Regisztráció  Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/133 oldal   Bejegyzések száma: 1323 
Szép idézet - ismeretlen szerzőtől
  2017-12-06 10:27:07, szerda
 
  Ha a puszik esőcseppek,akkor én egy tengert küldök!
Ha az ölelések falevelek, akkor egy erdőt küldök!
És ha a szeretet örök, akkor én az örökkévalóságot küldöm neked!

Rám esteledett, s beköszönt lassan éj,
de azért egy köszöntő az időmbe belefér.
Nem keresgélem hosszan a szavakat,
Inkább kívánok Neked gyönyörű álmokat

 
 
0 komment , kategória:  versek  
Aranyosi Ervin: A Megváltó tiszta fényt hoz
  2017-12-04 22:24:38, hétfő
 
  ...... .............


Öleld magadhoz a Földet, a világot!
Készíts szívedbe fészket, szép helyet!
Öleld a néped, a teljes magyarságot,
- kovácsold eggyé édes nemzeted!

Gyújts meg egy gyertyát, nézd az apró lángot,
lásd, hogy a szívekbe szép fény költözik.
Lelkekbe ültess víg, remény-virágot,
mely mától megnő, mert hittel öntözik.

Szeretetből kenyeret adj a népnek,
mosolyod legyen sója, fűszere,
ígérd, hogy eztán jobban, szebben élnek,
jövőjét valós kincsekkel rakd tele!

Gyógyítsd a beteg, néma csüggedőket,
vigaszt nyújts nékik, bajaikra írt!
Simítsd el szépen a fájó gond-redőket,
álomjövőről írj tele papírt.

Adj új hitet, hogy érdemes még élni,
mert jőni fog egy szebb kor végre ránk.
Szabadítsd meg, - ne kelljen többé félni,
legyen szabaddá csodálatos hazánk!



Aranyosi Ervin © 2014-01-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
 
 
0 komment , kategória:  versek  
Somlyó Zoltán: Hajnali imádság
  2017-12-03 21:39:59, vasárnap
 
  A szűk Könyök uccán hazamegyek,
most hajnali három óra.
Istenem, vezess a jóra!

Békevirágok e szürke kövek
és béke e hajnali ég.
Istenem, szeretsz-e még?

Züllenem, hullanom rendeltetett
és lehull, aki arravaló.
Légy velem, Mindenható!

Hajnali percek szemeznek alá
s a harang a szívükbe sikolt.
Istenem, sok bánatom volt!

Keresztények űztek, csúfoltak zsidók.
És a nők se szereztek nekem semmi jót.
Eldobtak, mint az odvas diót.

Húsz évvel szerettem, húsz évvel vakon,
ma sápadt és zord halovány alakom:
istenem, a szívedbe lakom.

Nincs éjjelem, nincs és nappalom sincs,
csak e hajnali ég, csak e kék...
Istenem, szeretsz-e,
istenem, vezetsz-e,
istenem, megversz-e még?
 
 
0 komment , kategória:  versek  
Tán Ferenc Gergő Reggelek
  2017-11-20 17:43:28, hétfő
 
  Forrá: poetvers
Minden egyes reggel
Vidáman ébredek fel.
Napfény járja át a szobám,
Süt a fény szemembe korán.

Minden egyes reggel
Villámként kelek fel.
Gyorsan, pattanva kifelé,
Előre nézek a hét felé.

Minden egyes reggel
Fullasztó érzés fog el.
A megfelelési kényszer,
Nem hat rá semmilyen gyógyszer.

Minden egyes reggel
Későn gondolkodom el.
Mit tehettem volna tegnap,
Amit ma a törvény megszab.

Minden egyes reggel
Egyedül ébredek fel.
Nehezen indul így a napom,
De ez már csak az én bajom...

Félek a reggeltől nagyon,
Itt ér véget most dalom...
 
 
0 komment , kategória:  versek  
Hillai László: Reggel
  2017-11-20 17:41:32, hétfő
 
  Forrás: poet vers
...... .....


Fekete ruháját ledobta az éjjel.
Keleten kél a nap, s vidáman néz széjjel.
Múlik a sötétség, a nap sugarára,
aranyló ruháját teríti a tájra.

Hamar világos lesz, kedvünk is felderül,
a nagy világosság teljesen szétterül.
Munkáját az ember könnyebben kezdi el,
mikor ilyen szép és derűs lesz a reggel.

Hangzik a madárdal, mint reggeli zene,
kedves a fülünknek, élet üzenete.
Vidáman dalolnak, készülvén a napra,
ébredő lelkünknek friss örömöt hagyva.
/Miskolc, 2015. július 5/
 
 
0 komment , kategória:  versek  
Aranyosi Ervin: Álmodozás
  2017-11-17 09:57:53, péntek
 
  ...... ........... ...........


Milyen csodás álmodozni,
arany Napot földre hozni,
vagy labdázni fent az égben,
szálló felhők közelében.

Angyalokkal találkozni,
madarakkal barátkozni,
büszkén nézni a világra,
réten nyíló kis virágra.

A végtelent átölelni,
benne megnyugvásra lelni,
és végtelen szeretettel,
tudni azt, hogy jó az ember.

Még ha néha el is téved,
ha szeme az égbe réved,
megtalálja magát benne,
mintha ő is angyal lenne!



Aranyosi Ervin © 2017-11-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva


...... ..........


Álmodozunk egy szebb jövőről,
hol egy cica boldog lehet.
Ahol kedvesen simogatják,
és nem kell megölni egeret.

Ahol a lét csupán csak játék,
nem küzdelem és támadás.
Álmodozunk egy szebb jövőről,
- szeretve élni, oly csodás...
 
 
0 komment , kategória:  versek  
Kun Magdolna: A régi ház
  2017-11-16 14:23:37, csütörtök
 
  Zsólyominé Kiss Mária fetménye
...... ..............


Szegényen éltünk, de sosem hittük azt,
hogy az a boldog, aki nálunk sokkal gazdagabb,
mert miénk volt a rét, az erdő, kis patak,
a nyári szélben hajladozó búzaáradat.

S miénk volt a féktelen nagy gyermekszabadság,
mit sosem pótolt volna a kincs és gazdagság,
mert hiába a jómódúság, a sok-sok ékes kincs,
ha nincs olyan emlékünk, mi a múltból visszaint.

Minden olyan emlék, mi a múltból visszaint,
a legkönnyesebb napon is mosollyal kacsint,
hisz boldogsággal telik meg szívünk és a lelkünk,
mikor a csodás gyermekkoron újra elmerengünk.
 
 
0 komment , kategória:  versek  
Aranyosi Ervin: Kandúr Bandi meséje
  2017-11-15 18:50:35, szerda
 
  Egyszer volt egy Kandúr Bandi,
nem tudott nyugton maradni!
Neki folyton menni kellett,
nem ült a gazdája mellett.
Minden reggel nekivágott,
felfedezni a világot.
Felfedezni és bejárni,
igazi vadásszá válni!

Legelőször fára mászott,
a fakérgén kaparászott,
élesítette a körmét,
- hallotta is ezt a környék.
Minden egér, minden madár,
odabújt, hol nyugtot talál,
hol a vadász el nem éri,
hol a holnapot megéli.

Szóval, Bandi neki vágott,
hogy bejárja a világot,
pontosabban a környéket,
s felfedezze, hol van élet?
Ment, mendegélt kíváncsian,
cicaszeme fel-felcsillan,
mikor meglát gyíkot, lepkét,
kik mozgásukkal meglepték.

Ha mozgás van, Bandi lapul,
a figyelme sosem lazul,
figyeli a mozgót, élőt,
incselkedőt, félve félőt,
aztán huss, mint nyíl úgy repül:
zsákmány alulra kerül.
De Bandink nem éhes fajta,
vagy csak most nem látszik rajta.

Inkább játékosnak látszik,
akit elkap, azzal játszik.
Feldobja a levegőbe,
mégsem futhat el előle,
mert a Bandi ezzel becsap,
s zsákmányára újra lecsap.
Alaposan kifárasztja,
s mert nem éhes, futni hagyja.

Már újabb kalandra vágyik,
kerítés tetején mászik.
Ott fent illegeti magát,
felbosszantva Morzsi kutyát.
Mert a kutyus is vadászna,
de Bandink fúj a vadászra,
bosszantja csak, felhergeli,
az örömét ebben leli.

Szegény Morzsi ugat, tombol,
s álmodik szép jutalomról...
Macskabunda jól mutatna,
s a kutyák közt rangot kapna,
mert egy kandúrt levadászott,
kényes szép nyakára mászott...
Ám ez a kép álom marad,
csak csahol a macska alatt.

Bandink is megunja végül,
s nem is marad eleségül.
Mivel már a gyomra korog,
lám most már haza csámborog,
Az ablakon kopog, kapar,
beeresztik nagyon hamar.
A gazdája hazavárja,
s táppal telik meg a tálja.

Gazdájához törleszkedik,
megköszöni a reggelit.
Ölébe ül és dorombol,
az ételért, jutalomból,
meg hogy végre simogassák,
álomszépen elringassák.
Álmában megint vadászik,
de ott oroszlánnak látszik!



Aranyosi Ervin © 2017-11-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
 
 
0 komment , kategória:  versek  
Dalmady Győző: -Az első tánc
  2017-11-12 16:27:15, vasárnap
 
  Egy kis falun mentem végig,
Az ut mellett fehér házak.
Vasárnap volt. A kapuban
Pirosarczu lánykák álltak.

A kis falu közepében
Vigan zengett a muzsika;
Hordta a bort a korcsmáros,
Hangzott a dal: ,,icza ricza!"

Estefelé lehetett már,
Hosszu árnyat vetett a fa;
Hanem a táncz nem lankadott,
Ezután jött még a java.

Egy kis leány állt a körben,
Piros kendő volt a nyakán;
Nyalka legény jött feléje:
,,Három a táncz, ne állj babám!"

És bugott az öreg bőgő,
Lobogott az ümög ujja;
Csengett, pengett a sarkantyu,
Rakta, járta kiki ujra.

,,Ez az élet a gyöngyélet...
Ne húzódozz . . . hadd ölellek!"
Izmos volt a legény karja,
Irult, pirult a szép gyermek.

Kedves, vonzó leányka volt,
Ki-kipattant a középre;
Ingó bimbó. Mikor fordult,
A földet is alig érte.

Majd sebesen aprózgatták,
Egyik hátrált, másik futott;
Tombolt a sziv. ,,Hej, huzd czigány,
Szakadjon el minden hurod!"

Fény reszketett minden arczon!
A szemekben láng csilloga:
Mintha mind itt maradt volna,
A leszállott nap sugara...

Egyszerre a kicsi harang
Megszólalt a falu felett:
,,Bocsásson kend . . . harangoznak,
Nem is tudtam, hogy este lett."

Nem is tudta, hogy este lett...
Olly szép volt igy szemlesütve!
Ránézett a deli legény,
S piros hajnal gyult fölötte.

/Vasárnapi Ujság 1858. november 7./
Forrás: Antalffy Mihályné blogja
 
 
0 komment , kategória:  versek  
A kicsi szikra - mese felnőtteknek
  2017-11-12 08:21:10, vasárnap
 
  A kicsi szikra - mese felnőtteknek
IMA - A templom törvénye
- Itt olvashatók Link
 
 
0 komment , kategória:  versek  
     1/133 oldal   Bejegyzések száma: 1323 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 6 db bejegyzés
e hónap: 163 db bejegyzés
e év: 3669 db bejegyzés
Összes: 31986 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4048
  • e Hét: 14386
  • e Hónap: 63650
  • e Év: 1752275
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.