Belépés
szaboolgi.blog.xfree.hu
4 unokás nagyi aki szeret internetezni Vigh Miklósné
1948.03.27
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
Vass:Gazdagság és szegénység
  2010-05-09 13:34:59, vasárnap
 
  GAZDAGSÁG ÉS SZEGÉNYSÉG

Nincs vagyonod? Nincs házad, telked, értékes tárgyaid? Nincs pénzed? A rigónak sincsen. Mégis ő a legvidámabb teremtés.
Igaz, neki nem kell cipő és nem kell ruha. Ételért sem fizet, csak füttyel. Lakásért sem fizet. Fiait ingyen tanítja az erdő. A rigónak könnyű, mondod, és igazad van. A rigónak valóban könnyű. Ő ma is úgy él, ahogy Isten annak idején elindította az első rigót. Mi nem úgy élünk. Az első ember nem tudta még, mi a vagyon. És hiszem, hogy boldog volt mégis.
Pedig az első ember nehezen élt. Gondold csak el. Bunkóval védekezett a vadállatok ellen. Bőrüket maga húzta le, maga készített ruhát és lábbelit belőlük. Barlangban lakott és mohán aludt. Nem volt villanyvilágítása. Semmije sem volt. Mégis, azt hiszem, szerette az életet.
Örvendett a szélnek és a napnak. A levegőnek. Annak, hogy egészséges, és ha fáradt volt, annak, hogy lefekhet a mohára pihenni. Örvendett az izmainak és mosolygott, ha pillangó szállt előtte. Ha gyümölcsökkel megrakodva tért haza összkomfort nélküli barlangjába, ha bunkója egy vadat leütött: gazdagnak érezte magát. És mert gazdagnak érezte magát, gazdag is volt.
Erről eszembe jut, hogy ismertem embereket, akik palotában laktak, naponta új ruhát vehettek magukra, azt ettek, ami eszükbe jutott, halomban állt körülöttük a vagyon, gyáraik voltak és bankbetétjeik és mégis folyamatosan töprengtek, törték a fejüket, beleőszültek a gondba, mert mindenáron azt akarták, hogy még többjük legyen. Voltak ugyanis emberek, akiknek még több gyáruk volt és még több bankbetétjük. Szegényeknek érezték magukat azok mellett, és mivel szegényeknek érezték magukat, szegények is voltak.
Pedig mondom, palotában laktak. Sokkal több szobában, mint amennyit egyáltalán használni tudtak volna. Villanyvilágításuk volt és fürdőszobájuk, nem is egy. Nem zárták le soha a villanyukat és a fürdőszobában bármikor folyt a melegvíz, csak meg kellett nyitni egy csapot. Télen központi fűtés őrizte az egyforma meleget és nem volt soha szénhiány. Rádiójuk volt és gramofonjuk, rengeteg sok lemezzel. Ebédlőben ettek, finom porcelánon, ezüst evőeszközzel. Cselédek szolgálták ki őket. Nem kellett se fát vágjanak, se vizet hordjanak, se edényt mosogassanak, se főzzenek, se seperjenek, se cipőt takarítsanak: mindezt megcsinálták helyettük mások. Olyan ruhába öltöztek, amilyenbe jólesett. Az utcákon, ahol jártak, tele voltak a boltok kirakatai mindenféle szép holmival és minden eladó volt. Minden boltba bemehettek és mindent megvásárolhattak, ami csak szemüknek megtetszett. Amikor eszükbe jutott, elmehettek a színházakba és a hangversenyekre. Kényelmes autók röpítették őket és utazhattak és nem kellett soha, sehol sorba álljanak.
Mégis szegények voltak. Nem értek rá örvendeni a napfénynek, a víznek, a levegőnek, a virágoknak, az ételnek. Nem értek rá egyszerűen, mert éjjel-nappal gondok között futkostak, hogy miképpen szerezhetnének még több pénzt. Mert ami volt, azt kevésnek érezték. És amit az ember kevésnek érez, az valóban kevés is.
Gazdag akarsz lenni? Gondolj a rigóra és az ősemberre. Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra. Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény.
Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz. Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni!
Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Sajnos, embere is van. Igyekezz kevesebbet törődni velük és többet azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is.
Nem győzöm eleget mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz. S mert élsz: gazdag lehetsz.

Wass Albert
 
 
0 komment , kategória:  történetek  
A magyar nyelvről
  2010-04-13 09:28:05, kedd
 
  Mit mondtak a külföldiek a magyar nyelvről?

Nicholas Lezard kritikája Szerb Antal "Utas és Holdvilág"-ról a The Guardien-ben 2004. ERTL ISTVÁN fordítása)

"A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuper-intelligens földönkívüli-faj, amelynek sikerült egybeolvadnia az emberiséggel, s csak műveik zsenialitása és nyelvük teljes érthetetlensége árulja el őket."

Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos
nyelvtan megalkotója is volt, mondta:

"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):

"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy
meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában
sokkal bővebben kifejtve) mondta:

"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató:

"A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Berglund svéd orvos és műfordító:

"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:

"...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar."

(Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)

Olvassátok és járjon át benneteket is a büszkeség, hogy a magyart mondhatjátok anyanyelveteknek!

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke (Firenze 1984. X. 12.)

Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok-sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmespár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Mért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés,
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . ..
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki 'slattyog', mért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog' az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, eloldalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
Elárulja kósza nesz
Itt kóvályog, itt ténfereg. . ..
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, mért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
 
 
0 komment , kategória:  történetek  
Öregedés jelei
  2010-04-13 09:26:53, kedd
 
  Az öregedés jelei

1. Külön alszol a fogaidtól.
2. Megpróbálod kihúzni a redőket a zoknidból, amikor rájössz, hogy nincs is rajtad zokni.
3. Ha reggel felébredsz, pont úgy nézel ki, mint a fényképed a jogsidban.
4. Csak a második próbálkozásra tudsz kikelni az ágyból.
5. A "kimaradok éjszakára" számodra azt jelenti, hogy a kertben alszol.
6. A "boldog órák" szunyókálással telnek.
7. Nyaralni mész, de előbb fáradsz el, mint ahogy a pénzed elfogy.
8. A gyerekednek olyat mondasz, amit az anyád mondott neked, és amit mindig utáltál.
9. A súlyemelesről alkotott elképzelésed a "felállás a székből".
10. Jóval hosszabb idő alatt pihened ki magad, mint amennyi idő alatt elfáradtál.
11. Emlékezeted rövidül, panaszaid hosszabbodnak.
12. A noteszodban a legtöbb név úgy kezdődik, hogy "Dr".
13. Csak ülsz a hintaszékben, de nem tudod beindítani.
14. A gyógyszerész a legújabb barátod.
15. Akkor nevezed magad szerencsésnek, ha megtalálod a kocsit a parkolóban.
16. Kétszer annyi ideig tart, hogy feleannyit láss.
17. Minden fáj. Ami meg nem, az nem működik.
18. Két órán át keresed a szemüveged, ami a fejeden van.
19. Belemélyíted a fogaidat a húsba, és azok ott maradnak.
20. Már feladtad az összes rossz szokásodat, de semmi sem lett jobb.
21. Türelmesebb lettél,de ez tulajdonképpen csak fásultság.
22. Végre összeszeded a gondolataidat, de akkor meg a tested esik szét.

 
 
0 komment , kategória:  történetek  
A mennyek kulcsa
  2010-04-13 09:17:23, kedd
 
  Egyszer volt, hol nem volt, messze-messze innen, ott, ahol a kurta farkú malac túr, élt egyszer két testvér. Az egyik nagyon szépen tudott énekelni, a másik nagyon szépen tudott hallgatni.
"A Mennyek Kulcsa
a kezedben van,
senki nem árt neked."
- énekelte a fiú, és a lány hallgatta a testvére énekét és látta, hogy a zene ütemére virágszirmok peregnek és az ének hangjait, mint a pókháló ezüstös fonalát felkapja a szél. Ettől a naptól fogva akár szomorú volt, akár vidám, a fülébe csengett az ének és ha nem hallotta senki ő is ezt dúdolta és ha ráért, próbálta elképzelni, hogy milyen lehet az az ember, akinek a Mennyek Kulcsa a kezében van.
Egy napon, amikor a tavaszi mezőn sétált, egy patakhoz ért, amin egy híd vezetett át. Átment a hídon és a híd túloldalán egy szürke, égmagas fa tövében eléje toppant egy öregember, aki így szólt hozzá:
- Tessék, itt van a kulcs, vagy nem ezért jöttél, nem ezt kerested?
A lány nézte a kulcsot, a véseteket, a gyémántokat és a közepén a smaragdot és ezt kérdezte:
- Nekem adod?
- Nem adom neked, mindig is a Tiéd volt, csak már elfelejtetted.
Állt a lány csöndesen, kezében a kulccsal és nem merte megkérdezni, hogy ez most a Mennyek Kulcsa-e, hanem csak megköszönte szépen az ajándékot.

Ahogy a virágos mezőn hazafelé ballagott a kulccsal a kezében, arra gondolt, hogy most odaszalad a testvéréhez és megmutatja neki.
"Nézd, látod igaz az ének, és köszönöm szépen, hogy megmondtad, hogy a kezemben van, mert látod itt van." - így zengtek benne a szavak.
Nagyon boldog volt, mert hirtelen minden tiszta lett a számára, mint egy végtelen oldalú kristálygömb, de amint közelebb ért, egyre halkult a zengés, a kristálygömb sziporkákká esett szét és elszöktek előle a szavak.
Megállt a testvére előtt és mindaz, amit meg akart köszönni, amit cserébe akart adni, amit el akart mesélni a világról és amit kívánni akart neki, egyetlen szóba állt össze, de azt sem mondta ki.

 
 
0 komment , kategória:  történetek  
Az élet titkai
  2010-04-13 09:00:16, kedd
 
  Az élet

Az élet egyetlen - ezért vedd komolyan.
Az élet szépség - csodáld meg.
Az élet boldogság - ízleld.
Az élet álom - tedd valósággá.
Az élet kihívás - fogadd el.
Az élet kötelesség - teljesítsd.
Az élet játék - játszd.
Az élet érték - vigyázz rá.
Az élet vagyon - használd fel.
Az élet szeretet - add át magad.
Az élet titok - fejtsd meg.
Az élet ígéret - teljesítsd.
Az élet szomorúság - győzd le.
Az élet dal - énekeld.
Az élet küzdelem - harcold meg.
Az élet kaland - vállald.
Az élet jutalom - érdemeld ki.
Az élet élet - éljed."
/Teréz anya/

Oscar Wilde: Az élet titka a művészet
Kerekes Tamás, 2008, március 4 - 21:37
Aki színre vitte Oscar Wilde-ot
Kora legszellemesebb társalgója
Maga: Oscar Wilde

A Lazi Kiadó Füveskönyvsorozatát ezzel kellett volna kezdeni, de sebaj, így is beleszerettem.
Nem húzom az időt. Jöjjön maga a Mester.

Mihelyst egynél többen hisznek benne, az igazság már nem igazság.
A hazugnak nincsen más célja, mint elbűvölni, gyönyörködtetni, jó kedvre deríteni. Ő a civilizált társadalom alapköve.
Természettől fogva, és mert magam is így látom jónak, rettentően lusta vagyok.
Soha senkivel nem találkoztam, akiben túltengett az erkölcsi érzék, és ne lett volna szívtelen, kegyetlen, bosszúálló, ostoba, ne hiányzott volna belőle az emberség legkisebb szikrája is. Az erkölcsös emberek egyszerűen vadállatok. Inkább legyen ötven természetellenes vétkem, mint egyetlen természetellenes erényem.
Ne hagyjátok, hogy félrevezessenek benneteket az erény útjaira.
Ha tönkre akarsz tenni valamit, reformáld.
Soha nem vagyunk hűbbek önmagunkhoz, mint amikor következetlenek vagyunk.
Egyszer el akartam utazni Magyarországra, de nem találtam a térképen.
A személyes tapasztalat a legördögibb és legkorlátoltabb kör.
A jótékonyság azok menedéke, akik kínozni akarják embertársaikat.
Minden foglalkozás előítéletet jelent.
Emlékezőképességem parancsszóra működik.
Angliában az emberek már reggelizés közben szellemesek akarnak lenni. Borzasztó szokás. Reggelizés közben csak az ostobák szellemesek...
Napjainkban semminek nincs akkora súlya, mint a jó nagyot pukkanó frázisoknak. Ebben a tekintetben az egész világ egyforma.
Akit az istenek gyűlölnek, öregen hal meg.
Elképesztő a zenekedvelők értetlensége. Mindig azt akarják, hogy az ember teljesen néma legyen, amikor éppen tökéletesen süket szeretne lenni.
Szeretem magamnál tartani a szót. Ezzel időt, takarítok meg, és elejét veszem a felesleges vitáknak.
Szeretek a falnak beszélni. A fal az egyetlen, ami soha nem mond nekem ellent.
A dicséret alázatossá tesz, ha viszont gyaláznak, tudom, hogy elértem a csillagokat.
A Wikipédia kiegészítése:

• Ha pedig egy könyvet nem lehet újra meg újra elolvasván élvezni, hát az első olvasásra sincs már valami sok értelme.
• A lélek öregnek születik, de megfiatalodik. Ez az élet komédiája. A test fiatalnak születik, de megöregszik. Ez az élet tragédiája.
• A kísértéstől egyféleképpen szabadulhatunk meg: ha megadjuk magunkat neki.
• A szerelem mindig úgy kezdődik, hogy saját magunkat csapjuk be, és rendszerint azzal zárul, hogy végül másokat csapunk be!
• Valami nem okvetlenül igaz attól, hogy egy ember meghal érte.
• A művészet soha semmi mást nem fejez ki, csakis önmagát.
• Csak azok a szép dolgok, amelyekhez semmi nem fűz minket.
• Az ember nem lehet elég óvatos ellenségeinek megválogatásában.
• Az olyan ember, aki nem a maga módján gondolkozik, egyáltalán nem is gondolkozik.
• A Művészet sokkal inkább fátyol, mintsem tükör.
• Nézni valamit merőben más dolog, mint látni. Semmit nem látunk, amíg szépségét nem látjuk.
• Az egyetlen dolog, amit az emberi természetről biztosan tudunk, az hogy változik.
• Cinikus az olyan ember, aki mindennek tudja az árát, de semminek sem tudja az értékét.
• A szobor a tökéletesség egyetlen pillanatát örökíti meg.
• Ha a férjek olyan asszonyokat vennének feleségül, akiket megérdemelnek, nagyon rosszul járnának.
• Mindenki a saját baklövéseit nevezi tapasztalatnak.
• I love acting. It is so much more real than life.
- Azért szeretem a színészetet, mert sokkal valóságosabb, mint az élet.
• Imádok a semmiről beszélgetni. Ez az egyetlen téma, amit kicsit ismerek.
• Csak két tragédia eshet meg egy emberrel élete során. Az egyik az, ha nem kapja meg, amit kíván, a másik az, ha megkapja.
• Képzelőerőnket kárpótlásul kaptuk azért, amik nem lehettünk, humorérzékünket pedig, hogy vigasztalódjunk afelett, amik lettünk.
• A hűségesek csak a hétköznapi oldalát ismerik a szeretetnek; a hűtlenek ismerik a szeretet tragédiáit.
• Minden társadalmi osztály azoknak az erényeknek a fontosságát prédikálja, melyek gyakorlására semmi szükség saját életében"
• A nőknek semmi érzékük a szépség iránt. Legalábbis az erényes nőknek.
• Mert befolyásolni valakit annyi, mint odaadni neki tulajdon lelkünket. Az illető nem természetes gondolatait gondolja, és nem is természetes szenvedélytől lángol. Erényei nem az ő erényei. Bűneit, ha vannak bűnök, csak kölcsön kapta. Visszhangja lesz valaki más zenéjének, egy szerep színésze, melyet nem az ő számára írtak. Az élet célja az, hogy kifejlesszük önmagunkat.
• Semmi se gyógyítja annyira a lelket, mint az érzékek, viszont semmi se gyógyítja annyira az érzékeket, mint a lélek.
• Csak sekélyes emberek nem ítélnek azután, amit látnak. A világ igazi titokzatossága az, ami látható, nem az, ami láthatatlan.
• A futó kaland és a sírig tartó szenvedély közt csak az a különbség, hogy a futó kaland kissé tovább tart.
• Az emberiség nagyon is komolyan veszi magát. Ez a világ eredendő bűne. Ha a barlanglakó nevetni tudott volna, a történelem máskép alakul.
• A férfi azért nősül, mert fáradt, a nő azért megy férjhez, mert kíváncsi: így mind a ketten rosszul járnak.
• Ma az emberek tudják mindennek az árát, de semminek az értékét.
• A nők az anyag diadalát jelentik az észen, aminthogy a férfiak az ész diadalát az erkölcsön.
• ...a szépség keresése az élet igazi titka.
• A költészet miatt tönkremenni dicsőség.
• Szörnyű ez a tapéta. Egyikünknek mennie kell! (állítólagos utolsó szavai)
• A bigámia az, amikor valakinek egyel több felesége van. A monogámia -- ugyanaz!
• If you want to tell people the truth, make them laugh, otherwise they'll kill you. - - Ha el akarod mondani az embereknek az igazságot, akkor nevettesd meg őket, máskülönben megölnek.
• A londoni köd azóta szép, mióta Turner megfestette.
• Egy úriember sohasem goromba véletlenül.
• Bárki, aki a fizetésének megfelelő módon él, a képzelőerő teljes hiányában szenved.
• Egyetlen dolog rosszabb annál, ha beszélnek valakiről, mégpedig az, ha nem beszélnek róla.
• A pesszimista olyan valaki, aki, ha két rossz közül kell választania, mindkettőt választja.
• Amerika az egyetlen társadalom, amely a barbarizmusból a dekadenciába fejlődött, kihagyva közben a civilizációt.
• Akinek nyerő kártyái vannak, mindig tisztességesen játszik.
• Ha az emberek egyetértenek velem, mindig az az érzésem, hogy valami rosszat mondtam.
• Az egyetlen dolog, amit egy jótanáccsal tehetünk, hogy továbbadjuk.
• Nem vagyok elég fiatal ahhoz, hogy mindent tudjak.
• Aki közömbös számodra, azzal könnyű kedvesnek lenned!
• Mindig bocsáss meg ellenségeidnek! Nincs, ami jobban dühítené őket..
• A barátság sohasem felejt. Éppen ez a csodálatos benne.
• De semmi mozgatóerő sincs a tapasztalatban. Valójában mindössze csak azt bizonyítja, hogy jövőnk hasonló lesz múltunkhoz, és azt a bűnt, melyet egy ízben elkövettünk szabódva, többször elkövetjük majd örömmel.
• Bármilyen bolond csinálhat, de csak a zseni tudja megírni a történelmet.

Szóval, megint beleszerettem Oscar Wildba.

Szasa Kolesznyikov


 
 
0 komment , kategória:  történetek  
Őri István:Tündérkert virágai
  2010-04-13 08:13:03, kedd
 
  Őri István: A Tündérkert virágai

Amiről a Csend-sarok mesél

Amikor a Tündérkert lakói elfáradnak az örök táncban, az örök kacagásban és az örök boldogságban, vagy szomorúak lesznek, mert hosszabb-rövidebb időre kedvesük kimegy a világba megsimogatni azokat, akik náluk is szomorúbbak és bánatosabbak, szóval, akikkel mindezek történnek, elmennek a Tündérkert egy távoli, rejtett zugába, ahol csend van, békesség és nyugalom. Elmennek az árnyékos fák alá, hogy megpihenjenek, hogy távollévő kedvesükkel beszélgessenek, hogy hallgassák a fák susogását, a madarak varázslaton átszűrt énekét és saját lelkük hangjait.

Akármennyien mennek is egyszerre a Csend-sarokba, ott mindig egyedül lesznek, mert a Kertnek ez a legvarázslatosabb része. Aki ide jön, csak a körülötte lévő természetet látja, mert a Kertet alapító Első Tündérek így teremtették ezt a sarkot.

Nem kell sokat menni, hogy a fáradtak és a szomorúak elérjék a nyughelyet, mert a Kertben nem lépkednek, hanem gondolat-szárnyon szállnak a lakók, melyhez a hajtóerőt a szív dobbanásai és a világból hozott emlékek adják. Ezért szép mindig a Tündérkert füve. Senki nem tapossa le, még akkor sem, ha estre kelve vidám énekszóval körbeülik a Tüzet és megidézik belőle a gondolataikat.
A Tűz belőlük fakad, s nemcsak tündér-fénye és bolyhos-melege van, hanem énekel és táncol is a fűszőnyeg felett. Igaziak a lángjai, mert a lelkek lángban égnek: a szerelem, az akarás, a küzdelem, a sóhaj, a vágy és a múlt lángjai táplálják szüntelen a Tündérek lelkét is, hogy azok ki ne aludjanak.

A lángok tánca néha könnyed és játékos, mert boldogok a tűz körül ülők, néha hirtelen feltör, majd alig pislákol, mert van közöttük, akinek elveszett a fele lelke s most - mindig - kétségbeesetten keresi, mert nélküle nem lehet élni. Szeretne az égig törni, túllátni a Kerten, ki a világba, hátha megpillantja Őt, akivel egyszer már egyek voltak, vagy egyek szerettek volna lenni. Szeretne átnyúlni a Falon, lerombolni a Kaput, hogy jöjjön be ide az egész világ, mert azzal együtt biztosan Ő is bejön. De amikor kinéz a világba, sötét homályt lát, értelmetlen zajokat hall, durva üvöltéseket, egyetlen masszává gyúrt arctalan emberek és anyagok szürke tömegét. S hiába próbálja szétválasztani az arcokat, hogy meglelje Őt, nem képes rá. Ekkor lelkének lángja apróvá válik, majdnem kihuny.

Ezt látva, a mellette ülők gyengéden körbefogják, megérintik az arcát és csendesen énekelnek neki. Így a halni készülő lélek ismét erőre kap, mert érzi: nincs egyedül, s feltámad benne, a legeslegmélyében egy alig hallható, de szikla-erős gondolat: Hátha...

Ezt meghallják a többiek is, mert Tündérországban mindenki hall mindent. Ott nincs titkolni való, mert a Kert lakói jók és szépek. S amint meghallják a remény hangját, elmosolyodnak és kórusban elismétlik azt. Az ezernyi "Hátha..." és "Igen!" bűvös dallama szárnyra kel a Tűz körül, körtáncba kezd a szomorú körül.

Azután mindannyian felállnak a Tűz mellől, kézenfogják a szomorút és azt mondják neki:

- Most pedig menjünk el a Csend-sarokba és pihenjünk.

Kéz a kézben elindulnak a fák alá, a bokrok alá, a Kristálypatak partjára. Útközben virágot szednek és odaadják annak, akit kísérnek, hogy amikor leül a Csend Padjára, tegye maga mellé és beszélgessen velük. Amikor az erdő sűrűsödni kezd, és már csak egy keskeny ösvényt hagy szabadon a varázslat, a többiek hátramaradnak, és akit kísértek, egyedül indul tovább.

A Csend-sarok a magányosság helye, ide a madarak is ritkán tévednek; csak néha-néha szállnak le a kis tisztás közepén az ős-tündéridőben felállított faragott kőmedence szélére, szomjukat oltani. A medence soha ki nem fogyó hűs vize új erőt ad a szárnyaknak, a kedves lények tovaszállnak, s marad a csend, a tiszta szellő és a magány.

Akit kísértek, lassan odaballag a medence melletti durván faragott fapadhoz, leül, becsukja a szemét és álmodik.

Álma egészen valószerű, mert a Tündérálmokban erő van, amelyet az ősök és a Kert ereje ad nekik. Az erő segítségével az álmodó tovaszáll, ki a világba, be a szürke massza közé, olyan közel annak részeihez, hogy már kivehetők lesznek az egyes tárgyak, színek, zajok, arcok. Az erő fénybe borítja az emlékezést is, mert a keresőnek emlékezni kell arra a pillanatra, amikor lelkének másik fele elment tőle. Mindenre emlékeznie kell, hogy újra megtalálja Őt! Az erő találékonyságot ad, hogy merre induljon, s hogyan lépjen túl a nehézségeken. S az erő erőt is ad, hogy bárhol is találja lelkének felét, bármilyen körülmények között, magasan vagy mélyen, Mennyországban vagy a pokol fenekén, ne rendüljön meg, hanem boldogság töltse el, mert megvan az, aki hiányzik! Az erő határozottságot is ad, hogy amikor rálelt, egyetlen mozdulattal kiragadja világi börtönéből, magához ölelje és azt mondja neki:

- Itt vagyok, tiéd vagyok újra, s te az enyém! Menjünk, ne nézzünk hátra, mert ami mögöttünk van, az a volt, ami előttünk: az a most és a lesz. A miénk - örökre.

A Tündérkert ereje szárnyakat ad, hogy szállni tudjanak, könnyedén, gyorsan, észrevétlenül, legyőzve minden akadályt, amit a világ állít eléjük a visszaútjukon, Átrepülve a legmagasabb hegyeken, a legzordabb vidékeken, nem törődve az utánuk kapó vad karmokkal, az ocsmány üvöltésekkel, az igazságokkal, a hazugságokkal, a vádakkal, az ítéletekkel. Nem törődve senkivel és semmivel, csak egymással. Mert most már csak ez számít, hiszen ez az Élet, ez a teljesség, ez a gyógyulás, mert a kettőből újra létrejött az Egy. Ami valaha szétszakadt, most összeforrt, a végtelen seb eltűnt a test hibátlan puha bársony, a lélek ujjongó fény, mert a kettőből Egy lett.

S amikor visszaérkeznek - most már Egyként - a Csend-sarokba, leülnek a padra és nézik az örök élet vizét csipegető Tündér-madarakat.

Amikor felébred álmából, akit kísértek, valakinek a kezét érzi a kezében. Ismerős, meleg kezet, amely eddig csak az emlékeiben és vágyaiban létezett. A kéz gyengéden megszorítja az övét, s ő ránéz arra, akit álmában megtalált és ide hozott.

Mosoly lát mosolyt, szemek látnak szemeket, ajkak érintenek ajkakat, kezek fonódnak össze, mert a Tündérkertben a legkisebb lakó is tudja, hogy

öt meg öt az tíz
tíz meg tíz az húsz
húsz pedig
EGY
Mi!

S amikor eltelik egy szakasz az időtlen időből, kéz a kézben végigmennek az erdei ösvényen ki a fényre, melegre, táncra, énekre - a soha véget nem érő boldog Életre. S most már ők is kísérőkké válnak, szolgálva a szomorúk kifogyhatatlan áradatát.

←
 
 
0 komment , kategória:  történetek  
Az igaz szeretet 10 titka
  2010-04-13 07:56:03, kedd
 
  AZ IGAZ SZERETET 10 TITKA

1.

A GONDOLAT EREJE

A szeretet a gondolattal kezdődik.

Azzá válunk amiről gondolkodunk. A szeretettel teli gondolatok szeretettel teli életet és szeretettel teli kapcsolatot hoznak létre.

A pozitív megerősítések meg tudják változtatni másokkal és magunkkal kapcsolatos meggyőződésünket és gondolatainkat.

Ha szeretni akarsz valakit, akkor figyelembe kell venni az ő igényeit és kívánságait, elvárásait.

Az ideális partnerről kialakított elképzelés segít felismerni őt, amikor találkozol vele.

Mire van szüksége a másiknak?

2.
A TISZTELET EREJE

Nem lehet szeretni valamit, vagy valakit, ha nem tiszteltük korábban.

Mindenekelőtt magunkat kell tisztelnünk.

Ahhoz, hogy tiszteletet ébresszünk magunkban önmagunk iránt, kérdezzük meg magunktól: ,,Mit tisztelek magamban?"

Ahhoz hogy tiszteletet ébresszünk magunkban mások iránt - azok iránt is, akik nem tetszenek nekünk - kérdezzük meg magunktól: ,,Mit tisztelek ebben az emberben?"

3.
AZ ADNI TUDÁS EREJE

Minden új probléma magával hoz egy még nagyobb ajándékot, amely gazdagíthatja életünket.

Ha szeretetet akarsz kapni, akkor csak adnod kell. Minél több szeretetet adsz, annál többet kapsz.

Ha valakit átölelünk, az feltétlenül viszonozza az ölelést. Egy jó szó, ajándék, telefonhívás, levél... bármi, amivel kimutatjuk a másik embernek, hogy gondolunk rá, foglalkozunk vele, visszakapjuk méghozzá kamatostul.

A szeretet olyan mint a bumeráng, mindig visszatér. Lehet, hogy nem mindig attól az embertől, akinek adtuk, de akkor is visszatér. Sokszorosan. De mindig emlékeznünk kell arra, hogy az anyagiakkal ellentétben a szeretetből végtelen tartalékunk van. Nem veszítünk belőle amikor adunk. Valójában az egyetlen mód, hogy kivesszen a szeretet belőlünk, az, hogy nem adunk belőle másoknak.

Ahhoz, hogy mosolyogjunk pontosan annyi erőfeszítés kell, mint ahhoz hogy összeráncoljuk a szemöldökünket. Ahhoz, hogy barátságos szavakat mondjunk, pontosan annyi idő kell, mint a kritizáláshoz. Választhatunk: ugyanolyan könnyen viszonyulhatunk szeretettel másokhoz, mint haragosan, vagy közönnyel.

Az egyik probléma az, hogy sokan közülünk nem akarnak elsőként adni. Akkor adunk, amikor már adtak nekünk. Azt hogy szeretetet adjunk, túl gyakran feltételekhez kötjük. Azt mondjuk: csak akkor foglak szeretni, ha Te szeretni fogsz engem. Mi állandóan arra várunk, hogy valaki megteszi az első lépést. Ez az egyik oka, hogy az emberek ritkán érzik a szeretetet - azt várják, hogy valaki először őket szereti meg. De ez hasonlatos ahhoz, mintha a zenész azt mondaná: akkor fogok játszani, ha az emberek elkezdenek táncolni.

Az igazi szeretet nincs feltételekhez kötve, semmit sem kér cserébe.

Szeretni - azt jelenti, hogy egy részt adsz magadból, fizetséget nem kérve és feltételek nélkül.

Cselekedj jót csak úgy!

Mielőtt egy életre szóló kapcsolatba lépnél, ne azt kérdezd magadtól, hogy a másik ember mit tud adni a számodra, hanem azt, hogy te mit tudsz adni a másik embernek.

Az egész életre szóló, boldog, szerelmes kapcsolatok titkos receptje a következő: sosem arra kell figyelni, hogy mit kaphatunk, hanem mindig azt kell nézni, hogy mit adhatunk.

4.
A BARÁTSÁG EREJE

Ahhoz, hogy megtaláljuk az igaz szerelmet, először igaz barátra kell lelnünk.

A lényeg a gondoskodásban van, abban, hogy mellette legyünk a másiknak, ha szükség van ránk, ezért az igaz szerelem több, mint egyszerű romantikus vonzalom, az barátság is egyben.

,,Szeretni - az nem egymást nézni, hanem együtt nézni ugyanabba az irányba."

Az egész életen át tartó szerelmes kapcsolatot éppen a barátság köti össze.

Ahhoz, hogy igazán szeressünk valakit, azért kell szeretnünk őt aki, nem azért, ahogy kinéz.

5.
AZ ÉRINTÉS EREJE

Az érintés - a szeretet egyik legerősebb megnyilvánulása, amely legyőzi a gátlásokat s megerősíti a kapcsolatokat.

Az érintés megváltoztatja a fizikai és érzelmi állapotunkat és érzékenyebbé teszi az embereket a szeretetre.

Az érintés meggyógyíthatja a testet és felmelegítheti a szívet.

Ha ölelésre tárod karjaidat, azzal a szíved is kitárod.

Az érintésben hihetetlen erő lakozik. Összeolvasztja az embereket, ledönti a köztünk lévő falakat, jobban mint bármi más és mindannyian reagálunk rá. Az érintésben energia van, csodát tévő energia.

A szeretethez bátorság kell. Készen állni megkockáztatni, hogy ellökjenek maguktól, vagy fájdalmat okozzanak, de leggyakrabban győzni fogunk.

6.
A ,,SZABADNAK HAGYNI" ELV EREJE

,,Ha szeretsz valakit, vagy valamit, akkor engedd szabadon. Ha visszatér hozzád, akkor a tiéd, ha nem tér vissza, akkor soha nem is volt a tiéd."

Még az igazi, szeretetteljes kapcsolatban is szükségük van az embereknek mozgástérre. Ha meg akarsz tanulni szeretni, akkor először meg kell tanulni megbocsátani és megszabadulni a múltbéli sérelmektől és fájdalmaktól.

A szeretet azt jelenti - megszabadulni a félelmektől, előítéletektől, egótól és fenntartásoktól.

Ha foggal-körömmel ragaszkodunk valakihez, akkor lélektanilag megfojthatjuk a másikat. Ezt általában féltékenységből, önbizalomhiányból, vagy félelemből tesszük és nem szeretetből.

Ha igaz szeretetet akarsz, tudnod kell megbocsátani. A sértődöttség szellemileg tönkretesz, míg a megbocsátás felszabadítja lelkünkben a helyet a szeretet számára.

Ha azt akarod hogy mások megbocsássanak neked, akkor készen kell lenned arra, hogy Te is megbocsátasz másoknak.

7.
A SZAVAK EREJE

Amikor megtanulunk nyíltan és becsületesen kommunikálni, az élet megváltozik.

Szeretni valakit, ez azt jelenti, hogy ápoljuk a vele való kapcsolatot.

Adjuk tudtára az embereknek, akiket szeretünk, hogy szeretjük és értékeljük őket.

Soha se féljünk kimondani a varázsszót: ,,Szeretlek."

Ne hagyjuk ki az alkalmat, ha valakit megdicsérhetünk.

Mindig fejezzük ki a szeretetünket annak, akit szeretünk - lehet hogy utoljára látjuk őt.

Azért is szükség van a beszélgetésre, hogy elkerüljük a problémákat, amelyek felhalmozódnak egy kapcsolatban. Valójában a legtöbb probléma arra vezethető vissza, hogy az egyik, vagy mindkét partner nem tudja a gondolatait és érzéseit átadni a másiknak. Ennek eredményeként harag és sértődöttség gyülemlik fel az emberben, ami végül ahhoz vezet, hogy valamelyikükből kitörnek az indulatok. Ha megtanulunk egymással kommunikálni, az apróbb nézeteltérésekkel és gondokkal meg lehet birkózni és meg lehet őket oldani, addig amíg azok viszonylag jelentéktelenek.

8.
AZ ELKÖTELEZETTSÉG EREJE

Ahhoz, hogy a szeretet igaz szeretet legyen, elkötelezettnek kell lenni felé és ennek az elkötelezettségnek tükröződnie kell a gondolatokban és cselekedetekben.

Az elkötelezettség a szeretet igazi próbája.

Ahhoz, hogy igazi, szeretetteljes kapcsolatunk lehessen, elkötelezettnek kell lennünk ebben a kapcsolatban.

Az elkötelezettség különbözteti meg a felszínes kapcsolatot a tartós kapcsolattól.

A félelem a szeretet legnagyobb akadálya.

Ha tényleg szeretünk valakit, akkor elkötelezettek vagyunk felé és a vele való kapcsolatnak. Megteszünk mindent, ami lehetséges, mindig készen állunk segíteni ennek az embernek és mindennél fontosabb nekünk ez a valaki.

Ha el akarunk érni valamit az életben, akkor igyekeznünk kell legyőzni a félelmeinket, kétségeinket és készen kell állni mindent alávetni azoknak az embereknek, illetve azoknak a dolgoknak az érdekében, akik és amelyek számunkra értékesek.

Minden kapcsolatban vannak szárnyaló időszakok és hullámvölgyek. A kapcsolat életképessége attól függ, hogyan kezeljük ezeket az időszakokat. Ahhoz hogy egy kapcsolat sikeres legyen, mindkét ember számára a legfontosabbnak kell lennie, mindennél fontosabbnak - fontosabbnak a karriernél, a pénznél, fontosabbnak, mint az autó, a ruha vagy az ékszerek. Ha a szakítás lehetőségként egyáltalán szóba kerül, nem fontos mennyire távoli eseményként - kellemetlenségek várnak.

Ha elkötelezettek vagyunk valami iránt, mindegy mi az - munka, emberi kapcsolat, de akár egy focicsapat is lehet, ez azt jelenti, hogy még akkor is ha nehéz idők járnak, a szakítás nem lehet alternatíva. Az a probléma, hogy néha nem érezzük magunkat eléggé elkötelezettnek, ezért feladjuk. Minden ember vágyik a szeretetre és az igazi szerelmes kapcsolatra. A kérdés az, mennyire kötelezte el valaki magát, hogy szeressék és megtalálja azt az egyetlen különleges kapcsolatot. A kérdés az, hogy elég elkötelezett vagy-e, hogy ellenállj az elutasítástól és sikertelenségtől való félelemnek és megteszel-e mindent, ami erődből telik, hogy szeretetet hozz létre saját életedben?

Az elkötelezettség - a szeretet egyik igazi próbatétele. Egyszerű igazsága abban áll, hogy ha nem vagy elkötelezve a másik embernek, akkor valójában nem szereted.

Ha igazán elkötelezzük magunkat valaminek, akkor azt feladni - nem lehet alternatíva.

9.
A SZENVEDÉLY EREJE

A szenvedély lángra lobbantja a szeretetet és nem hagyja kihunyni.

Az örök szenvedély nem egyedül a fizikai vonzalom, hanem az erős elkötelezettség, lelkesedés, érdeklődés és örömteli izgalom együttes segítségével jön létre.

A szenvedélyt újra lehet éleszteni, a múlt eseményeinek újbóli átélésével, amikor éreztük ezt a szenvedélyt.

A spontaneitás és a meglepetések létrehozzák a szenvedélyt.

A szeretet és a boldogság lényege egy és ugyanaz: szenvedéllyel kell élni, minden nap.

10.
A BIZALOM EREJE

A bizalom életbevágóan fontos az igazi, szeretettel teli kapcsolatokban. Bizalom nélkül az egyik partner gyanakvóvá válik, nyugtalanná és tele lesz előítéletekkel, félelmekkel, a másik úgy érzi, lélektani csapdába került, azt hiszi, hogy nem hagyják szabadon lélegezni, s érzelmileg megfojtják.

Lehetetlen valakit szeretni, ha nem bízunk meg benne teljesen.

Cselekedjünk úgy, mintha kapcsolatunk a szeretett emberrel sohasem érne véget.

Az egyik módja annak, hogy eldöntsük, megfelel-e nekünk a másik ember, meg kell kérdeznünk magunktól: ,,Feltétlenül és teljesen megbízom a partneremben? Ha a válasz ,,Nem!" akkor alaposan el kell gondolkodni, mielőtt elköteleznénk magunkat.

Az igaz szeretet tíz titka - Hozzunk létre és vigyünk szeretetet az életünkbe!

1.
Helyezzük előtérbe a szeretettel teli gondolatokat!
2.
Tanuljunk meg tisztelni magunkat és másokat!
3.
Figyelmünket ne arra fordítsuk, hogy mit kaphatunk, hanem arra, hogy mit adhatunk!
4.
Ahhoz hogy megtaláljuk szerelmünket, először barátot kell találnunk!
5.
Öleljük át az embereket. Tárjuk ki karunkat és ezzel kitárjuk szívünket!
6.
Szabaduljunk meg félelmeinktől, előítéleteinktől!
7.
Fejezzük ki érzelmeinket!
8.
Legyünk elkötelezettek - legyen a szeretet mindennél fontosabb!
9.
Éljünk szenvedélyesen!
10.
Bízzunk másokban, bízzunk meg magunkban és az életben!

Az igaz szeretet tíz titka - Hogyan ismerjük fel életünk társát?

1.
Megtalálhatóak-e benne azok a fizikai, érzelmi, értelmi és lelki tulajdonságok, amelyek számunkra szükséges, hogy meglegyenek életünk társában?
2.
Tiszteljük-e őt?
3.
Mit tudunk neki adni, hogy kielégítsük a szükségleteit?
4.
Ő a legjobb barátunk? Közösek-e céljaink, törekvéseink, értékrendünk és meggyőződéseink:
5.
Amikor átöleljük egymást úgy érezzük, hogy ketten együtt egy egészet alkotunk?
6.
Adunk-e egymásnak elég teret és szabadságot a növekedéshez és fejlődéshez?
7.
Tudunk-e nyíltan és őszintén viszonyulni egymáshoz?
8.
Mindketten teljesen elkötelezettjei vagyunk ennek a kapcsolatnak?
9.
Szenvedéllyel és elszántsággal viszonyulunk-e kapcsolatunkhoz? Többet jelent-e ő számunkra mindennél?
10.
Megbízunk-e benne tejesen?

Az igaz szeretet tíz titka - Hogyan hozzuk vissza a szerelmet kapcsolatunkba?

1.
Fordítsunk legalább annyi figyelmet partnerünk szükségleteire és igényeire, mint a sajátunkra!
2.
Tanuljuk meg tisztelni magunkat és partnerünket. Tegyük fel a kérdést magunknak: ,,Mit tisztelek magamban?" és ,,Mit tisztelek partneremben?"
3.
Ne arra fordítsuk a figyelmet, mit szeretnénk kapni a kapcsolatunktól, hanem arra, hogy mi mit nem teszünk meg a kapcsolatunkért!
4.
Barátkozzunk össze a partnerünkkel! Keressünk közös elfoglaltságot, közös törekvéseket!
5.
Finoman érintsük és öleljük meg egymást és fogadjuk tárt karokkal egymást!
6.
Szabaduljunk meg a múlttól és bocsássunk meg a másiknak! Kezdjünk új életet!
7.
Nyíltan és őszintén fejezzük ki az érzelmeinket!
8.
Szenteljük magunkat teljes mértékben a kapcsolatunknak! Helyezzük a partnerünket az első helyre, minden és mindenki elé!
9.
Hozzuk vissza a szenvedélyt a kapcsolatunkba!
10.
Tanuljunk meg hinni partnerünkben, kapcsolatunkban és viselkedjünk úgy, hogy az soha ne érjen véget!
 
 
0 komment , kategória:  történetek  
A fa
  2010-04-11 16:58:23, vasárnap
 
  A fa (novella)

Sándor portája a falun kívül feküdt. No nem messze a falutól, hiszen a legközelebbi ház mintegy 6-700 méterre állott.

Valamikor Sándor nagyapja választotta ezt a helyet, mert nem szerette, ha az emberek "minduntalan szem előtt vannak". A kis ház már akkor is ugyan ilyen messze esett a falutól mint most. Nem mintha ezt a települést elkerülte volna a terjeszkedés, az építkezés, a fiatalok fészekrakása. Itt is épültek házak, de jobbára a falu másik végén. Arra visz az út a városba.

Sándor egyedül élt a "tanyán", ahogy a helybeliek és Ő maga is nevezni szokta a nádfedeles házat. Az épület fala megroggyant az esők, viharok és az idő munkájától. Ez volt az oka annak is, hogy a tető egy kissé megbillent, mint egy félrecsapott kalap. A tanyához kis udvar is tartozott. Ezt az udvart sövény kerítés vette körül, amelyet csatként fogott össze az alacsony kertkapu. Valaha a ház mögötti föld jókora darabja is Sándoréké volt, de mindez már a múlté, mint ahogy a ház végében évekkel ezelőtt lebontott gazdasági épületek is. A kis udvarban valamikor csirkék kapirgáltak, kacsák hápogtak.

Ma már csak az öreg diófa áll, meg alatta a kopott asztal és a kispad. Sándor most is itt üldögél a fa árnyékában. Szerették és megértették egymást. Amióta a felesége meghalt, annak pedig már 6 éve, többnyire a fával beszélget. Felidézik az emlékeket. Szinte minden emlékük közös. A diófát még Sándor apja ültette öt évvel az Ő születése előtt. Az öröm volt az ötlet adó, hiszen Sándor édesanyja ekkor várta első gyermekét, aki azonban halva született. A második terhesség volt Sándor, de az első életben maradt gyerek. Mindig úgy kezelték, mintha a kisebbik testvér lenne. A fát nem az Ő kedvéért ültették, de az Ő társa lett. S mivel Sándor a tanyát nemigen hagyta el minden összeköti őket.

-Látod öreg cimbora, megöregedtünk. Te 89, én még "csak" 85, de úgy érzem kettőnk közül én vagyok fáradtabb.- szólt szomorúan Sándor egyetlen társához.

A fa mintha lejjebb hajolt volna. Az őszi napfény lecsúszott a sárguló levelekről és rezgő, vibráló árnyékot vetett a földre, az asztalra. Levelek rezzentek - mint a fa sóhaja.

Sándor felnézett:
- Ne légy szomorú! Nekem lejárt az időm, hamarosan el kell mennem, de Te még jól bírod magad. 10-20 évet biztosan megélsz.

A fa terebélyes koronája most megmozdulni látszott, mintha jobbra-balra billenne csendesen. Sándor összehúzta a szemét úgy figyelt.

- Nocsak! De hiszen a szél sem mozdul. Szédülök talán.

Körülnézett, de mindent rendjén talált. Fényes volt a táj, arany színben verte vissza a lebukó napsugarakat. Csendes őszi alkony volt, semmi sem mozdult. Ismét a fára nézett. Mereven magasodott fölé a hatalmas lombkorona. A levelek rezzenéstelenül pihentek az ágakon.

-Azt hiszem jobb lesz, ha ledőlök. Úgyis mindjárt itt az este.

Felállt és indult befelé a házba. A küszöb előtt megállt és visszanézett.

-Szervusz vén csont. Ki tudja látlak-e még az életben.

Legalább tőled had búcsúzzak el. Megint mozdulni látta a fa koronáját. Nézte az ágakat, a leveleket, megcsóválta a fejét, megfordult és bement a házba.

Gyorsan lefeküdt. Valami furcsa dolog járta át a testét és gyorsan elaludt. Rossz álma volt. Egész éjszaka dolgozott. Két keze fejsze nyelet markolt és vágta a vastag fatörzset, az Ő dió fájának a törzsét. Izzadt, zihálva kapkodta a levegőt, égett a tenyere, a szeméből patakzott a könny, de dolgozott.

- Meg kell tennem! Meg kell tennem! Nem hagyhatlak magadra. -suttogta maga elé.

A hajnali napsugár bepillantott a szobába. Lassan világosodott. Sándor ilyenkor már talpon szokott lenni, de most nem mozdult. Szeme nyitva, az arca hófehér. Halott volt. Nyugodtnak, megbékéltnek, elégedettnek látszott, mint aki minden dolgát elvégezte távozása előtt.

Az udvaron csend volt. Az öreg fa a földön feküdt. Ágai a porba rejtették leveleiket. Törzse sértetlen, gyökerei kiszakadtak a földből.

A falusiak még sokáig emlegették:
- Még szél sem volt azon az éjszakán. Az öreg társa, a vén Fa elment Sándor után.

Megjelent: . Tolna megyei alkotók antológiája 2003.

← Zsoltár | Szerelmünk →
 
 
0 komment , kategória:  történetek  
Gondolatok a szerelemről
  2010-04-11 16:57:29, vasárnap
 
  Bár az agyamat most az egyszer nem sikerült gondosan elzsibbasztanom és kiürítenem, annyi gondolkodni valóm volt, hogy meg se hallottam a dalok szövegét. És közben egyre vágytam, mikor tér vissza a zsibbadás vagy a fájdalom . Mert a fájdalomnak jönnie kell . Megszegtem a magam számára fölállított összes szabályt. Ahelyett, hogy kitértem volna az emlékek útjából, elébük mentem, és boldogan fogadtam őket . Olyan tisztán hallottam a hangját a fejemben.. Ennek még megfizetem az árát, az biztos . Különösen akkor, ha nem tudok visszabújni abba a jótékony ködbe, amely eddig megvédelmezett . Túlságosan elevennek éreztem magam, és ez megrémisztett . De egyelőre még mindig a megkönnyebbülés volt a legerősebb érzés- és ez a létem mélyéről jött . Bármennyire is erőlködtem, hogy ne gondoljak rá, nem azért küzdöttem, hogy elfelejtsem . Éppen, hogy attól féltem - éjszakánként, amikor a hosszú álmatlanságból eredő kimerültség lerombolta az önvédelemre emelt falakat -, hogy elfelejtem, hogy a múlt kicsúszik a kezem közül . Hogy az agyam szita, és egy napon nem fogom tudni visszaidézni pontosan a szeme színét, a bőrének hűvös érintését, vagy a hangjának a pontos árnyalatát . Azt nem engedhetem meg magamnak, hogy gondoljak rájuk, de elfelejtenem nem szabad őket . Mert volt valami, amiben muszáj hinnem ahhoz, hogy tovább tudjak élni - tudnom kellett, hogy létezik valahol . Ez minden . Minden mást el tudok viselni . Feltéve, ha Ő létezik.

Stephenie Meyer


Laren Dorr: Lennék...

Lennék Napod, ha nappal lenne,
fényessé tenném hajnalod,
bíborral festeném este a felhőt,
hogy gyönyörködj, ha akarod.

Felhő lennék, ha őszidő lenne,
langy esőt sírnék, mert messze vagy,
aztán esőcsepp lennék, rád esnék,
s gördülve csókolnám arcodat.

Köd lennék, ha hűvös lenne,
fehér, vidám, mi nem ragad,
ködkarjaimmal ölelném tested
s megnyitnám előtted utadat.

Hópihe lennék, ha tél hava lenne,
mit egyetlen céllal repít a szél,
elolvadni gyönge kezedben,
s míg elmúlnék, érezném: enyém e kéz.

Szél lennék, ha új tavasz lenne,
elfújnám messze a tél hidegét,
hajadba bújnék tincseiddel játszva,
míg nevetve mondanád: most már elég.

S mi lennék, ha itt lennél velem?
Mindenség lennék, hol nincsenek napok,
égbolt lennék éjfekete éggel,
hol nem ragyog más, csak a Te csillagod

Nem tudok mást mondani, csak azt: veled szeretném
leélni az életemet! Még ha őrültségnek hangzik is.
Azzal is tisztában vagyok, hogy csak most kezdjük
megismerni egymást. Elismerem, hogy ez után a
kijelentés után joggal gondolhatod, hogy őrült vagyok.
De még soha életemben nem voltam semmiben ilyen
biztos. De ha esélyt adnál nekem, nekünk, egész
hátralévő életemben igyekeznék bebizonyítani, hogy
jól döntöttél! És nemcsak azért, amilyen vagy,
hanem azért is, amilyennek a közös jövőt látom veled.
Sparks, Nicholas




Mondani akarom, hogy te vagy az én kicsikém,
hogy öregen és ősz hajjal is szeretni foglak -
akkor is, ha ez biztosan nem történik meg.
Meg még azt is, hogy tudom, hogy örökké
hűséges leszel hozzám - pedig ez sem történhet
meg. Folyton falakba ütközöm, ha ki akarom fejezni,
hogy szeretlek.
Charlaine Harris


Ismerem azokat a szavakat, amelyeket még ki sem ejtettél.
Már tudom hová tartasz, mikor még el sem indulsz.
Tudok a féltett titkaidról, amiket mélyen elrejtesz.
Mindent tudok rólad, kedvesem. Nem vagyok kém, csak szeretlek.

Jim Morrison

 
 
0 komment , kategória:  történetek  
Az örekség filozófiája
  2010-04-11 16:54:16, vasárnap
 
  Öregség filozófiája -

1. Észrevetted, hogy az egyetlen kor, amikor szerettünk volna öregebbek lenni, az, amikor gyerekek voltunk ? Ha kevesebb, mint tíz éves vagy, olyan izgatott vagy a korod miatt, hogy tört részekben gondolkodsz .
2. ,, Mennyi idős vagy" ,,Négy és fél!" Soha nem vagy harminchat és fél. Te négy és fél vagy, hamarosan öt leszel! Ez a kulcs.
3. Amikor tizenéves leszel, nem tudnak visszatartani. Ugrassz a következő számra, vagy még egy picit tovább.
4. ,, Hány éves vagy?" ,, 16 leszek!" Lehet, hogy csak 13 vagy, de 16 leszel! És akkor életed legnagyobb napja... 21 LETTÉL !!! Maguk a szavak egy ünnepléssel érnek fel. 21 LETTÉL ... IGEEEEN!!!!
5. És akkor a 30-ikba fordulsz . Oooohh, Mi történt itt? Úgy hangzik, mint a megsavanyodott tej ! Ö ÁTESETT (a harmincadikon), el kellett küldenünk, éljen a saját lábán. Ez nem vicc, T e épp most értél meg. Mi a baj? Mi változott?
6. 21 éves LETTÉL , ÁTFORDULTÁL a 30-on, és NYOMOD a 40-est .... Whoa! Lépj a fékre, olyan gyorsan elszáll . Mielőtt felfognád, ELÉRED az 50-et, és az álmaid elszálltak.
7. De várj !!! Rajtad múlik, hogyan leszel 60. Nem gondoltad, pedig kellett volna !
8. Tehát 21 LETTÉL , ÁTFORDULSZ a 30-on, NYOMOD a 40-est, ELÉRED az 50-et, MEGDOLGOZOL a 60-ért.
9. Olyan nagy sebességet gyűjtöttél, hogy MEGÜTÖD a 70-et! Ezután nap megy nap után, és egyszer csak észreveszed, hogy itt van Friday, March 19, 2010 !
10. BELÉPSZ a 80-as éveidbe, és minden nap egy teljes kör ; épp csak eszel valamit ebédre, szundítasz délután és eljön a lefekvés ideje . És ez így megy amíg el nem éred a 90-es éveidet, akkor elindulsz visszafelé. Emlékszem, ,, én éppen 92 voltam" .
11. És akkor egy furcsa dolog történik . Ha 100 fölé érsz, ismét egy kisgyerek leszel. ,,Én 100 és fél vagyok!" Bárcsak mind megérnétek a 100 és felet!
12. HO GY MARADJ FIATAL 1. Dobd ki a haszontalan számokat . Úgymint kor, súly, vérnyomás . Hadd aggódjanak a doktorok ezek miatt . Emiatt fizeted ,,őket". 2. Csak vidám barátokat tarts! A rosszkedvűek lehúznak
13. 3. Tanulj folyamatosan . Tanulj többet a számítógépről, autókról , kertészkedésről , és mindenről ... Soha ne hagyd az agyadat pihenni . ,,A pihenő agy az ördög műhelye". Az ördög neve Alzheimer. 4. Élvezd az egyszerű dolgokat
14. 5. Nevess gyakran, hangosan és hosszan . Nevess, amíg ki nem fulladsz. 6. Néhány könny esik néha . Tűrj, gyászolj, és menj tovább. Az egyetlen személy, aki egész életünkben velünk van az magunk. ÉLJ , amíg élsz.
15. 7. Vedd magad körül olyan dolgokkal, amiket szeretsz, Legyen az család, háziállat, emléktárgy, zene, növények, hobbi, akármi. A te otthonod a te menedéked. 8. Törődj az egészségeddel : Ha jó, tartsd meg. Ha instabil, javíts rajta. Ha túlmegy az erődön, kérj segítséget.
16. 9. Ne tégy bűnös kirándulásokat . Menj sétálni az utcára, vagy a szomszéd megyébe, vagy idegen országba. De ne oda, ahol BŰN van. 10. Mondd az embereknek minden lehetőséget kihasználva, hogy szereted őket.
17. ÉS MINDIG EMLÉKEZZ: Az életet nem a lélegzetvételek számával mérjük, hanem azokkal a pillanatokkal, amikor elakad a lélegzeted.
18. Viszlát !!!

 
 
0 komment , kategória:  történetek  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
2018.11 2018. December 2019.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 307 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4
  • e Hét: 10
  • e Hónap: 107
  • e Év: 5733
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.