Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Kellner Dénes: Hazugok királya
  2010-08-08 16:55:50, vasárnap
 
 
Kellner Dénes: Hazugok királya


Hazudtunk nektek éjjel-nappal,

Bolonddá tettünk titeket,

Hiszen ti mindig lépre mentek,

Bárki bármivel hiteget . . .



Bizony hazudtunk másfél évig,

Miért ne tettük volna meg?

Akármit nyugodtan mondhatunk,

Úgy is elhiszi sok balek.



Igen, hazudtunk reggel-este,

És még csak nem is eleget:

Hisz' látszik, hogy még sokkal többet

Meg lehet tenni veletek:



Lám, mi elloptunk négy év alatt

Mindent, amit még lehetett,

És közben semmit sem csináltunk,

Csupán adósság-hegyeket.




És az országot tönkre tettük,

Úgy, ahogy nem volt soha még . . .

De majd szorítunk még a présen,

S megint fizetni fog a nép.



És mi történt a választáson?

Ti megint ránk szavaztatok,

S most hiába derült ki minden,

Lám én még mindig itt vagyok!



Sőt, vállalom, hogy majd én fogom

A válságot megoldani,

S szemetekbe vágom pimaszul:

Eszemben sincs lemondani!



Ellenzék, tömeg, tüntetések?

Ezektől nem kell félni ma:

Itt az igazság nem jut szóhoz,

Hiszen miénk a média!



És amíg mi vagyunk hatalmon,

Nektek itt nem lesz szavatok:

Ha nem tetszik, el lehet menni,

De én akkor is maradok!
 
 
0 komment , kategória:  Kellner Dénes  
Gazdák az utakon
  2010-08-08 16:54:53, vasárnap
 
 
Kellner Dénes: Gazdák az utakon




Végig az úton traktor, munkagép:

Nyugtalanító, baljós, furcsa kép,

S amerre csak mellettük elmegyek,

Toporgó, fázós, néma emberek,

Borús arcok, komor tekintetek,

A föld népének idegen szerep:

Kik mindig adtak, sohasem kértek,

Nehéz életük alatt megértek

Sok hosszú évnyi keserves múltat,

Akik egyre csak tűrni tanultak,

Most ők, a mindig tevékenykedők

Itt vesztegetik a drága időt

-- Pedig a munka otthon sem kevés --

Milyen végtelen elkeseredés,

Reménytelenség micsoda pokla,

Ami őket az utakra hozta,

Hogy mint Dózsa népe, várak ellen

Puszta kézzel, vagy kaszával menjen!

Szegény testvérem, kitől reméled,

Hogy tenni fog majd valamit érted?

Attól, ki puha karosszékben ül,

S iratok közt turkál részvétlenül,

Aki elbírál, dönt és osztogat,

Aki kezében tartja sorsodat,

Kinek dolga, hogy védje a gazdát,

De nem nézi, csak a saját hasznát?

S amitől életed függ talán,

Csak egy papír az íróasztalán . . .

Ki életében sosem volt éhes,

S a hatalomért bármire képes?

Vagy attól vársz talán emberséget,

Ki sosem vett emberszámba téged?

Aki a munkát mindig lenézte,

Mások munkáját váltotta pénzre,

Kinek nem a napi kenyér a tét,

Csak a dagadtra hízott bankbetét.

A pénz fontos egyedül neki,

És sohasem fogja megérteni,

Hogy amit csinálsz, azon mit szeretsz:

Nem gazda ő, csak hitvány lókupec.

Neki a jószág, mit vesz és elad

Nem Csillag, Ráró, Villám - csak darab.

S mit bánja, ha vágóhídra szánják,

Csak ő kapja meg érte az árát!

Neki a föld, mit megvett, nem terem:




Ahhoz munka kell és szakértelem,

És szív, mit pénzért kapni nem lehet,

Csak véredben örökölheted,

Amit rád hagytak rég-volt elődök,

Földhöz ragadt konok magyar ősök,

Kik, ha már-már elveszett az ország,

A sírból is százszor visszahozták,

Kik örökké görnyedtek, hajoltak,

Akiket ezerszer megraboltak,

S mégis, ha a harcok véget értek:

Az ő kezük nyomán lett újra élet . . .

És most, hogyha odafentről néznek,

Nem értik, e szép ország mivé lett.

Hogy munkától kérges, dolgos kezek

Alamizsnáért könyörögjenek,

Hogy a gép, amelynek dolgozni kell,

Most az országút szélén vesztegel,

Hogy a munkáért senki sem fizet,

S az áldott termés nem kell senkinek,

Akik dolgoznak, azok szegények

És a naplopók a példaképek . . .

Hogy a tisztesség ma már csak átok,

Nem értik ezt a cudar világot.

Ahogyan, testvér, te sem értheted,

Hogy azok ellen kelljen küzdened,

Akiket pedig azért fizetnek,

Hogy a bajban segítsenek nektek.

De éppen ők állnak veled szemben,

Akik közben kifosztanak csendben,

Hisz régóta az vezérli őket,

Hogy a földet megszerezzék tőled,

Ami évszázadok óta éltet,

Ami az utolsó menedéked!

Tudják, ha elvesztjük földjeinket,

Többé semmi meg nem menthet minket:

Akkor hiába van erős kezünk,

Földönfutó rabszolgává leszünk!

Hát ezeknek álltok Ti útjában,

Kik az úton kitartotok bátran,

Kiket nem űz haza hideg, éhség,

Ti vagytok most az élő reménység,

Hogy nem végtelen a pénz hatalma:

Lassan bár, de őröl Isten malma,

Hogy az áldozat sosincs hiába,

Hogy a tavasz eljön nemsokára!
 
 
0 komment , kategória:  Kellner Dénes  
Az ÉLŐHALOTT
  2010-08-08 16:53:48, vasárnap
 
 
AZ ÉLŐHALOTT


Még úgy tűnik, mintha élne,

Pózol, magyaráz, hazudik,

De voltaképpen rég halott.

Arra már semmi reménye,

Hogy egy szavát is elhiszik,

Mert már mindenkit becsapott.



Akit nem kötnek érdekek,

S nem zsákmányért tartja markát,

Körötte alig van olyan:

A százféle ígéretet,

Az örökös handabandát

Ki veszi ma már komolyan ?



S a nagyvilág szemében is

Csak szánalmas vagy komikus,

De nincs már semmi hitele

És meggondolja kétszer is

Egy komolyabb politikus,

Hogy blamálja magát vele.



S ahogy látszik egyre jobban,

Hogy minden szép szöveg hamis

És nincs kiút semerre sem,

Már a legelső sorokban

Eddig kitartó hívek is

Elsomfordálnak csendesen...



És mégis, jól vigyázzatok:

Míg egy csepp élet van benne

Képes minden aljasságra!

Mert szemernyit sem változott,

Bármi gazságot megtenne,

Ha ez a hatalom ára.



De mert így élt, gyalázatban,

S nincs becsülete, hite sem,

Senki fel nem támaszthatja.

És milliók bíznak abban,

Hogy számára rövidesen

Eljön az ítélet napja !
 
 
0 komment , kategória:  Kellner Dénes  
A Nyáj
  2010-08-08 16:52:55, vasárnap
 
 
A Nyáj


Előttünk a zöldelő mező,
A napos táj csupa derű,
És mi békésen legelészünk:
Birkának lenni nagyszerű !

Mindig megmondják, merre menjünk,
Mikor kell tennünk ezt vagy azt,
Így hát sosem kell gondolkodnunk,
A felelősség nem nyomaszt.

Tájékozódni nem tanultunk,
Mindig egyfelé ment a nyáj,
Csak a kolompot kell követni,
Ez volt mindig a fő szabály !

És ha mégis egy elkódorog,
A jó puli azért van ott:
Csaholva kerít körbe minket
Ahogyan parancsot kapott.

S ha gyapjunkat tövig lenyírják,
Nem lázadunk, nem bégetünk:
A Gazda tudja, mit miért tesz,
Ő irányítja életünk.

Nincs más dolgunk, mint bízni benne,
Parancsát teljesíteni,
Jaj annak, aki ellenkezne,
A Nyáj törvényét megszegi !

Körülöttünk az egész világ
Csupa veszéllyel van teli,
Szörnyű lehet szabadon élni,
Mindig egyedül dönteni !

És gondoskodni önmagunkról
Élni a saját életünk,
S vállalni a következményét,
Ha valamiben tévedünk...

Milyen más a biztos karámban,
Körülvesz békés langy-meleg,
Semmi kockázat, felelősség:
A többi testek védenek

És bár közülünk vágóhídra
Kerül jó néhány olykoron:
Csak bújj a tömegbe, s bizakodj,
Holnap még nem te vagy soron...

S hogyha megkérdik, mit szeretnénk,
A válasz mi lehetne más ?
Így akarunk élni tovább is,
Birkának lenni oly csodás !
 
 
0 komment , kategória:  Kellner Dénes  
Büszkeség
  2010-08-08 16:51:32, vasárnap
 
 
B Ü S Z K E S É G


Büszkének lenni jó, mint tudjuk:

Ez most a kedvenc szlogenünk,

És mi tagadás, sok minden van,

Amire büszkék lehetünk.



Igaz, hogy toprongyos az ország,

De nekünk tele a zsebünk,

És ha a bankszámlánkat nézzük,

Igazán büszkék lehetünk !



A sok bonyolult jogszabály közt

Minden kiskaput meglelünk,

Vagy ha kell, átszabjuk a törvényt:

Ez már jól bevált módszerünk...



S akárhonnan jön a pénz, ott van

Mindenütt néhány emberünk,

Minket nem lehet megkerülni,

És erre büszkék lehetünk...



Pályázat, tender, támogatás:

Mi mindenből sápot szedünk,

Jog vagy erkölcs nem gátol minket,

Van sok kipróbált ötletünk...



És az uniós nagy kalapból

Bármilyen pénzt, ha elnyerünk,

Az is a mi zsebünkben köt ki,

Ebben biztosak lehetünk !



S mindent, ami netán kiderül,

Az ellenzékre rákenünk:

Mivel zsebünkben van a sajtó,

Ez nem jelent gondot nekünk.



És ha ennyi disznóság után

Mégis kormányon lehetünk:

Igazán minden okunk megvan,

Hogy módfelett büszkék legyünk...
 
 
0 komment , kategória:  Kellner Dénes  
Nehéz játszma
  2010-08-08 16:50:36, vasárnap
 
 
NEHÉZ JÁTSZMA


Ne bontsatok még pezsgőt, fiúk !
Hűteni kell azt még egy kicsit,
Nem a régen várt nagy változás,
Csak egy új stikli kezdődik itt.

Csak besáncolt a sötét király,
Ne higgyétek, hogy mattot kapott:
Oldalra lépett, hogy ha ütnek,
Hadd vesszen inkább néhány gyalog.

Most a mattot védi ki éppen,
De eszében sincs még feladni:
Az ellenfél majd csak hibázik,
S megint mehet tovább a parti.

Ha a király már nem tud lépni
Olyankor véget ér a játszma,
De ezek a sötét figurák
Fittyet hánynak minden szabályra

Választanak egy másik királyt
A vesztett partit tovább játszva:
Azt hiszik, nekik mindent szabad,
Úgy gondolják, övék a tábla...

Lássuk be, a kóklerek ellen
A sakktudás nemigen győzhet,
Hiába adunk mattot nekik
Nincs más mód: ki kell ütni őket !
 
 
0 komment , kategória:  Kellner Dénes  
Ingyencirkusz
  2010-08-08 16:48:52, vasárnap
 
 
Ingyencirkusz


Létporondon bohóc ugrál...
Hová süllyed nemes hazám?
Bolha táncot jár egy kerge,
világkacaj ,,őfelsége".

Megrendelték gnóm-úrfiak:
Táncát látván blődek, ifjak,
kivénült elv-meleg téglák
tapsolják, - gyászunk-, tapsolják!

Szaladgálnak, zsong a manézs,
befuccsolt torzmuzsik-zenész.
S a kötéltáncos fennmarad?
Bámul a nép: - Még fennmarad?

Dől a sátor! - Bolhacirkusz,
dőre tábor, fondor-alkusz-,
tombol, átkoz, direktora,
mamelukok zsoldos hada!

Ketrecrácsukat már rágják!
Lélekfaló helytartóság,
- ez a máma!-, ostobaság
uralja az embert, Rabság!

S dőreségre fogékonyak
- virsli, sör- mind mozgékonyak,
szolgáltatnak, beetetnek,
- cirkuszt, cirkuszt, minden restnek!

Beterelnek a manézsba,
- tapsolj szálló sült galambnak!-,
S a kötéltáncos fennmarad?
Bámul a nép: - A kín marad!


Létporondon bohóc ugrál...
Hová süllyed nemes hazám?
Bolha táncot jár egy kerge,
világkacaj ,,őfelsége".

Megrendelték gnóm-úrfiak:
Táncát látván blődek, ifjak,
kivénült elv-meleg téglák
tapsolják, - gyászunk-, tapsolják!

Szaladgálnak, zsong a manézs,
befuccsolt torzmuzsik-zenész.
S a kötéltáncos fennmarad?
Bámul a nép: - Még fennmarad?

Dől a sátor! - Bolhacirkusz,
dőre tábor, fondor-alkusz-,
tombol, átkoz, direktora,
mamelukok zsoldos hada!

Ketrecrácsukat már rágják!
Lélekfaló helytartóság,
- ez a máma!-, ostobaság
uralja az embert, Rabság!

S dőreségre fogékonyak
- virsli, sör- mind mozgékonyak,
szolgáltatnak, beetetnek,
- cirkuszt, cirkuszt, minden restnek!

Beterelnek a manézsba,
- tapsolj szálló sült galambnak!-,
S a kötéltáncos fennmarad?
Bámul a nép: - A kín marad!
 
 
0 komment , kategória:  Kellner Dénes  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 175
  • e Hét: 1217
  • e Hónap: 12760
  • e Év: 378250
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.