre teszik az internacionalisták soraiban küzdött magyarok számát, közülük harmincezren el is estek a frontokon. Sok hadifogoly azonban el sem jutott addig, hiszen az éhség, a sokféle járvány már a táborokban megtizedelte soraikat.

15 ZITA KIRÁLYNÉ PARANCSÁRA...
Az országgyűlés törvénybe foglalta a hősökről szóló megemlékezést...

16 VÉGE

SlidePlayer

Link
















































 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Ártatlan a kínpadon: A magyar nemzet meghurcolásának történe
  2020-05-06 20:00:35, szerda
 
 




ÁRTATLAN KÍNPADON: A MAGYAR NEMZET MEGHURCOLÁSÁNAK TÖRTÉNETE


Hogyan csinálj elnyomót az elnyomottból, ártatlant a bűnrészesből? Avagy a politikai boszorkánykonyha rövid elbeszélése







Kezdjük azzal, hogy amikor a Habsburgok Magyarországon hatalomra kerültek, megszenvedték azt, hogy egy náluk magasabb szinten lévő népet akartak bekebelezni. Meg is sínylették mindezt, de az akkor még kapaszkodónak használt Magyarországról és magyar népről nem tudtak lemondani. A kincses birodalom volt az egyenes út a gazdagsághoz és a Habsburgok útja a világpolitika porondjára lépéséhez.

Az akkor még a magyar néphez képest jócskán elmaradottabb Habsburg gyülekezet mindent bevetett hogy uralma alá tudja hajtani a Magyar államot. Tudták, hogy az akkor még kulturálisan is elmaradottabb Ausztria vagyis Habsburg állammal szemben a magyarok nem fogják könnyen adni magukat. Kiváló lenyomatot képez a történelem későbbi időszakaiban a magyarság szabadságharcai.

Persze a Habsburg hatalomnak kiválóan meg tudott ágyazni az ország török hadjáratok miatti meggyengülése. Csak ezután tudtak rést vágni az addig sziklaként álló magyar birodalom testén.

A török által kivéreztetett ország kiváló alapot adott a megszállásra, ha még ekkor csak egy részére is. Bár még ekkor nem volt lebetonozva a Habsburg hatalma Magyarországon, de ütközőzónának tökéletes volt a török elleni harcokban. Védve ezzel az osztrák tartományokat a harcoktól, s egyben gyengítve a magyar területeket.

A török harcok elmúlása után a Habsburg hatalmi rendszer teljes befolyás alá akarta vonni Magyarországot, mely ellen a magyarság természetesen védekezni próbált. A XVIII. századra már mind kulturálisan mind gazdaságilag megelőzte a Habsburg állam Magyarországot így gondolkozhatott a teljes bekebelezésen. Az ekkorra már lenézett magyar nép ,,rebellis" lázongása ellen mindent be kellett vetni. Magyarország mind népességben mind anyagilag kimerült, a több részre szakadt állam újraegyesített tartományként sem tudta utolérni önmagát így könnyű prédának gondolták, de a folyamatos ,,lázongás" nehezítette a Habsburgok dolgát.

A magyar állam, mint a Habsburg birodalom egyik kiváló alappillére, a birodalom részét kellett, hogy képezze a folyamatos nyersanyag és anyagi források miatt.

A kivéreztetett magyar nemzetre ekkor már kimondták a halálos ítéletet, és tervben volt, hogy szépen fokozatosan beolvadjon a birodalomba.

A magyar állam népessége ekkorra már a töredékére zsugorodott, lakatlan területek sokasága hevert parlagon. A Habsburgok nem engedhették meg, hogy a magyarok ötven vagy száz év alatt visszanyerjék erejüket és az elnéptelenedett magyar területek újra benépesüljenek. Legalábbis magyarral biztos nem.

A ,,rebellis" magyarokat, ha már nem tudták meghunyászkodó alattvalóvá tenni, akkor mindent meg kellett tenniük, hogy a magyar kisebbségbe kerüljön a magyar állam területén, és ha lehet, szorítsák vissza a magyar népességet ott ahol csak tudják, ezzel is gyengíteni a régi büszke nép erejét.


csanki_dezso_magyarorszag_tortenelmi_foldrajza_a_hunyadiak_koraban.jpg





Ezzel elkezdődött a XVIII. században ismert tömeges betelepítések ideje. Ez volt az utolsó előtti lépés a magyarság megszüntetése felé vezető úton. Ebben az időszakban változott meg erőteljesen a magyar haza, vagyis a kárpát-medence népi arculata. Még a Mátyás király korabeli Magyarországon a teljes Kárpát-medence lakosságának több mint 90%-a magyar nemzetiségű volt, a XVIII. század végére sikerült ezt az arányt 50% alá vinni. Az idegen betelepítés csak a belső területeken egy tömbben élő magyarságánál nem tudott nagyobb hatást kiváltani, bár az erre irányuló folyamatok a XIX. század elején ott is megkezdődtek.

A reformkor és a magyar újjászületés tudta csak a magyar népesség saját hazájában történő szisztematikus beolvasztására való kísérletet lelassítani.

Az 1848-49-es szabadságharc katonai leverése után még mindig nem volt teljes a Habsburg mű. A XVIII. században megkezdett elnémetesítés nem volt teljes, viszont az idegenek Magyarországra való betelepítése kiválóan működött. De ez még nem volt tökéletes. Sok új betelepült lakos szimpatizált a Magyarsággal, ahogy ezt láthatjuk a szabadságharc története esetén is.







Ekkor jött az utolsó lökés, vagy mondhatnánk a tőr az állam testébe, mely után a lavina nem volt megállítható és mind a mai napig érezteti hatását. Ez volt az újonnan betelepített népek és az őshonos magyarság között szított ellenségeskedés magvának elhintése.

Az ellenségeskedés szítása nem volt nehéz, könnyen el lehetett hitetni, hogy a magyarok elvennék a többi néptől az újonnan megkapott területet, persze ami nem volt igaz. De ha a félelem magvát elhintik, nagy károkat tud okozni. Ebben az időben talán ezen új népek nem is tudták, hogy a magyar ember ellenében lettek betelepítve és magyar területre. Ők ekkor még azt hihették, hogy a jóságos Habsburgok a Habsburg birodalom területén telepítették le őket, mely csak részben volt igaz. Ezért is lehetett félelmetes nekik az a gondolat, ha a Habsburg helyett a magyar lesz az úr, akkor az el fogja venni tőlük az általuk lakott területeket. A suttogó propaganda könnyen kialakította azt a máig ható gondolkodásmódot, hogy a valójában áldozat magyar nemzet a betelepülők szemében egy elnyomó figurává váljon és az időben visszamenőlegesen is elnyomó hatalmat vizionáljon a valóság ellenében.

A XX. századra mindez odáig fajult, hogy a valójában évszázadokon keresztül elnyomott és irtott magyarságból sikerült egy elnyomó ,,figurát" kialakítani a környező népek szemében. A magyarság ellen elkövetett bűntetteket meg csak legyintve azzal elhessegetni, hogy ,,ez nekik jogos büntetés az évszázados elnyomásért". Így alakult ki az, hogy az egyébként is több sebből vérző magyar nemzetet sikerült bűnbakká tenni s ezzel láthatjuk azt, hogy mind a mai napig elnyomót kiált az elnyomó, s üti, vágja a magyart.

trianon.jpg





A magyar nemzet kivégzésének gondolata ekkor már önálló életre kelt, nem kellett már megtámogatni. Lavinaszerűen megindult és senki sem tudhatta megáll-e valaha. Utólag tudjuk, hogy bár hatalmas veszteségeket okozott, de a terv nem vált teljesen valóra. Népünk túlélte az évszázados borzalmakat, az elnyomatást, a kivégzésének tervét. Még a legnehezebbet is sikerült túlélni, egy tisztességes nép befeketítését, besározását sem lehetett örökké folytatni. Évszázadokkal vetette vissza a magyar fejlődést a fentebb leírt pusztítások sorozata, de a magyar nép örökké kihajt, és mindig újra kezdi, mert ,,eltemettek, de nem tudták, hogy magok vagyunk" így kihajtottunk újra.


Link



"Irtsátok ki a magyarokat" - Teljes fim

Link



A farkas és a bárány - Tanmese
/Mintha csak ma lenne, vagy Nagy István a jövőbe is belelátott?/

Link















Nagy Lajos birodalma



Nagy Lajos éa Mátyás birodalma



A Magyar Birodalom országai



Magyarország a XX században



Magyarország 1938-1945



Magyarország ma


 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Államalapítás
  2019-06-27 21:30:54, csütörtök
 
 




ÁLLAMALAPÍTÁS





































Link



Népünk története az őshazától a honfoglalásig

Link



Árpád-házi királyok

Link








 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Emlékezzünk
  2019-06-04 21:15:14, kedd
 
 











EMLÉKEZZÜNK


1920.06.04-es diktátum (ami az összes európai alapelvvel és joggal ütközik!!! Tehát jogilag támadható lenne) kimondta a magyarok kollektív felelősségét is, ami azt jelenti, hogy az első világháborút követően a csecsemőtől az aggastyánig minden magyar háborús bűnös!

A MAGYAR NÉP NEM VOLT FÜGGETLEN, az Osztrák-Magyar Monarchiának neveztetett labanc megszállás alatt Bécsben hozták a döntéseket!!!
Ezért JOGILAG FELELŐSSÉGRE NEM VONHATÓ.
Főleg nem egy egész nemzet...

Nem számítanak emberi jogok, bizottságok..de csak ha rólunk, Magyarokról van szó. (Megszoktuk már)

Később a magyar Kommunista Párt és a diktatúra későbbi vezetői, nem hogy elfogadták, de még erősítették is ezt a kollektív bűntudatot.

És mindenkori vezetőinknek sem érdeke (mivel ugyanaz a főnökük, mint akik keverték-keverik a lapokat) ezzel foglalkozni a mai napig..Holott jogilag sehol nem állná meg a helyét!!!

Beneš dekrétum a mai napig érvényben van!!!

Ez a dekrétum automatikusan megfosztva őket állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járadékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta.

(Sőt 2007. szeptember 20-án a szélsőségesen a szlovák parlament összes pártja (kivéve a Magyar Koalíció Pártja) megszavazta a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségéről szóló 1487/2007 számú határozatát..
)
A magyar nemzetiségű magánalkalmazottak elbocsátását egy júniusban kiadott rendelet írta elő. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek.

Tehát emlékezzünk és soha ne feledjük:
Az igazság a mi oldalunkon van.
..és az igazság szabaddá tesz..


Június 4. Trianon

Link



The dictate of 1920.06.04 (which is in violation of all European principles and right !!!) has also voiced the collective responsibility of the Hungarians, which means that after the First World War, all Hungarian war criminals are from infant to wormber.

The Hungarian people were not independent, led by Vienna and not legally accountable..not primarily a whole nation ... No human rights, no commissions ... but only with us, Hungarians ..)

Later the later communists of the Hungarian Communist Party and the dictatorship did not accept, but even strengthened this collective guilt.

And it is not in the interest of our leaders at all times (since they have the same boss as those who have blended the pages) to deal with it today.

Beneš Decree is still in force today!

This decree automatically deprived them of their nationality, which entailed the withdrawal of pension and other state benefits, and the dismissal from the state.

(Moreover, on September 20, 2007, all the parties of the Slovak Parliament (except the Hungarian Coalition Party) voted in favor of Resolution 1487/2007 on the inviolability of the Beneš Decrees.
The dismissal of private employees of Hungarian nationality was prescribed by a decree issued in June. They banned the use of the Hungarian language in public life, excluded Hungarian students from universities, disbanded Hungarian cultural associations, and frozen the bank deposits of Hungarians. They made it possible to confiscate the lands of Germans and Hungarians, for whom Czechs and Slovaks were deployed.


A magyarellenes trianoni és a párizsi békeparancsot számtalan neves, külföldi nagyság is bírálta, felülvizsgálatát szükségesnek tartotta.

Az idegen nagyságok véleménye a trianoni békeparancsról és a magyarságról rendkivül fontos, mert ezekből egyérteműen kiderül a magyarság elleni szervezett összeesküvés..!


A TRIANONI BÉKE-PARANCSRÓL - BOLDOGASSZONY ANYÁNK

Link



1. "Ha a békeszerződések hibáit nem orvosoljuk, kirobban a borzalom, amit háborúnak nevezünk." - Motta, svájci köztársasági elnök.

2. Conti, egyetemi tanár, Olaszország:
,,A háború utáni helyzet károsabb volt Magyarországra, magánál a háborúnál. Hogy ezt jóvá kell tenni, az kétségtelen."

3. "Egyetlen néppel sem bántak el gonoszabbul, mint a magyar néppel,
egyetlen országot sem kínoztak meg, marcangoltak szét és raboltak ki jobban. Magyarország népének felosztása a modern civilizáció egyik legszé-gyenteljesebb lapja."- Francesco Nitti, olasz miniszterelnök,1924 szept.

4. “Ezek a békeszerződések cselszövések és rablások eredményei,
megalázóak és tarthatatlanok." - Lansing, amerikai államtitkár Trianonról.

5. ,,Ha nem lett volna fenséges kitartás a magyar lélekben, a faj kipusztult volna." - Herbert Hoover, az Egyesült Államok elnöke (1929-1933).

6. ,,Veszélyes dolog a történelmet úgy kiigazítani, hogy népeket és területeket cserélgetünk elvont elméletek alapján...Magyarországot oly mértékben darabolták fel és csonkították meg, hogy önálló nemzeti életet élnie igen nehéz, hacsak nem lehetetlen." - Philipp Marshal Brown, a Princeton Egyetem (USA) professzora.

7. ,,Minden rablásvágy és igazságtalanság közül...Magyarország kapta a legkönyörtelenebb részt. Ezt az országot, mely ezer éven át volt a bástyája a kultúrának és a civilizációnak, a szó szoros értelmében szétszakították, kegyetlenül feldarabolták, s végül területének kétharmad részét odaadták a szomszédos ellenséges nemzeteknek." - Roderick Mac Eachon, a washingtoni Katolikus Egyetem professzora.

8. Stanley Baldwin, angol miniszterelnök:
,,Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg."

9. Artur Neville Chamberlain, angol miniszterelnök: ,,A trianoni szerződés eredménye Európában nem béke, hanem az új háborútól való félelem."

10. Herbert Henry Asquith, aki 8 évig volt angol miniszterelnök,
1925-ben: ,,Ez a béke nem államférfiak munkája, hanem súlyos és végzetes tévedések eredménye."

11. Pearce Higgins (egyetemi tanár, Cambridge): ,,..Nem kételkedek benne,
hogy eljön az alkalmas pillanat a békeszerződés revíziójára."

12. Edgar Wallace (író, London): ,,..Erélyes híve vagyok minden olyan lépésnek, amely felszabadítja Magyarországot annak az igazságtalanságnak elviselhetetlen terhe alól, amely alatt sínylődik."

13. “Az új európai határok igazságtalansága állandó veszedelme Európa békéjé-nek, és azok a kezek, amelyek a mai politikai helyzetet létrehozták, a jövő háború magvait hintették el." - Lord Rothermere, 1927. június 27.

14. Lord Newton (a Lordok Házának tagja, Anglia):
,,..Romániát, Csehszlovákiát és Jugoszláviát kivéve, az egész Európa kezdi belátni a trianoni egyezmény igazságtalanságait. Legfőbb ideje volna már Magyarország sorsát bölcsen és békésen elintézni."

15. ,,A magyar nagyon önérzetes nép, erős nemzeti és hazafias érzésük van. Nem hiszem, hogy bármibe is könnyen belenyugodna, amit igazságtalannak tart."- Lord Newton, a brit Lordok Házának tagja, 1921-ben, a trianoni diktátum angol parlamenti vitájában.

16. Lord Sydemann (a Lordok Házának tagja, Anglia):
,,..Engem mindig az döbbentett meg, hogy vajon milyen befolyás következtében részesült ilyen kegyetlen eljárásban az az egyetlen fél, amely nem volt felelős a világháborúért. Talán egyszer napfényre kerül az igazság."

17.,,Az egész dokumentáció, melyet szövetségeseink a béketárgyalások alatt rendelkezésünkre bocsátottak, csaló és hazug volt. Mi is hamis alapokon határoztunk." - Idézet Lloyd George (brit miniszterelnök a trianoni döntés idején) 1928-ban elhangzott beszédéből.

18. Sir Philip Gibbs, angol történész: ,,A békeszerződésnek elméletileg a ,,népek önrendelkezési jogára" alapított területi rendelkezései tucatnyi Elzász-Lotaringiát létesítenek Európában, holott egy is elég fekély volt Európa testén....Magyarországot a nemzetiségi elvre és a gazdasági életre való tekintet nélkül szétosztották. Elvették a gyárait, az erdeit, a bányáit. Népének nagy részét kiszolgáltatták...az ellenséges népeknek..."

19. Louis Duval Arnold (párizsi képviselő):
,,..A művelt nyugatnak nem szabad ilyen határokat megtűrnie."

20. Henri Pozzi (francia szakértő, aki jelen volt a tárgyalásokon):
,,..Pasics, Masarik és Bratianu, de különösen Wilson és Clemenceau olyan játékot játszottak, amely egykor a világtörténelem szégyene lesz."

21. André Tardieu, háromszoros francia miniszterelnök, a La paix című könyvében: ,,Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia a lakosság ellenszavazata következtében."

22. Francois Mitterand, francia elnök:
,,..Ami Trianonban történt, az mocskos dolog volt. Egyetlen néppel sem bántak el gonoszabbul, mint a magyar néppel. Egyetlen országot sem kínoztak meg, marcangoltak szét és raboltak ki jobban. Magyarország népének felosztása a modern civilizáció egyik legszégyenteljesebb lapja."

23. ,,Mikor fogjuk leróni adósságunkat az áldott magyar nemzet iránt, amely a művelt emberiséget megmentette, amikor saját testével védte Európát a tatár és a török ellen?" - Michelet, francia történész a 19. században.

24. ,,A trianoni béke, amely tudatlan, sőt talán rosszindulatú politikusok csináltak, valóságos szégyen ránk nézve. Igazságtalan és képtelen intézkedéseket tartalmaz. Magyarország története századokon át tele van dicsőséggel s tudjuk, hogy védőbástyája volt a kereszténységnek a törökök ellen és ezért megérdemelte volna, hogy ne csonkítsák meg.
Ezt a békeszerződést meg kell, és meg fogják változtatni."
- Cherfis, tábornok, író, Franciaország.

25. ,,Jóvátehetetlen az, amit Közép-Európával szemben elkövettünk... Magyarországot szigorúbban büntették, mint a fő ellenséget, megcsonkították, feldarabolták, tönkretették, kirekesztették a Népszövetségből, zsákmányul dobták oda a Kisantantnak. ... Milyen szellemi eltévelyedés lett úrrá azokon az államférfiakon, akik - miután telebeszélték a világot a faji és nemzetiségi jogokkal - olyan városokat szakítottak el Magyarországtól, amelyekben... az egész lakosság magyarul beszélt, magyar származású volt és magyar volt érzelmeiben és kultúrájában? Miért? Miért?" - de Monzie, francia szenátor, későbbi külügyi államtitkár.

26. ,,Ha Magyarország erőszakos beolvasztó politikát akart volna folytatni kisebbségeivel szemben - ez volt mellesleg a francia királyok politikája - erre évszázadokon keresztül bőségesen lett volna ideje....Franciaország különösképpen ezeréves egyesítési politikájának köszönheti, hogy politikai bukásai után 1815-ben és 1871-ben fennmaradhatott. Magyarországot ezzel szemben 1920-ban megbüntették azért, mert elhanyagolta az egyesítést és hagyta nemzetiségeit saját területén szabadon fejlődni...
Ha valóban elnyomta volna őket, ma nem lennének trianoni határok."
- Aldo Dami, francia történész, a nemzetiségek beolvasztásáról.

27. Vladimir Iljics Lenin: ,,Trianonban útonálló gyilkosok diktálták a békét."
,,Rájuk erőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és mészárosok békéje...hallatlan béke, rabló béke...ez nem béke, ezek olyan feltételek, amelyeket útonállók késsel a kezükben diktálnak a védtelen áldozatoknak."

28. Tomás Garrigue Masaryk, Csehszlovákia alapító atyja: ,,Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között."

29. Tomás G. Masaryk, Csehszlovákia első elnöke: (1927. október 28.)
,,Közép-Európa mai állapota természetellenes, és józanésszel nem tekinthető véglegesnek. A jövőben, mihelyt eljön rá a kedvező pillanat, elengedhetetlenül szükséges lesz, hogy ott a természeti törvényeknek megfelelő egyensúlyt helyreállítsák, ami Európa szempontjából is nélkülözhetetlenül fontos..."

30. Andrej Hlinka páter, a legnagyobb tót nacionalista párt, a Szlovák Néppárt vezetője 1925. június 4-én: ,,Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert ezer esztendős magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh uralom hat éve alatt."

31. Maniu, román miniszterelnök, az erdélyi románok vezére 1920-ban:
“Az úgynevezett magyar elnyomás alatt nekünk, erdélyi románoknak jobb dolgunk volt, mint most."

32. Stipics, a magyarországi szerbek vezére 1925-ben röpiratban tette közhírré: “Az elmúlt hat esztendős jugoszláv uralom a mi szerbjeinkben kiváltotta a régi magyar uralom utáni vágyakozást."

A trianoni "béke"-szerződés megváltoztatható:

--Neville Chamberlain levele Horthy kormányzóhoz:
,,..A túlnyomóan magyarlakta területek visszaadásáról, igenis lehet tárgyalni, de természetesen csak megfelelő feltételek mellett..."

--Lord Halifax angol külügyminiszter 1938(?) október 24-én Edinburghban tartott beszédében kijelentette: "...kormánya elismeri, hogy Magyarországnak jogos követelései vannak, és reméli, hogy békés tárgyalások útján lesznek kielégíthetők..."

--,,..a határok megváltoztathatók a nemzetközi törvények figyelembe vételé-vel, békés úton, szerződések által..." (a Helsinki Szerződés,1976 aug.1.)

--1984 január 12-én II. János Pál pápa létrehozta az Institutum Pro Hominus Juribus nevű intézetet. Ez az intézet 2001 februárban kérelmet nyújtott be az ENSz emberi jogok bizottságához. Kérték a trianoni és az azt kiegészítő 1947-es párizsi békeszerződés felülvizsgálatát és érvénytelenítését.
A hirszolgálatok ezt a fontos eseményt teljesen elhallgatták!
A kérelem története és indoklási szövege az alábbi videón tekinthető meg:


Eltitkolt trianoni anyagok I / III [Jason]

Link



A trianoni és a párizsi békeparancsról vélekedő idegenek jegyzéke korántsem teljes. Csak az általunk ismert forrásokat tartalmazza.

Hálás köszönetünk és tiszteletünk a fent idézett idegen nagyságok bölcseletéért és Magyarország melletti, bátor, lelkiismeretes kiállásukért !!!

A magyarságra oktalanul kiszabott büntetések és szabadrablás ideje lejárt !
Az illetékesek mérjenek egyenlő mértékkel ! Rendezzék Magyarország határait is, úgy, mint a többi érintett országét.-- Igazságot Magyarországnak !

A Magyarok Istene vezérelje nemzetünket ennek megvalósitásában.
Úgy legyen! - Hajdú Nimród.


Harangok szólnak...

Link



Link





 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
9.11. robbantás - és amiről nem sokan tudják...
  2019-05-27 22:00:19, hétfő
 
 




9.11. ROBBANTÁS - ÉS AMIRŐL NEM SOKAN TUDJÁK...


1. Az 1-es torony alagsorában óriási robbanás történt azelőtt, hogy az első gép becsapódott az első toronyba. Hivatalos jelentés: "tűz okozta az épületek összeomlását,,6 héttel a támadás után még mindig 1090 Celsius fokot mértek a romokban. Ez 260 celsius fokkal magasabb, mint az üzemanyag égése. Az épület tervezője: "Úgy terveztük meg az épületet, hogy kibírja a BOEING 707-es becsapódását, bármelyik pontjában. Az épület valószínűleg átvészelte volna több ilyen jet becsapódását is". A merényletek előtt a légierő védelmi gyakorlatot tartott, melyekben fegyverként használtak fel eltérített repülőgépeket, és az egyik cél éppen a World Trade Center volt. A Bush Kormány megtiltja az FBI-nak, hogy tovább folytassák a Bin Laden család kutatását. Beleértve két Bin Laden rokont, akik Virginia államban élnek, a CIA épülete mellett.

2. 9/11 reggelén George Bush találkozott Shafig Bin Laden-el, (Osama testvére) aki az egyik legnagyobb védelmi iparban érdekelt csoportot képviseli. Ez a cég (Carlyle) komoly anyagi haszonra tesz szert a 9/11-et követő háborúkból. A repülők és a kerozin önmagában nem lettekGeorge Bush és Shafig Bin Laden volna képesek olyan erőhatást és hőt kifejteni, amely miatt a tornyok összedőltek volna - ezt számos mérnök és tűzszerész később fehéren- feketén be is bizonyította. Ez itt a World Trade Center 7-es épülete. 9/11 napján ez is összeomlott. Nem repült bele semmilyen repülő. Aki látott valaha Irányított épület robbantást, annak nem kell kommentár...

3. Az épületet tartó acél oszlopokat ferde szögbenolvasztják szét robbanóanyaggal. Ettől omlik öszze függőlegesen az épület.

4. Ferde szögben elvágott oszlopok, a vágásnál olvadt fém látható. A WTC 7-es épület alatt is találtak olvadt fémet.

5. A három épület tipikusan irányítottépületrobbantásra jellemzö összedőlést mutat.

6. Ha bombák voltak az épületben, hogy kerülhettek oda, anélkül hogy bárki észrevette volna? A 9/11 előtti hetekben számos, előre be nem jelentett, szokatlan gyakorlatot végeztek melyekhez az ikertornyokat, és a 7-es épületet ki kellett üríteni biztonsági Az ikertornyok közel szabadesés okokból.sebességgel omlottak össze. Ez azt jelenti, hogy másodpercenként körülbelül 10 emelet semmisült meg! Mi tudja elbontani az anyagot az útból ilyen sebességgel? A robbanóanyag. 6,5 másodperc alatt és függőlegesen omlott le.

7. A Pentagonba repült gép eltünt: Sehol egy ülés, sehol egy bőrönd, vagy egy hulla. Csak tégla és törmelékek.Hivatalos magyarázat: "a magas hömérséklet elpárologtatta a gépet" A 6 tonnás titánium Rolls-Royce hajtómüveket is? Bizonyított, hogy a gép üzemanyagának égése erre nem képes.

8. Túl keskeny sávot rongált a becsapódás az épületen egy ekkora repülőhöz képest. Közben hivatalosan azt állítják: "az utasok földi maradványait megtalálták az ütközés helyén és azokat DNS-vizsgálattal beazonosították". Hogy maradt DNS, ha a hivatalos jelentés szerint a repülőgép titánium motorja is ,,elpárolgott" a tűzben?

9. Ugyanilyen nevetséges az is, hogy az egyik állítólagos arab terroristának - aki a repülőt a toronyba vezette - megtalálták az útlevelét a WTC tornyok romjaiban. Azt is bizonyítékként kezelik, hogy egy talált videoszalagon Osama Bin Laden magára vállalja az egész 9/11- es merényletet.Egy kép a videóból: Ez Osama Bin Laden: EZ KI???

10. A CIA kiképzőtáborokat hozott létre, a zsoldosok élére Osama BinLaden-t állította, aki Tim Osman fedőnév alatt tevékenykedett. Bin Laden legalább kétszer járt Washingtonban ezügyben. Pontos adatbázist vezetett azokról, akiket kiképzett. Az "adatbázis" szó arabul: "al Qaeda"

11. Miért nem a Fehér Házra vagy a Capitoliumra esett a választásuk?Ha ezt a két épületet rombolják le, az Amerikára gyakorolt pszichés hatás leírhatatlanul nagyobb lett volna, arról nem is beszélve, hogy lefejezhették volna a csúcsvezetést is. Összesen 2975 ember halt meg. Plussz kb 6000 sérült volt. George Bush: "Én a 911-ben a lehetőséget látom". Washingtonnak égető szüksége volt egy ,,casus belli"-re. (Ok a háborúra)9/11 után az amerikaiak nem ellenezték Irak és Afganisztán megtámadását. Ellenállás nélkül be tudták vezetni a "Hazafi Törvényt", ami durván korlátozza a polgárok szabadságjogait.100 milliárddal nőtt az éves katonai kiadás, rengeteg olajhoz jutott Amerika. A bennfentesek előre eladták a repülőgépiparhoz köthető részvényeket, és helyettük hadiipari részvényeket vásároltak.

12. Larry Silverstein nem sokkal 9/11 előtt megvette a WTC tornyokat, majd biztosítást kötött rájuk, amiben szó szerint benne volt az, hogy Silverstein jogot nyer az épület újjáépítésére, ha azok valamilyen okból megsemmisülnének. A támadás után Silverstein 7,1 milliárd dollár kártérítésért perelte a biztosítókat, amely a kétszerese volt a WTC tornyok vételárának. Larry Silverstein WTC 7-es összedőléséből 861 millió dollár kártérítést fizetett a biztosító. Silverstein cége a WTC 7-est 386 millióra becsülte. Tehát Silverstein egyedül a WTC 7-es összeomlásán nettó 500 millió dollárt kaszált. Közben 2975 ember halt meg. George Bush

13. "A nagy bankok komoly érdeklődést mutattak a háború iránt, mert az széles körű profitálási lehetőséget kínált számukra." William Jennings - akkori USA külügyminiszter Egy dokumentált beszélgetés Edward House és Edward Grey, külügyminiszter között: "Mit tennének az amerikaiak, ha a németek elsüllyesztenének Edward House egy óceánjárót amerikai utasokkal a fedélzetén?" ezredes House erre így válaszolt: "Azt hiszem az akkora felháborodást keltene, ami önmagában elég lenne ahhoz, hogy a háborúba sodorjon minket. " Egy óceánjárót szándékosan német ellenőrzésű vizekre küldtek. És a német tengeralattjárók, megtorpedózzák a hajót, 1200 ember meghalt. Edward Grey, Ez óriási haraghullámot váltott ki az amerikai lakosságban. volt angol A fiatalok önként jelentkeztek katonának. Amerika röviddel külügyminiszter ezután be is lépett az I. világháborúba.

14. Winston Churchill "Az ember időnként belebotlik az igazságba, de legtöbbször feltápászkodik és továbbmegy."


9.11.robbantás

Link




















































 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
A hunok titkos története
  2019-04-16 21:30:06, kedd
 
 










A HUNOK TITKOS TÖRTÉNETE


- Attila hun birodalma előtt létezett-e egy másik hun birodalom és azt ki alapította?
- Miért építettek Kínában Hun Múzeumot?
- Kik hozták létre a világ első nomád birodalmát?
- Hogy gondolkoznak ezekről a kérdésekről a kínaiak?

- Igaz-e, hogy Kínában hun múzeum épült?
- Hogy a hunok Ázsiában hozták létre a világ első nomád birodalmát?
- Hogy a nagy falat ellenük emelték a kínaiak?
- Sőt, hogy a hunok nemcsak nomádok voltak, hanem városlakók is, akik földet is műveltek?

Dr.Daubner György ezen kérdések után jár Kínában, ahol eljut Tongwanchengbe is, Fehérvárra, a hunok ősi városába is. Legyen Ön is részese ennek az időutazásnak, melynek során megtudhatjuk, hogy az egykori és mai kínaiak hogyan látták saját korukban és látják ma ezt az ősi népet.


Ez a hunok titkos története.


A hunok titkos története teljes film - YouTube
/Igaz -e, hogy Kínában Hun Múzeum épült? Hogya Hunok Ázsiában hozták létre a világ első Steppei Birodalmát? Hogy a Nagy Falat ellenük emelték a Kínaiak? Sőt hogy a Hunok nem csak nomád állattartók voltak hanem városlakók is, akik földet műveltek. Dr. Daubner György ezen kérdések után jár Kínában, ahol eljut Tongwanchenbe- Fehérvárra- a Hunok ősi városába is./

Link








A legújabb kínai elméletek szerint egyébként maguk a kínaiak is a Hszia-dinasztiától, illetve a Hszia-államból származnak, de ezt a dinasztiát tartják a kínai források is a hunok ősének. Így a kínaiak kezdik manapság tisztelni a hun örökséget, amit elsősorban a hozzájuk tartozó Belső-Mongóliában lehet felfedezni. Nem véletlen, hogy amikor a magyar kutatók elértek Tongwancheng környékére, ott a néhány éve épült modern autópályán külön tábla jelzi a letérőt a hunok egykori fővárosa felé.

A hunok a kínai történészek feltételezése szerint a hsziungnuk - leszármazottai lehettek, akik fél évezreden át uralták Belső-Ázsia keleti területeit. Birodalmuk az i. e. 3. századtól az i. sz. 2. századig állott fenn.

A hsziungnuk szakadatlanul hadban álltak a kínai seregekkel, s többek között e véget nem érő viszálykodás miatt építtették meg a kínai uralkodók a kínai nagy falat. A kínaiak végül, a korai Han uralkodócsalád idejében, legyőzték ősi ellenségüket. A hsziungnuk szövetsége ekkor két részre bomlott. Északinak nevezett águkból származhattak a hunok, s egyes tudósok vélekedése szerint szerint az avarok és a magyarok.


Egymillió hun zúdult Európára

Link



Ami a történelem könyvekből kimarad: tények a világ legdicsőbb népéről a hunokrol

Link












 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
A hunok titkos története
  2019-04-16 21:28:48, kedd
 
 










A HUNOK TITKOS TÖRTÉNETE


. Attila hun birodalma előtt létezett-e egy másik hun birodalom és azt ki alapította?
. Miért építettek Kínában Hun Múzeumot?
. Kik hozták létre a világ első nomád birodalmát?
. Hogy gondolkoznak ezekről a kérdésekről a kínaiak?

. Igaz-e, hogy Kínában hun múzeum épült?
. Hogy a hunok Ázsiában hozták létre a világ első nomád birodalmát?
. Hogy a nagy falat ellenük emelték a kínaiak?
. Sőt, hogy a hunok nemcsak nomádok voltak, hanem városlakók is, akik földet is műveltek?

Dr.Daubner György ezen kérdések után jár Kínában, ahol eljut Tongwanchengbe is, Fehérvárra, a hunok ősi városába is. Legyen Ön is részese ennek az időutazásnak, melynek során megtudhatjuk, hogy az egykori és mai kínaiak hogyan látták saját korukban és látják ma ezt az ősi népet.

Ez a hunok titkos története.


A hunok titkos története teljes film - YouTube
/Igaz -e, hogy Kínában Hun Múzeum épült? Hogya Hunok Ázsiában hozták létre a világ első Steppei Birodalmát? Hogy a Nagy Falat ellenük emelték a Kínaiak? Sőt hogy a Hunok nem csak nomád állattartók voltak hanem városlakók is, akik földet műveltek. Dr. Daubner György ezen kérdések után jár Kínában, ahol eljut Tongwanchenbe- Fehérvárra- a Hunok ősi városába is./

Link



A legújabb kínai elméletek szerint egyébként maguk a kínaiak is a Hszia-dinasztiától, illetve a Hszia-államból származnak, de ezt a dinasztiát tartják a kínai források is a hunok ősének. Így a kínaiak kezdik manapság tisztelni a hun örökséget, amit elsősorban a hozzájuk tartozó Belső-Mongóliában lehet felfedezni. Nem véletlen, hogy amikor a magyar kutatók elértek Tongwancheng környékére, ott a néhány éve épült modern autópályán külön tábla jelzi a letérőt a hunok egykori fővárosa felé.

A hunok a kínai történészek feltételezése szerint a hsziungnuk - leszármazottai lehettek, akik fél évezreden át uralták Belső-Ázsia keleti területeit. Birodalmuk az i. e. 3. századtól az i. sz. 2. századig állott fenn.

A hsziungnuk szakadatlanul hadban álltak a kínai seregekkel, s többek között e véget nem érő viszálykodás miatt építtették meg a kínai uralkodók a kínai nagy falat. A kínaiak végül, a korai Han uralkodócsalád idejében, legyőzték ősi ellenségüket. A hsziungnuk szövetsége ekkor két részre bomlott. Északinak nevezett águkból származhattak a hunok, s egyes tudósok vélekedése szerint szerint az avarok és a magyarok.


Egymillió hun zúdult Európára

Link










 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
A magyarok története: Atilla, a szakrális király valódi por
  2019-03-02 21:00:36, szombat
 
 







ATILLA, A SZAKRÁLIS KIRÁLY VALÓDI PORTRÉJA


Attila, gyakran Atilla, ritkábban Atli, Etzel, Etel, Etele (Kaukázus?, 410 körül - Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb nagykirálya. Időszámításunk szerint 410 körül született Mundzuk (a magyar mondákban Bendegúz) fiaként.

Attila kora egyik leghatalmasabb nomád birodalmát uralta 434-től, befolyása Közép-Európától a Kaszpi-tengerig, a Közép Ázsiai sztyeppéktől a mai Németországig, a Fekete tengertől a Balti-tengerig terjedt.








A történettudomány elfogultságain, a szándékosan meghamisított, démonizált hun vezér képén és az egyéni értelmezéseken túl létezik Atilla király valódi mivolta. Vegyük számba a fellelhető valamennyi történelmi és spirituális kútfőt, miközben a megismerés őszinte szándéka vezérel bennünket!Arra most külön nem térek ki, hogy szerintem miért írják át rendszeresen, teljesen elfogultan a történelmet az aktuális hatalmak. Erre mindenkinek egyénileg kell rájönnie.


Buda és Atilla. Kép forrása: Islanews





A történelem valóban egy színpad, amelyet nézve egy képzelt világba csöppenünk. Atilla akkoriban lépett az európai történelem színpadára, amikor a Római Birodalom megérett a leváltásra. Ez a hanyatlás korszaka volt, s Atilla mint végrehajtó, mint a Sors küldötte nyilvánvalóan szerepet játszott ebben. Ebből az következik, hogy Atillát nem mindenki szerette, sőt kijelenthetjük, hogy egyesek kifejezetten gyűlölték. Olyannyira így volt ez, hogy Atillát a testvérgyilkosság vádjával illették.

(Ezzel szemben, amíg Buda élt, Atilla megosztotta vele hatalmát.)

A germán mondák sokkal árnyaltabb leírást adnak Atilláról. Ekképpen Etzel a Nibelung-énekben, valamint Atli a Völsunga Sagában és az Edda-énekekben nemes és nagylelkű szövetségesként kerül bemutatásra.

A hunok viszont istenítették és tisztelték a bölcs Atillát, mivel a szent királyuknak tartották, akinek olyan társadalmat sikerült felépítenie, ahol rend, jólét uralkodott és nem elsősorban az ő személye. Természetesen az ő karizmatikus erejére szükség volt mindezek fenntartásához, de Atilla nem önmagát tolta előtérbe, hanem egy eszmét, egy küldetést képviselt. Ezért létezik a mitikus Atilla-alak. A nép ajkán keletkezett igaz szó túlélte az évszázadokat, s idővel bekerült néhány krónikába is, melyek ellentmondani látszanak más korabeli dokumentumoknak. Például Jordanes történetíró állításainak, aki soha nem találkozott Atillával, mivel halála után született.


Attila





Atilláról az a torzított kép él ma sokakban, hogy ő volt ,,Isten ostora", aki büntetni érkezett. De aki ezt helyesen értelmezi, tudja, hogy nem az ostort kell barbársággal vádolni, ha lesújt, miként nem az ostorozót, aki lesújt, s nem Istent, aki küldi. Ehelyett önmagunkba kéne nézni, akiben az ostorozás oka és miértje található, szerintem.

Az isteni igazságszolgáltatás letéteményese volt Atilla, s nem egy barbár horda zsarnok vezére. Mi sem példázza ezt jobban, mint hogy a védtelen Rómát sem dúlta fel, amikor pedig a lehetőség felkínálta magát. Atilla nem használta ki a győzelmét, azaz meg tudott állni. Eleve Rómáig sem véletlenül ment el: hadjáratainak oka valószínűleg az önmagából kifordított keresztény egyház irányította Róma válsága volt. De erre a kérdésre még visszatérünk.

Sajnálatos tény, de egyes történészi körökben szokás mellőzni és kigúnyolni például Priszkosz rétor állításait, holott ha valaki, akkor ő a görög követség tagjaként első kézből kapja az információkat. Priszkosz (Priscus) II. Theodosius 448-ban a hunokhoz küldött, Maximosz által vezetett küldöttségnek volt a tagja. Ő árulja el azt is, hogy kik a hunok és milyen nyelven beszélnek. Antonio Bonfini szerint is a hunok szkíták voltak.

Tőle tudjuk például, hogy a hunok szkíták, miként nyelvük is szkíta - ez az a mondat, amivel sok történész a nem korabeli szerzőkre hivatkozva szembeszáll. De ugyanez a helyzet a hun-magyar, sőt a hun-avar-magyar viszonyokkal kapcsolatban, amelyek szintén elfogadhatatlanok a mai történészet egy részének szemében.

Mielőtt a hazabeszélés és az elfogultság vádja felmerülne, jegyezzük meg, hogy számos külföldi forrás a magyar királyt a hunok királyának tartja. Például: Henrik német császár Hunnorum ellen vezette a seregét, 1113-ban II. Bélát rex Hunnorumnak hívták. De bárki utánanézhet és találhat hasonló dokumentumokat.


Atilla palotája. Priszkosz rétor bizánci követ leírása és régészeti kutatások alapján. Háyde Tibor építész tervezte eredeti helyére, Tápiószentmártonba





A bizánci történetíró leírásából kiderült, mennyire csodálta Atillát alázatossága és egyszerűsége miatt. Atilláról a szem- és fültanútól megtudhatjuk, hogy mértéktartó életet élt. Atilla serlege fából készült, míg vendégeinek kupái ezüstből és aranyból. Ruhája egyszerű volt és tiszta. Öltözete puritán volt, nélkülözte a kirívó nemesfémdíszítést.

Ami az életszínvonalat és a hunok barátságosságát illeti, Priszkosz beszámol a találkozásáról egy keletrómai fogollyal, aki már annyira hozzászokott a hunok életéhez, hogy egyáltalán nem kívánt hazatérni régi hazájába.

Visszatérve a hun vezérre, Atilla mindig is tisztában volt abbéli küldetésével, hogy az Isteni Akaratot szolgálja. Atilla rendelkezett olyan természetfeletti képességekkel, amelyek révén rendszeresen informálódhatott az Isteni Akaratról. Ne felejtsük el, hogy Atilla táltosi kvalitásokkal bírt, amelyek képessé tették őt a szakrális küldetésére. Mi volt ez a küldetés?

A magyar küldetéstudat lényege a magyarság Istennel kialakított kapcsolata: a magyarság úgy tűnik fel, mint az Égi Igazság végrehajtója. Ez egy különleges szolgálat, amelynek a legnagyobb terhe a mindenkori szakrális fejedelemre/királyra hárul, de az egész nép osztozik a nagy küldetésben. E hagyomány szerint Róma előtt maga Isten nyilatkoztatja ki akaratát küldöttein keresztül Atillának, aki meghajlik szándéka előtt és visszavonul.

Más források a pápa nagyszerű égi támogatottságának tudják be, hogy Atilla meghátrált. Ezek a beszámolók leírják, hogy a hun vezér egy kardot forgató, lebegő emberalakot pillantott meg, aki kvázi megfenyegette a hun vezért. Ezt veszik át a későbbi krónikák. Kivétel ez alól a Varsói Krónika, amely szerint előző éjszaka álmában jelenik meg egy Angyal Atillának és Krisztus nevében utasítja a visszavonulásra, s jutalmul megígéri, hogy eljön majd az idő, amikor egyik utóda örökké tartó koronát nyer ajándékba.

Micsoda ellentmondás áll fenn a gyűlöletes, félelem ittas nyugati és a tradicionális-szakrális vélemények és életlátások között!

Nos, ha tárgyilagosak vagyunk, akkor látjuk, hogy Atilla képviseli a keresztény értékeket mind a birodalmi politikájában, mind a külpolitikájában. Sem Bizánc, sem Róma vezetői nem keresztények a szónak a valódi értelmében. Nézzük meg, mit meg nem tesznek a hatalomért, milyen laza erkölcsűek és kapzsik. Nem így Atilla, aki nem csak vallásában (napkeresztény, szkíta keresztény), hanem tetteiben is gyakorolja az alázatot az isteni akarat előtt és feleslegesen nem ont vért.

Atilla az ősi szkíta-hun hagyaték és szakrális hagyomány őrzője volt, ezen kívül beavatott és király, akinek a munkássága nem ér véget a halálával. Az ősi magyarság mindig is hitt Atilla visszatérésében és halhatatlanságában.

Atilla portréját tehát lehetetlen valósághűen megrajzolni, ha életének egyik legjelesebb pillanatát és tettét nem értékeljük helyesen. Atilla nem meghátrált egy ember (pápa) előtt, hanem alázatosan meghajolt az isteni akarat előtt és elvonult Róma falai alól.

Atilla tette lehetne akár a jelennek szóló üzenet is: egy hatalmas, erős személyiség, aki nem él vissza helyzetével, a sors adta előnyeivel, nem rabol ki másokat, hanem teljesíti a feladatát.

Újabb érdekes kérdés, hogy Atillának megvolt az avatottsága ahhoz, hogy felfogja, megértse és teljesítse az Ég kérését.


Attila2





Ezek után nem kérdés sem Atilla kiválasztottsága, sem a magyarság feladata a történelemben, amelyet nem szavakban, hanem tettekben mérnek.Ez adjon erőt mindenkoron nekünk!

Címlap fotó forrása:Reiki

Száraz György
magyarno.com


Link








Attila hun király

Link



Attila hun király

Link



Attila halála és temetése - Jordanes krónikája nyomán

Link



Bóna István: Hunok - gepidák - langobardok

Link



Világörökség lesz a hunok fővárosa? - Kínában a magyarokat tartják az utódoknak

Link



"Áldottak legyetek magyarok, Atilla népének egyetlen örökösei! Megszólalt az indiai történész a magyarokról és Atilláról

Link



Gyönyörű összeállítás Magyarországról
Az összeállítást kínaiak készítették!

Hungarian National Image Film for Bank of China Hungary - Magyar nyelvű fordítással

Link



Kik voltak a hunok


















 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Tisztelet a Hősöknek!
  2019-01-12 13:15:45, szombat
 
 







TISZTELET A HŐSÖKNEK!


1943. január 12-én kedd délelőtt a Magyar Hadsereg katonái mínusz 35-40 fokos szörnyű hidegben, minden tekintetben szűkös körülmények között, arra voltak hivatva, hogy mintegy kétszáz kilométer frontszakaszon a Don folyó nagy kanyarjában felfogják és visszaverjék a szovjet támadást.

Uriv-nál a szovjet hadsereg egy ,,hídfőt" létesített még 1942 őszén, a folyó jobboldali partján, melyet csapataink nem tudtak megsemmisíteni és átszorítani a folyó baloldali partjára.

Hadászatilag ez a szovjet ,,hídfőállás" hónapok alatt lett kiépítve és ellátva úgy többszörös tűzerővel, mint páncélosokkal, valamint a téli háborúra kiképzett és felszerelt csapatokkal indította meg a támadást és adta meg tulajdonképpen a ,,kegyelemdöfést" is a Magyar Hadseregnek. A szovjet hadsereg egy héten belül majdnem teljesen megsemmisítette hadseregünket. Néhány nap alatt a veszteségünk százötvenezer ember!

Tisztelegjünk azok előtt, akik megfagytak, akik megsebesültek, kiknek segélykiáltásait senki sem hallotta! Tisztelegjünk azok előtt is, akik fogságba estek, majd ezrével pusztultak el valahol a szibériai hómezőkön és útközben. Hajtsunk fejet a hozzátartozók felé is, akiknek legtöbbje már nincs közöttünk. Ők már együtt vannak a doni hősökkel az örökkévalóságban. Tisztelegjünk azok előtt is akik példátlan hősiességgel harcoltak támadók ellen és hazatértek. Mert sokan voltak, akik bátorságukkal kivívták még a szovjet katonák elismerését is!







DON-KANYAR: JÉGBE DERMEDT HŐSIESSÉG


Történelem alulnézetben - az egri és a gyöngyösi honvédek helytállása az 1943. januári áttöréskor
Babucs Zoltán


A magyar hadtörténet egyik leggyászosabb dátuma 1943. január 12., amikor a Don-kanyarnál megkezdte a támadást a bolsevista Vörös Hadsereg a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg állásai ellen. A lehetetlen feladattal megbízott honvédek tízezrei szenvedtek és vesztek oda a mínusz harminc-negyven fokos orosz télben.


Nickl Károly alezredes (prémgallérban) egyik zászlóaljparancsnokával bunkere előtt (Forrás: a szerző archívuma)





Hetvenhárom esztendővel ezelőtt a szovjet 40. hadsereg Uriv térségében végrehajtott áttörése a magyar hadvezetés számára katasztrofális események kezdetét jelentette. A szovjet erők nyomasztó technikai és emberi fölényüket kihasználva fejlesztették ki támadásukat, oly módon, hogy éleik már másnap - amikor mínusz huszonhárom fokra süllyedt a hőmérő higanyszála és a sűrű köd nehezítette a látótávolságot - Szrotozsevoje térségét érték el, ahol az egri 20. könnyűhadosztály gyalogsága, az egri Dobó István 14. honvéd gyalogezred és a losonci 23. honvéd gyalogezred katonái a gyöngyösi 20-as tüzérekkel vállvetve küzdöttek viszonylag jól kiépített és műszakilag megerősített állásaikban. Az egri seregtest honvédei keményen álltak helyt, olyannyira, hogy két napon keresztül dacoltak a túlerőben lévő ellenséggel, és csak parancsra, iszonyatos veszteségek árán törtek ki a bekerítésből.

Az első ütközetnap

Az egri 14-esek legsúlyosabb küzdelmeit kívánjuk megidézni a korabeli harctudósítások segítségével, különös tekintettel arra, hogy jelen sorok írójának két rokona is ezen alakulat kötelékében küzdött, s ezredparancsnokuk a legkiválóbb törzstisztek egyike, az akkor 45 esztendős nemes nikelsbergi Nickl Károly alezredes volt. Sztorozsevoje védői már napok óta vállalkozások sorát hajtották végre azon célzattal, hogy felmérjék a velük szemben gyülekező ellenséges erők nagyságát. Január 13-án, szerda reggel kilenc órakor erős, ellenséges tüzérségi és aknavető tűzelőkészítés érte a gyöngyösi 14/III. zászlóalj jobbszárnyát az otticsihai erdő felől, majd zászlóaljerejű szovjet lövész indult rohamra, ám támadásuk hamar összeomlott a saját tüzérségi és gyalogsági nehézfegyverek össztüzében. Tíz perccel később az egri 14/II. zászlóalj állásai előtt bontakozott ki zászlóaljerejű ellenséges támadás, amit a gyöngyösi tüzérek tüze állított meg.

,,9 h 30 I-kor újabb támadási hullám indul a 14/II. zászlóalj ellen, mely egészen a harckocsi árokig jut előre, ott azonban a gyalogsági fegyverek elhárító tüzében teljesen összeomlik, az ellenség kis részével visszafut, zöme azonban holtan fekszik az állások előtt. Ezen támadás után negyedórával újabb zászlóalj támadása bontakozik ki az erdőből, mely a 14/II. zászlóalj drótakadályáig jut előre, ott hasonlóképpen összeomlik." Délelőtt 10 órától újabb frontális támadás indult a 14. gyalogezred és a salgótarjáni 53/III. zászlóalj állásai ellen. ,,Több igen erős hullámban tör az ellenség mindenütt az első vonalainkra. Mint későbbi jelentésekből kiderül, ittas állapotban. Több tiszt határozottan látta, amint hátulról ostorral hajtották az ellenséges gyalogságot előre." 11 órakor a gyöngyösiek előtt ,,újból előreszivárgott és gyülekezett ellenség harckocsikkal előretör. Két harckocsi kilövése, valamint az elhárító tűzben a támadás szintén összeomlik. 12 h-kor a 14/II. és 14/III. zászlóalj előtt egy időben újabb egy-egy zászlóalj támadása indul meg. Saját tüzérség támadása csökken, mert tüzérségünk nagy része a szomszéd hadosztályt és a 23. gyalogezredet támogatja, minthogy a 23/II. zászlóaljnál az ellenség betört. Dacára ennek, az ellenség támadása saját nehézfegyvereink tüzében omlik össze. Hozzájárult ezen elhárítás sikeréhez a 14/II. zászlóaljnak egy-egy géppuskás raja, mely a két harcelőőrshöz húzott ki és a támadó ellenséget oldalazó tűzzel megsemmisítette. Hasonlóképpen hozzájárult egy golyószórós raj irányzója és kezelője, kik a harckocsi árok szélére húztak előre és a harckocsi árokban gyülekezett nagyobb egységeket oldalazó tűzzel megsemmisítették."

Délelőtt 11.40-kor újabb gyalogsági támadás indult meg a 14. gyalogezred és a salgótarjániak állásai ellen, amely saját tüzérségünk tüzében alig félóra alatt összeomlott. ,,Minden támadó csoport több, majdnem kizárólag géppisztollyal felszerelt hullámból állott. Az ellenséges gyalogság majdnem az egész utat kiegyenesedve, hangos kiabálás közepette tette meg állásaink felé. (...) Ezek a támadások az egész nap folyamán újra és újra megismétlődtek úgy, hogy a 14/II. és 14/III. zászlóalj a nap folyamán kilenc igen erős tömegtámadást vert vissza." A hadosztály-parancsnokság aznapi jelentése megemlítette, hogy az egri 14/II. zászlóalj tisztjei jelentették, ,,megfigyelhető volt, hogy egyes orosz tisztek korbáccsal kergették előre legénységüket".

A kitörés napja

Nickl Károly alezredes harctudósítása szerint arcvonaluk teljes szélességében csend honolt az éjszaka folyamán, de zászlóaljai kisebb vállalkozásokkal nyugtalanították az ellent. Jelentése szerint: ,,Az egész napi harcokra jellemző, hogy az elért siker felett a legénység annyira lelkesedik és harckész, hogy az emberek közül sokan az árokból kiugrálva az ellenséget üldözik, foglyot ejtenek, kézitusát vívnak úgy, hogy a parancsnokok csak nagy nehézségek árán tudják őket állásaikba visszarendelni. Minden emberben megerősödik a hit, hogy az állás bevehetetlen és hogy minden ellenséges támadást vissza tudnak verni. Az ezred harci kedve ilyen magas fokra még sohasem emelkedett. A szomszéd 23/II. zászlóaljnál történt betörés következtében az 53/III. zászlóalj jobbszárnyát 20 h körül bekanyarította, valamint a 14/III. zászlóalj jobbszárnyát az Uryw-i völgy biztonságosabb lezárása végett kénytelen voltam visszavonni, miáltal sajnos a 14/III. zászlóalj embereinek nagy része kénytelen volt állásait otthagyni és a nagy hideg ellenére fedezék nélkül újból védelemre berendezkedni."

Január 14-én hajnali fél kettőkor Nickl alezredessel közölte a hadosztályparancsnok, Vasváry Frigyes ezredes, hogy ,,hogy Storoshewoje-t tartsa, de biztosítson magának egy kaput, melyen keresztül végső esetben csapatait É. felé vonja ki". Időközben szovjetek szivárogtak be a 23-asok által tartott Vakbélhátra, így a helyzet kritikussá vált. Reggel 6 órakor ,,a 14/III. zászlóalj jelenti, hogy közepét az ellenség visszanyomta, jobbszárnyát átkarolta, az Uryw-i völgyben zászlóalj erejű ellenség az ezredparancsnokság völgyében nyomul. Benyomásom az, hogy az ellenség egy zászlóaljjal első vonalam hátába, egy zászlóaljjal a Vakbélhát-on az ezredparancsnoksági harcállásponton keresztül a falu közepére, 1-2 századával a falu ÉNY-i részére előrenyomul. A hadosztályparancsnoknak leadott helyzetközlés alapján parancsot kaptam, hogy Storoshewoje községet tartsam és a helyzet szerint Archangelskoje irányába térhetek ki. Tekintettel arra, hogy 4 km hosszú jobbszárnyam teljesen védtelen volt, minden zászlóaljtól 1-1 századot a község szegélyén lévő reteszállásba rendeltem, míg a többi századokat a 22. gyalogezred reteszállásába, Archangelskoje D. 184.5-180 vonalába rendeltem, hogy ott megkíséreljem a kivonható egységek rendezését és védelemre való berendezkedését. Sajnos a kivonást DNY-ról Storoshewoje-ba betört, főleg géppisztollyal felszerelt ellenséges osztagok több helyen való betörése igen megnehezítette. Félő volt, hogy a Vakbélhát NY-i horhosában előnyomuló ellenséges oszlop, mely részeivel Oskino irányába, részeivel azonban Storoshewoje ÉNY. felé tartottak, visszavonulási utamat végleg elzárják. Ezt a helyzetet látva, kb. 7 h 30 I-kor a Storoshewoje ÉNY-ra beérkező 53/III. zászlóalj egy századát személyesen eligazítva Wessely-Chutor irányába támadáshoz rendeltem, mely század támadása sikerrel járt, amennyiben egy ellenséges oszlopot, mely Oskino irányába haladt, kettévágott, a Vakbélhát NY-i völgyét pedig ezzel lezárta, a községben azonban már, még a visszarendelt századok is, nehéz közelharcba keveredve igen nehezen tudtak kis csoportokban a községből kijönni. A reteszállás Archangelskoje D-en nem volt kiépítve, így a visszavonuló egység azon keresztülmenve csak a második reteszállásban állt meg, mely azonban már a 22-sek által részben meg volt szállva. 46/I. zászlóaljat a második reteszállás mögé rendeltem az Oskino-i erdőtől D-re, hogy rendezkedjen és majd tartaléknak rendelkezésemre álljon. Sajnos a községből csak a 14/III. zászlóalj 2/3-a, az 14/I. zászlóalj 1/4-e, a 46/I. zászlóalj 2/3-a, valamint a 14/II. zászlóalj kb. 30-40 embere tudta magát kivonni. A község védelmére visszahagyott századok, valamint a 14/II. zászlóalj közelharcban csaknem teljesen felmorzsolódott. (...) 11 h-kor kaptam a Hadseregparancsnok Úr távmondati parancsát, melyben az ezred hősies küzdelméhez elismerését fejezi ki azon hozzáadással, hogy az ezred tartson ki, mert a felmentő segítség útban van."

A hősiesség ára

Nickl alezredes jelentésében nem feledkezett meg katonái emberfeletti teljesítményeiről sem: ,,A már éjszaka folyamán szabad hóban összefagyott legénység a reteszállásban, mely kiépítve nem volt, egész nap kénytelen volt ismét a szabad hóban, árok nélkül, feltartani, sőt két ízben a reteszállást és Storoshewoje visszafoglalására támadni, amit azonban a nehézfegyverek hiánya, valamint az ellenség többszörös túlereje lehetetlenné tette. Úgy a faluban, mint a reteszállásban, a küzdő századok az ellenségnek igen súlyos veszteséget okoztak. Lőszerhiány miatt sokszor puskatussal és szuronnyal vetették magukat az ellenséges csoportokra. Egész napi étkezést a legénység részére előteremteni nem tudtam úgy, hogy egész nap étlen-szomjan, a 40 fokos hidegben, szabad hóban igen sok emberem megfagyott, nagy része pedig kéz és lábfagyással harcképtelenné vált. (...) Ezredem töredékével tovább tartottam az állást, gondolva, hogy a 6. hadosztály [a 14-esek ekkor kerültek a komáromi seregtest alárendeltségébe - a szerző] kivonását kell biztosítanom, bár parancsot erre nem kaptam."

A 20. könnyűhadosztály későbbi harctudósításában így méltatta a 14. gyalogezred sztorozsevojei magatartását: ,,harci szelleme a 13-i tömegtámadás sikeres elhárítása következtében rendkívül magasra emelkedett, 14-én már csak a Szilágyi zászlóalj /:53/III. zászlóalj:/ Wesselij Chutor felé történt kitörése és a 14/I. zászlóalj majdnem teljes feláldozása árán tudott az orosz gyűrűből Archangelskoje felé a 6. hadosztály reteszállásába kitérni... Számos gyönyörü példáját mutatták az egyéni hősiességnek a 14. gyalogezred tisztjei is, élükön Kass László századossal, a 14/III. zászlóalj parancsnokával, valamint a 14/II. zászlóalj 3 tisztese is. Ezek közül kettő 1-1 harcelőőrsbe önként előrevitt géppuskával, a harmadik az akadályok előtt húzódó harckocsi árok szélére előrekúszva, oldalazó tűzben semmisítette meg az akadályok előtt megtorpant és fedezéket kereső orosz tömegeket."

A harcok rendkívüli hevességét mutatta az alábbi helyzetjelentés is: ,,A kétnapos elkeseredett elhárító harcokban az orosz hatalmas veszteségeket szenvedett. A 13-i támadás után egy kiküldött járőr csak a 14/III. zászlóalj állásai előtt /kb. 500 m-es szakaszon/ több mint 1000 halottat számolt meg az akadályok előtt. A 23/II. zászlóalj előtt a drótakadályok vonalában 1.5 m magas hullagátak emelkedtek. A 23/II. zászlóalj bekerített részeinél a kitörés előtt kb. 100 foglyot kellett agyonlőni, miután hátrairányíthatók már nem voltak."

A szerző hadtörténész







Don-kanyar, 1942-43 - A 2. magyar hadsereg története

Link



Makám - A Don-kanyar felől

Link



Kárpátia - Csendes a Don

Link






 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 100 
2020.04 2020. Május 2020.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 25 db bejegyzés
e év: 123 db bejegyzés
Összes: 3938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 872
  • e Hét: 11299
  • e Hónap: 54306
  • e Év: 269484
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.