Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 55 
Eldőlt, lesz-e idén fehér karácsony – Íme az előrejelz
  2018-12-15 16:30:09, szombat
 
 










ELDŐLT, LESZ-E IDÉN FEHÉR KARÁCSONY - ÍME AZ ELŐREJELZÉS!


Kíváncsi vagy fehér karácsonyunk lesz-e? Ugye te is szeretnéd, ha mesésen szép, fehér hótakaróba borulna a táj? Milyen meghitt lenne, ha az ablakból kinézve ez várna ránk...

Advent ideje jórészt a vásárlásról szól, de azért ez az időszak valójában a karácsonyi felkészülés, a várakozás, az ünnepnapok megtervezésének ideje. És ilyenkor gondolunk a legtöbbet arra, vajon fehér karácsonyunk lesz-e, ki lehet-e majd menni a gyerekkel hóembert építeni, fehér lepel borul-e a környékre szebbé, téve az ünnepet.

A hosszútávú időjárási előrejelzések persze, már ősztől foglalkoznak ezzel a kérdéssel, de ahogy közeledik a karácsony, egyre pontosabbá válnak az előrejelzések, és így, két héttel az ünnep előtt már jó eséllyel meg tudják mondani, vajon lesz-e havazás azokon a napokon.

A legfrissebb előrejelzések most azt mutatják, van esély a hóra, mégpedig 25-én. Azért a két hét még elég távoli, de a köpönyeg.hu 12 napos előrejelzése például havas esőt jelez 25-re. Természetesen nem kizárt, hogy ez még változik, de reméljük, inkább hóra, mint esőre.


A Köpönyeg.hu előrejelzése karácsonyig, december 14-én





Az Időkép szintén havas esőt mond arra a napra:


Az Időkép előrejelzése karácsonyig, december 14-én





Szóval egyelőre több esélyes a dolog, de nagyon úgy tűnik, az ország nagyobb részén inkább latyak lesz. Talán a magasabban fekvő területek lakói élvezhetik majd a friss, ropogós havat.














 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
A zseniális magyar, aki mégsem kapta meg a Nobel-díjat
  2018-02-11 23:00:44, vasárnap
 
 







A ZSENIÁLIS MAGYAR, AKI MÉGSEM KAPTA MEG A NOBEL-DÍJAT


Százhúsz éve, 1898. február 11-én született Budapesten Szilárd Leó, a múlt század egyik kiemelkedő magyar tudósa, aki kulcsszerepet játszott az atombomba létrehozásához vezető Manhattan-terv elindításában. A zseniális magyar tudós építette meg az első atommáglyát, aki a biofizika születésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett, és sci-fi írónak is kiváló volt.



Igazi idióta volt a matematikatanárom

Az 1898. február 11-én a Bajza u. 28. szám alatt jómódú középosztálybeli polgári család sarjaként megszületett világhírű magyar tudóst eredetileg Spitz Leó néven anyakönyvezték. Apja, Spitz Lajos tehetséges és sikeres mérnök volt. A család 1900 októberében vette fel a Szilárd nevet. Találékony elméje már kiskorában megnyilvánult: amikor testvére Béla fertőző betegséget kapott, és elkülönítették, távírókészüléket eszkábált össze, hogy tartani tudják egymással a kapcsolatot.







1908 és 1916 között a VI. kerületi Reáliskola tanulója volt. Iskoláival nem volt túl nagy szerencséje, saját bevallása szerint matematikatanára "igazi idióta volt". Felsőfokú tanulmányait a Műegyetemen kezdte meg,

ám nem sokkal később, 1917-ben besorozták az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregébe tüzérnek, ahonnan tisztképző iskolára vezényelték.


Szilárd Leó 18 éves korában





Sorozatos influenzája mentette meg a frontszolgálattól, sőt valószínűleg az életét is ennek köszönheti, mert az egysége, ahonnan betegsége miatt leszerelték szinte teljesen megsemmisült a harcokban.


Albert Eistein tanítványa, barátja és feltalálótársa

Az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaság, a kommün leverése után kialakult antiszemita hangulat miatt a berlini egyetemre ment,

ahol többek között Einstein, Schrödinger és Max von Laue tanítványa volt.

Doktori disszertációját ,,A fenomenológiai termodinamika kiterjesztése a fluktuációkra" címen kitüntetéssel védte meg 1922-ben.


Szilárd Leó diákigazolványa a berlini évek idejéből





1927-től egyetemi magántanár lett, habilitáló dolgozatát ,,Entrópiacsökkentés termodinamikai rendszerben intelligens lény hatására" címmel írta meg, értekezését - amelyet az információelmélet és a kibernetika korát megelőző előfutárának tekintenek -, Einstein és Laue is igen nagyra értékelte. A 20. századi elméleti fizika legnagyobb alakjával, Albert Einsteinnel, akivel még Berlinben, az egyetemista évei alatt barátkozott össze, több közös találmányt is jegyeztek.


Berlini egyetemi évei alatt ismerkedett meg és kötött barátságot Albert Einsteinnel





Ezekből az egyik a különösen érdekes forgóalkatrész nélküli hűtőszekrény volt. A hűtőfolyadékot áramoltató mágneses szivattyújuk elvét ma is alkalmazzák atomerőművekben. Németországot Hitler 1933. január 30-án történt hatalomátvétele után, az utolsó pillanatban hagyta el.


Hitler 1933. január 30-án történt hatalomra jutása után sok kiváló tudós, köztük Szilárd Leó is kénytelen volt elhagyni Németországot





Rövid bécsi tartózkodás után 1933 márciusában Angliában telepedett le.


Megérezte a lopakodva közeledő véres kataklizmát

Londonba érkezve hallott először a világhírű Nobel-díjas magfizikus, Ernest Rutherford következő szavairól: "Aki az atomenergia ipari méretű felszabadításáról beszél, az holdkóros."

Ez felkeltette Szilárd érdeklődését, és azonnal a téma tanulmányozásába fogott.

Visszaemlékezése szerint 1934-ben, séta közben, egy éppen színt váltó közlekedési lámpa láttán ötlött fel benne a láncreakció gondolata: ha találna egy elemet, amely a neutron hatására szétesik, és két neutront bocsát ki, akkor ebből az elemből elég sokat felhalmozva, láncszerű magreakciót lehetne előidézni.

Ernest Rutherford, Nobel-díjas brit atomfizikus





Be is nyújtotta szabadalmát, de titokban tartotta, és katonai jelentősége miatt az Admiralitásra ruházta. Angliában rendkívül aktív szakmai életet élt, Hans Bethe, a csillagok energiatermelésének fizikáját leíró Nobel-díjas magfizikus így emlékezett meg Szilárd Leóról:
Hans Bethe német-amerikai magfizikus


Hans Bethe német-amerikai magfizikus





,,Szilárd mindenütt feltűnt, ahol tudományos viták zajlottak, sokunknak úgy tűnt, hogy egyszerre akár több helyen is képes különös részecskék módjára materializálódni, majd újra eltűnni, hogy másutt, egészen váratlan helyen és időben újra felbukkanjon." Korát megelőző gondolkodó volt, aki felvetette az elektronmikroszkóp, a lineáris gyorsító és a ciklotron ötletét is, de ezeket nem publikálta, s így a dicsőség másoké lett.


Szilárd Leó 1938-ban emigrált az Egyesült Államokba, ahol 1943-ban kapta meg az amerikai állampolgárságot





1938 szeptemberében, a müncheni egyezmény idején egy előadáson vett részt az Egyesült Államokban,

és megérezve a közelgő kataklizmát, ott is maradt.

Néhány hónappal később értesült arról, hogy német tudósoknak sikerült az uránt neutronokkal bombázva végrehajtaniuk az első atomrombolást, azaz az általa megjósolt láncreakciót.


Szilárd megfogalmazta, Einstein pedig aláírta

Szilárd és magyar emigráns tudóstársai, Wigner Jenő, illetve Teller Ede azonnal levelet fogalmaztak Franklin D. Roosevelt elnöknek, a dokumentumot a világtekintélynek számító Albert Einstein írta alá. A tudósok arra figyelmeztették az elnököt, hogy a nácik immár megépíthetik az atombombát, és ezt megelőzendően sürgették, hogy az Egyesült Államok is kezdje el az ilyen irányú kísérleteket.


Einstein és Szilárd megírják Roosevelt elnöknek címzett levelüket





A levél hatására Roosevelt 1939 októberében bizottságot hívott össze a dokumentumban tett felvetés alapos megvizsgálására.

Az 1939. október 21-re összehívott úgynevezett Uranium Committee (,,Uránbizottság") első találkozóján Szilárd, Teller és Wigner, valamint Fred Loomis Mohler, Alexander Sachs, továbbá Richard Brooke Roberts vettek részt.


Két másik világhírű magyar, Teller Ede (a képen balra) és Wigner Jenő Nobel-díjas magfizikus





Megkérdezték tőlük, konkrétan milyen kutatásokat kellene végezni az atombomba előállításához. A tudósok közölték, hogy első lépésként 4 tonna grafitra és 50 tonna urán-oxidra volt szükségük, mert ezt akarták felhasználni az elnyelődés mértékének megmérésére.


Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök





Végül is ez, a történelembe csak Einstein-Szilárd levélként bevonult dokumentum vezetett el lépésről lépésre az 1942-ben elindított Manhattan-tervhez, az atombomba kifejlesztéséhez.


Hitler kémjének nevezte a korlátolt ostoba tábornok

Szilárd nehezen viselte a katonai vezetés paranoiás titkolózását, mivel még a tudóstársaikkal sem beszélhettek munkájukról.

Úgy vélte, hogy ez a beteges titkolózás lassítja a kutatómunkát,

közbenjárására ezt a fajta értelmetlen tiltást aztán fel is oldották. A Manhattan-tervben Szilárd és az olasz Enrico Fermi a láncreakció szabályozását kapta feladatul, és 1942-ben Chicagóban megépítették a világ első működőképes atomreaktorát.


Norman Hilberry és Szilárd Leó az első működőképes atomreaktor épülete előtt Chicagóban





Ezt a szabadalmukat később az Egyesült Államok jelképes áron, 1 dollárért vette meg.

Szilárd Leó pontosan tudta, milyen nagyszerű ám egyben szörnyű eszközt adott az emberiség kezébe.

Aggályait 1945 júniusában Harry Truman elnöknek címzett memorandumban fejtette ki: "A bomba bevetése Japán ellen hatásos lehet, de semmivel sem igazolható" - írta többek között.


Enrico Fermi, aki Szilárddal együtt az első működő atomreaktor konstruktőre volt





A dokumentum azonban soha nem került Truman elnök asztalára,

és Szilárd 1945. augusztus 6-a, a hirosimai atomtámadás után végleg elfordult a nukleáris fizikától. Ez a döntése csak részben volt önkéntes: a Manhattan-tervért felelős Leslie Groves dandártábornok, aki mélységes ellenérzéseket táplált a nyughatatlan és általa idegen ügynöknek tartott magyar tudós iránt, elérte kizárását a munkából.


Robert Oppenheimer (a képen középen civil ruhában és kalapban) a Manhattan-terv katonai parancsnoka, Leslie Groves dandártábornok társaságában az első sikeresen felrobbantott amerikai kísérleti atombomba, a Trinity keltette kráterben





Groves egyenesen azt javasolta a Roosevelt adminisztráció hadügyminiszterének, Henry Stimsonnak, hogy internáltassa Szilárdot, mint ,,veszélyes ellenséget".


Egy jelentés Szilárd Leó titkos megfigyeléséről





Stimson elutasította Groves dandártábornok képtelen javaslatát,

aki ezután az FBI-nál kilincselt Szilárd lejáratására,

sajátos logikával azt állítva a zsidó származású magyar tudósról, hogy ,,Hitler kémje." Szilárd Leót Groves intrikái miatt sok zaklatás érte, ezért csömörlött meg végleg az atomfizikától.


Ha még egy háború lesz, soha többé nem fogok borotválkozni

Szilárd ezután a molekuláris biológiával kezdett el behatóan foglalkozni, a memóriát és az öregedést tanulmányozta, őt tekintik a biofizika egyik atyjának. A Pugwash-mozgalom élén állva küzdött az atomenergia békés célú felhasználásáért, és még Moszkvába is többször ellátogatott.


A Nagaszakira 1945. augusztus 9-én ledobott atombomba gombafelhője. Szilárd Leó élesen elítélte az atomfegyver bevetését





1959 októbere és 1961 októbere között tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió első emberével, Nyikita Szergejevics Hruscsovval,

az SZKP első titkárával, akinél a berlini válság idején (amikor egyetlen éjszaka alatt felépítették a várost kettéválasztó falat) magánkihallgatáson járt. Szilárd megtudta, hogy Hruscsov nagyon szereti a borotvákat, ezért egy borotvát vitt neki ajándékba.


Szilárd Leónak köszönhető a forró drót létrehozása a Fehér Ház és a Kreml között





Hruscsov elragadtatással szemlélte az ajándékot, ekkor Szilárd a következőket mondta neki:

De van egy kis probléma: a tartalékpengék. Megígérhetem, hogy amíg nem lesz háború, ellátjuk önt tartalékpengékkel."

Hruscsov mosolyogva így válaszolt: ,,Ha még egy háború lesz, soha többé nem fogok borotválkozni." Szilárd javaslatot tett egy ,,Moszkva-Washington forródrót" felállítására, amely megkönnyítené vészhelyzetben is a kommunikációt a szuperhatalmak vezetői között.


Hruscsov és Eisenhower





Az ő kezdeményezésére valósult meg 1962-ben a Fehér Ház és a Kreml közötti közvetlen kapcsolat, a híres ,,forródrót."

Ebben az évben az atomenergia békés felhasználásáért folytatott munkásságáért elnyerte a Washingtoni Tudományos Akadémia ,,Atommal a békéért" (Atoms for Peace Award) díját.


Saját magát kezelte ki a rákból

A sokoldalú magyar tudós írónak is kiváló volt, a szakmunkák mellett társadalmi kérdésekkel foglalkozó értekezések, szatirikus munkák és sci-fi novellák is kikerültek a tollából. Irodalmi, szépírói munkásságáért 1961-ben a Humán Irodalomtudományok tiszteletbeli doktorává avatták a Brandeis Egyetemen.


Szilárd Leó biofizikusként és irodalmárként is kiválónak bizonyult





1953-ban rákot diagnosztizáltak nála, és orvosai lemondtak a tudós életéről.

Ő azonban egy saját elképzelései szerint kidolgozott sugárterápiának vetette alá magát. Asszisztense ezt írta erről a nehéz időszakról: "Rettenetes látványt nyújtott. Bőre teljesen elszürkült, rendkívül lefogyott, arcáról szinte fürtökben lógott a bőr. Úgy látszott, hogy mégis kezelőorvosainak volt igazuk."


Saját magát kúrálta ki a rákból





Szilárd azonban felgyógyult, és még tíz évet élt.

Amikor 1964. május 30-án szívrohamban elhunyt, a boncolás a rákbetegségnek még a nyomát sem mutatta ki szervezetében. Hamvainak egy részét végakaratának megfelelően léggömbön szélnek eresztették, egy részük Amerikában, egy részük pedig a Kerepesi úti temetőben nyugszik.


Többszörösen is megérdemelte volna a Nobel-díjat

A Nobel-díjat, noha többszörösen is rászolgált volna, nem kapta meg. Rokonszenves és szellemes ember volt, amikor egyszer arról faggatták: minek tulajdonítja, hogy a múlt század természettudományi fejlődésében egy ilyen kis nemzet fiai ilyen kiemelkedő szerepet játszottak,

a kérdést azzal ütötte el: a magyarok más égitestről származó, különösen fejlett civilizációból érkeztek a Földre.


Szilárd Leó élete végéig magyar érzelmű tudós maradt.





Nem volt "igazi" tudós, nem bújta folyton a könyveit, szívesen járt társaságba, szerette az életet.

Világszemléletére jellemző, hogy kávéját szaharinnal itta, de a tetejére mindig egész halom tejszínhabot halmozott. Egyszer azt mondta: "Gyermekkoromban két dolog érdekelt: a fizika és a politika. Valószínűleg politikai tájékozottságomnak köszönhetem, hogy életben maradtam, s a fizikának, hogy érdekes az életem." Szilárd Leó, hazánk egyik legkiemelkedőbb tudósának emlékét többek között egy róla elnevezett kráter viseli a Holdon .


Link








Szilárd Leó sírja - Budapest Kerepesi temető






 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Amikről máshol nem beszélnek
  2018-02-07 19:00:18, szerda
 
 







AMIKRŐL MÁSHOL NEM BESZÉLNEK


Baj van: elkezdett lassulni a Föld forgása, méghozzá nem kis mértékben!


A nagy időjárási rendszerek és a légköri szelek elegendő erővel rendelkeznek ahhoz, hogy akár ezredmásodpercekkel befolyásolják a forgás sebességét évszakonként.

Több olyan aggasztó hatás látott napvilágot, mely képes a Föld forgását alig néhány száz, vagy ezer év alatt drasztikus mértékig lelassítani.

A Föld forgásáról már többször írtunk. Ez befolyásolja nem csak az éjszakákat és a nappalokat, hanem azt, hogy miként alakulnak az évszakok, és milyen meleg van a bolygón.

Az összes áramlatért, a felhőrendszerekért, és az óceánok vizének keveredéséért is felelős, gyakorlatilag mindennel összefügg.

Ha bármilyen okból lassulni kezdene, vagy leállna a forgás, az egészen biztos, hogy nagyon súlyos, és igen látványos hatásokat idézne elő a bolygón, melyet mi emberek tapasztalnánk meg legelőször.

Új tanulmányok eredményei szerint a Föld forgásának módosulása sokkal hamarabb végbemehet, mint azt korábban gondolták. Méghozzá olyan tényezők révén, melyek drasztikusan ráhathatnak erre az egész jelenségre.

A Föld forgása egyébként folyamatosan lassult az elmúlt évmilliók alatt, mióta kialakult a bolygó.

Hogy ez a lassulás mennyire volt számottevő azt nem tudni, nem rendelkezünk erre vonatkozóan pontos adatokkal, de egyes becslések szerint az ősi földön, 2-3 milliárd évvel ezelőtt még csak 10-11 órás nappalok léteztek.

Azóta viszont a gyorsulás üteme egyre nagyobb mértékben nő. Az atomóráknál június 30 és december 31 között közel egy másodpercet (0,9 sec) szoktak hozzáadni a földi időhöz, ami elsőre nem tűnik soknak, de ha kivetítjük a jövőre, az igen tetemes mennyiséget ad ki.

Rengeteg minden befolyásolhatja a Föld forgását. A napszakok alakulása, a szelek, a bolygón dúló tájfunok, de még a földrengések is.

Nemrégiben azt is kiszámolták, hogy hogy a Japánra lesújtó kilences erősségű földrengés 1,8 milliomod másodperccel tolta ki a naptári év hosszát. Ez persze megint nem tűnik nagy értéknek, de ne feledjük, sok, naponta tucatnyi hasonló jelenség van szerte a világban, és ezek hatásai összeadódnak.

Nemrégiben egy átfogó kutatás keretében kiszámolták, a régi modellek, leírások és feljegyzések alapján, mennyit változott a Földünk forgási sebessége az elmúlt évszázadokban.

Arra jutottak, hogy a Föld forgása azóta jelentősen, több másodpercet is lassult, így előre vetítve arra jutottak, hogy az elkövetkező 100-200 évben elképzelhető, hogy még drasztikusabb lassulás várható.

Persze ettől még nem kell azonnal 25-26 órás nappalok miatt aggódnunk, bár vannak akik ennek örülnének, de a Föld életkorához mérten viszonylag rövid idő alatt el fog jönni az a pont, amikor már jóval több órából fog állni egy nap, mint jelenleg.


Amennyiben érdekesnek találtad az itt közzétett információkat, kérjük terjeszd a cikket, juttasd el másokhoz is. Köszönjük!


Link













 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Képformátumok, mindenkinek
  2015-01-13 17:00:13, kedd
 
 







KÉPFORMÁTUMOK, MINDENKINEK


Ez a leírás informatikában kevésbé jártas olvasóknak készült a digitális képformátumokról, ezért helyenként - az érthetőség kedvéért - nem a szakszerű kifejezéseket fogom használni.

- Gizike, mentse le inkább jépégébe, úgy küldje nekem, tudja a béempé nagyon nagy helyet foglal, és betelik a mélboxom.
- Nekáromkoggyon már Józsi! Tudja, hogy nem szeretem.


Időnként hasonló párbeszédeknek lehetünk fültanúi, netán részesei. A régi szép időkben, mikor még az MS-DOS volt a menő (vagy inkább az egyetlen lehetőség), mindenki tudta, hogy mi a különbség a képformátumok között. Legalábbis akinek voltak ún. "digitalizált" képei, az biztos tudta. A digitális médiák nem igazán voltak elterjedve akkoriban, még az mpeg kódolás is gyerekcipőben volt.

Manapság ez nem egészen így van, a média és az informatika összefonódott. Már rég messze kerültünk attól a korszaktól, amikor minden CD-ROM meghajtóval szerelt gépre nagy betűkkel azt írták: multimédiás.



Készítsünk képeket!





De nézzük csak, miből is áll egy digitális kép...

A számítógép képpontok (pixelek) formájában tárolja a képeket. Rengeteg - megfelelően kicsi - képpontot a szemünk egy összefüggő formának lát (1. ábra). Minden képpont másmilyen színű lehet. Persze a színek száma függ a képformátumtól, sőt, a hőskorban a monitortól ill. a grafikus kártyától is függött. Hihetetlen manapság, de létezett olyan videokártya is, mely egyszerre csak 4 színt, és maximum 640x200-as felbontást kezelt (CGA). Valamint a DOS-os korszakban az sem volt természetes, ha egy monitor színes volt (többnyire fekete-fehér monitorok léteztek, a hasonló képességekkel bíró TV-k mintájára).

De a pixelekkel még mindig nem jutottunk el a legelemibb összetevőhöz. Mindegyik képpont, további 3 kisebb pontból áll össze, az egyik adja a vörös színösszetevőt, a másik a zöldet, a harmadik pedig a kéket. Tudom, hihetetlenül hangzik, de ebből a három színből - szinte - bármilyen színt ki lehet keverni (így működnek a színes monitorok és tv-k). A három összetevő angol nyelvű rövidítéséből kialakítva már el is érkeztünk az RGB színkeveréshez. Ez egy ún. additív színkeverési mód, vagyis minél több mennyiséget keverünk a 3 színből össze, annál világosabb lesz az eredményül kapott szín. Ha mindhárom pont maximum (255) intenzitással világít, fehéret kapunk. Ha minimum (0) intenzitással, feketét. Ha festékeket keverünk, akkor éppen ellenkező színkeverést használunk, amit szubtraktívnak nevezünk. Ismerős az általános iskolai rajzóráról? :) Utóbbit használják például a nyomtatásban, de akár a festők is.



Additív (RGB) és szubtraktív (CMY) színkeverési mód.








A fenti okfejtésből világossá válik, hogy általában egy digitális kép egy képpontja 3 bájtból (vagyis 24 bitből) áll. Általában, mert léteznek egyéb formátumok is, de mi most maradjunk a hagyományos, 24 bites (vagy más néven truecolor) megjelenítési/tárolás módnál. A JPEG képek (hacsak nem szürkeárnyalatosként lettek elmentve), - mely az interneten a legelterjedtebb képformátum - mind ezt a módot használják.

Számoljunk kicsit. 1 bájt piros, 1 bájt zöld és 1 bájt kék, szorozva a kép méretével képpontokban kifejezve. Tegyük fel, hogy képünk jelen esetben 2 megapixeles, mely már nagyon kicsinek számít a jelenkor digitális fényképezőihez mérve. 1600x1200 pixel közelítőleg 2 megapixel, és ez épp megfelel egy szabványos képfelbontásnak. Ha mindezt összeszorozzuk (1600x1200x3), kapunk 5,7 MB adatot. Ez nem kevés, 4 megabites internet kapcsolattal kb. 12mp letölteni, és ez még csak egy darab kép, ráadásul manapság már kicsinek mondható felbontással. Képzeljük el, hogy barátainkkal meg akarjuk osztani a nyaralásunkon készült több száz képet. Egy lassabb (mondjuk 1 megabites, netán betárcsázós "és mit eszik?") internettel rendelkező haver megőszül, mire végignézi. Arról nem is beszélve, hogy ily módon 100 kép tárolásához 600MB tárhely kell, ennyi pedig még ma sem számít kevésnek. És ha 8 megapixeles képeket veszünk alapul, akkor mindezen számokat megszorozhatjuk néggyel...
Mindehhez hozzájön az is, hogy egyre elterjedtebb a mobil internet, mely ismérve, hogy nagyon lassú, és általában erősen korlátozott a forgalmazható adatmennyiség. Barátunk biztos nem örülne, ha már egy képünkkel betelne a havi adatforgalmi kvótája (aztán mi sem örülnénk a szavainak).



Az LCD monitor fizikai felépítése. Ez látjuk, ha felnagyítjuk a monitor kijelzőjét.





Na de mi a megoldás?

A megoldás valamilyen tömörített képformátum használata. Rengeteg képformátum létezik, melyeket általában a kép kiterjesztése jelez is felénk. Nézzük végig ezeket, a formátumokat. Csak az átlagember számára jelentősebbeket fogom felsorolni, ezért senki se reklamáljon, hogy mi a helyzet mondjuk a TGA-val. De kezdjük először a tömörítetlen képformátumokkal.

Tömörítetlen formátumok

BMP
A BMP kiterjesztés Windows Bitmap formátumot jelent, mely tömörítetlen (létezik tömörített változata is, de nem használják). Tehát ha ebben mentjük el a képeket, akkor kerülünk szembe a fentebb ecsetelt helyzettel. Soha ne használjuk, nem érdemes! Feleslegesen foglalunk a képpel nagy tárhelyet, és csak bosszúságot okozunk vele másoknak, de hosszú távon akár maguknak is.

RAW
A legtöbb minőségi fényképezőgépnek van olyan módja, mely ilyen RAW (nyers) formátumban menti le a képeket. Erre azért van szükség, mert a másik - a fényképezésben általánosan elterjedt formátum -, a JPG veszteségesen tárolja a képeket. Hogy mit is jelent ez, majd később kitérek rá. A RAW formátummal sem érdemes foglalkozni, hiszen - mivel mindegyik gyártó máshogy specifikálta, nem egy általános szabványról van szó, ezért csak speciális célszoftverekkel lehet megnyitni ezeket a képeket. Ráadásul a képek ilyen formában való tárolásához, hatalmas tárhely szükséges (még rengeteg egyéb információt tárol a fent említett RGB színeken kívül).

Veszteségmentes, tömörített formátumok

Ezeknek az előnye az, hogy - mint a nevük is mutatja - tömörítve tárolják a képpontokat, vagyis jó esetben sokkal kisebbek lesznek fizikailag a képek az adattárolón. Ugyanakkor megtartják a képek minőségét, vagyis a képpontok nem változnak az eredeti képhez képest.

TIF (TIFF)
Eredetileg a scanner gyártók megegyezésével született, közösen specifikált képformátum. Scannelésen kívül egy átlagember nemigen találkozik ezzel a formátummal. Annyit érdemes róla megjegyezni, hogy ha veszteségmentesen akarunk scannelni, és nincs PNG formátum (erről később), akkor ebbe mentsük a képeket. A képnéző programok szinte 100%-a képes megnyitni ezt a formátumot, és némelyik program a tömörítés algoritmusát is engedi kiválasztani (az LZW a legjobb).



Látkép a Magas Tátrában. Itt érdemes fotózni. Katt a teljes képért
A lent látható kép nagyjából 2 megapixeles (1600x1200 pixel). BMP-ben 7501 KB, TIFF-ben (LZW tömörítéssel) 2886 KB, PNG-ben (max. tömörítés) 2524 KB, GIF-ben 936 KB, és végezetül JPG-ben (95-ös minőség) 606 KB.





GIF
Ez is veszteségmentes, hátránya, hogy csak maximum 256 különböző színt képes tárolni egy képben, ezért manapság főleg rajzfilmszerű megjelenítésre használják. A maximum megjeleníthető színek számából következik, hogy csak abban az esetben lesz veszteségmentes, ha a használt színek száma nem több 256-nál. Az internet hőskorában ez volt a fő képtárolási mód a weblapokon, hiszen egy képponthoz csak egy bájtra van szükség (RGB-nél ugye háromra). Hozzátartozik az is, hogy akkoriban a monitorok felbontása és minősége is jelentősen rosszabb volt, ezért ez a formátum is megfelelt az igényeknek. A GIF még manapság is ideális lehet egy olyan kép tárolásához, ami max. 256 színt tartalmaz (pl.: szürkeárnyalatos). Érdekessége még, hogy támogatja az animációt, vagyis ugyanaz a fájl több, egymást követő képet (ún. frame-t) tartalmazhat. Ha az interneten látunk egy kisebb méretű animációt, filmrészletet, mely nagyon szemcsés, valószínűleg GIF formátumban töltötték fel a weboldalra. Figyelem! Amennyiben egy fényképet (vagy egy 16,7 millió színt tartalmazó bármilyen képet) konvertálunk GIF-re, az eredmény veszteséges lesz. A veszteség viszont nem a tömörítés, hanem a konvertálás közben lép fel. Minden képnéző szoftver ismeri a formátumot.

PNG
Az eddigi legfiatalabb formátum, mely évekkel ezelőtt azért jött létre, hogy megtörje a GIF dominanciáját (ennek főleg anyagi okai voltak). Manapság az egyik legelterjedtebb formátum a JPG mellett. Előnye, hogy ez is veszteségmentes, és viszonylag jó tömörítési hatásfokkal dolgozik. Azoknak, akik veszteségmentesen szeretnék tárolni a képeiket, mindenképpen ezt a formátumot ajánlom (kivéve a profi fotósok, ők maradjanak a RAW-nál :). Természetesen felesleges, egy már előzőleg veszteséges formátumba elmentett fotót átkonvertálni ebbe, mert nem lesz jobb a minősége. Ami egyszer elveszett, már nem lehet visszahozni. De, ne ezt a formátumot használjuk arra, hogy kidekoráljuk a cikkünket, mert sokkal nagyobbak a képek, mint a veszteséges tömörített formátumokban. Viszont tökéletes lehet olyan screenshotok tárolására, melyek nem tartalmaznak képeket (pl. egy felhasználói szoftver felülete). Némelyik képkonvertáló engedi, hogy állítsuk a tömörítés hatásfokát 1-9-ig (mint a ZIP-nél), mely természetesen - veszteségmentes lévén - nem befolyásolja a minőséget.



JPEG tömörítés, 10-es, 50-es és 90-es minőséggel. Katt a teljes képért.





Veszteséges, tömörített formátum

JPG (JPEG)
Konkrétan csak erről az egyről fogok beszélni, hiszen ez a legelterjedtebb, más veszteséges formátum nem is igen fordul elő (nem azt jelenti, hogy nem létezik).
Miért veszteséges? Ahhoz, hogy a tömörítés hatásfoka minél jobb legyen, a tömörítő algoritmus bizonyos pixelek színét megváltoztatja. Fontos, hogy az eredeti szín elveszik, mikor kitömörítjük (megnézzük) a képet, már a változtatott színeket kapjuk vissza. Persze jó esetben ez észrevehetetlen. A tömörített kép minősége a tömörítés hatásfokától függ. Minél jobb hatásfokot szeretnénk, annál több pixelnek változik meg egyre jelentősebb mértékben a színe. Ez az eljárás arra épül, hogy az emberi szem nem képes megkülönböztetni minden egyes pixelt, és a kis változásokat sem veszi észre. A zenetárolásban elterjedt MPEG (MP3) formátum is ugyanígy működik. Módosítja a hanghullámot a jobb tömörítési hatásfok érdekében, melyet jó esetben - a tömörítés hatásfokától függően - ugyancsak nem hallunk meg.
A JPG kép minőségét 1 és 100 között állíthatjuk a kép mentése/konverziója esetén (ez alól is van kivétel, pl. a Windows Paint nem kérdez rá a minőségre, nagyjából 95-98-as minőséggel dolgozhat). Tapasztalatom szerint a 95-ös minőségnél a legtöbb ember már nem vesz észre minőségromlást. De a legjobb, ha mindenki saját maga kikísérletezi a megfelelő minőséget. Van, aki nem mentene el semmit 100 alatt. A képméret-minőség összefüggése fordítottan arányos. Egy 90-es minőségű kép mérete, hatoda-nyolcada lehet a tömörítetlen változatnak (BMP), de egy 10-es minőségű akár a 100-ad része is lehet, persze borzalmas minőséggel.
Ezt a formátumot minden képnéző ismeri, és ezt érdemes használni, ha fotókat küldünk ismerősnek, netán feltöltünk egy képet az internetre. Sőt, fontos megjegyeznem, hogy a Windows XP-ben található Paint már képes ebben a formátumban menteni a képeket. Remélem mindenki érti a célzást...

Ne pazaroljuk feleslegesen a sávszélességet, gondoljunk a kis sávszélességgel rendelkező emberekre is (betárcsázós és mobil)!

Összefoglalom:

1. BMP-t soha ne használjunk (legfeljebb köztes formátumnak), mivel túlságosan és feleslegesen nagy méretű
2. vonalas ábráknál (pl. táblázat, szöveg, grafikon) PNG, esetleg GIF ajánlott (veszteségmentes, és a jpg-vel szemben nem "maszatolja" szét a vonalakat)
3. fotóknál elsősorban JPG ajánlott, 90-95 körüli minőséget érdemes használni

Mindenki mondja utánam hangosan:

Soha többet nem fogok képet BMP formátumban feltölteni! Soha többet nem fogok képet BMP formátumban feltölteni! Soha többet nem fogok képet BMP formátumban feltölteni! Soha többet nem fogok ...







 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Hogy mennyire is változunk
  2014-12-19 21:30:18, péntek
 
 




HOGY MENNYIRE IS VÁLTOZUNK


A világ népessége
Kormányzat és gazdaság
Társadalom és média
Környezet
Élelem
Víz
Energia
Egészség







... és mindez egy fantasztikus Linken


Woldometers - Világadatok // Érdekes adatok a világunkról







Link





















 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
TudnodKell!
  2014-05-07 22:45:06, szerda
 
 








TUDNOD KELL! A mai civilizáció egy régebbi ismétlődése???
2013.11.24.


A történelem ciklikusan váltakozik. A felhőkarcolókkal tűzdelt mega-városok nem új keletűek. Sok millió évvel ezelőtt, jóval a dinók előtt is volt nem egy ilyen világ mint a mai.

Az Oroszország Hangja és más források arról számoltak be, hogy 300 millió éves alumínium gép darabját találták meg Vlagyivosztokban. Szakértők azt mondják, a talált fogaslécet gyártották, nem természeti erők műve.

Zamanskaya szerint, egy Vlagyivosztoki illetőségű férfi egy hideg téli estén bukkant a fogasléc formájú fémre, ami egy széndarabból állt ki, amivel éppen az otthonát akarta fűteni. A felfedezése megbabonázta, és mint felelős polgár úgy döntött, hogy segítséget kér a Primorye régióban élő tudósoktól. Miután vezető szakértők megvizsgálták a fémtárgyat, a férfi megdöbbent, mikor megtudta felfedezésének feltételezett korát. A fémdarab feltehetően 300 millió éves, amire még a kutatók is csak azt tudták mondani, hogy valószínűleg nem természeti erők hozták létre, hanem azt valaki legyártotta. Az, hogy kik használhattak alumínium fogaskereket még az idők hajnalán, továbbra is megválaszolatlan kérdés.
A lelet nagyon hasonlít egy fogazott fémlécre, melyet mesterségesen hoztak létre. Olyan, mint a mikroszkópoknál használt fogasléc, illetve különböző műszaki és elektronikai eszközökben használatos alkatrész, mondja az író Natalia Ostrowski a KP UA Daily munkatársa.

Napjainkban viszonylag gyakori, hogy furcsa tárgyak kerülnek elő ásványi anyagokból. Az első ilyesfajta felfedezés még 1851-ből való, mikor Massachusetts-i bányászok találtak egy cink-ezüst, díszített vázát egy kibányászott kődarabban, melynek korát egészen a kambriumi időkre datálták, ami körülbelül 500 millió évet jelent. Hatvanegy évvel később amerikai tudósok Oklahomában egy vasedényt találtak, ami egy széndarabba volt ágyazódva, és ami 312 millió évesnek bizonyult. Aztán 1974-ben egy romániai homokkő bányában egy alumínium szerkezet részét találták meg, melynek eredete ismeretlen volt. Egy kalapácsra vagy egy Apolló űrhajókon használt lábtámaszra hasonlított, a darab korát a Júra korzsakra tették, melyet ember akkor nem készíthetett. Mindezek a felfedezések nemcsak, hogy tanácstalanná teszik a tudósokat, de aláássák a modern tudomány legalapvetőbb tanításait is.

A fémdarab, amit nemrég Vlagyivosztokban találtak egy újabb tény, ami zavarba ejti a tudósokat. A széndarab, amiből a tárgy előkerült a Chernogorodskiy bányából, Khakasia régióból került Primorye-be. Tudva, hogy a szénkészletek ebben a régióban körülbelül 300 millió évesek, orosz szakértők csak arra tudnak következtetni, hogy a tárgy csak a szén képződése előtt kerülhetett oda.







Egy másik kérdés, ami nagyon érdekli a tudósokat, hogy az alumínium ötvözet vajon földi eredetű-e? Meteoritok tanulmányozása alapján ismert, hogy létezik a földön kívüli eredetű alumínium-26, mely ezt követően magnézium-26-tá bomlik le. A 2%-os magnézium tartalom talán jelentheti, hogy a darab a földön kívülről érkezett. De lehet bizonyíték korábban a Földön létező ismeretlen civilizációk létezésére is. Mindenesetre további vizsgálatok szükségesek ezen feltevések megerősítésére.
Az első vizsgálatokat Oroszországban végezte az anomália kutató és biológus Valerij Brier, aki az alumíniumból vett mikroszkópikus méretű mintákat tanulmányozta. Valery Brier röntgendiffrakciós elemzésnek vetette alá a fémet. Ez azt mutatta, hogy nagy tisztaságú alumíniumról van szó, melynek mindössze 2-4% százalékos a magnézium tartalma. A Szentpétervári Magfizikai Intézet főmunkatársa Igor Okunev is megerősítette a lelet korát.

Egy Cape Nazimova közeli orosz szigeten végzett tengerfenék alatti 9 méter mélyen történt szikla minta fúrásakor egy furcsa fémötvözet került felszínre, melyet a történelem előtti korban a homokkő tartósított, korát 240 millió évesre tették. A különleges ötvözet drabjai szokatlan összetételűek voltak, és nem tett túl jót a fúrógépnek sem. Az ötvözetek egyértelműen mesterségesek voltak, amit csak intelligens lények hozhattak létre, mondta Brier.

Nem olyan régen szintén Oroszországban találtak egy mechanikus szerkezetet, mely vulkáni kőzetből került elő, korát 400 millió évre becsülik.







Megállapítást nyert, hogy a Kamcsatka-félszigeten, 150 mérföldre Tigil falutól a Szentpétervári Egyetem régészei furcsa kövületeket találtak. A leletek megbízhatóságát igazolták. Yuri Golubev régész szerint elcsodálkoztak azon, hogy a szakértők szerint ezek egy valamiféle gép alkatrészei.
A legősibb vázát 1851-ben Massachusetts-ben egy kőbányában történt robbantás eredményeként fedezték fel. Ez egy ezüst-cink váza, melyen szőlőre hasonlító díszítés látható. A váza életkorát 534 millió évesnek találták, ahogy a sziklát is, amiből előkerült.
Egy másik furcsa lelet amit egy darab szénben találtak, egy fém edény, ahogy az alábbi képen is látható. 1912-ben Oklahomában került elő, korát 312 millió évre becsülik.







Romániában 1974-ben, egy homokkő bányában nem kevesebb mint 1 millió éves alumínium alkatrészt találtak, ami egy kalapácsra vagy a "Viking" és az "Apollo" űrhajókon található lábtámaszra hasonlít.







- Az emberi faj rejtélyes eredete c. könyv olyan bizonyítékokat tár elénk, amelyek alátámasztják azt, hogy a jelenleg ismert darwini elképzelés nem helyes. Michael A. Cremo ismeretterjesztő előadása könyvének anyagából. Az emberi faj rejtélyes eredete című könyv 1997 novemberében jelent meg magyar nyelven, s gyors egymásutánban még kétszer került kiadásra.

- Ebben az időben Michael A. Cremo hazánkban járt, s nyilvános előadásokon, egy vitafórumon, televízió és rádióműsorokban, valamint a sajtó képviselői számára adott interjúkban mutatta be kutatómunkája eredményét. Az alábbiakban nyilvános, diavetítéses előadásának rövidített formáját közöljük.

Nagy tisztelettel adózom Charles Darwin és korai követői előtt, hiszen hasonló helyzetben voltak, mint amilyenben én vagyok most, és azt hiszem, nagyon nagy bátorságra volt szükségük, hogy megtegyék azt, amit tettek.

A darwinizmus alapvető tétele az, hogy a hozzánk hasonló emberi lények primitívebb elődökből fejlődtek ki. Először a mai majmok és emberszabású majmok ősei léteztek, utána az ember elődei, a majomemberek illetve ősemberek, végül pedig a hozzánk hasonló emberi lények. Az emberi faj eredetével kapcsolatos kérdésekre azonban másféle válaszok is vannak. Amikor az emberek a darwini elmélettel szemben álló véleményeket hallanak, általában azt gondolják, hogy ezek biztosan a Bibliából származnak.

Engem az inspirált a kutatásra, hogy huszonöt éven keresztül tanulmányoztam India ősi írásait. Ezek az ősi szanszkrit írások többek között arról számolnak be, hogy a hozzánk hasonló emberi lények rendkívül hosszú időn keresztül éltek együtt majomemberszerű élőlényekkel. Más szóval, a majomemberek elképzelése nem egy új dolog − ezek az ősi írások is hasonló élőlényekről beszélnek. Nagyon érdekesnek találtam ezt, s azon tűnődtem, vajon létezik-e valamiféle kézzelfogható bizonyíték, amivel ez alátámasztható lenne.

Egyesekben persze felvetődhet az, hogy megfelelő dolog-e tudományos kutatómunkát végezni ősi könyvekből származó elgondolások alapján. De ha szigorúan tudományos szempontból nézzük, teljesen mindegy, honnan származik egy elképzelés: jöhet a saját elménkből, egy ősi könyvből, egy barátunktól − a lényeg az, hogy van-e olyan bizonyíték, amely alátámasztja az elméletet. Nyolc éven keresztül teljes körű régészettörténeti kutatómunkát végeztem.

Általában azt halljuk, hogy az összes valaha felfedezett bizonyíték az emberi evolúció bevett elméletét támasztja alá. Az alaptörténet úgy szól, hogy körülbelül kétmilliárd éve kezdődött el az élet a bolygón, s úgy ötvenmillió éve jelentek meg a legelső majmok és emberszabású majmok. Mintegy 4-5 millió évvel ezelőtt jelentek meg az első ősemberek, az Australopithecusok, körülbelül száz, vagy kétszázezer évvel ezelőtt pedig a legelső modern típusú emberi lények. És általában azt halljuk, hogy az összes felfedezett bizonyíték ezt a bevett forgatókönyvet támasztja alá.

Nyolcéves kutatómunkám alatt azonban arra a felfedezésre jutottam, hogy az utóbbi százötven évben a régészek és az antropológusok hatalmas mennyiségű olyan bizonyítékot fedeztek fel, amelyek azt támasztják alá, hogy e hosszú idő szinte teljes tartamán keresztül olyan emberi lények, amilyenek mi is vagyunk, ugyancsak léteztek a bolygón. Ezeket a leleteket szakavatott régészek, geológusok és paleontológusok fedezték fel, tudományos folyóiratokban számoltak be róluk, és tudományos konferenciákon vitatták meg őket. De azt találjuk, hogy e leletanyag teljes egészében hiányzik a mai kézikönyvekből. Miért van ez? Erről a Tiltott régészet című könyvemben beszélek, amelyben több száz olyan esetet mutattam be, amelyek azt bizonyítják, hogy sok millió évvel ezelőtt is léteztek emberi lények.

A könyv nagy figyelmet keltett a tudományos világban. És nem csupán negatív reakciókat váltott ki, pozitív visszajelzések is vannak. Például az egyik tudománytörténeti folyóiratban, a könyv egyik precenziójában az állt, hogy előttem még senki nem pillantott bele ilyen mélyen a régészet történetébe. A világ számos egyetemén, régészeti tanszékén is beszéltem, s számos régészeti konferencián tartottam előadásokat. Mindig azt hangsúlyozom, hogy legalább tudniuk kell az összes olyan bizonyítékról, ami tanulmányaikhoz, kutatási területükhöz tartozik. Azt mondom nekik: ,,Bármit is szeretnétek kezdeni ezekkel a bizonyítékokkal, az a ti dolgotok, de legalább tudatában kell lennetek minden létező leletnek. Talán úgy ítélitek meg, hogy a bizonyítékok egy része elfogadható, egy másik része viszont nem, de legalább tudnotok kell róla, hogy léteznek."

Miért hiányzik annyi lelet a mai szakkönyvekből? Ennek az oka egy olyan folyamat, amit én tudásszűrésnek nevezek. Azok a jelentések, leletek, amelyek összhangban vannak az általánosan elfogadott elméletekkel, nagyon könnyen átjutnak ezen a szűrőn. Azokat a jelentéseket pedig, amelyek élesen szemben állnak az elfogadott elméletekkel, általában elutasítják. Így vagy feledésbe merülnek, vagy mellőzik, illetve bizonyos esetekben elhallgatják, tudatosan eltussolják őket.


500 - 600 millió éves vasból készült váza





Ma este csak egy párat szeretnék megosztani Önökkel abból a több száz esetből, amiket a könyvemben részleteztem. Az esetekkel kapcsolatban két szempontot fogunk figyelembe venni. Először is az ember rendkívül ősi múltjának tényleges bizonyítékait, másrészt pedig a tudásszűrés folyamatát vizsgáljuk meg, és megpróbáljuk feltárni annak az okát, hogy miért nem hallunk manapság ezekről a leletekről. Mivel a régészetnek az egész történetét megvizsgáltam, a ma este bemutatásra kerülő esetek egy része természetesen régebbi, más leletek viszont újabb keletűek.
Az első eset egy múlt századbeli kaliforniai felfedezés. Aranylelőhelyre bukkantak Kaliforniában, s bányászok dolgoztak a helyszínen, hogy felszínre hozzák az aranyat. Vájatokat fúrtak a sziklába, s az aknákban, több ezer lábnyi mélységben, olykor emberi csontvázakat, lándzsahegyeket és mindenféle kőeszközt találtak a hegy különböző pontjain. Ezekben a leletekben az a szokatlan, hogy a szikla, amelyben találták őket, a korai eocén időszakból való, vagyis több mint ötvenmillió éves. A geológusok nagyon alapos vizsgálatnak vetették alá a helyet, s mind egyetértettek abban, hogy a rétegek ilyen idősek. Persze a modern régészet szemszögéből ez igencsak meghökkentő dolog. Senki nem számított arra, hogy olyan bizonyítékra bukkannak, ami az ember ötvenmillió évvel ezelőtti létezését támasztja alá. De a bizonyíték ott van, s a tudományos világnak Dr. J. D. Whitney számolt be róla, aki akkoriban Kalifornia állami geológusa volt. Egy nagy könyvet írt a leletekről, amit a Harward Egyetem adott ki.

Miért nem hallunk manapság ezekről a felfedezésekről? Ez Dr. William Holmesnak, a washingtoni Smithsoni Intézet tudományos munkatársának köszönhető. Azt mondta, hogy ha ,,Dr. Whitney értette volna az emberi evolúció modern elméletét, akkor nem hozta volna nyilvánosságra a felfedezéseit, az elébe táruló bizonyítékok hatalmas mennyisége ellenére sem." Más szavakkal, hogyha a,,leletek nincsenek összhangban az elfogadott elmélettel, akkor, bármilyen meggyőzőek is, félre kell őket tenni!"Sajnálatos dolognak tartom, hogy a tudományos közösségen belül van egy réteg, amely inkább ideológiai, politikai mintsem tudományos okok miatt kötelezi el magát a darwinizmus mellett. S ez a leletek kezelésében is megmutatkozik. A tudásszűrés folyamata ez, ami mind a mai napig tart. Tavaly egy televíziós műsorban szerepeltem, amit az MBC, az Egyesült Államok legnagyobb tévétársasága készített. A tévéprogram Az ember rejtélyes eredete címet viselte. A műsor készítése során azt javasoltam a producereknek, hogy menjenek el a berkeleyi Kalifornia Egyetemen lévő Természettudományi Múzeumba, ahol e leletek találhatóak, s filmezzék le őket. Nem mondom most el az egész történetet − a lényeg az, hogy a múzeum vezetői mindenféle kifogásokat találtak, s végül nem engedték meg, hogy a tévétársaság lefilmezze a leleteket. Ez egy valódi “X akták" eset, s nem egy olyan dolog, ami csak a televízióban történik.

A tudományos közösségen belüli politikai rétegben nagy felháborodást keltett, amikor a műsort leközölték a televízióban. A vezető tudományos szervezetek tagjai arra akarták rávenni a kormányt, hogy büntesse meg az MBC tévétársaságot, amiért az amerikai népnek bemutatta a műsort. Megpróbálták rábírni a Szövetségi Kommunikációs Bizottságot (ami az Egyesült Államok kormányának az a szerve, amely a tévétársaságok számára kiadott engedélyekért is felelős), hogy több millió dollárral büntesse meg a tévétársaságot a műsor bemutatása miatt. Noha a próbálkozás nem járt sikerrel, maga a tény, hogy ilyen irányú erőfeszítéseket tettek, azt mutatja, hogy van egy réteg a tudományos közösségen belül, amelyik nem szívesen látná, ha nyílt párbeszéd folyna az emberi eredettel kapcsolatos összes bizonyítékról.

Vajon manapság is tesznek-e hasonló felfedezéseket? − kérdezhetné valaki. Az előbbi leletek kora 40-50 millió év, amikor, a bevett elmélet szerint, még csak a legelső majmok és emberszabású majmok léteztek. S ahogy mondtam, azt az ellenvetést tehetné valaki, hogy rendben van, a múlt században történhetett ilyesmi, de vajon fedeznek-e fel manapság is ehhez hasonló dolgokat? A válasz: igen, ma is fedeznek fel ilyen leleteket. 1979-ben Afrikában, Tanzániában, Mary Leakey több tucat lábnyomot talált. A fizikai antropológusok, akik megvizsgálták a lábnyomokat, azt állították, hogy azok teljesen megegyeznek a mai ember lábnyomával. De olyan kőzetben találták őket, ami majdnem négymillió éves. A jelenlegi elképzelések szerint abban az időben nem létezhettek olyan élőlények, melyek ilyen lábnyomokat tudtak volna hagyni. Akkor viszont milyen magyarázatot próbálnak adni ezekre a lábnyomokra? Azt mondják, hogy négymillió évvel ezelőtt élt egy majomember Kelet-Afrikában, amelynek a lábnyoma pontosan olyan volt, mint a miénk, s ő hagyta ezeket a nyomokat. Ez egy nagyon érdekes javaslat, de nincs semmilyen kézzelfogható bizonyíték, amivel alátámasztható lenne. Az akkoriban létező majomembernek, az Australopithecus afarensisnek a csontjait már megtalálták. Megtalálták a lábcsontjait is, ám a lábujjai sokkal hosszabbak, mint az emberi lábujjak. Egy ilyen láb nem tudott volna olyan lábnyomokat hagyni, mint amilyeneket Mary Leakey talált Tanzániában. A tudomány csak egyetlen olyan élőlényt ismer, ami ilyen lábnyomokat hagyhatott maga után: ez a hozzánk hasonló emberi lény.

Egy másik példa a tudásszűrésre. Mexikóban, egy Hueyatlaco nevű helyen, az antropológusok árkokat ástak a földbe, s nagyon fejlett kőeszközökre bukkantak. A kőeszközök korát megállapítandó, megkértek egy geológust, hogy határozza meg a kőzetréteg korát, amelyben találták őket. A geológus, Dr. Virginia Steen-McIntyre, munkatársaival együtt négy különböző módszert használt a lelőhely korának meghatározására, s mindegyik módszer kb. háromszázezer éves kort mutatott. Ez két ok miatt is különös. Az egyik az, hogy ebben az időben sehol a világon nem létezhettek olyan élőlények, akik ilyen eszközöket tudtak volna készíteni. Másrészt Észak-Amerikában, kb. harmincezer évvel ezelőttig nem is élhetett emberi lény. Tehát az, hogy hozzánk hasonló, háromszázezer évvel ezelőtt élő emberek bizonyítékaira bukkantak Mexikó területén, meghaladta azt, amit az antropológusok el tudtak fogadni, ezért megtagadták, hogy nyilvánosságra hozzák a geológus kormeghatározását. Ehelyett húszezer évben határozták meg a lelőhely korát. A geológus pedig, aki a háromszázezer éves kormeghatározást adta, nagyon nagy nehézségekkel találta magát szembe a szakmájában, melyet végül fel kellett adnia. Amikor cikket írtam e felfedezésekről, eredetileg a kőeszközökről készült fényképeket akartam hozzá felhasználni, de amikor engedélyt kértem az antropológusoktól a fényképek megjelentetésére, azt válaszolták, hogy csak abban az esetben járulnak ehhez hozzá, ha nem említem meg a lelőhely háromszázezer éves korát. Ez egy újabb példa a tudásszűrés folyamatára.

Természetesen hosszasan folytathatnánk a sort, több száz ilyen esetről tudnék Önöknek beszámolni, sok héten át beszélhetnék róluk.

A kőeszközök nagyon fontos régészeti leleteknek számítanak. A múlt évszázadban Carlos Ribeiro, Portugália vezető geológusa sok száz kőeszközt fedezett fel húszmillió éves kőzetrétegekben. Hasonló korú kőeszközökre bukkantak Franciaországban is, melyekről a Francia Tudományos Akadémia tudományos folyóirataiban jelentek meg beszámolók. Egy német geológus, az Indiai Geológiai Szolgálat szakembereivel együtt húszmillió éves leleteket fedezett fel Burmában. A felfedezések eme nagyon érdekes sorát, a 40-50 millió éves kaliforniai aranybánya-leleteket, a nagy számú húszmillió éves kőeszközt, az ötmillió éves afrikai lábnyomokat stb. szemlélve azt láthatjuk, hogy igencsak ellentmondanak annak a jelenleg elfogadott elméletnek, mely szerint az emberi lény százezer évvel ezelőtt jelent meg.

Előadásom hátralévő két-három percében egy rövid pillantást vethetünk arra, hogy vajon milyen messzire nyúlhatnak vissza a leletek az időben? A The Geologist című tudományos újság egy nagyon érdekes jelentést közölt egy emberi csontvázról, amit Illinois Államban találtak kilencven lábbal (2,7 m) a föld alatt. A jelentés szerint, közvetlenül a csontváz fölött, érintetlen, szilárd kőzetréteg volt. Illinois állami geológusától megtudtam, hogy a kőzetréteg, ami alatt a csontvázat találták, háromszázmillió éves. Egy másik jelentés olyan aranyláncról számol be, amit kb. háromszázmillió évesre datált szénben találtak. A Scientific American beszámolót közölt egy fémvázáról, amit ötszázmillió éves kőzetben tártak fel. Számos olyan beszámoló is van, melyek jóval régebbi korokba nyúlnak vissza. Dél-Afrikában például fémgolyókat találtak, párhuzamos vésetekkel az egyenlítőjük körül, több mint kétmilliárd éves ásványi üledékben. A régészet teljes történetét megvizsgálva azt találjuk, hogy több száz olyan bizonyíték van, amely azt támasztja alá, hogy hozzánk hasonló emberi lények mérhetetlenül hosszú ideje léteznek már e bolygón. Természetesen majomemberek is léteztek, de a leletanyagot megvizsgálva azt látjuk, hogy pusztán egy időben éltek az emberekkel, s nem az történt, hogy az egyik a másikból fejlődött volna ki. Szóval úgy tűnik, hogy a jelenlegi, az ember eredetére vonatkozó darwini elméletet nem támasztják alá a tények.


Link



Aktuális-e a védikus tudás a modern világban?

Link







 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
A 4-es metró
  2014-01-21 13:59:59, kedd
 
 




A 4-ES METRÓ


Ilyen lesz a 4-es metró, itt vannak a friss képek!

Decemberben felpörögtek az események és megsokasodtak a hírek a 4-es metró körül. Az első szakasz 10 állomásából tavaly év végéig 8 kapott használatbavételi engedélyt. Talán hihetetlennek tűnik, de úgy néz ki: március végétől már az utasok is használhatják az új vonalat. Összegyűjtöttük a legújabb híreket röviden, friss fényképekkel illusztrálva.

Talán sokan el sem hiszik, de közel két évtizedes gyötrődés zárulhat le hamarosan: a jelenlegi ismeretek szerint március végén átadják a 4-es metró 10 állomásból álló első szakaszát. Erre utalnak ugyanis az elmúlt egy hónap 4-es metróval kapcsolatos fontosabb fejleményei:

· december 6-án megkapta a használatbavételi engedélyt a metró Rákóczi téri állomása, ami a negyedik elkészült megálló lett így a vonalon (Bikás park október 22., november 11. Újbuda-központ, november 22. Szent Gellért téri állomás)

· december 10-én közölte az újbudai önkormányzat, hogy a 4-es metró átadásának idejére megújul a Móricz Zsigmond körtéri Gomba épülete

· szintén december 10-én érkezett a hír az MTI tudósításában, hogy elkészült a II. János Pál pápa tér felújítása

· december 20-án Tarlós István főpolgármester erősítette meg, hogy a szoros a befejezési határidő ellenére tartani tudják a 2014 március végére tervezett átadást

· december 20.: a Móricz Zsigmond körtéri és a II. János Pál pápa téri állomás is megkapta a használatbavételi engedélyt a hatóságoktól, ezzel már 6 ilyen állomás lett a 10-ből

· december 30-án Pesti Imre budapesti kormánymegbízott jelentette be, hogy a tíz állomásából nyolcnak már megvan a használatbavételi engedélye, további kettő január közepén, legkésőbb végén kapja meg. A Kálvin téri valamint a Keleti pályaudvari állomás kapta meg még tavaly év végén az engedélyt

· legkésőbb január végéig a maradék két állomás (Fővám tér és a Kelenföldi pályaudvar) is megkapja az engedélyeket

· jelenleg is ötpercenként járnak a szerelvények utasok nélkül

· a Nemzeti Közlekedési Hatóság által ellenőrzött tesztüzem január 20-án kezdődik és március 20-ig tart

Ez az első szakasz

Március végére a Dél-Buda Rákospalota, 4-es metróvonal első szakasza készül el. Ennek állomásai: Kelenföld vasútállomás, Bikás park, Újbuda-központ, Móricz Zsigmond körtér, Szent Gellért tér, Fővám tér, Kálvin tér, Rákóczi tér, II. János Pál pápa tér, Keleti pályaudvar. A második szakasz állomásai: Dózsa György út, Hungária körút, Róna utca, Bosnyák tér. A harmadik szakasz állomásai pedig: Madárhegy, Gazdagrét. Az alábbi nyomvonalon egyes állomások még a korábban tervezett nevekkel szerepelnek:







A 4-es metró Kelenföldi pályaudvari állomása a próbaüzem közben 2014. január 3-án.




A 4-es metró Móricz Zsigmond körtéri állomása a próbaüzem közben 2014. január 3-án.




Mozaikokkal fedett peronrészlet a 4-es metró Szent Gellért téri állomásán a próbaüzem közben 2014. január 3-án.




Takarítják a 4-es metró Fővám téri állomását, balról egy Alstom szerelvény érkezik a próbaüzem közben 2014. január 3-án.




Mozgólépcsők a 4-es metró Kálvin téri állomásán a próbaüzem közben 2014. január 3-án.




Mozgólépcsők a 4-es metró Rákóczi téri állomásán a próbaüzem közben 2014. január 3-án.




A 4-es metró II. János Pál pápa téri állomása, jobbra egy Alstom szerelvény a próbaüzem közben 2014. január 3-án.




A 4-es metró Keleti pályaudvari állomása a próbaüzem közben 2014. január 3-án.




Egy Alstom szerelvény a 4-es metró Keleti pályaudvari állomásán a próbaüzem közben 2014. január 3-án.




Egy Alstom szerelvény közlekedik a próbaüzem közben a 4-es metró Móricz Zsigmond körtéri és Újbuda-központi állomása között 2014. január 3-án.










 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Így rabolt okostelefonnal
  2014-01-17 17:40:15, péntek
 
 




ÍGY RABOLT OKOSTELEFONNAL


Két számjegyet beütött a telefonba, és már nyitva is volt a benzinkút kasszája.


A jövő bűnözői csak röhögni fognak a mai fegyveres rablásokon. Hisz a benzinkút kasszáját egy okostelefonnal és pár gomb megnyomásával fel lehet majd nyomni - vezeti fel cikkét a New York Times. És a jövő már itt van.

Múlt héten ugyanis egy internetes biztonsági cég, a Core Security munkatársa arra jött rá: a kasszagépen futó szoftver egy biztonsági hiányosságát kihasználva egy okostelefonnal ki tudja nyitni egy benzinkúton a pénztárat. ,,Hihetetlenül egyszerű volt" - fogalmazott Matt Bergin egy interjúban.

A biztonsági rést gyorsan befoltozta a pénztárszoftvert készítő cég, ám elég egyértelműen látszik, hogy a jövőben egyre több rabló lesz, aki nem bíbelődik fegyverekkel, hanem digitális eszközöket használ.

Februárban több mint 45 millió dollárt (10 milliárd forintot, tehát többet a valaha volt legnagyobb magyar lottónyereménynél) lopott el egy tolvajbanda pár óra alatt. A műveletet, amely több országban zajlott, s amelyben az okos hekkerektől a piti bűnözőkig többféle ember is részt vett, vélhetően Dominikáról irányították. A módszer sokkolta az amerikai hatóságokat, akik egyre nehezebben tudják tartani az iramot a rablók számítástechnikai ismereteivel.

Forrás: Hír24/


Szép estét!!!




 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Hasznos tudnivalók...
  2013-08-15 16:28:20, csütörtök
 
 




HASZNOS TUDNIVALÓK...


Mindent egy helyen!


1. Idegen szavak szótára

Link



2. Elektronikus zenetár, ha megnyitsz egy előadót, elérhetővé válik VALAMENNYI száma szöveggel együtt!

Link



3. Sok-sok zene együtt:

Link



4. Elektronikus festmények Waterhouse-tól.
Link




5. Világ összes festőjének képe:

Link



6. Világidő és időjárás

Link



7. Bármelyik település időjárását 5 napra előre lehet megnézni.

Link



8. Európai Meteorológiai Szolgálat

Link



9. A világ 103 csodája. A 103 csodán felül - mindegyiknél - rá tudsz kattintani további, témáhoztartozó kisfilmekre is.

Link



10. Közérdekű adatok a világról

Link



11. Régi fotók Magyarországról
I.Ferenc császár 1806-ban rendelte el a Zweite oder FranziszeischeLandesaufnahme-t, (a második illetve Ferenc-féle(a második illetve Ferenc-féle ország felmérést), amelyet ma a II. katonai felmérésnek hívunk.1819-től egészen 1869-ig készültek a földrajzilag pontos szemelvények,amelyek végül összefüggően ábrázolták a teljes Osztrák Birodalmat.A papírokat a Magyar Országos Levéltár nagy felbontásban beszkennelte ésfelpakolta a netre, méghozzá ügyesen összekötve a Google Maps-szel,osztott képernyőn. Ez azt jelenti, hogy párhuzamosan nézhetjük végig akorabeli állapotot és a mai fotókat.

Link



12. Nagy Mo. csodái: várak, stb...

Link



13. Föld alatti parkoló a Szt. István Bazilikánál

Link



14. Történelmi filmhíradó

Link



15. Elektronikus képeslapok

Link



16. Az emberiség nagy alakjai

Link



17. Kabaré jelenetek

Link



18. Elektronikus fantáziaképek művészei, játékok sokasága.

Link



19. Bakik

Link



21. Tanulságos történelem: 100 év 10 perc alatt

Link












 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Worldometers - Ha kíváncsi vagy a tényekre...
  2013-08-10 21:10:08, szombat
 
 




WORLDOMETERS - HA KÍVÁNCSI VAGY A TÉNYEKRE...


hogy, mennyi ember születik, vagy éppen hal meg. Vagy mennyi kerákpárt gyártanak, vagy mennyi e-mailt írnak, vagy mennyien dohányoznak...stb. A Worldometers oldalán sok-sok pörgő számot látunk különböző kategóriákban: népesség, gazdaság, környezet, élelem, média, energia...

Worldometers - percről percre - egy érdekes információs Link

Az oldal az éppen aktuális világszintű statisztikai adatokat mutat a népesség, iskolázottság, környezetvédelem, élelmezés, energia és egészség területéről. Érdekes statisztikákat találhatunk születési és halálozási adatokra, a világ népességének növekedésére, erdőirtásra, szén-dioxid kibocsátásra, éhínség stb.

A világ népessége
Kormányzat és Gazdaság
Társadalom és Média
Környezet
Élelem
Viz
Energia
Egészség

http://www.worldometers.info/hu/







Woldometers - Világadatok // Érdekes adatok a világunkról

Link






 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 55 
2019.03 2019. április 2019.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 12 db bejegyzés
e év: 110 db bejegyzés
Összes: 3824 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1653
  • e Hét: 4168
  • e Hónap: 29123
  • e Év: 146477
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.