Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Péter Potyi : ISTEN
  2012-05-18 08:59:51, péntek
 
 
"ISTEN" hazug szavak "éltetik" félelmed,
önző érdek oltárán áldozva pusztítón ÉNEDET...

hamis próféták "rajzolják" jövőd,
tagadva hordozott Jóságod Erejében Lelked Énekét...

hirdetve "bakancsok" talpában Szépség,
kínálva szolgaként megélt megváltást emelőn Testedet...

húzva sárba kapott AJÁNDÉKOD,
kifordítva Mások ellenében végtelenből áradó Szereteted...

bontva Belsőd sugallta ÉRZÉS,
homályként takarva "függönnyel" Szellemed taszítón Feladatod...

takarva folyvást Lelked Tükrét,
áztatva Léted gyártott "könnyekkel" koptatón Akaratod...

ÉREZD Másokért kapott Szárnyaid,
FOGADD "jöveteled" IGAZ céljait használva FÉNYED...

HIDD Rendelt Sorsod GYŐZELEM,
Társaid Mosolyának Simogató Érintése őszintén Tied...

tetteiddel szolgálhatod EGYként magad,
csúszón-mászón "csúcsokat" keresve boldogságod hódolva (I) S (á) T (á) (E) N...

vállalva szolgálatod EGYben Másokért,
emelve Büszkén Tekinteted "Hegyednek" találva ISTEN... :-))))

MAGADBAN,
s látni fogod félelem NEM létezik, mert nem is volt

SOHA :-))) SOHA


 
 
0 komment , kategória:  Sólyom nagyhatalom  
Sólyom nagyhatalom
  2010-11-04 08:17:18, csütörtök
 
 

Sólyom nagyhatalom



Őseink ékszerein.



A kerecsen sólyom (Falco Cherrug) valóban nemzeti madarunk, ősi szimbólumunk. Ő a Turul, hiszen a sólyomra használt másik régi szavunk a turul. Legnagyobb európai állománya a Kárpát-medencében él, (azon belül 80% a csonkaországi állomány). Szent állatunk Trianon, és főként a kommunista megszállás évtizedeiben a kipusztulás szélére került, életpályája szinte a magyarságéval forrott össze. Azóta, hála a természetvédőknek és nemzetközi sólyommentő projekteknek, állománya stabil, sőt gyarapodik (minden más államban csökken a számuk). Minden harmadik európai kerecsen Nagy-Magyarország területén él. Természetesen ettől még ma is szigorúan védett és veszélyeztetett (ahogy nemzetünk is, amely azonban nem védett, sőt kilövési engedély érkezett rá Izraelből), de 20-30 párról sikerült mára mintegy 130 fészkelő párra gyarapítani a felbecsülhetetlen értékű kerecsen populációt. Ugyanakkor sorsa azt is mutatja, hogy a gödör alján is fel lehet állni. Nagy dolog, kivételes megtiszteltetés megpillantani egy vad sólymot, talán ő jön hozzánk, ha jön. (Mostanság keveset jön, de 2006 tavaszán e sorok írójának sikerült egyet látnia. Mielőtt fényképezőgépéhez kaphatott volna, a fenséges madár könnyedén, nem sietve, mégis másodpercek alatt tovaszállt.)

Modernebb,

de hagyomány-hű megjelenítés..




Egyes mai katolikusok sem feledkeznek meg az ősi hagyományokról,
ennek köszönhetően Pilisszántón tavaly decemberben szentelték fel a kápolnát a Magyarok Nagyasszonyának, Nagyboldogasszonynak.
Akárhogy is nézzük, ez a ceremónia a napvallás,
Öregisteni óhitünk elemeit hordozza magában, még ha a Kerecsenyről
(amely pedig Turul madarunk is egyben) itt külön most nem is szólottak.


2006. december 21-én, reggel fél nyolckor a termékenyítő nap ködbe burkolózott a Ziribár hegyszoros ölelésében, de az oltár mögött ülő Boldogasszony tudta, hogy neki, a Magyarok Nagyasszonyának szentelik fel a Pilisszántói Boldogasszony Kápolnát.


Az őrt álló két pálos remete toronyban megszólalt a harang, és mintegy ezren fohászkodtak, imádkoztak a magyarság erkölcsi megújulásáért, Európában betöltött ősi szerepének erősítéséért.

Három évvel az alapkőletétel után felavathatták a Pilisszántói Boldogasszony Kápolnát, amely hirdeti a magyar nemzet egységét és a Szent Korona népeinek testvéri közösségét. A csupán kőből épült istenháza Makovecz Imre építész első olyan tervén alapszik, amely szerint az egész épületet csak kőből és nem fából emelik fel. A kápolnaépítőket, az ide zarándokló magyarokat köszöntötte az kápolna fővédnöke Szőnyi József, Pilisszántó volt polgármestere, akinek áldozatos munkája nyomán ismerik meg egyre többen a magyarság történelmének egyik legfontosabb helyszínét.

A kápolna bejárata fölött
kőből faragott napmadár kitárt szárnyaival hívja a betérni szándékozókat,
hiszen a nap egyben a megváltó Krisztus testét és az oltári szentség kisugárzását is mutatja.
A pilisszántói kápolnaavató egészében jelképezte azt a folyamatot,
amely sok-sok ember lelkében, szellemvilágában az utóbbi időben végbemegy.
Ősi hitvilágunk feltámasztott ,,táltosai" dobolásukkal hívták az égieket,
égett a máglya a sötétben,
hogy sejtelmes lángjaival is megvilágítsa a magyarság legújabb szent helyét,
és akik baktattak fölfelé a hidegben a dobra,
a kápolnához, érezték a hideg fuvallatot, de a lélek melegségét is.

A székesfehérvári megyéspüspök,
Spányi Antal a szentistváni gondolatokat is kiemelve szólt,
és megfogalmazását külön meg kell köszönni,
a jelenlegi határainkon innen és azokon túl élő honfitársainkhoz
és szentbeszédében a magyarság erkölcsi megújulásának szükségességét hirdette.
A püspök nem mondta ki konkrétan,
de szavaiból érezni lehetett, hogy a globalizálódó európai tengerben egy lámpásnak,
útmutatónak képzeli a magyart, aki egykoron fegyverrel védte
élete és utódai árán a keresztény Európát,
s most a rátörő egyéb veszedelmek közepette szellemi védőbástya,
útmutató, hittel teli erő lehet.

A kápolna előtti magaslaton lobogtak a nemzeti színű és
az Árpád-sávos zászlók,
a fázósabbak a tűzhöz húzódtak,
és a pilisszántói jó tót atyafiak által felkínált meleg teát kortyolgathatták,
és elfogyaszthatták szívélyesen kínált harapnivalójukat.

A katolikus liturgia szerint lezajlott szentmise végén felhangzott a
méltatlanul elfelejtett és csak az utóbbi egy pár évben ,,előszedett" legősibb himnuszunk,
a Boldogasszony Anyánk, és nagyon sokan úgy érezték,
hogy az utána következőre már nincs is olyan nagyon szükség.
Elementáris erővel tört elő a Napba Öltözött Asszonynak, Babba Máriának,
az Ősanyának dalban fogant, őt köszöntő és ugyanakkor róla is szóló üzenete,
s a zivataros századainkat idézte Himnuszunk,
Szózatunk és a trianoni területcsonkításra örökké emlékeztető Székely Himnusz.



 
 
0 komment , kategória:  Sólyom nagyhatalom  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 55
  • e Hét: 1709
  • e Hónap: 8430
  • e Év: 373920
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.