Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 104 
Szülő 1 és szülő 2, vagyis a megvalósult francia rémálom
  2019-02-17 21:30:34, vasárnap
 
 








SZÜLŐ 1 ÉS SZÜLŐ 2, VAGYiS A MEGVALÓSULT FRANCIA RÉMÁLOM


Csütörtökön egy egészen megdöbbentő hír látott napvilágot. Honnan máshonnan, mint a derék franciák országából. Emmanuel Macron elnök úr egyik kiváló képességekkel rendelkező, ám eleddig méltán ismeretlen képviselője, bizonyos Valérie Petit a francia nemzetgyűlés elé terjesztett egy olyan törvényjavaslatot, amelynek értelmében az iskolákban tilos lesz majd apának és anyának hívni az apákat és az anyákat. A Macronhoz hű többség a törvényt zokszó nélkül, villámgyorsan megszavazta, így mostantól a francia iskolákban az anyát szülő 1-nek, az apát pedig szülő 2-nek szabad csak hívni. Az anya és apa kifejezéseket törlik a osztálynaplókból is.

Mert ez így elfogadó, így toleráns és így haladó. És mert így nem fogják megbántani azokat a homo- vagy transzszexuális párokat, akik valamilyen módon gyerekhez vagy gyerekekhez jutottak. És ez nem vicc. A vicc az, hogy a mi drága független-objektív, haladó-liberális, nagyon szabad sajtónk egy árva sort sem írt a legalábbis furcsa, de inkább felháborító esetről. Mert csak. Ami egyébként a legkevésbé sem meglepő, hiszen bizonyos esetekben ez náluk a szokásos ügymenet részét szokta képezni. Napi rutin. A haladó-liberális sajtómunkás elolvassa a narratívájába illeszthetetlen, számára kedvezőtlen hírt, majd elhallgat.

Megnémul, megsüketül, lebénul. Újságírásra alkalmatlanná válik.

Talán majdnem mindenki emlékszik arra, hogyan hallgattak tiszta erőből, mikor Juhász Péter és Havas Henrik urak #metoo-gyanús ügyeiről kellett volna írniuk. Vagy mikor kiderült, hogy mind a szorgos németektől, mind a bohém franciáktól tömegével menekülnek azok a zsidó származású állampolgárok, akiket valamilyen furcsa okból kényelmetlenül érint, ha bizonyos, a Közel-Keletről egészen a két nyugati országig menekülő muzulmán migránsok megköpködik vagy megverik őket, esetleg rájuk gyújtják lakásaikat. No de térjünk vissza a korszakos nyelvújítókhoz!

Aki esetleg úgy okoskodna, hogy Franciaországot az elmúlt években eget és földet rengető változások rázták meg, például ugrásszerűen megnövekedett a gyermekeiket homoszexuális párkapcsolatban nevelők száma, esetleg minden második anya - pardon, szülő 1 - az elmúlt években világosodott meg abban a tekintetben, hogy igazából női testbe született férfi vagy férfitestbe született nő, vagy tudom is én, aranyhaltestbe született rozsomák, majd ezen áldatlan állapotokon egy gyors lefolyású, az állam által támogatott nemváltó műtéttel segített, és emiatt vált elengedhetetlenül szükségessé a fenti intézkedések bevezetése, nos az nem is tévedhetett volna nagyobbat. Ugyanis szó sincs ilyesmiről! A Le Parisien című francia napilap értesülései szerint ugyanis Franciaországban a heteroszexuális párok aránya 96 százalék.

Marad tehát négyszázaléknyi LMBTQ-kisebbség, no de közülük is nagyon kevesen jutnak el odáig, hogy gyereket fogadjanak örökbe maguknak, majd még ennél is tovább csökken azoknak a száma, akik egészen az iskolai beiratkozásig együtt maradnak, és békés együttélésben és -értésben nevelik csemetéiket. Erre vonatkozóan szinte lehetetlen megbízható számokat találni, de majdnem biztos, hogy a lakossághoz képest 1 és 0,5 százalék közé lőhetjük be azokat, akik esetében tényleg indokolatlanul beszélünk apaságról és anyaságról. Akik szülő 1-ek meg szülő 2-k. Akiket elmondhatatlanul bánt, frusztrál és kétségbe ejt ezeknek az ósdi, idejétmúlt és meghaladott szavaknak az emlegetése.

Bár egyes tudósok még kutatják, hogy például a ,,szülés" szó mennyivel haladóbb és toleránsabb, mint az apa meg az anya, ha és amennyiben olyan személyekről beszélünk, akik ha megfeszülnének, sem tudnának szülni. Emiatt a szabad szemmel láthatatlan kisebbségi csoport miatt a szótárakból száműzni kell a legszebb és legszentebb szavakat, és ahogy mostanában zajlanak a dolgok, a ,,halott, fehér férfiak" alkotásainak tekintetében szinte bizonyosan az irodalomból is. Mindegy. Illetve, dehogy mindegy. Inkább agyrém, de ez van. Öröm az ürömben, hogy az egész nem itt zajlik, a mi drága Magyarországunkon, hanem a hétvégenként rendszeresen lángba boruló Franciaországban. Az úgynevezett fejlett Nyugaton.

Édes hazánk azonban a liberálisok legnagyobb bánatára még nem lépett a haladás fényes sugárútjára, így írásomat mindenféle retorzió nélkül zárhatom József Attila gyönyörű sorai­val. Tehetünk azért, hogy például ezt a verset is továbbra is leírhassuk, elszavalhassuk? Tehetünk! Ha az előttünk álló európai parlamenti választásokon a kollektív elmebajt támogatók helyett a normalitást oltalmazókra szavazunk.

Akkor nem úgy fog kezdődni József Attila verse, hogy Édes szülő 1-em, egyetlen, drága. Hanem így: Édesanyám, egyetlen, drága, / te szűzesség kinyilt virága / önnön fájdalmad boldogsága. / Istent alkotok (szivem szenved) / hogy élhess, hogy teremtsen mennyet, / hogy jó legyek s utánad menjek!



















 
 
0 komment , kategória:  Tragédiák - katasztrófák  
A hazatérés napja - 1924
  2019-02-17 19:15:49, vasárnap
 
 










A HAZATÉRÉS NAPJA - 1 9 2 4


95 évvel ezelőtt tért vissza Magyarországhoz Somoskő és Somoskőújfalu


A Népszövetség 1923. április 23-ai döntése értelmében, 1924. február 15-én a Nógrád megyei Somoskő és Somoskőújfalu Csehszlovákiától visszakerült Magyarországhoz.


Az 1920-as trianoni békediktátum a Karancs-Medves-vidéken, Salgótarjántól északra, Somoskő és Somoskőújfalutól délre húzta meg Magyarország új határát. Tehát a döntés értelmében Somoskő és Somoskőújfalu is Csehszlovákiához került, a környék számos, jelentős szén- és bazaltbányájával együtt.

Egy különleges, egészen egyedülálló eset folytán azonban e két falu sorsa ezután kivételesen szerencsés módon alakult.

Történt ugyanis a következő évben, hogy a budapesti antantbizottság egyik angol tagját, amikor (valami életveszélyes fül- vagy gégeproblémával) megbetegedett, a legjobb pesti szakemberhez, dr. Krepuska Gézához, a Rókus kórház fül-orr-gégész professzorához ajánlották be. Krepuska Géza (1861−1949) pedig nem csak hogy Nógrád vármegyében töltötte gyermekkorát, de történetesen éppen azon fővárosi befektetők közé tartozott, akiknek birtoka volt (egy kis bányával együtt) Somoskő-Somoskőújfalu környékén, ahol szerény, virágzó gazdaságot létesített, valamint ahol ásvány- és kőzetgyűjtői szenvedélyének is hódolhatott. Ezért Krepuskát érthető módon nagyon megviselte, mikor a tragikus trianoni döntés következtében még személyes sérelem is érte, hiszen ezáltal ,,külföldre" került kedves somoskőújfalui birtoka és kedves ismerősei is...

Visszatérve az antantbizottság tagjára: a beteg eljutott Krepuskához, aki sikeresen meggyógyította az angol tisztet; közben pedig elpanaszolta neki is somoskőújfalui birtoka elvesztésének sajnálatos történetét, és rábeszélte páciensét, hogy jöjjön el vele a korábbi birtokra.

Az angol tiszt elfogadta a meghívást és egy antantbizottsággal együtt Somoskőújfalura látogatott, ahol Krepuska, valamint a Rimamurányi Vasmű igazgatója (Lipthay B. Jenő) és egy jogi szakértő (dr. Auer Pál) kísérték őket körbe a faluban. Ők javasolták a bizottság tagjainak azt is, hogy próbáljanak meg bárkivel is szóba elegyedni az utcán szlovákul. Meg is próbálták, és bizony nem jártak sikerrel, mivel a lakosok közül senki nem tudott szlovákul. Az antant-bizottság tagjai ekkor döbbentek rá, hogy az elcsatolt település, melyen járnak, egy színtiszta magyar falu!

A látottak, no meg a korábbi kezelésért érzett hála, meggyőzték az antant tisztet és társait, hogy az előbb említett személyek bevonásával tárgyalásokat kezdeményezzenek az elcsatolt Somoskő és Somoskőújfalu helyzetének felülvizsgálatára.

Amilyen felelőtlenül, indokolatlan és meggondolatlan hirtelenséggel csatolták el hazánk nagy részét, nos, azzal szemben e pici területdarabka kérdésének tisztázása viszont annál tovább tartott. A szakértői vizsgálatok, tárgyalások és jogi procedúrák évekig elhúzódtak, de ami a lényeg: 1923-ban megszületett a sokak által elképzelhetetlennek gondolt döntés, miszerint Somoskőt és Somoskőújfalut, valamint a környékbéli bányákat, 1924. február 15-i hatállyal, visszacsatolták Magyarországhoz.

Somoskő és Somoskőújfalu települése bár visszakerült Magyarországhoz, a somoskői vár viszont Csehszlovákia birtokában maradt. Így állt elő az a hosszú évtizedekig tartó abszurd helyzet, hogy ha valaki Somoskőről föl akart menni a falu szélső házától alig ötven méterre lévő várba, annak a legközelebbi határátkelőn át, hatalmas és nehézkes kerülőt kellett tennie ehhez. Azt viszont sikerült még elérniük Krepuskáéknak, hogy a többi, korábban magyar tulajdonú, ,,csehszlovák oldalon" ragadt bazaltbányákba továbbra is átjárhassanak a magyar bányászok és vámmentesen szállíthassák Magyarországra a kitermelt követ - mindezt azzal az ügyes állítással tudták elérni, miszerint Budapest kövezésére kizárólag a határ túloldalán maradt bányák bazaltköve alkalmas...

Február 15-én megtörtént Somoskőújfalu, Somoskő és a Medves-fennsík egy részének ünnepélyes átadása. A történelem fintora, hogy a hivatalos átadási jegyzőkönyvet a napnak éppen abban a szakában (délután fél ötkor) írták alá, mint 1920. június 4-én a trianoni békediktátumot... Persze a Trianonban az újonnan létrejött csehszlovák államnak juttatott 61 631 négyzetkilométernyi magyar területhez képest ez a kb. 15 négyzetkilométer, amit e két községgel visszaadtak Magyarországnak, igazán csekélységnek tűnik. Ám e falvak esete mégis szívet melengető, és a leleményesség, amellyel sikerült visszatérniük, megtanít minket az ilyen piciny elégtételek s örömök megbecsülésére, és arra, hogy sose veszítsük el a jövőbe vetett hitünket, amivel akár hihetetlennek tűnő célokat is elérhetünk...

1999-ben a Somosi Kultúráért Egyesület és a Somoskői Váralja Egyesület közösen elhatározta, hogy 1924. február 15-ét a ,,hazatérés napjává" nyilvánítja, és ezt a napot minden évben közösen megünnepelik.

(Palócbetyár.com)







Somoskőújfalu visszacsatolása Magyarországhoz

Link


Ua, de nagyképernyőben

Link



Somoskőújfalu hazatérése (1924)

Link


Ua, de nagyképernyőben

Link



A Hazatérés napja 1924. február 15

Link



Krepuska Géza emlékműve, háttérben Somoskő várával, mely jelenleg a területrabló bábállamhoz tartozik






 
 
0 komment , kategória:  Tragédiák - katasztrófák  
Diliház a neved Európa Parlament
  2018-11-06 19:30:14, kedd
 
 




DILIHÁZ a neved EURÓPA PARLAMENT


CÁFOLHATATLAN LÁTLELET AZ EU-EP URAINAK ERKÖLCSI ALAPÚ ÉRTÉKREND HIÁNYÁRÓL!

Kár, hogy minden építőjellegű, segítő szándékú észrevétel - gyógyíthatatlanul - lepereg róluk!


DILIHÁZ a neved EURÓPA PARLAMENT


Harcolnak az EURÓPAI NŐK jogaiért és százezer számra hívják be azokat, akik semmibe veszik a nőket.

Harcolnak a GYEREKEK jogaiért és betelepítik azokat, akiknek a kultúrája megengedi, hogy akár 8 éves kislányokat férjhez adjanak.

Harcolnak a JOGÁLLAMÉRT és eltűrik a Saria bíróságokat az országaikban.

Harcolnak a VALLÁSSZABADSÁGÉRT és millió számra hívják be a keresztényüldözőket.

Megvádolják Magyarországot ANTISZEMITIZMUSSAL és rászabadítják az európai zsidóságra az ősellenséget.

Naponta CIGÁNYOZZÁK le Orbán Viktort, majd megvádolják cigányellenességgel.

GENDEREZNEK meg Pride-oznak és Európába hívják azokat, akik országaikban kinyírják a homoszexuálisokat.

EMBERI MÉLTÓSÁGRÓL beszélnek, miközben habzó szájjal üvöltenek és személyében alázzák Magyarország miniszterelnökét.

VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS szabadságáról papolnak, de nem tűrnek más véleményt.

ESÉLYEGYENLŐSÉGET hazudnak és a Magyarországot elítélő jelentésükhöz 90 %-ban ellenzékieket kérdeznek meg a magyar kormányról.

TOLERANCIÁRÓL beszélnek és közben millió számra eresztik Európára az intoleranciát.

DEMOKRÁCIÁÉRT visítanak, de az utolsó pillanatban meg akarják változtatni az Európai Parlament szavazási rendjét.

AZ EURÓPAI HATÁRVÉDELMET fontosnak tartják, de közben azt mondják, hogy a bevándorlás jó dolog, és megbüntetik aki védi Európa határait.

EURÓPAI ÉRTÉKEKET védenek, amibe már se kereszténység, se hagyományos családok, se nemzetek, se hazaszeretet, se biztonság nem férnek bele.

Akinek igen, az úgy jár, mint Magyarország.


Európa szerte fokozódik a migrációs nyomás. A balliberális elit képtelen megvédeni a kontinenst.
Megdöbbentő felvétel.





Link








 
 
0 komment , kategória:  Tragédiák - katasztrófák  
Poloskainvázió
  2018-10-12 18:46:06, péntek
 
 










POLOSKAINVÁZIÓ

Poloskák: invázió van, ellenszer nincs


Az utóbbi években egyre gyakoribbak a poloskainváziókról szóló híradások, amikben hol szörnyen kellemetlen, csípő-maró ágyi poloskák inváziójáról, hol lakásokat és házakat ostromló büdös bogarakról olvashatunk beszámolókat. Legutóbbi felhívásunkra rengeteg olvasótól kapunk döbbenetes fényképekkel megtámogatott levelet, amikben arra panaszkodnak, hogy az utóbbi napokban-hetekben kiborító mennyiségű poloska özönlötte el otthonaikat, ott vannak a falakon, kertekben, veteményesekben.

A jelenségre egyszerű a magyarázat. ,,A behurcolt-betelepedett idegenhonos poloskafajok között több olyan is van, amely hőigénye miatt a hidegebb időszak közeledtével kisebb-nagyobb tömegben beköltözik a lakásokba, és ott vagy rejtett zugokba húzódik, vagy azt keresve mozog, és ilyenkor találkozik a lakókkal. Mivel a poloskák bűzmirigyük váladékával védekeznek, ez további konfliktusokat okoz" - mondta az Indexnek Kondorosy Előd, a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karának entomológusa.

Ami a konfliktust illeti, abból bizony akad bőven. Olvasónk, Szilvia Ráckevéről, illetve annak külterületéről jelentkezett: ,,A vödrös képen csak az a mennyiség van, melyet - ha be szeretnék jutni a lakásba - le kell szedjek a szúnyoghálóról. Folyamatosan százával vannak ezek a dögök, és immunisak majdnem mindenre. Sósav, hypo, különböző varázsigék és kotyvasztékok, semmit sem érnek! A poloskák épp csak nem röhögnek hangosan a pofámba. (...) Undorító ez az egész helyzet, és baromi jó lenne rá valamilyen megoldást találni, mert ettől már be lehet golyózni!"

Péter a XVII. kerületből nem írt semmit, csak két hátborzongató képet küldött a poloskainvázióról, csakúgy, mint Irma:



Galéria: PoloskainvázióFotó: Olvasónk, Irma / Index





Gabriella így írt nekünk: ,,Törökbálinton lakom, és két napja erre jövök haza. Elviselhetetlen."

Péter a Debreceni Egyetem egyik kollégiumának teraszáról küldött képes helyzetjelentést:



Péter fotója a XVII. kerületből (balra), a Debreceni Egyetem egyik kollégiumának teraszáról készített fotó (jobb felül) és Gabriella törökbálinti háza amint ellepik a poloskákGaléria: Poloskainvázió (Fotó: Péter / Index)





Ivett beszámolója szerint ,,az Új Köztemetőben nem lehet megmaradni. Hétfőn voltunk temetésen, és hadakban támadnak, rengetegen vannak. Szegény virágosok teljesen ki voltak bukva, hogy ilyenkor hol a főigazgató úr. Ezeket nem lehet központilag irtani?" Ferenc a ,,paradicsomot felzabáló kurva poloskákról" küldött képeket.

Andris az autójába szeretett volna beszállni, és ez a nem éppen kellemes látvány fogadta az ajtót kinyitva:



Galéria: PoloskainvázióFotó: Olvasónk, Andris / Index





Tamás és párja épp a Balatonon tölti szabadságát, onnan írt nekünk: ,,Szállodánkat is megszállták ezek a rovarok, melyről készítettem egy videót is. Végtelenül kellemes az időtöltés ebben a 4 csillagos balatoni neves szállodában. Direkt nem írok nevet, mert bár természetesen a vezetéstől kaptunk egy új szobát, de a helyzet cselekvés nélkül aggasztó az egész épületben. A szomszéd család tegnap pici gyerekkel késő este távozott a helyzet miatt.":


Poloskainvázió egy balatoni hotelben

Link


A helyzet tarthatatlannak tűnik. Vagy mi, vagy ők. Az undorító bűzt kibocsátó, otthonainkat akaró rovarhordák ellen tenni kell. De mit? És kik ők? Mikor, honnan jöttek? Meddig maradnak? Lángszóró kell ide, vagy kézigránát?


Jöttment népség


Az olvasói képek alapján nehéz egyértelműen megmondani, hogy hol milyen fajta poloskák okozzák leginkább a kellemetlenségeket. Valamennyi, a lakosságot zavaró faj növényevő. Persze vannak régóta ismert társbérlők is, mint a bencepoloska. De a felzúdulást főleg két faj kelti:

a zöld, néha barnás árnyalatú vándorpoloska, ami a klímaváltozásnak köszönhetően jelent meg nálunk, a Balkánról érkezve,
és a kereskedelemmel Európába behurcolt márványos címerespoloska, amely még nem jutott el az egész országba, de hamarosan ez is megtörténik, mindenesetre a fővárosban elképesztő tömegben van.

Mindkét faj igen sokféle növényen képes kifejlődni. ,,A harmadik gyakori faj a más csoportba tartozó, de szintén nagy termetű és fenyőféléken fejlődő nyugati levéllábú poloska, helyenként ez is elég nagy tömegben van jelen. Vannak persze más fajok is, mint pl. a hársbodobács, de ezek kisebbek és kevésbé zavaróak" - mondta a szakértő.

Kondorosy Előd egyébként hat évvel ezelőtt (2012-es, Adventív poloskafajok Magyarországon című cikkében) összeszedte, hogy milyen őshonos és invazív poloskákat ismernek a biológusok. A munka nem volt könnyű, mivel eleve nem lehetett mindent tudni az őshonos fajokról, amik régóta tagjai a hazai faunának, ugyanis a poloskák meglehetősen rejtőzködő életmódot élnek (kivéve ezek a mostaniak), a különböző fajok egyedei sokszor hasonlítanak is egymásra, előfordulásuk nem egyenletes.



"A paradicsomot felzabáló k.. poloskák"Galéria: Poloskainvázió(Fotó: Olvasónk, Ferenc / Index)





A magyar poloska faunáról elsőként Horváth Géza közölt összefoglalót, az 1897-es Magyar Birodalom Állatvilága sorozat általa megirt Hemiptera részében. Az utóbbi időben Kondorosy Előd és kollégái publikáltak újabb adatokat a hazai fajokról 1999-ben, 2005-ben, 2009-ben, 2011-ben és 2012-ben.


Kis poloskahatározó


Az ágy belső részeiben megtelepedő, az alvó ember vérét szívogató, legkellemetlenebbnek mondható ágyi poloska (Cimex lectularius) egyike a legrégebben behurcolt poloskafajoknak, ennek ellenére meglehetősen keveset tudnak róla a kutatók, sem a mikor, sem a hogyan nem ismert.

Növényvédelmi szempontból az észak-amerikai platán-csipkéspoloska (Corythucha ciliata) számít az első invazív poloskafajnak Magyarországon: Európában (Olaszországban) 1964-ben, itthon 1977-ben írták le először a megjelenését, ami után hamar megtelepedett az ország számos helyén - csak a platánfákon élősködik, jelentős kártevője a fának.

A mediterrán eredetű hársbodobácsot (Oxycarenus lavaterae) 1995-ben fedezték fel a hazai kutatók, a horvát tengerpartról, illetve Délnyugat-Európából az 1990-es években szétterjedő rovar egyedei ekkorra már hatalmas telepekben éltek a hársfák kérgein.

Mivel a fák magvaival táplálkoznak, nem számítanak kártevőnek a mostanra az egész országban elterjedt hársbodobácsok. A szintén mediterrán eredetű platánbodobács (Arocatus longiceps) hamarabb került az országba, de kisebb egyedszáma és kevésbé feltűnő viselkedése miatt jelenléte csak később, a kilencvenes évek végén tűnt fel a biológusoknak. Mivel ez a faj is főként magvakkal táplálkozik, ugyancsak nem számít kártevőnek.

Alig húsz éve, a kétezres évek elején jelentek meg nagyobb számban Magyarországon a zöld vándorpoloskának vagy címerespoloskának is nevezett faj (Nezara viridula) tavasszal-nyáron zöld, ősszel barnás színt öltő egyedei. A legnagyobb gondot jelenleg is ezek okozzák, és nem csak azért, mert ősszel, a hideg idő beálltával tömegesen próbálnak a jól fűtött lakásainkba behúzódni. A trópusi afrikai, illetve a mediterrán térségekből egyre északabbra terjedő vándorpoloska bűnlajstroma kártevőként is számottevő: száznál is többféle, azaz szinte az összes hazai gyümölcs és zöldség megrontója, nedvüket szívogatva teszi tönkre termésüket. Főleg július-augusztus környékén pusztít, amikor lárvái már nagyok, és kifejlett egyedei is megjelennek. A melegebb régiók (Csongrád, Baranya, Budapest) a legfertőzöttebbek, de a vándorpoloska az ország többi részén is általánosan elterjedtté vált.



A poloskák igen sokfélék lehetnek Fotó: Shutterstock





NEM TÚL JÓ HÍR, HOGY A KLÍMAVÁLTOZÁSSAL, A TOVÁBBI NAGY FELMELGEDÉSSEL NAGY VALÓSZÍNŰSÉGGEL MÉG TÖBB LESZ BELŐLÜK.


Szintén nem mondható a lakosság kedvencének a nyugati levéllábú poloska (Leptoglossus occidentalis). A kétezres évek elején feltűnt, feltehetően az Egyesült Államokból Olaszország érintésével hazánkba került poloskafaj mostanra az egész országban elterjedt, és télire tömegesen az épületekbe húzódva, kellemetlen szagot árasztva megy az emberek idegeire. A vándorpoloskához képest annyi az előnye, hogy nem teszi tönkre a kertben a paradicsomot, a szőlőt.

Ezeken kívül akadnak még bőven újnak számító poloskafajok hazánkban. Kisebb részüket (pl. tamariska, seprőzanót) kis egyedszámuk, egyelőre kártevőnek nem számító életmódjuk miatt nem tekintik potenciális ellenségnek a növényvédő szakemberek, van azonban jó pár faj, amiktől joggal tartanak a szakemberek (különféle virágpoloskák, rablópoloskák, bodobácsok, címerespoloskák, mezei poloskák), mely jövevényfajok egyedei egyre nagyobb számban fordulnak elő, és hasonló gondokat okozhatnak mint a vándorpoloska vagy a levéllábú poloska. Az utóbbi években például a 2013-ban felbukkant, keletről behurcolt, gyümölcsöket, zöldségféléket megtámadó, nagy testű, barnás színű ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) kezd egyre jobban terjedni, leginkább a fővárosban és környékén, de vidéken is egyre több helyen, populációjának nagyságrendje kezdi elérni a vándorpoloskáét.

(Zárójelben meg kell jegyezni, hogy a felületes szemlélő azt gondolhatja, ilyen zöld vagy barna színű, viszonylag nagyobb testű, pajzs, címer alakú rovarok korábban is éltek hazánkban. Ez részben igaz, csakhogy a vándorpoloskához, ázsiai márványospoloskához valamelyest hasonlító zöld bogyómászó poloska (Palomena prasina) őshonos tagja a hazai faunának, és leginkább erdős, fás területeken szeret élni, a természetes növénytársulásokat kedveli, nem károsítja a veteményeseket, gyümölcsösöket, nem keresi a lakott helyeket, nem akar tömegesen otthonainkban áttelelni. Ő egy rendes magyar poloska, akivel a lakosság ritkán konfrontálódik, ez a cikk nem róla szól.)


Elő a porszívókkal, polgártársak!


Végső elkeseredésükben, vagy éppen feltüzelt harci kedvvel joggal kérdezhetik olvasóink, hogy mit lehet tenni a csapatosan ránk rontó büdös jószágok ellen.


ELSŐ KÖRBEN LEHANGOLÓ VÁLASZT KELL ADJUNK: NEM SOKAT LEHET TENNI ELLENÜK. MIVEL TERMÉSZETES ELLENSÉGÜK NINCS, A KÁRPÁT-MEDENCEI KLÍMÁBAN REMEKÜL ÉRZIK MAGUKAT, SZAPORODÁSUK MEGÁLLÍTHATATLAN.


A kutatók lázasan keresik a biológiai védekezés működőképes módjait - mondjuk azt a rovarfajt, ami ellensége lehetne ezeknek a fajoknak -, de egyelőre eredménytelenül, így jó pár évig biztosan nem születik ezen a vonalon biztató megoldás. Az enyhe telek sem segítenek a rovarok megtizedelésében, sőt pechünkre a zord hideget is elég jól viselik: a poloskák képesek áttelelni mínusz húsz fokban is.

A mezőgazdaságban erős rovarölő szerek bevetése hatásos lehet a poloskafertőzés ellen is, csakhogy ezek a vegyszerek egyrészt elpusztítják az összes rovart (köztük a hasznosakat, például a méheket is), zavart okozva a természetes táplálékláncban, másrészt mivel a poloskák az érésben lévő vagy már érett terményeken élősködnek, ezek permetezése nem túl szerencsés az emberi fogyasztókra nézve sem. Attól is lehet tartani, hogy az évente két generációs tempóval szaporodó rovarok ellenállóvá válhatnak a most még hatásos rovarölő szerekre. (Ahogy történt ez az ötvenes években a krumplibogárral és a DDT-vel.)

,,A tapasztalatok szerint ezek az új jövevények néhány évig hatalmas tömegben vannak jelen, feltehetően még nem fedezték fel őket a nálunk élő ragadozó és élősködő rovarok. A madaraknak talán nem kell annyira hozzászokniuk, persze biztosat nehéz mondani, hogy mi lesz mondjuk öt év múlva. Védekezni ellenük nehéz, mivel a többség szinte bármilyen növényen megélhet, és ha permetezünk, magunknak sem teszünk jót, és a ragadozóikat is pusztítjuk" - mondta mindezzel kapcsolatban Kondorosy Előd.



Otthon érzi magát a lakásban





Mit tehet az otthonát védő átlagember? A különféle fórumokon, a Facebookon terjedő házi praktikák sajnos nem minden esetben segítenek (szódabikarbónás mosás, bolti rovarirtó szerek, stb). A legjobb, amit tehetünk, ha felvesszük a kesztyűt, és az arcmaszkot, és a fizikai megsemmisítés rögös útját választjuk. A szúnyogháló felszerelése a nyílászárókra alapvető védelmet nyújthat, mivel ezeken nem tudnak áthatolni a poloskák, emellett a legjobb szolgálatot a porszívó teszi.

Ne sajnáljuk az időt, fáradságot, járjunk körbe mindenütt a lakásban, bent és kint, kutassuk fel az összes lehetséges rejtekhelyet, és egyszerűen porszívózzuk össze a nem túl fürge, esetlen mozgású, a hűvös időben le is lassult rovarokat. Legjobb, ha felkészülünk arra is, hogy ezt hetente többször is meg kell tenni. A porszívóval összegyűjtött rovarokat aztán nyugodt szívvel semmisítsük meg. Erre legalkalmasabb a porzsákos porszívó, a porzsákban hemzsegő poloskákat el kell égetni, vagy agyontaposni - a szabadon engedésük semmiképp nem javasolt. Az entomológus szerint sem érdemes kesztyűs kézzel bánni az összefogott példányokkal: ,,Azt javaslom, hogy a lakásba tévedő egyedeket pusztítsuk el. Ha a szaguk miatt összenyomni nem akarjuk, tereljük egy üvegbe, és hagyjuk elpusztulni őket."


Forrás: Index

Link



Itt a poloskainvázió: így védekezhetünk a büdös bogár ellen

Link



Két fő oka van, hogy a poloskák mindent elárasztottak az elmúlt hetekben

Link












 
 
0 komment , kategória:  Tragédiák - katasztrófák  
Indonézia, CUNAMI - 2004
  2018-08-13 20:15:21, hétfő
 
 







INDONÉZIA, CUNAMI - 2004


Cunami:

Tengeri (5-50 m magas) hullámok, amelyek víz alatti földrengések által keletkeznek; terjedési sebességük 50-1000 km/óra; a partok mentén nagy károkat okoznak.


2004. decemberében kezdődött az a hullám, ami az addig viszonylag ritkának tartott természeti katasztrófát a szomorú hírek közt az érdeklődés középpontjába helyezte. Azóta nem telik el úgy esztendő, hogy ne hallanánk újabb és újabb cunamikról, amik óriási károkat okoznak. Ha érdekel, mi a cunami és hogyan keletkezik, olvasd el cikkünket!


Cunami - Egy tragédia képekben és adatokban

Link



Cunamik, a pusztító vízhegyek

Link



Zsákai Róbert: A CUNAMI KIALAKULÁSÁNAK OKAI

Link











3





7












































Link
 
 
0 komment , kategória:  Tragédiák - katasztrófák  
EGYSZERŰEN TRAGÉDIA…
  2017-06-23 22:00:22, péntek
 
 




EGYSZERŰEN TRAGÉDIA...


Talán a Brexit majd ezen is változtat, bár nincsenek illúzióim. Tragédia, mivé lett a Nyugat, mivé lettek a nyugati társadalmak. Igen, ezredszer is el kell mondani, ezredszer is le kell írni: ha ma egy marslakónak meg kellene mutatni, mi is az az Európa, a mi derék marslakónkat nem lehetne máshová vinni, mint Prágába, Pozsonyba, Krakkóba, Varsóba, Kassára, Zágrábba, Dubrovnikba, Egerbe, Kőszegre, Budapestre, a Balaton mellé, ,,le" a Délvidékre, ,,fel" a Felvidékre, talán még Burgenlandba, a Tátrába, Erdélybe és vége is.

Olvassák ezt itt alább, és gondolkodjanak. És ennek tükrében ítéljék meg, mit jelent a ,,liberális" társadalom, s hogy miért kell bármi áron megvédeni magunkat ettől az önpusztító, rettenetes, beteg és rothadó iszonyattól, és mindazoktól, akik ezt képviselik, akik ezt akarják ránk erőltetni.


"A kereszténység romjain épül a muzulmán London"

Csaknem ötszáz templom zárt be a brit fővárosban 2001 óta, sokat közülük muszlimok vásároltak fel és alakítottak át mecsetté. A legnépszerűbb fiúnév ott már a Mohamed, a saría bíróságok szaporodnak, miközben a muzulmánok harmada nem tekinti magát a brit kultúra részének.

Az amerikai Gatestone Institute arról számolt be vasárnapi publikációjában, hogy Londonban rohamtempóban zárják be a keresztény templomokat, miközben majdnem ugyanennyi mecsetet fel is húznak.

Az egyik ottani muszlim hitszónok úgy jellemezte a jelenséget, hogy ,,London már muzulmánabb, mint sok iszlám ország együttvéve". Wole Soyinka Nobel-díjas nigériai író szerint a brit főváros már az iszlamisták ,,pöcegödre", egy ottani újságíró pedig csak szimplán Londonisztánnak hívja a várost.

A westminsteri terrortámadás után, London muzulmán polgármestere, Sadiq Khan azt mondta: a terroristák nem tűrik a multikulturalizmust, a Gatestone szerint épp az ellenkezője igaz: maga a multikulturalizmus az, ami táplálni tudja a terroristákat. ,,Londonisztán a 423 mecsetjével az angol kereszténység romjaira épül" - írják.

A Hyatt United Church nevű templomot például egy egyiptomi közösség vette meg korábban azzal a céllal, hogy mecsetté alakítsák át. A londoni Szent Péter templom pedig ma már Medina mecsetként ismeretes. A mai Brick Lane úti mecset pedig korábban egy metodista közösségé volt.

Nem csak templomokat alakítanak át a helyi muzulmánok, hanem az ott élőket is. Egy felmérés szerint az utóbbi időben megduplázódott az iszlámra áttértek száma, sokan pedig gyakran már az új vallásuk felvételekor a radikális nézetekkel szimpatizálnak.


Üresen konganak a templomok, teltház a mecsetben

A Daily Mail összehasonlító fotókat tett közzé két, egymáshoz közel eső belvárosi templom és mecset gyülekezetét vizsgálva. A keresztény, több mint 1200 ember befogadására is képes Szent György templomban tíznél is alig többen jelentek meg szentmisét hallgatni, miközben tőle nem messze egy 100 férőhelyes mecsetben már nem fértek el az emberek, az utcára kellett kivonulniuk, hogy imádkozhassanak.

Birminghamben, a második legnagyobb brit városban egy minaret ,,uralja az eget". Tavaly októberben pedig már 25 ezernél járt az a petíció a brit kormány oldalán, amiben azt akarják elérni, hogy naponta háromszor (!) engedélyezzék, hogy például hangosbeszélő megafonnal hívhassák imára a muzulmán hívőket.

A Gatestone Institute szerint, ha a jelenlegi trendek tovább folytatódnak, a kereszténység csak emlék marad Angliában, a jövő vallása pedig az iszlám lesz.


Pár év és kevesebben lesznek az aktív keresztények

Számítások szerint az Egyesült Királyságban 2020-ra nagyjából 687 ezer muszlim jár majd imákra rendszeresen, miközben a keresztényeknél a misét látogatók száma 679 ezer lesz. Ceri Peach, az Oxfordi Egyetem munkatársa szerint az angol városok új kulturális felépítése már kialakulóban van, a keresztény államvallás pedig erősen visszaszorul majd.

Miközben a muszlimok több mint fele 25 év alatti, a keresztény templomba járók negyede 65 év feletti. Keith Porteous Wood, a Nemzeti Szekuláris Közösség vezetője szerint 20 éven belül már kevesebben lesznek a vallásukat valamilyen szinten gyakorló keresztények.

2001 óta ötszáz londoni templom alakult át valamilyen privát ingatlanná, miközben a magukat anglikán vallásúnak vallók aránya 21 százalékról 17 százalékra esett - ez körülbelül 1,7 millió embert jelent. Ezzel párhuzamosan a muzulmánok száma több mint egymillióval emelkedett.


Mohamed a leggyakoribb gyereknév

Egy 2015-ös kutatás szerint Angliában és Wales-ben is a leggyakoribb név, amit a kisfiú újszülötteknek adnak, az a Mohamed és annak variációi.

Manchesternek 15,8, Birminghamnek 21,8, Bradfordnak pedig 24,7 százaléka muzulmán. Bradfordban és Liverpoolban a gyerekek fele muszlim.


Radikálisok kezén van a mecsetek nagy része

Innes Bowen író szerint az 1700 brit mecsetből mindössze kettő olyan van, amelyik ,,követi az iszlám modern értelmezését", az Egyesült Államokban ugyanez a szám 56 százalék. A radikális vahabiták tartják kontroll alatt 6 százalékukat, miközben a szunnita-fundamentalista Deobandi mozgalom a 45 százalékát.

A Knowledge Center kutatása szerint az Egyesült Királyság muszlimjainak harmada nem érzi magát a brit kultúra részének. Londonban pedig ,,hivatalosan" 100 saría bíróság működik, amelyek ténykedése nehezen összeegyeztethető az emberi jogok európai értelmezésével.


A canterbury érsek is méltatta a saríát

A brit kulturális közegben ráadásul egyre többen hajlanak meg a fundamentalista iszlám törekvések előtt. Rowan Williams, canterbury korábbi érseke, az anglikán egyház első számú vallási méltósága és Lord Nicholas Addison Phillips, aki a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt 2009 és 2012 között, azt is javasolta évekkel ezelőtt, hogy a brit jogrendszernek át kellene emelnie bizonyos elemeit a saríának, például a válások terén. Sir James Munby az ország egyik legbefolyásosabb bírája korábban pedig azt mondta, a kereszténységnek immár semmilyen befolyása nincsen az ítélkezésre.

Az egyetemeken is megjelent már a változás. Nagy kritikákat váltott ki, hogy egyes vallási csoportok szeparálhatják a férfiakat és a nőket bizonyos eseményeken: a Queen Mary University of Londonon például külön bejáraton kellett bemenniük a nőknek egy rendezvényre, nem kérdezhettek, de még csak a kezüket sem emelhették fel. Az ottani Iszlám Közösség pedig szervezett egy gálát a London School of Economicsra, ahol a férfiakat és a nőket egy 7 méteres panel választotta el egymástól.

Közben Simon Collis, a Szaúd-Arábiába delegált brit nagykövet tavaly áttért az iszlámra, azóta megjárta a mekkai zarándoklatot és ma már Haji Collisként él."

Nem tehetek róla, de ilyen hírek olvasása közben a kortársak szerint a ,,Legnagyobb élő magyar", gróf Apponyi Albert prófétai szavai jutnak eszembe, melyeket négy nyelven mondott - a trianoni Magyar Delegáció vezetőjeként - amikor átvette a békediktátumot:


"Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját."

(gróf Apponyi Albert - Trianon)


Link









 
 
0 komment , kategória:  Tragédiák - katasztrófák  
A magyar nemzet Trianon áldozata
  2017-06-03 22:30:31, szombat
 
 










A MAGYAR NEMZET TRIANON ÁLDOZATA


Egy tökös miniszter, aki rávilágít arra, hogy a Trianonban elszakított területeken nemzeti öntudatában alázzák a magyarságot
6/03/2017 07:39:00 du.

Mindenképpen elismerésünk Lázár Jánosnak!

Lázár János szerint a magyarság, a magyar nemzet Trianonnak az áldozata, nem pedig előidézője, és nem az elkövetője.

Itt az ideje, hogy ezt a szomszédaink, Európa vezetői kimondják, elismerjék és politikájuk igazodási pontjává tegyék - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Szarvason, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen, a történelmi Magyarország közepét jelző szélmalom mellett elmondott beszédében.

Lázár János úgy fogalmazott: az nem járja, hogy Európa és a szomszédos államok vezetői csak annyit tudnak mondani erre a történelmi igazságtalanságra, hogy a magyaroknak ideje volna végre túllépniük a régi sérelmeken, hagyjuk ezeket a régi dolgokat.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszéde:

Amikor messzebbről érkező külföldi ismerősök, barátok,- akiknek a 'Trianon' szó nem jelent semmit, legfeljebb egy csinos versailles-i kastélyt,- megkérdezik tőlem, miért ilyen mágikus, miért ilyen baljóslatú ez a szó nekünk, magyaroknak, akkor többnyire elég az is, ha csak a szikár tényeket kezdem sorolni...

Azt, hogy az első világháborút lezáró úgynevezett ,,békében" Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát. Hogy egyik napról a másikra 320 ezer négyzetkilométer területű, 20 milliós középhatalomból egy 93 ezer négyzetkilométeres, csupán hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Hogy Románia érdem és jogalap nélkül megszerezhette a Partiumot és Erdélyt. A délszláv állam a Délvidéket. A korabeli Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. Hogy így nemzetállamok helyett soknemzetiségű országok jöttek létre a Monarchia romjain.

Új országok, ahol a kisebbségbe szorult magyarság olyan diszkriminatív bánásmódban részesült, mint amivel korábban a Monarchia alatt éppen az akkori többségi magyarságot vádolták. Csupán a szerepek fordultak meg, csupán az inga lendült a másik irányba.

A távolabbról érkezett külföldi barátok, ismerősök már ennyiből is, maguktól is érteni szokták: hogy Trianon valójában egy adminisztratív eszközökkel végrehajtott etnikai vendetta volt, nem pedig békeszerződés. Hogy Trianon nem történelmi igazságot osztott a győzteseknek, sokkal inkább földet: értékes bányákat, hatalmas erdőket, zsíros magyar földeket.

A harag és részrehajlás nélkül ítélő, messziről jött idegen már a szikár tényekből is megérti, hogy: Trianon nem lezárta, hanem fenntartotta a háborút. Hiszen az valójában az első világháború utolsó nagy ütközete volt. Az utolsó csata, amelyben a magyaroknak fegyvertelenül, hátrakötött kézzel kellett a túlerővel szemben megvédeniük azt, ami Isten és ember előtt évszázadok óta az övék volt. Hogy Trianon nem békét hozott Európának - sőt, a világnak -, hanem újabb háborút. Elkerülhetetlenné tette az újabb világégést, amely még az elsőnél is pusztítóbb, fájdalmasabb és szégyentelenebb lett.

A trianoni diktátum bizony Magyarország fájdalma, de egész Európa bűne és az egész nyugati világ szégyene. Az volt és az maradt. Maradt - Magyarországot ugyanis az elmúlt közel 100 évben még soha senki meg nem követte Trianonért. Még csak nem is jóvátételről beszélek. Bár miért is ne beszélhetnénk akár a magyaroknak járó jóvátételről is, nem csak szimbolikus gesztusokról. Főhajtásról, bocsánatkérésről.

A szomszédos országok vezetőinek nyilvánosan elmondott szavairól, amelyben legalább elismerik végre és nem tagadják tovább az igazságtalanságot. Azt az igazságtalanságot, amelyet Európa egykori ,,főrészvényesei" a magyarokkal szemben elkövettek, amelynek az ő elődjeik bizonyos esetekben a cinkosai, de minden esetben a haszonélvezői voltak. Mikor látunk végre szlovák kormányfőt vagy román elnököt részvétet nyilvánítani, együttérzést kifejezni június 4-én a magyar nagykövetségen?

Mert olyan magyar miniszterelnököt már láttunk, aki a román nemzeti ünnepen pezsgővel koccintott Nagy-Románia születésnapjára. Mikor beszél végre szerb elnök a magyar országgyűlésben, hogy bocsánatot kérjen Trianonért, ahogy Áder János kért bocsánatot az újvidéki vérengzésért? Vagy mikor jön el hozzánk Clemenceau utódja, a francia miniszterelnök, vagy még inkább maga a francia elnök, hogy a történelmi folytonosság nevében megkövesse a magyarokat? Hogy megkövessen minket az antant hamisított térképei, a magyar küldöttség minden jogos érvének figyelmen kívül hagyása, a nemzetiségi határok önkényes kettészelése, Magyarország bűnbakként és áldozati bárányként való odavetése miatt?

Mert az kiváló dolog, hogy Emmanuel Macron frissen megválasztott francia elnök a győzelme után az Örömóda, vagyis az Európai Unió himnuszának a hangjaira vonult fel a színpadra. De Európa egyik legfontosabb vezetőjeként végre ideje volna megértenie azt is: nekünk, magyaroknak többé nem elég azt mondani, hogy Trianon helyett vigasztalódjunk Schengennel.

Schengen ugyanis nem válasz Trianonra! Sőt, ami azt illeti, abban, amit Magyarország a schengeni közös határok védelme miatt mostanában Európa vezetőitől kap, sokkal inkább visszhangzik ugyanaz az igazságtalanság, ami üvöltött 100 éve a trianoni diktátumból is.

Ami akkor nemcsak a történelmi Magyarországot verte szét, hanem a korabeli Európát is. Amely igazságtalanság - a mai kettős mérce - sajnos ugyanígy bomlaszthatja, gyengítheti és szétverheti a mai Európát, az Európai Uniót is. Mi békeszerető és józan nép vagyunk. Ma nem akarunk határrevíziót. És pláne nem akarunk etnikai feszültséget, Isten ne verjen a szánkra, újabb háborúkat Európában vagy bárhol a világban. Ha lemondunk a revíziós igényekről, még nem jelentheti azt, hogy újabb 100 évig eltűrjük a provokációkat. A nemzeti érzékenységünk újabb és újabb megsértését. Azt, hogy senki, de senki nem törleszt semmit a velünk szemben fennálló trianoni adósságából.

Igazságot Magyarországnak! - a közel százéves követelés, amit magyarok és a világ jóérzésű népei, polgárai megfogalmaztak még mindig érvényes. Még mindig teljesítésre vár. Itt az ideje, hogy szomszédjaink és Európa vezetői kimondják, elismerjék és politikájuk igazodási pontjává tegyék, hogy a magyarság, a magyar nemzet Trianonnak az áldozata, nem pedig az előidézője, elkövetője. Az nem járja, hogy Európa és a szomszédos államok vezetői csak annyit tudnak mondani erre a történelmi igazságtalanságra, hogy a magyaroknak ideje volna végre túllépniük a régi sérelmeken.

Elég az álszent, lekezelő mondatokból. A magyar sebek akkor tudnak behegedni, ha nem nyitják fel újra meg újra. Ha nem szórnak bele sót minden nap. Ha a szomszédos államok vezetői és persze a közös Európa dolgában illetékes politikusok végre megértéssel és tisztelettel fordulnak a magyarok iránt, a magyarok nemzeti érzékenysége felé. Ha nem abban serénykednek, hogyan asszimilálják a magyar kisebbséget. Hogyan tüntessék el a magyar nyelvű helyiségnév- és utcanév-táblákat. Hogyan szorongassák a magyar nyelvű oktatási intézményeket és hogyan gáncsolják el a határaik között élő tömbmagyarság autonómia-törekvéseit. Közelít Trianon századik évfordulója, ez pedig nem a felejtésre ok, mert mi nem felejtünk.

Nem, nem, soha!

Az évforduló arra ok, hogy végre rendezzük közös dolgainkat, hogy Magyarország és a magyarság jóvátételt - ha nem anyagi, hát, legalább erkölcsi és politikai jóvátételt - kapjon a világtörténelem egyik legnagyobb igazságtalanságáért. Azért az igazságtalanságért, amelynek ez a nép a legnagyobb kárvallottja volt és bizonyos értelemben a mai napig az is maradt.

Igazságot Magyarországnak, tiszteletet a magyarságnak!

Köszönöm, hogy meghallgattak!







Link









2017. JÚNIUS 4 - AZ ÉN TRIANONOM
(napló helyett)

Itt állok eljövendő életem kapujában. Itt állok, miközben elveszítettem hitem 72%-át. A maradék 28 százaléknak kell elégnek lennie arra, hogy elhitessem magammal, s másokkal: tudok még újra nagy, újra szárnyaló, újra élettel teli lenni. Hogy leszek még képes szívből mosolyogni elmúlt csüggedéseim mindegyikén. Hogy fogok még bosszankodó elnézéssel visszarévedni életemnek abba a hajdan volt szakaszába, melyet nem jelzett más, csak a reménytelen elkeseredettség. Hogy amikor megírtam ezt a naplórészletet, sokan megjegyezték: ,,Micsoda briliáns pamflet!". De hisz nem az volt. Hanem az életem. Az én életem, de nemcsak az én életem. Hanem azoké is, akikért felelősséggel tartozom. Akik hamarosan elszakadnak tőlem ilyen, vagy olyan okok miatt. Akikkel majd valahogyan fel kell oldanom a ,,nélkülük is velük" paradoxonát.

Csak ez az elveszített 72% hit ne bántana annyira... Hol hibáztam? Miben vagyok én a vétkes, s miben vétkesek mások? Egyáltalán... érdemes itt még vétkeseket keresni? Vagy jobb lenne csendben arra fókuszálni, ami megoldandó? Ami kiköszörülendő? Mert, bár értelmemmel tudom, hogy ez lenne a helyes út, összenyomorgatott szívem minden megmaradt sajgó vércseppjével érzem azt az elementáris kínt, ami vagy egy utolsó, elszánt nekipróbálkozást hoz majd, vagy egy utolsó, nagy területre kiterjedő, ék alakú elhalást a szövetben. Bár nem tagadom: szívem szövetének szövetségesei még mindig harcra készen állnak. De vajon az ő belém vetett hitük nagyobb-e, vagy a bánat, a fájdalom és a reménytelenség ellenem támadt intervenciója?

Innen felállni heroikus. Innen villámsújtotta faként a földre dőlni ókori tragédiába illő. Innen lassacskán elrothadni a feledésbe... végtelenül emberi. Erőm jószerével egyikhez sincs. Erőtlenségem viszont határtalan. Munkabírásom a tétlenségre már-már legenda számba megy, halogatásaim racionális indokait tanítani lehetne. Most, és pontosan most vagyok azon a ponton (érzem és tudom), mely pontról ahová lépek, a végső úthoz vezet. A megdicsőüléshez, vagy az elmúláshoz. A sikerhez, vagy a kudarchoz. Az örökkévalósághoz, vagy az elfeledettséghez. Márványba kéne faragni ezt a pontot, hogy minden eljövendő nemzedék számára örök jelzőpont legyen.

A perspektíva fehér lován belovagolni Budapestre... Istenem, de szép is volna! Vagy csak maradék hitem szürke szamarán, tudva, hogy egy hét múlva keresztre feszítenek? Mindegy lenne már. Talán... azért a hat nap dicsőségért az utóbbi is megérné. Ám szövetségesek nélkül nem megy. S szövetségeimben mindig ingatag maradtam. Mikor másokon segítettem, nem ültettem ravaszul a lelkükbe azt a gondolatot, hogy majdan, mikor én szorulok segítségre, ott legyenek. Mikor adtam, kellő ravaszság nélkül, önzetlenül adtam, magáért az ajándékozás öröméért. Mikor pedig kaptam, szinte azonnal viszonoztam is, nehogy bárki azt érezze, élősködő fajzat vagyok.

Nem, nem vagyok az. Rám inkább más jelző illik: életképtelen. Dalok és írások csak úgy? Életképtelenség. Mások megnevettetése, megríkatása, elgondolkodtatása, lájkokért? Életképtelenség. A boldogság megtalálására való törekvés? Életképtelenség. A szolgalelkűség elutasítása mindenkoron? Életképtelenség. Igazságkeresés? Életképtelenség. Tudás? Életképtelenség. Tehetség? Életképtelenség. Az életképtelenség pedig lassan, módszeresen kiöli nemcsak a vágyakat, de a jövőképet is. Úgy ront rá a ,,lesz"-re, mint Zrínyire a vadkan, akiről tudjuk, hogy nem vadkan, de a végkimenet szempontjából irreleváns. És adódik a kérdés, melyik az időszerűbb: a megmaradásom, vagy az elmúlásom? Több embernek hiányoznék-e, ha nem lennék, mint ahányan egyik percről a másikra elfelejtenének?

Mert nem tudok már többé úgy adni, hogy semmit ne kérjek érte. Nem tudok már úgy létezni, hogy a létezés lapfeltételeit magamból tépjem ki a maradék megsegítésére. A hiányzó 72% ugyanis ezt lehetetlenné teszi. És így, és csakis így lépek majd remegő lábakkal, reszketeg kézzel ahhoz a szerződéshez, amelyet nem lesz módomban nem aláírni. Némelyek átkoznak majd érte. S csak kevesen lesznek azok, akik - tudva az egész előtörténetét - megértéssel, sőt mi több, tisztelettel fogadják. Aztán - s olyan jó lenne tudni, hogy ezt senki nem önsajnálatnak, hanem ténynek fogja fel - nem lesznek dalok, nem lesznek koncertek, nem lesznek publicisztikák, nem lesznek vicces képek, nem lesznek novellák. Mert a maradék 28% arra kell majd, hogy kenyér. Mert a maradék 28% arra kell majd, hogy ruha. Mert a maradék 28% arra kell majd, hogy víz, hogy gáz, hogy fűtés. A muszáj pedig nagy úr. Hála az égnek, amíg van Tesco, addig van árufeltöltő is. Amíg járnak a villamosok, ellenőrökre is szükség van. Amíg szemetelnek az emberek, mindig kell olyan, aki összeszedje, amit eldobáltak.

Ahhoz viszont, hogy mások joggal kérhessék tőlem, amihez értek, amit igazán tudok, ahhoz most nekem kellett másoktól kérnem. Ahogy a költő mondja, nekem a kérés nagy szégyen. Legelőször is tehát szégyenérzetemet kellett levetkőznöm. Megtettem. Kértem. Kértem, és most várok. Tudva, érezve, hogy az én gondom csak az enyém. Hogy amikor azt mondom, fontos, az csak nekem fontos. Hogy amikor azt mondom, sürgős, az csak nekem sürgős. Mégis várom azt a csodába illő hírt. Azt a hírt, ami arról szól, hogy végre valaki, valahol az engem megillető helyre tud emelni. Egyetlen gond van ezzel: az önkételkedés maró lúgja. Mert mi van, ha ez az én helyem? Ha pontosan erre rendeltettem. Ha a végzetem csak annyi, hogy megjelenjek az égen, mint szikkadt nyárban a dús esőfelhő, és aztán szertefújjon a szél. Hadakozhatok-e a saját, elrendelt végzetemmel? Vagy talán magával a predestinációval kell csatába szállnom? Rábízhatom-e eljövendő életemet azokra, akiktől kértem? Vagy mondjak le róla magam is?

Itt állok eljövendő életem kapujában. Itt állok, miközben elveszítettem hitem 72%-át. A maradék 28 százaléknak kell elégnek lennie arra, hogy elhitessem magammal, s másokkal: tudok még újra nagy, újra szárnyaló, újra élettel teli lenni. Meglátjuk, sikerül-e?

Ez az én Trianonom.
() VBT ()







Trianon: 2.órás dokumentumfilm /a magyarság tragédiája/

Link



Trianon Himnusz... Tartsd magad Nemzetem! VIDEÓ

Link



FELTÁMADÁSRA VÁRVA! TRIANON /Hagyaték/

Link



















 
 
0 komment , kategória:  Tragédiák - katasztrófák  
Az EU eljárást indíthat Magyarország ellen
  2017-05-18 20:45:27, csütörtök
 
 




Az EU ELJÁRÁST INDÍTHAT MAGYARORSZÁG ELLEN


Az Európai Parlament szerint súlyosan romlott a demokrácia és jogállamiság állapota Magyarországon, és azt kérik, hogy az Európai Unió indítsa el a ,,hetes cikk" néven elhíresült vizsgálatot.

A javaslatot a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és az egyesült baloldal nyújtotta be, melyet az Európai Parlament 393 szavazattal 221 ellenében 64 tartózkodás mellett fogadta el.

A határozat felszólítja a magyar kormányt, hogy

Vonja vissza a menekültek tranzitzónába zárását előíró törvényt.
Vonja vissza a lex CEU-t.
Vonja vissza a civil szervezetek elleni törvényjavaslatot.


Ez még csak egy kérés


A határozat után a parlament igazságügyi bizottságának elő kell készítenie egy szavazást arról, elinduljon-e a magyar kormány szavazati jogának felfüggesztését indítványozó eljárás. Ilyen súlyos büntetést még soha, egyetlen tagállam ellen sem érvényesítettek. Ha ez az eljárás végigmegy, akkor a magyar kormány elvesztené a szavazati jogát az Európai Tanácsban.

Még csak az eljárás előkészítésének elindításáról van szó, a végső döntéshez (több körös konzultációk után) a tagállamok kormányainak minősített többségére is szükség lenne.

A kormánypártok szerint felháborító az EP határozata Magyarországról és kicsi az esélye, hogy életbe lépjen az uniós szerződés hetedik cikkelye Magyarországgal szemben és felfüggesztenék Magyarország szavazati jogát.

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a mostani szavazás gyakorlatilag egy Tavares-jelentés helyett egy Soros-jelentésről szólt, Soros György hálózatának egy újabb támadását láthatjuk Magyarországgal szemben. A Soros-jelentés felháborító, és az EP Magyarországra akarja erőltetni az illegális bevándorlást. Szijjártó szerint mindegy, milyen jelentéseket fogadtatnak el az EP-vel, a magyar kormány csak Magyarország és a magyar emberek biztonságát tartja szem előtt.

Az EP-határozata baloldali politikai provokáció!!!!


De mi is az a hetes cikk???

Link



Az uniós szerződés 2. cikkelye tartalmazza azokat az alapértékeket, melyeket az unióban közösnek neveznek: a szabadság, az egyenlőség, az alapvető emberi jogok, a jogállamiság, a demokrácia, a kisebbségi jogok. Ezek közül melyiket nem tartja be Magyarország? Pont az EU az, aki ebben a cikkben foglalt "egyenlőség" elvét messzemenően nem tartja be a később belépő tagokkal és főleg a Kelet-európai országokkal szemben!

Vagy talán ők a tényleges EU értékeket kérik számon: homoszexualitás, kisebbségi deviancia, mint kizárólagos hatalmi tényező, a hazudozás korlátlansága és következmény nélkülisége. Harácsolás bármi áron, gyarmattartás korlátlansága stb. ???



Megszavazz/T/ák a szocialisták a Magyarország elleni 7. cikkes javaslatot az EP-ben

Link


Link



Ő az Európai Néppárt árulója, Soros csicskája

Link



Szijjártó visszaszólt a magyarokat sértegető Bill Clintonnak

Link



A lengyelek szerint súlyosabb következményei lennének a migránskvóták elfogadásának, mint a brüsszeli büntetésnek

Link



Lengyel EP-alelnök: nem a jogállamiságról szól a Magyarország elleni támadás

Link



Inkább az uniós szankciókat választja Lengyelország, mint a migránsok betelepítését

Link



Nógrádi: "Készülni kell! Európa minden eddiginél nagyobb veszélyben van! Könyörtelenséget tervez az Iszlám Állam!"

Link



Magyarországi célpontokat nevezett meg az Iszlám Állam!

Link



Izrael sem kér Soros Györgyből

Link



Minden magyar embert arcul csaptak
/Így kellene viselkednie a mai magyar ellenzék többi pártjának és tagjainak!/

Link



Magyarország mellett két másik ország ellen is eljárást indít az EU a kvóták miatt. Az egyik óriási meglepetés

Link



Nicolas Sarkozy: Magyarországon demokrácia van
/Védelmébe vette a volt francia államfő Magyarországot, mivel szerinte a francia elit indokolatlanul meg akar mindenkit leckéztetni. /

Link



Meglepő fordulat! Mégsem lesz eljárás Magyarország ellen Brüsszelbe

Link



Itt a nagy hazugság! Nulla az esélye a Magyarország elleni 7. cikkelynek! Nem vállalnák a következményét!
/... Egyébként nemhogy van élet az EU-n kívül, hanem lassan csak ott van már élet./

Link



A brüsszeli vezetésnek mennie kell - térképen mutatjuk az únios polgárok véleményét róluk

Link



Németország Orbánt élteti! Merkel forrong a dühtől, mindenkit megdöbbentő kijelentést tett!

Link



Soros paródia

Link











 
 
0 komment , kategória:  Tragédiák - katasztrófák  
Gyász és döbbenet
  2017-01-22 12:00:36, vasárnap
 
 








GYÁSZ ÉS DÖBBENET


memento mori

Link








GYÁSZ (buszbaleset emlékére)


Hatalmas a jókedv,
száll a dal, önfeledt kacaj.
Hirtelen csattanás,
fullasztó a füst, nagy a baj!

Összekoccant testek,
sikoly szügyig, velőt rázó.


Roncsba szorult foglyok,
hangjuk halk, haláltusázó.

Hordalékká zúzott,
megégett, ifjú tetemek.
Szakadt, tépett szívek,
testekre borulva törettek.

Zsuzsa0302 2017. január 21. 20:58







"Ilyen borzalmat még nem hallottam
Gyerekek alig éltek, és már meghaltak"



kevelin 2017. január 21. 21:08










Kölnei Lívia: BUSZBAN ÉGETT REMÉNYEK


Bekövetkezett az, amitől mindig a legjobban félünk. Nem, nem nálunk, hanem másoknál, hozzánk közel álló családokban történt a tragédia. A budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium osztályaiban és családjaiban.

Amire előre felkészülhetünk, az nem olyan borzalmas, mint ami kivédhetetlen, váratlan. Ilyen az utazás közben bekövetkező baleset. Milyen könnyű dolguk van a szülőknek, amíg a totyogó kis gyerekeik kezét foghatják! Amikor a nagy kamasz útra kel: osztálykirándulásra megy, vagy barátokkal kirándul, csavarog, nyaralni megy, és egyre többször éjszaka jön haza - akkor érzi csak meg igazán a szülő a várakozás gyötrelmét: Vajon minden rendben van-e vele? Hazaér épségben?

Az ember persze ,,felvilágosult", tudja, hogy aggódni nemcsak nem illik (még a végén hisztérikus, rátelepedős anyának néznék ki), hanem nem is célravezető. Ezért igyekszem elfoglalni magam, hogy ne mindig a gyerekeimen járjon az eszem, és ez egészen jól sikerül, sok szellemi kihívást kell megoldanom házon kívül, ami kellően leköti a figyelmemet. Próbálok nyugodtan aludni, amikor hajnalban jönnek haza. De azért valahol szól legbelül egy halk hang folyamatosan, mint egy állandóan elharapott kérdés: Mi lenne, ha...?

Nemrég a három gyermekem együtt ment kocsival valahová, a legidősebb vezetett. Büszkén néztem utánuk, de a büszkeség nyomában azonnal felhangzott bennem: Mi lenne, ha mind a hárman, egyszerre...? Elfojtottam a kérdést, ahogy a parázsra dobnék földet, ha el akarnám fojtani az izzását.

Istenhitét elvesztett rokonom - mintegy indokolva szembefordulását mindennel és mindenkivel, aki magát kereszténynek vallja - a haláltáborok példáján kérte számon, hogyan engedhette meg Isten azt a katasztrófát. Miért nem akadályozta meg? Mert kegyetlen vagy érzéketlen, tehát méltatlan az imádatra. Ha pedig nem tudta megakadályozni, akkor nincs is - adta meg magának a választ. Egy ilyen buszbalesetnél, amiben meghal 16-18 fiatal, és megég még több, ugyanezek a kérdések jöhetnének elő. De minek tenném fel? Tudom, hogy a keresztény Isten nem az a régen hitt büntető, akinek az ítéletétől félnünk kellene. Tudom, hogy tiszteletben tartja az emberek döntéseit, nem bábként irányít. Tudom, hogy nem ígérte, hogy híveit kiveszi a világ materialista törvényszerűségei alól. Tudom, hogy nem pénzbedobós automata, aki teljesíti követői - és az ötletszerűen hozzá fohászkodók - kéréseit, sóhajait. A keresztények viszont tudják azt is, hogy Istenük ismeri és átéli az ő örömeiket és fájdalmukat egyaránt, nem csak felülről és kívülről szemléli azt. A vétlen áldozatokkal és azok hozzátartozóival együtt szenved. Sőt, minden bizonnyal a vétő áldozatokkal is. Akik pedig nagy fájdalmat élnek át éppen, azoktól még a vádaskodást, szemrehányást is elviseli, elfogadja. Mert tudja, mi a veszteség. A saját bőrén tapasztalta.

A köztévében a nemzeti gyásznapra tekintettel megváltoztatták a szombat esti műsort: a Dal vetélkedő-show helyett a "Hét év Tibetben"-t vetítették. Szeretem ezt a filmet. Ebben hangzott el a számomra mindig tanulságos intés: "Ha egy probléma megoldhatatlan, hiába aggódunk. Ha pedig megoldható, szintén felesleges az aggódás." Milyen jó lenne néha - úgy, mint a tibeti buddhisták - visszavonulni énünk legbelsejébe, végül lemondani önmagunkról, szenvedélytelenné és sebezhetetlenné válni... De a nyugati embernek ez nem megy. Mi inkább kiterjesztjük az énünket, inkább átéljük mások fájdalmát és örömét, kitéve magunkat is a sérülés veszélyének. Nem mondanánk le soha a hegyre mászás, utazás, síelés, repülés képességéről, csak mert le is zuhanhatunk. Mindig akarunk, teszünk, törtetünk - és időnként hatalmasakat bukunk. A gyerekeinkben is nagyra törő álmaink testesülnek meg - pedig csak ajándékok, akiket bármikor elveszíthetünk.







MÚLT ÉJJEL...


Múlt éjjel, miközben aludni próbáltam,
fiam hangját hallottam.
Kinyitottam a szemem és körülnéztem,
de nem láttam őt.
Azt mondta: anyu, hallgass meg, kérlek,
meg kell értened,
hogy Isten nem vett el tőled,
csak megfogta a kezemet.
Amikor a fájdalomtól felkiáltottam
abban a pillanatban, amikor meghaltam,
Isten lejött hozzám, megfogta a kezem
és maga mellé vont.
Maga mellé vont és
megszabadított a nyomorúságtól és fájdalomtól.


A testem annyira sérült volt belül,
hogy soha nem lehettem volna az, aki régen.
Földi létem véget ért,
megtaláltam a boldogságot.
Megtaláltam a válaszokat az álmaimra
és mindenre, ami lehettem volna.
Annyira szeretlek, annyira hiányzol,
mindig a közeledben leszek.
A testem örökre elment,
de a lelkem soha nem hal meg!
És ezért, tovább kell lépned,
élni a napjaidat.
Csak értsd meg:
Isten nem vett el tőled,
csak megfogta a kezem.

Szeretlek és hiányzol kisfiam!

Fordította: Sárosi Rita
Magyar Fórum







Nincsenek szavak. Isten segítsen mindenkinek.
temetik veletek az egész életüket.
az egész világot.
istenem, az anyák, az apák.
csend és gyász.
minden, minden eltörött.


darabok, emlék töredékek, ruhafoszlányok.
mérhetetlen űr.
kinek gyermekét nem fedi sírhalom, nem tud semmit a fájdalomról.
a port elviszi a szél.

Kőszegi Marika







Szalayné Komlósi Gizella: BESZÉLJ NEKEM


Mondd - merre jársz, ezt kérdezem,
Van-e ott kéz, amely vezet?
Nézd - idelent - most hull a hó,
Van-e ott szó, vigasztaló?

Messzi az út, amin most jársz,
Van-e álom, új álmodás?
Nézd, itt csak szél, könnyet hozó,
Van-e mosoly - ott - ragyogó?

Nem értem még - miért a lét,
Ha holnapunk gyász tépi szét?
Ki dönti el, ki menjen el,
Hisz döntése könyörtelen.

Beszélj nekem, úgy fáj a csend,
Nyugodt az álmod, szóld, üzend,
Jaj, gyertyaszál, te szürke kő,
Néma fájdalmam egyre nő.

Mondd, lesz tovább - ott - mennybe fent,
Van-e egy hely, számomra szent?
Mert idelenn csak hull a hó,
Van-e remény, reményt adó?

Hogy vársz - talán? - vigaszt adó.
Beszélj velem - nézd - elállt a hó.

2017. január 21. Poet.hu









Vörösmarty Mihály: Kis gyermek halálára

Ki mondja majd neked, hogy már reggel van? Ah!
Ki fog téged megint fölkelteni?
Sirat szüléd és mondja:"Kelj, fiam,
Kelj föl szerelmem, szép kis gyermekem!"


Mind haszontalan, te meg nem hallod őt:
Alunni fogsz, s nem lesznek álmaid,
Alunni fogsz s nem lesz több reggeled.
Nyugodjatok békében!







GYÁSZ
2017.01.23. 03:20


Ádám unokaöcsémnek a vérében volt a kommunikáció, a gimiben a suliújságot írta és szerkesztette is. Nagy társasági életet élt, imádta a nyarat, az utazást, évek óta nyüstölte a szüleit, hogy kaphasson jogosítványt, szerelmes volt a családi kocsiba, még ha egy szerény 120-as Skoda is volt az. A kérése 21 évesen teljesült, a friss jogosítványával a Balatonra indult a haverokhoz, de sosem ért oda. Ádám élete első hosszú útján meghalt közlekedési balesetben. Az édesanyja vidám asszony volt, de az egyetlen fia elvesztése után, évekig nem láttam mosolyogni. Most már néha, különleges pillanatokban képes rá...

Ha meghal a házastársunk, özveggyé válunk. Ha a szüleink mennek el, árvák leszünk. De arra a világ egyetlen nyelvén sincs szó, amikor a szülő veszíti el a gyermekét. Az élet rendje ugyanis az, hogy a gyermek temeti el a szüleit, és nem fordítva. Túlélni vagy beleőrülni lehet egy ilyen tragédiába, de feldolgozni képtelenség.

Tizenhatan haltak meg szombat reggel a horrorbuszon, a fájdalmas elvesztésük az egész társadalmunkat megrendítette. Bár sokan vagyunk, akik személyesen nem ismertük őket, az elvesztésük a mi gyászunk is. Legyen nekik könnyű a föld!

Földvári Zsófi












 
 
0 komment , kategória:  Tragédiák - katasztrófák  
Súlyos magyar buszbaleset Olaszországban
  2017-01-21 14:45:41, szombat
 
 







SÚLYOS MAGYAR BUSZBALESET OLASZORSZÁGBAN - halálos áldozatok
MTI


Tizenhatan haltak meg a középiskolás diákokat szállító magyar autóbusz péntek éjjeli olaszországi balesetében, a sérültek száma 39 - jelentették hírügynökségek az olasz tűzoltóság közlésére hivatkozva.

Egy veronai autópálya lehajtónál történt a baleset
Franciaországból tartottak haza
A budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium csoportja szenvedett balesetet
A külügyminisztérium információi szerint 12-en jól vannak
A tizenhat áldozat bennégett a buszban
Orbán Viktor: gyermekeink elvesztése a legnagyobb csapás
Rejtély, miért francia sofőr vezetett

Az ANSA olasz hírügynökség szerint egy Franciaországból hazafelé tartó magyar buszról van szó, amelyen 14 és 18 év közötti fiatalok utaztak. Az olasz mentőszolgálat szerint több tucat sérültet kellett kórházba szállítani, miután a jármű oszlopnak ütközött, szétroncsolódott és kigyulladt. Olasz tévéhíradók felvételei szerint a jármű teljesen kiégett.

Az Agi olasz hírügynökség azt írta, hogy a busz francia sofőrje is az áldozatok között van. A francia hatóságok szerint lehetséges, hogy műszaki hiba történt, de az sem zárható ki, hogy a vezető elaludt.

A hivatalos adatok szerint 55 utas - köztük felnőtt kísérők - és két sofőr volt a buszon, de információik szerint ennél többen voltak rajta, egyelőre tisztázatlan okból - tette hozzá.

A kormány hétfőre Nemzeti Gyásznapot rendelt el.







Nehéz szavakat találni rá arra, ami történt! Aki ismeri ezt az útszakaszt, nem balesetveszélyes. Nyílegyenes, kiváló autópálya a Po völgyében, biztos sokan ismerjük. Talán ez lehetett a baj... Rettenetes, és biztos mindenkit megrázott és felkavart ez a súlyos baleset, ez a tragédia. Az egész ország osztozik a szülők,
a család, az iskolatársak, a barátok és ismerősök gyászában!

,,Minden család, közösség, nemzet számára a fiatal életek, gyermekeink elvesztése
a legnagyobb csapás" - állt a kormányfői nyilatkozatban.

Borzalmas tragédia, értelmetlen halál... amire nem nagyon van magyarázat! Vigyázzunk gyermekeinkre egy kicsit jobban! Gyerekeinket a szeretetre, becsületességre neveljük. Óvjuk, szeretjük Őket. Miért történik mégis ilyesmi - pont velük és mind gyakrabban?

Legőszintébb részvétünk a családjuknak, szüleiknek és sok lelki erőt kívánunk nekik
e szörnyűség elviseléséhez, túléléséhez. Osztozunk az ő fájdalmukban. Sajnos
azonban a legnagyobb együttérzés mellett sem lehet vigaszt nyújtani a szülőknek,
hozzátartozóknak és barátoknak...













 
 
0 komment , kategória:  Tragédiák - katasztrófák  
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 104 
2019.03 2019. április 2019.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 12 db bejegyzés
e év: 110 db bejegyzés
Összes: 3826 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 208
  • e Hét: 1903
  • e Hónap: 26858
  • e Év: 144212
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.