Regisztráció  Belépés
lenke1964.blog.xfree.hu
Három szóban el tudom mondani, mit tanultam az életről: mindig megy tovább. "A világ minden szépségéért sem akarnám elcserélni az egyéniségemet, még a... Varga Lenke
1964.08.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/42 oldal   Bejegyzések száma: 415 
A keret
  2017-12-08 18:18:02, péntek
 
  A keret

Ráhel nem volt megelégedve azzal a kerettel, melyet Isten neki adott. Biztosra vette, hogy testi és érzelmi hiányosságait, hiányzó képességeit egy életen át kell keresztként cipelnie. Szeretett volna egy másik keretet választani.
Egyik éjszaka különös álma volt. Különböző formájú és méretű keretek feküdtek szanaszét körülötte. Meglátott egy gyönyörű keretet, belül drágakövekkel és arannyal kirakva.
-Ó, ez tökéletes lenne számomra - kiáltotta, és magára akasztotta. Az arany és a drágakövek szépek voltak, de túlságosan nehéznek bizonyultak, és összeroskadt alattuk.
Ezután egy bájos, virágmintás keretet talált. "Biztosan ez lesz a tökéletesen hozzáillő." Gyorsan fölemelte, de a virágok alatt szúrós tövisek voltak, melyek a testét megsebezték.
"Nincs itt egy olyan keret, ami megfelelne nekem?" - Ekkor egy egyszerű kerethez ért. Se drágakövek, se gyönyörű virágok. Valami mégis vonzotta hozzá. Felemelte, magára akasztotta, és tökéletesnek érezte. Amint jobban megnézte az őt körülölelő keretet, felismerte, hogy ez volt az, melyet Isten eredetileg is neki alkotott!


Szent Atyám! Ismered szerepem örömeit és nehézségeit. Bevallom, hogy harcoltam az ellen, amit adtál nekem. Ajándékozz meg engem azzal az erővel, hogy szolga legyek. Ó, Istenem! Nagyon szeretnék hűséges lenni hozzád. Ajándékként fogadom szerepemet. Taníts meg, hogy ,,hagyjam abba a vágyakozást, és tudjam meg, hogy te Isten vagy."


Másokat - férjeket, gyermekeket, barátokat, szobatársat, munkatársat, rokonokat,- nem irányíthatunk. Nem hozhatunk döntéseket mások helyett, csak a magunk nevében. Mi azonban bízhatunk Istenben, és fegyelmezhetjük magunkat! Saját részünket megtehetjük, hogy békességet munkáljunk kapcsolatainkban- és ez megelégedettséget hoz.
 
 
0 komment , kategória:  Történetek-TANMESÉK  
Sár vagy csillagok
  2017-12-08 18:17:18, péntek
 
  Sár vagy csillagok

Megítélés kérdése, hogy életünket pozitív vagy negatív szemszögből szemléljük. A veled történt eseményekről írhatsz lelkendező beszámolót, de egy kijózanítóan lehangolót is. Mindkettő igaz lehet, a különbség csak a szemléletben van.
Hogyan osztályozod életedet? Szánj rá most egy kis időt, és sorold fel azokat a pozitív és negatív dolgokat, melyeket Isten megengedett életedben! Csinálj két oszlopot, és mindenképpen írd le a lényeges eseményeket.
Most szeretnék feltenni neked egy kérdést, melyet magamnak is gyakran felteszek: Melyik listára gondolsz többet?
Sokan hasonlítunk ahhoz a fiatalasszonyhoz, akiről a következő történet szól:
Élete nem úgy alakult, ahogy remélte. Amikor hozzáment szíve választottjához, aki a tengerészetnél szolgált, úgy gondolta, hogy nagyon romantikus és izgalmas lesz idegen országokban lakni és körbeutazni a földet. Két évvel később azonban már nagyon magányos és elégedetlen volt. Írt egy panaszokkal teli levelet az édesanyjának. Nem voltak barátai, csak angolul beszélt, és a nyelvtanulást is időpocsékolásnak tartotta, hiszen bármelyik nap jöhetett az értesítés, hogy tovább kell költözniük. A legrosszabb mégis az volt, hogy a férje soha nem volt otthon. A levelet a következőkkel fejezte be: "Már nem bírom tovább, hazamegyek." Bölcs édesanyja csupán egy kétsoros választ küldött:

Két nő nézett ki a börtön rácsain keresztül,
Az egyik sarat látott, a másik csillagokat.

Ez a bölcs asszony feltárta lánya előtt a megelégedettség titkát. Mindannyiunk előtt ott a választás lehetősége, hogyan szemléljük életünket: Tekintetünket irányíthatjuk a sárra, vagy felemelhetjük a szemünket, és nézhetjük a csillagokat. Minden nő életében vannak időszakok, amikor börtönben érzi magát. Isten azt akarja, hogy te és én eljussunk a megelégedettségre, még mielőtt körülményeink megjavulnának.

Linda Dillow
 
 
0 komment , kategória:  Történetek-TANMESÉK  
A két szerzetes
  2017-12-08 18:16:30, péntek
 
 
-Olajra van szükségem - mondta egy szerzetes, és ültetett egy olajfacsemetét.
-Uram - imádkozott -, esőre van szüksége, hogy érzékeny gyökerei ihassanak és növekedjenek. Küldj gyenge záporokat!
És az Úr küldött gyenge záporokat.
-Uram - imádkozott a szerzetes -, a fámnak napsugárra van szüksége. Küldj napfényt, könyörgöm!
És a nap ragyogott, bearanyozva a felhőket, melyekből esőcseppek hullottak.
-Most fagyot adj, Uram, mely megerősíti a fa szöveteit! - kiáltott a szerzetes. És íme, a kis fa ragyogott a fagyban, de estére elpusztult.
Ekkor egy másik szerzetes kereste fel, és elmondta az ő tapasztalatait:
-Én is ültettem egy kicsi fát, és amint látod, gyönyörűen fejlődik. Istenre bíztam a fámat. Ő alkotta, jobban tudja, mire van szüksége, mint egy magamfajta ember. Nem szabtam feltételeket. Nem határoztam meg módokat, és módszereket. "Uram, küldd azt, amire szüksége van - imádkoztam - esőt, napfényt, vihart vagy fagyot! Te alkottad, te tudod."

Linda Dillow
 
 
0 komment , kategória:  Történetek-TANMESÉK  
Mi a valóság?
  2017-11-19 08:58:42, vasárnap
 
  A béka lent lakott a kútban. Ha szomjas volt, ivott a kút vizéből, ha éhes volt, kicsiny rovarokat evett.
Pacsirta szállt a kút fölé, leült pihenni a kút kávájára.

A béka megkérdezte: - Te hogy kerülsz ide?
- Egyetlen lélegzetvétellel ötezer métert repültem. Elfáradtam, megszomjaztam, innék a kútból - felelte a pacsirta.
- Ugyan, ne túlozz! Az égbolt akkora, mint a kút nyílása, hogyan tehettél volna meg olyan nagy utat?
- Tévedsz, barátom. Az égboltnak nincsenek határai, az égbolt végtelen.
A béka felnevetett. - Ne akarj okosabb lenni nálam! Naphosszat itt ülök a kútban, és az eget bámulom! Kizárt dolog, hogy tévedjek....
 
 
0 komment , kategória:  Történetek-TANMESÉK  
Mindannyian magunknak készítjük a szendvicseinket
  2017-11-03 08:30:29, péntek
 
  Egy építkezésen, amikor megszólalt a jelződuda, a munkások egy kupacba letelepedtek, hogy megebédeljenek. Sam minden alkalommal kinyitotta az ételhordóját és panaszkodni kezdett.
- Hogy a ménkű verje meg! Ez nem lehet igaz, már megint mogyoróvajas-lekváros kenyér. Utálom a mogyoróvajas-lekváros kenyeret!
Sam minden nap siránkozott a szendvicse miatt. Teltek a hetek, és a többi munkást már kezdte idegesíteni ez a nyafogás. Végül az egyik társa így szólt:
- Az ég szerelmére, Sam! Ha utálod a mogyoróvajat és a lekvárt, miért nem mondod meg az asszonynak, hogy valami mást készítsen?
- Milyen asszonynak? - felelte Sam. - Nincs feleségem, magam készítem a szendvicseimet."
Mindannyian magunknak készítjük a szendvicseinket ebben az életben
 
 
0 komment , kategória:  Történetek-TANMESÉK  
Egy zsák krumpli
  2017-10-28 19:11:57, szombat
 
  Egy tanár, aki a meg nem bocsátás nagy áráról tanított, megkérte a diákokat, hozzanak egy-egy zsák krumplit a következő órára. Válasszanak ki mindenkihez egy krumplit akinek nem akarnak megbocsátani. Írják rá az illető nevét és a dátumot. Azután egy hónapig magukkal kell vinniük a kiválasztott burgonyákat bárhova is mennek. Miután egy ideig magukkal cipelték a burgonyát, a diákok elkezdték felismerni, mekkora... súlyt cipelnek magukkal. Mennyi energiájukat emészti fel a csomagra fordított figyelem. Mennyire kell vigyázniuk hogy el ne hagyják. Később aztán a krumplik elkezdtek rothadni és bűzleni. A diákok rájöttek, hogy az egyetlen bölcs dolog amit tehetnek, ha minél hamarabb megszabadulnak tőlük. Milyen sokan cipelnek talán egy életen át feleslegesen rothadó krumplival tele zsákot. Görnyedve, rosszkedvűen, és bűzt árasztva a környezetükben...

 
 
0 komment , kategória:  Történetek-TANMESÉK  
A kislány és a festő
  2017-08-21 17:53:57, hétfő
 
 
Egyszer egy festő festett egy gyönyörű képet, a szobája legszebb részére függesztette, és senkinek nem adta el. Néhány hónap múlva a művész hallott egy kórházban fekvő, nagyon beteg és szomorú kislányról. Úgy döntött, hogy meglátogatja. Elvitte neki a gyönyörű, féltett festményét is.
Amikor megérkezett, szívszorító látvány fogadta: Egy sápadt, beteg kislány az ablakon kitekintve nézte a szemben álló ház ereszén lévő fecskefészket.
A festő halkan megszólalt:
- Szervusz - Mondta, és bíztatóan mosolygott.
A kisleány visszafeküdt az ágyába és csendben válaszolt:
- Jó napot, ismerem én önt?
- Nem - Válaszolta a festő - Úgy döntöttem elhozom neked az én legszebb festményemet, hátha gyógyulásodra szolgál.
A kislány szomorúan a művészre tekintett.
- Sajnálom, de nekem ez a festmény semmi sem ér. - Mondta, és egy könnycsepp gördült le az arcán.
- No de miért? - Állt döbbenten a festő.
- Nézzen ki az ablakon uram! Látja ott azt a fecskefészket?
- Igen.
- Nos, - mondta szomorkásan a lány - amikor abból a fészekből a fecskék délre repülnek, az én napom végleg lenyugszik. Akkor én is elmegyek, de nem jövök vissza. Soha... Látja, ezért nem fogadom el az ön féltett kincsét.
- Oh, őszintén sajnálom. - válaszolt az úr - Nos akkor én mennék is. Remélem, meggyógyul fiatal hölgy. Viszlát.
- Ég önnel. - intett búcsút a soványka kéz.
Az ajtó csikordult, és a festő kilépett. Amíg a hazaútja tartott, a festőt erősen gondolkodtatta, hogy mégis miként lehetne még marasztalni a fecskéket, hiszen ők a kislány életét jelenik. És eszébe jutott egy ötlet, hiszen Ő mégiscsak egy Festő...
Sok hónap telt el azóta, hogy a művész a kislánynál járt. S azóta igazi csoda történt: A fecskék nem repültek ki. Már tavaszodott és a fecskepár még mindig ott volt az eresz alatt. Időközben a lányka meggyógyult, hisz a fecskék tartották benne a lelket. Nemsokára lábra is állt. Az első útja pedig a szemben lévő ház eresze alá vezetett. Amikor odaért egyszerűen nem hitt a szemének: Az ő fecskéi festve voltak csupán. S így a festő mégiscsak megmentette a kislány életét, akinek hitét a festett Fecskék kölcsönözték.
 
 
0 komment , kategória:  Történetek-TANMESÉK  
Bruno Ferrero: A mérleg
  2017-08-21 17:52:41, hétfő
 
  A jómódú gazda, és a szegény ember üzletet kötött. A gazda minden héten ad két kiló túrót a szegény embernek, aki pedig viszonzásul két kiló összegyűjtött mézet ad.
Ment az üzlet rendben jó ideig, amíg egyszer csak a gazda arra gondolt, hogy bizony nem minden ember tisztességes, és meg kellene mérni amit kap. Úgyhogy mikor legközelebb vitte a túrót, és néhány perc múlva megkapta a mézet, azt hazavitte, és a pontos mérlegén megmérte - hát csak másfél kiló volt!

Felháborodva ment a szegény emberhez és indulatosan a szemére vetette, hogy becsapta őt.
A szegény ember lehajtotta fejét és így szólt:
- Nagyon sajnálom, hogy így történt, de én nagyon szegény ember vagyok. Egy kétserpenyős mérleget még tudtam szerezni, de súlyokra már nem volt pénzem. Így hát amikor megkaptam tőled a túrót és kivittem a kamrába, rátettem a mérleg serpenyőjére, és a másik serpenyőbe kimértem az azonos súlyú mézet.

A gazda roppant módon elszégyellte magát és hazament.
 
 
0 komment , kategória:  Történetek-TANMESÉK  
Újrakezdés
  2017-08-21 17:51:03, hétfő
 
 
A liget területén lévő pázsit közepén kinyílott egy pár pitypang.
Az egyik szép sárga virágú, fejlettebb volt, mint a többi.
Derűs képet nyújtott, mint a májusi este. A virág hamarosan magba szökött.
Hópehelyhez hasonló, könnyű kis ejtőernyők övezték a magjait.
Terveket szőttek és találgatták:
- Hol tudnak majd gyökeret verni?
- Ki tudja?
- Csak a szél tudja.
Egy szép napon elragadta őket a szél. A magocskák belekapaszkodtak az apró kis ejtőernyőkbe és tovarepültek.
- Sziasztok... Sziasztok.
Többségük sikeres repülés után mezőkön, kertekben kötött ki. Csak egy volt közülük, amelyik nemsokára egy járda szegélyében lévő kis hasadékba esett. Csak egy jelentéktelen kis rögben kapaszkodott meg.
- Ez mind az enyém - mondotta.
Fontolgatás nélkül helyet foglalt. Csírát és gyökeret engedett a szűk kis repedésben. Pár méterre tőle egy düledező padocskán egy fiú üldögélt. Tekintete zavart és felindult volt. Nagy gondja lehetett, mert kezét ökölbe szorítva, kétségbe esve hadonászott. Észrevett két gyenge kis levelet a cement közötti repedésben.
- Kár a gőzért, nem fogsz boldogulni, úgy jártál mint én - és eltaposta a fiatal hajtást.

Másnap észrevette, hogy a megnyomorgatott hajtás kiegyenesedett és a két levélből négy lett. Hosszú ideig szemlélte a bátor kis hajtást. Sőt, naponta visszatért hozzá. Föltűnt neki, hogy rövid időn belül kinyíltak a sárga virágok és virítottak mintha boldogságukat hirdetnék. Az idő múlásával a fiú úgy érezte, hogy a harag és a megalázás fájdalma enyhülni kezd benne. Kiegyenesedett és teleszívta tüdejét friss levegővel. Érezte, hogy a gondjai tovaszállnak. Megvan! Nekem is lehetséges egy újrakezdés.
Nevetni és sírni szeretett volna. Megsimogatta a virágokat. A növények is megérzik, ha szeretik őket. A pitypangnak is ez volt élete legszebb napja.



Ne kérdezd a széltől, miért ragadott magával. Küzdj, dolgozz akkor is, ha a cement rideg keze fog tartva.
 
 
0 komment , kategória:  Történetek-TANMESÉK  
Még szeretnék élni, boldognak, mosolygósnak lenni,
  2017-08-06 11:24:20, vasárnap
 
 
Egy fiatal lány egy nap látogatóba indult a nagymamájához, mivel nagyon jól kijönnek egymással, szinte mindent meg tudnak beszélni. A lány amiatt is kereste fel a nagyit, hogy meg tudja osztani valakivel az aggályait, a nehézségeit, problémáit.

Nemrég azonban meghallotta, hogy a nagymamája férje megcsalja, és azóta gyötrődik, hogy miként közölje a hírt.


Miután a nagymama végighallgatta az unokáját, kézen fogta, és kivezette a konyhába. Megtöltött vízzel három fazekat, majd odatette a tűzhelyre, és a legnagyobb fokozatra kapcsolta a gázt. Rövid időn belül forrni is kezdett a víz. Az első fazékba sárgarépát, a másodikba tojást és a harmadikba darált kávét tett. Közben egyikőjük sem szólt egy szót sem.

Körülbelül 20 perc múlva a nagymama elzárta a tűzet. Kiszedte a sárgarépát és kirakta egy tányérra. A tojásokat egy tálba tette, a kávéból egy meregető kanállal emelt ki, és a főzetet is egy tálba helyezte.

- Mond el, hogy mit látsz - szólt oda az unokájának.

- Sárgarépát, tojást és kávét - mondta a lány, mit sem sejtve, hogy mit is akar ez az egész jelenteni.

A nagyi ezután a lány kezét a sárgarépára tette, a megfőtt zöldségek puhák voltak, majd utána feltört egy tojást, amelynek a belseje kemény volt, ezután arra kérte az unokáját, hogy kóstolja meg a kávét. Mikor megízlelte az erős feketét, a fiatal lány elmosolyodott.

- Mit jelentsen ez, nagyi?

A nagymama elmagyarázta, hogy a sárgarépa, a tojások és a kávé is ugyanazzal a problémával küzdött: a forró vízzel. De mindegyikük másként reagált. A sárgarépákról azt gondoljuk, hogy kemények, és erőszakosak, de pár perc alatt megpuhulnak.

A tojásokról azt gondoljuk, hogy törékenyek, de pár perc múlva megszilárdulnak. A darált kávé pedig megszínezi a vizet.

- Ezek közül te melyik vagy? - kérdezte az idős nő, majd hozzátette: - Mikor problémád van és összecsapnak a fejed felett a hullámok, te hogyan reagálsz? Répa, tojás, vagy kávé vagy? Én szerinted mi vagyok? A sárgarépa, aki erősnek tűnik, de mikor a dühe elszáll, megpuhul és elveszti az erejét? A tojás, aki kezdetben képlékeny, de ha fájdalom éri, megerősödik, hiszen ha érzékeny is volt, de a megpróbáltatások, szakítások, a halál, erőssé tette, kővé változtatta a szívét? Vagy olyan vagyok, mint a darált kávé, aki megváltoztatja a víz színét, ha fáj is neki. Mikor forró víz éri, illatozó aromát bocsát ki magából, és akármennyire is fájjon a forró víz, képes saját előnyére fordítani a nem túl előnyös helyzetet - részletezte a nagymama.

Majd azt mondta: ,,Még szeretnék élni, boldognak, mosolygósnak lenni, amelyek segítenek abban, hogy leküzdjem, elfelejtsem a nehézségeket. A boldog emberek mindig képesek meglátni a jót körülöttük, és örülnek is annak, amit senki sem vehet el tőlük."
 
 
0 komment , kategória:  Történetek-TANMESÉK  
     1/42 oldal   Bejegyzések száma: 415 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 8 db bejegyzés
e hónap: 82 db bejegyzés
e év: 2211 db bejegyzés
Összes: 30607 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1075
  • e Hét: 3758
  • e Hónap: 30574
  • e Év: 1019346
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.