Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/15 oldal   Bejegyzések száma: 146 
Ebben az országban...
  2020-05-29 22:31:00, péntek
 
 







EBBEN AZ ORSZÁGBAN...




Ebben az országban bármi elképzelhető, és annak ellenkezője is.

Ebben az országban szabadon lehet 3 millió kormánypárti szavazót akasztással fenyegetni. A hatóság nem tesz semmit.

Ebben az országban azok kapnak 100 milliós kártérítést, akik 2000 órát lógnak az iskolából, a többi iskolatársat pedig zaklatják, egyes “károsultak" pedig nemes egyszerűséggel a folyosóra sz@rnak. A kislányokat megerőszakolással fenyegetik. Ezért ma 100 millió forint kártérítés jár az elkövetőknek.

Ebben az országban le lehet mészárolni késsel két fiatalt fényes nappal gond nélkül a fővárosban a Deák tér közelében, mindezt úgy, hogy a főpolgármester egy szót sem szól. Ha a kormány szigorítani akar, akkor pedig diktatúrát kiáltanak, miközben szélsőséges antifasiszták a gyilkosoknak adnak igazat, ezzel is biztatva a kisebbséget, hogy tovább gyilkoljanak. A hatóságok hallgatnak.

Ebben az országban liberális politikusok gond nélkül fenyegethetik a más pártra szavazókat lámpavassal. A hatóság nem tesz semmit, nem lép.

Ebben az országban egy elítélt bűnöző még az Ügyvédi Kamara tagja lehet, akit közben a VII. kerület DK-s polgármestere több tízmilliós szerződéssel kínál meg. Akit ráadásul 2019 októberében a választók mandátumhoz is juttattak. A bűnözőnek szavazat jár.

Ebben az országban egy polgármester nyíltan lophat Kispesten, egy tévé felfedi a teljes maffiaszövetséget, a hatóságok pedig nem tesznek semmit (állítólag nyomoznak). A polgármester jutalma fővárosi megbízatás, egyenesen a főpolgármestertől.

Ebben az országban a bűnözők kapnak kártérítést. Átlagban évente 1 millió jár nekik. Nem süt be a nap, rossz körülmények között ülnek a börtönben az erőszaktevők, a gyilkosok, a tolvajok, a gazemberek. Jutalom: sokmillió forint.

Ebben az országban egy liberális énekes bátran lámpavasra kívánhatja a másként gondolkodókat, a hatóság sehol, senki sem tesz semmit.

Ebben az országban bátran garázdálkodhatnak olyan külföldről finanszírozott álcivil szervezetek, amelyek összeugrasztják a magyart a magyarral. A számlát pedig mindig a kormány, és mi, állampolgárok fizetjük.

Ebben az országban bátran szabad gyűlölködni, kiabálni, megszentségteleníteni a törvényhozás épületét, rongálni, kormánypárti irodák ablakait betörni, de nem kell aggódni, a bíróság úgyis megoldja “okosba".

Ebben az országban folyamatosan a többségi társadalom érdekei sérülnek. Ha szólni merünk, lerasszistáznak, lenáciznak minket.

Ebben az országban bátran lehet Jézust fattyúnak nevezni.

Ebben az országban következmények nélkül lehet a keresztényeket kiirtással fenyegetni.

Ebben az országban szabadon lehet Jézust, és a keresztényeket szidni, de ha ez a többségnek nem tetszik, és elmondjuk a véleményünket, mi vagyunk a rasszisták, antiszemiták, kirekesztők

Ebben az országban azokat tiltják ki a közösségi médiákból, akik a többséget képviselik.

Ebben az országban szabadon uralkodhatnak, követelőzhetnek mindenféle kisebbségek, de közben a többséget senki sem hallgatja meg.

Ebben az országban nyíltan vonulhatnak fel sátánista pedofilok, a még egészséges lelkületű gyermekeknek súlyos lelki sérüléseket okozó melegek. A gyermekvédelmi törvényeket senki sem tartja be, és senki sem tartatja be.

Ebben az országban a melegek nyugodtan vonulgathatnak, és sértegethetik a többségi társadalom kultúráját, vallását, identitását, de ha mi mondunk róluk egy szót, azonnal kitiltanak a közösségi médiából.

Ebben az országban a bíróság a bűnösöknek ítél meg kártérítést.

Ebben az országban egy gyilkosságot 10 évvel meg lehet úszni. És milliós jutalommal szabadulsz.

Ebben az országban a kisebbség nyomja el a többséget, pedig nem is ők kormányoznak.

Ebben az országban mindenki aggódik az állatokért, de az abortusz miatt az ártatlan, élni akaró gyermekéletek kioltásának tízezrei miatt szinte senki sem kiált fel. Az egyház hallgat. A hatóságok hallgatnak, hiszen jogszerű a gyilkosság.

Ebben az országban nagyon el van rontva valami.



















 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Nyelvében él a Nemzet
  2020-01-25 22:30:02, szombat
 
 








NYELVÉBEN ÉL A NEMZET



,,Nyelvében él a nemzet"

Széchenyi István



Gyimóthy Gábor: NYELVLECKE



Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, -
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér...
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki ,,slattyog", miért nem ,,lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki ,,beslisszol", elinal,
Nem ,,battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg...
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet...!

(Firenze 1984. X. 12.)


SlideShare - Nyelvében él a Nemzet

Link














































































 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Magyar szüretelőénekből lett Európa himnusza
  2019-09-08 19:00:55, vasárnap
 
 










MAGYAR SZÜRETELŐÉNEKBŐL LETT EURÓPA HIMNUSZA


Fellépésre készült a Magyar Dudazenekar, mikor Ifj. Csoóri Sándor megjegyezte: ,,egyszer eljátszhatnánk közösen az Örömódát is.." (..?) ..majd folytatta:

,,..ugyanis ez a mű egy magyar dal alapján született.., nézzétek meg a világhálón Barsi Ernő néprajzkutatót, mit is mond..."

hát én megnéztem ..

Link


..,rögtön nagyot néztem, aztán meg... utánanéztem...


Barsi Ernő nem kevesebbet állít, mint hogy Ludwig v. Beethoven műve, a mai európai himnusz, az ,,Örömóda" Kisfaludy Sándor ,,Magyar szüretelő ének" költeményéből, illetve annak változatából született. Ha találunk összefüggést, kapcsolatot az alkotók és a művek között, akkor joggal állíthatjuk, ismét a magyar kultúra gazdagította napjaink európai értékeit. Célunk, megismerni a két géniuszt és műveik létrejöttének körülményeit...

Az egész Európa által ismert dal, amelynek eredeti dallamára a Sümegen született és élt költő, Kisfaludy Sándor írt egykor szöveget. E szerint a dal összeköti Badacsonyt, Sümeget és Európát.







Az Örömóda és a Magyar Szüretelő Ének

Beethoven a IX. szimfóniája fináléját máshogyan képzelte el, mint a korábbiakat: meg akarta szólaltatni az emberi hangot, a kórust (Schiller szövegével). Ehhez a megfelelő refréneket, strófákat úgy kellett kiválasztania, hogy az egész szimfóniával harmonizáljon, s a fináléban az öröm csodálatos ajándékát ünnepelhessük.

Nagyon sokáig, évekig kutatta, mire rátalált Kisfaludy Sándor sümegi költő Magyar Szüretelő Énekére, melynek szövege és kottája 1816-ban Lipcsében jelent meg egy zenei lapban. A dal szintén a szeretetről, Szegedy Róza iránti reménytelen, ifjúi szerelemről szól (Himfy versek).

Az ének magyar népi dallam. Ősi magyar népi hangszer, a duda művelői őrizték meg.

Beethoven - a Schiller-vershez igazodóan - a finálé igényének megfelelően finomította a dallamot, és az ismétlésekkel érte el, hogy az öröm csodálatos kifejezője lett.

Beethoven tehát ismerte Kisfaludy művét, feldolgozta, zongorakíséretet írt hozzá, de ennek a dokumentuma csak 1941-ben jelent meg nyomtatásban a lipcsei Breitkopf & Hartel cég Ludwig von Beethoven - Neues Volkliederheft című kiadványában.

Európa himnusza egy magyar - egy sümegi - dallam alapján készült!







Évek óta foglalkoztatja a Sümegieket a kérdés, hogy vajon igaz-e, hogy az Örömóda valójában magyar dallam.

Az összes, ezzel kapcsolatos anyagot, a magyar Duda zenekar, Karakas Zoltán és Barsi Ernő részéről összejött információkat átbeszélték, Iván András csapata pedig összehozta a két dallamot. Azt hallgatva kiderül, hogy a kettő közös dallam. Tehát egy magyar népi dallam az Örömóda, annak szövegét pedig egykor Kisfaludy írta. Az lett Európa közös himnusza. Fusz János zeneszerző akadt rá a dalra, itt járva Magyarországon, 1815-ben. Nem ismerte a költeményt, az csak rövidítve került így egy bécsi újságba, ahol felfigyelt rá Beethoven. A zeneszerző népdalfeldolgozásai között megtalálható a szüretelő ének. Kisfaludytól csak a szöveg való, annak ellenére, hogy a költő zeneszerző is volt. Legyünk tehát büszkék rá, hogy Európa himnusza, amit emberek milliói énekelnek, magyar dallam. Külföldön élő magyarok is felfigyeltek rá, de a Beethoven által átírt zongoradarab és az eredeti dallam közti hasonlóságot Barsi Ernő mondta ki először, 1993-ban. Akkor azt állította, hogy Európa himnusza erre épül. 2015-ben egyértelművé tette ezt Rakos Miklós zenekutató zeneművész, Barsi Ernő tanítványa. Ő azt írta, hogy a magyar szüretelő ének verbunkos stilizálású dallam. Az adta a végső lökést Beethoven számára, amikor megszületett fejében a himnusz dallama.

Az Európai Unió létrejöttekor az alapító tagállamok elfogadtak egy közös indulót, egy európai ,,himnuszt", amely Beethoven alkotása, az Örömóda. Dallama letisztult, egyszerű, érzelemre ható, kellemes. Akárcsak a magyar népdalok.

A hasonlóság csupán a véletlen műve...(?) ... avagy a nagy géniusz igenis merített a magyar népdalkincsből, ahogy állítják zenetudósok? Barsi Ernő, zenetanár, kutató 1994-ben világít rá az Örömóda magyar vonatkozására. Kisfaludy Sándor, Sümeg városának szülötte volt az - állítja -, aki a ,,Magyar Szüretölő Ének" című népies dalával megihlette Beethovent. Állítása nem újkeletű, hiszen Szabolcsi Bence zenetudós már 1943-ban rámutat a dallam és a forma egyezésére a két zenemű között.

A sümegi Anna & Big Faces zenekar a két művet összerakta és egy stúdióban felvette, majd a szüreti fesztivál első estjén, a Kisfaludy vacsorán előadta a várcsárdában. Azt követően a szüreti ünnepségen is elénekelte a dalt a zenekar énekese.


Szüretelő ének, Örömóda

Link








Magyar szüretelő ének

A mulatságra, szüretre vonatkozóan csak a XVIII. század végéről tudósítanak a történeti emlékek, de bízvást feltehetjük, hogy öreg szokásokról beszélnek.E források egyike az úri szüretről ad számot. Kisfaludy Sándor - akinek szerelmi regénye Szegedy Rózával 1795-ben éppen egy szüreten veszi kezdetét - a ,,Csobáncz" című verses elbeszélésében így verselt a szüretről:

Bő, víg s népes volt Badacson
Az akkori szüretben:
Mozgott, hangzott az egész hegy
Fenn és alatt, kinn és benn.
Urai és asszonysági
Veszprím-, Somogy-, Szalának
Ifjai és leányai
Mindnyájan ott valának.

Durrogtanak a mozsarak,
Hogy a bércek ropogtak,
Kongtak a még üres hordók,
Az ostorok pattogtak.
Harsogtak a tárogatók,
A hegedűk zengének,
Szól a duda, tapsolt a tánc,
S a sarkantyuk pengének.

A nagysikerű ,,Himfy"-ből kilépve önálló életet kezdenek ,,A kesergő szerelem" (Buda 1801. 71. dal) alábbi versszakai, amelyeket Kisfaludy meg is zenésít, s ,,Magyar szüretelő ének" címen jelenik meg:

Édes, kínos emlékezet,
Oh Badacsony szürete!
Múlatságos gyülekezet,
Te rabságom kezdete!

Ott tudtam meg, ki légyen ő,
S mi légyen a szerelem;
Amor nyila miként sebző,
S mi az édes gyötrelem.

Nem úgy mentem, a mint jöttem;
Nagy különbség volt közöttem,
A ki valék az előtt,
S a ki lettem, látván őt.


(KIsfaludy Sándor: Magyar szüreti ének -a kotta ott van a martonvásári Beethoven múzeum falán:)


Barsi Ernő bácsi: Beethoven Örömódája és a magyar népdal

Link


Link


Link


A XIX. sz. egyik legjelentősebb szakmai kiadója, az ,,Allgemeine Musikalische Zeitung" (ÁltalánosZenei Újság) adja ki az 1816. március 13. számában német földön, Lipcsében.


Link








Örömóda, Beethoven a "IX. szimfónia" IV. tétele


Alig van még zenemű, amelyet olyan legendás tisztelettel övezne a hagyomány, mint Beethoven IX. szimfóniáját. Partitúráját Wagner lelkesen másolta. Debussy, aki egyébként nem fukarkodott éles, bíráló megjegyzésekkel Beethoven rovására, a IX. szimfóniáról tőle szokatlan, megindult csodálattal írt a La Revue Blanche c. folyóirat 1901. május 1-i számában. Se szeri, se száma a szimfóniáról szóló elemzéseknek, írásoknak. Csak oszthatjuk Debussy csodálkozását, ,,hogy ez a nagy szóhalmaz még nem temette maga alá a szimfónia zenéjét". Keletkezésének története egymagában is kész zenetörténeti tanulmány. Egy bonni barátja már 1793-ban azt írja Schiller feleségének, hogy Beethoven Schiller Óda az örömhöz című versének megzenésítésére gondol. Ettől kezdve a zeneszerző levelezésében, vázlatfüzeteiben fel-felbukkannak azok az utalások, témavázlatok, amelyek végül a szimfónia lassú beérésének útját jelzik.1808-ban komponált, op.80. Karfantáziáját már a IX. szimfónia utolsó tételére mutató előtanulmánynak szokták tekinteni. 1812-ben újra megjelenik vázlataiban Schiller Örömódájának kezdősora, majd 1815-ben a szimfónia második tételének kezdő témája. 1818-ban két szimfóniaterve foglalkoztatja. A szóbeli feljegyzés ,,egy régi hangnemű szimfónia" ,,ájtatos énekét" említi: ez a gondolat a kései a-moll vonósnégyes híres líd hangnemű tételében valósult meg. Az 1818-as feljegyzés ,,a fináléban, vagy már az Adagióban" tervezi az énekhangok belépését. 1822-ben egy nyilatkozata ismét ,,két nagy szimfóniáról" szól.
Végül az egy IX. szimfónia komponálásához az elhatározó indítást a londoni Filharmóniai Társaság megbízása adta 1822-ben. A megbízást Beethoven barátja, Ferdinand Ries közvetítette. Ugyanannak az évnek a végén jegyezte fel magának a zeneszerző ,,Finale" felírással, D-dúrban Schiller Örömódájának első sorát a szimfóniából jól ismert, végleges dallam kezdetével. A szimfónia partitúrája 1824. februárjában készülhetett el. Először Bécsben játszották 1824. május 7-én, Londonban csak a következő év március 25-én.

Forrás: A hét zeneműve: Ujfalussy József előadása (1982)







Összegzés...

Tény, hogy Kisfaludy Sándor és Beethoven kortársak voltak. Tudjuk azt is, hogy a német zeneszerző több évtizedes kapcsolatban volt a magyar kultúrával, annak elitjével. A korabeli újság (Musikalische Zeitung) kiadta Kisfaludy művét magyarul, németül, kottával és a lényeg, hogy sok-sok évvel később egy kiadványban zongorakísérettel, amit Beethoven szerzett! Tehát vitathatatlan, hogy ismerte a magyar polihisztor művét. (Beethoven számos népdalt ismert, hiszen sok feldolgozása látott napvilágot.) Lásd alább (a keretek ,,kihúzásával" nagyítható):

Lásd Link 7 oldala:
Link


Forrás: Barsi Ernő, Múzeumi füzetek 2. Sümeg, 1994. - Kisfaludy Sándor dalban, muzsikában


További tény, hogy Beethoven az ,,Örömódát" teljesen süketen írta meg. Zenei nagyságát igazolja, ám a magyar kultúrával kötött örök barátságát támasztja alá a mű általa választott dallama... Ahogy Ifj. Csoóri Sándor fogalmazott: a két mű dallamvezetésének hasonlósága vitathatatlan. Az óda két egységből áll. Az első sor 2. fokra -, illetve a második sor első fokra történő lezárása jellegzetessége a magyar népdaloknak.A második egység pedig egyszerűen a magyar pásztorok által megőrzött virtuóz duda improvizáció (apraja) feldolgozott változata.

Célunkat elértük, hiszen megvizsgálva az alkotók életét, a műveket, a korabeli leírásokat választ kapunk kérdésünkre. Igen, igaza van Barsi tanár úrnak. Az Európai Unio himnusza, Beethoven műve, az ,,Örömóda" - Kisfaludy alkotásának egyik örökbecsű utódja.

Link








Barsi Ernő bácsi: Beethoven Örömódája és a magyar népdal

Link



Szüretelő ének, Örömóda

Link



Beethoven IX. szimfónia - örömóda

Link



Link












 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
„A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket!
  2019-08-10 21:15:17, szombat
 
 







,,A MAGYAROK NYILAITÓL MENTS MEG URAM MINKET!"


Szinte sokkolta a kalandozó magyarokat az augsburgi vereség
Jeki Gabriella 2019.08.10. 18:45

Pontosan 1064 évvel ezelőtt, 955. augusztus 10-én a magyarok súlyos vereséget szenvedtek német földön, Augsburg közelében, a Lech folyó mellett. A sorsdöntő csata jelentősége abban rejlik, hogy mintegy esszenciája az ezt megelőző évek, évtizedek problémáinak. A magyarok ugyanis nem számoltak a német királyi hatalom megerősödésével, a német tartományok és fejedelemségek közötti kiegyezésekkel. A vereség után azonban örökre megtanulták, hogy az egységesülő német állam ellen nem célszerű további kalandozó hadjáratot indítani.


,,A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket!"

A kalandozó magyarok sikereiket elsősorban meglepő sztyeppei harcmodoruknak és ellenfeleik megosztottságának köszönhették. A magyarság az Urál vidékéről indulva, több mint háromezer kilométeres vándorútjának végén, feltehetőleg 895 táján telepedett meg a Kárpát-medence alföldi területein.



A magyarok kalandozását egész Európa rettegteForrás: commons.wikimedia.org





Harcias természetüktől akkoriban egész Európa rettegett; nem véletlenül vált szállóigévé, hogy ,,A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket (Sagittis Hungarorum Libera nos, Domine!).

Kifogástalan lovaglási és íjászatkészségeiket gyakran kamatoztatták a harctéren, a fennmaradt források szerint mintegy 95 százalékos pontossággal találtak célba, ügyesen használták a szablyát, a fokost és a gerelyt, miközben a rendkívül sikeres sztyeppei harcmodort alkalmazva, eltökélten száguldottak céljuk felé.



Árpád fejedelem portréja Feszty Árpád "A magyarok bejövetele" című monumentális körképérőlForrás: Wikimedia Commons





Taktikus harcmodort fejlesztettek ki, és gyakran szimuláltak visszavonulást egy nagyobb támadás előtt.

Egy-egy kalandozás során több száz vagy akár több ezer kilométert is megtettek, és bebizonyították kivételes katonai, szervezési készségeiket.

A történelem mintegy ötven magyar inváziós hadjáratot jegyez 862 és 970 között, amelyek főként nyugatra, majd később a kelet, Bizánc felé irányultak.


Három irányba indultak kalandozni

A kalandozó magyarok az első komolyabb vereséget 933. március 15-én szenvedték el I. Henrik (más néven a 919-936 között uralkodó Madarász Henrik) német királytól a merseburgi csatában, ahol Lehel és Bulcsú magyar hadvezérek seregei lélektani kudarcot vallottak. Ez volt ugyanis az első jele annak, hogy Nyugat-Európa felkészült a magyarok elleni harcra.



I. Henrik felkészült a harcraForrás: Wikimedia Commons





Henrik már évekkel korában nagy erőfeszítéseket tett a belviszályok lecsendesítésére és a magyarok elleni védelem biztosítására.

Utóbbi céljából nehézlovas katonaság kiképzését sürgette, és 924-ben rendszeres évi adó fejében kilencévnyi békét vásárolt.

Ez idő alatt gondos tervezéssel készült fel egy esetleges támadás visszaverésére.



I. Henrik csatája a magyarokkal Merseburgnál, illusztráció, a Sächsische Weltchronik kódexbőlForrás: Wikimedia Commons





A merseburgi vereség ellenére a kalandozó hadjáratok megsokasodtak a 940-es évektől kezdve. A portyázó csapatok északi irányban a fehér horvátok ellen indítottak támadásokat, a déli irányú portyázásokat pedig Bizáncra összpontosították, miközben a megújuló nyugati irányú harcok is folytatódtak.

A hódítások évtizedei alatt a nyugati népek azonban egyre többet megismertek az ősmagyarok harci technikájából, így egy vereség szinte elkerülhetetlenné vált.


Nem tudtak belenyugodni a vereségbe

A magyarok ellen győzelmet arató I. Henrik német király 936-ban meghalt, és a trónra fia, a medvét és vadkant lándzsával elejtő I. Ottó lépett.

A magyarok az új királytól is ki akarták csikarni annak a rendszeres évi adónak a fizetését, amelyet Henriktől sok éven át élveztek.



Aethelflaed királynő és I. Ottó német-római császárForrás: Wikimedia Commons





A frank hagyományokat folytató uralkodó ezt visszautasította, ezért szinte azonnal szembe kellett néznie a Szászországra törő kalandozó magyar törzsekkel.

Próbálkozásuk azonban súlyos kudarcba fulladt, és néhány történelmi forrás szerint a király egészen Metzig üldözte a magyarokat, akik nem tudtak belenyugodni a vereségbe, és a következő évben ismét Szászország ellen támadtak, de ismét kemény leckét kaptak. Néhány évnyi szünet után, 947 végén ennek ellenére ismét felújították a hódító hadjáratokat.



Taksony Josef Kriehuber színezett litográfiájánForrás: Wikimedia Commons





A magyar sereget Taksony vezette, amely Itáliába indult, és ahol II. Berengár királytól a béke fejében sikerült kicsikarnia bizonyos mennyiségű pénzt. Amikor meghalt a magyarok ellen győztes Berchtold herceg,

a portyázók 948-ban ismét megtámadták Bajorországot, de nem sikerült nekik mélyen behatolni német területre.



Honfoglaláskori harcos rekonstrukciójaForrás: László Gyula





Ottó király három év múlva kiterjesztette fennhatóságát Észak-Itáliára, ami tragikus következményekkel járt a nyugati irányú magyar potyázások számára. A nyugati utak ezzel ugyanis lezárultak a kalandozó törzsek előtt.


Mindenfelé pusztítást hagytak maguk után[/i


A 953-as évben azonban belső lázadás tört ki a központosító politikát folytató uralkodó ellen, amit saját fia, Liudolf sváb herceg és veje, Vörös Konrád lotaringiai herceg robbantott ki.

Az összeesküvők saját haderejük mellé a magyarokat is segítségül hívták.

A nomád törzsek Karintián át vonultak Bajorországba, majd Frankoniába, és mindenütt nagy pusztítást hagytak maguk után.



A honfoglalás után számos földvárat építettek a magyar törzsekForrás: x-default/





A király gyors fellépésének köszönhetően a felkelés még azelőtt megbukott, hogy a Bulcsú vezette kalandozók átlépték volna a határt. Nem fordultak azonban vissza, és a mai Belgium, illetve Franciaország területén portyáztak:

útjukat feldúlt templomok, hosszú és kemény ostromok, valamint gazdag zsákmány övezte.



Riccardus fráter a pápának írt jelentésében rendkívül harcias és vitéz, de pogány népként írta le a keleti magyarokatForrás: Kurultáj





Az ellenfeleik gyakran nem vállalták a nyílt összecsapást, és egy alkalommal elfogták Bulcsú unokatestvérét, akit lefejeztek.

A magyarok válaszul az összes foglyukat megölték.

Bár a csaták és betegségek megtizedelték őket, végül Itálián át hazatértek, amellyel véget ért az utolsó sikeres nyugati hadjáratuk.


A belviszályok is segítették a bevonulást


Szászországban 955-re lassan rendeződött a belső helyzet, amikor a kalandozó magyarok újra mozgósítani kezdték seregeiket egy újabb támadásra készülve.

Talán arra számítottak, hogy a német belviszályok ezúttal is megteremtik számukra egy bevonulás eshetőségét, de a korábbi évi gazdag zsákmányszerzés is motiválhatta őket.



Meddig jutottak el a kalandozó magyarok?Forrás: Wikimedia Commons





Ráadásul látták, hogy az ország szorult helyzetben van, és a korábbi vereséget is szerették volna Ottóval szemben törleszteni.

A magyar seregek július közepén törtek be Bajorországba, Bulcsú, Lehel és Súr vezetésével, majd az egész bajor térségen áthaladva átkeltek a Lech folyón és Augsburg mellett elvonulva Svábföldre léptek.



Híresek voltak a lovaglási technikájukról, és ügyesen bántak az íjjalForrás: Wikimedia Commons





Nyomukban ezúttal is a pusztítás járt.

A portyázó seregek Augsburgnál gyülekeztek augusztus elején, hogy ostrom alá vegyék a környék legjelentősebb városát.

Bár a csatáról megemlékező német krónikás, Augsburgi Gerhard szerzetes - aki Ottó dicsősége érdekében igyekeztek minél hatalmasabbnak feltüntetni a legyőzött magyar sereget - százezres nagyságrendű hordákról írt, a magyar törzsek feltételezett 25 ezer lovasa is elég tekintélyes haderőnek minősült.


Napokig ostromolták a várost


A magyarok még a tényleges ostrom előtt folyamatos rohamokkal, lerohanásokkal kísérelték meg bevenni a várost.

Ennek sikertelenségét látva taktikát változtattak, és megpróbáltak egy tömeges támadással áttörni a védőkön augusztus 8-án.



A kalandozó magyarok bejárták a 10. században egész EurópátForrás: Wikimedia Commons





A védelem szervezésében azonban élenjárt Augsburg püspöke, Ulrich, aki kivette részét a birodalmi ügyekből is. Katonái a kapu előtt vitézül harcolva ellenálltak a magyarok támadásának, akik végül kénytelenek voltak visszavonulni.

A következő nap az ostrom döntő napjaként indult, amikor az éjszaka leple alatt a magyarok minden oldalról teljes ostromgyűrűbe fogták a várost, ismét egy teljesen új harcmodort alkalmazva.



A portyázó magyar csapatok egyik vezére Lehel voltForrás: Wikimedia Commons





Felállították az ostromgépeket, és íjakkal, nyilakkal, szablyákkal, valamint gerelyekkel felfegyverkezve felkészültek a döntő támadásra.

Ekkor érkezett a hír, hogy a német király bajor, frank, szász és cseh csapatokból álló seregével együtt a város felé tart.

Ennek hallatán a magyarok abbahagyták az ostromot, és felkészültek a csatára. I. Ottó úgy döntött, hogy ezúttal bármi áron elfogja az országában garázdálkodó csapatokat.


Kénytelenek voltak közelharcba bocsátkozni


A felderítés után végül a magyarok augusztus 10-én a meghatározó létszámfölényük miatt óriási önbizalommal vágtak bele a csatába.

Váratlanul úgy döntöttek, hogy késlekedés nélkül átkelnek a Lech folyón, és megkerülve a német had derekát, nyilaikkal a hátvédre támadnak.



Az augsburgi csata Hektor Mülich (1415-1490) illusztrációján, Sigmund Meisterlin Nürnberg város történetét leíró, 1457-ben készült munkájában (Staatsbibliothek Augsburg)Forrás: commons.wikimedia.org





Hasonló módon rontottak rá a német sereg más részeire is, akiket megfutamítottak. A király ennek hírére odaküldte Vörös Konrádot egy erős lovas csapattal, aki kiszabadította a foglyokat, és visszaszerezte a zsákmányt.

A hadrend ekkor felbomlott, és a magyarok kénytelenek voltak a számukra kedvezőtlen közelharcba, kézitusákba bocsátkozni, ami a nehézfegyverzetű német seregnek jelentett komoly előnyt.



Az augsburgi csata Balthasar Riepp 1744-es freskójánForrás: commons.wikimedia.org





A magyar harcmodor és fegyverzet egyszerűen alkalmatlan volt az ember ember elleni küzdelem eredményes megvívására, a páncélos német katonákkal szemben.

Bár a németek is sok embert vesztettek (köztük volt Konrád herceg ), augusztus 10.-e I. Ottó seregeinek teljes győzelmével ért véget. A csata pontos mozzanatait nem ismerjük, de annyi bizonyos, hogy a vereség után a magyarok igyekeztek minél gyorsabban elhagyni az országot.


Kivégezték a magyar vezéreket


A király csapatai azonban a megvert és megfutamított magyarok további üldözésére, menekülési útjaik elzárására és megsemmisítésére készültek. Szomorú sors jutott osztályrészül a magyarok elfogott vezéreinek:

Mindhárom magyar vezér, Lehel, Bulcsú és Súr a regensburgi bitófán végezte néhány nap múlva.

Ez jelentette a kalandozások történetének legnagyobb csapását.



Az augsburgi vereség vetett véget a nyugat-európai portyázásoknakForrás: Ethil Ally Challenged





Az elfogott magyar vezérek kivégzése valósággal sokkolta a kalandozások vezetőit. I. Ottó tudatosan folyamodott ehhez a kemény büntetéshez, mert azt remélte, hogy ezzel elrettenti a magyarokat a további akcióktól.

Az uralkodó győzelmét az ,,isteni erőnek" tulajdonította, a híradások szerint már a harcmezőn kitüntették őt a császári, imperator címmel, bár a császárrá koronázását csak később, 962-ben tartották meg.



A 955-ben szerzett tapasztalatok mégis arról győzték meg a kalandozókat örökre, hogy az egységesülő német állam ellen nem célszerű rablóhadjáratot indítaniForrás: Wikimedia Commons





A regensburgi kivégzés nemcsak a három legtapasztaltabb hadvezértől fosztotta meg a magyar harcosokat, hanem meglehetősen kockázatossá tette a nyugati portyákat.

Ezért volt ez a magyarok utolsó, kalandozó, nyugati hadjárata.


Link











 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Rólunk mondták
  2019-06-29 21:45:23, szombat
 
 




RÓLUNK MONDTÁK

Vélemények rólunk, Magyarokról


Mottó

"Mindig, mindent adjál oda hazádnak.
A világnak nincs semmiféle értelme hazád nélkül.
Ne várj jót a hazától, s ne sopánkodj, ha megbántanak
a haza nevében. Mindez érdektelen. Egyáltalán semmit
ne várj a hazádtól. Csak adjál azt, ami legjobb életedben.
Ez a legfőbb parancs. Bitang, aki ezt a parancsot nem ismeri."

(Márai Sándor, Füveskert)







Amit a magyarság szellemi értékekben a világnak adott, messze kimagaslik sok nagy nemzet teljesítményei közül is.

Elég ha csak a tudományban és sportban elért eredményekre utalunk.

Itt olvasható /látható/ néhány idézet, hogyan vélekedtek rólunk az elmúlt századok­ban a világ kiemelkedő szellemiségei.

Légy büszke Magyarságodra!







Vélemények rólunk, Magyarokról




























-












































RÓLUNK MONDTÁK










Külföldi vélemények a magyarságról ezer év során:


Vélemények a magyarságról! I.

EZ a kis film a külföldi kutatók,államférfik, vezetők, papok,egyházi személyek, irók, költők valamint a történelem egyéb jeles személyiségeinek véleményét mutatja be, hazánkról és a magyarságról.
Kerkayné Maczky Emese összegyűjtött adatai alapján készült a videó.





Link



Külföldi vélemények a magyarságról ezer év során - II.RÉSZ

Az első rész folytatásaként bemutatja, hogy igenis van helyünk a Világban és ezt dicső múltunk igazolja.A II.rész szintén írók,költők,tudósok,történészek,politiku­sok véleményeit mutatja be a magyarságról!





Link



Vélemények a magyarságról! III. rész

A Rólunk mondták magyarokról sorozat III. része. A világ által alkotott vélemények a magyarságról egy csokorban.
Érdekes vélemények, megfigyelések, tanulmányok külföldiek által megfogalmazva, amikre büszkék lehetünk és büszkének kell lennünk!
Jó szórakozást. Szebb jövőt!





Link



Gyönyörű, gazdag országunk a külföldiek szemével:


Szülőhazám





Link



Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország





Link



Magyarország / Hungary, Ungarn, Hongrie/ - Kis képsorozat Magyarországról.





Link



Ungarn





Link



Budapest Business Region





Link



Balaton





Link








A Világunkban eluralkodó bizonytalanság és káosz csakis azért nőhetett ekkorára, mert mi emberek nem hiszünk önmagunkban és egymásban.
Nem hiszünk abban, hogy képesek vagyunk döntéseket hozni saját életünkkel kapcsolatban, elhitették velünk azt, hogy csupán egy csorda vagyunk, és szükségünk van egy erős irányításra ahhoz, hogy teljes életet élhessünk.

Az első lépés egy élhetőbb világ megépítésénél az, hogy először mindenkinek önmaga fejében kell rendet tennie. Észre kell vennünk azt, hogy mindaddig amíg megosztott társadalmakba szerveződünk, és úgy éljük az életünket, hogy mások kárán és nyomorán nyerészkedünk, addig nagyon nehéz bármiféle alternatívát is kidolgozni az emberiség jövőjét illetően.
















Téli időszámítás: 2017.10.29.




. . .


 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Miniszterelnöki rezidencia a Várban
  2019-01-03 14:00:29, csütörtök
 
 







MINISZTERELNÖKI REZIDENCIA A VÁRBAN


A miniszterelnöki iroda a karmelita kolostorba költözik a Várba. Januárban már hivatalosan is ott lesz Orbán Viktor munkahelye. Az egykori rendházból kellett korszerű irodaházat kialakítania Zoboki Gábor építésznek, amelyik nemcsak a műemlékvédelmi előírásoknak és a kormányfő elvárásainak felel meg, de hű marad a kolostor szellemiségéhez is.

Az építkezés és a költözés összköltsége 21 milliárdba forint, amin belül csak a miniszterelnöki dolgozószoba belsőépítészeti kialakítása 3,925 milliárdba kerül. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből mintegy 40 festményt adtak letétbe az épület dekorálásához


MINISZTERELNÖKÜNK FELÚJÍTOTT IRODÁJA - Puritán körülmények


Puritán, szó szerint kolostori körülmények között folytatja Orbán Viktor miniszterelnök a munkáját új irodájában az egykori karmelita kolostor épületében 2019 januárjától a budai Várban. Az új kormányzati épület kialakítása során teljes mértékben a 18. századi egyszerű belsőt állították helyre a tervezők, de ezzel együtt teljes mértékben megfelel a 21. századi kormányzás elveinek. A kormányfő és a kabinet ettől kezdve fizikailag hivatalosan is elválik a törvényhozó hatalomtól, ahogyan az a nyugat-európai országokban jellemző.

Puritán körülmények között folytatja 2019 januárjától Orbán Viktor miniszterelnök a munkáját az egykori Karmelita kolostor épületében a budai Várban. A miniszterelnök irodája egy olyan épületbe költözik, amely a felújítás után is hű maradt a korábbi évszázadok hagyományához, miszerint ez egy kolostor, ahol nincsen helye a fényűzésnek és a luxusnak.
Az átalakítás során sikerült elérni azt, hogy helyreállították a 18. századi belsőt, miközben az egykori Karmelita kolostor és a mellette felépült új épület teljes mértékben megfelel a 21. századi kormányzás alapelveinek.

A Karmelita kolostorban és a mellette lévő épületben a miniszterelnöknek és munkatársainak, a Miniszterelnöki Kabinetirodának, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek és Schmitt Pál volt köztársasági elnöknek lesz külön irodája. Az új épület előnye, hogy a kormányüléseket és az államtitkári üléseket egy helyen lehet megtartani. A kormányfő számára komoly előnyt jelent majd, hogy a nemzetközi delegációkat méltó helyen tudja majd fogadni, ahol Budapest panorámáját is meg tudja nekik majd mutatni.

Egykori szerzetesi szobákból lett kialakítva Orbán Viktor új dolgozószobája

Az új kormányzati épületek lehetőséget adnak majd arra is, hogy a kormányfő nagyszámú delegációnak is tudjon fogadást adni, valamint az egykori Karmelita kolostor belső részén nagyszabású vacsorát is lehet majd adni a neves külföldi látogatóknak. Fontos megemlíteni, hogy az egész kormányzati épület-rendszer egy zárt biztonsági rendszert alkot, így ezen a téren is megfelel a 21. századi NATO-követelményeknek.

Az egyszerűség a legfőbb jellemzője Orbán Viktor miniszterelnök új dolgozószobájának.

A miniszterelnöki dolgozószoba is a puritanizmus szellemében készült. A kormányfő személyes irodája két egykori szerzetes szobájából lett kialakítva.

Orbán Viktor dolgozószobáját puritán, fehér falak, egyszerű, sötét hajópadló, egyszerű kialakítású, letisztult vonalvezetésű fabútorok jellemzik.

Mindezek a körülmények már egyértelműen cáfolják azt az álhírt, miszerint négymilliárd forintba került volna a kormányfő szobája. A két épület belsőépítészete, beleértve a híradástechnikai rendszer kiépítését, került ennyibe. Az új kormányzati épületben lévő szőnyegek sem kerültek egyetlen forintba sem, mivel a magyar állam azokat nem megvette, hanem az Iparművészeti Múzeum török szőnyeggyűjteményéből kölcsönözte ki.

A szőnyegek nem kerültek egyetlen forintjába sem a magyar államnak.

A kormányfő személyes védelmét továbbra is a Terrorelhárítási Központ látja el, de a felújított épületben a biztonságot a készenléti rendőrség szavatolja.
Az új kormányzati épülettől távol áll a hivalkodás

A felújított Karmelita kolostor előtti részen nem lesz lezárás, csak ha hivatalos nemzetközi delegáció érkezik a kormányfőhöz. Így bizonyos időszakokat leszámítva a nagyközönség is megtekintheti a felújított kolostort, aminek az elmúlt évtizedekben meglehetősen hányattatott sorsa volt.

Összességében a 21. századi magyar államhoz méltó, de nem hivalkodó épületegyüttes készült a budai Várban, ami lényegesen jobban kifejezi Magyarország szuverenitását, mint a korábbi állapot.

2011-ben született döntés arról, hogy a végrehajtó hatalomnak el kell hagyni a Parlamentet. A közép-európai országok többségében a végrehajtói és a törvényhozói hatalom külön működik. Háromévi előkészítő munka volt annak kitalálása, hogy a kormány hogyan tudná elhagyni a Parlament épületét. A mostani kormány filozófiájának a középpontjában az áll, hogy

A VÁR A MAGYAR ÁLLAM ÖNÁLLÓSÁGÁNAK A KÖZPONTJA.

Éppen emiatt döntött úgy a kormány, hogy a Sándor-palota mellé kerüljön a miniszterelnök és az őt támogató infrastruktúra.

A miniszterelnök itt is tud majd delegációkat fogadni

A budai Várnegyed hazánk egyik történelmi székhelye, a budapesti turistahadak célpontja, a világörökség része - jól ismerjük látnivalóit, tornyait és sziluettjét. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy összességében mindig is így nézett ki, megőrizve és háborúk után újjáépítve a régi emlékeket. Pedig hatalmas változásokon ment keresztül a Várnegyed az elmúlt bő egy évszázadban.

És van egy része, amely évtizedekig szinte senki földje volt, és még most is csak részben ébredt fel világháború utáni, szándékosan előidézett Csipkerózsika-álmából. Ez a Vár déli része, a királyi palota és a Mátyás-templom közötti szakasz, amely az 1944-45-ös pusztulásig a magyar államiság igazi központja volt - a Duna-parti Országház mellett.

A Karmelita kolostor egykori belső tere megfelelő helyszín lesz a nemzetközi találkozóknak

Ma a Sándor-palota ismét állami főméltóság rezidenciája: 1945-ig a miniszterelnök, jelenleg a köztársasági elnök használja.

A Sándor-palota szomszédságában és szétszórva a Várban számos minisztérium és más intézmény működött 1945-ig. Egyes épületeket a háború vagy utána a kommunista vezetés rombolt porig, de legalábbis visszabontott.

A Sándor-palotától északra eső területen már a XIII. században rendházat és templomot építettek a ferencesek, és itt temették el III. Andrást, az utolsó Árpád-házi királyt is. A későbbi századokban udvari főemberek, többek között Kapisztrán Szent János és Tomori Pál érsek-hadvezér is itt lakott. A török korban dzsámivá alakították a templomot. Buda visszafoglalása után kaszárnya épült a területre, de az épület már 1693-ban a karmelitákhoz került, akik 1734-re készültek el Szent Józsefnek szentelt templomukkal - a későbbi Várszínház épületével.

A tárgyalókra a letisztult, egyszerű formák a jellemzőek

A Karmelita kolostor és környezetének története, mint azt előbb láthattuk, több száz évre nyúlik vissza, hasonlóan a magyar államéhoz. A kolostor a Színház utcában jött létre, amely utca előzménye, a Szent János utca déli irányban jóval hosszabb volt: keresztülhaladt a mai Szent György téren (amely akkor még beépített terület volt), és folytatódott a királyi palota irányában. Legdélebbi szakaszát a palota északi zárófalának felépítése után szüntették meg. Középkori nevét a ferencesek Szent János kolostoráról kapta, amely már 1270 körül itt állt: temploma az egykori Várszínház, lakószárnya a Sándor-palota helyére lokalizálható.

Török kori nevét nem ismerjük, de tudjuk, hogy itt, a mai úgynevezett Karmelita udvarnak megfelelő területen helyezkedett el a budai pasák rezidenciája, a Pasapalota. A török kor végére déli épületei elpusztultak, s ezzel elindult a tér kialakulása.

A törököktől való visszafoglalás után az utca keleti oldalának egy részét a jezsuiták, majd nem sokkal később a karmeliták kapták meg, akik a 18. század folyamán itt építették fel Szent József kolostorukat.

Róluk elnevezve az utcát sokáig ,,Carmeliter Gasse"-nak hívták.

Ez lesz a helyszíne a jövőbeni kormányüléseknek.

Beethoven is megfordult a falak között.

A karmelita rend feloszlatása (1784) után a budavári kolostoruk Szent József templomából előbb katonai raktár, majd II. József császár jóváhagyásával színház lett. Az épületet 1787 januárja és októbere között a kor magyar származású polihisztora, Kempelen Farkas udvari tanácsos tervei alapján alakították át színházzá. A főhomlokzatot is a kor copf (kései, klasszicista-barokk) stílusában újították meg. A színdarabokat sokáig német nyelven játszották, de 1790. október 5-én itt zajlott le az első magyar nyelvű színielőadás. Kelemen László társulata Simai Kristóf ,,Igazházi" című darabját mutatta be.

1800. május 7-én Beethoven is játszott falai között, 1835-ben pedig Budán itt adták először elő Katona József később nemzeti drámaként számon tartott Bánk bánját.

Az idők során többször belső átalakításon átment színházban 1924-ig tartottak előadásokat, s számos különböző társulat játszott benne. 1870-től a századfordulóig például a Nemzeti Színház kamaraszínházaként működött. Ezután a második világháborúig ismét raktárként használták. Az 1944-1945-ös ostrom során megsérült épület sokáig romokban állt, s csak 1977-re újították fel Kékesi László tervei alapján.

A Karmelita udvar helyén a középkorban több lakóház, majd a késő középkorban a Werbőczy-palota helyezkedett el. A török korban, legalábbis a 16. század végétől itt volt a budai pasák palotája (szerája) is. A telekegyüttest a visszafoglalás után előbb a jezsuiták, majd a karmeliták szerezték meg, és 1734-re itt építették fel kolostorukat. A rend 1784-es feloszlatása után az épületben lakásokat alakítottak ki, kaszinó, végül katonai parancsnokság költözött ide. Ez utóbbi funkcióját - különböző formában - egészen 1945-ig megtartotta.

A világháborús ostrom során súlyos sérüléseket szenvedett. Helyreállítása (1976-1977) után különféle intézmények elhelyezésére szolgált.








 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
1918. december 1.
  2018-12-01 18:30:45, szombat
 
 















1918. DECEMBER 1.


1918. december elseje: Kelet-Magyarország elrablásának gyásznapja

Kereken száz esztendeje, 1918. december 1-jén tartották gyulafehérvári nemzetgyűlésüket a magyarországi románok. 1228 küldött fejezte ki itt szándékát, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros - összesen 26 történelmi vármegye - a Román Királysághoz csatlakozzon.

December 1. a legnagyobb román állami ünnep. A történelemmel valamennyire is tisztában levő magyaroknak azonban gyásznap, Erdély elcsatolásának napja, mely számunkra legfeljebb a gyulafehérvári ígéretek be nem tartását, a román szószegéseket idézi, hogy finoman fogalmazzunk, mert ha az akkori ígéreteknek 100 év alatt érvényt lehetett volna szerezni, akkor a romániai magyarság ma minden szintű autonómiával rendelkezne.

A székelynek van-e mit ünnepelnie? E kérdésekre csak egy helyes válasz lehetséges: NINCS. Elképzelhetetlen, hogy e napon székely ember önként, senkitől nem kényszerítve ünnepeljen. Csak a gerinctelen csörtető, a haszonleső renegát ünnepelhet.

Akár bevalljuk, akár nem, december elseje az erdélyi magyarság számára gyásznap!



,,Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzet­gyűlés kinyilvánítja a következőket:

1. A teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában.

2. Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezetének."

(Részlet az 1918. december 1-jei gyulafehérvári kiáltványból)


1918. december 1-jén tartották a magyarországi románok gyulafehérvári nemzetgyűlésüket, ahol a megjelent 1228 küldött kinyilvánította azon szándékát, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros - összesen 26 történelmi vármegye - csatlakozzon a Román Királysághoz. Bár a románok döntése később ,,hivatalosan" megfelelt a wilsoni elveknek, a valóságban az elszakadás egyoldalú határozat eredménye volt, mely az erdélyi magyarságot teljesen megfosztotta az önrendelkezés jogát.

A román nacionalista politika - a dákoromán-kontinuitásra és az erdélyi románság jelentős lélekszámára hivatkozva - már az első világháború előtt komoly energiát fordított Kárpátokon túli igényeinek propagálására, és gyakorlatilag ez volt az az ígéret, amivel az antant 1916-ban maga mellé állította az addig semleges balkáni államot. A bukaresti kormány 1916 augusztusában titkos egyezményt írt alá a Monarchia ellenfeleivel, majd szeptemberben I. Ferdinánd (ur. 1914-1927) katonái meg is indultak Erdély ellen, a központi hatalmak azonban előbb visszaverték a támadást, majd 1918 májusára különbékére kényszerítették a királyságot. Ekkor úgy tűnt, Románia Kárpátokon túli reményei szertefoszlottak, a világháború azonban végül mégis az antant hatalmak javára dőlt el, a királyság pedig érdekei érvényesítése érdekében 1918. november 10-én - egy nappal az általános fegyverszünet előtt - visszaugrott a küzdelembe.

Bár a román diplomácia 1918 során felrúgta a bukaresti titkos megállapodás pontjait, a győztesek végül nem gördítettek akadályt I. Ferdinánd országának érdekérvényesítése elé, és a továbbiakban is eltűrték keleti szomszédunk jogsértő viselkedését. Románia ezután nem csak azzal követett el szerződésszegést, hogy november 12-én - egy nappal a belgrádi fegyverszünet megkötése előtt - csapatokat indított Erdély meghódítására, hanem azzal is, hogy utóbb, december 8-án a szerb fővárosban megvont demarkációs vonalat - a Marost - is átlépte, és a fegyveres ellenállásról lemondó budapesti kormány tétlensége nyomán az általa követelt területek jelentős részét megszállta.

Ennek alapján tehát kimondhatjuk, hogy 1918 őszén-telén a wilsoni elv, a népek önrendelkezésének hangoztatása ellenére a nemzetek boldogulása tekintetében a nyers erő döntött, ez pedig rányomta bélyegét a magyarországi románokkal folytatott tárgyalásokra is. Jászi Oszkár, a Károlyi-kormány nemzetiségügyi minisztere hiába utazott Aradra, a többek között Vasile Goldis, Iuliu Maniu és Ion Flureas által képviselt Román Nemzeti Tanácsot a kantonokra osztott Erdély tervével nem tudta ,,maradásra bírni." Ezek a politikusok ekkor már a 26 vármegye román fennhatóság alá helyezésében gondolkodtak, Jászi érvei pedig a magyarság önrendelkezési jogáról pusztába kiáltó szónak bizonyultak. Az aradi kudarc ellenére viszont a Károlyi-kormány - az antant jóindulatának elnyerése érdekében - a későbbiekben is partnerként közeledett Romániához, így például a december 1-jére összehívott gyulafehérvári nagygyűlés előtt a Magyar Államvasutak ingyen vonatokat biztosított az oda tartó demonstrálók számára.

Bár ezt a gesztust sokan később hibaként - sőt, bűnként - rótták fel Károlyiék számára, Gyulafehérváron nem az odaérkező több tízezer demonstráló jelenléte dominált, hanem az a nemzetgyűlés, mely a 26 vármegyéből érkező 600 képviselő mellett még ugyanennyi taggal gyarapodott a Regátból és a román hadseregből. Összesen 1228 küldött dönthetett a történelmi Magyarország keleti felének sorsáról. Az akarat látszólag egységes volt, az unió részleteiben azonban korántsem uralkodott konszenzus a küldöttek között, hisz míg egyes - zömmel a Regátból származó - képviselők a feltétlen csatlakozás hívei voltak, addig a szociáldemokraták - Goldis vezetésével - nagyobb hangsúlyt helyeztek arra, hogy Románia egyesítése a demokratikus elvek figyelembevételével menjen végbe.

Az eltérő álláspontok összehangolására a nagygyűlés előtt egy nappal, november 30-án a Központi Román Nemzeti Tanács ülést hívott össze. Itt születtek meg azok a nemzetiségi, vallási és kulturális autonómiára, politikai önrendelkezésre, demokratikus jogokra vonatkozó ígéretek, melyek a másnap kiadott nyilatkozatban ugyan szerepeltek, de fájdalmas módon sohasem kerültek megvalósításra. December 1-jét illetően tehát ismét azt mondhatjuk el, hogy Gyulafehérváron az erő logikája érvényesült: a románok egymaguk határoztak arról, hogy Erdély földje ezentúl I. Ferdinánd jogara alá tartozzon - másnap pedig egy ügyintéző kormányt is kineveztek az új tartomány ideiglenes irányítására -, és bár a szászok 1919 januárjában jóváhagyták döntésüket, az országrész másik domináns etnikai csoportjának, a magyarságnak a véleménye már senkit sem érdekelt. Jóllehet, november végén a székelyek, december 22-én pedig a kolozsvári magyarok is kinyilvánították, hogy nem akarnak Romániához tartozni, az ő hangjuk már nem érte el az antant hatalmak fülét, hiszen a megszállást követően Trianonban olyan határvonalat húztak, mely több mint 1,5 millió honfitársunkat kényszerítette román uralom alá.

1918. december 1-jében tehát nem az jelenti az igazi tragédiát, hogy a románság kinyilvánította elszakadási szándékát, hiszen ez az igény hosszú ideje a magyar kormányzat számára is ismert volt. A valódi tragédiát az jelentette, hogy a nemzetállami ambícióit valóra váltó Nagy-Románia később egy pillanat alatt elfelejtette a Gyulafehérváron tett nemes ígéreteket, és sokkal inkább arra törekedett, hogy a magyarság rovására élhesse ki vélt vagy valós nemzeti nagyságát, illetve törlessze korábbi sérelmeit. Elszakított nemzettársainkra 1918. december 1-je után - etnikai kisebbségként - keserves világ szakadt, melyben identitásuk legapróbb morzsájáért is kénytelenek voltak elkeseredett harcot vívni.







1918. december 1.: A szent föld és a részeges Ferdinánd

Link



Medgyessy - ,,Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan"

Link



Medgyessy nem bánja a koccintást

Link


Gaudi: Erdély 100 év alatt sem lett románná, a magyar és székely igazság és önrendelkezés elkerülhetelen

Link






A gyulafehérvári gyűlés résztvevői



Iuliu Hossu a határozat felolvasása közben





A nap képe - egy a nemzet
Hiába húztak közénk határt, akkor is egy a nemzet. Hiába lopták el a románok éppen ma 100 éve Erdélyt, akkor is egy a nemzet. Csak rá kell nézni erre a csíksomlyói képre. Nem románok. Magyarok, 1000 éve Erdélyben és csak 100 éve Romániában - nagy különbség.

Link








 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Magyarul beszélő indián törzs?
  2018-11-27 17:00:17, kedd
 
 







MAGYARUL BESZÉLŐ INDIÁN TÖRZS?


Harvard Egyetemnek a Peapody Museum megdöbbentő dolgot jelentett, mely az egész ősmagyar eredetet átformálhatja


A Santo Domingo de les Colorados közelében élő ,,vörös indiánok" nyelve ősmagyar volt, amelyet ma is beszélnek. Móricz János döbbenetes felfedezéseiről alig beszél a mainstream média.

A Harvard Egyetemnek a Peapody Museum jelentette, hogy a Puebla-ba (Mexikó) kiküldött kutatócsoportjuk, az ott lefolytatott ásatások leletanyagából megállapította, hogy az amerikai ember nem 12-15 000 éve jelent meg Amerikában, hanem több mint negyvenezer éve.

Az ásatásoknál emberi csontvázakat, csiszolt kőszerszámokat találtak olyan őslényekkel együtt, amelyek már több mint 40 000 éve kihaltak. Az USA hírügynökségei a hírt világgá röpítették.

Móricz János, magyar testvérünk, akkoriban Ecuadorban, Peruban és az Amazonas vidékén, olyan indián törzseket talált, amelyek tagjaival magyarul(!) tudott beszélgetni. Legendáikban sok ezer éves múltjuknak és a tőlük kirajzott más népekkel való rokoni kapcsolataiknak tudata él.

Móricz felfedezéseit senki nem tudta cáfolni, ellenben a spanyolok részérő, politikai és gazdasági okokból súlyos támadásoknak volt kitéve. Felfedezései igen nagy horderejűek. Annyi bizonyos, hogy a sok évezredes sötétségbe burkolt őstörténetből, a magyarság ősi múltja fényesen fog felragyogni, a világ összes népe előtt.

Az 1900-as évek elején a tankönyvekből, napi sajtóból, szakkönyvekből köztudomású volt, hogy az Amazonas őserdeiben olyan fehér indián törzsek élnek, amelyeket még alig tudtak megközelíteni, így ez a vidék sok meglepetéssel kecsegtette a kutatókat. Íme itt a meglepetések egy szelete.

Az 1920-as években több híradás is érkezett, hogy a Dél- és Közép-Amerikában dolgozó magyar mérnökök és munkások, a helyi indián munkásokkal magyarul beszélgetnek. A II. világháború után az itt letelepedett magyar emigránsok egy része ezt komolyan véve, alaposabban utánajárt a dolognak.

Ezek egyike volt Móricz János, aki a 60-as években Ecuadorban kezdett kutatni. Itt három indián törzs, a Cahari, a Mochica és a Puruha tagjaival magyarul beszélt. Ezen felbuzdulva régészeti és levéltári kutatásokat végzett, s többek között 10 ezernél is több magyar azonos térképészeti és családnevet gyűjtött össze. Kutatásai eredményeként az egyik argentin egyetem történelmi tanácsosnak nevezte ki. Elsősorban Ecuadorban kutatott, aminek a fővárosa Quito. A város a nevét a régi Quito birodalomról kapta.

Ez eredetileg Kitus-nak hangzott. (Kit=Két, Us=Ős, tehát a Két Ős Birodalma). Itt a Kitus birodalomban, a Csendes-óceán partján, az ötezer méternél is magasabb Kordillerák (Andok) hegyei között, az Amazonas medencéjéhez tartozó, őserdőkkel borított lapályok titokzatos és mesebeli tájain laknak azok az indián törzsek, amelyek közül néhányan ma is beszélik ősmagyar nyelvünket. Móricz kutatása alapján quitói Institutio de Antropologia y Geografia megállapította, hogy a spanyol önkény által kiirtott ősnyelv a magyar volt. Ennek nyomai világosan mutatkoznak a családi és földrajzi nevekben, jóllehet a spanyolok erőszakos nyelvcserét hajtottak végre.

A még magyarul beszélő törzsek - köztük a Cayapak, a Salasaca (Zala-szaka, több ősi forrás a szkítákat, szaka-ként nevezi meg. A szerk.) - pl. ezeket a szavakat használják: apa=apa, aya=anya, nap=nap, vin=vén, kit=két, us=ős, cu=kő, pi, bi=víz, fuel=folyó, pille=pille, lepke és még sorolhatnánk. Mutatóba néhány, magyarral megegyező név: Tanay, Damma, Taday, Mór, Momay, Mansy, Pil, Béla, Uray, Zillahi stb.

Zuay tartomány egyik ősrégi helysége: Pest. A régi Kitus birodalom területén halomsírok (kurgánok) találhatók, bennük trepanált (lékelt) koponyák.

A régészeti leletek között fokosokat találunk, és a magyar koronázási jogar és országalma hasonmását. Móricz szerint is: ez a kettős keresztet hordozó aranyalma, tulajdonképpen a földgolyót jelképezi.







Dél-Amerikában, de főleg Ecuadorban nagy lelkesedéssel fogadták e felfedezéseket. Valósággal ünnepelték, mivel a lakosságban, a spanyol hódítók erőszakos uralma sem tudta teljesen kiirtani a régi múlt emlékeit. A hivatalos körök leellenőrizték Móricz nyelvészeti és régészeti adatait, s azokat megbízhatónak találták.

Elhatározták, hogy ebből egy hatalmas nemzetközi ,,ügyet" csinálnak, sürgetve az amerikai földrész történelmének reverzióját. A tervek szerint az ENSZ-hez akartak fordulni.

A további kutatások során, Móricz, az ecuadori ősrengetegben, az ottani indiánok segítségével felfedezett egy hatalmas barlangrendszert. A barlangok egyikében valóságos múzeumra bukkant. Aranylemezekre vésett, rovásos könyvtárat, szobrokat, kulturális emlékeket talált itt.

Ezt a barlangot, Táltosok Barlangjának nevezte el. Szerinte az őslakók idehordták össze, mintegy óvóhelyre, a spanyol hódítók által veszélyeztetett kincseket. Móricz állítja, hogy az Andok hegység keresztül-kasul át van szőve barlangokkal és járatokkal. Ezeken közlekedhettek az őslakosok.

Az argentin elnök és az ecuadori vezérkar meg akarta őt bízni egy kutató expedíció vezetésével, anyagi, technikai eszközöket ajánlva neki. Ez azonban csak terv maradt.

Időközben a nagy befolyású mormon egyház vezetői is bekapcsolódtak az ügybe. Ez az egyház roppant vagyonnal rendelkezik, aktív terjeszkedési programmal lép fel az amerikai államokban. Az egyház vezetői elmondták, hogy minden olyan kutatást támogatnak, amely az emberiség és a vallás eredetének tisztázását segíti elő. “Önzetlen" támogatást helyeztek kilátásba, csak azt kérték, hogy az aranylemezek tartalmát ők fejthessék meg.

Ezután 1967. szeptember 7-én, Móricz János egy nagy sajtókonferencián, a lapok, rádió és televízió riportereinek ismertette eredményeit.

A több órán át tartó konferencia rendkívül lelkes hangulatú volt. Úgy látszott, hogy egy világraszóló szenzáció indul útjára, de ehelyett néma csend és mellőzés követte a konferenciát. Egyetlen hír sem jelent meg róla. Ellenben a mormon egyház főemberei továbbra sem hagyták békén Móriczot, folyamatosan unszolva, hogy árulja el nekik a barlang helyét. Az agresszív viselkedésből kiderült, hogy nem egy hívő egyházról van szó, hanem egy világhatalomra törő szervezet áll mögöttük. Kincskeresés és egyéb célok ösztönzik őket. Móricz ekkor elhatározta, hogy a barlang titkát nem adja ki. Meggyőződött arról, hogy a barlangok feltárásának még nem jött el ideje, ezért előbb az amerikai földrészre került magyar nyelvű törzsek odaérkezésének rejtélyét akarta feltárni, illetve a tényt gyakorlati módszerrel bizonyítani.

1970. május 28-án az ecuadori óceánpartról vízre szállt, a Móricz elképzelései szerint készült, balsafa tutaj, rajta négy fiatalember. Móricz a partról rádió adó-vevő irányította őket. A tutaj 159 nap múlva október 4-én megérkezett Ausztráliába, Sydneytől nem messze. Itt bevontatták a nagy szenzációt keltő világjáró balsafa tutajt (lásd: Magyar Ifjúság 1970. 50. szám).

Móricz feltételezése az, hogy a magyar nyelvű törzsek nyugatról érkeztek, vízi úton Dél-Amerikába. Ezt bizonyítják különben a csendes-óceáni és kelet-ázsiai földrajzi nevek is. Vámos Tóth Bátor, Hawaii-n élő emigrált földrajzszakos tanár a Hawaii-szigeteken 50 magyaros földrajzi nevet írt össze.

A szigetvilágban pedig olyan neveket talált, mint pl. a Balaton menti Aliga, Kiliti, Lelle stb. Térképekkel igazolta, hogy Indonéziában minden negyedik, az Indus völgyében pedig minden harmadik földrajzi név magyar.

Az amerikai őslakosság hovatartozósága ill. bevándorlása kérdésében fontos adatokat szolgáltatnak az ún. Kland-tekercsek. 1967-ben Mexico City térségében húsz méter vastag lávatakaró alatt, kőládában lévő sértetlen írott tekercseket talált egy USA támogatást élvező régészcsoport. A C14-es vizsgálat 21 000 évben állapította meg a tekercsek korát. Azóta megfejtették ezeket, s kiderült, hogy azok a sok ezer évvel ezelőtt elsüllyedt MU történetét, műveltségét, viszonyait írják le. Az egyik munkatárs, Tony Earl, megírta az ásatások lefolyását és eredményeit a ,,Mu Revealed" c. könyvében. A nagy érdeklődést kiváltó mű, ma már valószínűleg nem kapható.

1965. szeptember 12-én Ecuador legnagyobb lapja, a quitói ,,El Comercio" első oldalán hozott rendkívüli beszámolót Móricz Jánosnak Ecuador területén végzett kutatásairól. Ebből a terjedelmes cikkből értesülünk első ízben arról, hogy a spanyol hódoltságot megelőző időben az ott élő törzsek közül a Puruha-Canari és a perui Puruha-Mochica törzsek nyelve ó-magyar nyelv volt. Móricznak J. Jijon y Caamano ,,El Equador Interadino y Occidental" című műve alapján végzett nyelvészeti összehasonlító munkája adta ezt az első rendkívüli eredményt.

1965. október 25-én a ,,Frankfurter Allgemeine Zeitung" közli Buenos-Airesi munkatársának beszélgetését Móriczcal, amelyben megjegyzi, hogy ez a felfedezés forradalmasítani fogja az összes eddigi őstörténeti tételeket.

1965. december 17-én Móricz Limában (Peru) kijelentette a nemzetközi sajtó képviselői előtt, hogy egy magyar paraszt jobb nyelvészeti munkát végezhetett volna, mint az a sok nemzetközi tekintély, aki a az amerikai ősnyelveket felkutatta és osztályozta, mert a Cayapas törzs nyelve, amelyet a Chibcha nyelvek közé soroltak, éppen olyan magyar nyelv, mint a Poruha, Canari és a perui Purucha-Mochica nyelv, amely a Mochica nyelvcsoportba lett besorolva. Ezt a hírt az United Press hírszolgálati iroda röpítette fel és számtalan lap közölte.

1966. július 23-án a guyaquili ,,El Telegrafe" vezércikket írt, melyben leszögezi, hogy Móricz kutatásai kimutatták, hogy az ecuadori nép Európába szakadt testvérei a magyarok.

Ezért - bár az ecuadori futballcsapat nem jutott Londonig a világbajnokságon - mégis képviselve van magyar testvéreinek kitűnő csapata által.

Az Európába szakadt magyar testvéreink azok, akik mint annyiszor, most is meg fogják mutatni, hogy milyen hősi küzdelemre képesek a mi hajdani őspuhuráink, éppen ezért ,,elutasítjuk a kéretlen brazil képviseletet, mert minket a legtisztább és legősibb testvéreink képviselnek a londoni világbajnokságon: a magyarok" - írja a lap.

1966. augusztus 7-én az ,,El Telegrafe" teljes oldalt szentel Móricz felfedezéseinek. Ebből a rendkívüli interjúból arról értesülhettünk, hogy a Kara törzs, amely a róla elnevezett Kara-öbölbe (Bahia de Caracuez) a VIII. század vége felé érkezett, azonos a magyar, Királyi Szkíta Kara törzzsel, amely Indián keresztül vándorolva, majd hajózva visszatért az őshazába, a jelenlegi Ecuadorba.

Kiderült a cikk folyamán az is, hogy az ecuadori őskutatás, mely a Kara törzs érkezésével, Juan de Valesco óta nagyon sokat foglalkozott, igazoltnak látja ennek a kitűnő jezsuita történésznek, a Quitói Királyságról írott könyvét, amelyben többek között azt írja, hogy az ,,ó" hangot a hajdani királyság területén csak a Kara törzs megérkezése hozta magával, mert előtte e hang helyett az ,,u" hangot használták. Ezért Juan de Valesco azt ajánlja, hogy be kell utazni az egész világot és megkeresni azt a népet, amelynél az ,,ó" helyett még mindig az ,,u"-t használják, mert azok a Quitói Királyság lakóinak testvérei. (Juan de Valesco /1727-1792/: Historia del reino de Quito-Equador. 1946)

A spanyolok megérkezésekor a Kara-öböl közelében lévő Mánta városkának a neve Jokay volt és csak a spanyolok változtatták Mántára. Ugyancsak itt tisztázza Móricz, hogy az első quitói zsinat, Fray Louis Lopez de Solis püspök elnöklete alatt 1593-ban, olyan határozatokat hozott, hogy a katekizmust és a gyónási imákat le kell fordítani a püspökség területén élő népek nyelvére, mert ezek nem használják sem az Aymara nyelvet, sem az inkák általános nyelvét, a Kechuát.

A megfelelő fordításokat a spanyol papok elvégezték, de azokon a nyelveken, azaz tájszólásokon sohasem tanították a keresztény tanokat, mert azok a nyelvek, azaz tájszólások mind magyarok voltak. Miután erről a Spanyol Korona értesült, megindult a legkegyetlenebb nyelvcsere végrehajtása.

Don Pedro de la Gasca spanyol hódítót a spanyol udvar megbízta, hogy részletesen számoljon be, a Habsburg uralkodónak, arról a népről és nyelvről, amelyet a spanyolok itt találtak. Ezt ő meg is tette, így tehát mind a spanyolok, mind az osztrák Ferdinánd császár tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy nem egy új földrészt, hanem a magyarság őshazáját találta meg Kolumbusz.

Amikor Móricz János, 1966-ban, hogy kutatásait folytassa, visszatért Ecuadorba, arról értesült, hogy időközben a románok, akik tudomást szereztek a magyar-ecuadori rokonság felfedezéséről, több ecuadori tudóst és újságírót meghívtak Erdélybe, ahol hosszú hónapokon át nyaraltatták őket, persze minden költségüket megtérítve, átvállalva. Hogy miért kellett a románoknak meghívni az ecuadori Akadémia tagjait, akkor vált világossá, amikor az egyik tudós cikkében, amelyet Erdélyből küldött - és az El Telegrafe leközölt - jelezte, hogy az erdélyi nép szokásai, népviselete stb. azonosak az ecuadori népével, vagyis itt nyilvánvaló rokonságról van szó: a román és az ecuadori nép rokonságáról.

Bár Móricznak sikerült ezt az újabb román hazugságot semlegesítenie, mégis figyelmeztető, hogy míg a magyarság fel sem ocsúdott az első meglepetéséből, a románok már javában dolgoztak az újabb történelemhamisításon.

1966-ban az ecuadori Akadémia, mely több történészt bízott meg Ecuador történetének megírásával, a megbízást felfüggesztette, miután meggyőződött Móricz állításainak helyességéről. A történész csoportból kitűnt Guillermo Segarra, aki már magyarul is tanult és rendkívüli odaadással végezte az őshaza kutatását.

Vele történt meg, hogy amikor még nem volt magyar szótára, felkereste Móriczot, hogy tisztázza vele az AZUNY tartományban sűrűn előforduló BALIN és BALHUG neveket, vajon az ősmagyar nevek közé kell-e sorolni ezeket. Móricz nagy örömmel közölte vele, hogy ezek a BÁLINT és a BALOGH családnevek megfelelői.

Az Instituto de Antropologia y Geografia del Ecuador (Ecuadori Antropológiai és Földrajzi Intézet) ugyancsak arra a megállapításra jutott, hogy a spanyolok önkénye által kiirtott ősnyelv a magyar volt. Az intézet szaklapját, amely a ,,Llacta" néven jelenik meg, azért nevezték el így, mert a szó az ősnyelven ,,lakhelyet" jelent, tehát az újságot mai nyelvünkön ,,LAKTA"-nak nevezhetnénk.

Cuenca városa, amely a hajdani, híres MÓR helyén épült, Ecuador legelőkelőbb városa. Magas kultúréletükre büszkék Cuenca lakói. Az őslakosság azonban ma is egyszerűen MORLCOS-nak nevezi magát, azaz MÓRLAKÓ-nak, azaz móri lakosnak.

A Saraguro törzs - mely bár szerepel krónikáinkban, ennek ellenére mégsem található meg teljes bizonyossággal a Kárpát-medencében - ma is nagycsaládként éli életét Ecuadorban.

A Santo Domingo de les Colorados közelében élő ,,vörös indiánok" nyelve ősmagyar volt, amelyet ma is beszélnek.

A kolumbiai határ közelében, a Santiago folyó felső folyásánál, az Onzole és Cayapas folyók közén élő ,,cayapas" törzs nyelve szintén ősmagyar nyelv, amit ma is beszélnek.

A Keleti Kordillerákon túli ősrengetegben (Amazonia) lakó törzsek is megtartották ősmagyar nyelvüket, bár a spanyol hódítók önkénye elől menekülve le kellett mondaniuk sok kultúrvívmányukról, hogy függetlenségüket megőrizhessék.

Nagyon könnyű lesz megállapítani a magyarországi törzsek és nagycsaládok eredetét, mivel bölcs előrelátással úgy válogatták össze az áttelepítendő családokat, hogy minden egyes családnak csak egy részét vitték át, hogy az őshazában a családfa ki ne vesszen.

Móricz sohasem használja a ,,hungaro" kifejezést, ami spanyolul magyart jelent, mindenkor magyarnak írja és mondja. Ez úgy belevésődött az ecuadoriakba, hogy egy alkalommal két úr kereste fel, hogy eldöntse a köztük felmerült vitát. ,,Kérem - mondta az egyik - képzelje el, hogy ez az úr azt meri állítani, hogy a hungarok azonosak a magyarokkal.

Még több sem kellene, hogy a hungarokat, a világ legnagyobb népével, a magyarral összekeverjék!

Tessék csak elképzelni!"

,,Kérem - szólt a másik - én nem állítottam azt, hogy azonosak, mert ez képtelenség. Én csak azt mondtam, hogy úgy tudom, valami közük mégis csak van a hungaroknak és a magyaroknak egymáshoz."

Forrás: mn.szentlaszlo.zaszloal

Link


Link







 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Genetikusok szerint a honfoglalók ősei hunok voltak
  2018-10-26 20:00:41, péntek
 
 







GENETIKUSOK SZERINT A HONFOGLALÓK ŐSEI HUNOK VOLTAK


Megjelent a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékén folyó kutatások eredményeit összegző tanulmány, melynek előzetesen közölt eredményei nagy port kavartak a közéletben.

Genetikusok szerint a honfoglalók ősei hunok voltak, és a magyar az avarok nyelve lehetett

Újraéledni látszik a magyarok hun eredetéről szóló vita. Szegedi genetikusok honfoglaláskori leletek vizsgálata alapján azt állítják, hogy a Kárpát-medencébe érkező őseink jelentős százalékban a hunok DNS-ével rendelkeztek. Ráadásul azt is feltételezik, hogy nem a honfoglalók, hanem az itt élő avarok beszélték a magyar nyelvet.

Az SZTE-n kutató Török Tibor és csoportja a csontmaradványokból kinyert mitokondrium DNS-ből próbálják a magyarok őstörténetének mozaikjait kirakni. Tanulmányukban arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a honfoglaló magyarok a hunoktól származnak, legalábbis részben.


Az eredményeket összefoglaló cikkünket - Boldogkői Zsolt professzor Török Tiborral készült interjúját - ide kattintva érheti el.





Link



Bálint Csanád régész válaszcikkét itt találja.





Link



A PLOS ONE című tudományos szaklap friss számában megjelent (angol nyelvű) tanulmányt itt olvashatja el teljes terjedelmében.





Link



Forrás





Link


A hunok titkos története teljes film
Igaz -e, hogy Kínában Hun Múzeum épült? Hogya Hunok Ázsiában hozták létre a világ első Steppei Birodalmát? Hogy a Nagy Falat ellenük emelték a Kínaiak? Sőt hogy a Hunok nem csak nomád állattartók voltak hanem városlakók is, akik földet műveltek. Dr. Daubner György ezen kérdések után jár Kínában, ahol eljut Tongwanchenbe- Fehérvárra- a Hunok ősi városába is.

Link



Phylogeographic origin of the 102 Conqueror maternal lineages. Data are summarized from S1 Fig. Origin of modern individuals with closest matches to Conqueror sequences are listed next to the indicated regions, ordered according to the frequency of appearances. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0205920.g003




Comparison of major Hg distributions from modern and ancient Hungarian populations. Asian main Hg-s are designated with brackets. Major Hg distribution of Conqueror samples from this study are very similar to that of other 91 Conquerors taken from previous studies [11,12]. Modern Hungarians have very small Asian components pointing at small contribution from the Conquerors. Of the 289 modern Hungarian mitogenomes 272 are newly deposited [




MDS plot from linearized Slatkin Fst values of S4A Table. Only populations from Table 1 were depicted, which showed close Fst and SHD distance values to the Conquerors. Abbreviations of population names are given in S3B Table.







 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Édes Erdély
  2018-10-07 12:15:36, vasárnap
 
 













ÉDES ERDÉLY



Édes Erdély

Link



"Édes Erdély
Itt vagyunk,
Érted élünk
és halunk "

Link



Erdély

Link



Édesanyám...

Link



Vesztergám Miklós:Halkan felsír a tárogató Erdélyért

Link














































































































 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
     1/15 oldal   Bejegyzések száma: 146 
2020.04 2020. Május 2020.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 25 db bejegyzés
e év: 123 db bejegyzés
Összes: 3938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 966
  • e Hét: 11393
  • e Hónap: 54400
  • e Év: 269578
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.