Belépés
holdlany.blog.xfree.hu
Ellenállhatatlan varázs van abban, ha másnak a lelkében a magunkéval találkozunk. (Jósika Miklós) Sárközi Katalin
1949.07.16
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Húsvét napján
  2012-04-08 09:25:27, vasárnap
 
 





Húsvét napján

Csilingel a hajnal
Húsvét napjára,
hímes tojás bujkál
a lányok markában.

Ibolya meg nárcisz
mind ilyenkor nyílik,
locsoló legénynek
gomblyukába illik.

Füstölt sonka illata
levegőben lengedez,
áldottan jó ízű
Megváltónk ünnepe.

Tavaszi napsugár
olyan szépen ragyog,
arannyal hinti be
ezt az áldott napot.
 
 
2 komment , kategória:  Húsvét  
Áldott ünnepet kívánok
  2012-04-07 11:52:36, szombat
 
 


ÁLDOTT SZÉP ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!


 
 
2 komment , kategória:  Húsvét  
Húsvéti díszek tojásokból
  2011-04-25 09:02:45, hétfő
 
  Húsvétkor a tojásfestés és a lakás kidíszítése a karácsonyfa-állításhoz hasonló. Van, aki ragaszkodik a régi, jól megszokott díszeihez, van, aki minél színesebbre szeretné, és olyan is akad, aki valami extrémre, egyedire vágyik. Ha tojásfestésről van szó, akkor ez a skála, ha lehet, még egy kicsit szélesebb, hiszen a tojás nagyszerűen alkalmas arra, hogy különleges, egyedi dolgokat hozzunk létre belőle, ami nem csak húsvétkor, de egész évben dísze lehet az otthonunknak. Íme, néhány a szokásostól kicsit eltérő díszítési mód kicsiknek és nagyoknak.
1.Tojásdíszítés termésekkel

Ez egy kissé pepecselős eljárás, de az eredménytől garantáltan eláll a lélegzete minden locsolónak, sőt valószínűleg még hosszú hónapokon keresztül az egész családnak, aki látja a végeredményt. Az elkészítésük igen egyszerű. Szerezzünk be színes magvakat, teljesen mindegy, hogy milyeneket, a lényeg, hogy minél különlegesebb formájuk és színük legyen. A magvakat a felragasztás előtt célszerű egy éjszakára mélyhűtőbe rakni, nehogy kártevőlárvák legyenek bennük. Az átmosott magvakat általunk meghatározott sorrendben és mennyiségben ragasszuk fel a tojásokra. A tojásokat előtte be is festhetjük, bár ilyenkor érdemes natúr színeket használni, mert azok harmonizálnak a magvakkal. A ragasztó beszerzésénél az a fontos, hogy erős általános ragasztót keressünk, vagy a virágüzletekben is használatos ragasztópisztolyunk legyen. A magvakat a felhelyezés után rövid ideig még óvatosan szorítsuk rá a tojásokra, hogy biztosan fennmaradjanak. Érdemes áttetsző ragasztót választani. Ha nem akarjuk, hogy a tojások felülete érdes legyen, áttetsző ablakfestékkel feltölthetjük őket, bár ez esetben a száradás miatt még jó pár órával elnyúlhat az elkészítési idő. Az asztalon kosárban vagy cserépben egy kis szalmán vagy sötétebb mohán elhelyezve gyönyörű dísze a lakásnak.






2. A gyöngyös/szalagos módszer

Én csak így hívom azt a díszítési módot, mikor a tojásokat betekerjük valamilyen szalaggal, cérnával, vagy esetleg gyöngysorokkal. Az eredmény itt is magáért beszél, bár szükségünk lesz némi kézügyességre, hogy a helyén tartsuk a szalagokat, miközben a tojás köré tekerjük. A legegyszerűbb úgy elkezdeni, hogy egy vékony ragasztóréteget viszünk fel a tojásra. Kifújt tojásokkal dolgozzunk, mert akkor kezdésképpen át tudjuk fűzni a szalagot a tojás belsején, alul csomót kötve rá, így nem bomlik le, amit rátekerünk. A tekerésnél nagyon oda kell figyelni, hogy ne maradjon csupasz felület a tojáson. Ha készen vagyunk, érdemes pár óráig száradni hagyni, majd adott esetben a kevésbé megragadt szalagokat extra ragasztóval odaerősíteni. A tojások felakasztva és kosárban is jól mutatnak. Felakasztás esetén érdemes egy kis hurokkal kezdeni a kezdőcsomó alatt, így nem kell később bajlódnunk a fűzögetéssel.




3. Tojásnyuszik és tojásvirágok

A legkisebbek garantáltan imádni fogják ezt a fajta tojásdíszítési módot. A legjobb, ha nekik főtt tojásból készítjük el az ajándékba szánt tojásokat. A tojásnyuszik elkészítéséhez csupán néhány darab muffinkosárkára, némi színes kartonpapírra és pár festett tojásra van szükségünk. A kartonlapokból vágjunk ki füleket a nyusziknak. Lehetnek ugyanolyan színűek, mint a tojások, de lehetnek csupán harmonizáló színek is. Az elkészült füleket erős ragasztóval ragasszuk a tojások egyik felére. Érdemes a tojások csúcsosabb végét kiszemelni a nyuszi fejének, mert a csúcsos végre könnyebb odaragasztani az apró kis fehér vattát orrnak. A szemeket és a szájakat színes vagy fekete filccel elég megrajzolni. Az elkészült állatkákat végül ültessük be a muffinkosárkákba. Esetleg vágjunk apró csíkokat zöld papírból, műfűnek.

A mellettük látható tojásvirág elkészítése is hasonló, bár ehhez mindenképp kifújt tojást kell alkalmazni. A szirmokat egyesével ragasszuk fel a tojás szélesebb végére. A kifújt tojás azért is jó, mert a kifaragott lyukba, a szirmok háta mögött bedughatunk egy drótot, melyre zöld szalagot vagy papírt tekerve megkapjuk a virág szárát.


4. Tojások az üvegekben

Azok számára, akik úgy érzik, nincs meg a türelmük, idejük, energiájuk, hogy tojásfestéssel és díszítéssel bajlódjanak, de szeretik, ha otthonuk szépen fel van díszítve az ünnepeken, íme egy nagyszerű, ám annál egyszerűbb dekoráció, ami garantáltan lenyűgöz mindenkit. Csupán néhány átlátszó váza vagy szebb üveg kell hozzá. Némi műfüvet minden papírboltban beszerezhetünk, a skála bármely színében. A tojásokat befesthetjük magunk is, de szerezhetünk műanyag tojásokat, amik üveg mögött ugyanolyan szépek, viszont nem törnek el és évekig felhasználhatóak. Az elkészítés igen egyszerű. A műfüvet vagy általunk összevágott papírcsíkokat tegyük az üvegek, poharak vagy vázák aljára, ki mit választott. A lényeg, hogy ne érjen fel az üveg feléig a fű. Ha ezzel megvagyunk, óvatosan rakjuk bele a tojásokat. Ha még jobban fel akarjuk dobni a dolgot, néhány mécsestartóba vagy aperitifes pohárba is rakjunk némi színes műfüvet és a tetejére rakjunk egyetlen tojást.


 
 
1 komment , kategória:  Húsvét  
Állíts húsvétfát...
  2011-04-25 08:55:01, hétfő
 
 

A húsvétfához elég csupán néhány barka-, aranyeső- vagy bármilyen gyümölcsfaág (kombinálhatjuk is őket), melyeket vázába vagy akár cserépbe is tehetünk. A dekoráció állhat kifújt, fa- vagy csokoládétojásból, bármilyen húsvéti figurából, szalagokból. A lényeg, hogy kerüljük a túlzásokat, igyekezzünk harmonikus kompozíciót alkotni.

A fa díszítése akár családi program is lehet: gyermekeinkkel együtt tervezhetjük, milyen legyen a fa, közösen szerezhetjük be és/vagy készíthetjük el a díszeket, melyeket majd szintén együtt akaszthatunk fel rá.Lehet bohókás, elegáns, vagy éppen extravagáns, egyéni ízlésünktől és otthonunk miliőjétől függően. Az azonban vitathatatlan, hogy hamisítatlan húsvéti hangulatot teremthetünk a segítségével a lakásban, méghozzá minimális idő-, energia- és pénzráfordítással. A lakásban pedig bárhol elhelyezhető az általunk kreált húsvétfa, a bejárat mellett, az étkezőben, a nappaliban. Ha nagyon elkap minket az ihlet, akár még az udvaron álló gyümölcsfák egyikét is húsvéti köntösbe burkolhatjuk ily módon, csupán azzal kell számolnunk, hogy az időjárási viszonyok a szabadban jóval mostohábbak tudnak lenni, mint az ajtón belül.



 
 
1 komment , kategória:  Húsvét  
Kellemes ünnepeket mindenkinek
  2011-04-23 18:10:10, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Feltámadás
  2011-04-23 16:18:25, szombat
 
 



Azt mondják, hogy akik megjárták a másvilágot, és egy pillanatra megpillantották a kimondhatatlant, más mércével mérik az életüket. Egy klinikai halálból ,,visszatért" férfi például azt mesélte, hogy amióta újra a földi életet éli, egyáltalán nem aggodalmaskodik. Régebben különféle szenvedélyek rabságában és a munka megszállottjaként őrölte magát - ma a mezőket járja, virágot keres, bámulja a kék eget és gyermeki rácsodálkozással hallgatja a tücsökzenét.

Ez a valódi emberi énünk. És milyen könnyen elfeledkezünk arról, hogy mezőket járni, felhőket nézegetni nem valamiféle szabadidős tevékenység, hanem lelki szükségszerűség. Mert aki harmóniába olvad a természettel, az megérti és szereti Istent. Annak nem bizonyság vagy hit dolga, hanem magától értetődő, hogy maga is a teremtés része. A titkok mélyére hatolva végül megtalálja önmagát, elindul a saját útján, és bevégzi, amire eleve elrendeltetett. Az ilyen embernek még a klinikai halált sem kell megjárnia, hogy derűsen tekintsen élete folyására.

Az emberi szenvedés mértékének megállapítása önkényes eljárás. Ha munkanélküliek vagyunk Magyarországon, a heti tíz dollárból tengődő, ivóvízért ötven kilométert gyalogló afrikaihoz képest mégis gazdagnak mondhatjuk magunkat, hiszen legalább van ruhánk és tető a fejünk felett. A hollywoodi producer gazdagságáról azonban nem is álmodhatunk. Az emberi jogizmus önmagában már e tény rögzítésén elbukik: emberi méltóságot kiegyenlíteni képtelenség, ködös utópia pusztán, hogy a szegénység, a nyomor, a bűn, a számkivetettség korszerű gondolkodással vagy intézményi reformmal végleg felszámolható. A modern Európa legnagyobb tévedése éppen ez az élettől elrugaszkodott szemlélet: elméletileg átölelik a társadalmat, de a hús-vér valóságtól visszahőkölnek. A szabad gondolkodás apostola, Jean-Jacques Rousseau is ebbe a csapdába esett, ahogyan egy kortárs márki szellemesen megjegyezte róla, minél inkább szereti az emberiséget, annál kevésbé szeretik őt az emberek.

A húsvéti önvizsgálatot kezdjük azzal, hogy feltesszük magunknak a kérdést: a magam életét élem? Jó így nekem, vagy változtatnom kellene? És ha igen, milyen úton indulok tovább? Mihez értek, mit szeretek csinálni? Milyen káros szenvedélyeim vannak? Ellenőrzöm, felügyelem-e a saját életemet, vagy más uralkodik felettem? Mindenesetre nincsenek reménytelen helyzetek, ezt feltétlenül tudnunk kell. De az is igaz, hogy helyettünk senki nem oldja meg a bajainkat.

Ideje cselekvésre váltanunk az üres moralizálást és a szócséplést. Országos és magánnyomorúságaink java a szóinflációból származik: e hajlamunkat feltétlenül le kell gyűrnünk. Hagyjuk magunk mögött az irigységet, a mások állandó kukkolását, a kisebbrendűségi érzésnek e jellegzetesen magyar fogyatékosságát is. Végezetül ne áltassuk és ne hitegessük magunkat, ne engedjünk teret az álmok szabad folyásának - helyette bástyázzuk körül magunkat a valóság elemeivel. Mert ne feledjük: ,,Tévedni emberi, a tévedéshez ragaszkodni viszont esztelen dolog..." Mintha Lucius Annaeus Seneca, a római bölcs személyesen ismerte volna a 21. század eleji magyarokat.

Nem udvarolni a nemzeti fogyatékosságoknak, de kezet nyújtani a másik magyarnak, építeni magunkat, és miután önismeretet szereztünk, a hazánkat is - így kellene élnünk. És a bűnt, a mocsarat, a lelki förtelmet eltaszítva követni a jót, kutatni a szépet, örülni a nemesnek, emberben, tárgyban, tudományban, mesterségben, csillagban, mezőben és holdfényben... Néha felidézni, hogy mások jobban szenvednek nálunk, őszintén meghallgatni a szenvedőt, legyűrni a saját démonainkat - ugye, hogy nem is könnyű?

A feltámadás roppant demokratikus intézmény: mindenki számára elérhető.
Szentesi Zöldi László
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Egyházi és családi ünnep
  2011-04-18 11:49:48, hétfő
 
 





Egyházi és családi ünnep számunkra a húsvét

Hazánkban az emberek alapvetően egyházi és családi ünnepnek tartják a húsvétot, de sokan hangsúlyozzák hagyományőrző, a népszokásokat felelevenítő jellegét is. Mozgalmas napok elé nézünk a hétvégén, a felnőttek több mint fele lesz aktív részese a locsolkodásnak, négytizedük elmegy valamilyen szabadidős rendezvényre, s ugyanennyien vesznek részt misén, istentiszteleten.

A válság begyűrűzését mutatja, hogy a családok egyharmada kevesebbet szándékozik költeni, mint tavaly ilyenkor s minden negyedik munkavállaló az ünnepek alatt is dolgozik valamennyit - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet a Szonda Ipsos végzett 2009. április elején. A felmérés telefonos módszerrel, 1000 fő megkérdezésével készült, ők együttesen a magyar felnőtt népességet reprezentálják.

A lakosság legnagyobb csoportja, 35% számára a húsvét mindenekelőtt egyházi ünnep, Jézus Krisztus keresztre feszítésére és feltámadására emlékeznek. Különösen az idősebb korosztályok és a falvakban élők körében telítődik a fogalom ezzel a tartalommal: több mint négytizedük elsősorban vallási eseményként éli meg a húsvétot. Sokak, az emberek 30 százaléka számára ez az ünnep főképpen családhoz kötődik, a különböző generációk találkozását, a familiáris összetartozást szimbolizálja. A lakosság 21 százaléka elsősorban a népszokások továbbélését, a hagyományok őrzését látja a húsvét legfontosabb összetevőjének, s ez a nézet főképpen a férfiak között elterjedt - 29 százalékukat jellemzi.

A locsolkodás maradandó szokás s korántsem csak a gyerekek húsvét hétfői elfoglaltsága. A férfiak 59 százaléka tervezi, hogy kölnivel vagy vízzel hinti a hölgyeket, utóbbiak 49 százaléka számít is rá, hogy az erősebbik nem képviselői ily módon fognak kedveskedni (így összességében 54 százaléknyian lesznek részesei locsolkodásnak). Leginkább a húszas, harmincas korosztályok őrzik ezt a népszokást (62 százalékuk). Bár vidéken többen locsolkodnak, mint Budapesten, de az eltérés nem számottevő (55 illetve 49 százalék).

Az emberek 39 százaléka húsvétkor elmegy valamilyen egyházi szertartásra. Ez főképpen a falvakban lesz majd gyakori, ahol minden második ott lakó részt vesz misén vagy istentiszteleten. Az idős emberek körében is nagymértékben (47 százalékukra) jellemző, hogy ebben a formában emlékeznek Jézus feltámadására. A húsvéti körmenet kevésbé elterjedt, a lakosság 17 százaléka tervezi, hogy résztvevője lesz ilyen eseménynek. Ez a szándék is inkább a korosabbak és a községekben élőkre jellemző - egynegyedükre. A lakosság 37 százaléka a húsvéti napokon szabadidős programokat választ. Különösen a diplomások (53 százalékuk), a fiatalok (46 százalékuk) és a vidéki városok lakói (43 százalékuk) részesíti előnyben a kikapcsolódást.

A húsvét a munkavállalók többsége számára háromnapos ünnep: 54 százalékuk nagyszombattól hétfőig tartja. A dolgozók bő tizede - 13 százaléka - egy hosszú hétvégét tervez, már pénteken sem fog dolgozni. Ha nem is sokan, de olyanok is vannak, akik még ennél is hosszabb, legalább 5 napot pihennek egyhuzamban - arányuk 7 százalék. A munkavállalók 24 százaléka arra számít, hogy legalább egy napot az ünnepek alatt is dolgoznia kell.

A családok fele bízik abban, hogy idén is tud legalább annyit költeni húsvét előtt és az ünnepek alatt, mint a korábbiakban. Ugyanakkor a háztartások egyharmada óvatos, ebben az évben a megszokottnál kevesebbet, kevesebbért vásárol. Különösképpen az alsó-, alsóközép társadalmi rétegek és az idősebbek húzzák összébb a nadrágszíjat: négytizedük visszafogja magát az üzletekben.

Forrás: www.szondaipsos.hu



 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Húsvétvirág, vagyis a nárcisz
  2011-04-18 11:37:49, hétfő
 
 




Húsvétvirág, vagyis a nárcisz

Mivel húsvét táján kezd kihajtani, a nárciszt húsvétvirágnak vagy a feltámadás virágának is nevezik, s a keresztre feszítést ábrázoló képeken is látható. Lehet a bűn, az önzés és az önszeretet jelképe is. Bálint Gazda -egyébként nagyon informatív és hasznos honlapján, www.balintgazda.hu - többek között ezt olvashatjuk erről a nagyon ,,sokféle" virágról:

Ovidius Metamorfózisaiban találjuk a romantikus történetet: Narcissus, a gyönyörűséges, de bátortalan ifjú visszautasította az érte epekedő nimfa, Ekho szerelmét. A nimfa bele is pusztult viszonzatlan érzelmeibe; csontjai sziklákká váltak, és csak a hangja - a visszhang - maradt meg. Aphrodité, a szépség és a szerelem szigorú istenasszonya azzal büntette meg Narcissust, hogy amint a tiszta erdei forrás vize fölé hajolt, és a víztükörben meglátta saját képmását - beleszeretett. Képtelen és reménytelen szerelme a halálát okozta, de holtteste virággá változott. Ezt a virágot róla, nárcisznak nevezték el. Később az önimádatot, az önmaga szépségében, önerényeiben való tetszelgést nevezték el nárcizmusnak.

A nárciszt már a régi görögök is termesztették és kedvelték; nem annyira szép virágjáért, mint inkább a belőle készíthető, bódítóan illatos olajért.

A történelem során sok más nép is megkedvelte és sajátjának fogadta a nárciszt. Méltán, mert sok országban terjedt el. Csodaszép virága a havasi réteknek és legelőknek. Az angolszász népek egyik kedvenc virága, amely éppen úgy jellemzi számukra a tavaszt, akár a rózsák és az íriszek nyílása a nyár közeledtét vagy a krizantémok megjelenése az ősz idejét. William Wordsworth: Táncoló tűzliliomok (The Daffodils) című költeményének első versszaka így hangzik Szabó Lőrinc fordításában:

"Sétáltam, mint felhő, amelyet
szél hajt, céltalan, könnyedén,
s egyszer csak egy sor, egy sereg
aranyliliom tűnt elém,
a tó partján, a fák alatt
ringtak, táncoltak álmatag."

A nárcisz hagymát nevelő, keskeny, szálas tőleveleket fejlesztő, évelő növény, amelynek jelenleg 25-30 faját tartják a termesztésben. Nemesített fajtáinak a számát nyolcezerre becsülik. Angliában számtalan nárcisztársaság működik, amelyeknek a tagjai elhivatott kedvelői, termelői és lelkes nemesítői ennek a szép virágnak.

A nárciszok alakban, méretben, színben és virágzási időben meglehetősen változatosak. Színük többnyire fehér vagy különböző árnyalatú sárga. A hibridek között akadnak rózsaszínűek és pirosak is.

A nárciszokat a kertnek napos, jó táperőben levő, de nem frissen trágyázott részébe ültessük. Leggyakrabban az évelőágyakban kapnak helyet, ahol elvirágzásuk és a lombozatuk visszahúzódása után, nyáron más évelő növények díszítik a területet. A fehér és élénksárga virágok igen jól hatnak a sötétebb tónusú cserjék és különösen az örökzöld fák és bokrok előterében. Nagyobb parkokban, kertekben mostanában gyakran ültetik a divatossá váló "természetes rétekbe", amelyeknek a szénáját csak a hagymák visszahúzódása és a nárciszlevelek elszáradása után kaszálják le. (Az állandóan, rendszeresen kaszált pázsitokba nem valók, mert tavasszal virágoznak ugyan, de a leveleiket a kaszálás miatt nem tudják kifejleszteni. Az ilyen hagymák rövidesen elpusztulnak, mert a levelekben képződött szerves anyagok nem tudnak a hagymába visszaáramlani.)

A kertekben elterjedt és kedvelt sokféle nárciszfaj közül csak négyet sorolok fel:

A költő nárcisz (Narcissus poeticus) hatszirmú, fehér virág, közepén kiemelkedő kis, vöröses "bordűrrel". Illatos.

A tölcséres nárcisz (Narcissus pseudonarcissus) külső szirmai világossárgák. A belső, sötétebb sziromkör megnyúlt, csuprot alkot.

A pompás nárcisz (Narcissus incomparabilis) virágai fehérek vagy halványsárgák, mellékpártájuk tölcséres. Áprilisban virítanak, és virágaik nem illatosak.

A tazetta nárcisz (Narcissus tazetta) 40-60 cm magas, levelei szélesebbek. Virágaik többesével állnak, kisebbek, de kellemes illatúak, fehérek vagy sárgák, rövid mellékpártával. Fagyérzékenyek.

A nárciszok lombozata a virágok elhervadása után rövidesen elhal, a levelek fokozatosan elhervadnak, a bennük levő tápanyagok a hagymába húzódnak vissza. A hagymákat, amelyek mellett több-kevesebb fiókhagyma is fejlődik, 3-4 évenként fel kell szedni, mert különben elgyengülnek, elsatnyulnak, virágzóképességük csökken. A felszedésre június végén, július elején kerüljön sor, mert ezután a hagymák új gyökérzetet fejlesztenek, és ha ekkor szedjük fel őket, nehezen tarthatók el a kiültetés időpontjáig.

Az idejében felszedett hagymákat megtisztogatjuk, és a virágoztatásra alkalmas, kifejlett hagymákat különválogatjuk a kisebb, továbbnevelésre valóktól. Ezen utóbbiakat a veteményeskertben, sorba elvetjük, és még egy évig tovább neveljük, mielőtt a virágágyakba ültetnénk őket.

A hagymák tárolására hűvös, száraz helyiséget válasszunk. A raktár vagy a kamra polca nagyon alkalmas erre a célra. Ha sok hagymánk termett, akkor ezeket faládában vagy lapos műanyag dobozban, vékony rétegben kiterítve tartsuk. Néhány hagymát papírzacskóban is kielégítően eltarthatunk az ültetésig. Az egerektől óvjuk a hagymákat!

A kifejlett hagymákat szeptemberben vagy legkésőbb októberben ültetjük el, előzőleg mélyen felásott és megjavított földbe, 10 cm mélyen. Ezek a legalább hároméves hagymák rövidesen gyökereket fejlesztenek, de ősszel még nem hajtanak ki. A leghidegebb télen se igényelnek talajtakarást vagy más egyéb téli védelmet, mert e nélkül is károsodástól mentesen áttelelnek, majd kora tavasszal - a fagyok elmúltával - megkezdik életműködésüket: a hajtásaik megjelennek a talaj felszínén, és a tulipánokkal, a jácintokkal egyidejűleg örvendeztetik meg a kertészt üde színű, szép formájú virágaikkal.

Egy csoportba mindig csak egyféle nárciszt ültessünk, hiszen a természetben se fordulnak elő kevert állományban.

A nárciszhagymák kiválóan alkalmasak hajtatásra is. Erre a célra a szép, erőteljes hagymákat válogassuk ki, és novemberben ültessük cserépbe úgy, hogy a hagymák félig legyenek a földben. Nagyobb cseréptálba több hagymát is ültethetünk.

Az így elkészített edényt tartsuk mérsékelten nyirkosan, kb. 10 °C-os helyiségben. Nincs szükség sötétítésre, mert ebben az időszakban a hagymák még csak gyökereiket fejlesztik ki.

Február végén vigyük edényünket legalább 15 °C-os állandó hőmérsékletű, tehát fűtött és világos szobába, ahol a hagymák életműködése felgyorsul, és a növények egy hónap alatt kivirágzanak. Mielőtt az elvirágzott hagymákat az edényből kiszednénk, várjuk meg a levelek visszahúzódását, mert különben a hagymák elpusztulnak.

A nárciszokat nemcsak kedvelt kerti virágként ültethetjük és hajtathatjuk, hanem vágásra is termeszthetjük. Erre a célra a nagyvirágú és élénk színű fajták a legkeresettebbek.

Ilyenkor, április elején, nagy öröm az otthonunkban is egy szép csokor virág. A levágott nárciszokat laza csokorba kössük. Nagyon szépek önmagukban is, de tehetünk melléjük egy-két szál piros tulipánt vagy kék kígyóhagymát is. Zöld "kísérőnek" megteszi egy fenyőágacska vagy a magyal, puszpáng, tujabokor egy levágott, leveles ága is. Fordítson gondot a virágtartó edény kiválasztására is. A legszebb az egyszerű agyag- vagy kerámiaedény; ne a váza, hanem a virág pompázzon!

Ha a vázát éjszakára hűvös helyre állítja, akkor a virágok hosszabb ideig fognak élni.
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
A húsvéti misztérium
  2011-04-18 11:34:50, hétfő
 
 


A húsvéti misztérium

A húsvéti misztérium, latinul mysterium paschale a katolikus lexikon megfogalmazása szerint: ,,Jézus Krisztus szenvedése, halála és föltámadása. Az ember megváltásának és Isten tökéletes megdicsőítésének művét az Úr Jézus teljesítette be, elsősorban áldott szenvedésének, a halálból való föltámadásának és dicsőséges mennybemenetelének húsvéti misztériuma által. Így halálával halálunkat megtörte, és az életet föltámadásával újjászerzette." Szenvedését és halálát úgy vállalta, mint vértanúságot, mint ember egészen teljesítette az Atyától kapott küldetést, és ezzel kifejezte a tökéletes engedelmességet. Az igazi személyes érték tehát az Atya előtti hódolat, amelyet az egész emberiség nevében mutatott be. Engedelmessége és hűsége így érdemszerző volt, hiszen egész emberi lelkével szabadon vállalta mint reá szabott kötelességet. Mint Fiú állt az Atyával szemben, ezért az Atyának jutalmaznia kellett engedelmességét. Mivel ő az üdvösség rendjében a második Ádám, azért nemcsak a maga számára szerzett érdemet, hanem mindnyájunk számára. Tehát a megváltást, a bűnök bocsánatát, a megigazulást és az üdvösséget az ő érdeméből kapjuk. Ugyanakkor szenvedése engesztelés is volt. Nem úgy, hogy helyettünk vállalta a bűnért járó büntetést, hanem úgy, hogy több hódolatot nyújtott az Atyának engedelmességével, mint amit a bűn megtagadott tőle. Az igazságosságnak így túláradó módon eleget tett, ezért az Atya bőkezűen gyakorolhatja irgalmasságát. Végül halála tökéletes áldozat volt, vagyis kimondottan vallási tett, hiszen engedelmességében elment egészen a vértanúságig, s így mindent odaadott az Atyának, s ezzel elismerte őt az élet urának. De ebben már biztosítva volt örök léte és föltámadása. Megdicsőülésébe is úgy öltözött be, mint második Ádám, így ő a biztosíték azok föltámadására és megdicsőítésére, akik a hitben azonosítják magukat vele. Halála és föltámadása azt igazolta, hogy ez a földi élet az, amely átmehet a mennyei dicsőségbe, s az Atya a földi érdemeket jutalmazza. Így biztosítékot nyertünk arra, hogy az életnek van értelme és célja, és hogy a kereszténység reménye nem hiábavaló. A misztérium úgy van jelen a világban, mint a végső állapot biztosítéka és elővételezése. A teremtett világ ott fog kikötni, ahová már az Elsőszülött eljutott. Ezért az Egyház liturgiája minden vasárnap ennek a misztériumnak a jelenlétét ünnepli, s különösen gyászszertartásait akarja ennek fényében végezni."
(forrás: Magyar Katolikus Lexikon)
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
A harangok Rómába mennek…
  2011-04-18 11:27:51, hétfő
 
 


A húsvéti ünnepeket megelőző, úgynevezett nagyhét legfontosabb napjai a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok, ,,a harangok Rómába mennek", s legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg újra. Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, sokfelé friss sóskát, spenótot, vagy éppen csalánt főztek, s az a hiedelem járta, hogy így jobb lesz a termés. A csirkéket is friss zölddel etették.

Azt mindannyian tudjuk, hogy nagypénteken tilos húst enni. Az ilyenkor szokásos étrend a rántott leves, a tészta, az ecetes-hagymás hal, amit ruszlinak is hívnak, vagy éppen a tojásos, tejes ételek. Tipikus böjti ebéd a bableves és mákos tészta is. Általános hiedelem szerint nagypénteken nem sütnek kenyeret, mert az ilyen kenyér kővé válna. Nagypénteken nem raktak tüzet sem, kenyeret már csak ezért sem süthettek. A pénteki nap általában sem tartozik a szerencsés napok közé, nagypéntek különösen nem, hiszen a keresztény egyház szerint ez Jézus megfeszítésének emléknapja. Időjárással kapcsolatos jóslások is fűződnek ehhez a naphoz. Eső esetén jó tavaszt jósolnak, ám ha nagypénteken szép az idő, akkor üszkös, rossz termés lesz. A víz, amely megtisztít, különös jelentőséggel bír ezen a napon. Úgy tartják, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség. Ezt a mosdást nemcsak betegség ellen tartották jónak, hanem szépségvarázslónak, sőt a szeplő ellenszerének. A csépai hiedelem szerint szótalan víznek kellett lennie, vagyis menet közben, sem jövet, sem közben nem volt szabad megszólalni. A nagypénteki jószágfürösztés is sokfelé volt ismert, hasonlóan egészségvarázsló célzattal.

A tisztasággal volt kapcsolatos a féregűzés is, melynek nagyszombat volt az ideje. Jászdózsán nagyszombaton reggel, mikor először szólaltak meg a harangok, a gazdasszony kiabált, miközben söpörte a ház falát: ,,Kígyók, békák távozzatok!" Volt, ahol a fazekakat összeütögetve még nagyobb zajt csaptak, és a férgeket jelképező szemetet söpörték ki a kocsiútra. Gyerekjátékként is fennmaradt a nagyszombati féregűzés. Haranggal, csengővel a nyakukban szaladták körbe a házat:

Kígyó, béka, távozz el a háztú,
kígyó, béka, távozz el a háztú!
(Barna 1979: 90)

Csépán úgy vélték, hogy nagyszombaton a ház körülseprésével a boszorkányokat is elhajtják. A ma is gyakorolt és közismert húsvéti nagytakarítás többnyire meszeléssel, mázolással egészült ki. Így ír erről visszaemlékezésében Vankóné Dudás Juli Galgamácsáról: ,,A lányok mázolták, meszelték, tapasztgatták a falakat, a padot, mely az ablak alatt állt egész nagyhéten. Ez a padka földből volt, az ablak alatt, közvetlen a fal tövében".
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.12 2019. Január 2019.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 1272 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 52
  • e Hónap: 281
  • e Év: 281
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.