Regisztráció  Belépés
ircsike36.blog.xfree.hu
"AMIBEN HISZÜNK, AZ VALÓBAN LÉTEZIK"/Maríja Baskircsev/ Antalffy Mihályné
1936.09.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Míg élsz
  2010-08-29 20:42:31, vasárnap
 
  -
Buda Ferenc:
Míg élsz
Ilia Mihálynak -
Ő jól tudja: miért.


Nincs Múlt s Jövő - Jelen van.
Míg élsz, mindig veled van,
álmatlan éjszakán túl
rádtörő virradatban
ott hurcolod magadban.
Bármerre lépsz, ő ott jár.
Úton-útfélen megvár.
Nem tolakszik: türelmes.
Korrekt és illedelmes.
Rádcsönget, bekopogtat.
Átölel. Megropogtat.
Titkokat súg füledbe.
Beül a foteledbe.
Ajtódon túl és innen
szeme előtt van minden.
Szóra bír, végighallgat,
észrevétlen kivallat,
s másnap már magad várod,
mint leghívebb barátod.
Utcán, buszon, lakáson
nincs zug, hogy meg ne lásson.
Veled él egyrakáson.
Vele élsz egyrakáson.
Tömegben, otthonodban
ott nyomul a nyomodban,
fekvőben-felkelőben
fürkész az agyvelődben,
orvosi rendelőben,
tanszéken, hivatalban,
esőben, zivatarban -
követ égen és földön.
Ott ül az esküvődön.
Lakásod szentelésén.
Kisfiad temetésén
figyeli zokogásod.
Magányos motyogásod
felhangjait felírja.
Érdekli arcod pírja.
Kedved sötét fonákját
kilesi, mint a kártyát,
s jelent - filkó az ásznak -
vadat a Fővadásznak.
Életed, lám, lepergett.
Őrizvén hited, elved,
hordod ma is a terhet.
Mondd, ugyan mondd: mivégre?
Pályád siralmas bére
megér egy pipafüstöt?
Ő lett miniszter, püspök,
professzor, főkurátor,
békeidőben bátor,
szeplőtelen szenátor,
törvényhozó a Házban -
de minek szaporázzam?
Hitet úgy vált, mint inget,
túlél téged és mindent.
Míg rá nem csap az ostor,
hallgat, sunyítva kussol,
a javaidból jussol.
Kápráztat zegzugos röpte,
rászáll élőre-dögre
s vígan zöngicsél: hétbajterjesztő
rusnya légyraj.
Akár a fekete átok,
belepi napvilágod.
 
 
0 komment , kategória:  Buda Ferenc versei  
Mécses szemű remény
  2010-08-26 16:04:56, csütörtök
 
 
Buda Ferenc:
Mécsesszemű remény


Fellegfúró fecskék
fulladnak a porba.
Vizes, vén bölcsesség
lángunkat kioltja.

Kibelezett béke
nyög, mint beteg állat,
megtiport testére
hideg havak szállnak.

Földszín-szürke hadak
jajtalpú csizmája
tapossa a havat
simára, simára.

Sűrű, sima, kemény
a fagy, szinte éget.
Mécsesszemű remény
őrzi a sötétet.
 
 
0 komment , kategória:  Buda Ferenc versei  
Szürkeszemű
  2010-07-21 11:26:23, szerda
 
 
Buda Ferenc:
SZÜRKESZEMŰ

Szürkeszemű, szelíd este
ereszkedik a szivemre.
Szürkeszemű, szelíd éjjel
elmegyek nincsen-reménnyel.

Elmegyek, hisz úgyse bánod,
úgyse voltam, csak barátod,
úgyse voltam semmi, semmi.
S egyszer úgyis el kell menni.
Szerettelek és szeretlek -
akarom, hát elfeledlek.
Eltemetlek, de megtartlak
régi szépnek, drága dalnak.

Ami jó volt, nagyon jó volt,
de sziveden fehér hó volt,
fehér hóba beleestem,
nem tudtam, hogy feneketlen,
nem tudtam, hogy ilyen forró
a fehér hó, a fehér hó ...
 
 
0 komment , kategória:  Buda Ferenc versei  
Az ember olykor
  2010-07-21 11:24:09, szerda
 
 
Buda Ferenc:
AZ EMBER OLYKOR

Az ember olykor úgy tud vágyakozni,
hogy égetőbben már nem is lehet.
Minden csak bánatát képes fokozni,
s fájó filmszalag lesz a képzelet.
Emlékezéssel szívig megrakodva
a kinti gerlebúgást hallgatom.
Hamuvá hull a hitvány cigaretta.
Altató fény hull az ablakon.
Falak ellen nincs eszköz védelemre-
szívom a kéklő füstöt émelyegve,
szétfoszlik az, akár a tűnt öröm,
s szálanként hull, fogyatkozik reményem.
De tűrni kell most könny nélkül keményen.
S a kurta csikkel ujjam pörkölöm.
 
 
0 komment , kategória:  Buda Ferenc versei  
Ne rejtőzz el
  2010-03-11 09:37:58, csütörtök
 
 

Buda Ferenc :
- Ne rejtőzz el...

Ne rejtőzz el, úgyis látlak!
Rád csukom a szempillámat.
Benn zörömbölsz a szívemben,
s elsimulsz a tenyeremben,
s elsimulsz az arcom bőrén,
mint vadvízen a verőfény.
Nagyon jó vagy, jó meleg vagy,
nagyon jó így, hogy velem vagy.
Mindenekben megtalállak,
s öröm markol meg, ha látlak.
Nézz rám, szólok a szemednek,
ne fuss el, nagyon szeretlek!
 
 
0 komment , kategória:  Buda Ferenc versei  
Hóesés
  2010-03-11 09:34:31, csütörtök
 
 

Buda Fernc
-Hóesés

Szürkeszemű szelid este
ereszkedik a szívemre.
Szürkeszemű szelid éjjel
elmegyek nincsen-reménnyel.
Elmegyek, hisz úgysem bánod,
úgysem voltam, csak barátod.
S egyszer úgyis el kell menni.
Szerettelek és szeretlek.
Akarod, hát elfeledlek.
Elfeledlek, de megtartlak
régi szépnek, minden jónak.
Ami jó volt, nagyon jó volt;
de szíveden fehér hó volt.
Fehér hóba beleestem,
nem tudtam, hogy feneketlen.
Nem tudtam, hogy ilyen forró
a fehér hó, a fehér hó....
 
 
0 komment , kategória:  Buda Ferenc versei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2014.08 2014. Szeptember 2014.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 21 db bejegyzés
e év: 185 db bejegyzés
Összes: 9429 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 794
  • e Hét: 2374
  • e Hónap: 56360
  • e Év: 629175
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Online Póker, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2010 TVN.HU Kft.